52009PC0131

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.3.2009

COM(2009)131 végleges

2009/0044 (ACC)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, ideiglenes alkalmazásáról és megkötéséről

INDOKOLÁS

I. Általános bemutatás

A csatolt tanácsi határozati javaslat az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásához, ideiglenes alkalmazásához és megkötéséhez szükséges jogi okmány.

A Közösségi Vámkódexet[1]és annak végrehajtási rendelkezéseit[2], melyek a behozott, illetve kivitelre kerülő áruk vámkezelésére vonatkozó szabályokat állapítják meg, sorrendben 2005-ben[3], illetve 2006-ban[4] módosították bizonyos biztonsági vámintézkedések beillesztése érdekében. Ez a biztonsági rendszer – más intézkedésekkel együtt – többek között előírja, hogy a gazdasági szereplőknek számos adatot meg kell adniuk az áruk behozatalát és kivitelét megelőzően, ami a szóban forgó szállítmányok belépése vagy kilépése előtt lehetővé teszi az ezekkel a műveletekkel kapcsolatos kockázatok elemzésének elvégzését.

Ezek a biztonsági intézkedések elvben a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkoznak. A Közösségi Vámkódex azonban kimondja, hogy eltérő szabályok állapíthatók meg az említett információk érkezés, illetve indulás előtti nyújtására vonatkozó követelmény tekintetében, ha egy nemzetközi megállapodás különös biztonsági intézkedéseket határoz meg. Ezzel összefüggésben úgy ítélték meg, hogy elengedhetetlen és a Közösség, illetve a Svájci Államszövetség kölcsönös érdeke, hogy a kétoldalú árukereskedelem tekintetében módosítsák a biztonsági vámszabályokat. Tekintettel a Svájci Államszövetségnek a Közösség vámterületéhez viszonyított közelségére és földrajzi helyzetére, valamint a Svájci Államszövetség és az Európai Unió tagállamai között napi rendszerességgel lebonyolított behozatali/kiviteli műveletek magas számára, szükség van az ilyen megállapodásra, különösen annak érdekében, hogy a kereskedelem folyamatosságának szavatolása magas szintű biztonság fenntartása mellett történjen. A 2007 júliusában megkezdett tárgyalások az előzetes nyilatkozattételi kötelezettség eltörlésére irányuló megállapodást eredményeztek a Közösség és a Svájci Államszövetség közötti árukereskedelem tekintetében. Az említett eltörlés feltétele, hogy a szerződő felek kötelezettséget vállaljanak arra, hogy a Közösség hatályos jogszabályain alapuló intézkedések révén azonos szintű biztonságot szavatolnak a saját vámterületükön. A biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó rendelkezéseken kívül a megállapodás egy olyan szabálycsomagot is tartalmaz, amely egyrészről lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a megállapodás a közösségi vívmányok változásával párhuzamosan változzon, másrészről előírja, hogy abban az esetben, ha az egyes biztonsági intézkedések egyenértékűsége már nem lenne biztosított, mindegyik fél hozhasson az egyensúly helyreállítására irányuló intézkedéseket, és akár fel is függeszthesse a megállapodás érintett fejezetének alkalmazását.

Összefoglalva, e javaslat célja az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozás tekintetében az alakiságok és ellenőrzések egyszerűsítéséről szóló 1990. november 21-i megállapodás[5] módosítása abból a célból, hogy hatályát kiterjesszék a biztonsági vámintézkedésekre. Ezért az 1990-es megállapodást az említett intézkedésekre vonatkozó új fejezettel egészítik ki. Az érthetőség és a jogbiztonság fokozása érdekében az 1990-es megállapodás tartalmát egy új, egységes szerkezetbe foglalt megállapodásba emelik át.

Az ekképpen módosított megállapodás ideiglenes alkalmazása a szerződő felek belső eljárásainak lezárultáig lehetővé teszi, hogy az új rendelkezéseket 2009. július 1-jétől, a Vámkódex és a fent említett végrehajtási rendelkezések módosításaival bevezetett biztonsági intézkedések alkalmazásának időpontjától figyelembe vegyék.

Az új megállapodásnak nincs az Európai Közösség költségvetését érintő pénzügyi vonzata.

II. Az 1990-es megállapodáshoz képest bevezetett módosítások

A. A közösségi vívmányoknak a megállapodás III. fejezetébe beemelt biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó rendelkezései

A biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó új III. fejezet (valamint az említett fejezetben hivatkozott I. és II. melléklet) a Közösségi Vámkódexben és annak végrehajtási rendelkezéseiben (VR) foglalt rendelkezésekkel egyenértékű rendelkezéseket tartalmaz, hogy a nemzetközi árukereskedelem területén összehangolt és hatékony megoldást nyújtson a biztonsággal kapcsolatos aggályokra. Ezek a rendelkezések a következőkre vonatkoznak:

- a gazdasági szereplők azon kötelezettsége, hogy a vámhatóságoknak információkat nyújtsanak az árukról az Európai Unióba történő behozatalukat vagy onnan induló kivitelüket megelőzően;

- a megbízható gazdasági szereplők azon lehetősége, hogy élvezhessék bizonyos, a biztonsági vámintézkedésekhez képest egyszerűbb intézkedések előnyeit (engedélyezett gazdálkodó státusz);

- az ellenőrzések céljából egységes közösségi kritériumok bevezetése a kockázatok kiválasztásához, melyek meghatározása számítógépes rendszerekre támaszkodik.

A megállapodás, a Kódex és a VR-ek érintett rendelkezéseit a mellékletben szereplő „Közösségi vámjogszabályok, melyek továbbfejlesztése érintheti a megállapodás pontjait és maga után vonhatja annak III. fejezetének módosítását (a megállapodás 22. cikke)” című táblázat tünteti fel.

B. A biztonsági vámintézkedések egyenértékűségének biztosítására irányuló intézkedéseket tartalmazó rendelkezések

A megállapodás új 13. cikke kimondja, hogy a vegyes bizottság részletes szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a biztonsági vámintézkedések végrehajtásának nyomon követését, valamint a III. fejezetben, illetve az I. és a II. mellékletben foglalt rendelkezések tiszteletben tartásának ellenőrzését. E nyomon követés többek között biztosítható e rendelkezések végrehajtásának időszakos értékelésével, a két fél szakértői közötti tematikus értekezletek szervezésével és az adminisztratív eljárások átvilágításával.

Mivel a megállapodás a szerződő felek azon kötelezettségvállalásán alapul, hogy a Közösség hatályos jogszabályain alapuló intézkedések révén azonos szintű biztonságot szavatolnak a saját vámterületükön, a 22. cikk olyan rendelkezéseket foglal magában, melyek előírják, hogy Svájcot megfelelően tájékoztatni kell abban az esetben, ha a Közösség a megállapodás III. fejezetében szabályozott valamely területen a jogszabályai módosítását tervezi. E célból a Közösség nem formális módon kikéri a svájci szakértők véleményét és megfigyelőként biztosítja részvételüket a Vámkódex Bizottság ülésein. A közösségi aktus elfogadását megelőző szakaszban előzetes eszmecserékre és konzultációkra is sor kerülhet a megállapodás vegyes bizottságában.

Az eljárás lezárásaként a Bizottság köteles értesíteni Svájcot a vonatkozó közösségi aktusok elfogadásáról.

Ezenfelül a III. fejezetbe, illetve az I. és a II. mellékletbe beemelt biztonsági vámintézkedések egyenértékűsége keretében a megállapodás 29. cikke kimondja, hogy mindegyik szerződő fél hozhat az egyensúly helyreállítására irányuló megfelelő intézkedéseket, beleértve a fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának felfüggesztését is, ha azt állapítja meg, hogy a másik fél nem tartja tiszteletben annak feltételeit, vagy ha az egyenértékűség már nem érvényesül. Az ilyen intézkedésekhez elvben előzetes konzultációt kell folytatni a vegyes bizottsággal, kivéve abban az esetben, ha a késlekedés veszélyeztetheti a biztonsági vámintézkedések hatékonyságát. Ez utóbbi esetben haladéktalanul ideiglenes intézkedések hozhatók.

Hacsak a vegyes bizottság másképpen nem határoz, bármelyik szerződő fél felfüggesztheti a III. fejezet alkalmazását, ha az említett bizottság nem hozott határozatot e fejezetnek a vonatkozó közösségi jogszabályok továbbfejlesztésének figyelembevételéhez szükséges módosításairól, aminek következtében a vámintézkedések egyenértékűsége már nem biztosított. Abban az esetben, ha a Közösség ilyen lépésről határoz, a Bizottságnak értesítenie kell Svájcot a felfüggesztésről, amely az érintett közösségi jogszabályok végrehajtásának időpontjától lép életbe.

