52009DC0368

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.7.2009

COM(2009) 368 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogása: a 812/2004/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók balti-tengeri cetfélékre gyakorolt hatásának a 2187/2005/EK rendelettel előírt tudományos értékeléséről szóló jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogása: a 812/2004/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók balti-tengeri cetfélékre gyakorolt hatásának a 2187/2005/EK rendelettel előírt tudományos értékeléséről szóló jelentés

HÁTTÉR

812/2004/EK tanácsi rendelet

A 812/2004/EK tanácsi rendelet[1] megállapítja a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásának csökkentését célzó intézkedéseket. A rendelet meghatározza azokat a halászatokat, amelyeknél az akusztikus riasztóberendezések használata kötelező, megállapítja a szóban forgó berendezések műszaki jellemzőit és használatuk feltételeit, továbbá megjelöli a megfigyelés tárgyát képező halászatok körét. A tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy az akusztikus berendezések bevezetése hatékonyságuk ellenőrzése és a megfigyelői rendszerek végrehajtása az említett rendelet előírásai szerint történjen.

Jelentéstételi kötelezettségek

A 812/2004/EK rendelet 6. cikke értelmében a tagállamoknak átfogó éves jelentést kell küldeniük a Bizottságnak a rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, amely jelentés többek között „becsléseket tartalmaz a ceteknek az egyes érintett halászatokban történt összes véletlenszerű kifogásáról”.

A Bizottságnak – azt követően, hogy a tagállamoktól megkapta a második éves jelentést – a hivatkozott rendelet 7. cikkével összhangban jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek a tagállami jelentések ICES és HTMGB által elvégzett értékelésén kell alapulnia.

2187/2005/EK tanácsi rendelet

A 2187/2005/EK tanácsi rendelet[2] technikai intézkedéseket állapít meg a balti-tengeri halászati erőforrások védelmére.

Jelentéstételi kötelezettségek

A 2187/2005/EK rendelet 27. cikke értelmében a Bizottság „legkésőbb 2008. január 1-ig biztosítja, hogy a cetfélékre vonatkozóan különösen a fenéken rögzített kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók használatának tudományos értékelésére sor kerüljön, és annak eredménye az Európai Parlament és a Tanács elé kerüljön”.

A két jelentés összevonása

A kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók használatának a 2187/2005/EK rendelet szerinti tudományos értékeléséhez szükséges adatok köre nagyon hasonló a tagállamok által a 812/2004/EK rendelettel összhangban a tengeri megfigyelői rendszer keretében, a véletlenszerű fogásokra vonatkozóan gyűjtött adatok köréhez. A Bizottság által az utóbbi rendelet 7. cikke szerint elkészítendő jelentésnek a tagállami jelentéseken kell alapulnia, amelyeknek többek között tartalmazniuk kell a cetféléknek az egyes érintett halászatokban történő véletlenszerű fogásaira vonatkozó becsléseket. Ezen túlmenően a tagállami jelentéseknek a megfigyelők által készített jelentésekben foglalt következtetések értékelését is tartalmazniuk kell, valamint minden egyéb olyan adatot – a tagállami kutatási eredményeket is beleértve –, amelyek elősegíthetik a cetfélék véletlenszerű kifogásának csökkentését. Így a két jelentés részben ugyanazokat a cetfélék halászeszközökkel történő véletlenszerű kifogására vonatkozó adatokat tartalmazná. A Bizottság éppen ezért úgy határozott, hogy a két szóban forgó jelentést összevonja, és egyetlen dokumentumként küldi el az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A tagállami jelentések előzetes értékelését követően a Bizottság a rendelet alkalmazásának hatékonyabbá tétele érdekében javasolta, hogy a cetfélék véletlenszerű kifogásának kérdésével kapcsolatban munkaértekezletet szervez (2009. március 24–25., Brüsszel). Az a döntés született, hogy a munkaértekezlet következtetéseit be kell építeni az összevont jelentésbe azzal a céllal, hogy a jelentés a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legteljesebb legyen. Figyelembe véve ezt a körülményt, valamint azt, hogy egyes tagállamok késve küldték el jelentésüket, a 2187/2005/EK rendelettel előírt jelentés nem készülhetett el időre.

