52008PC0157

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.3.2008

COM(2008) 157 végleges

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és megkötéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A Nemzetközi Kávétanács (a továbbiakban: ICC) 2007. szeptember 28-án elfogadta az új, 2007. évi megállapodás szövegét, amely felváltja a 2008. szeptember 30-ig meghosszabbított, 2001. évi Nemzetközi Kávémegállapodást.

A megállapodásról folytatott vita során a Közösség a Bizottság által javasolt, és a Tanács által 2007. január 29-én elfogadott tárgyalási meghatalmazás és irányelvek alapján tárgyalt.

A tárgyalások és a Közösség álláspontját tükröző új eszköz tartalmának fényében a Bizottság úgy látja, hogy a 2007. évi Kávémegállapodást alá kell írni, a megkötéséről szóló okmányt pedig letétbe kell helyezni a Nemzetközi Kávészervezet (a továbbiakban: ICO), a 2008. január 25-i 436. számú ICO-határozat által letéteményesként megjelölt szerv londoni székhelyén.

Jogi szempontból meg kell jegyezni, hogy a Tanács termék-munkacsoportjának (PROBA) javaslatát követően a Tanács 2007 szeptemberében elismerte, hogy a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás fő célja továbbra is a nemzetközi együttműködés előmozdítása a kávékereskedelem terén, ami az Európai Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezért a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodást a Szerződés 133. cikke alapján az Európai Közösségnek kell megkötnie.

Az aláírás és az elfogadási okirat letétbe helyezésének határideje 2008. augusztus 31., ezért a Tanácsot felkérik e határozatnak a fenti határidőt megelőző elfogadására.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A Nemzetközi Kávétanács 2007. szeptember 28-i, 431. számú határozatával jóváhagyta a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás szövegét.

(2) Az új megállapodás felváltja a 2008. szeptember 30-ig meghosszabbított, 2001. évi Nemzetközi Kávémegállapodást.

(3) A 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás 2008. augusztus 31-ig áll nyitva aláírásra, és a megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratok letétbe helyezésére.

(4) A Közösség a 2001. évi kibővített Nemzetközi Kávémegállapodás tagja, ezért a Közösség érdekében áll az azt felváltó megállapodás jóváhagyása,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodást az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja. A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy 2008. augusztus 31-ét megelőzően kijelölje a jóváhagyó okiratnak a Közösség nevében történő letétbe helyezésére jogosult személyt.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET 2007. ÉVI NEMZETKÖZI KÁVÉMEGÁLLAPODÁS

TARTALOMJEGYZÉK

Cikk

Preambulum

I. FEJEZET – CÉLKITŰZÉSEK

1 Célkitűzések

II. FEJEZET – FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2 Fogalommeghatározások

III. FEJEZET – A TAGOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

3 A tagok általános kötelezettségei

IV. FEJEZET – TAGSÁG

4 Szervezeti tagság

5 Csoportos tagság

V. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET

6 A Nemzetközi Kávészervezet székhelye és szervezeti felépítése

7 Kiváltságok és mentességek

VI. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS

8 A Nemzetközi Kávétanács összetétele

9 A tanács hatásköre és feladatai

10 A tanács elnöke és alelnöke

11 A tanács ülésszakai

12 Szavazatok

13 A tanács szavazási eljárása

14 A tanács határozatai

15 Együttműködés más szervezetekkel

16 Nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés

VII. FEJEZET – AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS AZ ALKALMAZOTTAK

17 Az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak

VIII. FEJEZET – PÉNZÜGYEK ÉS IGAZGATÁS

18 Pénzügyi és igazgatási bizottság

19 Finanszírozás

20 Az igazgatási költségvetés meghatározása és a hozzájárulások mértékének megállapítása

21 A hozzájárulások befizetése

22 Kötelezettségek

23 Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele

IX. FEJEZET – PROMÓCIÓ ÉS PIACFEJLESZTÉS

24 A kereskedelmi és fogyasztási akadályok felszámolása

25 Promóció és piacfejlesztés

26 A feldolgozott kávéra vonatkozó intézkedések

27 Kávékeverékek és pótkávék

X. FEJEZET – A SZERVEZET PROJEKTTEVÉKENYSÉGE

28 Fejlesztés és projektfinanszírozás

XI. FEJEZET – A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ KÁVÉÁGAZAT

29 A magánszektor képviselőinek tanácsadó bizottsága

30 Kávé-világértekezlet

31 Tanácsadó fórum a kávéágazat finanszírozásáról

XII. FEJEZET – STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK, TANULMÁNYOK ÉS FELMÉRÉSEK

32 Statisztikai információk

33 Származási bizonyítvány

34 Tanulmányok, felmérések és jelentések

XIII. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

35 Az új megállapodás előkészítése

36 Fenntartható kávéágazat

37 Életszínvonal és munkakörülmények

XIV. FEJEZET – KONZULTÁCIÓ, VITÁK ÉS PANASZOK

38 Konzultációk

39 Viták és panaszok

XV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40 Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás

41 Ideiglenes alkalmazás

42 Hatálybalépés

43 Csatlakozás

44 Fenntartások

45 Önkéntes felmondás

46 Kizárás

47 Számlák kiegyenlítése a felmondó vagy kizárt taggal

48 Időbeli hatály, meghosszabbítás és megszüntetés

49 Módosítás

50 Kiegészítő és átmeneti rendelkezések

51 A megállapodás hiteles szövegei

Melléklet: A pörkölt, koffeinmentes, folyékony, illetve oldódó kávéra vonatkozó átváltási együtthatók a 2001. évi nemzetközi kávémegállapodás szerint.