Bármelyik szerződő fél kérheti a vegyes bizottságtól, hogy konzultációkat folytasson az egyensúly helyreállítására irányuló intézkedések arányosságáról, és hogy adott esetben döntést hozzon arról, hogy az említett intézkedések arányosságával kapcsolatos nézeteltérést a megállapodás III. mellékletében meghatározott eljárás szerint működő választottbíróság elé terjeszti.

Végezetül tekintettel e vámüggyel kapcsolatos megállapodás sajátos jellegére, és különösen a biztonsági vámintézkedések kölcsönös elismerésére, megegyezés született arról, hogy a megállapodás 22., 23. és 29. cikkében, valamint III. mellékletében foglalt rendelkezések nem érintik a jövőbeni megállapodások megfelelő rendelkezéseit[6].

C. Egyéb módosítások

Az 1990-es megállapodás 5. és 6. cikkében meghatározott állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket ezentúl az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodás[7] szabályozza. Az állat-egészségügyi ellenőrzéseket egyébként 2009. január 1-jétől beszüntették (az EK-Svájc Állat-egészségügyi Vegyes Bizottság 1/2008 határozata[8]), és a következő cél a növény-egészségügyi ellenőrzések eltörlése. Ebből következik, hogy az említett 5. és 6. cikk elavulttá vált, tehát azokat törölni kell.

Végezetül egy új 14. cikk került beillesztésre a szakmai titoktartásról és a személyes adatok védelméről. Megjegyzendő, hogy Svájc a Közösségben hatályos jogszabályoknak, különösen a 2000. július 26-i 2000/518/EK bizottsági határozatnak[9] megfelelő szintű védelemmel rendelkezik.

III. A Közösség képviselete a vegyes bizottságban

A Közösséget a vegyes bizottságban a Bizottság képviseli, a tagállamok képviselőinek támogatásával. A Közösség által képviselendő álláspontot – a Bizottság javaslata alapján – minősített többséggel a Tanács határozza meg, kivéve a megállapodás 19. és 21. cikke értelmében a vegyes bizottság döntéshozatali hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében; ebben az esetben a közös álláspontot a Bizottság határozza meg.

* * *

Melléklet

KÖZÖSSÉGI VÁMJOGSZABÁLYOK, MELYEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉRINTHETI A MEGÁLLAPODÁS PONTJAIT ÉS MAGA UTÁN VONHATJA A MEGÁLLAPODÁS III. FEJEZETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁT (a megállapodás 22. cikke)

BIZTONSÁGI VÁMINTÉZKEDÉSEK | A SVÁJCCAL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS III. FEJEZETÉNEK RENDELKEZÉSEI | A KÖZÖSSÉGI VÁMKÓDEX RENDELKEZÉSEI (2913/92/EGK REND.) | A KÖZÖSSÉGI VÁMKÓDEX VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEI (2454/93/EGK REND.) |

Az áruk belépése és kilépése előtti nyilatkozatok | 10. cikk és I. melléklet | Belépés: III. cím, Első fejezet, 36a–36c. cikk | I. rész, VI. cím, 1. fejezet, 1–3. szakasz, 184b–184c. cikk (belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat) |

Kilépés: V. cím, 182a–182d. cikk | II. rész, IV. cím, 1. fejezet, 592a–592d., valamint 592f. cikk (kiviteli vámáru-nyilatkozat) II. rész, VI. cím, 1. fejezet, 842a–842e. cikk (kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat) |

Engedélyezett gazdálkodó | 11. cikk és II. melléklet | I. cím, 2. fejezet, 1a. szakasz, 5a. cikk | I. rész, IIA. cím, 14a–14x. cikk |

Biztonsági vámellenőrzések és a biztonsággal kapcsolatos kockázatkezelés | 12. cikk | I. cím, 2. fejezet, 4. szakasz, 13. cikk | Általános: I. rész, I. cím, 5. fejezet, 4f–4j. cikk |

Belépés: I. rész, VI. cím, 1. fejezet, 4. szakasz, 184d–184e. cikk (belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat) |

Kilépés: II. rész, IV. cím, 1. fejezet, 592e–592g. cikk (kiviteli vámáru-nyilatkozat) II. rész, VI. cím, 1. fejezet, 842d. cikk (2) bekezdés (kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat) |

2009/0044 (ACC)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, ideiglenes alkalmazásáról és megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, a 300. cikk (3) bekezdésének első mondatával összefüggésben,

mivel:

(1) A Tanács 2007. március 28-án engedélyezte a Bizottságnak a Svájci Államszövetséggel való tárgyalások megkezdését az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozás tekintetében az alakiságok és ellenőrzések egyszerűsítéséről szóló 1990. november 21-i megállapodást módosító megállapodásról;

(2) A Bizottság és a Svájci Államszövetség megállapodott a lent említett módosításról, amely az említett megállapodás hatályának a biztonsági vámintézkedésekre való kiterjesztését foglalja magában; az eredeti megállapodás tartalmát egy új, egységes szerkezetbe foglalt megállapodásba kell beemelni;

(3) A megállapodást jóvá kell hagyni;

(4) Ezt az új megállapodást 2009. július 1-jétől, a Közösségi Vámkódex és az arra vonatkozó végrehajtási rendelkezések módosításaival 2005-ben, illetve 2006-ban bevezetett biztonsági vámintézkedések alkalmazásának időpontjától a szerződő felek belső eljárásainak lezárultáig ideiglenesen kell alkalmazni;

(5) Pontosan meg kell határozni, hogy ki képviseli a Közösséget a megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban, és meg kell határozni a megállapodás megfelelő működésének biztosításához szükséges belső eljárásokat;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodást az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét mellékletként csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt vagy személyeket.

3. cikk

A megállapodást – a megkötéséhez szükséges eljárások lezárultáig – 2009. július 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák a megállapodás 33. cikkének (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelően.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a megállapodás ideiglenes alkalmazását illetően más időpontban állapodjon meg.

4. cikk

A Közösséget a megállapodás 19. cikkével létrehozott vegyes bizottságban a Bizottság képviseli, a tagállamok képviselőinek támogatásával.

5. cikk

A Közösség által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontot – a Bizottság javaslata alapján – minősített többséggel a Tanács határozza meg.

A megállapodás 19. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 21. cikkének (2) bekezdése értelmében a vegyes bizottság döntéshozatali hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a Közösség álláspontját a Bizottság határozza meg.

6. cikk

A megállapodás 22. cikke (4) bekezdése alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság értesíti Svájcot azon közösségi aktusok elfogadásáról, amelyek a megállapodás III. fejezetébe, illetve I. és II. mellékletébe beemelt közösségi jog továbbfejlesztésének minősülnek.

A szerződő felek által elfogadott biztonsági vámintézkedések egyenértékűségének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap a megállapodás 22. és 29. cikkében meghatározott szükséges intézkedések meghozatalára.

Ha az érintett közösségi jogszabályok alkalmazásának kezdő időpontjára a vegyes bizottságnak nem sikerült határoznia a megállapodás módosításáról és az új rendelkezések ideiglenes alkalmazása nem lehetséges, a Bizottság a megállapodás 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban értesíti Svájcot a megállapodás III. fejezetének felfüggesztéséről.

7. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között (2009. ……) az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről

Egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: a Közösség, Svájc, illetve a szerződő felek),

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozás tekintetében az alakiságok és ellenőrzések egyszerűsítéséről szóló 1990. november 21-i megállapodásra (a továbbiakban: az 1990-es megállapodás);

mivel helyénvaló az 1990-es megállapodás hatályát kiterjeszteni a biztonsági vámintézkedésekre, kiegészítve a megállapodás szövegét egy új, ezzel a témával kapcsolatos fejezettel;

mivel az érthetőség és a jogbiztonság fokozása érdekében az 1990-es megállapodás tartalmát ebbe az 1990-es megállapodás helyébe lépő megállapodásba emelik át;

