52009PC0498

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.9.23.

COM(2009) 498 végleges

2009/0135 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötéséről

INDOKOLÁS

1. Az euromediterrán megállapodások tartalmaznak az árukereskedelem liberalizálására vonatkozó rendelkezéseket, de az ezen rendelkezésekre alkalmazandó vitarendezési szabályok többnyire a diplomáciai megközelítésre hagyatkoznak, alkalmazásukat a bepanaszolt fél könnyedén akadályozhatja.

2. Az euromediterrán kereskedelmi kapcsolatok szélesítésének és fejlesztésének keretében időszerű volt kialakítani egy ésszerű és hatékony eljárásokon alapuló, szigorú időkorlátokat alkalmazó vitarendezési mechanizmust, amelyhez mintaként a Közösség által legújabban kötött megállapodásokban foglalt vitarendezési mechanizmusok és a WTO vitarendezésről szóló egyetértési megállapodása szolgált. Egy ilyen mechanizmus megnöveli a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok biztonságát és kiszámíthatóságát.

3. A Tanács 2006. február 24-én felhatalmazta a Bizottságot a mediterrán térségbeli partnerországokkal folytatandó, a kereskedelmi rendelkezésekre vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozására irányuló tárgyalások megkezdésére (6489/06 MED 4 WTO 37 sz. dokumentum).

4. A Bizottság számos mediterrán partnerországgal folytatott regionális és kétoldalú tárgyalásokat. E tárgyalások a Szerződés 133. cikke alapján létrehozott bizottsággal konzultálva és a Tanács által közzétett tárgyalási irányelvek keretén belül folytak.

5. A Libanonnal folytatott tárgyalások jól haladtak, és ennek eredményeképp elkészült a jegyzőkönyv tervezete, amelyet 2009 júliusában parafáltak. A jegyzőkönyv a szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló, jelenleg folyó tárgyalások vitarendezési fejezetének mintáját követi a kétoldalú kapcsolatokhoz igazítva, alapjául pedig a WTO vitarendezésről szóló egyetértési megállapodása szolgált. A vitarendezési mechanizmus hatálya – a jogorvoslatra vonatkozó cikkek szokásos kivételével – magában foglalja az EU-Libanon társulási megállapodás II. címét. A jegyzőkönyv ésszerű és hatékony eljárásokról rendelkezik (ideértve a választottbírói testület összetételét és a megfelelőségi eljárásokat), és világos határidőket rendel ezekhez. Lehetőséget biztosít arra is, hogy a vitákat még a választottbírói testület létrehozása előtt rendezzék konzultáció és közvetítés útján. Végezetül a jegyzőkönyv a nyitottságra és az átláthatóságra vonatkozó szabályokat is tartalmaz (nyilvános tárgyalások, önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványok, a választottbírói testület jelentésének közzététele), egyik cikke pedig a WTO vitarendezésről szóló egyetértési megállapodásával való kapcsolatról rendelkezik.

6. A Bizottság e javaslattal felkéri a Tanácsot a megállapodás jóváhagyására. A Tanács és a libanoni hatóságok általi jóváhagyást követően e jegyzőkönyv a társulási megállapodás mellékletét fogja képezni.

2009/0135 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

mivel:

(1) A Tanács 2006. február 24-én felhatalmazta a Bizottságot a mediterrán térségbeli partnerországokkal folytatandó, a kereskedelmi rendelkezésekre vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozására irányuló tárgyalások megkezdésére.

(2) A Bizottság a Szerződés 133. cikke alapján létrehozott bizottsággal konzultálva és a Tanács által közzétett tárgyalási irányelvek keretén belül tárgyalásokat folytatott.

(3) A Bizottság lezárta az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, jegyzőkönyv formájában létrejövő megállapodásra irányuló tárgyalásokat.

(4) Ezt a megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodást a Tanács a Közösség nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az 1. cikkben említett, jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására felhatalmazott személy(eke)t.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök […]

MELLÉKLET

JEGYZŐKÖNYV A VITARENDEZÉSRŐL

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.

2. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: társulási megállapodás) II. címe alatti rendelkezések (a 23–25. cikk kivételével) értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő különbségek esetén[2] – eltérő kifejezett rendelkezés hiányában – e jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók. A társulási megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban a társulási megállapodás 82. cikke alkalmazandó.

II. FEJEZET

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

3. cikk

Konzultációk

(1) A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek a társulási tanács felügyelete alatt.

(2) Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve az intézkedéseket és a társulási megállapodás alkalmazandónak vélt rendelkezéseit.