E JELENTÉS TARTALMA ÉS MÓDSZERTANA

A 812/2004/EK rendelet 6. cikke értelmében a Bizottság a 2004–2005., illetve a 2006. évre vonatkozó nemzeti jelentéseket kapta meg a tagállamoktól. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) felkérést kapott az említett nemzeti jelentések tudományos szempontú elemzésére, valamint annak vizsgálatára, hogy milyen eredményeket mutatnak fel a 812/2004/EK rendelet végrehajtása terén. Ez a jelentés tükrözi az említett szervezetek következtetéseit.

Az ICES arra is felkérést kapott, hogy tudományos szempontból vizsgálja meg, milyen hatást gyakorol a Balti-tengerben előforduló cetfélékre a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók használata. E jelentés tartalmazza a szóban forgó vizsgálat eredményeit, valamint a fent említett cetfélék véletlenszerű kihalászásának összefüggésében más, rendelkezésre álló adatokat is tartalmaz.

A 812/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó értékelés részeként a Bizottság 2009. március 24–25-én munkaértekezletet tartott Brüsszelben. Ez a jelentés ismerteti a munkaértekezlet főbb eredményeit, valamint javaslatot tesz a további lépésekkel kapcsolatban.

A 812/2004/EK RENDELETRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI JELENTÉSEK ELEMZÉSE

Az éves nemzeti jelentések ICES[3] és HTMGB[4] által elvégzett felülvizsgálata szerint a jelentések „jelentős formai és tartalmi eltéréseket mutatnak. A tagállamok közötti együttműködésre kevés bizonyíték van, és a jelentések szerint elvégzett munka javarészt független nemzeti erőfeszítések eredménye.” Ami a véletlenszerű fogásokra vonatkozó információkat illeti, „a kis cetfélék összes járulékos fogásáról kevés friss adat áll rendelkezésre az európai vizek tekintetében”3.

A Bizottság így azt a következtetést vonja le, hogy a beérkezett éves nemzeti jelentések ritkán adnak világos képet a tagállamok által a 812/2004/EK rendelettel összhangban végrehajtott intézkedésekről. Csak néhány tagállam volt képes arra, hogy prioritásként kezelje a cetfélék véletlenszerű kifogásának a csökkentését. Franciaország és az Egyesült Királyság az egyedüli olyan tagállamok, amelyek becslést adtak a véletlenszerű éves összfogásokról.

A Bizottság számára nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többségének nehézséget okoz a 812/2004/EK rendelet végrehajtása, különösen az alábbi követelmények tekintetében.

Az akusztikus riasztóberendezések használatára vonatkozó követelmény. Műszaki jellemzők és használati feltételek

Azok a tagállamok, amelyek jelentést tettek az akusztikus riasztóberendezések használatáról, arra a következtetésre jutottak, hogy a szóban forgó berendezések rendkívül drágák, és nem mindig bizonyulnak hatásosnak: előfordulhat, hogy hanghullámaik egyes cetfajokat elriasztanak, míg más állatfajokat vonzanak. A jelentések szerint a berendezések kezelése sem problémamentes, és biztonsági kockázatot jelent a halászok számára. Néhány tagállam azonban kutatási projekteket folytat hatékonyabb akusztikus riasztóberendezések kifejlesztése céljából.

A Bizottság tudatában van annak, hogy az akusztikus berendezések használata nehézségekkel jár, és méltányolja az egyes tagállamok által az ilyen eszközökkel összefüggő kutatásokra fordított erőfeszítést, ideértve olyan tagállamokat is, amelyek egyébként nem kötelesek akusztikus riasztóberendezéseket használni. Az e berendezések hatékonyságával és a káros hatások enyhítését szolgáló egyéb intézkedésekkel kapcsolatos kutatások még folyamatban vannak, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A kutatást és a bevált gyakorlati módszerek tagállamok közötti terjesztését prioritásként kell kezelni.

