52008PC0210

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.4.2008

COM(2008)210 végleges

2008/0079 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a növénytermelési statisztikákról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

120 | A javaslat indokai és célkitűzései A növénytermelésről szóló statisztikák elengedhetetlenek az EU-piacok irányításához. Az is elengedhetetlen, hogy a jelenlegi jogszabály által előírt gabonaféléken kívüli növényi termékekről és a maradék szántóföldi növényekről szóló statisztikákon felül, a zöldség és állandó növénykultúrákról is készüljenek statisztikák. Általános háttér Ez a javaslat összhangban van a jobb jogalkotásra, az egyszerűsítésre és a válaszadók terhének csökkentésére irányuló célkitűzésekkel. |

Hatályos rendelkezések A javaslat célja a hatályban lévő rendelkezések egyszerűsítése, és azoknak az Európai Unió új igényeihez való hozzáigazítása. A jelenleg hatályos jogszabályokat, a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 1990. március 26-i 837/90 EGK tanácsi rendeletet és a Tanács 1993. április 5-i, a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 959/93/EGK rendeletét ezért hatályon kívül kell helyezni. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az e javaslatban szereplő statisztikák alapvető fontosságúak a közös agrárpolitika megvalósítása és értékelése szempontjából. A javasolt rendelet kapcsolódik a 2006. november 14-i „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata”[1] című, valamint 2007. január 24-i „A közösségi statisztikák terén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről”[2] című közleményben említett, a Bizottság által a jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra irányulóan kitűzött új politikai megközelítéshez. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

Konzultációs módszerek, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A javaslatot megvitatták az adatokat előállítókkal (a nemzeti statisztikai intézetek képviselői), valamint egyes munkacsoportok és az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság keretében a Bizottság szolgálataival (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Közös Kutatóközpont). |

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja E javaslat a valamennyi érdekelt fél közötti részletes tárgyalások eredményeként jött létre. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

Vonatkozó szakvélemények Az Eurostat Főigazgatóság „Földhasználat és terménystatisztikák” elnevezésű munkacsoportjának ülésein részt vevő nemzeti képviselők olyan szakértők voltak, akik ismerik a hatályos jogszabályokat és a terményekre vonatkozó statisztikák gyűjtésének és összeállításának nemzeti rendszereit. Az üléseken részt vevő bizottsági tisztviselők között voltak szakpolitikai elemzéssel foglalkozó szakemberek is. |

A megkérdezett legfontosabb szervezetek/szakértők A szakértők a nemzeti statisztikai hivatalokból és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságtól és a Közös Kutatóközpontból érkeztek. Az Agrárstatisztikai Állandó Bizottságot és annak „Földhasználat és terménystatisztikák” elnevezésű munkacsoportját nagy mértékben bevonták a munkába és a konzultációba. |

A beérkezett és felhasznált javaslatok összefoglalása A beérkezett válaszok igen pozitívak és támogató jellegűek voltak. Nem tettek említést visszafordíthatatlan következményekkel járó, potenciálisan komoly kockázat meglétéről. |

Mivel a jelenlegi javaslat a hatályos jogszabályok jelentős egyszerűsítését jelenti, nem állapítottak meg kockázatokat. |

A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása Az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság és a munkacsoport üléseinek munkadokumentumai és jegyzőkönyvei megtalálhatók a CIRCA-honlapon. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javasolt intézkedés összefoglalása E rendelet célja a földhasználatról és növényi termékekről szóló tagállami statisztikai adatszolgáltatás biztosítása. Jogalap A közösségi statisztikák jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 285. cikke. A Tanács az együttdöntési eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogadhat el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges. Ez a cikk a közösségi statisztikák előállítására vonatkozó követelményeket fogalmaz meg, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése normáinak való megfelelést. |

A szubszidiaritás elve |

A javaslat célkitűzéseit − nevezetesen a földhasználatra és gabonanövényekre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállítását szabályozó közös jogi keret létrehozását − nemzeti szinten nem lehet kielégítően megvalósítani. A célkitűzések közösségi jogi aktus alapján jobban megvalósíthatóak a Közösség szintjén, hiszen kizárólag a Bizottság képes a statisztikai információk közösségi szintű szükséges harmonizációját koordinálni, míg az adatgyűjtést, illetve a földhasználatra és gabonanövényekre vonatkozó összehasonlítható statisztikák összeállítását a tagállamok is el tudják végezni. A Közösség ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. |