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én megkötött szabadkereskedelmi megállapodásra;

tekintettel az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországainak és a Közösség tagállamainak miniszterei, illetve az Európai Közösségek Bizottsága által 1984. április 9-én Luxembourgban elfogadott közös nyilatkozatra, valamint az EFTA tagországainak miniszterei és a Közösség tagállamainak miniszterei által 1988. február 2-án Brüsszelben elfogadott, az országaik számára előnyös, dinamikus európai gazdasági térség létrehozásáról szóló nyilatkozatra;

mivel a szerződő felek megerősítették a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményt;

mivel az áruknak a Közösség és Svájc közti határon történő átlépésekor fenn kell tartani az ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítésének a meglévő szintjét, és ezáltal biztosítani kell a két ország közti kereskedelmi forgalom folyamatosságát;

mivel az ilyen egyszerűsítést fokozatosan tovább kell fejleszteni;

mivel az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket ezentúl az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodás szabályozza;

felismerve, hogy az ellenőrzések és alakiságok elvégzésének feltételei a szóban forgó ellenőrzések és alakiságok céljának, megfelelő elvégzésének és hatékonyságának akadályozása nélkül, széles körben összehangolhatók;

mivel e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy mentesíti a szerződő feleket egyéb nemzetközi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeik alól,

mivel a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Közösség hatályos jogszabályain alapuló intézkedések révén azonos szintű biztonságot szavatolnak a saját területükön,

mivel kívánatos, hogy konzultációt folytassanak Svájccal a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó közösségi szabályok továbbfejlesztéséről, valamint hogy Svájc részt vegyen a Vámkódex Bizottság e témával kapcsolatos munkájában és tájékoztatást kapjon e szabályok végrehajtásáról;

mivel a szerződő felek eltökélt szándéka, hogy a területükre belépő vagy onnan kilépő árukereskedelemben a kereskedelem folyamatosságának akadályozása nélkül javítsák a biztonságot,

mivel a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozása során egyenértékű biztonsági vámintézkedéseket kell bevezetni a szerződő felek érdekében,

mivel ezek a biztonsági vámintézkedések az árukra vonatkozó biztonsági adatoknak az áruk belépése és kilépése előtti bejelentésére, a biztonsági kockázatkezelésre és az ezzel kapcsolatos vámellenőrzésekre, valamint a biztonság terén kölcsönösen elismert engedélyezett gazdálkodó státusz megadására vonatkoznak,

mivel Svájcban a személyes jellegű adatok védelme megfelelő szintű;

mivel a biztonsági vámintézkedések tekintetében az egyensúly helyreállítására irányuló megfelelő intézkedéseket kell meghatározni, beleértve az érintett rendelkezések felfüggesztését is azokban az esetekben, amikor a biztonsági vámintézkedések egyenértékűsége már nem biztosított,

ÚGY HATÁROZTAK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „ellenőrzés”: minden olyan művelet, amellyel a vámhatóság vagy bármely más ellenőrző szolgálat elvégzi a szállítóeszköznek vagy maguknak az áruknak a fizikai vizsgálatát vagy szemrevételezéses ellenőrzését annak érdekében, hogy meggyőződjön róla, hogy azok fajtája, eredete, állapota, mennyisége vagy értéke megfelel a bemutatott okmányokban feltüntetett adatoknak;

b) „alakiság”: minden olyan alakiság, amelyre az igazgatás a gazdasági szereplőt kötelezi, és amely az árut kísérő okmányok, tanúsítványok, vagy az áruval vagy a szállítóeszközökkel kapcsolatos egyéb adatok benyújtásából vagy vizsgálatából áll, függetlenül mindezen adatok szolgáltatásának módjától vagy hordozójától;

c) „kockázat”: a szerződő felek valamelyikének vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a szerződő felek valamelyikének területén szabad forgalomban nem lévő áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely veszélyezteti a Közösség, annak tagállamai vagy Svájc biztonságát és védelmét, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat;

d) „kockázatkezelés”: a kockázat rendszeres megállapítása és a kockázat korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés megtétele. E fogalom hatálya alá tartozik a vonatkozó adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és -értékelés, intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek rendszeres ellenőrzése és értékelése a Közösség, annak tagállamai vagy Svájc által, vagy nemzetközi szinten meghatározott források és stratégiák alapján.

2. cikk

Hatály

1. A Közösség és Svájc között létrejött megállapodások keretében hatályban lévő különleges rendelkezések sérelme nélkül e megállapodás a Svájc és a Közösség közötti valamely határ átlépésére hivatott áruk fuvarozásával kapcsolatos ellenőrzésekre és alakiságokra, valamint a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozására alkalmazandó biztonsági vámintézkedésekre vonatkozik.

2. E megállapodás nem vonatkozik a hajókkal és légi járművekkel mint szállítóeszközökkel kapcsolatos ellenőrzésekre és alakiságokra; vonatkozik azonban az említett szállítóeszközökkel szállított járművekre és árukra.

3. cikk

Érintett területek

1. E megállapodás egyrészről a közösségi vámterületre, másrészről a svájci vámterületre és annak beékelt vámterületeire vonatkozik.

2. E megállapodás hatálya mindaddig kiterjed a Liechtensteini Hercegségre, amíg azt vámunió szerződés köti Svájchoz.

II. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

4. cikk

A III. fejezetben említett biztonsági vámellenőrzésektől eltérő szúrópróbaszerű ellenőrzések és alakiságok

1. E megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül a szerződő felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

- a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott különböző ellenőrzéseket és alakiságokat a legrövidebb időn belül és lehetőség szerint ugyanazon a helyen végezzék el,

- az ellenőrzéseket – kellően indokolt körülmények kivételével – szúrópróbaszerűen végezzék el.

2. Az (1) bekezdés második francia bekezdésének alkalmazása céljából a szúrópróba alapját a határállomást igénybe vevő, a vámhivatalnál vagy más ellenőrző szolgálatnál egy adott időszakban bemutatott szállítmányok összességének, nem pedig az egyes szállítmányokat alkotó áruk összességének kell képeznie.

3. Az áruk kivitelekor, továbbításakor és behozatalakor a szerződő felek elősegítik az egyszerűsített eljárások alkalmazását, valamint az adatfeldolgozási technológia és a telematika használatát az áruk indulási és rendeltetési helyén.

4. A szerződő felek törekednek arra, hogy a vámhivatalok eloszlását – a területükön belül is – úgy alakítsák ki, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a kereskedelmi szereplők igényeinek.

5. cikk

Hatáskörök átruházása

A szerződő felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok határozott megbízásából és azok nevében valamely képviselt egyéb szolgálat és lehetőség szerint a vámhatóság elvégezhesse az ezekre a hatóságokra bízott ellenőrzéseket, és amennyiben az ellenőrzések az előírt okmányok megkövetelését érintik, ezen okmányok érvényességének és hitelességének vizsgálatát, valamint az ezekben az okmányokban bevallott áruk azonosságának ellenőrzését. Ebben az esetben az érintett hatóságok gondoskodnak az ezekhez az ellenőrzésekhez szükséges eszközök biztosításáról.

6. cikk

Az ellenőrzések és az okmányok elismerése

E megállapodás alkalmazásában és a szúrópróbaszerű ellenőrzések végzésére vonatkozó lehetőség sérelme nélkül a szerződő felek az áruk behozatala vagy árutovábbításra történő belépése esetén elismerik a másik szerződő fél illetékes hatóságai által elvégzett ellenőrzéseket és kiállított okmányokat, melyek igazolják, hogy az áruk megfelelnek az importáló ország jogszabályaiban meghatározott feltételeknek vagy az exportáló országban ezekkel egyenértékű feltételeknek.

7. cikk

A határállomások munkaideje

1. Amikor a forgalom nagysága azt indokolttá teszi, a szerződő felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy:

a) a határállomások – közlekedési tilalom kivételével – úgy tartsanak nyitva, hogy:

- az árutovábbítási vámeljárás alá helyezett áruk és azok szállítóeszközei, valamint az üresen közlekedő járművek esetében a határátlépés napi huszonnégy órában a megfelelő ellenőrzésekkel és alakiságokkal biztosított legyen, kivéve abban az esetben, ha a határon a betegségek terjedésének megelőzésére vagy az állatok védelmére irányuló ellenőrzésre van szükség,

- az árutovábbítási vámeljárás alá nem tartozó szállítóeszközök és áruk forgalmával kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat hétfőtől péntekig megszakítás nélkül legalább tíz órában, szombaton pedig megszakítás nélkül legalább hat órában lehessen végezni, kivéve, ha ezek a napok ünnepnapok;

b) a légi járművön szállított járművek és áruk esetében az a) pont második francia bekezdésében említett időtartamokat úgy állapítsák meg, hogy azok megfeleljenek a tényleges szükségleteknek, és hogy azokat e célból esetlegesen felosszák vagy megnöveljék.

2. Abban az esetben, ha egy határsáv közvetlen közelében több határállomás található, a szerződő felek egyes határállomások tekintetében közös megegyezéssel az (1) bekezdéstől való eltéréseket írhatnak elő, feltéve, hogy az ebben a sávban található többi állomás ténylegesen képes az említett bekezdés rendelkezéseinek megfelelően vámkezelni az árukat és a járműveket.

3. Az (1) bekezdésben említett határállomások, vámhivatalok és szolgálatok esetében és a szerződő felek által rögzített feltételek mellett az illetékes hatóságok kivételes esetekben lehetőséget adnak arra, hogy az ellenőrzéseket és alakiságokat a nyitvatartási időben benyújtott külön és indokolt kérelemre, és adott esetben a nyújtott szolgáltatás díjazása ellenében a nyitvatartási időn kívül végezzék el.

8. cikk

Gyors átkel ést biztosító sávok

A szerződő felek törekszenek arra, hogy ott, ahol ez műszakilag lehetséges, és akkor, amikor a forgalom nagysága azt indokolttá teszi, a határállomásokon gyors átkelést biztosító sávokat alakítanak ki, melyeket az árutovábbítási eljárás alá helyezett áruk, azok szállítóeszközei, az üresen közlekedő járművek, valamint olyan áruk számára tartanak fenn, amelyekre az árutovábbítási eljárás alá helyezett áruknál megkövetelt ellenőrzéseket és alakiságokat meg nem haladó ellenőrzések és alakiságok vonatkoznak.

