52009PC0344

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.9.2009

COM(2009) 344 végleges

2009/0130 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Eurodac-adatokkal való összevetésre irányulóan a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által bűnüldözés céljából benyújtott kérésekről

{COM(2009) 342 végleges}{SEC(2009) 936}{SEC(2009) 937}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat okai és céljai Az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira és harmadik országok állampolgáraira vonatkozó információk számos formában és rendszerben állnak rendelkezésre a tagállamokban és uniós szinten. Nemzeti és uniós jogi eszközök határozzák meg azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek szerint a bűnüldöző hatóságok törvényes feladataik ellátása céljából hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz. Az ujjlenyomatadat különösen hasznos információt jelent a bűnüldözés számára, mivel a személyazonosság pontos megállapításának fontos elemét képezi. Többszörösen elismert tény, hogy az ujjlenyomat-adatbázisok hasznos szerepet játszanak a bűncselekmények elleni küzdelemben. A menedékkérők ujjlenyomatadatait egyrészt az Eurodacban, másrészt abban a tagállamban gyűjtik össze és tárolják, amelyikben a menedékjog iránti kérelmet benyújtották. A Bizottság egy kérdőíves felmérésére adott válaszok tanúsága szerint a bűnüldöző hatóságok a bűnözés elleni harc céljából minden válaszoló tagállamban közvetlenül vagy közvetve hozzáférhetnek a menedékkérők ujjlenyomatait tartalmazó nemzeti adatbázisokhoz. Szakértői konzultációk során világossá vált, hogy azok a nemzeti bűnüldöző hatóságok, amelyek nyomozások során igénybe veszik a menedékkérők ujjlenyomatait tartalmazó nemzeti adatbázisokat, számottevőnek értékelik a találati arányt. Miközben azonban a tagállamok nemzeti szinten sikeresen hozzáférnek a menedékkérők ujjlenyomataihoz, úgy tűnik, hogy más tagállamok hasonló adatokat tartalmazó adatbázisait nehezen érik el. Ennek oka egy strukturális információs és verifikációs rés: jelenleg ugyanis nincs olyan egységes, a bűnüldöző hatóságok számára hozzáférhető rendszer, amely lehetővé tenné annak meghatározását, hogy melyik tagállam rendelkezik információkkal egy adott menedékkérőről. Ha egy, a tagállamok által 2011 júniusáig végrehajtandó, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozatot (prümi határozat) használó nemzeti automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerben (AFIS) végzett keresés nem jár eredménnyel, ez nem jelenti biztosan azt, hogy egy másik tagállam nem rendelkezik a keresett információval. A bűnüldöző hatóságok ezért nemcsak azzal kapcsolatban nem jutnak információhoz, hogy a keresett adat rendelkezésre áll-e, és ha igen, melyik országban, hanem azzal kapcsolatban sem, hogy ez az adat ugyanarra a személyre vonatkozik-e. A bűnüldöző hatóságok tisztviselői csak abban az esetben tudják meg, hogy megvan-e a keresett információ egy másik tagállam adatbázisában, ha országuk igazságügyi hatóságai kölcsönös jogsegély iránti megkeresés formájában kérik fel a másik tagállamot arra, hogy végezzen keresést saját adatbázisaiban, és küldje el számukra a vonatkozó információt. |

120 | Háttér-információk A hágai program megállapította, hogy javítani kell a biztonság megerősítését szolgáló információcserét. A program egyik gondolata, hogy maradéktalanul ki kell aknázni az új technológiák nyújtotta lehetőségeket, például adott esetben úgy, hogy a bűnüldöző hatóságok számára – ideértve az Europolt is – közvetlen (online) hozzáférést biztosítunk a már létező központi uniós adatbázisokhoz. A 2007. június 12–13-i bel- és igazságügyi tanácsülés vegyes bizottságának következtetései szerint a biztonság növelésére és a terrorizmus elleni harc fokozására irányuló célkitűzés maradéktalan teljesítése érdekében bizonyos feltételek mellett biztosítani kell, hogy a tagállamok rendőri és bűnüldöző hatóságai, valamint az Europol a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és kivizsgálására irányuló feladataik ellátása során hozzáférjenek az Eurodachoz. A vegyes bizottság ezért felkérte a Bizottságot arra, hogy e cél elérése érdekében mielőbb terjessze be javaslatát. Azt, hogy a bűnüldöző hatóságok a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem során nem férhetnek hozzá az Eurodachoz, hiányosságként értékelte a bel- és igazságügyi együttműködés területén az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2005. november 24-i bizottsági közlemény is. A bűnüldözési információk cseréjével foglalkozó jelenlegi jogi eszközök nem teszik lehetővé annak idejében és elegendő bizonyossággal történő meghatározását, hogy egy bizonyos menedékkérő ujjlenyomatadatai rendelkezésére állnak-e a tagállamok valamelyikében. Ez azt jelenti, hogy uniós szintű fellépés nélkül a bűnüldöző hatóságok nem jutnak információhoz sem arról, hogy egy bizonyos ujjlenyomatadat rendelkezésre áll-e, és ha igen, melyik országban, sem arról, hogy az adat ugyanarra a személyre vonatkozik-e. Az információ másik tagállamban való meglétének ellenőrzésére szolgáló hatékony és megbízható eszközök nélkül vagy rendkívüli mértékben megdrágul a hatósági fellépés, vagy komoly veszélybe kerül a jogszabályok alkalmazása, mivel nem tehető semmilyen további hatékony és ésszerű lépés a személyazonosság megállapítására. |