Az arányosság elve A javaslat az alábbi okok miatt felel meg az arányosság elvének: Az arányosság elvével összhangban e rendelet a célja eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lép túl azon. Nem írja elő a tagállamok számára az adatgyűjtési mechanizmusokat, csupán a továbbítandó adatokat határozza meg a harmonizált struktúra és ütemezés biztosítása érdekében. A tagállamoknak nincs a földhasználatra és a növényi termékekre vonatkozó – jelenleg a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendeletekkel szabályozott – statisztikák készítésének megváltoztatására vonatkozó kötelezettsége. Az egyetlen, ebben a rendeletben javasolt újdonság a zöldségekre és az állandó növénykultúrákra vonatkoznak, amelyekről szóló adatokat már gyűjtenek EU szinten különböző nem hivatalos (gentlemen’s agreement) megállapodások keretében. |

A felmérési eredmények helyett statisztikák kérése, az adatszolgáltatás egyes esetekben lecsökkenthető gyakorisága, valamint a felmérések egyéb forrásokkal (pl. közigazgatásból származó adatokkal) való kiváltása csökkenthetné a nemzeti hatóságok pénzügyi és adminisztratív terheit. |

Az eszközök megválasztása |

Javasolt eszköz: rendelet. Más eszköz nem lenne megfelelő a következő okok miatt: A megfelelő eszköz kiválasztása a jogalkotási céltól függ. Az európai szintű információk iránti szükségletek miatt a közösségi statisztikák abba az irányba mutatnak, hogy alapjogszabályként irányelvek helyett inkább rendeleteket alkalmaznak. A rendelet előnyt élvez, mivel a Közösség egészének vonatkozásában állapítja meg ugyanazt a szabályt és nem hagy teret a tagállamok számára, hogy azt csupán részleteiben vagy ne teljes körűen alkalmazzák. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a nemzeti jogba történő átültetésre. Ezzel szemben az irányelvek, amelyek célja a nemzeti jogszabályok összehangolása, célkitűzéseiket tekintve kötelezők a tagállamokra nézve, ugyanakkor a nemzeti hatóságoknak lehetőségük nyílik a célkitűzés megvalósításához alkalmazott módszerek kiválasztására. Az irányelveket emellett át kell ültetni a nemzeti jogba. A rendelet alkalmazása összhangban áll más olyan statisztikai jogi aktusokkal is, amelyeket 1997 óta fogadtak el. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

KIEGÉSZÍTő ADATOK |

Jogszabályok egyszerűsítése |

A javaslat a jogszabályok, a hatóságokra (EU- vagy nemzeti szintű) vonatkozó közigazgatási eljárások, és a magánfelekre vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítését írja elő. |

Az adatok régiók szerinti kevésbé részletes lebontása, a bizonyos küszöbérték alatti növénytermesztési területtel rendelkező tagállamok számára biztosított mentességek, valamint az adattovábbításra vonatkozó harmonizált határidők egyszerűsíteni fogják az uniós és a nemzeti hatóságok munkáját. |

A válaszadók adatszolgáltatási terheit csökkenti, hogy felmérések helyett a közigazgatásból származó adatforrásokat is lehet használni. |

A javaslatot a Bizottság munka- és jogalkotási programja a 2007/ESTAT/029 szám alatt tartalmazza. |

Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi. |

Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus érinti az EGT-t, ezért a teljes EGT-ben hatályosnak kell lennie. |

1. 2008/0079 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a növénytermelési statisztikákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében[5] meghatározott eljárással összhangban,

mivel:

2. A tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 1990. március 26-i 837/90 EGK tanácsi rendelet[6] és a Tanács 1993. április 5-i, a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 959/93/EGK rendeletét[7] többször módosították. Mivel további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, ezeket a jogszabályokat az egyértelműség érdekében hatályon kívül kell helyezni.

3. A növénytermesztésről szóló statisztikák elengedhetetlenek az EU-piacok irányításához. Az is elengedhetetlen, hogy a jelenlegi jogszabály által előírt gabonaféléken kívüli növényi termékekről és a maradék szántóföldi növényekről szóló statisztikákon felül, a zöldség és állandó növénykultúrákról is készüljenek statisztikák.

4. A közös agrárpolitika megfelelő irányításának biztosítása érdekében a Bizottság rendszeres adatszolgáltatást ír elő a területekről, hozamokról és növénytermesztésről.

