52009DC0408

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.7.30.

COM(2009) 408 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Harmadik jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A 93/7/EGK irányelv alkalmazását értékelő második jelentés (1999–2003) következtetései 3

3. A második jelentés óta bekövetkezett fejlemények (2004-2007) 4

3.1. A tizenkét új tagállam csatlakozása 4

3.2. A kulturális javak nyomonkövethetőségéről szóló vizsgálat kiterjesztése a tizenkét új tagállamra (2007) 4

4. Az irányelv alkalmazása 2004–2007 között 5

4.1. A tagállamok jelentései az irányelv alkalmazásáról 5

4.2. Az irányelv alkalmazásának értékelése 6

4.2.1. Igazgatási együttműködés és információcsere a hatóságok között (4. cikk) 7

4.2.2. Visszaszolgáltatási eljárás (5. cikk) 8

5. Következtetések 9

6. A következő lépések 9

MELLÉKLET 11

1. BEVEZETÉS

Az 1993. március 15-én elfogadott 93/7/EGK tanácsi irányelv[1] a nemzeti hatóságok között együttműködési mechanizmusokat hoz létre és a kulturális tárgyak visszaszolgáltatására vonatkozóan eljárást határoz meg azokra az esetekre, amikor e tárgyakat jogellenesen szállították ki a tagállam területéről. Közösségi szinten a kulturális javakra az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) – főként az áruk szabad mozgásával kapcsolatos – rendelkezései vonatkoznak, különösen a 28. és 29. cikkek, amelyek tiltják a behozatal, illetve a kivitel mennyiségi korlátozásával azonos hatású intézkedéseket. A 30. cikk ugyanakkor kimondja, hogy a Szerződés 28. és 29. cikkének rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, melyeket „a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme” indokol. E cikk értelmében tehát a tagállamoknak továbbra is jogukban áll meghatározni, hogy milyen kulturális javakat tartanak számon nemzeti kincsként, valamint meghozhatják a szükséges intézkedéseket e javak védelmezésére.

A 93/7/EGK irányelv tehát a belső piacra irányuló olyan kísérő intézkedés, amely a belső piac működését össze kívánja egyeztetni azzal a tagállamok számára nyújtott garanciával, hogy – az EK-szerződés 30. cikke értelmében – biztosíthatják egyes kulturális javak védelmét, amennyiben azok művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek minősülnek.

Az irányelv 16. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság háromévente értékelő jelentést köteles benyújtani az irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak[2].

Ez a dokumentum az irányelvet értékelő harmadik jelentés. A 2004–2007-es időszakra vonatkozik, és azt vizsgálja, hogyan alkalmazták az irányelvet a tagállamok 2004-2007 között[3].

2. A 93/7/EGK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁT ÉRTÉKELő MÁSODIK JELENTÉS (1999–2003) KÖVETKEZTETÉSEI

A második jelentés megállapította, hogy a tagállamok szerint az irányelv a kulturális örökség védelmezése szempontjából hasznos, és hogy az irányelv által létrehozott közösségi jogi keret elégséges, még ha egyes területeken van is szükség javulásra. A második jelentés ezért az alábbi következtetésekre jutott:

- javítani kell a tagállamok közötti együttműködést és információcserét,

- a visszaszolgáltatási eljárásra előírt egyéves időtartamot meg kell hosszabbítani,

- meg kell tartani a küszöbértékeket,

- az értékelő jelentés elkészítésének gyakoriságát nem kell megváltoztatni.

A Bizottság azt is jelezte, hogy szándékában áll a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság elé terjeszteni a visszaszolgáltatási időszak határidejének és a jelentéstétel gyakoriságának kérdését.

3. A MÁSODIK JELENTÉS ÓTA BEKÖVETKEZETT FEJLEMÉNYEK (2004-2007)

3.1. A tizenkét új tagállam csatlakozása

A Bizottság minden újabb csatlakozás előtt megvizsgálta az irányelv nemzeti jogba való átültetése érdekében hozott intézkedéstervezeteket. A tagjelölt országok rendszeres technikai segítséget is kaptak a helyes átültetés elősegítésére.