III. FEJEZET

BIZTONSÁGI VÁMINTÉZKEDÉSEK

9. cikk

Általános biztonsági rendelkezések

1. A szerződő felek vállalják, hogy az ebben a fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedéseket bevezetik és azokat a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozására alkalmazzák, és ezáltal azonos szintű biztonságot szavatolnak a külső határaikon.

2. A szerződő felek lemondanak arról, hogy az ebben a fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedéseket az áruknak a vámterületeik közötti fuvarozásakor alkalmazzák.

3. A szerződő felek az ebben a fejezetben foglalt területeken harmadik országokkal létrejött bármilyen megállapodás megkötése előtt egyeztetnek egymással annak érdekében, hogy szavatolják annak összhangját ezzel a megállapodással, különösen akkor, ha a tervezett megállapodás az ebben a fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedésektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

10. cikk

Az áruk belépése és kilépése előtti vámáru-nyilatkozatok

1. A szerződő felek vámterületére harmadik országokból beszállított árukra biztonsági okokból belépési vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani (a továbbiakban: belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat), kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árut, amely e vámterület felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.

2. A szerződő felek vámterületéről harmadik országokba kiszállított árukra biztonsági okokból kilépési vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani (a továbbiakban: kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat), kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árukat, amely a vámterület felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.

3. A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az áruknak a szerződő felek vámterületére történő beszállítását vagy onnan történő kiszállítását megelőzően kell benyújtani.

4. Az (1) és a (2) bekezdésben említett belépési és kilépési vámáru-nyilatkozatok benyújtása 2010. december 31-éig fakultatív, feltéve, hogy az ilyen vámáru-nyilatkozatok benyújtására irányuló kötelezettségtől eltérő átmeneti intézkedések vannak érvényben a Közösségben.

Amikor az 1. albekezdés értelmében nem nyújtanak be belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, a 12. cikkben meghatározott biztonsági kockázatelemzést a vámhatóságoknak legkésőbb az áruk érkezéskori vagy induláskori vám elé állításakor el kell végezniük az említett árukra vonatkozó vámnyilatkozatok vagy a rendelkezésükre álló bármilyen más információ alapján.

5. Mindegyik szerződő fél meghatározza a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtására kötelezett személyeket, valamint az e vámáru-nyilatkozat fogadására illetékes hatóságokat.

6. E megállapodás I. melléklete a következőket határozza meg:

- a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat formája és tartalma;

- a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása alóli kivételek;

- a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának helye;

- a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának határideje; és

- az e cikk alkalmazásához szükséges minden egyéb rendelkezés.

7. A vámáru-nyilatkozat akkor használható belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatként, ha megfelel az ilyen gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozó feltételeknek.

11. cikk

Engedélyezett gazdálkodó

1. A szerződő fél az e megállapodás II. mellékletében meghatározott feltételek mellett bármely, a vámterületén letelepedett gazdasági szereplőnek megadja a biztonság szempontjából „engedélyezett gazdálkodó” státuszt.

Azonban bizonyos feltételek mellett és az engedélyezett gazdálkodók egyes kategóriái vonatkozásában – különösen harmadik országokkal kötött megállapodások alapján – el lehet tekinteni attól a követelménytől, hogy a szóban forgó gazdasági szereplők annak a szerződő félnek a vámterületén letelepedettek legyenek, ahol a státuszt kérik. Ezenfelül mindegyik szerződő fél meghatározza, hogy a területén le nem telepedett, de ott regionális irodával rendelkező légi vagy hajózási társaság megkaphatja-e és milyen feltételek mellett kaphatja meg ezt a státuszt.

Az engedélyezett gazdálkodó a biztonságra vonatkozó vámellenőrzés tekintetében könnyítésekben részesül.

A valamelyik szerződő fél által megadott engedélyezett gazdálkodó státuszt – a (2) bekezdésben meghatározott szabályok és feltételek mellett, a vámellenőrzés sérelme nélkül – a másik szerződő fél elismeri, különösen a harmadik országokkal kötött, az engedélyezett gazdálkodó státuszok kölcsönös elismerésére vonatkozó mechanizmust előíró megállapodások végrehajtása érdekében.

2. E megállapodás II. melléklete a következőket határozza meg:

- az engedélyezett gazdálkodó státusz megadására vonatkozó szabályok, különösen e státusz megadásának kritériumai és végrehajtásuk feltételei,

- a megadható könnyítések típusa,

- az engedélyezett gazdálkodó státusz felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó szabályok,

- a szerződő felek közötti, az engedélyezett gazdálkodóikkal kapcsolatos információcsere részletes szabályai,

- az e cikk alkalmazásához szükséges minden egyéb rendelkezés.

12. cikk

Biztonsági vámellenőrzések és a biztonsággal kapcsolatos kockázatkezelés

1. A nem szúrópróbaszerű biztonsági vámellenőrzések automatizált adatfeldolgozási módszereket alkalmazó kockázatelemzésen alapulnak.

2. E célból mindegyik szerződő fél meghatározza a kockázatkezelési keretrendszert, a kockázati kritériumokat, valamint a vámellenőrzés biztonsági szempontból kiemelt területeit.

3. A szerződő felek elismerik a biztonsággal kapcsolatos kockázatkezelési rendszereik egyenértékűségét.

4. A szerződő felek együttműködnek:

- a kockázatelemzésük és a biztonsági vámellenőrzések hatékonyságának javítását és erősítését lehetővé tevő információcsere érdekében, és

- a közös kockázatkezelési keretrendszer, a közös kockázati kritériumok, valamint a közös kiemelt ellenőrzési területek megfelelő határidőn belül történő meghatározása, valamint a közös kockázatkezelés végrehajtásához szükséges számítógépes rendszer bevezetése érdekében.

5. A vegyes bizottság elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges valamennyi rendelkezést.

13. cikk

A biztonsági vámintézkedések végrehajtásának nyomon követése

1. A vegyes bizottság meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek alapján a szerződő felek e fejezet végrehajtásának nyomon követését kívánják biztosítani és ellenőrizni kívánják az ebben a fejezetben, valamint az e megállapodás mellékleteiben foglalt rendelkezések tiszteletben tartását.

2. E nyomon követés többek között biztosítható

- e fejezet végrehajtásának, és különösen a biztonsági vámintézkedések egyenértékűségének időszakos értékelésével,

- a fejezet célkitűzéseinek jobb teljesítése érdekében a fejezet alkalmazásának javítására vagy a rendelkezéseinek módosítására irányuló vizsgálattal,

- a két fél szakértői közötti tematikus értekezletek szervezésével és az adminisztratív eljárások átvilágításával, amely helyszíni szemlék útján is történhet.

3. A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy az e cikk végrehajtása céljából hozott intézkedések tiszteletben tartsák az érintett gazdasági szereplők jogait.

14. cikk

Szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme

A szerződő felek által az e fejezettel bevezetett intézkedések keretében kicserélt információkra az azokat fogadó szerződő fél területén e tárgyban alkalmazandó törvényekben meghatározott szakmai titoktartási és adatvédelmi kötelezettség vonatkozik.

Ezek az információk kiváltképpen nem adhatók át másnak, mint az érintett szerződő fél illetékes szerveinek, és az érintett szerződő fél illetékes szervei azokat nem használhatják az e megállapodásban meghatározottaktól eltérő célokra.

IV. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS

15. cikk

Igazgatások közti együttműködés

1. A határátlépés megkönnyítése érdekében a szerződő felek meghozzák az ellenőrzések szervezésével megbízott hatóságok között, valamint az ellenőrzéseket és az alakiságokat e határok két oldalán elvégző különböző szolgálatok között mind nemzeti szinten, mind regionális vagy helyi szinten történő együttműködés fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket.

2. A szerződő felek – ki-ki a maga részéről – mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ebben a megállapodásban meghatározott valamely cserében részt vevő személyek gyorsan tájékoztathassák az illetékes hatóságokat a határátlépés során esetlegesen felmerült problémákról.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés többek között a következőkre vonatkozik:

a) a határállomások kialakítása a forgalmi szükségleteknek való megfelelés érdekében;

b) a határvámhivatalok mellérendelt ellenőrzéseket végző vámhivatalokká történő átalakítása akkor, ha ez lehetségesnek bizonyul;

c) a határállomások, valamint a határ két oldalán található vámhivatalok hatásköreinek összehangolása;

d) megfelelő megoldások keresése az esetlegesen bejelentett nehézségekre.

4. A szerződő felek együttműködnek a határ két oldalán az ellenőrzéseket és alakiságokat végző különböző szolgálatok munkaidejének összehangolása érdekében.

