52008PC0159

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.3.28

COM(2008) 159 végleges

2008/0064 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a kreativitás és innováció európai évéről (2009)

(ELőTERJESZTő: A BIZOTTSÁG)

INDOKOLÁS

A kreativitás és innováció európai éve (2009)

1. BEVEZETÉS

EURÓPÁNAK MIND TÁRSADALMI, MIND GAZDASÁGI OKOKBÓL FOKOZNIA KELL KREATÍV ÉS INNOVÁCIÓS KÉPESSÉGÉT. AZ EURÓPAI TANÁCS TÖBBSZÖR ELISMERTE, HOGY AZ INNOVÁCIÓ RENDKÍVÜLI FONTOS SZEREPET JÁTSZIK ABBAN, HOGY EURÓPA HATÉKONYAN REAGÁLJON A GLOBALIZÁCIÓ JELENTETTE KIHÍVÁSOKRA ÉS LEHETőSÉGEKRE. 2006 DECEMBERÉBEN PÉLDÁUL MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY „EURÓPÁNAK INNOVÁCIÓBARÁT KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSRE VAN SZÜKSÉGE, AMELY KÖRNYEZETBEN A TUDÁS INNOVATÍV TERMÉKEKKÉ ÉS SZOLGÁLTATÁSOKKÁ ALAKÍTHATÓ” [1]. A tudás jobb felhasználásának és a gyors innovációnak köszönhető hozzáadott értéket hangsúlyozó, modern gazdaságban az egész társadalomnak szélesíteni kell alapvető kreatív készségeit. Különösen olyan készségekre és kompetenciákra van szükség, amelyeknek köszönhetően az emberek a változásban képesek a lehetőséget felismerni, és nyitottaká válnak az olyan új ötletekre, amelyek előmozdítják az innovációt és a kulturálisan sokszínű, tudásalapú társadalomban való aktív részvételt.

Az innovációs képesség szorosan összefügg a kreativitással mint kulturális és interperszonális készségeken és értékeken alapuló személyes tulajdonsággal, melyet az egész társadalomban széles körben el kell terjeszteni, hogy a lehető legjobban ki lehessen meríteni a benne rejlő lehetőségeket. A 2007. márciusi Európai Tanács ismételten felhívta a figyelmet az oktatásnak és képzésnek a kreativitás, az innovációs teljesítmény és versenyképesség növelésében betöltött meghatározó szerepére, amikor az oktatás, a kutatás és az innováció alkotta „tudásháromszög” koncepcióját előtérbe helyezte[2].

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram[3], valamint az egész életen át tartó tanulásra, az ifjúsági politikákra és az olyan kapcsolódó területekre, mint a kultúrára irányuló közösségi cselekvési programok európai szinten biztosítanak lehetőséget a tapasztalatok és a jó gyakorlatok cseréjére, valamint az érintett felek tudásának elmélyítésére a kreativitás és az innovációs képesség előmozdításának módszereiről. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlása[4] pedig közös európai referenciakeretét határoz meg a kulcskompetenciák számára, amely nyolc kulcskompetenciára terjed ki (ezeket „ismeretek, készségek és attitűdök” gyanánt határozták meg, és átfogó oktatási és képzési programot ölel fel az élet minden szakaszában. Ezek közül a kompetenciák közül többnek – mint például a „matematikai kompetenciának és alapvető kompetenciáknak a természet- és műszaki tudományok terén”, a „digitális kompetenciának”, a „tanulás elsajátításának”, a „szociális és állampolgári kompetenciáknak”, a „kezdeményezőkészségnek és vállalkozói kompetenciának”, valamint a „kulturális tudatosságnak és kifejezőkészségnek” – fontos szerep jut a kreativitás és az innováció tekintetében a személyes, interperszonális és interkulturális területeken.

Az ennek a témának szentelt európai év hatékony módszer arra, hogy megbirkózzunk a kihívásokkal – figyelemfelkeltő kampányok, a jó gyakorlatok széles körben való elterjesztése, a kutatás, a kreativitás és az innováció ösztönzése, valamint a politikai vita és a változás előmozdítása által. A közösségi, országos, regionális és helyi szinten zajló fellépések összefogása és valamennyi érdekelt fél számára történő megnyitása szinergiákat teremthet a tájékoztatási és figyelemfelkeltő tevékenységek terén, és segíthet abban, hogy a politikai vita egy bizonyos kérdésre összpontosuljon.