A Bizottság mulasztásos jogsértés miatt eljárást kezdeményezett egyes tagállamok[4] ellen, mert azok nem tájékoztatták a Bizottságot az átültetésre irányuló nemzeti intézkedéseikről. Ezek az eljárások a nemzeti intézkedések közlése és ellenőrzése után lezárultak.

A két csatlakozási hullám időszakában (2004 és 2007) a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság (jelenlegi nevén a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság) egy alkalommal, 2005. február 16-án ült össze. Az irányelvre vonatkozóan a tagállamok által feltett kérdések között szerepelt, hogy esetleg szükséges lehet a visszaszolgáltatási eljárás jelenlegi egyéves végrehajtási időszakának meghosszabbítása is. A Görögország által megfogalmazott kérést más tagállamok is támogatták, köztük Spanyolország és Olaszország.

3.2. A kulturális javak nyomonkövethetőségéről szóló vizsgálat kiterjesztése a tizenkét új tagállamra (2007)

2006 végén a Bizottság úgy rendelkezett, hogy a kulturális javak nyomonkövethetőségére vonatkozó, a 15 régi tagállamban és az Európai Gazdasági Térség három országában végzett vizsgálatot ki kell terjeszteni a tizenkét új tagállamra is. A 2007-es új vizsgálatról készült tanulmány megerősítette 2004-es elődje következtetéseit[5], azaz hogy a nyomonkövethetőség csak a nemzeti kincsek és – kisebb mértékben – a kiviteli engedéllyel rendelkező kulturális javak esetében biztosított.

Az új tanulmány emellett az alapvizsgálatról készült tanulmány ajánlásait is megerősítette, nevezetesen, hogy fontos lenne:

- a kulturális tárgyak Közösségen belüli szállítására vonatkozóan egységes engedélyezési modell elfogadása;

- európai adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a harmadik országok felé történő szállítási illetve kiviteli engedélyeket,

- hatékony rendszer létrehozása a kulturális tárgyak megjelölésére,

- intézményesített hálózat létrehozása a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés megerősítésére.

Egyes tagállamok – köztük Franciaország – ezeket az ajánlásokat a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság keretében szeretné megvizsgálni. A Bizottság azonban úgy véli, hogy az ajánlásokat – amelyek kívül esnek a 93/7/EGK irányelv jogi keretein – az áruk tagállamok közötti szabad mozgására vonatkozó elvek fényében kell értékelni (az EK Szerződés 28–30. cikke)[6].

4. AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSA 2004–2007 KÖZÖTT

4.1. A tagállamok jelentései az irányelv alkalmazásáról

Az irányelv 16. cikke (1) bekezdésével összhangban a tagállamok háromévente jelentést küldenek a Bizottságnak az irányelvben foglaltak alkalmazásáról[7].

Általában véve a tagállamok úgy vélik, hogy az irányelv valamely tagállam területéről jogellenesen kiszállított, és egy másik tagállam területén található nemzeti kincsek visszaszolgáltatása tekintetében hasznos eszköznek bizonyul. Hasonlóan vélekednek abban a kérdésben is, hogy bár az irányelv a kulturális örökség megőrzését célzó, megelőző jelleggel rendelkezik, önmagában nem képes felvenni a harcot a kulturális tárgyak jogellenes kereskedelme ellen.

A nemzeti jelentések megállapítják, hogy

- az irányelvet mind az igazgatási együttműködés keretében, mind pedig a visszaszolgáltatási eljárás lefolytatása során ritkán alkalmazzák (lásd a mellékletet)[8];

- kívánatos lenne, ha az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködés megerősödne mind nemzeti, mind közösségi szinten,

- az irányelvet néhány vonatkozásban ki kell igazítani, hogy hatékonyabb legyen.

