52009PC0602

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.10.2009

COM(2009) 602 végleges

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

INDOKOLÁS

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül évi legfeljebb 500 millió EUR összegű rugalmassági mechanizmus révén lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGF) mobilizálását. Az Alapból érkező hozzájárulásokra vonatkozó támogathatósági szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGF) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza. E rendeletet legutóbb az 546/2009/EK rendelet[3] módosította, amely kiszélesíti az EGF alkalmazási körét. A módosított rendelet a 2009. május 1. után érkező kérelmekre alkalmazandó.

A Bizottság szolgálatai az 1927/2006/EK rendelettel, különösen annak 1., 2., 3., 4., 5. és 6. cikkével összhangban alaposan megvizsgálták a Svédország, Ausztria és Hollandia által benyújtott kérelmet.

A vizsgálat legfontosabb elemei a következőképpen foglalhatók össze:

EGF/2009/007 SE/ Volvo ügy

1. A svéd hatóságok 2009. június 5-én nyújtották be a kérelmet a Bizottsághoz. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában található egyedi beavatkozási kritériumon alapult, és azt a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül nyújtották be.

Mivel e kérelem 2009. május 1-je után érkezett, értékelése (az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének megfelelően) az 546/2009/EK rendeletben meghatározott módosított szabályok alapján történt.

2. Svédország e kérelmet a módosított 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amelynek értelmében legalább 500 fő elbocsátásának kell négyhónapos időszak alatt megtörténnie. Ez az időszak 2008. december 1-jétől 2009. március 31-ig tart. A kérelem 26 telephelyről elbocsátott 4 687 munkavállalót érint, amelyből 2 258 főt a Volvo Cars bocsátott el. A beszállító vállalatok telephelyenként 7 és 299 fő között bocsátották el a munkavállalókat.

3. Az összesen 4 687 elbocsátott munkavállalóból 3 126 jelentkezett be az állami foglalkoztatási szolgálatba.

4. Az elbocsátások és a globális pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Svédország azzal érvel, hogy a válság különösen súlyosan érintette a gépjárműipart, és hivatkozik az „Intézkedések az európai autóipar válságának kezelésére” című, 2009. február 25-i bizottsági közleményre[4]. Mivel a jelenlegi válság világméretű, valamennyi piacot érinti, és ezért kevés fejlődő ágazat maradt, amely ellensúlyozhatja a legtöbb országban bekövetkezett zuhanásszerű csökkenést. A nemzetközi Ford Motor Corporation tulajdonában lévő Volvo Cars ki van téve a válság által különösen súlyosan érintett amerikai gépjármű-piac problémáinak. A hitelekhez való hozzájutással kapcsolatos nehézségek szintén aggodalommal töltik el a Volvo Carst és beszállítóit a gyártás és az értékesítés vonatkozásában egyaránt, mivel most korlátozott a pénzeszközökhöz való hozzáférés a potenciális ügyfelek számára.

5. A globális pénzügyi és gazdasági válság világszinten a gépjárművek iránti kereslet gyors csökkenéséhez vezetett. A svéd kormány nem láthatta előre a 2008-ban indult kereslet-csökkenést, amely addig nem látott mértékben és sebességgel zajlott, a pénzügyi válság kibontakozásával párhuzamosan. A korábbi üzleti ciklusok lassabbak és jellegükben regionálisak voltak, lehetővé téve, hogy a gépjárműipar rendezett módon alkalmazkodjon. A jelenlegi válság azonban egyszerre sújtott le a piacokra a világon mindenütt, és a fogyasztói keresletet és a hitelekhez aló hozzáférést egyaránt érintette.

6. A kérelem az alábbiak szerint mutatja be a helyi és regionális szinten gyakorolt hatást:

Az elbocsátások 73 %-a Västsverige NUTS II. (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) régióban történt. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében ez a régió megközelíti a nemzeti átlagot, azonban a csődök számát illetően 43 %-os növekedést szenvedett el 2009 első negyedévében 2008. azonos időszakához viszonyítva. 2008 utolsó és 2009 első negyedévében az elbocsátások száma majdnem kilencszeresére nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

Svédországban a gépjárműipar a legfontosabb ipari ágazatcsoport. 2007-ben több, mint 77 000 főt foglalkoztattak a gépjárműiparban, közülük 39 000 munkavállaló dolgozott Västra Götaland megyében. Egy új jelentésben megjelent számítások szerint ebben a megyében összesen 60 000–70 000 munkavállalót foglalkoztatnak a szélesebb értelemben (a más ágazatban tevékeny beszállítóikkal együtt) vett autóiparban. Ez a megye teljes foglalkoztatásának 8–9 %-át teszi ki.