2007. ÉVI NEMZETKÖZI KÁVÉMEGÁLLAPODÁS

Preambulum

Az ebben a megállapodásban részt vevő kormányok,

elismerve a kávé rendkívüli gazdasági szerepét számos országban, amelyek exportbevételük, ezáltal pedig társadalmi és gazdasági fejlesztési céljaik elérése tekintetében nagymértékben függnek ettől az árucikktől;

elismerve, hogy a kávéágazat emberek millióinak nyújt megélhetést, különösen a fejlődő országokban, és szem előtt tartva, hogy ezeknek az országoknak a nagy részében kisüzemi módszerekkel, családi gazdaságokban folyik a termelés;

elismerve a fenntartható kávéágazat hozzájárulását a nemzetközi szinten megállapított fejlesztési célok megvalósításához, beleértve a millenniumi fejlesztési célokat is, különös tekintettel a szegénység felszámolására;

elismerve, hogy szükséges a kávéágazat fenntartható fejlesztésének előmozdítása, amely a tagországokban a foglalkoztatás és a jövedelmek növekedéséhez, valamint az életszínvonal és a munkafeltételek javulásához vezet;

figyelembe véve, hogy a kávéval kapcsolatos kérdésekben folytatott szoros nemzetközi együttműködés, amely kiterjed a nemzetközi kereskedelemre is, elősegítheti egy gazdasági szempontból diverzifikáltabb globális kávéágazat kialakulását, a termelő országok gazdasági és társadalmi fejlődését, a kávétermelés és -fogyasztás fejlődését, valamint a kávét exportáló és importáló országok közötti kapcsolatok javulását;

figyelembe véve, hogy a tagok, a nemzetközi szervezetek, a magánszektor és az összes többi érintett együttműködése hozzájárulhat a kávéágazat fejlődéséhez;

elismerve, hogy a kávéval kapcsolatos információkhoz való nagyobb hozzáférés és a piaci alapú kockázatkezelési stratégiák segíthetnek kiküszöbölni a kávétermelés és -fogyasztás egyensúlytalanságait, amelyek változékonnyá tehetik a piacot és káros hatással lehetnek mind a termelőkre, mind a fogyasztókra; valamint

tudomásul véve az 1962., az 1968., az 1976., az 1983., az 1994. és a 2001. évi nemzetközi kávémegállapodások eredményeképpen létrejött nemzetközi együttműködésből fakadó előnyöket,

a következőkben állapodtak meg:

I. FEJEZET – CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

E megállapodás célja, hogy erősítse a globális kávéágazatot, és ösztönözze piaci alapú környezetben történő fenntartható fejlesztését az ágazat valamennyi szereplőjének előnyére azáltal, hogy:

1. elősegíti a kávéügyekben való nemzetközi együttműködést;

2. fórumot hoz létre a kormányok közötti és a magánszektor képviselőivel a kávéról folytatott tanácskozásokhoz;

3. bátorítja a tagokat, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható kávéágazatot alakítsanak ki;

4. konzultációs fórumot hoz létre a nemzetközi piacok strukturális feltételeiről, valamint a termelés és fogyasztás hosszú távú trendjeiről, amelyek a kereslet és kínálat egyensúlyát szabályozzák, és mind a fogyasztók, mind a termelők számára igazságos árakat eredményeznek;

5. ösztönzi a fejlesztést és az átláthatóságot a kávé minden típusának és formájának nemzetközi kereskedelmében, és hozzájárul a kereskedelmi akadályok lebontásához;

6. összegyűjti, terjeszti és közzéteszi a kávéval kapcsolatos gazdasági, technikai és tudományos információkat, statisztikákat és tanulmányokat, valamint a kutatás és fejlesztés eredményeit;

7. ösztönzi a fogyasztás és a piacok fejlesztését a kávé minden típusa és formája vonatkozásában, a kávétermelő országokban is;

8. fejleszti, értékeli és finanszírozást keres olyan projektek számára, amelyek a tagok és a világ kávégazdaságának hasznát szolgálják;

9. ösztönzi a kávé minőségének javítását a fogyasztók elégedettségének és a termelők előnyeinek növelése érdekében;

10. bátorítja a tagokat, hogy megfelelő élelmiszerbiztonsági eljárásokat alakítsanak ki a kávéágazatban;

11. támogatja a kávéval kapcsolatos technológiai eljárásoknak a tagok részére történő átadását elősegítő képzési és információs programokat;

12. bátorítja a tagokat, hogy olyan stratégiákat fejlesszenek ki és alkalmazzanak, amelyek erősítik a helyi közösségek és a kisgazdálkodók kapacitásait annak érdekében, hogy haszonra tehessenek szert a kávétermelésből, hozzájárulva ezzel a szegénység enyhítéséhez; valamint

13. hozzájárul azoknak a pénzügyi eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó információknak a hozzáférhetővé tételéhez, amelyek a kávétermelők segítségére lehetnek, ideértve a hitelhez való hozzáférést és a kockázatkezelési megközelítéseket is.

II. FEJEZET – FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(1) „kávé”: a kávécserje babtermése és a szemes kávé pergamenhéjas, nyers vagy pörkölt állapotban, beleértve a darált-, a koffeinmentes, a folyékony és az oldódó kávét egyaránt. A tanács ennek a megállapodásnak a hatálybalépését követően a lehető leghamarabb, azt követően pedig három évente ismételten felülvizsgálja a d), e), f) és g) albekezdésben felsorolt kávéfajtákra vonatkozó átváltási együtthatókat. Ezeket a felülvizsgálatokat követően a tanács megállapítja és közzéteszi a megfelelő átváltási együtthatókat. Az első felülvizsgálatot megelőzően, és amennyiben a tanács nem jut döntésre az ügyben, a 2001. évi kávémegállapodásban használt és e megállapodás mellékletében felsorolt átváltási együtthatók alkalmazandók. Ezekre a rendelkezésekre is figyelemmel az alább felsorolt fogalmak jelentése a következő:

14. „ nyerskávé ”: a zöld kávébab pörkölés előtt;

15. „ szárított kávébogyó (kávécseresznye) ”: a kávécserje szárított termése; a szárított kávébogyónak a nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a szárított kávébogyó nettó tömegét megszorozzuk 0,50-dal;

16. „ pergamenhéjas kávé ”: pergamenhéj által burkolt nyers kávészem; a pergamenhéjas kávénak a nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a pergamenhéjas kávé nettó tömegét megszorozzuk 0,80-dal;

17. „ pörkölt kávé ”: bármilyen mértékben pörkölt nyerskávé, a darált kávét is beleértve;

18. „ koffeinmentes kávé ”: olyan nyers-, pörkölt-, illetőleg oldódó kávé, amelyből kivonták a koffeint;

19. „ folyékony kávé ”: pörkölt kávéból kivont, vízben oldódó szilárd alkotórészekből készített oldat;

20. „ oldódó kávé ”: pörkölt kávéból kivont, vízben oldódó szilárd alkotórész.