Figyelembe véve, hogy az akusztikus riasztóberendezések használatáról szóló tagállami jelentések hiányosak és nem világosak, továbbá hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ, a Bizottság nem vonhat le egyértelmű következtetést a cetfélék véletlenszerű kifogását csökkenteni hivatott berendezések használatáról szóló tagállami jelentésekből.

A tengeri megfigyelői rendszerek kialakítására és végrehajtására, valamint a cetfélék véletlenszerű kifogásának nyomon követésére vonatkozó kötelezettség

A tengeri megfigyelői rendszerek létrehozására vonatkozó intézkedés alkalmazása a jelek szerint nem túl sikeres. Egyes tagállamok azzal érvelnek, hogy nincs elég (pénzügyi vagy emberi) erőforrásuk e programok végrehajtására és/vagy nem tudnak minden területet lefedni, továbbá az elfogadott rendszerekre vonatkozó információk és a megfigyelők jelentései is gyakran hiányosak. A huszonkét tagállam közül hat arról számolt be, hogy az általuk folytatott halászati tevékenység nem tartozik a rendelet hatálya alá. Egyes tagállamok olyan kutatási tanulmányokon alapuló információkat szolgáltattak, amelyeket nemzeti szinten vagy nemzetközi partnerségek keretében dolgoztak ki. Más tagállamok a nemzeti kikötői hatóságaiktól vagy a halászokkal folytatott interjúk segítségével gyűjtöttek adatokat. Csupán néhány tagállam tett jelentést cetfélék véletlenszerű kifogásáról, ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a rendelkezésre álló kevés információ nem ad világos képet a halászat és a cetfélék populációi közötti kölcsönhatásról. A Bizottság ennélfogva nem végezheti el a cetfélék közösségi vizeken történő véletlenszerű fogásainak átfogó és tárgyilagos elemzését.

Értékelés

A 812/2004/EK rendelet alapján végrehajtott intézkedésekről szóló jelentések azt mutatják, hogy csupán néhány tagállam tesz kellő erőfeszítéseket a rendelet végrehajtására. Nyilvánvaló, hogy annak végrehajtása nagy elkötelezettséget és erőfeszítést igényel a tagállamoktól, és többségük a fent ismertetett okokból nem tudott eleget tenni a rendelet követelményeinek. A Bizottság így azt a következtetést vonja le, hogy a cetfélék véletlenszerű kifogásának csökkentése olyan kérdés, amely iránt a tagállamok egyelőre kevés elkötelezettséget mutatnak.

Az eredmények közötti eltérés magyarázható azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó rendeletet a tagállamoknak különböző időszakokban és különböző területek vonatkozásában kellett alkalmazniuk. Ezen túlmenően egyes tagállamok az akusztikus riasztóberendezések használatából fakadó problémák miatt elodázták a rendelet alkalmazását, és ehelyett különféle olyan, nemzeti vagy nemzetközi kutatási projektekben vettek részt, amelyek a véletlenszerű fogások csökkentését célzó berendezések és módszerek kifejlesztésére irányulnak.

A Bizottság a LIFE-programon – a környezet- és természetvédelmi projektek támogatását szolgáló uniós pénzügyi eszközön – keresztül több projektet is társfinanszíroz, amelyek közül egyesek hozzájárulnak a Natura 2000 program tengeri környezetet érintő végrehajtásában. A tengeri emlősök véletlenszerű kifogásának elkerülését, csökkentését vagy egyéb módon történő korlátozását célzó módszerek kidolgozása gyakran képezi a LIFE-projektek tárgyát.