5. A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, közösségi felmérések szervezéséről szóló, 1988. február 29-i 571/88/EGK tanácsi rendelet[8] rendelkezik a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, 2007-ig tartó közösségi felmérés programjáról.

6. A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[9] összhangban a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS-osztályozást kell használnia. Ezért az összehasonlítható regionális statisztikák létrehozása érdekében a területi egységeket a NUTS-osztályozással összhangban kell meghatározni.

7. A tagállami terhek csökkentése érdekében a regionális szintű adatkövetelmények nem léphetik túl a korábbi jogszabály szerinti követelményeket (kivéve ha időközben új regionális szintek jelentek meg).

8. A rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, ami különösen a 72/279/EGK tanácsi határozattal[10] létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság keretében valósítható meg.

9. A 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendeletek értelmében alkalmazandó rendszer és a jelen rendelet közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie egy legfeljebb egy éves átmeneti időszakot a tagállamoknak, amit abban az esetben kellene engedélyezni a tagállamok részére, ha e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszerekre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és várhatóan számottevő gyakorlati problémákkal járna.

10. Mivel a javasolt fellépés célkitűzését − nevezetesen közös jogi keret létrehozását a tagállamok művelt területeire, terméshozamokra és gabonatermésre és a gabonaféléken kívüli növényekre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához − nemzeti szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, viszont közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

11. A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet[11] képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási alapját. A rendelet különösen megköveteli a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése normáinak való megfelelést.

12. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[12] összhangban kell elfogadni.

13. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy az adattovábbítási táblákat módosíthassa. Mivel ezek általános hatályú intézkedések, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását vagy a rendelet új, nem alapvető elemek beillesztésével történő kiegészítését szolgálják, ezeket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

14. Konzultáltak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a földhasználatra és a növénytermesztésre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához.

2. cikk

Meghatározások

1. E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a. „betakarítás éve” az a naptári év, amelyben a betakarítás megkezdődik,

b. „mezőgazdasági hasznosítású terület” az 571/88/EGK tanácsi rendeletben meghatározottak szerint,

2. A rendelet I. mellékletében szereplő fogalom-meghatározások csak a rendelet II. mellékletének vonatkozásában alkalmazhatók.

3. cikk

Az adatszolgáltatás tárgya

1. A tagállamok a saját mezőgazdasági hasznosítású területükön belül termesztett, a II. mellékletben felsorolt növénykultúrákra vonatkozó statisztikákat kötelesek előállítani.

2. A statisztikáknak az alábbi területek legalább 95%-ára vonatkozóan kell reprezentatívnak lenniük (a II. mellékletben jelöltek szerint):

a) növénytermesztés szántóföldi területe (1. tábla),

b) zöldség, dinnye, és szamóca betakarított területe (2. tábla),

c) állandó növénykultúrák termőterülete (3. tábla),

d) mezőgazdasági hasznosítású terület (4. tábla).

3. Az alacsony vagy nulla előfordulású mutatókat ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben a tagállam a referencia időszakot közvetlenül megelőző naptári évben tájékoztatja a Bizottságot az adatgyűjtésből kizárt valamennyi növényi kultúráról.

4. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

A tagállamok minden évben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a II. mellékletben hivatkozott adatokat. A referencia időszaknak a betakarítás éve számít. Az első referenciaév 2010.

5. cikk

Pontosság

A mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az 1. táblázat adatai megfeleljenek az e rendelet II. mellékletében meghatározott pontossági követelményeknek.

A felméréseken kívüli források használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az így szerzett információ a statisztikai felmérésekből nyert információval legalább egyenértékű legyen.

6. cikk

Adatszolgáltatás a Bizottságnak

A tagállamok az egyes táblázatoknál megállapított határidőkön belül továbbítják a II. mellékletben meghatározott adatokat a Bizottsághoz (az Eurostathoz).

A II. Mellékletben meghatározott adattovábbítási táblákat Bizottság módosíthatja (a pontossági követelmények kivételével). Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Regionális statisztikák

15. A II. mellékletben „R”-rel jelölt adatokat a 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 területi egységek szerinti lebontásban kell megadni. Ettől eltérően kizárólag Németország és az Egyesült Királyság állíthatja össze a statisztikákat a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban.

16. Az alacsony vagy nulla előfordulású mutatókat ki lehet zárni a regionális adatgyűjtésből, amennyiben a tagállam a referencia időszakokat közvetlenül megelőző naptári évben tájékoztatja a Bizottságot az adatgyűjtésből kizárt valamennyi növényi kultúráról.

