52009PC0515

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 30.09.2009

COM(2009) 515 végleges

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

INDOKOLÁS

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás [1] egy, évi legfeljebb 500 millió EUR-s felső korláttal rendelkező rugalmassági mechanizmus révén teszi lehetővé az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGF) mobilizálását a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátait meghaladóan. Az Alapból érkező hozzájárulásokra vonatkozó támogathatósági szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza. E rendeletet legutóbb az 546/2009/EK rendelet[3] módosította, amely kiszélesíti az EGF alkalmazási körét. A módosított rendelet a 2009. május 1. után érkező kérelmekre alkalmazandó.

A Bizottság szolgálatai az 1927/2006/EK rendelettel és különösen annak 2., 3., 4., 5. és 6. cikkével összhangban mélyrehatóan megvizsgálták a Belgium és Írország által benyújtott kérelmeket.

A vizsgálat legfontosabb elemei a következőképpen foglalhatók össze:

Az EGF/2009/004 BE/Oost en West Vlaanderen textiles és az EGF/2009/005 BE/Limburg textiles ügy

1. A Bizottság 2009. május 5-én kapta meg a belga hatóságok két kérelmét, 2009. június 29-ig pedig a tagállam által benyújtott kiegészítő információkat. A kérelmeket az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban EGF-rendelet) 2. cikkének b) pontjában meghatározott különleges beavatkozási kritériumok alapján, az említett rendelet 5. cikkében említett tízhetes határidőn belül nyújtották be.

Mivel e kérelmek 2009. május 1. után érkeztek, értékelésük (az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] 2. cikkének megfelelően) az 546/2009/EK rendeletben meghatározott új szabályok alapján történt.

2. Belgium e kérelmeket az EGF-rendelet 2. cikkének b) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amelynek értelmében legalább 500 fő elbocsátásának kell 9 hónapos időszak alatt, NACE (gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása) REV 2 szinten[5], a 13. ágazatban (textília gyártása), két egymással határos régióban, NUTS II (statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) szinten megvalósulnia Kelet- (BE230) és Nyugat-Flandriában (BE225), illetve egyetlen NUTS II régióban, Limburgban (BE220). E két kérelem ismertette, hogy a belga textilágazatban a referencia-időszak során működő 46 vállalkozásnál összesen 2 199 elbocsátás történt.

3. Az EGF/2009/004 BE/Oost en West Vlaanderen textiles kérelem esetében a 2008. május 31. és 2009. február 28. közötti kilenchónapos időszakban 1 568 főt bocsátottak el, amelyből 881 elbocsátásra Kelet-Flandriában, 687-re pedig Nyugat-Flandriában került sor.

Az EGF/2009/005 BE/Limburg textiles kérelem esetében a 2008. augusztus 1. és 2009. március 31. közötti nyolchónapos referencia-időszakban 631 elbocsátás történt.

4. Az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Belgium mindkét kérelmében azt állította[6], hogy a 2003 és 2007 közötti időszakban a 25 tagú Közösségbe irányuló textilimport 23 %-kal növekedett; míg ugyanebben az időszakban a 25 tagú Közösségből a világ többi országába induló textilexport csak 3,6 %-kal fokozódott. A 25 tagú Közösség kereskedelmi egyenlege a textilipari termékek tekintetében a 2003. évi 2,3 milliárd EUR többletből 2007-re 744,8 millió EUR hiány lett. A kérelmező továbbá a Kereskedelmi Világszervezet statisztikáit is felhasználta annak bizonyítására, hogy a 27 tagú Közösség piaci részesedése a textilipari termékek tekintetében a 2003. évi 37,9 %-ról 2007-re 33,9 %-ra csökkent. A belgiumi textilipart közvetlenül érintette a termelésnek a jelentősen alacsonyabb munkaerőköltségek miatti, harmadik országokba, különösen Törökországba és Kínába történő áthelyezése is.

5. A belga hatóságok állítása szerint a kínai importkvóta 2002-ben és 2005-ben történt gyors liberalizálásának az európai textilágazatra gyakorolt hatása nem voltak előrelátható. E helyzetet tovább súlyosbította, hogy liberalizálták az importkvótákat a Kínából és egyéb harmadik országokból, így például Törökországból származó textilipari termékek esetében, valamint hogy egyes országok, mint például Brazília és India magas importvámokat vetettek ki a Közösségből származó textilipari termékekre. A kérelmező szerint a helyzeten tovább rontott az egyesült királyságbeli ingatlanpiac összeomlása 2007 novembere óta, valamint az ebből következő visszaesés az Egyesült Királyság textilimportjában, így például a szőnyegek, a lakástextilek és a bútorszövetek tekintetében. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság tovább erősítette e csökkenő tendenciát.