130 | Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen Az Eurodacot a Tanács 2000. december 11-i 2725/2000/EK rendelete (Eurodac-rendelet) hozta létre az ujjlenyomatok összehasonlítása céljából a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében. 2008. december 3-án a Bizottság módosította a rendeletet az Eurodac-rendszer hatékonyságának növelése céljából. Jelenleg is léteznek olyan uniós jogi eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy tagállam hozzáférjen egy másik tagállam által kezelt ujjlenyomatokhoz vagy egyéb bűnüldözési adatokhoz. A prümi határozat az első olyan eszköz, amelyet az érintettek feltehetően az ujjlenyomatok ellenőrzése során alkalmaznak. E tanácsi határozat alapján a tagállamok „találat/nincs találat” típusú információkérés alapján automatikus hozzáférést biztosítanak egymásnak többek között nemzeti AFIS rendszereikhez. Ha a prümi határozat alapján benyújtott információkérés találatot eredményez, nemzeti jogszabályok alapján, köztük kölcsönös jogsegélynyújtási eljárások révén további információk – többek között személyes adatok – szerezhetők be abban a tagállamban, amelyik nemzeti AFIS rendszerében rögzítette az ujjlenyomatot. Jóllehet ez az eljárás sikeres lehet azon tagállamok esetében, amelyek a menedékkérők ujjlenyomatait nemzeti AFIS rendszerükben együtt tárolják más, a bűnüldöző hatóságok által gyűjtött ujjlenyomatokkal, eredménytelen lesz azoknak a tagállamoknak az esetében, ahol a nemzeti AFIS rendszer nem tartalmazza a menedékkérők ujjlenyomatait, hacsak azok nem bűncselekményekkel kapcsolatban kerültek rögzítésre. Egy további eszköz, amely az ujjlenyomatokkal kapcsolatos információcsere során alkalmazható, a bűnüldöző hatóságok közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB kerethatározat. Ez a jogszabály megkönnyíti a tagállami bűnüldöző hatóságok által nyilvántartott, vagy számukra rendelkezésre álló információk (ujjlenyomatok és más kiegészítő információk) cseréjét. A kerethatározat 2008. december 18. óta van hatályban. Végül a tagállamok alkalmazhatják a kölcsönös jogsegélynyújtás eszközét is, amelynek révén igazságügyi hatóságaik a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kérhetnek hozzáférést bűnügyi és egyéb, például menedékkérői ujjlenyomat-nyilvántartásokhoz. Az utóbbi két eszköz nem használható akkor, amikor nem ismert, melyik tagállam tartja nyilván az ujjlenyomatadatot. Jelenleg nem létezik olyan rendszer, amelynek segítségével meg lehetne állapítani, melyik ez a tagállam. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat teljes mértékben összhangban van a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozására vonatkozó általános célkitűzéssel. Amint azt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat is tükrözi, a javaslatot alapos vizsgálatnak vetettük alá azt biztosítandó, hogy rendelkezései maradéktalanul összhangban legyenek az alapvető jogokkal, nevezetesen az EU Alapjogi Chartájának 18. cikkében foglalt menedékhez való joggal és a 8. cikkben foglalt személyes adatok védelméhez fűződő joggal. A nemzetközi védelmet kérő személyek sajátos helyzetét illetően aggályként merült fel, hogy az Eurodacból bűnüldözési céllal kiemelt adatok annak az országnak a kezébe kerülhetnek, amelyből a kérelmező elmenekült, és ahol üldöztetés veszélye fenyegeti. Ennek hátrányos következményei lehetnek a kérelmezőre, családjára és ismerőseire, és ezáltal eleve eltéríthetik a menekülteket attól a szándékuktól, hogy nemzetközi védelmet kérjenek. Ennek figyelembevételével a javaslat kifejezetten megtiltja, hogy a javaslat alapján megszerzett személyes adatokat az adatokhoz hozzájutók megosszák harmadik országokkal, szervezetekkel vagy személyekkel. Ezen túlmenően kilátásba helyeztük a javaslat kiterjedt monitorálását és értékelését. Az értékelés során azt is felmérjük majd, hogy a határozat alkalmazása következtében előfordult-e, hogy nemzetközi védelmet kérő személyeket megbélyegeztek. A személyes adatok védelméhez való jogba történő beavatkozás indokoltságát és arányosságát biztosítandó, a javaslat szigorú feltételeket szab a hozzáférés tekintetében; ezek a feltételek például kizárják az Eurodac ujjlenyomatadatai közötti rutinszerű keresés lehetőségét. A javaslat teljes mértékben megfelel az adatvédelmi elveknek, mivel vonatkozik rá a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB tanácsi kerethatározat. Ez a kerethatározat rögzíti azokat az elveket, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk akkor, amikor uniós adatbázisból – például az Eurodacból – származó adatokat dolgoznak fel, és egyúttal kötelezi a tagállamokat arra, hogy az adatvédelmi elvek megsértése esetén hatékony szankciókat alkalmazzanak. |