(2) A „zsák” 60 kilogramm vagy 132,276 font nyerskávét; a „ tonna ” 1000 kilogrammot vagy 2 204,6 fontot; a „ font ” pedig 453,597 grammot jelent.

(3) A „ kávéév ” az október 1-jétől szeptember 30-áig tartó egy éves időszak.

(4) A „ szervezet ” és a „ tanács ” a Nemzetközi Kávészervezet és a Nemzetközi Kávétanács.

(5) A „ szerződő fél ” a 4. cikk (3) bekezdésében említett kormány, az Európai Közösség vagy bármely kormányközi szervezet, amely a 40., 41. és 42. cikk rendelkezéseinek megfelelően megerősítette, elfogadta, jóváhagyta ezt a megállapodást, illetőleg bejelentette ideiglenes alkalmazását, vagy a 43. cikknek megfelelően csatlakozott hozzá.

(6) A „ tagok ” a szerződő felek.

(7) Az „ exportáló tag ” vagy „ exportáló ország ” olyan tag vagy ország, amely nettó kávéexportőrnek minősül; vagyis olyan tag, illetve ország, amelynek kivitele meghaladja a behozatalt.

(8) Az „ importáló tag ” vagy „ importáló ország ” olyan tag vagy ország, amely nettó kávéimportőrnek minősül, vagyis olyan tag vagy ország, amelynek behozatala meghaladja a kivitelt.

(9) A „megosztott többségi szavazás” olyan szavazás, amelyhez a jelenlévő és szavazó exportáló tagok legalább 70%-ának, és a jelenlévő és szavazó importáló tagok legalább 70%-ának leadott és külön-külön számolt szavazata szükséges.

(10) A „letéteményes” az a kormányközi szervezet vagy a 2001. évi nemzetközi kávémegállapodás szerződő fele, amelyet a 2001. évi nemzetközi kávémegállapodásnak megfelelően a tanács 2008. január 31-e előtt meghozott konszenzusos határozata jelöl ki. Ez a határozat e megállapodás szerves részét képezi.

III. FEJEZET – A TAGOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

A tagok általános kötelezettségei

(1) A tagok vállalják, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az e megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, és teljes mértékben együttműködnek e megállapodás céljainak elérése érdekében; a tagok vállalják különösen, hogy egymás rendelkezésére bocsátják az e megállapodás működésének megkönnyítéséhez szükséges valamennyi információt.

(2) A tagok elismerik, hogy a származási bizonyítvány a kávékereskedelemre vonatkozó fontos információforrás. Ezért az exportáló tagok felelősséget vállalnak a származási bizonyítvány tanács által meghatározott szabályok szerinti kibocsátásának és alkalmazásának biztosításáért.

(3) A tagok elismerik továbbá, hogy az újrakivitelre vonatkozó információ szintén fontos a világ kávégazdaságának megfelelő elemzéséhez. Ezért az importáló tagok vállalják, hogy a tanács által meghatározott formában és módon rendszeres és pontos információt szolgáltatnak a kávé újrakiviteléről.

IV. FEJEZET – TAGSÁG

4. cikk

Szervezeti tagság

(1) Minden szerződő fél egyetlen tagnak számít a szervezetben.

(2) A tag olyan feltételek szerint változtathat tagsági kategóriáján, amelyekkel a tanács egyetért.

(3) E megállapodásban a „kormányok” utalást úgy kell tekinteni, hogy az vonatkozik az Európai Közösségre, illetve minden olyan kormányközi szervezetre is, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik e megállapodásról szóló tárgyalások folytatása, valamint a megállapodás megkötése és alkalmazása tekintetében.

5. cikk

Csoportos tagság

A tanácsnak és a letéteményesnek tett megfelelő bejelentés útján két vagy több szerződő fél nyilatkozhat arról, hogy tagcsoportként vesz részt a szervezetben; ez a bejelentés az érintett szerződő felek által meghatározott napon és a tanács által elfogadott feltételekkel lép hatályba.

V. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET

6. cikk

A Nemzetközi Kávészervezet székhelye és szervezeti felépítése

(1) Az 1962. évi nemzetközi kávémegállapodás értelmében létrehozott Nemzetközi Kávészervezet továbbra is fennmarad e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása és működésének felügyelete céljából.

(2) A szervezet székhelye Londonban van, ha a tanács másképp nem határoz.

(3) A szervezet legfőbb hatósága a Nemzetközi Kávétanács. A tanácsot szükség szerint a pénzügyi és igazgatási bizottság, a promóciós és piacfejlesztési bizottság, valamint a projektbizottság segíti. A tanácsot a magánszektor képviselőinek tanácsadó bizottsága, a kávé-világértekezlet és a kávéágazat finanszírozásával foglalkozó tanácsadó fórum is tanácsokkal látja el.

7. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) A szervezet jogi személy. Különösen szerződések megkötésére, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére, valamint bírósági eljárások megindítására jogosult.

(2) A szervezet, ügyvezető igazgatója, alkalmazottai és szakértői, valamint a tagok képviselőinek azon időszak során érvényes státuszára, kiváltságaira és mentességeire, amikor feladataik gyakorlása céljából a fogadó ország területén tartózkodnak, a fogadó kormány és a szervezet között létrejött székhely-megállapodás az irányadó.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett székhely-megállapodás független e megállapodástól. A székhely-megállapodás azonban a következő esetekben megszűnik:

a) a fogadó kormány és a szervezet közötti megállapodással;

b) a szervezet székhelyének a fogadó kormány országából történő elköltözése esetén; vagy

c) a szervezet megszűnése estén.

