52008PC0569

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.9.2008

COM(2008) 569 végleges

2002/0072 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak

a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról

- Közös állásponttal kapcsolatos politikai megállapodás (minősített többségi szavazás)

2002/0072 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak

a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról

- Közös állásponttal kapcsolatos politikai megállapodás (minősített többségi szavazás)

1. ELŐZMÉNYEK

A javaslatnak[1] az Európai Parlamenthez, illetve a Tanácshoz történő továbbítása (COM(2002)149 végleges – 2002/0072 COD): | 2002. március 21. |

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye[2]: | 2002. szeptember 19. |

Az Európai Parlament (első olvasatban elfogadott) véleménye[3]: | 2002. november 21. |

A módosított javaslat[4] továbbítása: | 2002. november 28. |

A közös álláspont[5]elfogadása: | 2008. szeptember 15. |

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvjavaslat célja, hogy biztosítsa az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a kölcsönzött munkavállalók tekintetében, valamint a munkaerő-kölcsönzőket munkáltatónak ismerje el. A javaslat a Szerződés 137. cikke alapján kiegészíti a tagállami jogszabályokat, azáltal hogy – a munkahelyteremtéshez és a rugalmas munkavégzési formák kialakításához való eredményes hozzájárulás érdekében – közös és rugalmas közösségi keretet teremt a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételének szabályozására.

3. ÉSZREVÉTELEK A KÖZÖS ÁLLÁSPONTHOZ

3.1. Általános észrevételek a közös állásponthoz – röviden

Bár a közös álláspont nem tükrözi a Parlament által javasolt és a Bizottság módosított javaslatába felvett valamennyi módosítást, a Parlament által javasolt módosítások többségét teljes egészében, részben vagy tartalmilag elfogadja. Sőt, a közös állásponttal kapcsolatos politikai megállapodás eredménye számos kérdésben előrelépést mutat, mint például az egyenlő bánásmód elvének a kölcsönzött munkavállalók tekintetében történő közvetlen alkalmazása a kikölcsönzés első napjától kezdve, ami alól a rövidtávú kikölcsönzések sem képeznek kivételt (ún. „türelmi idő”); a fogalommeghatározások pontosítása; a szociális partnerekkel folytatott konzultáció vagy a szociális partnerek bevonása mint a különböző kivételek előfeltétele, amelyek az egyenlő bánásmód elvétől való eltéréseket lehetővé teszik.

3.2. Az Európai Parlament módosításai, amelyeket a Tanács közös álláspontjában és a Bizottság módosított javaslatában teljes mértékben, részben vagy tartalmilag figyelembe vett

A preambulumbekezdések és cikkek számozása a Tanács közös álláspontjában használt számozást követi.

3.2.1. Cím: 1. módosítás (az irányelv címének megváltoztatása [6])

3.2.2. Preambulumbekezdések

(5) preambulumbekezdés: 6. módosítás (megerősíti a javaslat és a határozott idejű munkavállalásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK irányelv közötti kapcsolatot – a korábbi (7) preambulumbekezdés).

(9) preambulumbekezdés: 4. módosítás (újraszövegezi és naprakésszé teszi a korábbi (4) preambulumbekezdést).

(14) preambulumbekezdés: 15. módosítás (előrebocsátja az 5. cikk (1) bekezdésének tartalmát – a korábbi (15) preambulumbekezdés).

(20) preambulumbekezdés: 36. módosítás (kiegészítő rendelkezést tesz arról, hogy a kölcsönvevő vállalkozásban tilos a sztrájkoló munkavállalók kölcsönzött munkavállalókkal történő helyettesítése).

3.2.3. Cikkek

1. cikk

1. cikk (1) bekezdés : 23. módosítás (újraszövegezi az irányelv hatályát, hogy jobban érzékeltesse a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés háromszereplős jellegét).

1. cikk (2) bekezdés : elfogadja a 24. módosítás egyik elemét (megerősíti, hogy mind a kölcsönvevő vállalkozás, mind a munkaerő-kölcsönző az irányelv hatálya alá tartozik).

2. cikk

2. cikk : 26. módosítás (megerősíti az irányelv kiegyensúlyozott célkitűzéseit).

