52009DC0490

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 30.9.2009

COM(2009) 490 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A városi mobilitás cselekvési terve

{SEC(2009) 1211}{SEC(2009) 1212}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A városi mobilitás cselekvési terve

1. Bevezetés

2007-ben Európa lakosságának 72%-a[1] élt városi övezetben, és ez a növekedés és a foglalkoztatás egyik alapvető mozgatórugója. A városoknak – gazdaságuk támogatásához és lakóik jóllétének biztosításához – hatékony közlekedési rendszerekre van szükségük. Az EU bruttó hazai termékének mintegy 85%-át a városokban állítják elő. A városi övezetek előtt álló kihívás jelenleg az, hogy miként lehet a közlekedést környezetvédelmi (szén-dioxid-kibocsátás, légszennyezés, zaj) és versenyképességi (túlzsúfoltság) szempontból fenntarthatóvá tenni, és mindeközben a társadalmi szempontokat is szem előtt tartani, így többek között kezelni az egészséggel kapcsolatos problémákat és a demográfiai tendenciákat, erősíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót, és figyelmebe venni a csökkent mobilitású személyek, a családok és a gyermekek igényeit.

A városi mobilitás problémája egyre inkább aggasztja az állampolgárokat. Tízből kilenc uniós polgár úgy gondolja, hogy lakóhelyének közlekedési helyzete javításra szorul[2]. Az emberek által a közlekedési módokat illetően hozott döntések nem csupán a városok jövőbeli fejlődését befolyásolják, hanem a lakosság és a vállalkozások gazdasági jólétét is. A városi mobilitás az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló, átfogó uniós stratégia sikerre vitelében, a „20-20-20”-as célkitűzés[3] megvalósításában és a kohézió előmozdításában is alapvető szerepet fog játszani.

A városi mobilitás emellett a távolsági közlekedésben is központi szerepet játszik. A közlekedés során – legyen szó akár személy-, akár teherszállításról – legtöbbször mind a kiindulás, mind az érkezés helye városi övezetekben található, és az útvonal is számos városi övezetet érint. Fontos, hogy a városi övezetek hatékony kapcsolódási pontokat biztosítsanak a transzeurópai közlekedési hálózat számára, és mind a személy-, mind a teherszállítás esetében garantálják, hogy az „utolsó kilométer” megtétele a lehető leghatékonyabban történjen. Ezek az övezetek tehát kulcsfontosságúak az európai közlekedési rendszer jövőbeli versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából.

A közlekedés fenntartható jövőjéről szóló nemrégiben közzétett bizottsági közlemény[4] szerint a közlekedési rendszer fenntarthatóbbá válása szempontjából az urbanizáció és annak a közlekedésre gyakorolt hatásai jelentik az egyik legnagyobb kihívást. A városi területekkel kapcsolatos kihívás kezelésére a közlemény hatékony és koordinált cselekvést sürget, valamint egy olyan európai uniós keret létrehozását, amely a helyi hatóságok számára megkönnyíti az intézkedések meghozatalát.

A városi mobilitás elsősorban a helyi, a regionális és a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik. A helyi szintű döntések azonban nem elszigetelten, hanem a tagállami, a regionális és az európai uniós szakpolitikai és jogszabályi keretek között születnek meg. A Bizottságnak ezért meggyőződése, hogy a közös munka – az abban részt vevő szereplők hatáskörének és felelősségi körének teljes mértékű tiszeletben tartása mellett – jelentős mértékben segítheti a helyi, a regionális és a nemzeti szinten folyó tevékenységet és hozzájárulhat a partnerségre épülő szemléletmód érvényesüléséhez.

A városi mobilitásról szóló zöld könyv[5] közzétételét követő konzultáció és vita megerősítette, hogy az EU szintjén hozott intézkedések hozzáadott értékkel bírnak, és pontosította ennek mibenlétét[6]. Ez a cselekvési terv az érdekeltektől, az állampolgároktól, ez utóbbiak reprezentatív csoportjaitól és az európai intézményektől és szervektől érkezett javaslatokra épít.

Az Európai Parlament 2008. július 9-én elfogadta a zöld könyvvel kapcsolatos állásfoglalását[7], 2009. április 23-án pedig a városi mobilitás cselekvési tervéről szóló, saját kezdeményezésű jelentését[8]. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008. május 29-én[9], a Régiók Bizottsága pedig 2008. április 9-én[10] fogadta el véleményét. A Régiók Bizottsága 2009. április 21-én nyilvánított véleményt a Európai Parlament jelentéséről[11]. A Tanács szintén megtárgyalta ezt a témát[12].

A zöld könyv közzétételét követően lezajlott konzultációra támaszkodva ez a cselekvési terv – a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva – egységes keretet határoz meg a városi mobilitás területén folyó európai uniós kezdeményezésekhez. Mindezt az Európai Unió általános célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló, a fenntartható városi mobilitással foglalkozó szakpolitikák kidolgozásának ösztönzése és támogatása révén kívánja elérni, többek között a bevált gyakorlati megoldások cseréjének élénkítése és finanszírozási lehetőségek biztosítása révén. A Bizottság tisztában van azzal, hogy az EU különböző területein fekvő városi övezetek – földrajzi elhelyezkedésük, méretük és gazdasági jólétük függvényében – eltérő kihívásokkal is szembesülhetnek. A cselekvési tervvel a Bizottságnak nem szándéka, hogy minden esetre érvényes vagy felülről érkező megoldásokat írjon elő.