A legtöbb tagállam egyébként az irányelv alkalmazásának ritkaságát a bonyolult adminisztrációval és az alkalmazás pénzügyi költségeivel indokolja. Ugyanezen államok állításai szerint ezek az okok vezetnek ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok inkább polgári vagy büntetőjogi bírósági eljáráshoz folyamodnak. Emellett néhány tagállam, köztük Franciaország, Olaszország és Magyarország is úgy véli, hogy az irányelv alkalmazási körének korlátozása az annak mellékletében felsorolt, illetve a közgyűjteményekbe vagy egyházi intézmények leltári állományába tartozó nemzeti kincsekre további megszorító tényezőt jelent.

A tagállamok által javasolt módosítások

Az irányelv hatékonyságának növelése céljából szinte valamennyi tagállam helyeselné a 7. cikk (1) bekezdésének módosítását a visszaszolgáltatási eljárás határidejének meghosszabbítása érdekében. Ezt a jelenleg egyéves határidőt például három évre lehetne meghosszabbítani. Franciaország és Olaszország véleménye szerint az érintett időszak kezdetének időpontját is világosabban kellene megjelölni.

A tagállamok túlnyomó többsége (köztük Belgium, Németország, Spanyolország, Ciprus, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia) az irányelv mellékletének módosítását is pártolja; vagy úgy, hogy a mellékletben felsorolt kategóriákat újakkal egészítenék ki – például egyes kortárs képzőművészeti alkotásokkal – vagy módosítanák a meglévő küszöbértékeket[9] sőt akár a jelentéstétel gyakoriságát.

A Cseh Köztársaság, Franciaország, Olaszország és Ausztria hangsúlyozza, hogy a visszaszolgáltatási eljárások folyamán nehézségekbe ütközött, amelyek többek között abból adódtak, hogy az üggyel foglalkozó nemzeti bíróságok a „kellő gondosság és körültekintés”, vagy a „méltányos kártérítés ” fogalmát eltérően értelmezték. Ezért e tagállamok szeretnék, ha az említett fogalmak értelmezését egységessé tennék. A Cseh Köztársaság ennek érdekében az irányelv 9. és 11. cikkének módosítását javasolja, hogy világosabbá váljék, melyek a tulajdonos kötelezettségei a kulturális tárgy megszerzése során. Amint ezt fentebb már említettük, egyes tagállamok (így Franciaország, Olaszország, illetve Magyarország) felhívják a figyelmet arra, hogy a „kulturális tárgy” és a „nemzeti kincs” fogalma országonként változik, ami bonyolultabbá teszi az irányelv alkalmazását az ezzel megbízott hatóságok számára. E tagállamok ezért javasolják az irányelv alkalmazási körének felülvizsgálatát.

Végezetül egyes tagállamok úgy vélik, hogy az igazgatási együttműködéshez (4. cikk) irányvonalakat kellene kidolgozni, mivel azok elősegítenék az irányelv alkalmazását.

4.2. Az irányelv alkalmazásának értékelése

A tagállamok által a 2004–2007-es időszakra vonatkozóan benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a mellékletben található táblázatban foglalta össze azokat az eseteket, amikor az irányelv 4. és 5. cikkét alkalmazták.

A tagállamok különösképpen az irányelv 4. cikkét alkalmazták, amely igazgatási együttműködést ír elő a kulturális tárgyak felkutatása iránti kérelmek, illetve valamely más tagállam területén található kulturális tárgy felfedezéséről szóló értesítések révén. Három tagállam (Németország, Ciprus és Lettország) jelzi továbbá, hogy lehetővé tette egy másik tagállam számára a műtárgy jellegének ellenőrzését. Spanyolország, Ausztria és Svédország arra is kitér, hogy igazgatási intézkedéseket hozott egy-egy kulturális tárgy fizikai megóvása érdekében; Magyarország és Görögország pedig bejelenti, hogy ideiglenes intézkedéseket kért annak elkerülésére, hogy valamely tárgyat kivonjanak a visszaszolgáltatási eljárás alól.

A nemzeti jelentések emellett 148 olyan esetről számolnak be, amikor a kulturális tárgy tényleges visszaszolgáltatása a nemzeti hatóságok közötti tárgyalásokat követően, bírósági eljárás kezdeményezése nélkül történt.