3. cikk

3. cikk : 28. módosítás (törli a „hasonló munkavállaló” meghatározását a 3. cikkben szereplő fogalommeghatározások közül);

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja : 30. módosítás (felveszi a cikkbe a „munkaerő-kölcsönző” meghatározását);

A 3. cikk (1) bekezdésének d) pontja : 31. módosítás (felveszi a cikkbe a „kölcsönvevő vállalkozás” meghatározását);

3. cikk (2) bekezdés : 85. módosítás (kiköti, hogy a bérezés meghatározása a tagállamok hatásköre) és 33. módosítás (meghatározza azon munkavállalók körét, akiket nem lehet kizárni az irányelv hatálya alól).

4. cikk

4. cikk (1) bekezdés : 34. módosítás (kiterjeszti a tagállamok abbéli kötelességét, hogy felülvizsgálják a csak bizonyos munkavállalói kategóriákra, illetve csak bizonyos ágazatokra vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat, annak érdekében, hogy a jogszabály valamennyi korlátozást és tilalmat tartalmazzon; valamint kiterjeszti a tilalmakra/korlátozásokra vonatkozó indoklások körét);

4. cikk (4) bekezdés : 35. módosítás (megállapítja, hogy a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vételére és figyelemmel kísérésére vonatkozó nemzeti előírások nem minősülnek a 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalmaknak vagy korlátozásoknak).

5. cikk

Az 5. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése : 87. módosítás (elfogadja az egyenlő bánásmód elvéről szóló rész újraszövegezését);

5. cikk (2) bekezdés : 86. módosítás (a mentességet a fizetés területére korlátozza és a szociális partnerekkel folytatott konzultációhoz köti);

5. cikk (3) bekezdés : 92. módosítás (elfogadja a szociális partnerekkel folytatott előzetes konzultációról szóló részt, valamint lehetőséget biztosít számukra a meglévő kollektív szerződések fenntartására).

6. cikk

6. cikk (1) bekezdés : 46. módosítás (meghatározza a megüresedő állásokra vonatkozó információ közzétételi módját);

6. cikk (2) bekezdés : 47. módosítás (azokról a rendelkezésekről szól, amelyek szerint a munkaerő-kölcsönzők ellentételezésben részesülhetnek a kölcsönvevő vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásaikért);

6. cikk (3) bekezdés : 48. módosítás (meghatározza a munkavállalókkal szemben felszámolt díjakra vonatkozó tilalom hatályát);

6. cikk (4) bekezdés : 49. módosítás (meghatározza a kölcsönvevő vállalkozás azon szolgáltatásainak és közös létesítményeinek körét, amelyekhez a kölcsönzött munkavállalók számára hozzáférést kell biztosítani).

7. cikk

7. cikk (1) és (2) bekezdés : 51. módosítás (figyelembe veszi, hogy a munkavállalókat képviselő szervezeteket kollektív szerződések határozhatják meg).

3.3. A Bizottság által elfogadott, de a közös álláspontban nem szereplő módosítások

22. módosítás: indokolt a közös keretrendszer mint az európai munkaerőpiac integrációját és a határokon átnyúló mobilitást elősegítő eszköz (a korábbi (22) preambulumbekezdés része).

44. módosítás: megállapítja, hogy az 5. cikk szociális partnerek közötti megállapodással történő végrehajtásának összhangban kell lennie a tagállami gyakorlattal (a korábbi 5. cikk (5) bekezdése).

71. módosítás: a rövidtávú szerződések esetében korlátozza a fizetésre vonatkozó mentességet (a korábbi 5. cikk (4) bekezdése).

52. módosítás (a munkavállalókra bízza azt a döntést, hogy közvetlenül vagy képviselőiken keresztül lépjenek-e fel, amennyiben sérülnek az irányelv rendelkezései – 10. cikk (2) bekezdés).

3.4. A Bizottság által nem elfogadott és a közös álláspontban nem szereplő módosítások

A közös álláspontba a 3., 5., 7., 8., 9., 13., 16., 25., 39., 45., 54., 84. és 94. módosítás nem került be; ezek elfogadását a Bizottság elutasította, mégpedig azzal az indoklással, hogy nem javítanak az irányelven. A közös álláspont a 10., 11., 12. (első rész), 21., 53., 88., 91., 93. és 95. módosítást sem tartalmazza; ezeket a Bizottság elfogadhatatlannak tartotta, vagy szigorúan jogi szempontból, vagy mert felborítanák az irányelv általános egyensúlyát.