A cselekvési terv rövid, közép- és hosszú távú, mostantól 2012-ig fokozatosan végrehajtandó gyakorlati intézkedésekre tesz javaslatot, és a városi mobilitáshoz kapcsolódó konkrét kérdéseket integrált módon kezeli. A Bizottság a helyi, a regionális és a nemzeti hatóságok számára a kölcsönös érdeklődésre számot tartó meghatározott területeken megvalósuló, önkéntes kötelezettségvállalásokon alapuló partnerségi együttműködést ajánl. Emellett a tagállamokban működő többi érdekeltet, az állampolgárokat és az iparág képviselőit is szoros együttműködésre biztatja, különös figyelmet szentelve a veszélyeztetett társadalmi csoportok – így az idősek, az alacsony jövedelmű rétegek és a fogyatékosok – mobilitási szükségleteinek, hiszen az ő mobilitásuk csökkent vagy hiányzó fizikai, szellemi vagy érzékszervi képességek vagy a kor következtében korlátozott.

2. Mi legyen az EU szerepe?

A városi közlekedési rendszerek az európai közlekedési rendszer lényegi részét képezik, és mint ilyenek az EK-Szerződés 70–80. cikke értelmében a közös közlekedéspolitikának is központi elemei. Emellett hangsúlyozandó, hogy számos olyan uniós szakpolitika létezik (így a kohéziós politika, a környezetvédelmi politika, az egészségpolitika stb.), amely saját céljait nem tudja megvalósítani anélkül, hogy figyelembe ne venné a városi környezet sajátosságait, így többek között a városi mobilitást.

Az utóbbi években továbbfejlődött a városi mobilitással foglalkozó európai uniós szakpolitika és jogszabályanyag. A strukturális és kohéziós alapokból jelentős összegű finanszírozást biztosítottak e területnek. Az EU által finanszírozott – gyakran a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok támogatásával megvalósult – kezdeményezések az innovatív megközelítések egész tárházát segítették létrehozni. E megközelítések Unió-szerte való terjesztése és alkalmazása a hatóságok számára lehetővé teheti, hogy többet, jobban és olcsóbban érjenek el.

A városi övezetekben a hatékony közlekedési rendszerek kifejlesztése egyre összetettebb feladat, hiszen nem csak a városok zsúfoltsága nő, hanem maguk a városok is terjeszkednek. A hatóságok alapvető szerepet játszanak a tervezésben, a finanszírozásban és a szabályozási keretek működtetésében. Az EU-nak megvan a lehetősége arra, hogy ösztönözze a helyi, a regionális és a nemzeti hatóságokat azon hosszú távú integrált szakpolitikák alkalmazására, amelyekre oly nagy szükség van ezen a rendkívül összetett területen.

Az EU továbbá támogathatja a hatóságokat abban, hogy együttműködni képes megoldásokat alakítsanak ki, és ezáltal elősegítheti az egységes piac zökkenőmentesebb működését. Az egymással összeegyeztethető szabályok, rendszerek és technológiák megkönnyítik a végrehajtást és a jogalkalmazást. Az egységes piac egésze számára megállapított szabványok megteremtik a nagyobb volumenű termelés lehetőségét, és csökkentik a fogyasztónál jelentkező költségeket.

A városi övezetek egyre inkább kísérleti terepként szolgálnak a műszaki és szervezési innovációhoz, a változó közlekedési szokásokhoz és új finanszírozási megoldások kialakításához. Mivel az európai közlekedési rendszer hatékonysága az integráció, az átjárhatóság és a kapcsolódási pontok révén biztosítható, és mivel ez a közlekedés üzemeltetőinek és az állampolgároknak egyaránt a javát szolgálja, az Európai Uniónak érdeke fűződik annak ösztönzéséhez, hogy a helyi szakpolitikák innovatív megoldásait minél szélesebb körben alkalmazzák. Az iparág e tekintetben kiemelt szerepet játszik a jövőbeli kihívások megoldásában.

Végül meg kell jegyezni, hogy a fenntartható városi mobilitás egyre nagyobb szerepet játszik szomszédi kapcsolataink szempontjából, illetve az egyre inkább a városi agglomerációkban koncentrálódó globális társadalmunk számára. Az e cselekvési terv keretében végrehajtott intézkedések sikere hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU valamennyi gazdasági szereplője és ipara aktívan részt vegyen a jövő globális társadalmának kialakításában, melynek középpontjában az állampolgárok szükségletei, a harmonikus élet, az életminőség és a fenntarthatóság áll.