8. cikk

A minőség értékelése és jelentés

17. E rendelet alkalmazásában a megküldendő adatokra a következő minőségértékelő paraméterek vonatkoznak:

18. „relevancia”: fokmérő, amely megmutatja, hogy a statisztikák milyen mértékig elégítik ki a jelenlegi és a lehetséges felhasználói igényeket;

19. „mérési pontosság”: a becsült és az ismeretlen valós értékek közelségének mértéke;

20. „időszerűség”: az információ rendelkezésre állása és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időszak;

21. „időbeli pontosság”: az adatok közzététele és az adatszolgáltatás határideje között eltelt időszak;

22. „hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azon feltételek és körülmények, amelyek fennállása mellett a felhasználók az adatokhoz hozzáférnek, azokat használják és elemzik;

23. „összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési eszközök és eljárások közti különbségek hatásának mérése, amikor a statisztikákat földrajzi területek, adattartalom vagy időbeliség tekintetében hasonlítják össze.

24. „koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy különböző módokon és célokból kombinálva is megbízhatóan alkalmazhatók-e.

25. A tagállamok három évente, – és legelőször tizennyolc hónappal e rendelet alkalmazásának időpontjától számítva – benyújtják a Bizottsághoz (Eurostathoz) a továbbított adatok minőségéről szóló jelentést.

26. A tagállamok – a változás bekövetkeztétől számított legkésőbb három hónapon belül – tájékoztatják a Bizottságot, minden olyan módszertani, vagy egyéb változásról, amely lényegesen befolyásolhatja a statisztikai eredményeket.

27. Amennyiben a tagállamok a felmérésektől eltérő forrásokat használnak, előzetesen tájékoztatják a Bizottságot a felhasznált módszerekről és az adatok minőségéről.

28. A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét.

9. cikk

Bizottsági eljárás

1. A Bizottság munkáját a 72/279/EGK tanácsi határozat 1. cikkével létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkére.

Az említett határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire figyelemmel.

10. cikk

Átmeneti időszak

1. E rendelet végrehajtása tekintetében a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően teljes naptári évben számolt, az alkalmazás időpontjától számított egy évet meg nem haladó átmeneti időszakok engedélyezhetők a tagállamok számára, amennyiben e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és feltehetően számottevő gyakorlati problémákkal járna.

2. Ebből a célból a tagállam egy megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított három hónapon belül.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

1. A (3) bekezdés sérelme nélkül, a 837/90/EGK rendelet és az 959/93/EGK rendelet 2010. január 1-jétől hatályát veszti.

2. A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell érteni.

3. A 12. cikk (2) bekezdésétől eltérően, az a tagállam, amelynek a 10. cikk értelmében mentességet ítéltek meg, a megítélt átmeneti időszak alatt továbbra is a 837/90/EGK rendelet és a 959/93/EGK rendelet előírásait alkalmazza.

12. cikk

Hatálybalépés

1. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2. Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E rendelet II. mellékletének alkalmazásában a következő fogalom-meghatározások érvényesek:

.

A) A II. melléklet 1., 2. és 3. táblázat

- „a megművelt terület”: a betakarításig a művelt terület a kipusztult terület nagyságával csökkentett bevetett területnek felel meg, a betakarítás után a megművelt terület megegyezik a betakarított területtel,

- „a betakarított terület” a halmozott betakarított terület betakarított részének felel meg. A betakarított terület következésképpen megegyezhet, illetve kisebb lehet, mint a halmozott betakarított terület,

- „a termőterület” az állandó növénykultúrák tekintetében arra a területre vonatkozik, amelyet a referencia betakarítás évében potenciálisan be lehet takarítani. Nem tartoznak ide a nem termő területek, mint például a még nem termő, új ültetvények,

- „betakarított termés” magába foglalja a gazdaságon belüli tárolási veszteséget, a gazdaságban közvetlenül elfogyasztott és értékesített mennyiségeket a termék egységnyi súlyában kifejezve. A gabonafélék, száraz hüvelyesek és fehérjenövények és olajos növények (repce, napraforgó, lenmag, szója, gyapotmag és egyéb olajos magvak betakarított termését légszáraz súlyban kell megadni,