(4) A szervezet a tanács által jóváhagyandó megállapodásokat köthet egy vagy több taggal az e megállapodás megfelelő működéséhez szükséges kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan.

(5) A tagállamok kormányai, a fogadó kormány kivételével, ugyanazokat a lehetőségeket biztosítják a szervezetnek a valuta- és devizakorlátozásokkal, bankszámlavezetéssel és pénzátutalással kapcsolatosan, mint az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek.

VI. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS

8. cikk

A Nemzetközi Kávétanács összetétele

(1) A Nemzetközi Kávétanácsot a szervezet összes tagja alkotja.

(2) Minden egyes tag egy képviselőt és – amennyiben úgy kívánja – egy vagy több póttagot jelöl a tanácsba. A tagok egy vagy több tanácsadót is kijelölhetnek képviselőik, illetve azok póttagjai mellé.

9. cikk

A tanács hatásköre és feladatai

(1) A tanács gyakorolja mindazon hatásköröket, és minden olyan feladatot ellát, amelyek e megállapodás kifejezett rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek.

(2) A tanács szükség szerint bizottságokat és alárendelt szerveket állíthat fel és szüntethet meg, kivéve a 6. cikk (3) bekezdésében említetteket.

(3) A tanács meghozza azokat a rendelkezéseket és szabályokat, beleértve saját eljárási szabályzatát, valamint a szervezet pénzügyi és személyzeti szabályzatait, amelyek e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek és azokkal összhangban vannak. A tanács az eljárási szabályzatban rendelkezhet arról, hogy bizonyos kérdésekben ülésen kívül is határozhat.

(4) A tanács rendszeresen stratégiai cselekvési tervet készít munkája irányítása és a prioritások megállapítása érdekében, beleértve a 28. cikk alapján végrehajtott projekttevékenységek prioritásait, valamint a 34. cikk alapján elkészített tanulmányokat, felméréseket és jelentéseket is. A cselekvési tervben meghatározott prioritásoknak szerepelniük kell a tanács által jóváhagyott éves munkatervekben.

(5) A tanács vezeti továbbá az e megállapodás szerinti feladatainak végrehajtásához szükséges dokumentációt, és belátása szerint egyéb dokumentációt is vezethet.

10. cikk

A tanács elnöke és alelnöke

(1) A tanács minden kávéévre elnököt és alelnököt választ, akik fizetésüket nem a szervezettől kapják.

(2) Az elnököt vagy az exportáló tagok, vagy az importáló tagok képviselői közül, az alelnököt pedig a másik kategória képviselői közül választják. E tisztségek minden kávéévben váltakoznak a két kategória között.

(3) Sem az elnök, sem pedig az elnökként eljáró alelnök nem rendelkezik szavazati joggal. Ilyen esetben a póttag gyakorolja az érintett tag szavazati jogait.

11. cikk

A tanács ülésszakai

(1) A tanács évente két rendes ülést tart, illetve külön üléseket is, amennyiben úgy határoz. Bármely tíz tag kérésére összehívhat külön ülést. Az ülésről legalább 30 nappal korábban előzetes értesítést küld, kivéve sürgős esetekben, amikor legalább 10 nappal korábban megküldi az értesítést.

(2) Az üléseket a szervezet székhelyén tartják, hacsak a tanács másképp nem határoz. Amennyiben egy tag felkéri a tanácsot, hogy az ő területén tartsa az ülését, és a tanács beleegyezik a javaslatba, az érintett tag viseli a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltségeket.

(3) A tanács tagsággal nem rendelkező országokat, illetve a 15. és 16. cikkben felsorolt szervezeteket is meghívhat egyes üléseire megfigyelőként. A megfigyelők fogadásáról a tanács minden ülés előtt határoz.

(4) A tanács határozatképes, ha az exportáló és az importáló tagok több mint fele jelen van, és azok mindkét kategórián belül a szavazatok legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben a tanács ülésszakának nyitóülése, illetve az egyéb plenáris ülés nem határozatképes, az elnök legalább két órával elhalasztja a nyitóülést, illetve a plenáris ülést. Amennyiben az újonnan kijelölt időpontban sem határozatképes az ülés, az elnök ismételten legalább két órával elhalaszthatja a nyitóülést, illetve a plenáris ülést. Amennyiben az újra elhalasztott időpontban sem határozatképes az ülés, a határozatot igénylő napirendi pontokat a tanács következő ülésére halasztják.

12. cikk

Szavazatok

(1) Az exportáló tagok összesen 1000 szavazattal rendelkeznek, és az importáló tagok szintén összesen 1000 szavazattal rendelkeznek, amely szavazatok megoszlását az egyes tagsági kategóriákon belül, vagyis az exportáló, illetve az importáló tagok között, e cikk következő bekezdései szabályozzák.

(2) Minden egyes tag öt alapszavazattal rendelkezik.

(3) Az exportáló tagoknak járó szavazatok fennmaradó hányada az egyes exportáló tagok által az előző négy naptári év alatt valamennyi rendeltetési helyre lebonyolított kávékivitel átlagos mennyiségének arányában oszlik meg az exportáló tagok között.

(4) Az importáló tagoknak járó szavazatok fennmaradó hányada az egyes importáló tagok által az előző négy naptári év alatt lebonyolított kávébehozatal átlagos mennyiségének arányában oszlik meg az importáló tagok között.

(5) Az Európai Közösség vagy a 4. cikk (3) bekezdésében említett bármely kormányközi szervezet egy tagnak számít, és ennek megfelelő számú szavazattal rendelkezik; öt alapszavazattal rendelkezik, valamint az előző négy naptári évben lebonyolított kávébehozatal vagy –kivitel átlagos mennyisége arányában további szavazatokat kap.

(6) A szavazatok megoszlását a tanács minden kávéév elején meghatározza az e cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban, és a szavazatok ilyen megoszlása a tárgyév során mindvégig hatályban marad, kivéve, ha e cikk (7) bekezdése lép érvénybe.

(7) Amennyiben változás áll be a szervezet tagságában, illetve a 21. cikk értelmében valamely tag szavazati jogát felfüggesztik vagy visszaállítják, a tanács elrendeli a szavazatok újraelosztását e cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(8) Egy tag sem rendelkezhet a szavazatok kétharmadával vagy többel saját kategóriáján belül.