3. Program a fenntartható városi mobilitás támogatására

A javasolt intézkedések hat téma köré csoportosulnak, és ezek mindegyike a zöld könyv kapcsán lezajlott konzultáció során felmerült főbb üzenetekre reagál. Az intézkedések meglévő európai uniós programok és eszközök keretében fognak megvalósulni, és kiegészítik egymást, illetve az egyéb uniós kezdeményezéseket. Az 1. melléklet bemutatja a javasolt intézkedéseket és azok időzítését.

1. témakör: Integrált szakpolitikák előmozdítása

A városi közlekedési rendszerek összetettsége, a városok és az őket körülvevő övezetek és régiók kapcsolatai és az ezeket érintő irányítási kérdések, az egyes közlekedési módok egymástól való kölcsönös függése, a városokban rendelkezésre álló tér szűkössége és a városi rendszereknek a szélesebb értelemben vett európai közlekedési rendszeren belüli szerepe integrált megközelítés alkalmazását követeli meg. Az integrált megközelítés nem csupán a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is, hogy a politikai döntéshozatal során a közlekedési kérdések összekapcsolódjanak a környezetvédelemmel[13], az egészséges környezettel, a területhasználat-tervezéssel, a lakáspolitikával, a hozzáférés és a mobilitás szociális szempontjaival és az iparpolitikával. Egy integrált stratégiai közlekedéstervezési módszer kidolgozása, a városi mobilitás tervezésével foglalkozó megfelelő szervezetek felállítása és megvalósítható célok kitűzése alapvetően fontos ahhoz, hogy kezelni tudjuk a városi mobilitással kapcsolatos hosszú távú kihívásokat, és ugyanakkor segítsük a közlekedés üzemeltetői között, illetve velük megvalósuló együttműködést.

1. intézkedés – A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásának felgyorsítása

A Bizottság – a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégia[14] nyomán – rövid távon támogatást fog nyújtani a helyi hatóságoknak a városi övezeteket és városi peremterületeket egyaránt magukban foglaló és mind a teher-, mind a személyszállítást lefedő, fenntartható városi mobilitásra vonatkozó átfogó tervek kidolgozásához. Ehhez útmutató anyagokat fog biztosítani, elő fogja segíteni a bevált gyakorlati megoldások cseréjét, referenciaértéket fog meghatározni és támogatni fogja a városi mobilitással foglalkozó szakemberek számára szervezendő képzési tevékenységeket. A Bizottság tervei között mindezeken túl hosszabb távon megvalósítandó lépések is szerepelnek, így például sor kerülhet ösztönzők és ajánlások kidolgozására.

A Bizottság – amikor csak lehetséges – ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy gondoskodjanak olyan fórumok létrehozásáról, amelyek teret biztosítanak a kölcsönös tanulásnak, a bevált gyakorlati megoldások és a tapasztalatok egymással való megosztásának, és előmozdítják a fenntartható városi mobilitási szakpolitikák kidolgozását. A Bizottság továbbá az energiát és az éghajlatváltozást érintő kérdéseket a közlekedési szempontokkal összekapcsoló integrált megközelítés előmozdítása céljából a Polgármesterek Szövetsége[15] keretében is foglalkozni kíván a városi mobilitás kérdésével. A Szövetséghez tartozó városokat továbbá arra fogja biztatni, hogy a fenntartható energiáról szóló cselekvési terveikbe a közlekedéssel és a mobilitással kapcsolatos szempontokat is építsenek be.

2. intézkedés – Fenntartható városi mobilitás és regionális politika

A Bizottság a strukturális és kohéziós alapokból rendelkezésre álló, valamint az Európai Befektetési Banktól igényelhető finanszírozási lehetőségek jobb tudatosítása érdekében tájékoztató közzétételét tervezi arról, hogy a jelenlegi közösségi és nemzeti keretfeltételek között miként lehet összekapcsolni a fenntartható városi mobilitást érintő intézkedéseket és a regionális politikai célkitűzéseket. Ennek keretében foglalkozni fog a fenntartható városi fejlődés szélesebb összefüggéseivel, csakúgy mint a városi közlekedés és a transzeurópai közlekedési hálózat közötti kapcsolattal. A Bizottság emellett listát készít majd a különféle finanszírozási lehetőségekről és tájékoztatással fog szolgálni az állami támogatások és a közbeszerzések szabályairól.

3. intézkedés – A közlekedés és az egészséges városi környezet

A fenntartható városi közlekedés hozzájárulhat környezetünk egészségesebbé tételéhez, az olyan nem fertőző betegségek számának csökkenéséhez, mint a légzőszervi, a szív- és érrendszeri betegségek, és elősegítheti a sérülések megelőzését. A Bizottság támogatja a környezetünk egészségesebbé tételét célzó partnerségek létrehozását, és a közegészségüggyel kapcsolatos tevékenysége keretében – nevezetesen a táplálkozással, a túlsúllyal és elhízással, a környezettel és az egészséggel, valamint a sérülések és a rák megelőzésével kapcsolatos stratégiák végrehajtásának keretében – meg fogja vizsgálni a közegészségügy és a közlekedéspolitika közötti további szinergiák lehetőségét.