A nemzeti hatóságok végezetül megjegyzik, hogy a referencia-időszak alatt az 5. cikk alapján nyolc bírósági eljárás indult visszaszolgáltatási ügyekben[10].

A Bizottság azonban – mint az előző értékelések alkalmával is – hangsúlyozza, hogy a 4. és 5. cikk alkalmazásával kapcsolatban közölt adatok pontosságát nehéz ellenőrizni. E vonatkozásban az irányelv alkalmazásával megbízott egyes nemzeti hatóságok kiemelték, hogy különösen a bírósági eljárásokkal kapcsolatos összes információ begyűjtése ütközik gyakran nehézségekbe.

4.2.1. Igazgatási együttműködés és információcsere a hatóságok között (4. cikk)

A tagállami jelentésekből kiderül, hogy az irányelv végrehajtásáért felelős központi hatóságok és a kulturális javak jogellenes kiszállítása ügyében illetékes többi hatóság (nevezetesen a vámhatóságok és a rendőrség) között jó az országos szintű együttműködés és információcsere. A központi hatóságok egyébként úgy vélik, hogy ez az irányelv alkalmazásához nélkülözhetetlen. Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Románia például a felelős nemzeti hatóságok között létrejött együttműködési megállapodásokról számolt be; léteznek továbbá ad hoc eszközök (mint a franciaországi Office central de lutte contre le trafic des biens culturels ), illetve az információk és helyes gyakorlatok cseréjét szorgalmazó munkacsoportok is (Németország, Portugália). Hollandia arról a szándékáról számolt be[11], hogy az ilyen együttműködést – például az ismeretek és tapasztalatok cseréje, illetve a képzések területén – intenzívebbé kívánja tenni. Belgium bejelentette, hogy 2008-tól kezdve rendszeres üléseket tervez az érintett hatóságok között és együttműködési projektet kíván kezdeni.

A tagállamok abban is egyetértettek, hogy az irányelv alkalmazásához alapvető a jó igazgatási együttműködés és információcsere a tagállamok között. Ezzel kapcsolatban Görögország felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok területéről jogellenesen elszállított tárgyakra vonatkozó összes információt vagy a nemzeti bíróságok vagy az INTERPOL közvetítésével kapta meg, nem pedig az irányelv alkalmazásával megbízott országos hatóságoktól. A görög hatóság emellett jelzi, hogy a területén bejelentett műkincslopásokról minden esetben tájékoztatja az irányelv alkalmazásával megbízott többi nemzeti hatóságot. Görögország megállapítja, hogy az európai szintű igazgatási együttműködésben e tekintetben hiányosságok tapasztalhatók. Franciaország hangoztatja, hogy az irányelv végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságok között európai szintű platformot kellene létrehozni a kapcsolattartás és az információcsere céljára. Hollandia szerint az együttműködést az Európai Gazdasági Térség tagországaira is ki kellene terjeszteni[12]. A Cseh Köztársaság és Litvánia azt javasolja, hogy a kommunikációt elektronikus eszközök segítségével javítsák, és például közös internet-portált kellene létrehozni[13]. A Bizottság ezzel kapcsolatban emlékeztetni kíván az ITCG ( Information on Transfer of Cultural Goods ) kísérleti programra, amelyet arra a célra szántak, hogy elősegítse a kulturális javakra vonatkozó információk cseréjét az illetékes hatóságok között[14]. Portugália azt is megjegyzi, hogy a kulturális örökség megőrzése hathatósabb lenne, ha az összes illetékes hatóság együttműködne az Interpollal és az Europollal is. A tagállamok megerősítik, hogy az igazgatási együttműködés tekintetében is hasznos lenne az olyan közös iránymutatás, mint amelyet a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság 2002-ben elfogadott. Véleményük szerint az ilyen iránymutatás fontos információs eszköz lehetne, mivel tájékoztatna a kulturális javak védelmére alkalmazott nemzeti rendelkezésekről, és a agállamok szerinti illetékes hatóságokról. Végezetül az összes tagállam elismeri, hogy a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság nyújtotta keret elősegíti az abban képviselt nemzeti hatóságok közötti igazgatási együttműködést és információcserét.