(9) Töredékszavazat nincs.

13. cikk

A tanács szavazási eljárása

(1) Minden egyes tag jogosult a rendelkezésére álló szavazatot leadni, a szavazatok azonban nem oszthatók meg. A tag ugyanakkor az e cikk (2) bekezdése értelmében rendelkezésére álló szavazatokat különbözőképpen is leadhatja.

(2) Az exportáló tag írásban meghatalmazhat egy másik exportáló tagot, az importáló tag pedig írásban meghatalmazhat egy másik importáló tagot arra, hogy érdekeit képviselje és szavazati jogát gyakorolja a tanács ülésén, illetve ülésein.

14. cikk

A tanács határozatai

(1) A tanács arra törekszik, hogy valamennyi határozatát és ajánlását egyhangúlag hozza meg. Amennyiben nem alakítható ki konszenzus, a tanács határozatait és ajánlásait megosztott többségi szavazással hozza, amelyhez a jelenlévő és szavazó exportáló tagok legalább 70%-ának, és a jelenlévő és szavazó importáló tagok legalább 70%-ának leadott és külön-külön számolt szavazata szükséges.

(2) A tanács megosztott többségi szavazással hozott összes határozatára a következő eljárás vonatkozik:

a) ha a megosztott többségi szavazás során a szükséges többséget három vagy annál kevesebb exportáló, illetve három vagy annál kevesebb importáló tag nemleges szavazata miatt nem érik el, a javaslatot – ha a tanács a jelenlévő tagok többségével úgy határoz – 48 órán belül ismét szavazásra bocsátják; valamint

b) amennyiben a megosztott többségi szavazás során ismét nem érik el a szükséges többséget, a javaslatot elutasítottnak tekintik.

(3) E megállapodás rendelkezéseinek értelmében a tagok a tanács határozatait kötelező érvényűnek fogadják el.

15. cikk

Együttműködés más szervezetekkel

(1) A tanács az ENSZ-szel és annak szakosított intézményeivel, egyéb megfelelő kormányközi szervezetekkel, valamint releváns nemzetközi és regionális szervezetekkel konzultáció és együttműködés létesítéséről állapodhat meg. A tanács teljes mértékben él a Közös Árualap és egyéb pénzügyi források által biztosított lehetőségekkel. Az említett megállapodások közé tartozhatnak olyan pénzügyi megállapodások is, amelyeket a tanács e megállapodás céljainak eléréséhez szükségesnek tart. Az ilyen megállapodások értelmében azonban a szervezet nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget az egyes tagok vagy más szervek kezességéért a projektek végrehajtása tekintetében. A tagok a szervezetben fennálló tagságuk következtében nem felelősek más tagok vagy szervek által ilyen projektekkel kapcsolatban felvett, illetve nyújtott hitelekből eredő tartozásokért.

(2) A szervezet lehetőség szerint információt gyűjthet a tagoktól, tagsággal nem rendelkező személyektől, valamint a donor- és egyéb szervezetektől a kávéágazatot érintő fejlesztési projektekről és programokról. Adott esetben a szervezet az érintett felek beleegyezésével az említett szervezetek és a tagok számára is rendelkezésre bocsáthatja ezt az információt.

16. cikk

Nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés

E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a szervezet a 15., 29., 30. és 31. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül együttműködési tevékenységeket alakíthat ki és mélyíthet el olyan nem kormányzati szervezetekkel, amelyek tapasztalattal rendelkeznek a kávéágazat aspektusait illetően, illetve egyéb, kávéügyekben illetékes szakértőkkel.

VII. FEJEZET – AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS AZ ALKALMAZOTTAK

17. cikk

Az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak

(1) Az ügyvezető igazgatót a tanács nevezi ki. Az ügyvezető igazgató megbízatásának feltételeit a tanács határozza meg a hasonló kormányközi szervezetek megfelelő tisztviselőinek megbízatási feltételeivel összhangban.

(2) Az ügyvezető igazgató a szervezet fő igazgatási tisztviselője, és felelősséggel tartozik az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban rá ruházott kötelezettségek teljesítéséért.

(3) Az ügyvezető igazgató nevezi ki a szervezet alkalmazottjait a tanács által elfogadott szabályoknak megfelelően.

(4) Sem az ügyvezető igazgató, sem pedig az alkalmazottak nem rendelkezhetnek pénzügyi érdekeltséggel a kávéiparban, a kávékereskedelemben és a kávészállításban.

(5) Kötelezettségük végzése során az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak nem kérhetnek és nem is kaphatnak utasításokat a tagoktól vagy a szervezeten kívüli hatóságtól. Tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely hatással lehet a kizárólag a szervezetnek felelős nemzetközi tisztviselőként betöltött pozíciójukra. A tagok vállalják, hogy tiszteletben tartják az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak felelősségi körének kizárólagosan nemzetközi jellegét, és nem próbálják befolyásolni őket kötelességük teljesítésében.

VIII. FEJEZET – PÉNZÜGYEK ÉS IGAZGATÁS

18. cikk

Pénzügyi és igazgatási bizottság

Megalakul a pénzügyi és igazgatási bizottság . A bizottság összetételét és hatáskörét a tanács állapítja meg. A bizottság felelős a tanácsnak jóváhagyásra benyújtandó igazgatási költségvetés elkészítésének felügyeletéért, valamint olyan egyéb feladatok végrehajtásáért, amelyekkel a tanács bízza meg, amelyek között a bevételek és kiadások ellenőrzése, valamint a szervezet igazgatásával kapcsolatos ügyek szerepelnek. A pénzügyi és igazgatási bizottság jelentést tesz tevékenységéről a tanácsnak.

19. cikk

Finanszírozás

(1) A tanácsba küldött delegációk és a tanács bármely bizottságába küldött képviselők költségeit az érintett kormányok viselik.