- „terméshozam” a művelt területekre eső betakarított termésnek felel meg,

- „másodművelés” azt jelenti, hogy a szántóföld egy adott parcelláját a termelési év folyamán egynél többször használják, és a területen egyszerre csak egy kultúrát termesztenek. Mindkét terület megművelt területnek számít minden egyes kultúra vonatkozásában (a fővetésű és másodvetésű terület ebben az összefüggésben nem alkalmazandó),

- „vegyes (köztes) művelés” a mezőgazdasági terület adott parcelláját ugyanabban az időben elfoglaló növénykultúrák kombinációjára vonatkozik. Ebben az esetben a művelt terület a növényi kultúrák által elfoglalt földterület arányában oszlik meg (a fővetésű és másodvetésű terület ebben az összefüggésben nem alkalmazandó),

- „kettős hasznosítású növénykultúrákat” egyezményesen az elsődleges használatuk szerint kell számontartani, valamint másodvetésként a kiegészítő használatuk alapján.

- „az üvegházban illetve más járható védőborítás alatt termesztett növénykultúrák” olyan növényekre utal, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil járható (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) védőborítás alatt növekednek. Nem tartozik ide a talaj fóliatakarása, és az ember számára hozzáférhetetlen üvegbura vagy fóliaalagút, vagy az üvegfedelű hordozható keret használata sem. Azon kultúrák területét, amelyek részben védőfedés alatt, részben szabadföldön növekednek, a felmérésben kizárólag védőfedés alattiként kell feltüntetni, kivéve, ha a védőfedés alatti termesztés ideje rendkívül rövid.

B) A II. melléklet 4. táblázata

- A táblázat elemeit az 571/88/EGK tanácsi rendelet határozza meg.

- „Fő- és másodvetésű területek osztályozása a következőképpen történik:

- Általános használat: Egy adott parcella fővetésű területének, általános esetben az számít, amikor a termelési év folyamán a parcellán csak egy, egyértelműen meghatározó kultúrát termesztenek. (Ebben az esetben a parcella másodvetésű területe nulla lesz).

- Különleges esetek

- Másodművelés

„Fővetésű terület”: Ha a szántóterület adott parcelláját egy adott termelési évben egynél többször használják (másodművelés), és a területen minden időben csak egyfajta kultúrát termesztenek, akkor a fővetésű területet kell a legmagasabb értékű kultúrának tekinteni. Ha a termelési érték alapján nem határozható meg a főkultúra, akkor azt kell főkultúrának tekinteni, amelyik a leghosszabb időn keresztül foglalja el a területet.

„Másodvetésű terület”: Az összes többit másodvetésű területnek kell tekinteni.

29. Vegyes (köztes) művelés

„Fővetésű terület”: Ha a szántóterület adott parcelláján egy adott termelési év teljes tenyészidőszakában ugyanazon állandó növénykultúra-kombinációt termesztik (vegyes vagy köztes művelés), akkor a fővetésű terület arányosan oszlik meg az érintett kultúrák között.

„Másodvetésű terület”: Ez esetben nincs mellékművelésű terület.

30. A másod- és vegyes művelés kombinációja

„Fővetésű terület”: Ha a szántóterület adott parcelláját egy adott termelési évben egynél többször használják, mégpedig a másod- és vegyes művelés kombinációjával, akkor a földterületen azonos időszakban termesztett kultúra-kombinációkat külön-külön kell értékelni, és a legmagasabb értékű kultúrát vagy kultúra-kombinációt kell fővetésű területnek venni. Amennyiben ezt a területet vegyes művelésben hasznosítják, a főművelésű terület arányosan oszlik meg az érintett kultúrák között.

„Másodvetésű terület”: Az összes többit másodvetésű területnek tekintjük.

II. MELLÉKLET

ADATTOVÁBBÍTÁSI TÁBLÁK

X: országos szinten szolgáltatandó adatok

R: regionális és országos szinten szolgáltatandó adatok

-: ezeket az adatokat nem kell megadni

n.e.c.: máshova nem sorolt

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[1] A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2006)689 végleges: „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata”.

[2] A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2007)23 végleges: „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban”.

[3] HL C […], […], […]. o.

[4] HL C […], […], […]. o.

[5] HL C […]., [ …]., […]. o.

[6] HL L 88., 1990.4.3, 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 98., 1993.4.24., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 56., 1988.3.2., 1. o. A legutóbb az 1890/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 386., 2006.12.29., 12. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 154., 2003.6.21., 1. o. A legutóbb az 176/2008/EK rendelettel (HL L 61., 2008.3.5., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

[11] HL L 52., 1997.2.22., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 1. o.) módosított határozat.