16. cikk

A III. fejezetben meghatározott biztonsági vámintézkedés ektől eltérő új ellenőrzések és alakiságok közlése

Amikor valamelyik szerződő fél a III. fejezettel szabályozott területtől eltérő területen új ellenőrzést vagy új alakiságot kíván alkalmazni, arról tájékoztatja a másik szerződő felet.

Az érintett szerződő félnek ügyelnie kell arra, hogy ezen új ellenőrzések és új alakiságok alkalmazása ne hatástalanítsa a határátlépés megkönnyítésére hozott intézkedéseket.

17. cikk

A forgalom folyamatossága

1. A szerződő felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a különböző ellenőrzések és alakiságok által okozott várakozási idő ne haladja meg az azok megfelelő végrehajtásához szükséges időt. E célból az ellenőrzések és alakiságok elvégzésére hivatott szolgálatok működési idejét, a rendelkezésre álló személyzetet, valamint az áruk és okmányok kezelésének az ellenőrzések és alakiságok elvégzésével összefüggő gyakorlati szabályait úgy szervezik meg, hogy a forgalom lebonyolításában lehetőség szerint csökkentsék a várakozási időt.

2. Azon országok illetékes hatóságai, amelyek területén az áruk fuvarozásával kapcsolatos olyan komoly zavar állt be, amely veszélyeztetheti a határátlépés megkönnyítésére és meggyorsítására irányuló célokat, haladéktalanul tájékoztatják az ezekkel a zavarokkal érintett többi ország illetékes hatóságait.

3. Az egyes érintett országok illetékes hatóságai haladéktalanul meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a forgalom folyamatosságát lehetőség szerint biztosítsák. Az intézkedéseket közlik a vegyes bizottsággal, amely adott esetben az egyik szerződő fél kérelmére sürgősséggel összeül, hogy ezeket az intézkedéseket megvitassa.

18. cikk

Igazgatási segítségnyújtás

1. A szerződő felek közti forgalom megfelelő működésének biztosítása és a szabálytalanságok vagy szabálysértések felderítésének megkönnyítése érdekében az érintett országok vámhatóságai kérésre, vagy ha úgy ítélik meg, hogy az a másik szerződő fél érdekét szolgálja, a saját kezdeményezésükre minden olyan birtokukban lévő információt (beleértve az igazgatási megállapításokat és jelentéseket) megadnak egymásnak, amely e megállapodás megfelelő végrehajtásához hasznos.

2. A segítségnyújtás teljes egészében vagy részben felfüggeszthető vagy elutasítható, ha a felkért ország úgy ítéli meg, hogy ez a segítségnyújtás hátrányosan érintené a biztonságát, a közrendet vagy más alapvető érdekeket, vagy ipari, kereskedelmi vagy szakmai titok megsértésének minősülne.

3. A segítségnyújtás felfüggesztéséről vagy elutasításáról szóló bármely határozatot, valamint e határozat indokolását haladéktalanul közölni kell a kérelmező országgal.

4. Ha egy ország vámhatósága olyan segítséget kér, amelyet kérés esetén maga nem lenne képes megadni, akkor ezt a tényt a kérelmében jeleznie kell. Az ilyen kérés teljesítése annak a vámhatóságnak a belátására van bízva, amelyhez a kérelmet címezték.

5. Az (1) bekezdésnek megfelelően kapott valamennyi információ kizárólag e megállapodás céljából használható fel, és a szóban forgó információknak a kedvezményezett országtól ugyanolyan védelmet kell kapniuk, mint amilyenben ezen ország nemzeti joga értelmében az ilyen jellegű információk részesülnek. Az így kapott információ csak az azt közlő vámhatóság írásos beleegyezésével és az említett hatóság által megállapított korlátozások mellett használható fel más célra.

V. FEJEZET

SZERVEK

19. cikk

Vegyes bizottság

1. Létrehoznak egy vegyes bizottságot, amelyben e megállapodás szerződő felei képviseltetik magukat.

2. A vegyes bizottság közös megegyezéssel hozza meg határozatait.

3. A vegyes bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülés összehívását bármelyik szerződő fél kezdeményezheti.

4. A vegyes bizottság megállapítja belső szabályzatát, amely egyéb rendelkezések mellett az ülések összehívásának és az elnök jelölésének módját, valamint az elnök megbízatásának meghatározását is tartalmazza.

5. A vegyes bizottság dönthet minden olyan albizottság vagy munkacsoport létrehozásáról, amely feladatai végrehajtásában a segítségére lehet.

20. cikk

Egyeztető csoportok

1. Az érintett országok illetékes hatóságai bármilyen egyeztető csoportot létrehozhatnak, amelynek feladata a gyakorlati, műszaki vagy szervezési kérdések regionális vagy helyi szintű kezelése.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott egyeztető csoportok szükség esetén valamely ország illetékes hatóságainak kérelmére üléseznek. Az egyeztető csoportokért felelős szerződő felek rendszeresen tájékoztatják a vegyes bizottságot a csoportok által elvégzett munkáról.

21. cikk

A vegyes bizottság hatásköre

1. A vegyes bizottság felelős e megállapodás igazgatásáért és megfelelő alkalmazásáért. E célból ajánlásokat tesz és határozatokat hoz.

2. A vegyes bizottság határozattal módosíthatja e megállapodás III. fejezetét és mellékleteit.

3. Az ebben a megállapodásban kifejezetten meghatározott eseteken kívül a vegyes bizottság az ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítése érdekében határozat útján fogadja el a műszaki és igazgatási jellegű végrehajtási intézkedéseket.

4. A szerződő felek a határozatokat saját szabályaik szerint hajtják végre.

5. A megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a szerződő felek rendszeresen tájékoztatják a vegyes bizottságot az e megállapodás végrehajtása során szerzett tapasztalatokról, és a szerződő felek – egyikük kérelmére – a vegyes bizottságban konzultálnak egymással.

22. cikk

A jog változása

1. Amikor a Közösség a III. fejezet által szabályozott valamely területen új jogszabályt dolgoz ki, informális módon kikéri a svájci szakértők véleményét csakúgy, mint az európai uniós tagállamok szakértőinek véleményét.

2. Amikor az Európai Bizottság megküldi javaslatát a tagállamoknak vagy az Európai Unió Tanácsának, azt másolatban megküldi Svájcnak.

A vegyes bizottság bármelyik szerződő fél kérelmére előzetes tanácskozást tart.

3. A közösségi aktus elfogadását megelőző szakaszban a szerződő felek – egyikük kérelmére – folyamatos tájékoztatási és konzultációs eljárás keretében ismét konzultálnak egymással a vegyes bizottságban.

4. Az e megállapodás III. fejezetében végrehajtandó, a vonatkozó közösségi jogszabályoknak az említett fejezet alá tartozó témák tekintetében történő továbbfejlesztésére tekintettel szükségessé váló módosításokról a lehető legkorábban határoznak annak érdekében, hogy alkalmazásuk a közösségi jogszabályokba bevezetett módosítások alkalmazásával egyidejűleg, a szerződő felek belső eljárásainak tiszteletben tartásával lehetővé váljon.

Ha a határozatot nem lehet elfogadni úgy, hogy az lehetővé tegye az egyidejű alkalmazást, a felek elé jóváhagyásra előterjesztett határozati javaslatban meghatározott módosításokat – amikor arra lehetőség van – a szerződő felek belső eljárásainak tiszteletben tartásával, ideiglenesen alkalmazzák.

5. A tájékoztatási és konzultációs szakasz során a szerződő felek együttműködnek, hogy a folyamat végén elősegítsék a határozathozatalt a vegyes bizottságban.

23. cikk

Részvétel a Vámkódex Bizottságban

A Közösség megfigyelői minőségben és az őket érintő pontok vonatkozásában biztosítja a svájci szakértők számára annak lehetőségét, hogy részt vegyenek a Vámkódex Bizottság ülésein, amely a III. fejezet alá tartozó témák tekintetében a végrehajtási hatáskörök gyakorlásában segíti az Európai Bizottságot.

24. cikk

Vitarendezés

A 29. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a szerződő felek között e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban kialakult vitákat a vegyes bizottság elé terjesztik, amely azok békés úton való rendezésére törekszik.

25. cikk

Harmadik országokkal kötött megállapodások

A szerződő felek megállapodnak, hogy az egyik fél által az e megállapodás III. fejezete alá tartozó valamely területen harmadik országgal kötött megállapodások nem keletkeztethetnek kötelezettségeket a másik fél számára, hacsak a vegyes bizottság másképpen nem határoz.

VI. FEJEZET

EGYÉB ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Fizetési könnyítések

A szerződő felek biztosítják, hogy a kereskedelemben az ellenőrzések és alakiságok elvégzésekor esetlegesen követelhető összegeket garantált vagy igazolt nemzetközi bankcsekkel is ki lehessen fizetni, melyet annak az országnak a pénznemében kell kiállítani, ahol ezek az összegek követelhetők.