(3) A konzultációkra a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(4) Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.

(5) Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő 10 munkanapon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3) illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikkel összhangban választottbírói testület létrehozását kérheti.

4. cikk

Közvetítés

(1) Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítő útján folytatott egyeztetést írásban kell kérelmezni az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnál, és a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint az egyeztetés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen bírálják el.

(2) Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnöke vagy annak küldötte sorshúzással egy közvetítőt jelöl ki azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzékeken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül ki kell választani. A közvetítő legkésőbb harminc nappal a kiválasztását követően ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb 15 nappal az ülést megelőzően meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb 45 nappal a kiválasztását követően ismerteti a véleményét.

(3) Véleményében a közvetítő ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

(4) A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére módosítja ezeket a határidőket az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

(5) A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak, különösen a közvetítő véleménye, a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(6) A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választottbírósági eljárással egyidejűleg.

(7) A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat 17–20. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

III. FEJEZET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

I. SZAKASZ – VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

5. cikk

Választottbírósági eljárás kezdeményezése

(1) Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választottbírói testület létrehozását kérheti.

(2) A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy ez miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választottbírói testület létrehozását legkésőbb 18 hónappal a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követően kell kezdeményezni, és ez nem sérti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.

6. cikk

A választottbírói testület létrehozása

(1) A választottbírói testület három választottbíróból áll.

(2) A választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított 10 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választottbírói testület egy vagy több tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.

(4) A (3) bekezdésben említett kérelem bármelyik fél általi benyújtásától számított öt munkanapon belül az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választottbírókat.

(5) A választottbírói testület létrehozásának napja az, amikor a három választottbírót kiválasztották.

(6) A választottbírók leváltására csak az eljárási szabályzat 17–20. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

7. cikk

A testület időközi jelentése

A választottbírói testület legkésőbb 120 nappal a létrehozását követően időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztat a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül a jelentést konkrétan meghatározott szempontok alapján. A testület végleges döntésének megállapításai között szerepel az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvek kifejtése is.

8. cikk

A választottbírói testület döntése

(1) A választottbírói testület a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választottbírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásától számított 180 napnál később.

(2) Sürgős – többek között romlandó vagy szezonális áruval kapcsolatos – ügyben a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Erre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a létrehozásától számított 90 napnál később. A választottbírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

(3) A választottbírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.

II. SZAKASZ – A DÖNTÉSNEK VALÓ MEGFELELÉS

9. cikk

A választottbírói testület döntésének való megfelelés

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megfeleljenek a választottbírói testület döntésének, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésnek való megfeleléshez szükséges határidőről.

10. cikk

A döntésnek való megfeleléshez szükséges ésszerű határidő

(1) Legkésőbb 30 nappal a választottbírói testület döntésének a felekkel történő közlését követően, a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot arról, hogy mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő), amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges.

(2) Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választottbírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél a bepanaszolt fél (1) bekezdés szerinti értesítésének kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a választottbírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot.

(3) Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

11. cikk

A választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1) Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.

(2) Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 2. cikkben említett rendelkezéseknek való megfelelőségével kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választottbírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedéseket, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem felelnek meg a 2. cikk rendelkezéseinek. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül közli döntését. Sürgős esetekben – ideértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos eseteket is – a választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli döntését.

12. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a döntésnek való nem megfelelés esetén

(1) Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni.

(2) Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választottbírói testület 11. cikk szerinti azon döntését követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, aminek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel az előnyök jogsértés okozta hatálytalanítása vagy gyengítése szintjének. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 10 munkanap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választottbírósági eljárást kérelmezett.

(3) Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott hatálytalanításával vagy gyengítésével, írásban kikérheti a választottbírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett 10 munkanapos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választottbírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérést követően – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a felekkel és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választottbírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület döntésének.

(4) A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek nem állapodnak meg a vita rendezéséről.

13. cikk

A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1) A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választottbírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, valamint a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2) Amennyiben a felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választottbírói testület a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választottbírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

III. SZAKASZ – KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak ezen jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

15. cikk

Eljárási szabályzat

(1) Az e jegyzőkönyv III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.

16. cikk

Információk és technikai tanácsadás

(1) Saját kezdeményezésére vagy az egyik fél kérésére a választottbírói testület bármilyen forrásból, így a vitában érintett felektől is beszerezhet az eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a felekkel. A feleknek a szakértőkre vonatkozó álláspontja nem kötelező a testületre nézve. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.