Västsverige régiót nemcsak a Volvo Cars, hanem a Saab és a Volvo AB[5], valamint a beszállítóik elbocsátásai is sújtják 2009 márciusában 60 %-kal több volt a munkanélküliek száma, mint 2008 márciusában. Néhány településen a foglalkoztatás nagy hányadát képviselik az autóiparból való elbocsátások, így például a következő településeken: Färgelanda (8,1 %), Olofström (6 %) és Dals-Ed (4,2%).

A svéd hatóságok úgy becsülik, hogy 1 000 munkahely megszűnése a gépjárműiparban további 1 600 elbocsátást vonna maga után az üzleti és kereskedelmi ágazatokban, továbbá a közlekedés, az építőipar, a magánszolgáltatások és a fuvarozás terén. Emellett a rendkívül fejlett kutatás-fejlesztési (K+F) ágazat is érintve lenne, mivel az autóipar Svédország K+F kiadásainak 16 %-áért felelős.

Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások komoly hátrányos következményekkel járhattak a helyi és regionális gazdasági helyzetre nézve.

7. A svéd hatóságok mintegy 1 500-ra becsülik azon munkavállalók számát, akik élni fognak az EGF-csomag juttatásaival.

8. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítése szempontjából a svéd hatóságok kérelmükben:

megerősítették, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalatok felelőssége,

biztosítékot nyújtottak be arra, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak,

megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más közösségi pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja a Svédország által benyújtott, a Volvo Cars-nál, valamint annak 23 beszállítója és felhasználói termelője körében történt elbocsátásokat érintő EGF/2009/007 SE/Volvo kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások közvetlen kapcsolatban állnak a globális pénzügyi és gazdasági válsággal. A Bizottság támogatható, személyre szabott intézkedésekből álló összehangolt intézkedéscsomagra tett javaslatot, amelyen belül az EGF-ből igényelt hozzájárulás 9 839 674 EUR -t tesz ki.

EGF/2009/009 AT/Steiermark ügy

9. Az osztrák hatóságok 2009. július 9-én nyújtották be a kérelmet a Bizottsághoz, és 2009. július 23-án és augusztus 18-án kiegészítő információkat nyújtottak be. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában található egyedi beavatkozási kritériumon alapult, és a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül nyújtották be.

10. Ausztria e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amely szerint legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt NACE 2 (gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása) ágazatban egy régióban vagy két, egymással határos régióban NUTS II szinten.

11. A kérelem arra hivatkozik, hogy a kilenchónapos referencia-időszakban összesen 744 személyt bocsátottak el 9, a NACE rev 2.29 ágazatba („közúti gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi gyártása”) sorolt vállalatban egy NUTS II szintű régióban, nevezetesen Stájerországban (AT22). Ez az időszak 2008. augusztus 27-től 2009. május 27-ig tart. Ezen elbocsátások közül 588-at az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének megfelelően számítottak ki, míg 156 elbocsátást ugyanazon rendelkezés második francia bekezdésének megfelelően.

12. Az elbocsátások és a globális pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Ausztria azzal érvel, hogy a válság a gépjárművek iránti világszintű kereslet drasztikus csökkenéséhez vezetett. A kérelem a EUROSTAT közúti járművek, azon belül pedig különösen a személygépkocsik exportjára vonatkozó kereskedelmi adataira hivatkozik. 2008 januárja és 2009 januárja között a közúti járműveknek a 27 tagú Közösségből a Közösségen kívülre irányuló exportja 47,7 %-kal csökkent, a személygépkocsik exportja pedig 52,5 %-kal. Ausztria esetében – ugyanezen időszak alatt – még súlyosabb volt az exportcsökkenés: a közúti járművek exportja tekintetében 51,3 %-kal, és 59,4 %-kal a személygépkocsik tekintetében. A válságot a gépjárműipari ágazatcsoport minden területén érezni lehet, mivel a gépjárműiparon belüli vállalkozások nagy mértékben függnek egymástól, és számos beszállító diverzifikációja alacsony fokú.