A 2009-re kitűzött cél a kreativitás és innovációs képesség mint mindenki számára alapvető kulcskompetencia támogatása. Ez egybevág a Széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára című bizottsági közleménnyel, amely megállapítja, hogy „ha az oktatás nem központi politikai irányelv, az innováció futóhomokra épül. Az oktatásnak – már legkorábbi szakaszában – segítenie kell a tehetséget és a kreativitást[5].” Az egész életen át tartó tanulás programja ezért e kezdeményezés támogatásának fontos eszköze. A kapcsolódó területekre, mint a vállalkozásra, az információs társadalomra, a kutatásra, a kohézióra vagy vidékfejlesztésre vonatkozó egyéb politikák és programok szükség esetén támogatni fogják ezt az európai évet.

2. HÁTTÉR

A kreativitás sokféle területen és összefüggésben megmutatkozó emberi tulajdonság: a műalkotásokon, a dizájnon és a mesterségbeli tudáson át a tudományos áttörésekig és vállalkozó szellemig, ideértve a társadalmi vállalkozói kedvet is. Többdimenziós jellegéből adódik, hogy a kreativitás és innováció alapja számos különböző területen szerzett – technológiai és nem technológiai – tudás lehet. Míg az innováció az új ötletek sikeres megvalósítása, a kreativitás az innováció előfeltétele. Az új termékek, szolgáltatások, folyamatok, stratégiák és szervezetek nyomán az embereknek új ötleteik támadnak, illetve újszerű módon társítják ezeket. A kreatív gondolkodás és a fejlett problémamegoldó készség ezért ugyanolyan fontos gazdasági és társadalmi téren, mint a művészet területén.

A kreativitás és innováció közösségei – azaz a művészet világa, valamint a technológia és az üzleti világ – között gyakran nem jó az összeköttetés. Az európai év fontos hozadéka lesz, hogy hidat épít e világok között, konkrét példákon bemutatva, hogy a kreativitás és innováció koncepciójának számos területen való összekötése, mint például az iskolákban, egyetemeken, illetve a magán- és állami szervezetekben mekkora többletet jelenthet.

Az innováció egyik fontos és gyakran ki nem használt forrása, a felhasználó a szervezeti kereteken kívül található. Az új, versenyképes termékek és szolgáltatások létrehozása, továbbfejlesztése és/vagy megtervezése felhasználói igényekből is eredhet. A felhasználók a megfelelő kompetenciák birtokában fogyasztókként nem csupán az innovációbarát piaci környezet megteremtésére képesek, hanem az előre nem látott problémák megoldására, valamint a termék- és szolgáltatásfejlesztésben való részvételre is. A fogyasztók bevonásának pozitív hatása a magyarázat arra, hogy miért olyan sikeresek azok az új technológiák az innováció terén, melyeket a fogyasztókkal folytatott szoros együttműködésben fejlesztettek ki.

A kompetenciák és az innováció kapcsolata dinamikus: az emberek attitűdjei, készségei és ismeretei kedvező hatást gyakorolnak az innovációra, amely viszont hozzájárul ahhoz, hogy mind a társadalom, mind a vállalatok szintjén megváltozik, hogy milyen készségek iránt van igény. Nem létezik a készségek olyan kombinációja, amely minden körülmények között sikeres innovációhoz vezetne. Az innováció folyamata egyre inkább hálózatokon keresztül, multidiszciplinárisan és problémaorientáltan zajlik – ezért egyre nagyobb az igény az olyan általános készségek iránt, mint a tanulás elsajátítása és a hatékony interakció képessége. Ezért fontos a kompetenciákat „ismeretekként, készségekként és attitűdökként” elismerni, mint ahogy azt a kulcskompetenciákról szóló ajánlás is teszi. Az attitűdök megváltoztatása ugyanolyan fontos lehet, mint a formális képesítések megszerzése.

A motiváció és a kezdeményezőkészség a kreatív és innovációs képességhez szükséges alapvető tulajdonságok. E tulajdonságok a személyes fejlődés már korai szakaszában megalapozódnak. A kreativitás ugyan fontos helyet foglal el a korai iskolai évek tanmenetében, de az évek előrehaladtával drasztikusan csökken az oktatásból kivett részesedése. Az oktatási rendszerek számára jelentkező egyik legnagyobb kihívás tehát abban rejlik, hogy miként lehet a gyerekekben és a fiatalokban a kreativitás szikráját táplálni. A kérdésre adott válaszok között szerepelt többek között a kreatív tantárgyak előtérbe helyezése, a tanulás új megközelítéseinek kialakítása és a különböző, tanterven kívüli tevékenységek támogatása.