(2) A felek területén nyilvántartott, érintett természetes vagy jogi személyek az eljárási szabályokkal összhangban önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldhetnek a választottbírói testületeknek. Az ilyen beadványok a vita tényállásbeli szempontjaira korlátozódnak, és nem érinthetnek jogi kérdéseket.

17. cikk

Értelmezési szabályok

A választottbírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választottbírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

18. cikk

A választottbírói testület határozatai és döntései

(1) A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal ha egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni.

(2) A választottbírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és nem keletkeztethet semmilyen jogot vagy kötelezettséget természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, e társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

A választottbírók névjegyzékei

(1) Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül összeállít egy legalább 15 nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választottbíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike javasol legalább öt személyt választott bírónak. A két fél öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választottbírói testület elnökeként jár el. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság gondoskodik róla, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.

(2) A választottbírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a jegyzőkönyv mellékletét képező magatartási kódexnek.

(3) Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság készíthet egy legalább 15 nevet tartalmazó másik jegyzéket is olyan személyekről, akik a társulási megállapodásban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel vagy közvetítési tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésének kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.

20. cikk

Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel

(1) E jegyzőkönyv vitarendezési rendelkezéseinek alkalmazása nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

(2) Ugyanakkor ha egy fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e jegyzőkönyv vagy a WTO-egyezmény szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a társulási megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában

- egy vita rendezésére irányuló, a WTO-egyezmény szerinti eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik fél a WTO-egyezményben foglalt, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodás 6. cikke alapján választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választottbírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezésről szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint;

- egy vita rendezésére irányuló, e jegyzőkönyv szerinti eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik fél az 5. cikk (1) bekezdése alapján választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választottbírói testület közli döntését a felekkel és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsággal a 8. cikk szerint.

(4) E jegyzőkönyv nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e jegyzőkönyv szerinti felfüggesztésében.

21. cikk

Határidők

(1) Eltérő rendelkezés hiányában az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választottbírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

(2) Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös megállapodásával módosítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a jegyzőkönyv eljárásainak való megfelelés vonatkozásában felmerült nehézségekre való hivatkozással indokolt kérelmeket jóhiszeműen bírálják el. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választottbírói testület módosíthatja az eljárásban alkalmazandó határidőket.

22. cikk

A jegyzőkönyv felülvizsgálata és módosítása

(1) A társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja a jegyzőkönyv és mellékleteinek végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.

(2) A társulási tanács dönthet e jegyzőkönyv és mellékleteinek módosításáról. Az ilyen módosítások a felek belső jogi követelményeinek függvényét képezhetik.

23. cikk

Hatálybalépés

Ezt a jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaik szerint jóváhagyják. Ez a jegyzőkönyv az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a cikkben említett eljárásokat befejezték.

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET: ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ

II. MELLÉKLET: MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTTBÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

I. MELLÉKLET

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A jegyzőkönyvben és e szabályok alkalmazásában:

„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik fél felkérésére tanácsot ad, vagy e felet segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;

„panaszos fél”: bármelyik fél, amely a jegyzőkönyv 5. cikke szerint választottbírói testület létrehozását kéri;

„bepanaszolt fél”: az a fél, amelyre vonatkozóan a jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezések megsértését állítják;

„választottbírói testület”: e jegyzőkönyv 6. cikke szerint létrehozott testület;

„fél képviselője”: a felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy;

„nap”: eltérő rendelkezés hiányában naptári napot kell érteni alatta.

2. Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt fél köteles gondoskodni a vitarendezési eljárás logisztikai lebonyolításáról, így különösen a meghallgatások megszervezéséről. Az Európai Közösség viseli viszont a szervezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket, kivéve a választott bírók javadalmazását és költségeit, mely tételeket a felek közösen viselik.

ÉRTESÍTÉSEK

3. A felek és a választottbírói testület minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot telefaxon továbbítanak, emellett pedig elektronikus másolatot is küldenek ugyanazon a napon e-mailben. Az ellenkező bizonyításáig úgy tekintendő, hogy az üzenetet elküldése napján kézbesítették.

4. Legkésőbb a jegyzőkönyv hatálybalépésekor a felek tájékoztatják egymást az értesítésekhez kijelölt kapcsolattartási pontjaikról.

5. A választottbírósági eljáráshoz kapcsolódó bármilyen kérelem, értesítés, írásbeli beadvány vagy egyéb dokumentum kisebb, elírásból származó hibái egy új, a módosításokat világosan feltüntető dokumentummal orvosolhatók.

6. Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Libanon valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy pihenőnapra esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető. A felek december első hétfőjén listát adnak át a másik félnek, amely a következő év hivatalos munkaszüneti napjait és pihenőnapjait tartalmazza. Semmilyen dokumentum, értesítés vagy kérelem nem tekinthető kézbesítettnek hivatalos munkaszüneti napon vagy pihenőnapon.

7. A vitatott rendelkezés tárgyától függően az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz címzett, e megállapodással összhangban eljuttatott kérelmeket és értesítéseket másolatban el kell juttatni a társulási megállapodás alapján létrehozott többi érintett albizottsághoz is.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

8. a) Amennyiben a jegyzőkönyv 6. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 18., 19. vagy 48. szabálya alapján a választottbírói testület tagjait sorshúzással választják ki, mindkét fél képviselőjének jelen kell lennie a sorshúzásnál.b) A felek eltérő megállapodása hiányában a felek a létrehozását követő hét munkanapon belül találkoznak a választottbírói testülettel, hogy döntsenek a felek vagy a választottbírói testület által szükségesnek talált kérdésekben, ideértve a választottbíróknak fizetendő javadalmazást és egyéb költségeket is, amelyek a WTO normái szerint alakulnak. A választottbírói testület tagjai és a felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencián keresztül is bekapcsolódhatnak a megbeszélésekbe.

9. a) Amennyiben a felek a választottbírók kiválasztását követő öt munkanapon belül nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, akkor a választottbírói testület hatásköre a következőkre terjed ki:

„a társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, döntést hoz a kérdéses intézkedésnek a jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, és a vitarendezésről szóló jegyzőkönyv 8. cikkével összhangban döntést hoz.”

b) A felek a megállapodásukat követő három munkanapon belül értesítik a választottbírói testületet az elfogadott feladatmeghatározásról.

AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ BEADVÁNYOK

10. A panaszos fél legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül benyújtja az eljárást megindító keresetét. A bepanaszolt fél legkésőbb a kereset kézhezvételét követő 20 napon belül írásban előterjeszti viszontkeresetét.

A VÁLASZTOTTBÍRÓI TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE

11. Az üléseket a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.

12. Amennyiben a jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a választottbírói testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, ideértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is.

13. A választottbírói testület döntéshozatalában kizárólag választottbírók vehetnek részt, a választottbírói testület azonban engedélyezheti a választottbírók asszisztenseinek jelenlétét a döntéshozatalnál.

14. Valamennyi döntés megfogalmazása a választottbírói testület kizárólagos hatásköre.

15. A jegyzőkönyv és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

16. Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választottbírói testület ilyen módosításról vagy kiigazításról a felekkel folytatott konzultációt követően dönthet. A jegyzőkönyv 8. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidők nem módosíthatók.

HELYETTESÍTÉS

17. Amennyiben egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy leváltották, a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban új választottbírót kell választani a helyébe.

18. Ha valamely fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a magatartási kódexnek a választott bíró általi lényegi megsértését vélelmező fél a vélelmet alátámasztó körülmények megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik felet.

Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbíró helyébe a jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott választottbíró lép.

Ha a felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek választottbírói testület elnöke elé terjesztését, akinek a döntése végleges.

Ha az elnök megállapítja egy választottbíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, az elnök sorshúzással új választottbírót választ a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amelynek az eredetileg kiválasztott választottbíró is tagja volt. Ha az eredeti választottbírót a felek a jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdése szerint választották ki, a helyébe lépő választottbírót sorshúzással választják ki azon személyek közül, akiket a panaszos fél és a bepanaszolt fél a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdése szerint javasolt. Az új választottbírót a kérelemnek az elnökhöz a választottbírói testület általi benyújtását követő öt munkanapon belül választják ki.

19. Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, az elnök helyébe a jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép.

Ha a felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdése alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek csoportjának valamely tagja elé terjesztését. Nevét az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei sorshúzással választják ki. E személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.

Ha e személy megállapítja az eredetileg megválasztott elnökről, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, sorshúzással új választottbírót választ a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amely az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyeket tartalmazza. Az új elnököt az e bekezdésben említett kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül választják ki.

20. A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni a 17–19. szabályban leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.

TÁRGYALÁSOK

21. Az elnök – a felekkel és a választottbírói testülettel egyeztetve – kitűzi a tárgyalás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a felek részére. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős fél nyilvánosan közzéteszi, ha a tárgyalás nyilvános. Amennyiben a felek nem tiltakoznak, a választottbírói testület dönthet a tárgyalás mellőzéséről is.