(2) Az e megállapodás végrehajtásához szükséges egyéb költségeket a tagoknak a 20. cikk rendelkezései alapján megállapított éves hozzájárulásai, valamint a tagok részére nyújtott különféle szolgáltatásokból, továbbá a 32. és 34. cikk értelmében összeállított információk vagy tanulmányok értékesítéséből származó jövedelmek fedezik.

(3) A szervezet működésében a pénzügyi év megegyezik a kávéévvel.

20. cikk

Az igazgatási költségvetés meghatározása és a hozzájárulások mértékének megállapítása

(1) Minden egyes pénzügyi év második felében a tanács jóváhagyja a szervezet következő évre vonatkozó igazgatási költségvetését, és megállapítja az egyes tagok hozzájárulását ehhez a költségvetéshez. Az igazgatási költségvetés tervezetét az ügyvezető igazgató készíti el a pénzügyi és igazgatási bizottság felügyelete mellett, a 18. cikk rendelkezései szerint.

(2) Egy adott pénzügyi évben az egyes tagok igazgatási költségvetéshez való hozzájárulásának mértéke arányos az arra a pénzügyi évre szóló igazgatási költségvetés jóváhagyásakor meglévő szavazati számának valamennyi tag összes szavazati számához viszonyított arányával. Amennyiben azonban annak a pénzügyi évnek az elején, amelyre a hozzájárulásokat megállapítják, változik a tagok közti szavazatmegoszlás a 12. cikk (6) bekezdésének rendelkezései szerint, az adott évre vonatkozó hozzájárulásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. A hozzájárulások mértékének megállapításakor valamennyi tag szavazata számít, tekintet nélkül valamely tag szavazati jogának felfüggesztésére, vagy a szavazatok emiatt történő újrafelosztására.

(3) A szervezethez e megállapodás hatálybalépését követően a 42. cikk szerint csatlakozó tagok első hozzájárulását a tanács e tag szavazatainak száma és a folyó pénzügyi évből hátralévő időszak alapján állapítja meg, a többi tag folyó pénzügyi évre meghatározott hozzájárulása azonban nem változik.

21. cikk

A hozzájárulások befizetése

(1) Az egyes pénzügyi évek igazgatási költségvetéséhez való hozzájárulások szabadon átváltható valutában fizetendők be az adott pénzügyi év első napján.

(2) Ha valamelyik tag igazgatási költségvetéshez való hozzájárulásának befizetése a hozzájárulás esedékességétől számított hat hónapon belül nem történik meg, szavazati jogát és a szakbizottságok ülésein való részvételi jogát mindaddig felfüggesztik, amíg teljes mértékben be nem fizeti hozzájárulását. Azonban – ha a tanács másképp nem határoz – a többi jogától nem fosztható meg az érintett tag, és e megállapodásból fakadó kötelezettségei alól sem mentesül.

(3) Az a tag, amelynek a szavazati jogát e cikk (2) bekezdése értelmében felfüggesztették, továbbra is köteles hozzájárulását megfizetni.

22. cikk

Kötelezettségek

(1) A 6. cikk (3) bekezdése szerint működő szervezet nem jogosult arra, hogy kötelezettséget vállaljon az e megállapodásban foglaltakon túl, és a tagok külön sem hatalmazhatják fel a szervezetet erre; a szervezetnek különösen kölcsön felvételére nincs jogosultsága. Szerződéskötési jogosultságával élve a szervezet belefoglalja e cikk rendelkezéseit az általa kötött szerződésekbe azzal a céllal, hogy felhívja azokra szerződő partnerei figyelmét, de az említett feltételek szerződésbe foglalásának elmulasztása nem teszi érvénytelenné vagy helyezi hatályon kívül az adott szerződést.

(2) A tagok felelőssége az e megállapodásban kifejezetten előírt kötelezettségeire korlátozódik. A szervezettel kapcsolatban álló harmadik személyek úgy tekintendők, hogy tudomásuk van e megállapodásnak a tagok felelősségére vonatkozó rendelkezéseiről.

23. cikk

Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele

Az egyes pénzügyi évek lezárását követően minél előbb, de legkésőbb hat hónapon belül el kell készíteni a szervezet vagyonáról, kötelezettségeiről, bevételeiről és kiadásairól szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött éves kimutatást. Ezt be kell nyújtani a tanácsnak soron következő ülése alkalmával történő jóváhagyásra.

IX. FEJEZET – PROMÓCIÓ ÉS PIACFEJLESZTÉS

24. cikk

A kereskedelmi és fogyasztási akadályok felszámolása

(1) A tagok elismerik a kávéágazat fenntartható fejlődésének, valamint az olyan jelenlegi és új akadályok felszámolásának fontosságát, amelyek gátolhatják a kereskedelmet és a fogyasztást, ezzel együtt elismerik a tagok szabályozáshoz és új rendeletek bevezetéséhez való jogát is, amelyek a nemzeti egészségügyi és környezetvédelmi politikák céljainak elérését szolgálják a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban, beleértve a nemzetközi kereskedelemre vonatkozókat is.

(2) A tagok elismerik, hogy jelenleg hatályban vannak olyan intézkedések, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben gátolják a kávéfogyasztás növekedését, különös tekintettel a következőkre:

a) a kávéra vonatkozó behozatali szabályok, beleértve a preferenciális és egyéb tarifákat, kvótákat, kormányzati monopóliumok és hivatalos felvásárlási ügynökségek műveleteit, valamint egyéb adminisztratív szabályokat és kereskedelmi gyakorlatokat;

b) közvetlen és közvetett támogatásokkal kapcsolatos kiviteli intézkedések, valamint egyéb közigazgatási szabályok és kereskedelmi gyakorlatok; és

c) a fogyasztást befolyásoló belkereskedelmi feltételek, valamint nemzeti és regionális szintű jogi és közigazgatási rendelkezések.

(3) A fent említett célokra és e cikk (4) bekezdésére tekintettel a tagok törekednek a kávéra kivetett vámok csökkentésére, illetve egyéb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok a fogyasztás növekedése elől.