3.5. A Tanácsban folyó viták alatt bevezetett módosítások

(8) és (9) preambulumbekezdés : ezek az újrafogalmazott preambulumbekezdések aktuálisabb, a 2005. és 2007. évben történteket figyelembe vevő hivatkozásokkal helyettesítik a korábbi (3) és (4) preambulumbekezdéseket, amelyek a lisszaboni stratégia 2000-ben történt bevezetésének összefüggésében zajló fejleményekre, a Bizottság szociális menetrendről szóló 2000. évi közleményére és az Európai Tanács idevágó elnökségi következtetéseire utaltak.

(10) preambulumbekezdés : kiterjesztették az Európai Parlamentben a kölcsönzött munkavállalók jogállása és munkafeltételeik terén EU-szerte tapasztalható különbségekről folyó vita fényében.

(11) preambulumbekezdés : kismértékű újraszövegezés a koherencia érdekében.

(12), (16) és (17) preambulumbekezdés : megerősítik a kölcsönzött munkavállalókat védő keretrendszert, miközben figyelembe veszik a munkaerőpiacok és a munkaügyi kapcsolatok különbözőségét, amelyre az Európai Parlamentben folytatott vita is felhívta a figyelmet (és amely – legalábbis részben – tükröződik a 18., 53., 54. és 71. módosítás tartalmában), azáltal hogy kijelölik az 5. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti eltérések hatályát, amelyek kollektív szerződések, illetve nemzeti szintű szociális partnerek között létrejött megállapodások formáját ölthetik.

(15) preambulumbekezdés : az ehhez a preambulumbekezdéshez járuló egyik kiegészítés figyelembe veszi az Európai Parlamentben folytatott (12. módosításban tükröződő) vitát[7] annak szükségességéről, hogy a határozatlan időre kötött munkaszerződést egyfajta referenciaértéknek kellene tekinteni a munkaerőpiacon.

(18) preambulumbekezdés : összehangolja az Európai Parlamentnek a korlátozások vagy tilalmak alapjául szolgáló okokra vonatkozó 20. módosítását felkaroló preambulumbekezdés szövegét a 4. cikk Tanács által javasolt újraszövegezésével.

(19) preambulumbekezdés : a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) preambulumbekezdésének gondolatmenetét követi.

(21) preambulumbekezdés : a korábbi (21) preambulumbekezdés helyébe lépve megerősíti a kölcsönzött munkavállalók jogait védő biztosítékokat, és új – a 10. cikk (1) bekezdésébe bekerülő – rendelkezést jelent be a szankciókról.

2. cikk : egyetlen újraszövegezett bekezdésben emeli ki az irányelv kiegyensúlyozott célkitűzéseit, amely tükrözi az Európai Parlament 26. módosításának fő tartalmát, valamint az 54. módosítás gondolatmenetét.

A 3. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontja : újradefiniálják a „kölcsönzött munkavállaló” és a „kikölcsönzés” fogalmát, összehangolva a módosított javaslat fogalommeghatározásait a 27. és 29. módosítás szóhasználatával.

A 3. cikk (1) bekezdésének f) pontja és a 5. cikk (1) bekezdése : a Bizottság módosított javaslatában és a(z) (alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket újradefiniáló) 32. módosításban mutatkozó megközelítést követik, amely a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontjában a kölcsönvevő vállalkozásban érvényes rendelkezéseket minősíti általános rendelkezéseknek, valamint a felülvizsgált fogalommeghatározásokkal egységes szóhasználatot vezet be.

4. cikk (2) bekezdés : a módosított javaslatot és a 34. módosítást követi, attól eltekintve, hogy már nem tekinti érvényesnek a tagállamokra azt a kötelezettséget, hogy hagyjanak fel azokkal a korlátozásokkal és tilalmakkal, amelyeket nem tudnak megindokolni, mivel a Tanács a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatásának megismétlését nem tartotta szükségesnek, a felülvizsgálat eredményének meghatározását pedig nem ítélte helyénvalónak.