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekeltekkel |

211 | A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre A Bizottság két-két kérdőívet küldött a dublini vívmányokat alkalmazó államoknak – azaz a tagállamoknak, Izlandnak, Norvégiának és Svájcnak –, illetve az Europolnak. Ugyanezek a felek 2007. szeptember 25–26-án Brüsszelben szakértői találkozón is részt vettek, amelynek során lehetőségük nyílt tisztázni a kérdőívekre adott válaszokat, és kifejteni további nézeteiket. A Bizottság emellett 2007. október 8-án Brüsszelben a menedékjog/menekültpolitika, alapvető jogok, személyes adatok védelme területén működő kormányközi szervezetekkel, nem kormányzati szervezetekkel és tudományos szakértőkkel konzultált. Ezen a megbeszélésen Ewa Klamt, Sarah Ludford és Jean-Marie Cavada európai parlamenti képviselők is részt vettek. Végül a Bizottság 2007. október 11-én Brüsszelben egyeztetést tartott a dublini vívmányokat alkalmazó államok nemzeti adatvédelmi hatóságaival, valamint az Europol közös ellenőrző hatóságával és az európai adatvédelmi biztossal. |

212 | Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése A konzultációs folyamat jelentős hatást gyakorolt a jogalkotási javaslat kidolgozására. Ez a hatás közelebbről a jogalkotási forma megválasztásában és a jogszabály egyes paramétereiben érhető tetten. A konzultációk megmutatták, hogy a tagállamok rendkívül kedvezően fogadták annak tervezett lehetőségét, hogy az ujjlenyomatokat bűnüldözési célból összevethetik az Eurodacban tárolt ujjlenyomatadatokkal, míg a szabadságjogi és menedékügyi civil szervezetek nem voltak túlságosan kedvező véleménnyel a kezdeményezésről. A javaslat a benne foglalt számos garanciával és korláttal a különböző érdekcsoportok álláspontja közötti egyensúlyt képviseli. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

230 | Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat során a Bizottság három fő opciót és ezeken belül számos további alopciót vizsgált meg. A fő opciók a következők voltak: a jelenlegi helyzet fenntartása, azaz az intézkedéstől való eltekintés; jogalkotási javaslat benyújtása annak érdekében, hogy bűnüldözési célból lehetségessé váljon az Eurodacban tárolt adatokkal való összehasonlítás kérése; jogalkotási javaslat benyújtása annak érdekében, hogy bűnüldözési célból lehetségessé váljon az Eurodacban tárolt adatokkal való összehasonlítás kérése, és egyúttal „találat” esetén a kiegészítő információk cseréjének szabályozása. A Bizottság eredetileg egy negyedik opciót is megvizsgált, ám azt aránytalanul magas költségeire tekintettel elvetette. A jelenlegi helyzet fenntartását eredményező opciót és a jogalkotási javaslatot tartalmazó opciókat összehasonlítva egyértelműen az utóbbiak tűnnek előnyösebbnek. Az, hogy egy adott menedékkérőről léteznek-e, és ha igen, melyik tagállamban adatok, egyedül akkor állapítható meg naprakész, pontos, biztonságos és költséghatékony módon, ha a bűnüldöző hatóságok hozzáférést kapnak az Eurodachoz. Az Eurodacon kívül nincs más olyan ésszerű és hatékony alternatíva a menedékkérők pontos személyazonosságának megállapítására és ellenőrzésére, amely lehetővé tenné, hogy a bűnüldöző hatóságok ugyanezt az eredményt elérjék. A személyazonosság megállapítása a bűnüldöző hatóságok számára elengedhetetlen a harmadik országok állampolgárainak részvételével elkövetett terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, az azok ellen folytatott harc, valamint a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények áldozatainak védelme érdekében. Az Eurodachoz való hozzáférés biztosítása a megvalósítandó célokhoz képest nem tekinthető aránytalannak. A jogalkotási javaslatot tartalmazó két opció mindegyike egyforma hatást gyakorol az alapvető jogokra. A harmadik opció szerint a tagállamok külön kérés és eljárás alapján férhetnének hozzá a menedékkérővel kapcsolatos kiegészítő információkhoz, míg a második opció szerint ilyen kiegészítő információkhoz a már létező jogi eszközök segítségével lehetne hozzáférni. Bár a harmadik opció hatékonyabban segítené elő a célkitűzések megvalósítását, a Bizottság szerint ennek költségei meghaladnák a második opció költségeit. Pillanatnyilag emellett semmi sem utal arra, hogy a bűnüldözési információk cseréjét szabályozó jelenlegi eszközök ne lennének elegendők a kiegészítő információk cseréjének szabályozására. |

231 | A Bizottság elvégezte a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatot SEC(2009) 936. |

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javaslat összefoglalása A javasolt eszköz jogalapot teremt a tagállamoknak és az Europolnak arra, hogy ujjlenyomatadatok vagy ujjnyomok összehasonlítását kérelmezzék az Eurodacban lévő adatokkal. Sikeres összehasonlítás esetén az Eurodacból „találatot” jelző válasz érkezik, amellyel együtt az összes, az adott ujjlenyomattal kapcsolatban az Eurodacban tárolt adat megjelenik. A javasolt tanácsi határozat nem szabályozza a találatot követően benyújtható, kiegészítő információkra irányuló kérésekkel kapcsolatos eljárást; erre vonatkozóan a bűnüldözési információk cseréjét szabályozó, már létező jogi eszközök irányadók. A javaslat a terrorcselekmények és súlyos bűncselekmények – például emberkereskedelem és kábítószer-kereskedelem – elleni fellépés során alkalmazandó. Jóllehet az Eurodac jelenleg nem teszi lehetővé az ujjnyom alapján végzett keresést, ez a keresőfunkció a biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszer (BMS) létrehozására irányuló projekt révén hozzáadható az adatbázishoz. Ez a keresőfunkció bűnüldözési szempontból rendkívül fontos, mivel a nyomozati helyszíneken a legtöbb esetben csupán ujjnyomok találhatók. |