(4) Közös érdeküket szem előtt tartva a tagok vállalják, hogy keresik a módját az e cikk (2) bekezdésében a kereskedelem és a fogyasztás növekedésével kapcsolatosan említett korlátok lebontásának és végül lehetőség szerinti teljes felszámolásának, vagy legalábbis hatásuk jelentős csökkentésének.

(5) Figyelembe véve az e cikk (4) bekezdése értelmében vállalt kötelezettségeket, a tagok évente tájékoztatják a tanácsot az e cikkben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

(6) Az ügyvezető igazgató rendszeres időközönként felmérést készít a fogyasztás akadályairól, amelyet a tanács megvizsgál.

(7) Az e cikkben foglalt célok megvalósításának támogatása érdekében a tanács ajánlásokat tehet a tagoknak, akik a lehető leghamarabb jelentést nyújtanak be a tanácsnak az ajánlások végrehajtására hozott intézkedésekről.

25. cikk

Promóció és piacfejlesztés

(1) A tagok elismerik azokat az exportáló és importáló tagok számára egyaránt előnyös hatásokat, amelyek a fogyasztás ösztönzésére, a termékek minőségének javítására és a kávé piacainak exportáló tagokra is kiterjedő fejlesztésére tett erőfeszítésekből származnak.

(2) A promóciós és piacfejlesztési tevékenységek közé tartozhatnak az információs kampányok, a kutatás, a kapacitásfejlesztés, valamint a kávétermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos tanulmányok elkészítése.

(3) Az ilyen tevékenységek a tanács éves munkaprogramjába, illetve a 28. cikkben említetteknek megfelelően a szervezet projekttevékenységei közé tartozhatnak, és a tagok, nem tagok, egyéb szervezetek és a magánszféra önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozhatók.

(4) Megalakul a promóciós és piacfejlesztési bizottság. A bizottság összetételét és hatáskörét a tanács állapítja meg.

26. cikk

A feldolgozott kávéra vonatkozó intézkedések

A tagok felismerik, hogy szükséges kiszélesíteni a fejlődő országok gazdaságainak alapjait, többek között iparosítás és ipari termékek kivitele útján, beleértve a kávéfeldolgozást és a feldolgozott kávé kivitelét, a 2. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és g) albekezdése szerint. Ezzel összefüggésben a tagok kerülik az olyan kormányzati intézkedések elfogadását, amelyek hátrányosan befolyásolják más tagok kávéágazatát.

27. cikk

Kávékeverékek és pótkávék

(1) A tagok nem tarthatnak hatályban olyan rendeleteket, amelyek kereskedelmi viszonteladás céljából előírják más termékek kávéval való keverését, feldolgozását vagy felhasználását. A tagok törekednek arra, hogy megtiltsák azon termékek kávé néven történő árusítását és reklámozását, amelyek kevesebb mint 95% nyerskávénak megfelelő alapanyagot tartalmaznak.

(2) Az ügyvezető igazgató rendszeresen jelentést készít a tanácsnak az e cikkben foglalt rendelkezések betartásáról.

X. FEJEZET – A SZERVEZET PROJEKTTEVÉKENYSÉGE

28. cikk

Fejlesztés és projektfinanszírozás

(1) A tagok és az ügyvezető igazgató olyan projektpályázatokat nyújthatnak be, amelyek hozzájárulnak e megállapodás és egy vagy több olyan prioritási munkaterület céljainak megvalósításához, amelyet a tanács a 9. cikk szerint jóváhagyott stratégiai cselekvési tervben határozott meg.

(2) A tanács eljárásokat és mechanizmusokat határoz meg a projektek benyújtását, elbírálását, jóváhagyását, rangsorolását és támogatását illetően, valamint a projektek végrehajtására, nyomon követésére, értékelésére és eredményeinek széles körű terjesztésére vonatkozóan.

(3) A tanács minden ülésén az ügyvezető igazgató jelentést tesz az összes, tanács által jóváhagyott projekt állapotáról, beleértve azokat is, amelyek finanszírozásra várnak, végrehajtás alatt állnak, vagy a legutóbbi tanács ülés óta lezárásra kerültek.

(4) Megalakul a projektbizottság. A bizottság összetételét és hatáskörét a tanács állapítja meg.

XI. FEJEZET – A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ KÁVÉÁGAZAT

29. cikk

A magánszektor képviselőinek tanácsadó bizottsága

(1) A magánszektor képviselőinek tanácsadó bizottsága (a továbbiakban: MKTB) olyan tanácsadó testület, amely a tanács által folytatott konzultációkkal kapcsolatosan javaslatot tehet, és felkérheti a tanácsot az e megállapodással kapcsolatos ügyek vizsgálatára.

(2) Az MKTB az exportáló országok magánszektorának nyolc képviselőjéből, valamint az importáló országok magánszektorának nyolc képviselőjéből áll.

(3) Az MKTB tagjai a tanács által két kávéévenként kijelölt szervezetek és testületek képviselői, akik újraválaszthatók. A tanács törekszik arra, hogy a következőket jelölje ki:

a) két-két magánszektorbeli kávétársulást vagy egyéb testületet az exportáló országokból vagy régiókból a négy kávécsoport mindegyikét külön képviselve, amelyek lehetőség szerint a termelőket és az exportőröket egyaránt képviselik, továbbá minden egyes képviselő mellé egy vagy több póttagot; és

b) nyolc magánszektorbeli kávétársulást, illetve egyéb testületet az importáló országokból, legyenek akár tagok, akár pedig tagsággal nem rendelkező országok, amelyek lehetőség szerint mind az importőröket, mind a kávépörköléssel foglalkozókat képviselik, továbbá minden egyes képviselő mellé egy vagy több póttagot.

(4) Az MKTB minden egyes tagja kijelölhet egy vagy több tanácsadót.

(5) Az MKTB-nek a tagok közül egy évre választott elnöke és alelnöke van. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók. Az elnök és az alelnök nem részesül díjazásban a szervezet részéről. Az elnök megfigyelőként részt vesz a tanács ülésein.

(6) Az MKTB általában a szervezet székhelyén tartja üléseit, a tanács rendes ülésszakának idején. Amennyiben a tanács úgy dönt, hogy elfogadja egy tag felkérését arra, hogy az ő területén tartsa meg soron következő ülését, az MKTB ülésére is azon a területen kerül sor, amely esetben a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltségeket a fogadó ország vagy az ülést vendégül látó magánszektorbeli szervezet fizeti.