4. cikk (3) bekezdés : a 34. módosítást követi (amely lehetővé teszi a szociális partnerek számára, hogy felülvizsgálják a kollektív szerződésekben meghatározott korlátozásokat vagy tilalmakat).

5. cikk (4) bekezdés : a 19. és 42. módosítást követi (amelyek megszüntetik a hathetes időtartamot meg nem haladó szerződésekre adható eltérést, mivel az egyenlő bánásmód elvének a kikölcsönzés első napjától kezdve érvényesülnie kell a rövidtávú szerződésekre érvényes türelmi idő nélkül).

5. cikk (3) és (4) bekezdés : a 44. és 71. módosítás szellemét tükrözik (amelyek elvben elfogadják, hogy az eltérő tagállami gyakorlatoknak eleget lehet tenni azáltal, hogy teret hagynak a szociális partnerek közötti, a tagállami gyakorlatnak megfelelő megállapodásnak).

5. cikk (5) bekezdés : figyelembe veszi a 40., 71. és 86. módosítás egyes részeit (amelyek elfogadják – különös tekintettel az egymást követő kikölcsönzésekből adódó – visszaélés megelőzését szolgáló elemeket).

6. cikk (3) és (4) bekezdés : a módosított javaslatot, valamint a 48. és 49. módosítást követik, kismértékű újraszövegezéssel a pontosítás és az egyéb módosításokkal való összhang érdekében.

7. cikk : arról rendelkezik, hogy a kölcsönvevő vállalkozásban a munkavállalókat képviselő szervezetek létrehozására alkalmazandó küszöbérték alapjára vonatkozó 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott lehetőséggel élő tagállamok nem kötelesek a munkaerő-kölcsönzőkön belüli ilyen szervezetek létrehozásának alapjára vonatkozó 7. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit végrehajtani.

8. cikk : külön hivatkozást tartalmaz az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre.

10. cikk : az új (1) bekezdés azokról az intézkedésekről rendelkezik, amelyeket a tagállamoknak kell meghozni annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerő-kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalatok teljesítsék az irányelvből fakadó kötelezettségeiket.

11. cikk : a Tanács szerint a tagállamoknak három évre lenne szükségük az irányelv végrehajtására, míg az Európai Parlament 53. módosítása, valamint a Bizottság módosított javaslata kétéves végrehajtási időszakot tűzött ki.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

Általánosságban ki kell emelni, hogy a közös álláspont jelentős mértékben javít a kezdeti javaslaton, és az Európai Parlament azon elvárásának is megfelel, hogy az egyenlő bánásmód elve az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében a kölcsönzött munkavállalók és a kölcsönvevő vállalatok által közvetlenül felvett munkavállalók között a kikölcsönzés első naptól fogva érvényesüljön. Az irányelv végrehajtása után a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés használatára vonatkozóan csak akkor lehet tilalmakat vagy korlátozásokat fenntartani, ha közérdeket szolgálnak. Ekkor a továbbra is érvényben lévő tilalmakat vagy korlátozásokat felül kell vizsgálni, és jelentésben kell róluk beszámolni a Bizottságnak. A szubszidiaritás érdekében a munkaerő-piaci feltételeket és a munkaügyi kapcsolatokat érintő eltérő tagállami gyakorlatoknak azáltal lehet eleget tenni, hogy teret hagyunk az egyenlő bánásmód elvétől való eltérésnek a kollektív szerződések vagy – bizonyos körülmények között – a nemzeti szintű szociális partnerek közötti megállapodások révén.

[1] HL C 203.E, 2002.8.27., 1–5. o. A cím az eredeti megszövegezésben.

[2] HL C 61., 2003.3.14., 124. o.

[3] HL C 25.E, 2004.1.29., 368. o.

[4] Az Európai Unió Hírlevele/2002/11/1.3.20.

[5] HL … xxx.

[6] Lásd a fenti 1. pontot. Az eredeti cím így hangzott: Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a kölcsönzött munkavállalók munkafeltételeiről.

[7] Lásd még az Európai Parlament 2007. július 17-i „A munkajog korszerűsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival” című állásfoglalásának 9. pontját.