310 | Jogalap Az Európai Unióról szóló szerződés és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja. |

320 | A szubszidiaritás elve Mivel a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. |

A javaslat céljait a tagállamok a következők miatt nem tudják kielégítően megvalósítani: |

321 | A javasolt fellépés szükségessé teszi az Eurodac-rendelet módosítását annak érdekében, hogy egy másodlagos célt rendeljünk hozzá, nevezetesen az Eurodac-adatoknak a terrorizmus és a bűnözés elleni harc során történő felhasználását. Erre a módosításra csak a Bizottság tehet javaslatot. E módosítás nélkül a tagállamoknak nem áll jogukban cselekedni. |

323 | Az esetleges tagállami fellépés valószínűleg mértéktelenül költséges és aránytalan lenne. |

A javaslat célkitűzései közösségi fellépéssel a következők miatt valósíthatók meg jobban: |

324 | Az említett információs rés betöltésének legegyszerűbb, legarányosabb és legkevésbé költséges módja az Eurodacból történő információkérés jogának biztosítása. |

327 | A javasolt intézkedések csak az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kéréseknek adnak helyet. A további együttműködést és információcserét a jelenlegi eszközök és a tagállamok maguk szabályozzák. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt: |

331 | Egyedül akkor állapítható meg naprakész, pontos, biztonságos és költséghatékony módon, hogy egy adott menedékkérőről léteznek-e, és ha igen, melyik tagállamban adatok, ha a bűnüldöző hatóságok hozzáférést kapnak az Eurodachoz. Az Eurodacon kívül nincs más olyan ésszerű és hatékony alternatíva a menedékkérők pontos személyazonosságának megállapítására és ellenőrzésére, amely lehetővé tenné, hogy a bűnüldöző hatóságok ugyanezt az eredményt elérjék. A javasolt intézkedések a nyilvántartásba való betekintés jogának lényegi elemeire szorítkoznak, és nem mennek túl az arányosság szabta kereteken. |

332 | A javasolt intézkedés a lehető legkevesebb költséggel jár a Közösségre és a tagállamokra nézve, mivel a létező adatbázisok és információcsere-rendszerek használatán alapul, és nem kíván új rendszereket létrehozni. |

A jogi aktus típusának megválasztása |

341 | Javasolt aktus: egyéb. |

342 | Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: Mivel a kérdés alapvető jogokat érint, az EU-Szerződés VI. címének értelmében meghozott határozaton kívül nem felelne meg más szabályozási eszköz. |

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

401 | A javaslat miatt az Eurodac technikai módosításra szorul annak érdekében, hogy lehetővé váljon az ujjnyom alapján történő összehasonlítás. |

5. KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK |

Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés |

531 | A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. |

2009/0130 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Eurodac-adatokkal való összevetésre irányulóan a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által bűnüldözés céljából benyújtott kérésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[1],

mivel:

(1) Az Európai Tanács által 2004. november 4-én elfogadott, az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének megerősítéséről szóló hágai program kezdeményezte a határokon átnyúló adatcsere javítását, egyebek mellett az Európai Unió már meglévő nyilvántartási rendszereihez való hozzáférés bővítésével.

(2) A terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben a bűnüldöző hatóságok feladatainak ellátásához alapvető fontosságúak a teljes körű és naprakész információk. A terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükség van a …/…/EK [ új Eurodac ][2] tanácsi rendelet által létrehozott Eurodacban tárolt információkra. Ezért az Eurodacban tárolt adatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol által végzett összehasonlítás céljára.

(3) A bel- és igazságügyi együttműködés területén az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2005. november 24-i közleményében[3] a Bizottság felvetette, hogy a belső biztonságért felelős hatóságok számára hozzáférést kellene biztosítani az Eurodachoz olyan jól körülhatárolt esetekben, amikor alapos a gyanúja annak, hogy a terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetője menedéket kért. Közleményében a Bizottság azt is megállapította, hogy az arányosság elve megköveteli, hogy az Eurodacban e célból csak kényszerítő közbiztonsági érdek esetén legyen lehetséges a keresés, azaz ha az azonosítandó bűnelkövető vagy terrorista által elkövetett cselekmény oly mértékben üldözendő, hogy igazolja a büntetlen előéletű személyek adatait tartalmazó adatbázisban végrehajtott keresést; a Bizottság következésképpen megállapította, hogy a belső biztonságért felelős hatóságok számára lényegesen magasabb követelményszintet kell előírni az Eurodacban végrehajtott kereséshez, mint a büntetőügyi adatbázisokban végrehajtott keresések esetében.

(4) Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködés elősegítésében azáltal, hogy az Unió egész területén támogatja a bűncselekmények megelőzését, elemzését és kivizsgálását. Következésképp feladatainak keretében és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB határozatnak[4] megfelelően az Europol számára szintén hozzáférést kell biztosítani az Eurodac-adatokhoz.

(5) Ez a határozat kiegészíti a …/…/EK rendeletet [új Eurodac] , mivel az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés VI. címe alapján jogalapot teremt arra, hogy a tagállamok és az Europol kérhessék az Eurodacban tárolt adatokkal történő összehasonlítást.