4.2.2. Visszaszolgáltatási eljárás (5. cikk)

A tagállamok által adott információk alapján a 2004–2007-es időszakban nyolc visszaszolgáltatást célzó bírósági eljárást indítottak meg az 5. cikk alapján.

A tagállamok az eljárások alacsony számát két fő okkal magyarázzák: 1) az irányelv alkalmazási köre kizárólag azokra a nemzeti kincsekre terjed ki, amelyeket 1993. január 1. után szállítottak ki jogellenesen a tagállamok területéről, és vagy az irányelv mellékletében felsorolt tárgykategóriákba tartoznak, vagy a közgyűjteményekbe, illetve egyházi intézmények leltári állományába; és 2) a visszaszolgáltatási eljárás határideje egy év attól a naptól számítva, amikor a megkereső tagállam tudomására jut, hogy hol található a kulturális tárgy, és ki annak tulajdonosa illetve birtokosa. Ezen okok miatt több tagállam jelezte, hogy a kulturális tárgyak visszaszerzése érdekében szívesebben folyamodik más jogi eszközökhöz, például az UNESCO-egyezmény rendelkezéseihez[15].

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A két előző értékelő jelentés következtetéseivel egybehangzóan a tagállamok többsége úgy ítéli meg, hogy az irányelv hasznos eszköz, amely lehetővé teszi egyes olyan kulturális tárgyak visszaszerzését, amelyeket egy tagállam területéről jogellenesen szállítottak ki, valamint a kulturális örökség védelméhez is hozzájárul. A tagállamok elismerik, hogy az irányelvnek megelőző hatása van, amely visszafogja a kulturális javak jogellenes kiszállítását. A tagállamok ugyanakkor sajnálják, hogy az irányelv egyes elemei – mint például a visszaszolgáltatási eljárásra kiszabott egyéves határidő – korlátozó jellegűek.

Az irányelv keretében folytatott igazgatási együttműködés és információcsere tekintetében a Bizottság mind a tagállamokon belül, mind a tagállamok között javulást észlel. Ugyanakkor tudomásul veszi az irányelv hiányosságait is; egyrészt az irányelv alkalmazásával megbízott és a kulturális javak védelmében illetékes más nemzeti hatóságok közötti, másrészt az irányelv alkalmazásával megbízott különböző tagállami hatóságok közötti információgyűjtés és -csere területén. A Bizottság ezért azt javasolja a tagállamoknak, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a különböző illetékes nemzeti hatóságok közötti jobb együttműködés szorgalmazása érdekében. Ennek támogatására a Bizottság naprakésszé teszi az igazgatási együttműködésre vonatkozó irányvonalakat és közzéteszi az irányelvvel foglalkozó nemzeti hatóságok listáit. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tagállamok minden változás alkalmával kötelesek benyújtani a 93/7/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően kijelölt nemzeti hatóság adatait, hogy a Hivatalos Lapban közzétett listát naprakésszé lehessen tenni.

A visszaszolgáltatási eljárással kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a kezdeményezett eljárások alacsony száma talán annak is tulajdonítható, hogy az igazgatási együttműködés sikeres, és különösen annak, hogy a bíróságokon kívül zajló, megegyezéses visszaszolgáltatási eljárásokra irányuló tárgyalások pozitív eredményekkel járnak.[16]. A tagállamok ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az egyéves határidőt, mely jelenleg rövidségével korlátozza az irányelv hatékonyságát, meg kellene hosszabbítani. Nincs azonban egyetértés egyéb módosítási javaslatokat illetően, például abban, hogy a mellékletet új tárgykategóriákkal kellene kiegészíteni, illetve a küszöbértékeket módosítani kellene.