2. témakör – Középpontban a polgárok

A magas színvonalú és megfizethető tömegközlekedés a fenntartható városi közlekedési rendszer gerincét alkotja. A megbízhatóság, a tájékoztatás, a biztonság és a könnyű hozzáférés rendkívül fontos a busz-, a metró-, a villamos- és a trolibusz-szolgáltatások, valamint a vonat- és hajóközlekedés vonzóvá tételéhez. A közösségi jogszabályok már ma is lefedik a tömegközlekedési beruházások és az üzemeltetés nagy részét[16]. Az átlátható szerződések széleskörű előnyöket kínálnak, és a szolgáltatások, valamint a technológia terén ösztönzően hathatnak az innovációra. A Bizottság napirendjén kiemelt helyen szerepel továbbá, hogy biztosítva legyen az utazók – így nem utolsósorban a csökkent mobilitású személyek – jogainak magas szintű védelme. A vasúti szolgáltatásokra vonatkozóan már ma is létezik szabályozás[17], és hasonlóra tettek javaslatot az autóbusz-szolgáltatásokra[18], illetve a tengeri és belvízi közlekedési szolgáltatásokra[19] vonatkozóan is.

4. intézkedés – Párbeszéd a városi tömegközlekedést használó utasok jogairól

A városi tömegközlekedési eszközökön utazók jogait erősítő, Unió-szerte alkalmazható gyakorlati megoldások és feltételek meghatározása érdekében a Bizottság párbeszédet fog folytatni az érdekeltekkel, köztük az üzemeltetőket, a hatóságokat, a dolgozókat és a felhasználói csoportokat képviselő szervezetekkel. A cél az, hogy az ágazati kezdeményezésekre építve és kiegészítve a Bizottság szabályozási megközelítését, ambiciózus önkéntes kötelezettségvállalások is életbe lépjenek, így például közös minőségi mutatók, az utazók és a csökkent mobilitású személyek jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások, valamint közösen elfogadott panaszkezelési eljárások és jelentéstételi mechanizmusok.

5. intézkedés – A hozzáférés javítása a csökkent mobilitású személyek számára

A fogyatékossággal élő személyeknek ugyanolyan joguk van hozzáférni a városi közlekedéshez, mint a lakosság többi tagjának, azonban a hozzáférés gyakran elégtelen, időnként pedig egyáltalán nincs biztosítva. Komoly előrelépést sikerült elérni többek között az alacsony padlójú autóbuszok elterjedését illetően. A többi közlekedési eszköz, így például a metró hozzáférhetősége azonban az esetek többségében ma is megoldatlan. A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelynek aláírói között 2007 óta immár az Európai Közösség és annak valamennyi tagállama ott van, világos kötelezettségeket tartalmaz a fentiekre vonatkozóan.

Az egyezmény 9. cikke kimondja, hogy „a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a (…) közlekedéshez (…) való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken”. A Bizottság – a tagállamokkal karöltve – törekedni fog e kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, többek között a városi mobilitás kérdésének a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégiába való beépítése, illetve megfelelő minőségi mutatók és jelentéstételi mechanizmusok kidolgozása révén. A Bizottság emellett a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram keretében egyéb célzott tevékenységeket is támogatni fog.

6. intézkedés – Az utastájékoztatás javítása

A Bizottság a tömegközlekedés üzemeltetőivel és a hatóságokkal együtt dolgozni fog a különböző hírközlő csatornákon keresztüli információnyújtás előmozdításán, így többek között a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek megfelelő információk biztosításán. Emellett támogatni fogja nemzeti és regionális multimodális útvonaltervezők kifejlesztését, illetve a már meglévők közötti kapcsolatok létrehozását, a végső cél pedig egy olyan internetes utazási portál kialakítása, amely európai uniós szinten nyújtana tömegközlekedési információkat. Különös figyelmet fognak kapni a TEN-T hálózat fő csomópontjai, illetve ezek helyi és regionális kapcsolódási pontjai.

7. intézkedés – A zöld övezetekhez való hozzáférés

A Bizottság tanulmányt fog indítani a zöld övezetek különböző típusaira vonatkozóan Unió-szerte hatályban lévő különféle hozzáférési szabályokról azzal a céllal, hogy jobban megismerje, miként működnek az egyes rendszerek a gyakorlatban. A tanulmány eredményei alapján a Bizottság segíteni fogja a bevált gyakorlati megoldások cseréjét.

8. intézkedés – Kampány a fenntartható mobilitást szolgáló közlekedési szokásokról

Az oktatási, információs és figyelemfelkeltő kampányok fontos szerepet játszanak az újfajta városi mobilitási kultúra kialakításában. A Bizottság a jövőben is támogatni fogja az ilyen jellegű kampányok szervezését minden szinten, így többek között ezután is megrendezésre kerül az Európai Mobilitási Hét elnevezésű eseménysorozat. Ez utóbbi esetében a Bizottság optimalizálni kívánja a jelenlegi díjazási rendszert és fontolóra fogja venni, hogy a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásának ösztönzésére ítéljen-e oda speciális díjat.