Jóllehet a 812/2004/EK rendelet megjelöli azokat a halászatokat, amelyeknél a tagállamoknak szorosan nyomon kell követniük a cetfélék véletlenszerű kifogásával és megölésével kapcsolatos eseteket, ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a halászati tevékenységek cetfélékre gyakorolt hatásának mérsékléséről nem kizárólag a hivatkozott rendelet rendelkezik. A tagállamok a 92/43/EGK tanácsi irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) 12. cikke értelmében kötelesek kutatási és védelmi intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy a cetfélék véletlenszerű kifogása ne legyen negatív hatással e fajokra. Az élőhelyvédelmi irányelv szerint valamennyi cetfajnak szigorú védelmet kell biztosítani természetes elterjedési területén. A tagállamoknak nyomon kell követniük a cetfélék védettségi helyzetének alakulását, valamint létre kell hozniuk egy rendszert e fajok véletlenszerű kifogásának és megölésének figyelemmel kísérésére. Ezenkívül a tagállamok az irányelv 6. cikkével összhangban kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a különleges természetvédelmi területeken található olyan természetes élőhelytípusok, illetve olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték. A Phocoena phocoena és a Tursiops truncatus faj tekintetében több ilyen területet kijelöltek.

A KOPOLTYÚHÁLÓK, TÜKÖRHÁLÓK ÉS ÁLLÍTÓHÁLÓK BALTI-TENGERI CETFÉLÉKRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK TUDOMÁNYOS ÉRTÉKELÉSE

A cetfélék közül a Balti-tengerben általában a barna delfin ( Phocoena phocoena ) fordul elő. Populációja a becslések szerint kevesebb mint 1000 egyedből áll.[5] A tagállamok jelentései szerint a 2005-ben és 2006-ban megfigyelt halászatokban nem került sor cetfélék véletlenszerű kifogására a Balti-tengeren. Az ICES 2008. áprilisában jelezte a Bizottságnak, hogy a tagállamok által szolgáltatott adatok nem voltak elégségesek a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók balti-tengeri cetfélékre gyakorolt hatására vonatkozó tudományos értékelés elvégzéséhez.

Ezenkívül nyilvánvaló, hogy a Balti-tengeren telepített halászeszközök által véletlenszerűen kifogott cetfélék vonatkozásában sincs elegendő információ. A rendelkezésre álló információforrást főként olyan, partra vetődött állatok jelentik, amelyeken a látható nyomok arra utalnak, hogy az állatok hálóban pusztultak el. Egy nemrégiben közzétett német tanulmány szerint Németország balti-tengeri partján 2007-ben több mint 150 barna delfint találtak, amelyek 47 %-a tekinthető véletlenszerű vagy gyaníthatóan véletlenszerű fogásnak.[6] A kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók balti-tengeri cetfélékre gyakorolt hatásának teljes körű tudományos értékeléséhez mindazonáltal nem elegendőek a partra vetődött állatokra vonatkozó adatok, mivel azokból nem derül ki, hogy az állatokat hol, illetve milyen eszközzel ejtették csapdába. Következésképpen a jelenlegi szakaszban nem vonható le egyértelmű következtetés a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók balti-tengeri cetfélékre gyakorolt hatásáról.

Értékelés

A barna delfin balti-tengeri állományának egyedszáma vészesen alacsony, kevesebb mint 1000 egyedből áll.5 Mind a populációra, mind a járulékos fogásokra vonatkozó történeti feljegyzések azt mutatják, hogy nem is olyan régen a faj nagyobb egyedszámmal rendelkezett és egyedei a Balti-tengeren északabbra is előfordultak.[7][8] A kimerülőben lévő populációk a genetikai sokféleség csökkenésének kockázatán kívül – amely korlátozza az állomány környezeti változásokhoz való alkalmazkodási képességét – a véletlenszerű kihalászással szemben is sérülékenyebbek.