27. cikk

A megállapodás végrehajtása

Az áruk határátlépésének elősegítését és az említett rendelkezések alkalmazásából eredő nehézségek kölcsönös megelégedéssel történő megoldását szem előtt tartva mindegyik szerződő fél meghozza az e megállapodás rendelkezéseinek tényleges és összehangolt alkalmazását biztosító megfelelő intézkedéseket.

28. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben valamelyik szerződő fél e megállapodás felülvizsgálatát óhajtja, akkor e célból javaslatot kell terjesztenie a másik fél elé. A felülvizsgálat a felek belső eljárásainak lezárultát követően lép életbe.

29. cikk

Az egyensúly helyreállítására irányuló intézkedések

1. A vegyes bizottságban történő konzultációt követően bármelyik szerződő fél hozhat az egyensúly helyreállítására irányuló megfelelő intézkedéseket, beleértve az e megállapodás III. fejezetében foglalt rendelkezések felfüggesztését is, amennyiben azt állapítja meg, hogy a másik fél nem tartja tiszteletben annak feltételeit, vagy ha a szerződő felek biztonsági vámintézkedéseinek egyenértékűsége már nem biztosított.

Amikor a késlekedés veszélyeztetheti a biztonsági vámintézkedések hatékonyságát, előzetes konzultáció nélkül ideiglenes óvintézkedések állapíthatók meg, feltéve, hogy az említett intézkedések meghozatala után haladéktalanul megkezdik a konzultációkat.

2. Ha a szerződő felek biztonsági vámintézkedéseinek egyenértékűsége azért nem biztosított, mert az e megállapodás 22. cikkének (4) bekezdésében meghatározott módosításokról nem született határozat, az érintett közösségi jogszabályok alkalmazásának időpontjától bármelyik szerződő fél felfüggesztheti a III. fejezet rendelkezéseinek alkalmazását, hacsak a vegyes bizottság a fejezet alkalmazásának fenntartására irányuló lehetőségek vizsgálatát követően másképpen nem határoz.

3. A fent említett intézkedések hatókörét és időtartamát a helyzet rendezéséhez és az e megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek közti megfelelő egyensúly biztosításához szükséges mértékre kell korlátozni. Bármelyik szerződő fél kérheti a vegyes bizottságtól, hogy konzultációkat folytasson ezen intézkedések arányosságáról, és hogy adott esetben döntést hozzon arról, hogy az ezzel kapcsolatos nézeteltérést a III. mellékletben meghatározott eljárás szerint választottbíróság elé terjeszti. Ennek keretében nem rendezhetők e megállapodásnak a közösségi jog megfelelő rendelkezéseivel azonos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos kérdések.

30. cikk

Közrend

E megállapodás rendelkezései nem zárják ki az áruk behozatalára, kivitelére vagy továbbítására vonatkozó olyan tilalmak vagy korlátozások alkalmazását, amelyeket a szerződő felek vagy a Közösség tagállamai írtak elő, és amelyeket a közrend, a közbiztonság és a közerkölcs, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme vagy a környezet védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol.

31. cikk

Felmondás

Bármelyik szerződő fél felmondhatja a megállapodást a másik szerződő félnek küldött értesítéssel. A megállapodás tizenkét hónappal ezen értesítés időpontja után szűnik meg.

32. cikk

Mellékletek

A mellékletek e megállapodás szerves részét képezik.

33. cikk

Megerősítés

1. E megállapodást a szerződő felek a saját eljárásaik szerint fogadják el. A megállapodás 2009. július 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy a szerződő felek ezen időpont előtt értesítik egymást az e célból szükséges eljárások elvégzéséről.

2. Ha e megállapodás 2009. július 1-jén nem lép hatályba, akkor az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások elvégzéséről.

3. A szerződő felek 2009. július 1-jétől vagy az általuk megállapított későbbi időponttól az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások lezárultáig ideiglenesen alkalmazzák ezt a megállapodást.

4. Hatálybalépésekor ez a megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozás tekintetében az alakiságok és ellenőrzések egyszerűsítéséről szóló 1990. november 21-i megállapodás helyébe lép.

34. cikk

Nyelvek

1. Ez a megállapodás két-két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lett, litván, lengyel, magyar, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

2. A szerződő felek e megállapodás máltai nyelvű változatát levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.

Kelt …, […]-án/-én.

Svájc részéről

A Közösség részéről

I. melléklet

Belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok

1. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat formája és tartalma

1. A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot adatfeldolgozási technológia felhasználásával kell benyújtani. A kereskedelmi, kikötői vagy szállítási dokumentumokat is fel lehet használni, amennyiben azok tartalmazzák a szükséges adatokat.

2. A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatnak a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: a 2454/93/EGK rendelet)[10] 30A. mellékletében az ilyen vámáru-nyilatkozatokra vonatkozóan előírt adatokat kell tartalmaznia. A nyilatkozatot az említett 30A. mellékletben foglalt kitöltési útmutatónak megfelelően kell kitölteni. A vámáru-nyilatkozatot a benyújtó személy hitelesíti.

3. A vámhatóságok papíralapú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtását csak akkor engedik meg, ha a következő körülmények egyike áll fenn:

a) a vámhatóságok számítógépes rendszere nem üzemel;

b) a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtó személy elektronikus alkalmazása nem üzemel;

amennyiben ugyanazt a kockázatkezelési szintet alkalmazzák, mint az adatfeldolgozási technológia felhasználásával készített belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok esetében.

A papíralapú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat benyújtó személyeknek azokat alá kell írniuk. Szükség esetén csatolni kell hozzájuk a rakományjegyzékeket vagy más megfelelő jegyzékeket, és tartalmazniuk kell a (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

4. Mindegyik szerződő fél meghatározza azokat a feltételeket és részletes szabályokat, amelyek mellett a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtására kötelezett személy e vámáru-nyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosíthatja.

2. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása alóli kivételek

1. A következő áruk esetében nem kell belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani:

a) villamos energia;

b) csővezetéken keresztül belépő vagy kilépő áruk;

c) levelek, levelezőlapok és nyomtatott anyagok, beleértve az elektronikus adathordozón továbbítottakat is;

d) az Egyetemes Posta Egyesület szabályai szerint továbbított áruk;

e) olyan áruk, amelyeknél megengedett a szóbeli vámáru-nyilatkozat vagy az egyszerű határátlépés a szerződő felek által előírt rendelkezéseknek megfelelően, a raklapok, konténerek, és a fuvarozási szerződés keretében használt közúti, vasúti, légi, tengeri és folyami szállítóeszközök kivételével;

f) az utasok személyes poggyászában lévő áruk;

g) ATA- vagy CPD-igazolvány fedezete alatt lévő áruk;

h) a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentességre jogosult áruk;

i) a valamely szerződő fél vámterületére az Európai Unió valamely tagállama vagy Svájc katonai védelméért felelős hatóságok által hadiszállítmány vagy a katonai hatóság által végzett szállítmány keretében beszállított fegyverek és katonai felszerelések;

j) a valamely szerződő fél vámterületére közvetlenül beszállított, fúrótoronyra vagy kitermelő platformra szánt következő áruk:

- az említett platformokba azok építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása céljából beépített áruk;

- az említett platformok felszerelésére szánt áruk; a platformokon használt vagy fogyasztott egyéb javak; és az ott keletkező hulladékok;

k) az olyan szállítmányokban foglalt áruk, amelyek belső értéke nem haladja meg a 22 eurót, feltéve, hogy a gazdasági szereplő beleegyezésével a vámhatóságok vállalják, hogy a gazdasági szereplő által használt rendszerben található vagy általa szolgáltatott adatok felhasználásával kockázatelemzést végeznek.

2. Nem kell belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a valamelyik szerződő fél és harmadik ország között a biztonsággal kapcsolatban létrejött nemzetközi megállapodásban meghatározott esetekben, a megállapodás 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásra is figyelemmel.

3. A Közösségben nem kell belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a 2454/93/EGK rendelet 181c. cikkének i) és j) pontjában, 592a. cikkének i) és j) pontjában, valamint 842a. cikke 2. albekezdésének b) pontjában meghatározott árukra vonatkozóan.

4. Svájcban nem kell kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a következőkre vonatkozóan:

- a légi járművekbe javítás céljából beépítendő pót- és cserealkatrészek,

- a légi jármű működéséhez szükséges kenőanyagok és benzin,

- és a fedélzeten elfogyasztásra szánt élelmiszerek,

melyeket korábban valamely svájci repülőtér körzetében található vámraktárban helyeztek el és később szállítottak el a repülőkhöz a Svájc által előírt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben azok nem sértik az e megállapodás által szavatolt biztonsági szintet.

3. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának helye

1. A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot annak a szerződő félnek az illetékes hatóságához kell benyújtani, amelynek a vámterületére a harmadik országból származó árukat beszállítják. Ez a hatóság az ebben a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok alapján elvégzi a kockázatelemzést és a biztonsági szempontból szükségesnek ítélt ellenőrzéseket, akkor is, ha ezeket az árukat a másik szerződő félnek szánják.

2. A kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot annak a szerződő félnek az illetékes hatóságához kell benyújtani, amelynek vámterületén a harmadik országba történő kiléptetéshez kapcsolódó alakiságokat elvégzik. Mindazonáltal kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatként használt kiviteli vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani annak a szerződő félnek az illetékes hatóságához, amelynek vámterületén a harmadik országba irányuló kivitelhez kapcsolódó alakiságokat elvégzik. Az illetékes hatóság mindkét esetben az ebben a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok alapján végzi el a kockázatelemzést és a biztonsági szempontból szükségesnek ítélt ellenőrzéseket.

3. Amennyiben az árukat az egyik szerződő fél vámterületéről a másik szerződő fél vámterületének átszelésével szállítják ki harmadik országba, az 1. cikk (2) bekezdésében említett adatokat az első szerződő fél illetékes hatósága továbbítja a második szerződő fél illetékes hatóságához.

Mindazonáltal a vegyes bizottság meghatározhat olyan eseteket, amikor nincs szükség ezen adatok továbbítására, amennyiben azok nem sértik az e megállapodás által szavatolt biztonsági szintet.

A szerződő felek törekszenek arra, hogy összeköttetést létesítsenek egymással és olyan közös adatátviteli rendszert használjanak, amely tartalmazza a szóban forgó áruk kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatához szükséges adatokat.

Abban az esetben, ha a szerződő felek e megállapodás alkalmazásának időpontjáig nem képesek elvégezni az 1. albekezdésben meghatározott adatátvitelt, az azokra az árukra vonatkozó kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, amelyeket az egyik szerződő féltől a másik szerződő fél vámterületének átszelésével szállítanak ki harmadik országba, a közvetlen légi forgalom kivételével, kizárólag e második szerződő fél illetékes hatóságához kell benyújtani.

4. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának határideje

1. A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtására a 2454/93/EGK rendelet 184a. és 592b. cikkében említett határidők vonatkoznak.

2. Az (1) bekezdéstől való eltéréssel bármelyik szerződő fél megállapíthat ezektől eltérő határidőket:

- a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott forgalom esetében a megbízható kockázatelemzés lehetővé tétele és a szállítmányoknak az esetleges vonatkozó biztonsági vámellenőrzések elvégzése céljából történő feltartóztatása érdekében;

- e szerződő fél és egy harmadik ország között létrejött nemzetközi megállapodás esetén, a megállapodás 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásra is figyelemmel.

II. melléklet

Engedélyezett gazdálkodó

I. cím

Az engedélyezett gazdálkodó státusz megadása

1. cikk

Általános rendelkezések

1. Az engedélyezett gazdálkodó státusz megadásának feltételei magukban foglalják a következőket:

a) a vámszabályok betartása tekintetében megfelelő előélet igazolása,

b) a kereskedelmi és – adott esetben – szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere, amely lehetővé teszi a megfelelő biztonsági vámellenőrzést,

c) igazolt fizetőképesség, és

d) megfelelő biztonsági és védelmi standardok megléte.

2. Mindegyik szerződő fél meghatározza az engedélyezett gazdálkodó státusz kérvényezésére és megadására vonatkozó eljárást, valamint e státusz joghatásait.

3. A szerződő felek biztosítják, hogy vámhatóságaik ellenőrizzék azt, hogy az engedélyezett gazdálkodó tiszteletben tartja a rá vonatkozó feltételeket és kritériumokat, és elvégezzék e feltételek és kritériumok újbóli ellenőrzését, különösen a témával kapcsolatos jogszabályok jelentős módosulása vagy olyan tényezők fennállása esetén, amelyek alapján ésszerűen feltételezhető, hogy az engedélyezett gazdálkodó már nem teljesíti a vonatkozó feltételeket.

2. cikk

Előélet

1. A vámszabályok betartása tekintetében az előélet akkor minősül megfelelőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző utolsó három évben a következő személyek közül egyik sem követte el a vámszabályok súlyos vagy ismételt megszegését:

a) a kérelmező;

b) a kérelmező cégének felelős beosztású vezetői, vagy annak vezetése felett ellenőrzést gyakorló személyek;

c) a kérelmező vámügyekben illetékes jogi képviselője, ha van ilyen;

d) az a személy, aki a kérelmező cégénél a vámügyekért felelős.

2. A vámszabályok betartása tekintetében az előélet megfelelőnek tekinthető, ha az illetékes vámhatóság e szabályok esetleges megszegését elhanyagolható jelentőségűnek tekinti a vámügyi műveletek számához vagy méreteihez viszonyítva és olyannak, amely nem teszi kétségessé a kérelmező jóhiszeműségét.

3. Ha a kérelmező cége felett ellenőrzést gyakorló személyek valamely harmadik országban telepedtek le vagy rendelkeznek lakóhellyel, a vámhatóságok a rendelkezésükre álló nyilvántartások és információk alapján értékelik előéletüket a vámszabályok betartása tekintetében.

4. Ha a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, a vámhatóságok a rendelkezésükre álló nyilvántartások és információk alapján értékelik előéletét a vámszabályok betartása tekintetében.

3. cikk

A kereskedelmi és szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere

Annak érdekében, hogy a vámhatóságok megállapíthassák, hogy a kérelmező kielégítő színvonalú rendszerrel rendelkezik-e a kereskedelmi és – adott esetben – szállítási nyilvántartások vezetésére, a kérelmezőnek teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a) olyan számviteli rendszert kell fenntartania, amely összhangban van az abban a tagállamban alkalmazott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel, ahol a könyvelést vezetik és amely megkönnyíti a számviteli alapú vámellenőrzést;

b) a vámhatóság számára lehetővé kell tennie a vámügyekkel kapcsolatos és – adott esetben – a szállítási nyilvántartásaihoz történő fizikai vagy elektronikus hozzáférést;

c) olyan igazgatási szervezettel kell rendelkeznie, amely a cég típusának és méretének megfelel és amely alkalmas arra, hogy az áruk áramlását kezelje, és olyan belső ellenőrzéssel kell rendelkeznie, amely képes a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek felderítésére;

d) adott esetben rendelkeznie kell megfelelő, kialakult eljárásokkal az engedélyek és a behozatali és/vagy kiviteli engedélyek kezelésére;

e) megfelelő, kialakult eljárásokkal kell rendelkeznie a cég nyilvántartásainak és információinak archiválásához és az információvesztés elleni védelemhez;

f) biztosítania kell, hogy munkavállalói legyenek tudatában annak, hogy a vámhatóságokat tájékoztatniuk kell, amennyiben a megfelelőséggel kapcsolatban nehézségeket fedeznek fel, és megfelelő kapcsolatokat kell kialakítaniuk ahhoz, hogy ilyen helyzetek esetén a vámhatóságokat tájékoztassák;

g) rendelkeznie kell a megfelelő, információ-technológiai biztonsági intézkedésekkel a kérelmező számítógépes rendszerének a jogosulatlan behatolással szembeni védelme és a kérelmező dokumentációjának megóvása céljából.

4. cikk

Fizetőképesség

1. E cikk alkalmazásában a fizetőképesség a jó pénzügyi helyzetet jelenti, amely elegendő a kérelmező kötelezettségeinek teljesítésére, az üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett.

2. A kérelmező fizetőképességével kapcsolatos feltétel teljesítettnek tekintendő, ha a fizetőképesség az elmúlt három évre vonatkozóan igazolható.

3. Ha a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, fizetőképességét a rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján kell megítélni.

5. cikk

Biztonsági és védelmi standardok

1. A kérelmező biztonsági és védelmi standardjai akkor tekinthetők megfelelőknek, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a tanúsítvány hatálya alá tartozó műveletekkel kapcsolatban használandó épületek olyan anyagokból épültek, amelyek a jogellenes belépésnek ellenállnak és védelmet nyújtanak a jogellenes behatolással szemben;

b) megfelelő ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak a szállítási területekre, a berakodási dokkokba és a rakományterekbe történő jogosulatlan belépés megelőzésére;

c) az áruk kezelésére vonatkozó intézkedések magukban foglalják a védelmet bármely anyag bejuttatása, kicserélése vagy elvesztése, valamint a rakománytételek meghamisítása ellen;

d) adott esetben vannak kialakult eljárások a tilalmakkal és korlátozásokkal kapcsolatos behozatali és/vagy kiviteli engedélyek kezelésére és ezeknek az áruknak a többi árutól történő megkülönböztetésére;

e) a kérelmező a nemzetközi ellátási lánc biztosítása érdekében olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek lehetővé teszik kereskedelmi partnereinek egyértelmű azonosítását;

f) a kérelmező – amennyiben a jogszabályok azt megengedik – biztonsági átvilágítást végez biztonsági szempontból érzékeny beosztásban dolgozó leendő alkalmazottainál; valamint időszakos háttérellenőrzéseket végez;

g) a kérelmező biztosítja, hogy az érintett alkalmazottai aktívan részt vegyenek a biztonsági tudatosságot elősegítő programokban.