13. Az osztrák hatóságok érvelése szerint az autóipari elbocsátásokat a jelenlegi válság tükrében kell megvizsgálni. 2008 eleje óta a nemzetközi szervek – így az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek ismétlődő, radikális negatív irányú módosításai alátámasztják azt a tényt, hogy a válság nem volt előrelátható. A kérelem hivatkozik az Európai Bizottság GDP-re vonatkozó, 2007. novemberi előrejelzésére (+2,1 %-os növekedés), összevetve a 2009. januárival (-1,9 %-os növekedés). Az autóipar értékesítési volumeneinek hirtelen, jelentős és előreláthatatlan csökkenését eredményezte a pénzügyi válság, a gazdasági tevékenységek globális visszaesése, a hitelekhez való egyre nehezebb hozzájutás, valamint a – többek között a nyersolaj és a motorüzemanyagok áringadozásai okozta – növekvő bizonytalanság.

14. A kérelem az alábbiak szerint mutatja be a helyi és regionális szinten gyakorolt hatást:

Stájerország a következő strukturális hiányosságokkal küzd azokon a területeken, ahol az elbocsátások történtek: a szolgáltatási ágazat viszonylag kismértékű részesedése, exportorientált gazdaság és a gépjárműipari kereslettől való nagy mértékű függés. 2008-ban Stájerországban az autóipar biztosította a foglalkoztatás 2,8 %-át (szemben az 1,4 %-os ausztriai aránnyal). Ez az arány 7,5 %-os a beszállítókkal és a felhasználói termelőkkel együtt, ami különösen sebezhetővé teszi ezt a régiót a globális válság hatásaival szemben. A létszámcsökkentés súlyosan fogja érinteni Graz környékét, ahol a legtöbb elbocsátó vállalat található. 2008-ban a grazi regionális munkaerőpiaci hivatal hatáskörébe átlagosan 11 318 munkanélküli tartozott. A jelen kérelemben foglalt 744 elbocsátott munkavállaló megközelítőleg 7 %-os növekedést jelent.

Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások komoly hátrányos következményekkel járhattak a helyi és regionális gazdasági helyzetre nézve.

15. A kérelem 9 vállalkozásnál bekövetkezett 744 elbocsátást érint, amelyből 400 fő EGF-támogatására nyújtották be a kérelmet.

16. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítése szempontjából az osztrák hatóságok kérelmükben:

megerősítették, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalatok felelőssége,

bizonyították, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak,

megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más közösségi pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja az Ausztria által benyújtott, a 9 – NACE rev 2.29 ágazatba („közúti gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi gyártása”) sorolt, feldolgozóipari tevékenységet végző – stájerországi vállalkozásnál történt elbocsátásokat érintő EGF/2009/009 AT/Steiermark kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások közvetlen kapcsolatban állnak a globális pénzügyi és gazdasági válsággal. A Bizottság ezért támogatható, személyre szabott intézkedésekből álló összehangolt intézkedéscsomagra tett javaslatot, amelyen belül az EGF-ből igényelt hozzájárulás 5 705 635 EUR -t tesz ki.

EGF/2009/011 NL/Heijmans N.V. ügy

17. Hollandia 2009. augusztus 4-én nyújtotta be a kérelmet a Bizottsághoz. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában található egyedi beavatkozási kritériumon alapult, és a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül nyújtották be.

Mivel e kérelem 2009. május 1-je után érkezett, értékelése (az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének megfelelően) az 546/2009/EK rendeletben meghatározott módosított szabályok alapján történt.

18. Hollandia e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amely szerint legalább 500 főt bocsátanak el négyhónapos időszak alatt egy tagállamban egy vállalkozáson belül, beleértve annak beszállítói vagy felhasználói termelői körében elbocsátott munkavállalókat is.

19. A kérelem a 2009. január 29. és 2009. május 29. közötti négyhónapos referencia-időszakban 570 elbocsátást említ a Heijmans N.V. vállalkozásnál. Ezen elbocsátások közül 474-et az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdése első francia bekezdése rendelkezéseinek megfelelően határoztak meg, míg 96-ot ugyanazon rendelkezés második francia bekezdésének megfelelően.