Ugyanakkor az interkulturális és interperszonális kompetenciák rendkívül fontosak ahhoz, hogy az emberek hatékony és konstruktív módon tudjanak részt venni a társadalmi és szakmai életben, különösképpen az egyre sokszínűbbé váló társadalmakban. Az állampolgári kompetencia a civil társadalomban való teljes körű részvételre vértezi fel az egyént – a társadalmi és politikai koncepciókról és struktúrákról meglévő tudására, és arra az elkötelezettségre alapozva, hogy aktívan és demokratikus módon vegyen mindezekben részt. A készségek és ismeretek e kombinációi ezért szintén fontosak a kreativitás és innováció képességének előmozdításában.

A kreatív, innovatív és kritikai készségek kifejlesztésére irányuló, egyre növekvő nyomás azt jelenti, hogy a frontális oktatáson és előadáson alapuló, hagyományos tanítási módszerek idejétmúlttá váltak. Ezeket tanulóközpontúbb modellek váltják fel, amelyek a tanulóknak a gondolkodás és értelmezés folyamatában való aktív részvételére épülnek. A tanulók a tanulási célt közösen érik el, miközben kreatív módon szociális magatartásformákat és szokásokat cserélnek. A nyitottságot és kreativitást ösztönző szervezeti kultúra a sikeres tanulás és innováció elengedhetetlen előfeltétele.

3. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS A VÁRHATÓ HATÁSOK

3.1. Konzultáció az érdekelt felekkel

A kreativitás és innováció európai évének megszervezéséről a meglevő programok alapján az Európai Parlament képviselőivel és a tagállamokkal nem hivatalos megbeszéléseket folytattunk. A kezdeményezés lényegi magját széles körű egyetértés övezte, és a különféle érdekelt felektől kapott, további tájékoztatásra irányuló kérések növekvő száma azt mutatja, hogy nagy igény van erre a kezdeményezésre.

3.2. Várható hatások

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramnak számos eredménye van, ideértve az oktatáshoz és képzéshez fűződő kérdések kapcsán folytatott együttműködésről szóló kétéves jelentéseket, továbbá ajánlásokat vagy egyéb konkrét témákkal foglalkozó, nem kötelező elveket vagy eszközöket, mint például a nemformális és informális tanulás eredményeinek elismerése vagy az egész életen át tartó pályaorientáció. Azonban a munkaprogram keretében kifejtett számos tevékenység és az eredmények elsősorban szakembereknek és politikai döntéshozóknak szólnak, és nem kellőképpen láthatók a szélesebb közönség számára.

A kreativitás és innováció képességének fejlesztésére irányuló európai év az európai szinten már megerősített elemzések és politikai ajánlások eredményeire alapozva lehetőséget nyújtana arra, hogy ezek közül az eredmények közül néhány szélesebb körben is ismertté váljon, mégpedig úgy, hogy az emberek könnyen megértsék, miről van szó, és a kapott információk megmozgassák képzelőerejüket. Továbbá lehetővé tenné az érintett felek számára, ideértve az európai, országos, regionális vagy helyi szinten működő intézményeket és a civil szervezeteket is, hogy nagyobb hatást fejthessenek ki, és nagyobb elismerésre tegyenek szert azáltal, hogy egy európai szintű kezdeményezésben vesznek részt. Az európai év így segíteni fog az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében zajló folyamatok hatásának megerősítésében és kellő számú olyan program megszervezésében, amelyek a kreativitáshoz és az innovációhoz kapcsolódó készségek fejlesztésére irányulnak. A kultúrák közötti párbeszéd európai évének (2008) eredményeit is fel fogja használni: kihangsúlyozza az interperszonális és interkulturális készségek fontosságát, valamint előmozdítja a kreativitást és az innovációs készséget a multikulturális környezetben.