A barna delfin balti-tengeri halászat során történő véletlenszerű kifogására vonatkozó adatok hiánya az alábbi okoknak tulajdonítható:

1. a balti-tengeri barna delfin kisszámú populációja,

2. az az eset, amikor a halászok nem jelentik be a cetfélék kihalászását. A Balti-tenger partvonalán partra vetődött, hálók okozta sebekkel csúfított cetfélékről szóló beszámolók arra utalnak, hogy barna delfineket fogtak ki járulékosan, majd dobtak vissza a tengerbe.[9][10]

Ezt a feltételezést az ASCOBAN5 (a Balti-tenger és az északi tengerek kis cetféléinek védelmével foglalkozó szervezet) által készített legutóbbi, a balti-tengeri barna delfinre vonatkozó helyreállítási terv következtetései is megerősítik: „Tekintettel az állomány alacsony sűrűségére, a halászok ritkán észlelnek vagy fognak ki barna delfint [...], és a halászok nem hajlandók elfogadni a kutatók vagy természetvédők azon állításait, miszerint a járulékos fogások komoly kockázatot jelentenek a barna delfinek populációjára. Következésképpen a járulékos fogások mérséklése nélkül a barna delfinek egyedszáma alacsony marad (ami megnehezíti az állományméret pontosabb megbecslését), a járulékos fogások száma is alacsony marad (ami megnehezíti a kifogott egyedek számszerűsítését), továbbá a halászok továbbra is szkeptikusan viszonyulnak majd ahhoz a gondolathoz, hogy a járulékos fogások problémát jelentenek a barna delfinek védelme szempontjából.” Ennek fényében kockázatos lenne azt a következtetést levonni, hogy a járulékos fogásokra vonatkozó bejelentések hiánya azt jelenti, hogy a járulékos fogások nem jelentenek problémát.

A 812/2004/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN TARTOTT MUNKAÉRTEKEZLET

A Bizottság tudatában van a 812/2004/EK rendelet végrehajtásával járó nehézségeknek, és törekszik a helyzet javítására. Ezért e tárgyban munkaértekezletet szervezett, amelyet 2009. március 24–25-én tartottak meg Brüsszelben. A munkaértekezlet célja az adatgyűjtés és a közös kiindulási alap kialakítása volt, valamint az, hogy meghatározza a 812/2004/EK rendelethez kapcsolódó nyomonkövetési teendőket A napirend az alábbi pontokat foglalta magában:

- a Bizottság értékelése a 812/2004/EK rendelet végrehajtásának négy évéről;

- a cetfélék populációinak helyzete a közösségi vizeken;

- a rendelet különféle uniós tengeri régiókban történő végrehajtásának áttekintése;

- az akusztikus riasztóberendezésekkel és a járulékos fogásokat csökkentő egyéb intézkedésekkel kapcsolatos legutóbbi tudományos és műszaki fejlesztések.

A munkaértekezleten részt vettek a nemzeti szakhatóságok, regionális tanácsadó testületek és a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság (HATB) képviselői, kutatók, valamint a Bizottság e tárgyban érintett két szolgálata.

A munkaértekezlet főbb eredményei többek között a következők:

- Több ismeretre van szükség a cetfélék állományméretéről és a közösségi vizeken való eloszlásukról. A munkaértekezlet során az is kiderült, hogy a cetfélék előfordulása változó.

- A résztvevők egyetértettek abban, hogy az akusztikus berendezések hatékonyan elriasztják a barna delfinek egyedeit. Mindazonáltal további fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy e berendezések műszaki és gyakorlati alkalmazása javuljon, mégpedig oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a halászok biztonságát. A halászokat be kell vonni a berendezések tesztelésébe, és a gyakorlatban is használniuk kell azokat. Jelenleg folyamatban van egy olyan kutatási projekt, amely a járulékos fogások csökkentésére szolgáló egyéb eszközök vizsgálatára irányul. Amennyiben ezek az eszközök hatékonynak bizonyulnak, fontolóra kell venni az akusztikus berendezések alternatíváinak a használatát.