(6) Mivel az Eurodac létrehozásának célja a dublini rendelet alkalmazásának megkönnyítése volt, az Eurodac terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében történő felhasználása az Eurodac eredeti céljának módosulását jelenti, amely beavatkozik azon személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való jogába, akiknek a személyes adatait az Eurodacban feldolgozzák. E beavatkozásnak meg kell felelnie a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének magatartásának kiigazítását, védenie kell az egyéneket az önkényességgel szemben, és megfelelő egyértelműséggel kell megjelölnie, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban minden beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdekből kell fakadnia, és arányban kell állnia az elérni kívánt jogos céllal.

(7) Jóllehet az Eurodac létrehozásának eredeti célja nem tette szükségessé annak biztosítását, hogy a hatóságok ujjnyomok – bűncselekmények helyszínén talált daktiloszkópiai nyomok – alapján kérhessék adatok összehasonlítását az adatbázisban tárolt adatokkal, ez a lehetőség alapvető fontosságú a rendőrségi együttműködés területén. Az ujjnyomok és az Eurodacban tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését és kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközt ad a kijelölt tagállami hatóságok kezébe például abban az esetben, ha egy bűncselekmény helyszínén az ujjnyomokon kívül nem található más bizonyíték.

(8) A jelen határozat lefekteti azokat a feltételeket, amelyek alapján a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítására irányuló kérések engedélyezhetők; lefekteti továbbá azokat a szükséges garanciákat, amelyek biztosítják azon személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát, akiknek a személyes adatait az Eurodacban feldolgozzák.

(9) Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a nemzeti központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül megtörténik az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban[5] említett terrorcselekmények, illetve az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban[6] említett más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében benyújthatnak ilyen kérést.

(10) A kijelölt hatóságok operatív egységei az Eurodac központi adatbázisában tárolt adatokkal történő összehasonlításra irányuló kéréseket indoklás kíséretében az ellenőrző hatóságon keresztül juttatják el a nemzeti hozzáférési ponthoz. Az ellenőrző hatóságok feladata a hozzáférés jelen határozatban megállapított feltételeinek szigorú betartatása. Miután az ellenőrző hatóságok ellenőrizték, hogy a hozzáférés minden feltétele betartásra került, az összehasonlításra irányuló kérést a nemzeti hozzáférési ponton keresztül az Eurodac központi rendszerébe továbbítják. Kivételesen sürgős esetben az ellenőrző hatóság azonnal feldolgozza a kérelmet, és csak ezt követően kezdi meg az ellenőrzést.

(11) A személyes adatok védelme érdekében és különösen a tiltott tömeges összehasonlítást megakadályozandó az Eurodac-adatokat eseti alapon kell feldolgozni, és csak akkor, amikor ez a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükséges. A hozzáférés ezenfelül csak akkor engedélyezhető, ha a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat[7] (prümi határozat) alapján a nemzeti adatbázisokkal és más tagállamok automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszereivel elvégzett összehasonlítás nem vezet eredményre. Ilyen eset áll fenn különösen akkor, amikor az összehasonlításra irányuló kérés egyedi és konkrét helyzethez, terrorcselekménnyel vagy más súlyos bűncselekménnyel összefüggő egyedi és konkrét fenyegetéshez vagy olyan meghatározott személyekhez kötődik, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy terrorcselekményeket vagy más súlyos bűncselekményeket fognak elkövetni, vagy ilyeneket követtek el. Ilyen eset áll fenn akkor is, amikor az összehasonlításra irányuló kérés olyan személyhez kötődik, aki terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény áldozata. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetik az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítást, ha komoly okkal feltételezik, hogy ez olyan információkkal szolgál majd, amelyek érdemben segítik őket terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában.

(12) A jelen határozat értelmében feldolgozott személyes adatokra a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározat[8] alkalmazandó.

(13) A jelen határozat értelmében beszerzett adatokat tilos harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánszemélyek felé továbbítani a menedékjog biztosítása érdekében és a nemzetközi védelmet kérő személyek védelmében, megakadályozandó, hogy adataikhoz harmadik országok hozzájussanak. Annak érdekében, hogy a tagállamok a jelen határozat alkalmazása céljából együttműködhessenek a dublini rendelet hatálya alá tartozó harmadik országokkal, ez a tilalom nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy ilyen adatokat a dublini rendelet hatálya alá tartozó harmadik országok felé továbbítsanak.

(14) A személyes adatok tagállami feldolgozásának jogszerűségét a személyes adatok feldolgozásának ellenőrzésére hivatott nemzeti illetékes hatóságok követik nyomon, míg az Europol által végzett adatfeldolgozás jogszerűségét az Europolt létrehozó határozat által felállított közös ellenőrző hatóság kíséri figyelemmel.

(15) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[9] és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságára és biztonságára vonatkozó 21. és 22. cikkét kell alkalmazni a személyes adatoknak a közösségi intézmények vagy szervek által történő feldolgozására, amikor ezen intézmények vagy szervek az Eurodac működtetésével kapcsolatos feladataikat olyan tevékenységek végzése során látják el, amelyek egészben vagy részben a közösségi jog hatálya alá esnek.

(16) E határozat hatékony végrehajtását rendszeres időközönként értékelni kell.