6. A kérelmek az alábbiak szerint ismertetik a helyi és regionális szinten gyakorolt hatást.

A kérelmező állítása szerint a belgiumi textiliparban meglévő állások 86,6 %-a a két kérelemmel érintett három NUTS II régióban található. 2005 és 2007 között már 3 419 munkahely szűnt meg a textiliparban, ami 12,5 %-os csökkenést jelent, míg ugyanezen időszakban a csökkenés a feldolgozóipar egészét tekintve csupán 0,7 % volt. A munkahelyek számának a textiliparban bekövetkezett közvetlen csökkenése (amelyet a két kérelem fed le), valamint az ebből következően az olyan ágazatokban történő közvetett munkahely-megszűnések, mint például a szállítás, karbantartás és étkeztetés, jelentős hatást gyakorol majd a helyi és regionális foglalkoztatásra. A helyzetet tovább súlyosbítja majd a textiliparban jellemző alacsony munkahelyi mobilitás (a textilipar belső mobilitása csupán 2 % a flamand munkaerő-piac egészét jellemző 5,5 %-kal szemben). Ezenfelül a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság eredményeként az érintett régiók egyéb ágazataiban is nagyszámú munkahely szűnt meg.

Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások jelentős hátrányos következményekkel járhattak a helyi és regionális munkaerő-piacra nézve.

7. A kérelmek 2 199 elbocsátást érintenek a BE/Oost en West Vlaanderen textiles, valamint a BE/Limburg textiles esetében. Belgium ezért úgy határozott, hogy mind a 2 199 munkavállaló támogatására benyújtja a kérelmet.

8. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítése szempontjából a kérelem az alábbi elemeket tartalmazza:

A belga hatóságok megerősítették, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződés alapján a vállalkozások felelőssége.

A belga hatóságok bizonyították, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak.

A belga hatóságok megerősítették, hogy a támogatható intézkedésekre más közösségi pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja a Belgium által benyújtott EGF/2009/004 BE/Oost en West Vlaanderen textiles és EGF/2009/005 BE/Limburg textiles kérelmek elfogadását, amelyek 39 olyan kelet- és nyugat-flandriai, illetve 7 limburgi vállalkozásnál történt elbocsátásokat érintenek, amelyek a NACE REV 2 szint 13. ágazatába (textília gyártása) tartozó feldolgozóipari tevékenységet végeznek két egymással határos NUTS II régióban, Kelet- (BE230) és Nyugat-Flandriában (BE225), illetve egyetlen NUTS II régióban, Limburgban (BE220), mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások a világkereskedelem olyan fő strukturális változásaiból fakadnak, amelyek a regionális vagy helyi gazdaságot érintő komoly gazdasági zavarokhoz vezettek. A Bizottság támogatható, személyre szabott intézkedésekből álló összehangolt intézkedéscsomagra tett javaslatot, amelyen belül az EGF-ből igényelt hozzájárulás 7 519 625 EUR összeget tenne ki az EGF/2009/004 BE/Oost en West Vlaanderen textiles kérelem, illetve 1 679 249 EUR összeget az EGF/2009/005 BE/Limburg textiles kérelem esetében, amelynek teljes összege 9 198 874 EUR .

Az EGF/2009/08 IE/Dell ügy

9. A Bizottság 2009. június 29-én kapta meg az ír hatóságok kérelmét, 2009 júniusában és júliusában pedig a tagállam által benyújtott kiegészítő információkat. A kérelmet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott különleges beavatkozási kritériumok alapján, az említett rendelet 5. cikkében említett tízhetes határidőn belül nyújtották be.

Mivel e kérelem 2009. május 1. után érkezett, értékelése (az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] 2. cikkének megfelelően) az 546/2009/EK rendeletben meghatározott új szabályok alapján történt.

10. Írország a kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amelynek értelmében legalább 500 fő elbocsátásának kell négyhónapos időszak alatt megtörténnie. E négyhónapos időszak 2009. február 3. és 2009. június 2. között valósult meg. Az EGF/2009/08 IE/Dell kérelem összesen 2 840 elbocsátást érint, amelyből 1 135 főt a referencia-időszak alatt bocsátottak el, további 1 705 alkalmazottat pedig az említett időszakot megelőzően, illetve azt követően. A kérelem szerint a Dell Products (Manufacturing) Limited az ország közép-nyugati részének NUTS 3 régiójában található. A régióhoz tartozik Limerick, Clare és North Tipperary járás, valamint Limerick városa, amely Írország negyedik legnagyobb agglomeráció.