22. A felek eltérő megállapodása hiányában a tárgyalást Brüsszelben tartják, ha Libanon a panaszos fél, és Bejrútban, ha a Közösség a panaszos fél.

23. A választottbírói testület csak kivételes körülmények között hívhat össze még egy további tárgyalást. Nem hívható össze további tárgyalás a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13 cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban.

24. A választottbírók mindegyikének az összes tárgyaláson végig jelen kell lennie.

25. A következő személyek jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

a) a felek képviselői;

b) a felek tanácsadói;

c) adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

d) a választottbírók asszisztensei.

A választottbírói testülethez történő felszólalás joga kizárólag a felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg.

26. A tárgyalás időpontja előtt legkésőbb öt munkanappal valamennyi fél köteles benyújtani a választottbírói testülethez azon személyek névsorát, akik a tárgyaláson az érintett fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, valamint akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a tárgyaláson jelen lesznek.

27. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírói testület tárgyalása nyilvános. Ha a felek döntése alapján a tárgyalás nem nyilvános, a tárgyalás egy része akkor is lehet nyilvános, feltéve, hogy a választottbírói tanács a felek kérelme alapján így dönt. A választottbírói testület azonban köteles zárt tárgyalást tartani, ha a felek beadványai és az érvelések bizalmas üzleti információt tartalmaznak.

28. A választottbírói testület az alábbi rend szerint vezeti le a tárgyalást:

Előterjesztés:

a) a panaszos fél előterjesztése;

b) a bepanaszolt fél előterjesztése.

Viszontválasz:

a) a panaszos fél előterjesztése;

b) a bepanaszolt fél viszontválasza.

29. A választottbírói testület a tárgyalás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik félhez.

30. A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi tárgyalásról jegyzőkönyv készüljön, és azokat a lehető leghamarabb kézbesítsék a felek számára.

31. A tárgyalást követő 10 munkanapon belül bármely fél kiegészítő írásos beadványt tehet bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a tárgyalás során felmerült.

ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK

32. A választottbírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet bármelyik vagy mindkét félhez. A választottbírói testület által feltett valamennyi kérdésről mindkét fél másolatot kap.

33. A felek kötelesek a választottbírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszát másolatban a másik fél számára is megküldeni. Mindkét fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának kézbesítésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen azzal kapcsolatban.

TITOKTARTÁS

34. A felek fenntartják a választottbírói testület előtt zajló tárgyalások titkosságát, amikor azokra a 27. szabállyal összhangban zárt tárgyalás formájában kerül sor. Mindkét fél köteles titokban tartani azokat az információkat, amelyeket a másik fél a választottbírói testület elé terjeszt, és bizalmas információként jelölt meg. Ha valamelyik fél írásbeli beadványának bizalmas változatát terjeszti be a választottbírói testület elé, a másik fél kérésére köteles a bizalmas beadvány benyújtásától vagy a másik fél kérelmétől (amelyik később történt) számított legfeljebb 15 napon belül a beadványban foglalt információknak egy olyan nem bizalmas összefoglalását is benyújtani, amelyet nyilvánosságra lehet hozni. E szabályzat semmilyen formában sem gátolja a feleket abban, hogy saját érdekkörükre vonatkozó nyilatkozataikat nyilvánosságra hozzák.

EX PARTE KAPCSOLATFELVÉTEL

35. A választottbírói testület nem ülésezhet vagy léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében.

36. A választottbírói testület egyik tagja sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét a felek egyikével vagy mindkettővel a többi választottbíró távollétében.

AMICUS CURIAE ELŐTERJESZTÉSEK

37. Amennyiben a felek a választottbírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület részére kívülállók is adhatnak be beadványokat, amennyiben azt a választottbírói tanács megalakítását követő tíz napon belül teszik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez.

38. A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, amely többek között tartalmazza tevékenységét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a választottbírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által ezen eljárási szabályzat 41. és 42. szabályával összhangban kiválasztott nyelven kell megírni.

39. A választottbírói testület döntésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a fenti szabályoknak. A választottbírói testület döntésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A választottbírói testület a hozzá e szabályok szerint benyújtott valamennyi beadványt észrevételezés végett megküldi a felek részére.

SÜRGŐS ESETEK

40. Az e jegyzőkönyvben említett sürgősség fennállása esetén a felekkel folytatott konzultációt követően a választottbírói testület az e szabályzatban említett határidőket szükségszerűen kiigazítja, és erről a feleket értesíti.