9. intézkedés – Az energiatakarékos gépjárművezetés beillesztése a gépjármű-vezetői tanfolyamok anyagába

Az energiatakarékos vezetés már ma is kötelező részét alkotja a hivatásos gépjárművezetők képzésének és vizsgáztatásának. A Bizottság a vezetői engedélyekkel foglalkozó szabályozási bizottságban a tagállamokkal meg fogja vitatni, hogy az energiatakarékos vezetést be lehetne-e illeszteni a magángépjármű-vezetői vizsgába, és ha igen, hogyan, valamint mérlegelni fogja az erre vonatkozó további intézkedések megtételét és a szükséges támogatás biztosítását. Ezzel a témával a következő közúti biztonsági cselekvési program is foglalkozni kíván.

3. témakör – Környezetbarátabb városi közlekedés

Az Európai Unió sok városa rendelkezik környezetbarát szakpolitikával. Az uniós szintű fellépés segítheti az új, tiszta járműtechnológiák piacának megerősödését és az alternatív tüzelőanyagok térnyerését. Ez közvetlenül élénkíteni fogja az EU iparát, hozzá fog járulni a környezet egészségesebbé válásához és az európai gazdaság talpra állításához. A külső költségeknek (a környezetvédelemmel, a zsúfoltsággal és egyéb tényezőkkel kapcsolatos költségeknek) a használókkal „a szennyező fizet” elv alapján való megfizettetése, azaz a külsőköltség-internalizálás arra késztetheti a közlekedési rendszer használóit, hogy idővel tisztább gépjárművek vagy közlekedési módok alkalmazására váltsanak át, hogy a kevésbé zsúfolt infrastruktúrákat használják, illetve hogy a szokásostól eltérő időpontokban utazzanak. A nehéz gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló közösségi jogszabályok[20] nem zárják ki, hogy a közlekedési torlódások és a környezeti hatások csökkentése érdekében a városi övezetekben megkülönböztetésmentes módon szabályozási célú díjak kerüljenek kivetésre.

10. intézkedés – Az alacsonyabb, illetve a nulla kibocsátású járművekre vonatkozó kutatási és demonstrációs projektek

Az alacsonyabb, illetve a nulla kibocsátású járművek, illetve – a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést csökkentendő – az alternatív tüzelőanyagok piaci bevezetésének megkönnyítése érdekében a Bizottság a továbbiakban is támogatni fogja a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) keretében finanszírozásban részesülő kutatási és demonstrációs projekteket. Ezek között említhető például a CIVITAS-kezdeményezés[21], vagy a hidrogénnel, illetve bioüzemanyaggal működő, valamint hibrid járműveknek a városi közlekedésben való alkalmazását célzó projektek.

Az európai gazdaságélénkítési terv keretében a Bizottság útjára indította a környezetbarát autókkal kapcsolatos európai kezdeményezést[22]. 2009-ben a Bizottság finanszírozni fogja az elektromos járművekkel kapcsolatos, ezen belül is az akkumulátorokra, az elektromos hajtóművekre és azok segédberendezéseire, az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó új projekteket, valamint egy „elektromobilitással” kapcsolatos demonstrációs projektet. Ez utóbbi – a tagállami kezdeményezéseket egyesítve – az elektromos járművekre és a hozzájuk kapcsolódó városi infrastruktúrákra fog összpontosítani, és segíteni fogja a feltöltőállomás-infrastruktúra egységesítését.

11. intézkedés – Internetes útmutató a tiszta és energiatakarékos gépjárművekről

A Bizottság folytatja a tiszta és energiatakarékos közúti járművekkel foglalkozó, és többek között a piacról, a jogszabályokról és a támogatási rendszerekről is áttekintést nyújtó internetalapú útmutató létrehozására irányuló munkát. Az internetes portál emellett segítséget nyújt majd a közszolgáltatások biztosítására szolgáló gépjárművek közös beszerzéséhez, de ugyanakkor a verseny megóvása érdekében a piaci fejleményeket is figyelemmel fogják kísérni. E szolgáltatás megkönnyíti majd a tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, nemrégiben elfogadott irányelv[23] végrehajtását.

12. intézkedés – Tanulmány a külső költségek internalizálásának városi vonatkozásairól

Amint létrejön az internalizációra vonatkozó európai uniós keret, a Bizottság – figyelembe véve a közlekedés fenntartható jövőjéről szóló közleménnyel útjára indított eszmecsere következtetéseit – módszertani tanulmány készítését fogja kezdeményezni a külső költségek internalizálásának városi vonatkozásairól. A tanulmány keretében meg fogják vizsgálni a különböző árképzési megoldások eredményességét és hatékonyságát, ezen belül is a végrehajtást érintő olyan szempontokat, mint a lakosság általi elfogadottság, a társadalmi következmények, a költségmegtérülés, az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazásainak rendelkezésre állása, valamint azt, hogy miként lehetne hatékonyan ötvözni a városi díjszabással kapcsolatos szakpolitikát a zöld övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezésekkel.