20. Az elbocsátások és a globális pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Hollandia azzal érvel, hogy az építőipar egyike azon gazdasági ágazatoknak, amelyet a válság elsőként érintett. 2008 eleje óta exponenciálisan nőttek a nyersanyagok – így az acél, az üzemanyag és a különböző útépítési anyagok – árai. Ez hatással volt az építőipari cégek haszonkulcsára, és megnövelte a hitelalapú projektfinanszírozás iránti keresletet; a hitelekhez való jutás szabályait viszont megszigorították. Ezzel párhuzamosan – a fogyasztók bizalmának hanyatlása, az alacsony házárak és a jelzáloghitelek magas költségei miatt – csökkent az új házak és irodák iránti kereslet. A gazdasági válság miatt a befektetők vonakodtak attól, hogy új építési projektekbe fogjanak. Az új házak építési aránya 2009-ben várhatóan 10,5 %-kal esik vissza, 2010-ben pedig 11 %-kal[6], továbbá az új közüzem-építési projektek száma 2009-ben 6 %-kal csökken, 2010-ben pedig 10 %-kal[7]. E keresletcsökkenés rendkívül hátrányosan érinti az építőipari foglalkoztatást.

21. A gazdasági és pénzügyi válság a világgazdaság hirtelen összeomlásához vezetett, és számos ágazatot súlyosan érintett. A gazdasági helyzet 2008 óta nem követi a korábbi évek trendjeit. Ez nem egy fokozatos gazdasági visszaesés, amelyre a vállalkozások felkészülhettek volna. A válságot megelőzően a Heijmans N.V. jelentős beruházásokat eszközölt annak elérése érdekében, hogy minősítést kapjon vasútépítési munkák elvégzésére Hollandiában, és hogy kiterjessze tevékenységét a Közösség más tagállamaira is. A cég elhalasztotta volna ezt a vállalati stratégiát és a kapcsolódó beruházásokat, amennyiben előre látta volna a válságot.

22. A kérelem az alábbiak szerint mutatja be a helyi és regionális szinten gyakorolt hatást:

A kérelmező azt állítja, hogy az elbocsátások mindhárom szintre hatással lesznek. A nemzeti szintre azért, mivel a Heijmans N.V. Hollandia egész területén rendelkezik leányvállalatokkal, és a következő telephelyeken bocsátottak el munkavállalókat: Groningen, Leeuwarden, Assen, Hengelo, Eindhoven, Best, Rosmalen, Tilburg, Breda és Rotterdam. A regionális szintre azért, mert az elbocsátások mintegy 40 %-át Észak-Brabant tartományban hajtották végre. A helyi szintre azért, mert az elbocsátások 15 %-ára Rotterdamban került sor. Észak-Brabant tartománynak és Rotterdam városának is már 2008-ban az átlagot meghaladó módon hanyatlott a gazdasági tevékenysége. Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások komoly hátrányos következményekkel járhattak a helyi és regionális gazdasági helyzetre nézve.

A holland hatóságok azt állítják, hogy a referencia-időszak alatt elbocsátott 570 munkavállaló mellett több, mint 400 további főt – többnyire határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállallót –bocsátottak el a Hejmans N.V. vállalkozásnál. Emellett több száz munkahely szűnt meg, amely a Heijmans N.V. különféle projektjeihez Hollandia egész területén alkalmazott önálló vállalkozókat érintette. A Heijmans N.V. tevékenységeinek jelentős csökkenése érinteni fogja továbbá a beszállítókat a szállítás, a berendezések, a tanácsadás és az összeszerelések terén.

Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások komoly hátrányos következményekkel járhattak a helyi, a regionális és a nemzeti szintű gazdasági helyzetre nézve.

23. A kérelem 570 fő egyetlen vállalkozástól, a Heijmans N.V.-től történt elbocsátását érinti, amelyből 435 fő EGF-támogatására nyújtották be a kérelmet.

24. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítése szempontjából a holland hatóságok kérelmükben:

megerősítették, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalatok felelőssége,

bizonyították, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak,

megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más közösségi pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja a Hollandia által benyújtott, a Heijmans N.V. vállalkozásnál történt elbocsátásokat érintő EGF/2009/011 NL/Heijmans kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások közvetlen kapcsolatban állnak a globális pénzügyi és gazdasági válsággal. A Bizottság ezért támogatható, személyre szabott intézkedésekből álló összehangolt intézkedéscsomagra tett javaslatot, amelyen belül az EGF-ből igényelt hozzájárulás 386 114 EUR -t tesz ki.

Finanszírozás

Az EGF számára rendelkezésre álló teljes éves összeg 500 millió EUR. 2009-ben korábbi kérelmekre már igénybe vettek 37 107 624 EUR-t, így a rendelkezésre álló összeg 462 892 376 EUR. A Bizottság által az Alapból történő allokációra tett javaslat a kérelmezők által szolgáltatott információn alapszik.

A Svédország, Ausztria és Hollandia által az Alapból folyósítandó támogatásra benyújtott, az autó-, illetve az építőiparra vonatkozó kérelmek alapján a személyre szabott szolgáltatások finanszírozandó csomagjainak teljes becsült összege a következő:

EGF/2009/007 SE/ Volvo | 9 839 674 EUR |

EGF/2009/009 AT/Steiermark | 5 705 635 EUR |

EGF/2009/011 NL/Heijmans N.V. | 386 114 EUR |

Összesen | 15 931 423 EUR |

E kérelmek vizsgálatát követően[8], valamint figyelembe véve az Alapból folyósítható támogatás 1927/2006/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság javaslatot tesz összesen 15 931 423 EUR összegű kifizetés folyósítására az EGF-ből; az összeg a pénzügyi keret 1a. fejezetében különítendő el.

E kért támogatási összeg lehetővé teszi, hogy – az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében szereplő előírással összhangban – 2009 utolsó négy hónapjában az EGF-re elkülönített éves maximális összeg több mint 25 %-a továbbra is rendelkezésre álljon támogatások kifizetésére.

Az Alapból történő forrásallokációra tett javaslat révén a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az Alap igénybevételének szükségességét és az igényelt összegeket illetően. A Bizottság felkéri a költségvetési hatóság két ága közül azt, amelyik a megfelelő politikai szinten előbb jut egyetértésre az igénybevételre irányuló javaslattervezet ügyében, hogy szándékáról értesítse a másik ágat és a Bizottságot.

A költségvetési hatóság bármelyik ágának elutasító véleménye esetén hivatalos háromoldalú egyeztetést kell kezdeményezni.

A Bizottság a 2009. évi költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataiba irányuló átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően.

2009/0167 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[9] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[10] és különösen annak 12. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[11],

mivel:

(1) Az Európai Unió létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.

(2) A 2009. május 1. után benyújtott kérelmek tekintetében az EGF hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat.

(3) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGF igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.

(4) Svédország a gépjárműipari ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel 2009. június 5-én az EGF mobilizálására irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 9 839 674 EUR felhasználását javasolja.

(5) Ausztria a gépjárműipari ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel 2009. július 9-én az EGF mobilizálására irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 5 705 635 EUR felhasználását javasolja.

(6) Hollandia az építőipari ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel 2009. augusztus 4-én az EGF mobilizálására irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 386 114 EUR felhasználását javasolja.

(7) Az EGF-et tehát a Svédország, Ausztria és Hollandia által benyújtott kérelemre történő pénzügyi támogatás folyósítása érdekében mobilizálni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió 2009. évi általános költségvetésének keretein belül mobilizálni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), hogy a 15 931 423 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[2] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3] HL L 167., 2009.6.29., 26. o.

[4] COM(2009) 104 végleges.

[5] A Volvo AB a nemzetközi konszern svéd anyavállalata, amely nehézgépjárműveket és hasonló termékeket gyárt. A Volvo AB 1999-ben adta el a Fordnak a Volvo Cars-t.

[6] EBB – Dutch Economic Institute for the Construction Industry (Az építőipar holland gazdasági intézete), 2009. január

[7] Ibid.

[8] A Bizottság közleménye a Svédország (SEC(2009)1379), Ausztria (SEC(2009)1385) és Hollandia (SEC(2009)1321) által előterjesztett, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló kérelmekről, amely tartalmazza a kérelmek Bizottság általi elemzését is.

[9] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[10] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[11] HL C […]., [ …]., […]. o.