- A járulékos fogások csökkentésére szolgáló eszközök használata a 12 méternél, illetve 15 méternél kisebb hajók esetében is megfontolandó lenne.

- Egyes tagállamoknak sikerült a 812/2004/EK rendelet követelményei szerint végrehajtaniuk a tengeri megfigyelői rendszereket. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendeletben előírt adatpontosság rendkívül ambiciózus, amit olykor lehetetlen elérni olyan fajok esetében, amelyeknél ritkán fordul elő járulékos fogás.

- A megfigyelői programokat hatékonyabbá kell tenni például a több rendeletben előírt követelmények keresztellenőrzése és nemzeti adatkészletek gyűjtése révén. Meg kell fontolni azon területek megfigyelésének lehetőségét, amelyeken kötelező az akusztikus riasztóberendezések használata.

- Fokozni kell a halászati iparággal való együttműködést, nevezetesen a cetfélék – vagy bármely egyéb, kereskedelmi jelentőséggel nem rendelkező állatcsoport – véletlenszerű kifogását csökkentő intézkedések használatával összefüggő, rendelkezésre álló adatok körét.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A TOVÁBBI TEENDőK

A lentiekben ismertetett következtetések a nemzeti jelentések elemzésén, a 8l2/2004/EK rendelet végrehajtásáról tartott munkaértekezlet eredményein (lásd az 5. pontot), valamint a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók balti-tengeri cetfélékre gyakorolt hatására vonatkozó tudományos értékelés következtetésein alapulnak. Habár a tagállamok többsége vagy nem tett jelentést a cetfélék véletlenszerű kifogásáról, vagy a jelentések szerint azok száma alacsony, a tengeri megfigyelői rendszerek által szolgáltatott bizonyítékok, illetve a partra vetődött állatok post-mortem vizsgálata továbbra is azt mutatják, hogy a halászati tevékenységek káros hatással vannak a cetfélékre. A cetfélék populációiról rendelkezésre álló információk széttagoltak, és az állományok helyzete továbbra sem világos.

A Bizottság méltányolja, hogy egyes tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek a 812/2004/EK rendelet végrehajtására, ugyanakkor elismeri azt is, hogy bizonyos tagállamoknak e téren lemaradásuk van. Habár a Bizottság elismeri, hogy lenne ok a rendelet későbbi szakaszban történő módosítására, megállapítja azt is, hogy a rendeletet még nem minden tagállam hajtotta végre teljes mértékben, ezért eddig nem lehetett értékelni a cetfélék véletlenszerű kifogását csökkentő intézkedések hatását. A munkaértekezleten bemutatott bevált gyakorlati módszerek mindazonáltal arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi körülmények között is lehet jó eredményeket elérni. A rendeletben rugalmas rendelkezések is szerepelnek, amelyet teljes mértékben ki kell használni.

Tekintettel annak szükségességére, hogy a közösségi vizeken csökkenteni kell a halászatnak a cetfélék populációira kifejtett hatását, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a 812/2004/EK rendelet végrehajtásának javítására. A Bizottság egyúttal szeretné kihangsúlyozni a tagállamoknak az élőhelyvédelmi irányelvből eredő azon kötelezettségeit, hogy nyomon kövessék a bálnák és cetfélék véletlenszerű kifogásával vagy megölésével összefüggő eseteket, valamint gondoskodjanak arról, hogy az ilyen esetek ne gyakoroljanak jelentős hatást a populációkra. Az egyéb olyan halászati tevékenységek és területek vonatkozásában, amelyek esetében a véletlenszerű fogások problémát jelentenek, és amelyek nem tartoznak a 812/2004/EK rendelet hatálya alá, a tagállamokra hárul az a felelősség, hogy meghozzák a cetfélék védelmét célzó megfelelő intézkedéseket.