13. intézkedés – Információcsere a városi díjszabási rendszerekről

A Bizottság elő fogja segíteni a szakértők és a politikai döntéshozók közötti információcserét az EU-ban alkalmazott városi díjszabási rendszerekről. Ennek során már meglévő kezdeményezések[24] tapasztalataira építenek majd, és többek között a konzultációs folyamatokról szóló tájékoztatásra, a rendszertervezésre, az állampolgárok tájékoztatására, a közvélemény általi elfogadottságra, a működési költségekre és bevételekre, a technológiai vonatkozásokra és a környezetre gyakorolt hatásra fognak kitérni. A következtetéseket a Bizottság fel fogja használni a külső költségek internalizálásával kapcsolatos munkájához.

4. témakör – A finanszírozás megerősítése

A fenntartható városi mobilitásból származó előnyök kihasználásához gyakran beruházásokat kell végrehajtani az infrastruktúra, a járművek, az új technológiák és a szolgáltatások javítása stb. terén. Ezek költségeinek nagy részét helyi, regionális és nemzeti forrásokból biztosítják. A finanszírozás helyi forrásai változatosak, így származhat a helyi adókból, az utasszállításhoz kapcsolódó használati díjakból, a parkolási díjakból, a zöld övezetek díjaiból, a városi díjszabásból és magánfinanszírozásból. A jövőt illetően a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miközben a komplex közlekedési rendszerek finanszírozási igényei nőnek, a rendelkezésre álló közfinanszírozás várhatóan csökkeni fog. Az uniós szintű finanszírozási lehetőségek, így például az Európai Befektetési Bank által biztosított eszközök jelentős ösztönzőként hathatnak és segíthetik a magántőke bevonását. Rövid távon a Bizottság segítheti a hatóságokat és más érdekelteket a meglévő finanszírozási lehetőségek felkutatásában, illetve a köz- és a magánszféra közötti innovatív partnerségi rendszerek kialakításában.

14. intézkedés – A meglévő finanszírozási források optimalizálása

A strukturális és kohéziós alapokon belül a jelenlegi tervezési időszakra több mint 8 milliárd EUR-t különítettek el a tiszta városi közlekedés céljaira, így ezek az infrastruktúrát és a gördülőállományt érintő beruházások tekintetében igen fontos uniós finanszírozási forrást képeznek. A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram „közlekedés” témakörén belüli kiemelt témák között most először szerepel a fenntartható városi mobilitás. A Bizottság a folyamatban lévő tevékenységei mellett mérlegelni fogja a városi mobilitással kapcsolatos új célzott kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek támogatását.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja a „Intelligens energia – Európa” program STEER alprogramját[25], amely a közlekedés energetikai vonatkozásaival foglalkozik, továbbá támogatni fogja az URBACT[26] elnevezésű programot. Az információs és kommunikációs technológiai szakpolitikai támogató program támogatást nyújthat olyan kísérleti projektek számára, amelyek a városi mobilitáshoz kapcsolódnak. Végül megemlítendő, hogy a 2008-ban közzétett pályázati felhívást követően a városi mobilitásról szóló zöld könyvben szereplő kiemelt területeken több, a városi mobilitást célzó tevékenység is finanszírozásban részesült.

15. intézkedés – A jövőbeli finanszírozási igények feltérképezése

A Bizottság a projektek 2008-ban elindult harmadik generációját követően is pénzügyi támogatást kíván nyújtani a sikeres CIVITAS-kezdeményezéshez. Egyúttal felülvizsgálat kezdődött annak meghatározására, hogy e kezdeményezést miként lehetne továbbfejleszteni, és abból a későbbiekben egy CIVITAS FUTURA elnevezésű kezdeményezést kialakítani. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó általános áttekintés során a Bizottság számba fogja venni a városi mobilitást érintő fejlesztések jövőbeli finanszírozási igényeit.

5. témakör – Tapasztalat- és tudásmegosztás

A Bizottság segíteni fogja az érdekelteket abban, hogy hasznosítsák az eddigi tapasztalatokat, támogatni fogja az információcserét, különösen a közösségi programokon keretében kidolgozott modellekre vonatkozóan. A uniós fellépés döntő lehet a statisztikai és egyéb adatok, illetve információk összegyűjtése, egymás közötti megosztása és összehasonlítása terén. Ezek az adatok jelenleg hiányoznak, azonban nélkülözhetetlenek többek között a tömegközlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó közbeszerzésre, a külső költségek internalizálására vagy a közlekedés és a területhasználat integrált tervezésére vonatkozó szakpolitikák megfelelő tervezéséhez. Az uniós fellépés segítheti a kevesebb tapasztalattal, ismerettel és pénzügyi forrással rendelkező városokat abban, hogy hasznosítsák a fenntartható városi mobilitás területén előrehaladottabb városok által felhalmozott tapasztalatot, többek között az olyan területeken – így a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságának témakörében –, ahol a bevált gyakorlati megoldások cseréje hozzájárulhat a közlekedés legveszélyeztetettebb csoportjainak védelméhez a városi övezetekben.