(17) Mivel e határozat céljait – nevezetesen azon feltételek megteremtését, amelyek szerint a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol összehasonlítás céljából hozzáférhetnek a Eurodac-adatokhoz – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok az intézkedés léptéke és hatásai miatt az Európai Unió szintjén jobban megvalósíthatók, a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett és az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkekben foglalt arányossági elvvel összhangban e határozat nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket.

(18) Az Európai Unióról szóló szerződés 47. cikkének megfelelően ez a határozat nem érinti az Európai Közösségnek különösen a […/…/EK] [új Eurodac] rendelet[10] és a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] szerint gyakorolt hatásköreit.

(19) Ez a határozat tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és elveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája fogalmaz meg, nevezetesen a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és a menedékjogot. E határozatot az említett jogokkal és elvekkel együtt kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Tárgy és hatály

Ez a határozat megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében kérhetik ujjlenyomatadatoknak az Eurodac központi adatbázisában tárolt ujjlenyomatadatokkal történő összehasonlítását.

2. cikk Fogalommeghatározások

1. E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

a) „Eurodac”: a […/…/EK] rendelet [ új Eurodac ] által létrehozott adatbázis;

b) „Europol”: a […/…/IB] tanácsi határozat által létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal;

c) „Eurodac-adatok”: a [ új Eurodac ] 9. cikkének és 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően a központi adatbázisban tárolt minden ujjlenyomatadat;

d) „terrorcselekmények”: azok a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek megfelelnek a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1–4. cikkében említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek;

e) „súlyos bűncselekmények”: azok a bűncselekmények, amelyek megfelelnek a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés;

f) „ujjlenyomatadat”: valamely személy minden ujjának, de legalább a mutatóujjainak, ezek hiányában valamennyi más ujjának lenyomatára vagy ujjnyomra vonatkozó adat;

g) „nemzeti hozzáférési pont”: a [ új Eurodac ] 4. cikkének (2) bekezdésében említett központi rendszerrel kapcsolatot tartó, kijelölt nemzeti rendszer;

h) „irányító hatóság”: az Eurodac üzemeltetéséért felelős, a [ új Eurodac ] 5. cikkében említett szervezet.

2. A […/…/EK] [ új Eurodac ] fogalommeghatározásait ugyancsak alkalmazni kell.

3. cikk Kijelölt hatóságok

1. A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek e határozat értelmében jogosultak az Eurodac-adatokhoz való hozzáférésre. A kijelölt hatóságok a tagállamok terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért és kivizsgálásáért felelős hatóságai. A kijelölt hatóságok nem lehetnek kifejezetten nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó ügynökségek vagy egységek.

2. Valamennyi tagállam összeállítja a kijelölt hatóságok listáját.

3. Nemzeti szinten valamennyi tagállam listát készít a kijelölt hatóságokon belüli azon operatív egységekről, amelyek a központi hozzáférési ponton keresztül kérhetik az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítást.

4. cikk Ellenőrző hatóságok

1. Minden egyes tagállam kijelöl egy nemzeti testületet, amely ellenőrző hatóságként működik. Az ellenőrző hatóság a tagállamok terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért és kivizsgálásáért felelős egyik hatósága. Az ellenőrző hatóság nem lehet kifejezetten nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó ügynökség vagy egység.

2. Az ellenőrző hatóság biztosítja azoknak a feltételeknek a teljesülését, amelyek az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítás kéréséhez szükségesek.

3. Kizárólag az ellenőrző hatóság jogosult arra, hogy a központi rendszerrel kapcsolatot tartó nemzeti hozzáférési ponthoz továbbítsa az ujjlenyomatadatok összehasonlítására irányuló kéréseket.

5. cikk Europol

1. Az Europol megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki ellenőrző hatóságaként, valamint bármely tagállammal egyetértésben a szóban forgó tagállam nemzeti hozzáférési pontját jelöli ki azon hatóságként, amely az ujjlenyomatadatok összehasonlítására irányuló kéréseit a központi rendszerbe továbbítja.

2. Az Europol kijelöli azt a műveleti egységet, amely jogosult arra, hogy a kijelölt nemzeti hozzáférési ponton keresztül kérje az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítást.

II. FEJEZET

AZ ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRA ÉS TOVÁBBÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS

6. cikk Az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítására szolgáló eljárás

1. A 3. cikk (1) bekezdésében említett kijelölt hatóságok és az Europol indoklással ellátott elektronikus kérést nyújthatnak be az ellenőrző hatóságnak, amelyben összehasonlítás céljából kérik ujjlenyomatadatoknak a nemzeti hozzáférési ponton keresztül az Eurodac központi rendszerébe történő továbbítását. A kérés beérkezését követően az ellenőrző hatóság ellenőrzi, hogy teljesültek-e az összehasonlítás kérésére vonatkozó, 7. vagy 8. cikkben említett feltételek.

2. Amennyiben az összehasonlítás kérésére vonatkozó minden feltétel teljesült, az ellenőrző hatóság továbbítja az összehasonlításra irányuló kérést a nemzeti hozzáférési ponthoz, amely továbbküldi azt az Eurodac központi rendszerébe az Eurodac-adatokkal történő összehasonlítás céljából.

3. Rendkívül sürgős esetekben az ellenőrző hatóság a kijelölt hatóság által küldött, összehasonlításra irányuló kérés beérkezését követően azonnal továbbíthatja az ujjlenyomatadatokat a nemzeti hozzáférési ponthoz; ebben az esetben csak utólag ellenőrzi a 7. vagy 8. cikkben említett feltételek teljesülését, beleértve azt is, hogy valóban rendkívül sürgős esetről volt-e szó. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül el kell végezni.

4. Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért az Eurodacból kapott adatokhoz, megsemmisíti ezeket az információkat, és a megsemmisítés tényéről értesíti az ellenőrző hatóságot.

7. cikk A kijelölt hatóságok Eurodac-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

1. A kijelölt hatóságok hatáskörükön belül csak abban az esetben kérhetik ujjlenyomatadatok összehasonlítását az Eurodac központi adatbázisában tárolt adatokkal, ha a nemzeti ujjlenyomat-adatbázisokkal elvégzett összehasonlítás és más tagállamok automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszereivel a 2008/615/IB tanácsi határozat[12] alapján elvégzett összehasonlítás nem vezet eredményre, illetve abban az esetben, ha:

a) az összehasonlítás szükséges a terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából;

b) az összehasonlítás egyedi esetben szükséges;

c) megalapozottan feltételezhető, hogy az Eurodac-adatokkal való összehasonlítás érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához.

2. Az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérések ujjlenyomatadatok közötti keresésre korlátozódnak.

8. cikk Az Europol Eurodac-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

1. Az Europol megbízatásának mértékéig nyújthat be Eurodac-adatokkal történő összehasonlításra irányuló kéréseket azokban az esetekben, amikor az Europol-határozatban rögzített feladatainak ellátása ezt szükségessé teszi, illetve egyedi elemzés vagy általános jellegű stratégiai elemzés céljából.

2. Az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló kérések az ujjlenyomatadatok összehasonlítására korlátozódnak.

3. Az Eurodac-adatokkal történő összehasonlításból származó, Europol által beszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedély az illető tagállam nemzeti Europol-egységén keresztül kérhető.

9. cikk Az ellenőrző hatóságok és a nemzeti hozzáférési pontok közötti kommunikáció

1. A tagállamok ellenőrző hatóságai, az Europol és a nemzeti hozzáférési pontok közötti adatforgalom az Eurodac kommunikációs hálózatán keresztül zajlik. A kommunikáció minden esetben elektronikus úton történik.

2. Az ujjlenyomatokat a tagállamok digitalizálják, és a […/…/EK] [ új Eurodac ] rendelet I. melléklete szerinti adatformátumban továbbítják annak érdekében, hogy elvégezhető legyen az összehasonlítás a számítógépes ujjlenyomat-felismerő rendszerben.

III. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

10. cikk A személyes adatok védelme

1. A személyes adatok jelen határozat alapján történő feldolgozása tekintetében a 2008/977/IB kerethatározat alkalmazandó.

2. A személyes adatok e határozat alapján történő, Europol általi feldolgozását az […/…/IB] [Europol] határozattal, valamint a határozat végrehajtásaként elfogadott szabályokkal összhangban kell végezni, és azt a határozat 34. cikkével létrehozott független, közös ellenőrző hatóság felügyeli.

3. Az e határozat alapján az Eurodacból beszerzett személyes adatok kizárólag terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából dolgozhatók fel.

4. Az e határozat alapján tagállam vagy az Europol által az Eurodacból beszerzett adatokat egy hónap elteltével törölni kell a nemzeti és Europol-nyilvántartásokból, kivéve akkor, ha az adatokra konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos, folyamatban lévő nyomozás miatt a tagállamnak vagy az Europolnak szüksége van.

5. A személyes adatok e határozat alapján történő, tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, ideértve az adatok Eurodacba és Eurodacból való továbbítását a 2008/977/IB kerethatározat értelmében kijelölt nemzeti illetékes hatóságok követik nyomon.

11. cikk Adatbiztonság

1. A felelős tagállam a kijelölt hatóságok felé e határozat alapján történő minden adatátvitel alatt és az adatok beérkezése során biztosítja az adatok biztonságát.

2. Nemzeti rendszerével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket – biztonsági terv elfogadását is beleértve – annak érdekében, hogy:

a) fizikailag védje az adatokat, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló katasztrófatervek elkészítése által;

b) megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek bejussanak azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam az Eurodac céljának megfelelően végez műveleteket (ellenőrzés a létesítménybe való belépéskor);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (adattárolás ellenőrzése);

e) megelőzze az Eurodacban a jogosulatlan adatfeldolgozást és az Eurodacban feldolgozott adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatfeldolgozás ellenőrzése);

f) biztosítsa, hogy az Eurodachoz való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz juthassanak hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

g) biztosítsa, hogy az Eurodachoz való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére vagy a profilokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul a 2008/977/IB kerethatározat 25. cikke értelmében kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsássa (személyzeti profilok);

h) biztosítsa, hogy lehetőség legyen annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy az adatátviteli berendezésekkel mely szervekhez továbbíthatók személyes adatok (kommunikáció ellenőrzése);

i) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat, mikor, ki és milyen célból dolgozott fel az Eurodacban (adatrögzítés ellenőrzése);

j) megakadályozza a személyes adatok Eurodacba vagy Eurodacból történő továbbítása, illetve adathordozón történő szállítása során ezen adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen megfelelő titkosítási technikák révén (átvitel ellenőrzése);

k) nyomon kövesse az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságát, és megtegye az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedéseket (önellenőrzés).