Mindenesetre a munkaértekezlet folytatásaként a Bizottság alaposan mérlegelni fogja az alábbi főbb pontokat:

- a 812/2004/EK rendelet rugalmasságot biztosító rendelkezéseinek teljes mértékű kihasználása, ami megoldást jelenthet a megfigyelői rendszereket, a halászeszközöket és a területeket érintő problémákra;

- a 812/2004/EK rendelet hatályának kiterjesztése a Fekete-tengerre;

- a tagállamok ösztönzése a jelenlegi megfigyelői programok kibővítésére, valamint arra, hogy – egyes tagállamok példáját követve – a cetfélék véletlenszerű kifogásával kapcsolatos megfigyeléseket integrált rendszerben kezeljék;

- a káros hatások csökkentését célzó intézkedések megvitatása az iparággal és a regionális tanácsadó testületekkel;

- mérhető célkitűzések azonosítása a különböző cetfélék véletlenszerű kifogásának legnagyobb elfogadható mennyiségére vonatkozóan.

Ezenkívül a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információk összehangolása érdekében felül fogja vizsgálni az ICES-től[11] kapott, és a HTMGB[12] által felülvizsgált jelentéstételi formanyomtatványt, és azt a tagállamok rendelkezésére fogja bocsátani. A Bizottság ezért elvárja, hogy a következő évtől valamennyi érintett tagállamtól olyan, teljes nemzeti jelentést kapjon, amelyben szerepel a rendelet által megkövetelt valamennyi adat és a 6. cikk (2) bekezdésében előírt minden egyéb szükséges információ.

A barna delfin balti-tengeri populációjának kritikus állapota további fellépést igényel a Közösségtől, és meg kell vizsgálni a helyzet orvoslását célzó megfelelő intézkedéseket. Az ICES cetfélékről kibocsátott legutóbbi szakvéleménye szerint „A legeredményesebb állományvédelmi erőfeszítések azok lesznek, amelyek végrehajtására az érdekelt felek bevonásával kerül sor”. A Bizottság egyetért ezzel a megközelítéssel, ezért arra ösztönzi a tagállamokat és az érdekelt felek szervezeteit, hogy vizsgálják meg, milyen eszközökkel csökkenthetők a lehető legkisebb szintre a Balti-tengerben élő barna delfinek véletlenszerű fogásai. A jelenlegi tudásbázis bővítése érdekében a Bizottság nemrégiben pályázati felhívást tett közzé „a cetfélék járulékos fogásaival kapcsolatos adatok gyűjtése a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresound területén” címmel.

[1] A Tanács 812/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról.

[2] A Tanács 2187/2005/EK rendelete (2005. december 21.) a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

[3] Az ICES 2008. évi szakvéleménye. 1.5.1.2 Status of small cetaceans and by-catch in European waters (az angol nyelvű dokumentum interneten hozzéférhető).

[4] A HALÁSZATI TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG 28. PLENÁRIS ÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS (PLEN-08-02) (a dokumentumot kérésre rendelkezésre bocsátjuk).

[5] ASCOBAN, Recovery plan for Baltic Harbour Porpoises . Tervezet, 2009. április 8.

[6] ICES WKFMMPA Report 2008 ICES CM 2008/MHC:11 Report of the Workshop on Fisheries Management in Marine protected areas.

[7] Koschinski, S (2002) Current knowledge on harbour porpoises (Phocoena phocoena) in the Baltic Sea. Ophelia

[8] Lindroth, A (1962) Baltic salmon fluctuations 2: porpoise and salmon. Reports of the institute of the Swedish Freshwater Research Drottningholm

[9] Siebert U. et al (2006) A decade of harbour porpoise occurrence in German waters – analyses of aerial surveys, incidental sightings and strandings. Journal of Sea research.

[10] Swedish Federal Agency for Nature conservation and the Swedish board of Fisheries (2008) Action plan for the conservation of harbour porpoise 2008–2013.

[11] Az ICES javaslata elérhető az ICES internetes oldalán.

[12] A vonatkozó rész a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság 28. plenáris üléséről szóló jelentés (PLEN-08-02) 3.6.6. pontjában szerepel.