2. Ha a Közösségben vagy Svájcban letelepedett kérelmező rendelkezik nemzetközi egyezmények alapján kiállított, nemzetközileg elismert biztonsági és/vagy védelmi tanúsítvánnyal, közösségi jogszabályok, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet valamely nemzetközi, vagy az európai szabványügyi szervezetek valamely európai szabványa alapján kiállított európai biztonsági és/vagy védelmi tanúsítvánnyal, vagy más elismert tanúsítvánnyal, az (1) bekezdésben előírt kritériumok teljesítettnek tekintendők, amennyiben az e tanúsítványok kiállításához megkövetelt kritériumok az ebben a mellékletben meghatározottakkal azonosak vagy azoknak megfelelnek.

II. cím

Az engedélyezett gazdálkodóknak megadott könnyítések

6. cikk

A vámhatóságok többek között a következő könnyítéseket adják meg az engedélyezett gazdálkodóknak:

a vámhatóságok az árunak a vámterületre történő megérkezése vagy e terület elhagyása előtt az engedélyezett gazdálkodót értesíthetik arról, hogy – a biztonsági és védelmi kockázatelemzés alapján – a szállítmányt fizikai ellenőrzésre választották ki, amennyiben ez az értesítés nem veszélyezteti az elvégzendő ellenőrzést; a vámhatóságok azonban akkor is végezhetnek fizikai ellenőrzést, ha az engedélyezett gazdálkodót előzetesen nem értesítették;

az engedélyezett gazdálkodó a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: a 2454/93/EGK rendelet)[11] 30A. mellékletében meghatározott csökkentett adattartalmú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot nyújthat be; ha azonban az engedélyezett gazdálkodó fuvarozó, szállítmányozó vagy vámügynök, csak akkor részesül e csökkentett követelményekben, ha egy engedélyezett gazdálkodó megbízásából működik közre az áruk behozatalában vagy kivitelében;

az engedélyezett gazdálkodót kevesebb fizikai és okmányalapú ellenőrzésnek kell alávetni, mint más gazdasági szereplőket; a vámhatóságok azonban ettől eltérően is dönthetnek valamely konkrét veszély különös jellegének vagy a vámjogin kívüli egyéb szabályozásokban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeknek a figyelembevétele érdekében;

amennyiben a vámhatóság olyan szállítmányt választ ki vizsgálatra, amelyre engedélyezett gazdálkodó által benyújtott belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat vonatkozik, az ellenőrzést elsőbbséggel kell elvégeznie; ezenfelül az engedélyezett gazdálkodó kérelmére és a vámhatóság beleegyezésével ez az ellenőrzés más helyen is elvégezhető, mint ahol e hatóság rendszerint az ellenőrzéseket végzi.

III. cím

Az engedélyezett gazdálkodó státusz felfüggesztése és visszavonása

7. cikk

A státusz felfüggesztése

1. Az engedélyezett gazdálkodó státuszt a kiállító vámhatóság az alábbi esetekben függeszti fel:

a) amennyiben az engedélyezett gazdálkodó státusz megadásához megkövetelt feltételek vagy kritériumok be nem tartását fedik fel;

b) amennyiben a vámhatóságoknak elegendő okuk van feltételezni, hogy az engedélyezett gazdálkodó olyan cselekményt követett el, amely büntetőeljárás megindítását eredményezi és a vámszabályok megszegésével kapcsolatos;

c) amennyiben az engedélyezett gazdálkodó azt kéri, mert ideiglenesen nem tud megfelelni a státusz megadására vonatkozó feltételeknek vagy kritériumoknak.

2. Az első albekezdés b) pontjában említett esetben azonban a vámhatóság dönthet úgy, hogy nem függeszti fel az engedélyezett gazdálkodó státuszt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés elhanyagolható jelentőségű a vám vonatkozású műveletek számához vagy méreteihez viszonyítva és nem teszi kétségessé az engedélyezett gazdálkodó jóhiszeműségét.

3. A felfüggesztés azonnali hatályú, amennyiben a polgárok biztonságát és védelmét, a közegészségügyet vagy a környezetet érintően a veszély jellege vagy szintje ezt megköveteli.

4. A felfüggesztés nem érinti a felfüggesztés napja előtt már megkezdett és még be nem fejezett vámeljárásokat.

5. A felfüggesztés időtartamát mindegyik szerződő fél úgy állapítja meg, hogy az engedélyezett gazdálkodó rendezhesse helyzetét.

6. Amennyiben a gazdasági szereplő a vámhatóságok megelégedésére megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy eleget tegyen azoknak a feltételeknek és kritériumoknak, amelyeknek egy engedélyezett gazdálkodónak meg kell felelnie, a kiállító vámhatóság a felfüggesztést visszavonja.

8. cikk

A státusz visszavonása

1. Az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványt a kiállító vámhatóság az alábbi esetekben vonja vissza:

a) az engedélyezett gazdálkodó a vámszabályokhoz kapcsolódó súlyos szabályszegést követett el, és további fellebbezési joga nincs;

b) az engedélyezett gazdálkodó elmulasztja megtenni a szükséges intézkedéseket a 7. cikk (5) bekezdésében említett felfüggesztés ideje alatt;

c) az engedélyezett gazdálkodó kérelmére.

2. Az a) pontban említett esetben azonban a vámhatóság dönthet úgy, hogy nem vonja vissza az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés elhanyagolható jelentőségű a vám vonatkozású műveletek számához vagy méreteihez viszonyítva és olyan, amely nem teszi kétségessé az érintett engedélyezett gazdálkodó jóhiszeműségét.

3. A visszavonás az arról szóló értesítést követő napon lép hatályba.

IV. cím

Információcsere

9. cikk

A Bizottság és az illetékes svájci hatóság rendszeresen kicseréli egymás közt az engedélyezett gazdálkodóik biztonsággal kapcsolatos azonosító adatait, köztük a következőket:

a) a gazdálkodó azonosítószáma (TIN – Trader Identification Number, az EORI – Economic Operator Registration and Identification – szabályozással kompatibilis formátumban);

b) az engedélyezett gazdálkodó neve és címe;

c) azon okmány száma, amellyel az engedélyezett gazdálkodó státuszt megadták;

d) a jelenlegi státusz (érvényben lévő, felfüggesztett, visszavont);

e) a státusz módosításának időszakai;

f) a tanúsítvány hatálybalépésének időpontja;

g) a tanúsítványt kiállító hatóság.

III. melléklet

Választottbírósági eljárás

1. Ha egy nézeteltérést választottbíróság elé terjesztenek, három döntőbírát neveznek ki, hacsak a szerződő felek másképpen nem határoznak.

2. A két szerződő fél közül mindegyik egy döntőbírát nevez ki harminc napon belül.

3. A két kinevezett döntőbíró közös megegyezéssel egy meghívott döntőbírót nevez ki, aki nem lehet valamelyik szerződő fél állampolgára. Ha a döntőbírák a kinevezésüktől számított két hónapon belül nem jutnak egyezségre, a vegyes bizottság által összeállított hét fős listáról választják ki a meghívott döntőbírót. A vegyes bizottság a belső szabályzatával összhangban állítja össze és tartja naprakészen ezt a listát.

4. Hacsak a szerződő felek másképpen nem határoznak, a választottbíróság maga határozza meg az eljárási szabályait. Határozatait szótöbbséggel hozza meg.

[1] A Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.)

[2] A Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.)

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2005. április 13-i 648/2005/EK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.)

[4] A Bizottság 2006. december 18-i 1875/2006/EK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 360., 2006.12.19., 64. o.)

[5] HL L 116., 1990.5.8., 18. o.

[6] Megállapodás született Svájccal arról, hogy a szerződő felek a következő nyilatkozatot tehetnék együttesen: „A megállapodás 22., 23. és 29. cikkében, valamint III. mellékletében foglalt rendelkezések nem érintik a jövőbeni megállapodások megfelelő rendelkezéseit”

[7] HL L 114., 2002.4.30., 132. o.

[8] HL L 6., 2009.1.10., 89. o.

[9] HL L 215., 2000.8.25., 1. o.

[10] Az Európai Unió Hivatalos Lapja L253., 1993.10.11. A legutóbb a Bizottság 2008. november 17-i 1192/2008/EK rendeletével (HL L 329., 2008.12.6., 1. o.) módosított rendelet.

[11] Az Európai Unió Hivatalos Lapja L253., 1993.10.11. A legutóbb a Bizottság 2008. november 17-i 1192/2008/EK rendeletével (HL L 329., 2008.12.6., 1. o.) módosított rendelet.