11. Az elbocsátások és a pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Írország azt állította, hogy a számítógépgyártás területén a világkereskedelmi trendekre jelentős hatást gyakorolt a gazdasági és pénzügyi világválság. Ez felerősítette a világkereskedelmi trendeket már jellemző változások hatását, és a jelentős termelőknél, mint például a Dellnél – amelyeket e változások az egyébként tervezettnél korábban kényszerítettek, illetve ösztönöztek megfelelő lépésekre – azt eredményezte, hogy alacsonyabb termelési és munkaerő-költséggel jellemezhető országokat keressenek fel.

Az asztali számítógépek gyártásánál alkalmazott Dell-modellnek részét képezi a piacokhoz közel egy, a számítógépek személyre szabásával foglalkozó központ. Az asztali számítógépek méretéből fakadóan az egyéni igények szerinti kialakítást gazdaságos volt olyan viszonylag magas munkaerőköltségű központokban elvégezni, mint például Írország, mivel az európai ügyfeleikhez történő szállítás költségei jelentősen alacsonyabbak voltak, mintha a szállítás Ázsiából valósult volna meg. A vállalat versenyelőnye a kezdetektől fogva az ún. „közvetlen modellben” rejlett, amelynek értelmében a vállalat közvetlenül értékesített megrendelői számára, a végleges megoldást a megrendelő igényeihez igazítva. Mivel a hordozható számítógépek értékesített mennyisége 2008 harmadik negyedévében világszerte (első ízben) meghaladta az asztali számítógépekét, valamint mivel a hordozható számítógépek kevesebb lehetőséget kínálnak a megrendelői igényekhez történő igazításra, a termelést könnyebben lehet ázsiai helyszínekre kiszervezni, és a szállítási költségek is csökkennek.

A Dellnél Limerickben, valamint a régióbeli beszállítóinál tervezett leépítések oka a vállalat azon döntése volt, hogy a „hordozható számítógépek”[8] gyártását Limerickből ázsiai, főként Kínában található, eredeti tervezést végző (ODM) kivitelezőkhöz helyezi át. A hordozható számítógépek gyártásának áthelyezését követően a limericki gyárnál csak olyan kis mértékben maradt volna fenn az asztali számítógépek gyártása, amely a méretgazdaságosság megszűnését eredményezte volna – a döntésnek ezért az asztali számítógépek gyártásának felszámolása is része volt. A Dell európai számítógépgyártása most a vállalat Lengyelországban lévő łódźi gyárára korlátozódik (notebookok és asztali számítógépek). A Kínába történő kiszervezést az ipart érintő három mozgatóerő vezérelte: a költségeket érintő, Ázsia felől tapasztalható versenynyomás; a hordozható számítógépek értékesítésének fokozódása és a kiskereskedelmi csatornák igénybevétele; továbbá a BRIC-piacok (Brazília, Oroszország, India és Kína) növekedése, amelyek jellemzően fokozottabban árérzékenyek és kevésbé márkatudatosak.

12. A kérelem az alábbiak szerint mutatja be a helyi és regionális szinten gyakorolt hatást.A Dell limericki jelentőségét a feldolgozóipari foglalkoztatásban, valamint a közép-nyugati régió teljes foglalkoztatásában fennálló részesedése mutatja. A feldolgozóiparban alkalmazott 30 700 főből mintegy 10,4 %-ot foglalkoztatott a Dell. Ez a régióban 2008-ban a teljes foglalkoztatottság 1,7 %-át tette ki. Tanulmányok bizonyították[9], hogy 2007-ben a Dellnél teljes munkaidőben, határozatlan időre felvett minden 100 alkalmazottra körülbelül 170, ettől függő munkahely jutott.

Az ún. Live Registerben – a munkanélküliség szintjének mérésére szolgáló nyilvántartásban – szereplő személyek száma a közép-nyugati régióban 2009. január 3. és 2009. május 10. között 7 848 fővel növekedett (a nyilvántartott személyek száma 26 272-ről 34 120 főre emelkedett).

A régióban a Dellnél és a tőle függő vállalkozásoknál bekövetkezett 2 800 elbocsátásból adódóan a regionális feldolgozóipari foglalkoztatottság körülbelül 10 %-kal, a teljes foglalkoztatottság pedig 1,7 %-kal csökkent.

Következtetésként elmondható, hogy ilyen körülmények között az elbocsátások komoly hátrányos következményekkel járhattak a helyi és regionális gazdasági helyzetre nézve.

13. A kérelem az írországi Dellnél bekövetkezett 2 840 elbocsátást érinti, amelyből 2 400 fő támogatására nyújtották be a kérelmet. Az elbocsátott 2 840 munkavállaló egy része már más munkát talált, illetve jelenleg az EGF-finanszírozásra javasolt csomagon kívül eső képzésen vesz részt. Írország ezért úgy határozott, hogy összesen 2 400 munkavállaló támogatására nyújt be kérelmet.

14. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítése szempontjából a kérelem az alábbi elemeket tartalmazza: az ír hatóságok megerősítették, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződés alapján a vállalkozások felelőssége. Az ír hatóságok bizonyították, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak. Az ír hatóságok megerősítették, hogy a támogatandó intézkedésekre más közösségi pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja az Írország által benyújtott, a Dellnél történt elbocsátásokat érintő EGF/2009/08 IE/Dell kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások a világkereskedelem olyan fő strukturális változásaiból fakadnak, amelyek a regionális és helyi gazdaságot érintő komoly gazdasági zavarokhoz vezettek. A Bizottság támogatható, személyre szabott intézkedésekből álló összehangolt intézkedéscsomagra tett javaslatot, amelyen belül az EGF-ből igényelt hozzájárulás 14 831 050 EUR -t tesz ki.

Finanszírozás

Az EGF számára rendelkezésre álló teljes éves összeg 500 millió EUR. 2009-ben korábbi kérelmekre már igénybe vettek 13 077 700 EUR-t, így a rendelkezésre álló összeg 486 922 300 EUR.

A Bizottság javaslata az Alapból történő allokáció tekintetében a kérelmező által szolgáltatott információn alapszik.

A Belgium és Írország által az Alapból folyósítandó támogatásra benyújtott, a textilipari ágazatra, valamint a számítógépgyártásra vonatkozó kérelmek alapján a személyre szabott szolgáltatások finanszírozandó csomagjainak teljes becsült összege a következő:

(EUR) |

EGF/2009/004 BE/Oost en West Vlaanderen textiles | 7 519 625 |

EGF/2009/005 BE/Limburg textiles | 1 679 249 |

EGF/2009/08 IE/Dell | 14 831 050 |

Összesen | 24 029 924 |

E kérelmek vizsgálatát követően[10], valamint figyelembe véve az Alapból folyósítható támogatás 1927/2006/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság javaslatot tesz összesen 24 029 924 EUR összegű kifizetés folyósítására az EGF-ből; az összeg a pénzügyi keret 1a. fejezetében különítendő el.

E kért támogatási összeg lehetővé teszi, hogy – az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében szereplő előírással összhangban – 2009 utolsó négy hónapjában az EGF-re elkülönített éves maximális összeg több mint 25 %-a továbbra is rendelkezésre álljon támogatások kifizetésére.

Az Alapból történő forrásallokációra tett javaslat révén a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az Alap igénybevételének szükségességét és az igényelt összegeket illetően. A Bizottság felkéri a költségvetési hatóság két ága közül azt, amelyik a megfelelő politikai szinten előbb jut egyetértésre az igénybevételre irányuló javaslattervezet ügyében, hogy szándékáról értesítse a másik ágat és a Bizottságot.

A költségvetési hatóság bármelyik ágának elutasító véleménye esetén hivatalos háromoldalú egyeztetést kell kezdeményezni.

A Bizottság a 2009. évi költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataiba irányuló átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően.

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[11] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[12] és különösen annak 12. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[13],

mivel:

(1) Az Európai Unió létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedéshez.

(2) A 2009. május 1. után benyújtott kérelmek tekintetében az EGF hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat.

(3) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGF igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.

(4) 2009. május 5-én Belgium a textilipari ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel két kérelmet nyújtott be az EGF igénybevételére. E kérelmek eleget tesznek az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 9 198 874 EUR felhasználását javasolja.

(5) Írország a számítógépgyártás területén történt elbocsátásokra tekintettel 2009. június 29-én az EGF igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 14 831 050 EUR felhasználását javasolja.

(6) Az EGF-et tehát a Belgium és Írország által benyújtott kérelemre történő pénzügyi támogatás folyósítása érdekében mobilizálni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió 2009. évi általános költségvetésének keretein belül mobilizálni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 24 029 924 EUR összeg a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[2] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3] HL L 167., 2009.6.29., 26. o.

[4] HL L 167., 2009.6.29., 26. o.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30.).

[6] EURATEX – SITC nómenklatúra.

[7] HL L 167., 2009.6.29., 26. o.

[8] Laptopokat, notebookokat és netbookokat lefedő kategória.

[9] Forrás: Dell – Összefoglaló hatásértékelés, 2008. december 23. (Forfás) és a Foglalkoztatás és a Dell műveletek értéke, 2009. február 24. (Forfás).

[10] A Bizottság közleménye a Belgium (SEC(2009)1154) és Írország (SEC(2009)1207) által előterjesztett, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló kérelmekről, amely tartalmazza a Bizottság általi elemzést is.

[11] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[12] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[13] HL C […]., [ …]., […]. o.