A 2009-es európai év tehát várhatóan legalább ugyanolyan jelentős hatással lesz, mint az oktatás terén korábban tett hasonló kezdeményezések, mint például az egész életen át tartó tanulás európai éve (1996) és a sport általi nevelés európai éve (2004). A lisszaboni stratégia összefüggésében a versenyképességre, a tudásra és készségekre történő összpontosítás várhatóan olyan környezetet teremt, amelyben az érintett felek még inkább fogékonyak lesznek az európai év eredményeire.

Az oktatáson kívüli releváns politikai területeken, mint például vállalkozás, média, kohézió, vidékfejlesztés és kutatás terén kifejtett tevékenységek közvetlenül vagy közvetett módon már most is hozzájárulnak a kreativitás és innovációs képesség előmozdításához. A Bizottság e tevékenységekre építve kívánja az európai év hatását növelni.

4. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

4.1. A célok és a javasolt eszközök összefoglalása

Az európai év átfogó célja, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül mindenki számára támogassa a kreativitást, amely az innováció hajtóereje és a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsfontosságú tényezője.

Az egész életen át tartó tanulásnak a hasonló témájú 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás[6] által megerősített koncepciójával összhangban a kreativitás és innovációs képesség támogatása az egész életen át tartó tanulás minden egyes szakaszához hozzáigazítva fog történni: a korai tanulástól elkezdve az iskolakötelességen és az azt követő oktatáson és képzésen keresztül a szakmai élettel és a nyugdíjba vonulást követő évekkel bezárólag. A koncepció mind a formális, a nemformális és az informális tanulási környezetet magába foglalja.

Mint más európai évek során, az intézkedések tájékoztató és promóciós kampányokra, valamint európai, országos, regionális és helyi szinten zajló eseményekre terjednek ki a kulcsfontosságú üzenetek kommunikálására és a jó gyakorlatok példáiról szóló információ elterjesztésére. Az európai év megvalósítása meglevő közösségi programok felhasználása révén történik, különösen fontos ebben az összefüggésben a 2007–2013. időszakra szóló, egész életen át tartó tanulás programja[7] és a Kultúra program 2007–2013[8], valamint az egyes eszközök tekintetében a 2009-et felölelő időszakra kijelölt prioritások keretében zajló egyéb programok és kezdeményezések[9]. E prioritások olyan ágazati célokat foglalnak magukba, mint a kreativitás és innováció felkeltése, a kreatív művészetekre és a tudományra épülő, innovatív pedagógiai megközelítések kialakítása az iskolákban, a „tudásháromszög” előmozdítása a regionális fejlődés hajtóerejeként működő egyetemek köré felépülő tanulmányi régiók megteremtésével, az innováció kialakításának és transzferének támogatása a szakképzésen keresztül, a felnőttek személyes kiteljesedésének elősegítése kulturális tudatosságuk és kreatív kifejezőkészségük, valamint innovációs képességük fejlesztése által a felnőttképzésen keresztül, valamint a kommunikációs tevékenységek és az eredmények terjesztésére és alkalmazására szolgáló események az egész életen át tartó tanulás minden egyes fázisa kapcsán.

Annak érdekében, hogy az európai év során megrendezésre kerülő tevékenységek az egyes tagállamok igényeihez és körülményeihez igazodjanak, és az európai szinten nyert ismeretek hatását maximalizálni lehessen, a tagállamok felkérést kapnak egy nemzeti koordinátor kinevezésére, aki a kreativitás és innováció európai évében való részvételük megszervezéséért felelős, amennyiben a lisszaboni stratégia nemzeti koordinátora nem képes ellátni ezt a feladatot. Az európai szintű tevékenységeket egy, a nemzeti koordinátorok képviselőit is magába foglaló európai irányító csoport fogja koordinálni.

4.2. Jogalap

Ez a kezdeményezés az EK-Szerződés 149. és 150. cikkén alapul. Ezt a két cikket általában össze szokták kötni, összhangban az egész életen át tartó tanulás megközelítésével, amelyet több mint egy évtizede számos közösségi szövegben megerősítettek, beleértve a preambulumbekezdésekben említetteket is.

4.3. A szubszidiaritás elve

Ez a javaslat – csakúgy mint az egész életen át tartó tanulás meglevő programja, amely az európai év végrehajtásának fontos eszköze lesz – megfelel a szubszidiaritás elvének. Mint az egész életen át tartó tanulás programja esetében is, a javaslat által kitűzött célokat tagállami intézkedések által nem lehet kellő mértékben megvalósítani, hiszen a nemzeti szintű tevékenységek elesnének a kreativitással és innovációval kapcsolatos kulcskompetenciák előmozdítása során szerzett tapasztalatok és jó gyakorlatok tagállamok közti cseréjének európai dimenziója nyújtotta előnyöktől.