16. intézkedés – Az adatok és a statisztikák naprakésszé tétele

A statisztikai és egyéb adatok hiányának problémáját orvosolandó a Bizottság tanulmány készítését fogja kezdeményezni annak megállapítása érdekében, hogy miként lehetne javítani a városi közlekedésre és mobilitásra vonatkozó adatgyűjtést. A tanulmány fel fogja tárni a Bizottság meglévő tevékenységeivel fennálló szinergiákat is.

17. intézkedés – Városi mobilitási megfigyelő központ létrehozása

Az információk, a statisztikai és egyéb adatok cseréje, a fejlemények nyomon követése és a bevált gyakorlati megoldások cseréjének elősegítése céljából a Bizottság a városi közlekedéssel foglalkozó gyakorló szakemberek számára városi mobilitási megfigyelő központot fog létrehozni virtuális fórum[27] formájában. Ez többek között egy olyan adatbázist tartalmaz majd, amely információkkal szolgál a már kipróbált gyakorlati megoldások széles skálájáról, a képzési és oktatási anyagokról, a munkaerőcsere-programokról és az egyéb támogatási eszközökről. A fórum továbbá áttekintést nyújt majd a városi mobilitással kapcsolatos uniós jogszabályokról és pénzügyi eszközökről.

18. intézkedés – Részvétel a nemzetközi párbeszédben és információcserében

A helyi és a regionális hatóságok a világ minden részén hasonló kihívásokkal küzdenek a mobilitás területén. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése, a nemzetközi kereskedelem előmozdítása, az energiaellátás biztonságának kérdése, a szállítások zökkenőmentességének biztosítása és a társadalmi méltányosság garantálása mind globális jelentőségű kérdés. A Bizottság szándékában áll, hogy – a meglévő fórumokra és finanszírozási mechanizmusokra támaszkodva – a szomszédos régiók és a globális partnerek között elősegítse a párbeszédet, a testvérvárosi programokat és a városi közlekedéssel kapcsolatos információcserét. Ennek első lépéseként a Bizottság az EU keleti szomszédai, valamint a földközi-tengeri és az afrikai térség városai számára megnyitja a CIVITAS fórumot[28], hosszabb távon pedig e dimenziót beépíti a CIVITAS FUTURA kidolgozásába és a hetedik keretprogramban további, külön ezzel a kérdéskörrel foglalkozó tevékenységek előirányozását is megfontolja.

6. témakör – A városi mobilitás optimalizálása

Az egyes közlekedési hálózatok közötti integráció és átjárhatóság megvalósítása, valamint a kapcsolódási pontok létrehozása bármely hatékony közlekedési rendszer alapvető eleme. Ha ezeket sikerül megvalósítani, az elősegítheti a környezetbarátabb közlekedési módok és a hatékonyabb teherszállítási logisztika felé való elmozdulást. A megfizethető és családbarát tömegközlekedési megoldásoknak alapvető szerepük van abban, hogy az állampolgárok a gépkocsitól kevésbé függő életstílus felé forduljanak, használják a tömegközlekedést, többet járjanak gyalog vagy kerékpárral, és fedezzék fel a mobilitás új lehetőségeit, például a közös gépkocsihasználatot, a más autójába való betársulást és a közös kerékpárhasználatot. E folyamatban az olyan alternatív közlekedési eszközök is fontos szerepet kaphatnak, mint az elektromos kerékpár, a motorbicikli és a taxi. Az, hogy a vállalatok miként kezelik a mobilitás kérdését, befolyást gyakorolhat az utazási magatartásra például azáltal, hogy az alkalmazottak figyelmét a fenntartható közlekedési módokra irányítja. A munkáltatók és a közigazgatási szervek pénzügyi ösztönzők és a parkolási szabályozás révén tudnak e téren befolyást gyakorolni.

19. intézkedés – Városi teherszállítás

A Bizottság hozzá kíván járulni azon kérdés megoldásához, hogy miként optimalizálható a városi logisztika hatékonysága, és ezen belül hogyan javíthatók a nagytávolságú, a városok közötti és a városon belüli teherszállítás közötti kapcsolatok annak érdekében, hogy az „utolsó kilométer” megtétele a lehető leghatékonyabb módon valósuljon meg. Az útmutatás kiemelten foglalkozik majd azzal, hogy miként lehet a teherszállítást jobban beilleszteni a helyi szakpolitikákba és tervekbe, és hogyan javítható a forgalom kezelése és nyomon követése. Az útmutatás előkészítéseként a Bizottság 2010-ben konferenciát szervez a városi teherszállításról. A konferencia a teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési tervben[29] a városi teherfuvarozási logisztika terén javasolt lépések végrehajtásának értékelésére is alkalmat nyújt majd.