FORDÍTÁS ÉS TOLMÁCSOLÁS

41 A jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb ezen eljárási szabályzat 8. szabályának b) pontjában említett ülésig a felek megegyeznek a választottbírói testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében.

42. Ha a felek nem jutnak megállapodásra a közös munkanyelvet illetően, a felek gondoskodnak írásbeli beadványainak a másik fél által megjelölt nyelvre történő lefordításáról, továbbá viselik e fordítás költségeit.

43. A bepanaszolt fél gondoskodik a szóbeli előterjesztéseknek a felek által választott nyelvre történő tolmácsolásáról.

44. A választottbírói testület döntését a felek által választott nyelven vagy nyelveken hozza meg.

45. Bármelyik fél tehet észrevételeket az ezen szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításával kapcsolatban.

A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA

46. Amennyiben ezen eljárási szabályzat 6. szabályának alkalmazása folytán valamelyik félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik félhez, az e dokumentum kézhezvételétől számított minden határidő a hivatkozott dokumentum legkésőbbi kézhezvételének napjától számítandó.

EGYÉB ELJÁRÁSOK

47. Ezen eljárási szabályzat alkalmazandó a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban is. Az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ugyanakkor ki kell igazítani a választottbírói testület döntésének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.

48. Ha az eredetileg létrehozott választottbírói testület vagy egyes tagjai nem tudnak ülésezni a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárások lefolytatásához, a jegyzőkönyv 6. cikkében leírt eljárást kell alkalmazni. A döntés kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik.

II. MELLÉKLET

MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTTBÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

Fogalommeghatározások

1. E magatartási kódex alkalmazásában:

a) „tag” vagy „választottbíró”: a jegyzőkönyv 6. cikke szerint joghatályosan létrehozott választottbírói testület tagja;

b) „közvetítő”: a jegyzőkönyv 4. cikke szerint közvetítést folytató személy;

c) „jelölt”: olyan természetes személy, akinek neve a jegyzőkönyv 19. cikkében említett választottbírói névjegyzéken szerepel, és aki a jegyzőkönyv 6. cikke szerinti választottbírói testület tagjává történő kinevezése megfontolás alatt van;

d) „asszisztens”: olyan személy, aki valamely tag kinevezésének feltételei szerint a tag részére eljár, kutat vagy segítséget nyújt;

e) „eljárás”: eltérő meghatározás hiányában a jegyzőkönyv szerinti választottbírósági eljárás;

f) „személyzet”: egy tag vonatkozásában azok a személyek, akik a tag utasításait követik, ellenőrzése alatt állnak, és nem asszisztensek.

Az eljáró személyek felelőssége

2. Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartási normákat követ, hogy a vitarendezési mechanizmus egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex 15., 16., 17., és 18. bekezdésében leírt kötelezettségeknek.

Tájékoztatási kötelezettség

3. A jegyzőkönyv szerinti választottbírói testület tagjává történő megválasztásának megerősítése előtt a jelölt köteles felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb kérdést, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje.

4. A jelölt vagy tag csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt köteles az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság számára bejelenteni a felek által történő megítélés végett.

5. A tag megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjen e magatartási kódex 3. bekezdésben említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A tag a hivatkozott érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság írásos tájékoztatásával fedi fel, lehetővé téve ezzel, hogy a felek megítélhessék az adott kérdést.

A tagok kötelezettségei

6. Megválasztását követően a tag köteles feladatát alaposan és eredményesen, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.

7. A tag csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladattal harmadik személyt nem bízhat meg.

8. A tag köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy asszisztense és személyzete e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. bekezdésében foglalt szabályokat ismerje, és azokat betartsa.

9. A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

A tagok pártatlansága és függetlensége

10. A tag független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.

11. A tag közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

12. A tag nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

13. A tag nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.

14. A tag elkerüli minden olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

A korábbi tagok kötelezettségei

15. Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választottbírói testület döntéséből előnye származott.

Titoktartás

16. Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

17. A választottbírói testület döntését a jegyzőkönyv szerinti közzétételt megelőzően a tag nem adhatja ki.

18. A tag vagy korábbi tag soha nem adhatja ki a választottbírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag véleményét.

Költségek

19. A tag nyilvántartást vezet és kimutatást készít az eljárásra fordított idejéről és felmerült költségeiről.

Közvetítők

20. A tagok és a korábbi tagok részére ezen magatartási kódexben előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.

* *

*

[1] HL L […], […], […] o.

[2] E jegyzőkönyv rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 33. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.