A javaslat céljait közösségi fellépéssel jobban meg lehet valósítani, hiszen az európai éveket kimondottan az európai közös kihívások leküzdésére hozták létre, mivel azok nyilvános figyelemfelkeltő akciókat és politikai vitát kombinálva elegendő emberhez elérnek.

4.4. Az arányosság elve

A javasolt eljárásmód egyszerű, és meglevő programokra, valamint az európai év témáiról szóló kommunikációs tevékenységek újraorientálására épül, továbbá nem ró aránytalan igazgatási terheket a végrehajtó szervekre.

4.5. Az eszköz kiválasztása

Az európai parlamenti és a tanácsi határozat a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a törvényhozók a legaktívabban részt vegyenek az európai év megtervezésében.

5. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁS

Az európai év nem kíván kiegészítő anyagi forrásokat. Az egész életen át tartó tanulás programja és egyéb releváns programok éves vagy többéves prioritásainak meghatározása terén megengedhető rugalmasság elegendő anyagi mozgásteret biztosít az előző európai években megrendezett figyelemfelkeltő akciók horderejéhez hasonló méretű kampányok támogatására. Az európai év végrehajtásához szükséges adminisztratív források a meglevő igazgatási költségvetésekből is mobilizálhatók.

2008/0064 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a kreativitás és innováció európai évéről (2009)

EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. és 150. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[10],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[12],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak[13] megfelelően,

mivel:

(1) Európának társadalmi és gazdasági okokból fokoznia kell kreatív és innovációs képességét, hogy hatékonyan reagáljon a tudásalapú társadalom fejlődésére: az innovációs képesség szorosan összefügg a kreativitással mint személyes tulajdonsággal, és az egész társadalomban széles körben el kell terjeszteni, hogy a lehető legjobban ki lehessen meríteni a benne rejlő lehetőségeket. Ehhez az egész életen át tartó tanulásra alapuló megközelítésre van szükség.

(2) Az oktatási és képzési rendszereknek a kreativitás és innováció támogatásának céljából minden megfelelő szinten kellőképpen gondoskodniuk kell a kulcskompetenciák kialakításáról, és ezáltal a magán, a szakmai és társadalmi életben hasznosítható innovatív és eredeti megoldások képességének kialakításáról.

(3) A lisszaboni Európai Tanács (2000. március 23-24.) arra a következtetésre jutott, hogy európai keretrendszert kell felállítani az egész életen át tartó tanulással biztosítandó, új alapvető készségek meghatározására, Európának a globalizációra és a tudásalapú társadalom felé való elmozdulásra adott válaszának kulcsfontosságú intézkedéseként, valamint kiemelte, hogy az emberek Európa legfőbb értékei.

(4) A Bizottság az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósításáról szóló közleménye és az ezt követő, az egész életen át tartó tanulásról szóló 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás[14] az „új alapvető készségek” biztosítását prioritásként ismerte el, és kiemelte, hogy az egész életen át tartó tanulásnak az óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig kell tartania.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i állásfoglalása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról[15] különösen a „matematikai kompetenciát és alapvető kompetenciákat a természet- és műszaki tudományok terén”, a „tanulás elsajátítását”, a „digitális kompetenciát”, a „kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciát”, a „kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget”, valamint a „szociális és állampolgári kompetenciákat” emelte ki kulcskompetenciaként.

(6) Az Európai Tanács 2007. március 8–9. találkozóján megállapította, hogy az oktatás és képzés előfeltételei a jól működő tudásháromszögnek (oktatás/kutatás/innováció) és kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekedés és munkahelyteremtés fellendítésében. Kihangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokban rejlő potenciál ösztönzésére, ideértve a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokat is, tekintettel a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció hajtóerejeként betöltött szerepükre.