20. intézkedés – Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazása a városi mobilitás érdekében

A Bizottság tervezi, hogy – az ITS cselekvési tervben[30] meghirdetett fellépés kiegészítéseképpen – támogatást fog nyújtani a városi közlekedés és a mobilitás intelligens alkalmazásainak és szolgáltatásainak megvalósításához. Az útmutatás többek között ki fog térni az elektronikus jegyértékesítésre és -fizetésre, a forgalomirányításra, az utastájékoztatásra, a hozzáférés és a kereslet szabályozására, és foglalkozni fog az európai Galileo GNSS-rendszer által kínált új lehetőségekkel. Ennek első lépéseként a Bizottság tanulmányt fog indítani arról, hogy miként javítható a jegyértékesítési és fizetési rendszerek átjárhatósága a különböző szolgáltatások és közlekedési módok között, és ezen belül az intelligens kártyáknak a városi közlekedésben való használatát is meg fogja vizsgálni, különös hagsúlyt fektetve a főbb európai célállomásokra (repülőterekre, pályaudvarokra).

4. Előretekintés

A Bizottság vezető szerepet vállal e cselekvési terv végrehajtásában. Az érdekeltekkel konzultációt fog folytatni és megfelelő irányítói mechanizmusokat fog létrehozni, amelyekben a tagállamok is részt vesznek majd – például a közlekedéssel és a környezetvédelemmel foglalkozó közös szakértői csoporton[31] keresztül. A Bizottság 2012-ben felülvizsgálja e cselekvési terv hatását, és felméri az igényt az esetleges további fellépésre.

1. melléklet – A városi mobilitással kapcsolatos intézkedések áttekintése

Intézkedés | Szám |

2009-es intézkedések |

A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásának felgyorsítása | 1 |

Az utastájékoztatás javítása | 6 |

A zöld övezetekhez való hozzáférés | 7 |

Az alacsonyabb, illetve a nulla kibocsátású járművekre vonatkozó kutatási és demonstrációs projektek | 10 |

Internetes útmutató a tiszta és energiatakarékos gépjárművekről | 11 |

Információcsere a városi díjszabási rendszerekről | 13 |

A meglévő finanszírozási források optimalizálása | 14 |

Városi mobilitási megfigyelő központ létrehozása | 17 |

2010-es intézkedések |

A közlekedés és az egészséges városi környezet | 3 |

Párbeszéd a városi tömegközlekedést használó utasok jogairól | 4 |

Kampány a fenntartható mobilitási magatartásról | 8 |

Az energiatakarékos gépjárművezetés beillesztése a gépjármű-vezetői tanfolyamok anyagába | 9 |

A jövőbeli finanszírozási igények feltérképezése | 15 |

Az adatok és a statisztikák naprakésszé tétele | 16 |

Részvétel a nemzetközi párbeszédben és információcserében | 18 |

2011-es intézkedések |

Fenntartható városi mobilitás és regionális politika | 2 |

A hozzáférés javítása a csökkent mobilitású személyek számára | 5 |

Tanulmány a külső költségek internalizálásának városi vonatkozásairól | 12 |

2012-es intézkedések |

Városi teherszállítás | 19 |

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazása a városi mobilitás érdekében | 20 |

[1] United Nations, World Urbanization Prospects: The 2007 Revision. [ENSZ, A világ urbanizációs kilátásai: 2007-es felülvizsgálat].

[2] „Hozzáállás az EU közlekedéspolitikájával kapcsolatos kérdésekhez”, Eurobarometer Flash 206b., 2007. július.

[3] A 2007. március 8–9-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései.

[4] COM(2009) 279.

[5] COM(2007) 551.

[6] A konzultáció eredményeinek összefoglalását lásd: http://ec.europa.eu/transport/urban/urban_mobility/green_paper/green_paper_en.htm.

[7] INI/2008/2041.

[8] INI/2008/2217.

[9] TEN/320 - CESE 982/2008.

[10] CdR 236/2007.

[11] CdR 417/2008.

[12] http://www.ue2008.fr/PFUE/site/PFUE/lang/en/reunion_informelle_des_ministres_des_transports.html.

[13] Ez többek között a fenntartható városi mobilitási tervek és a levegőminőséggel kapcsolatos uniós jogszabályok keretében kidolgozandó levegőminőségi tervek közötti koherencia biztosítása révén érhető el.

[14] COM(2005) 718.

[15] www.eumayors.eu.

[16] A személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK rendelet, valamint a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv.

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről.

[18] COM(2008) 817.

[19] COM(2008) 816.

[20] Az 1999/62/EK irányelv és a nehéz gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat, COM(2008) 433.

[21] www.civitas.eu.

[22] http://ec.europa.eu/research/transport/info/green_cars_initiative_en.html.

[23] 2009/33/EK irányelv.

[24] Például: www.curacaoproject.eu.

[25] http://ec.europa.eu/energy/intelligent/index_en.html.

[26] http://urbact.eu.

[27] Építve a már meglévő kezdeményezésekre (például www.eltis.org).

[28] COM(2009) 301.

[29] COM(2007) 607.

[30] COM(2008) 886.

[31] A szakértői csoportot a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés közlekedési politikába való integrálásáról szóló tanácsi stratégia hozta létre, 11717/99 TRANS 197 ENV 335 (1999. október 11.) tanácsi dokumentum.