6. A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

Az irányelv alkalmazásáról gyűjtött információk fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy meg kell fontolni az irányelv esetleges felülvizsgálatát. Úgy gondolja, hogy minden módosítási javaslatot előzőleg alapos elemzésnek kell alávetni abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járna az irányelv alkalmazásával megbízott nemzeti hatóságokra nézve.

Ennek érdekében a Bizottság javasolni fogja a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságnak, hogy 2009-ben saját égisze alatt ad hoc munkacsoportot hozzon létre. E csoport célja az lenne, hogy meghatározza az irányelv alkalmazásához kapcsolódó nehézségeket, és hogy az irányelv esetleges felülvizsgálata céljából hatékony, minden tagállam számára elfogadható megoldásokat javasoljon.

***

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Gazdasági és Szociális Bizottságot e jelentés tudomásulvételére.

MELLÉKLET

A visszaszolgáltatások, a visszaszolgáltatási eljárások és a tagállamok közötti igazgatási együttműködési eljárások táblázata 2004-2007[17]

- A visszaszolgáltatások összefoglalása (minden esetben közös megegyezéssel, bírósági eljárás nélkül)

Év | Visszaszolgáltató állam | Megkereső állam | Tárgy |

2004 | Németország | Görögország | 1 régiség (hatalmas szobor részét képező márványrelief) |

2006 | Ausztria | Franciaország | Féldombormű két része |

2006 | Lettország | Lengyelország | 2 fából készült féldombormű (egy oltár részei) |

2006 | Egyesült Királyság | Görögország | 1 régi pénzérme |

2006 | Svédország | Görögország | 48 régi pénzérme |

2007 | Ausztria | Magyarország | Egy W.-Farkas festmény |

2007 | Franciaország | Egyesült Királyság | 1 XIV. századi héber nyelvű kézirat |

? | Németország | Cseh Köztársaság | 1 angyalt ábrázoló festett faszobor a XVIII. századból |

? | Németország | Ausztria | 1 királyi napló |

? | Németország | Cseh Köztársaság | 4 db. szenteket ábrázoló festett faszobor a XVIII. századból |

? | Spanyolország | Olaszország | 1 római kori szobor |

? | Spanyolország | Svédország | 86 db. vallási műtárgy |

? | Franciaország | Spanyolország | 1 festmény |

- A közös megegyezéssel történő visszaszolgáltatás érdekében folytatott tárgyalások összefoglalása (a 93/7/EGK irányelv 4. és 6. cikke)

Év | Visszaszolgáltató állam | Megkereső állam | Eredmény |

2006 | Lengyelország | Lettország | Folyamatban |

2006 | Cseh Köztársaság | Németország | Folyamatban (A „De Revolutionibus orbium coelestium” c. könyv matricája) |

? | Németország | Ausztria | Folyamatban (1 gouache) |

? | Spanyolország | Svédország | Folyamatban (1 zománcozott ládika) |

- A benyújtott visszaszolgáltatási kérelmek összefoglalása (a 93/7/EGK irányelv 5. cikke)[18]

Év | Megkereső | Megkeresett | Tárgy |

2005 | Görögország | Egyesült Királyság | 1 bizánci ikon (eljárás folyamatban) |

2006 | Olaszország | Ausztria | 336 régészeti tárgy (eljárás folyamatban) |

2006 | Cseh Köztársaság | Németország | keresztelőmedence (elévülés miatt 2008-ban elvetett eljárás) |

2006 | Cseh Köztársaság | Ausztria | A cholinai Madonna szobra, XV. század (2007. után visszaszolgáltatva) |

2006 | Cseh Köztársaság | Ausztria | 1 templomi festmény (eljárás folyamatban) |

2006 | Cseh Köztársaság | Ausztria | 80 db., templomokból vagy kolostorokból származó tárgy (eljárás folyamatban) |

2006 | Cseh Köztársaság | Ausztria | 4 szobor egy kastélyból (eljárás folyamatban) |

2007 | Görögország | Németország | 90 régiség (melyeket 2009-ben fognak visszaszolgáltatni) |