(7) A kreativitás és innováció európai évének kijelölése hatékony módszer arra, hogy figyelemfelkeltő kampányok, a jó gyakorlatok széles körben való elterjesztése, a kutatás, a kreativitás és az innováció ösztönzése, valamint a politikai vita és a változás előmozdítása révén segítsünk az Európa előtt álló kihívásokkal megbirkózni. Egy olyan környezet megteremtése által, amelyben ezeket a célokat európai, országos, regionális és helyi szinten egyidejűleg mozdítják elő, az európai év nagyobb szinergiát és több embert érhet el, mint a különböző szinteken zajló, elszigetelt tevékenységek.

(8) Mivel a kreativitás és innováció egész életen át tartó tanuláson keresztüli előmozdítása egybevág egyéb, már meglevő programok céljaival, különösen az egész életen át tartó tanulás programjával[16], az európai évet ez utóbbi program felhasználásával meg lehet valósítani, a program éves vagy többéves finanszírozási prioritásainak meghatározására vonatkozó meglevő kereteken belül; az egyéb területekre, mint például vállalkozás, kohézió, vidékfejlesztés, kutatás és információs társadalom, vonatkozó politikák és programok szintén hozzájárulnak a kreativitás és innovációs képesség előmozdításához, és támogatják a kezdeményezést jogi kereteiken belül.

(9) Mivel a tagállamok nem tudják kellő mértékben megvalósítani e határozat célkitűzéseit, amelyeket közösségi szinten könnyebben el lehet érni, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el.

(10) Az arányosság ugyanebben a cikkben meghatározott elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

A 2009. évet a „Kreativitás és innováció európai évének” nyilvánítjuk.

2. cikk

Célok

1. A kreativitás és innováció európai évének átfogó célja, hogy támogassa a tagállamok abbéli erőfeszítéseit, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül előmozdítsák a kreativitást, az innováció hajtóerejeként, valamint a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsfontosságú tényezőjeként.

2. A kreativitás és innováció európai évének egyedi célkitűzései pedig abban állnak, hogy kiemeljék többek között az alábbi tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a kreativitás és innovációs képesség előmozdításához:

a) olyan környezet megteremtése, amely kedvez a gyorsan változó világban az innovációnak, a rugalmasságnak és az alkalmazkodóképességnek, valamint a sokszínűség kreatív kezelésének; miközben az innováció minden formája érvényesül, ideértve a társadalmi és vállalkozói innovációt is;

b) az esztétikai érzékenység, az érzelmi fejlődés, a laterális gondolkodásmód és intuíció ösztönzése, és a kreativitás elősegítése minden gyermekben a fejlődés legkorábbi szakaszaitól kezdve, ideértve az iskoláskort megelőző nevelést is;

c) a kreativitásnak, az innovációnak és a vállalkozó szellemnek a személyes fejlődésben és a gazdasági növekedésben és foglalkoztatottságban betöltött fontos szerepének tudatosítása; a vállalkozói gondolkodás támogatása, különösen a fiatalok körében;

d) a technológiai innovációt előmozdító, alapvető és előrehaladott matematikai, tudományos és technológiai képességek oktatásának támogatása;

e) a változással szembeni nyitottság, a kreativitás és a problémamegoldás mint az innovációt előmozdító készségek támogatása, melyeket számos szakmai és társadalmi összefüggésben hasznosítani lehet;

f) az önkifejezés kreatív formáihoz való hozzáférés kiterjesztése, illetve a hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése a formális oktatáson keresztül, különösen a fiatalok legképlékenyebb életkorában, hogy egyikőjük személyes fejlődése se szenvedjen csorbát;

g) annak tudatosítása, hogy a gyors technológiai változások és a globális integráció korában a kreativitás, a tudás és a rugalmasság fontos a sikeres és kiteljesedett élet szempontjából; az embereket képessé kell tenni szakmai előremeneteli lehetőségeik javítására minden olyan területen, ahol a kreativitás és innovációs képesség fontos szerepet játszik;

h) a művészetek, az üzleti világ, valamint az iskolák és egyetemek közötti szorosabb kapcsolatok kialakítása;

i) a kreativitás és innovációs képesség fejlesztése nemformális és informális ifjúsági tevékenységeken keresztül;

j) a munkaerőpiacon jelen nem levő szereplők bátorítása arra, hogy fejlesszék kreatív potenciáljukat a személyes kiteljesedés érdekében; illetve a munkát keresők esetében munkaerő-piaci vonzerejük javítása érdekében;

k) a dizájnnak mint az innovációhoz nagyban hozzájáruló kreatív tevékenységnek az előmozdítása, valamint az innovációmenedzsmenthez és a dizájnmenedzsmenthez kapcsolódó készségek támogatása, ideértve a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket is;

l) a kulturális sokszínűséggel szembeni nyitottság kiemelése, amely a kultúrák közötti kommunikáció és a művészetek közötti termékeny együttműködés előmozdításának eszköze; valamint

m) a kreativitás és innovációs készség fejlesztése magán- és állami szervezetekben képzéseken keresztül, valamint a szervezetek bátorítása arra, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak az egyén kreatív képességeire mind alkalmazotti, mind fogyasztói vagy felhasználói minőségében.