12. cikk Az adatok harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek felé történő továbbításának tilalma

Az Eurodac központi adatbázisából valamely tagállam vagy az Europol által e határozat alapján megszerzett adatokat tilos harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Európai Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára továbbítani. Ez a tilalom nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy ezeket az adatokat a 2008/977/IB kerethatározat 13. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén a dublini rendelet hatálya alá tartozó harmadik országok számára továbbítsák.

13. cikk Adatnaplózás és dokumentáció

1. A tagállamok és az Europol biztosítják, hogy az Eurodac-adatokkal történő összehasonlításra irányuló, e határozat értelmében benyújtott kérések eredményeként végrehajtott valamennyi adatfeldolgozási művelet adatnaplóban rögzítésre kerül vagy dokumentálva lesz a kérés jogosultságának ellenőrzése, az adatfeldolgozás jogszerűségének, az adatok integritásának és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljából.

2. Az adatnapló vagy a dokumentáció minden esetben tartalmazza a következőket:

a) az összehasonlításra irányuló kérés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény érintett formáját, az Europol tekintetében pedig az összehasonlításra irányuló kérés pontos célja;

b) a vonatkozó nemzeti ügyszám;

c) a nemzeti hozzáférési pontból az Eurodac központi rendszerébe továbbított összehasonlításra irányuló kérés dátuma és pontos időpontja;

d) az összehasonlításra irányuló kérést benyújtó hatóság neve, és a kérést benyújtó és az adatokat feldolgozó felelős személy;

e) adott esetben a 6. cikk (3) bekezdésében említett sürgős eljárás igénybevétele és az utólagos ellenőrzés tekintetében hozott döntés;

f) az összehasonlításra használt adatok;

g) a nemzeti szabályok vagy az Europol-határozat szabályainak értelmében a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést vagy az átadást elrendelő tisztviselő azonosító jele.

3. Az adatnapló vagy dokumentáció csak az adatfeldolgozás jogszerűségének adatvédelmi célú nyomon követéséhez és az adatbiztonság biztosításához használható fel. A 17. cikkben említett nyomon követéshez és értékeléshez csak olyan nyilvántartások használhatók fel, amelyek nem tartalmaznak személyes adatokat. A kérés jogosultságának ellenőrzéséért, az adatfeldolgozás jogszerűségének, az adatok integritásának és biztonságának nyomon követéséért felelős illetékes nemzeti hatóságok feladataik ellátása céljából kérésükre hozzáférhetnek ezekhez az adatnaplókhoz vagy dokumentációkhoz.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk Költségek

A tagállamok és az Europol saját költségükre létrehozzák és fenntartják az e határozat végrehajtásához szükséges műszaki infrastruktúrát, és felelősek az Eurodac-adatokkal való összehasonlításra irányuló, e határozat értelmében benyújtott kérésekből eredő költségek viseléséért.

15. cikk Szankciók

A tagállamok és az Europol megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Eurodac-adatok e határozat rendelkezéseivel ellentétes felhasználása hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen büntetendő, beleértve a közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

16. cikk A kijelölt hatóságok és az ellenőrző hatóságok értesítése

1. Minden tagállam legkésőbb [e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül] értesíti a Bizottságot és a Tanács Főtitkárságát kijelölt hatóságairól, és haladéktalanul közli az ezek tekintetében bekövetkező esetleges változásokat is.

2. Minden tagállam legkésőbb [e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül] értesíti a Bizottságot és a Tanács Főtitkárságát ellenőrző hatóságairól, és haladéktalanul közli az ezek tekintetében bekövetkező esetleges változásokat is.

3. Az Europol legkésőbb [e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül] értesíti a Bizottságot és a Tanács Főtitkárságát ellenőrző hatóságáról és kijelölt nemzeti hozzáférési pontjáról, és haladéktalanul közli az ezek tekintetében bekövetkező esetleges változásokat is.

4. A Bizottság az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat évente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

17. cikk Nyomon követés és értékelés

1. A tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történt összehasonlításának eredményességéről; a jelentés információkat és statisztikai adatokat tartalmaz az összehasonlítás pontos céljáról – beleértve a terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény típusát –, az összehasonlításra irányuló kérések számáról, a sikeres azonosítást eredményező esetek számáról és típusáról, a kivételesen alkalmazandó sürgős eljárás szükségességéről és igénybevételéről, valamint azokról az esetekről, amikor az ellenőrző hatóság az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a szóban forgó sürgős eljárást. A jelentéseket a tagállamok és az Europol eljuttatják a Bizottsághoz.

2. Három évvel e határozat hatálybalépése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít e határozatról. Az értékelés a célkitűzések tükrében megvizsgálja az elért eredményeket, elemzi, hogy továbbra is fennállnak-e a határozat létrehozását kiváltó okok, és javaslatokat fogalmaz meg. A Bizottság az értékelő jelentéseket benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3. A tagállamok és az Europol a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett értékelő jelentések elkészítéséhez szükséges információkat. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információs forrásait, személyzetét, illetve nyomozásait felfedő információt.

18. cikk Hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

1. Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2. Ezt a határozatot a […] [új Eurodac] rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett időponttól kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL C […], […], […]. o.

[2] HL L […], […], […] o.

[3] COM(2005) 597, 2005.11.24.

[4] HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

[5] HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

[6] HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

[7] HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

[8] HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

[9] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[10] ………………………….

[11] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[12] HL L 210., 2008.8.6., 1. o.