- Tárgyak felkutatása iránti kérelmek (a 93/7/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése)

Év | Megkereső | Megkeresett | Eredmény |

2004 | Magyarország | Ausztria | Pozitív (W. Farkas festményét megtalálták) |

2004-2007 | Görögország | Az összes nemzeti központi hatóság | Negatív (a tárgyakat nem találták meg) (39 kérelem 439 db., templomokból és monostorokból lopott tárgy ügyében) |

2004-2005 | Ausztria | Görögország (20 kérés) | Negatív, a tárgyakra vonatkozó hiányos információk miatt: 35 festmény és 11 886 db. egyéb műalkotás illetve pénzérme. Az utóbbi, műalkotásokra vonatkozó kérés Bulgáriából származott. |

2005-2006 | Németország, Belgium Bulgária Magyarország Cseh Köztársaság Románia Szlovákia |

2007 | Portugália Finnország |

2005 | Lettország | Lengyelország | 2 fából készült féldombormű (egy oltár részei) |

2006 | Finnország | Németország | Negatív (a műtárgy az Egyesült Államokban található) |

2006 | Franciaország | Egyesült Királyság | 1 hangszer (Franciaország szerint nem érkezett válasz ) |

2006 | Hollandia | Németország | Negatív (archív anyagok felkutatására vonatkozó kérés elutasítása) |

2006 | Lengyelország | Lettország | Folyamatban (1 tárgy) |

? | Németország | Litvánia | Pozitív |

? | Olaszország | Ausztria | Negatív (1 római kori műfogsor) A kérést a határidő elmulasztása miatt elutasították |

? | Cseh Köztársaság | Németország | 2 visszaszolgáltatott szobor, egy visszavont megkeresés és egy visszaszolgáltatási eljárás megindítása (keresztelőmedence) |

? | Cseh Köztársaság | Ausztria | Folyamatban |

? | Románia | Franciaország | Folyamatban |

? | Románia | Németország | Visszaszolgáltatás (3 tárgy) |

? | Románia | Ausztria | Folyamatban |

? | Románia | Egyesült Királyság | Folyamatban |

? | Svédország | Spanyolország | 86 db. vallási műtárgy visszaszolgáltatása |

? | Svédország | Spanyolország | Folyamatban (1 zománcozott ládika) |

- Tárgyak megtalálásáról szóló értesítések (a 93/7/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)

Év | Értesítést küldő tagállam | Értesítést kapó tagállam | Eredmény |

2004 | Franciaország | Görögország | Negatív. Mivel az egyéves határidő letelt, az irányelvet nem lehetett alkalmazni. Görögországnak meg kellett vásárolnia az ókori amforát. |

2005 | Magyarország | Ausztria | Pozitív (W. Farkas festménye) |

2006 | Ausztria | Franciaország | Visszaszolgáltatás (Féldombormű két része) |

2006 | Ausztria | Cseh Köztársaság | Bírósági eljárást követő visszaszolgáltatás: A cholinai Madonna szobra |

2006 | Egyesült Királyság | Görögország | 1 régiség visszaszolgáltatása |

2007 | Németország | Görögország | 3 lefoglalás: 1) 90 régiség (ezeket 2009-ben fogják visszaadni Görögországnak) 2) három régi műtárgy (vizsgálat folyamatban) 3) egy régi műtárgy (vizsgálat folyamatban) Három másik értesítés esetében negatív volt az eredmény, mert megállapították, hogy a tárgyak nem jogellenesen hagyták el Görögország területét) |

? | Németország | Ausztria | Negatív |

? | Ausztria | Bulgária | Folyamatban (régi pénzérmék) |

? | Ciprus | Bulgária | Folyamatban (3 tárgy) |

? | Spanyolország | Olaszország | Visszaszolgáltatás (római kori szobor) |

? | Spanyolország | Olaszország | Folyamatban (egy XVI. századi biblia) |

? | Litvánia | Németország | Pozitív |

[1]

[2] A Bizottság első jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet és a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról. COM (2000) 325 végleges, 2000. május 25.A Bizottság második jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK Tanácsi irányelv alkalmazásáról. COM (2005) 675 végleges.