3. cikk

Az intézkedések tartalma

A 2. cikkben kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések a kreativitás és innováció európai évének céljaihoz és témáihoz kapcsolódó, következő európai, országos, regionális és helyi szinten végzendő tevékenységekre terjednek ki:

a) konferenciák, rendezvények és egyéb kezdeményezések a kreativitás és innovációs képesség fontosságával kapcsolatos vitaindítás és figyelemfelkeltés céljából;

b) tájékoztatási és promóciós kampányok a kulcsfontosságú üzenetek terjesztésére;

c) a jó gyakorlatok azonosítása, valamint a kreativitás és innovációs képesség előmozdításáról szóló információk terjesztése;

d) közösségi vagy országos szinten végzett kutatások és tanulmányok.

A Bizottság vagy a tagállamok a Közösség által a 6. cikk szerint társfinanszírozott tevékenységek mellett egyéb tevékenységeket is alkalmasnak tekinthetnek az európai év céljaihoz való hozzájáruláshoz, és megengedhetik az európai év nevének használatát e tevékenységek népszerűsítése során, amennyiben azok valóban hozzájárulnak a 2. cikkben kitűzött célok eléréséhez.

4. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

Minden tagállam nemzeti koordinátort nevez ki, aki a tagállam kreativitás és innováció európai évében való részvétele megszervezéséért felelős, amennyiben a lisszaboni stratégia nemzeti koordinátora nem képes ellátni ezt a feladatot. A koordinátor gondoskodik a kreativitás és innováció európai évével kapcsolatos fellépések nemzeti szintű összehangolásáról.

5. cikk

Európai szintű koordináció

A Bizottság üléseket hív össze a nemzeti koordinátorokkal, hogy a kreativitás és innováció európai évének végrehajtását európai szinten összehangolják, és információt cseréljenek az európai év nemzeti szintű végrehajtásáról.

6. cikk

Finanszírozás

Az európai évnek az egyéb területekre, mint például a vállalkozásra, a kohézióra, a kutatásra és az információs társadalomra vonatkozó programokból és politikákból származó támogatásának sérelme nélkül az európai év keretében zajló tevékenységek európai szintű társfinanszírozása összhangban van az oktatás és képzés területén hatályos programok, különösen az egész életen át tartó tanulás programjának prioritásaival és szabályaival.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

[…] […]

[1] Elnökségi következtetések – Brüsszel, 2006. december 14–15., 28. pont.

[2] Elnökségi következtetések – Brüsszel, 2007. március 8–9.

[3] Oktatás és képzés 2010: a lisszaboni stratégia sikere a sürgős reformokon múlik: a Bizottság és a Tanács 2004. február 26-i közös jelentése. Lásd még az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseinek nyomon követésére vonatkozó részletes munkaprogramot, HL C 142., 2002.6.14., 1. o.

[4] 2006/962/EK ajánlás, HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

[5] COM(2006) 502 végleges.

[6] HL C 163., 2002.7.9., 1.o.

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1720/2006/EK határozata (HL L 327., 2006.11.24., 45. o.):http://ec.europa.eu/education/programmes/llp/index_en.html.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 27-i 1855/2006/EK határozata (HL L 372., 2006.12.27., 22. o.).

[9] http://ec.europa.eu/education/programmes/llp/call08/prior_en.pdf.

[10] HL C […]., [ …]., […]. o

[11] HL C […]., [ …]., […]. o.

[12] HL C […]., [ …]., […]. o

[13] HL C […]., [ …]., […]. o.

[14] HL C 163., 2002.7.9., 1.o.

[15] 2006/962/EK ajánlás (HL L 394., 2006.12.30., 10. o.).

[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1720/2006/EK határozata (HL L 327., 2006.11.24., 45. o.).