[3] A Bizottság nem kapta meg Észtország, Írország, Luxemburg, Málta és Bulgária nemzeti jelentéseit.

[4] Málta, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária.

[5] http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/goods/dir937_en.htm

[6] A 2004–2007-es időszakban a Bizottság egyetlen olyan panasszal foglalkozott, amely egy kulturális tárgy egyik tagállamból a másikba való átszállítása elé gördített akadályokról szólt (EK-Szerződés 29. cikk).

[7] Hogy összehasonlítható adatokhoz jusson, a Bizottság a 93/7/EGK irányelv alkalmazásával megbízott nemzeti hatóságoknak ugyanazt a kérdőívet juttatta el, mint amelyet a második értékelő jelentés előkészítésekor küldtek ki.

[8] A táblázatot véleményezésre és jóváhagyásra benyújtották az irányelv alkalmazásával megbízott nemzeti hatóságoknak.

[9] Egyes tagállamok emelnék ezeket (Ciprus és az Egyesült Királyság), mások pedig csökkentenék (Spanyolország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Svédország és Románia).

[10] A Cseh Köztársaság Németországhoz intézett, keresztelőmedencére (Taufbecken ) vonatkozó kérelmén kívül, amelyet 2008-ban elévülés miatt elutasítottak, a többi eljárás 2007 végén még kivétel nélkül folyamatban volt.

[11] Pure Art- preventive criminal analysis of the Dutch art and antiques trade . Intraval- Groningen-Rotterdam.2007. E jelentést azt követően dolgozták ki, hogy egy felmérés rávilágított a hollandiai műtárgy-kereskedelem sérülékenységére a szervezett bűnözéssel szemben.

[12] A 93/7/EGK irányelv az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba tartozó Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországaira is kiterjed a megállapodás II. melléklete 28. fejezetének 1. pontja értelmében.

[13] Ez az európai portál lehetővé tenné, hogy a tagállamok megosszák a kiviteli engedélyekre vonatkozó aktualizált adatokat, és információkat tegyenek közzé a jogellenes kiszállításokról. A portálon lehetne többek között a lopott tárgyakra vonatkozó nemzeti adatbázisok belépési pontja. (CIRCA csoport)

[14] Az ITGC kísérleti tervet 1997 és 2000 között az IDA ( Interchange of Data between Administrations - a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcsere ) programból finanszírozták. A 2000 májusában közzétett zárójelentés két részből álló internetes oldal létrehozását tervezte. Az egyik rész nyilvános lett volna, a kulturális javakra vonatkozó információkkal (nemzeti jogszabályok, szállítási űrlapok, kapcsolattartók címei, stb.), a másik csak a hatóságok számára lett volna hozzáférhető, és bizalmas információkat tartalmazott volna, valamint szabályozott formában zajló információcserére adott volna lehetőséget. Noha a Bizottság 2003-ban javasolta a terv végrehajtási fázisának megkezdését, a jóváhagyási eljárás elakadt.

[15] A kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, Párizsban 1970. november 14-én elfogadott egyezmény .

[16] Lásd A visszaszolgáltatások összefoglalása (minden esetben közös megegyezéssel, bírósági eljárás nélkül) c. táblázatot a mellékletben.

[17] Forrás: Az irányelv alkalmazásáról szóló tagállami jelentések. Ezeket a táblázatokat a 93/7/EGK irányelv alkalmazásával megbízott központi hatóságok ellenőrizték. Egyes adatokat azonban az érintett tagállamok nem erősítettek meg.Egy-egy visszaszolgáltatáshoz kapcsolódó eljárások több táblázatban is megjelenhetnek.

[18] 2004-ben a holland és a német bíróságok két olasz megkeresést utasítottak el: Olaszország Hollandia ellen 2002-ben, egy görög páncél ( panoplia ) visszaszolgáltatásáért, Németország ellen pedig 2001-ben, 911 régiségre vonatkozóan indított eljárást.