(7) Az MKTB a tanács jóváhagyásával rendkívüli ülést hívhat össze.

(8) Az MKTB rendszeresen jelentést készít a tanácsnak.

(9) Az MKTB e megállapodással összhangban maga alkotja meg eljárási szabályzatát.

30. cikk

Kávé-világértekezlet

(1) A tanács megállapodik arról, hogy megfelelő időközönként kávé-világértekezletet (a továbbiakban: világértekezlet) tart, amelynek résztvevői az exportáló és importáló tagok, a magánszektor képviselői és más érdekelt felek, beleértve a tagsággal nem rendelkező országokból érkező résztvevőket. A tanács a világértekezlet elnökével együttműködve felelős azért, hogy a világértekezlet hozzájáruljon e megállapodás céljainak elősegítéséhez.

(2) A világértekezletnek egy elnöke van, aki nem részesül díjazásban a szervezet részéről. Az elnök, akit megfelelő időszakra a tanács nevez ki, megfigyelőként részt vehet a tanács ülésein.

(3) A tanács a magánszektor képviselőinek tanácsadó bizottságával folytatott konzultációt követően dönt a világértekezlet hivatalos formájáról, megnevezéséről, tárgyáról és időpontjáról. A világértekezletet általában a szervezet székhelyén kell tartani a tanács ülésszakának idején. Amennyiben a tanács úgy dönt, hogy elfogadja egy tagjának felkérését arra, hogy az ő területén tartsa meg soron következő ülését, a világértekezlet megrendezésére is azon a területen kerülhet sor, amely esetben az ülés házigazdájának minősülő ország fizeti a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltséget.

(4) Amennyiben a tanács másképp nem határoz, a világértekezlet önfinanszírozó.

(5) Az elnök beszámol a tanácsnak a világértekezlet következtetéseiről.

31. cikk

Tanácsadó fórum a kávéágazat finanszírozásáról

(1) A tanács megfelelő időközönként és a többi releváns szervezettel együttműködve összehívja a kávéágazat finanszírozásával foglalkozó tanácsadó fórumot (a továbbiakban: a fórum) annak érdekében, hogy ösztönözze a konzultációt a kávéágazat finanszírozásával és kockázatkezelésével kapcsolatos témákban, különös hangsúlyt fektetve a kávétermelő területek kis- és közepes méretű termelőinek és a helyi közösségeknek a helyzetére.

(2) A fórumon részt vesznek a tagok, a kormányközi szervezetek, a pénzügyi szervezetek, a magánszektor, a nem kormányzati szervezetek, a tagsággal nem rendelkező érdekelt államok képviselői, és egyéb, megfelelő szakértelemmel rendelkező résztvevők. Amennyiben a tanács másképp nem határoz, a fórum önfinanszírozó.

(3) A tanács megállapítja a fórum működésére, az elnök kijelölésére és az eredmények közzétételére vonatkozó eljárási szabályokat, lehetőség szerint a 34. cikk rendelkezéseivel összhangban létrehozott mechanizmusok alkalmazásával. Az elnök beszámol a tanácsnak a fórum eredményeiről.

XII. FEJEZET – STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK, TANULMÁNYOK ÉS FELMÉRÉSEK

32. cikk

Statisztikai információk

(1) A szervezet a következő információkat összegyűjtő, cserélő és közzétevő központként működik:

a) statisztikai információk a világszintű termelésről, az árakról, a kivitelről, a behozatalról és újrakivitelről, a kávé értékesítéséről és fogyasztásáról, beleértve a különböző piaci kategóriákba tartozó kávé és a kávét tartalmazó termékek termelésére, fogyasztására, kereskedelmére és áraira vonatkozó információkat is; és

b) szükség szerint a kávé termesztésére, feldolgozására és felhasználására vonatkozó technikai információk.

(2) A tanács felszólíthatja a tagokat, hogy azok szolgáltassanak részére a működéséhez szükségesnek ítélt információkat, többek között rendszeres statisztikai jelentéseket a kávétermelésről, a termelési tendenciákról, a kivitelről, a behozatalról, az újrakivitelről, a forgalmazásról, a fogyasztásról, a készletekről, az árakról és az adókról, de nem tesz közzé olyan információt, amely alapján azonosítható lenne a kávétermelő, -feldolgozó, illetve -értékesítő személy vagy vállalat tevékenysége. Kérésre a tagok a lehető legrészletesebb, legaktuálisabb és legpontosabb információkat bocsátják a tanács rendelkezésére.

(3) A tanács tájékoztató árrendszert hoz létre, és gondoskodik az aktuális piaci helyzetet tükröző napi, összetett tájékoztató ár közzétételéről.

(4) Amennyiben egy tag elmulasztja a tanács által a szervezet megfelelő működéséhez kért statisztikai vagy más jellegű információk szolgáltatását, vagy nehézségei támadnak annak ésszerű határidőn belül történő szolgáltatásával kapcsolatban, a tanács megkövetelheti az érintett tagtól, hogy adjon magyarázatot a teljesítés elmulasztására. A tag tájékoztathatja a tanácsot nehézségeiről, és technikai segítséget is kérhet.

(5) Amennyiben úgy találják, hogy a kérdésben technikai segítségre van szükség, vagy ha egy tag két egymást követő éven át nem szolgáltatta az e cikk (2) bekezdésében előírt információkat, és nem kért technikai segítséget a tanácstól vagy nem indokolta mulasztása okát, a tanács olyan kezdeményezéseket tehet, amelyek valószínűleg a kért adatok szolgáltatására késztetik az ilyen tagot.

33. cikk

Származási bizonyítvány

(1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a nemzetközi kávékereskedelemmel kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtését és felmérje az egyes exportáló tagok által kivitt kávé mennyiségét, a szervezet a tanács által jóváhagyott szabályok szerint működő származásibizonyítvány-rendszert vezet be.

(2) Az exportáló tagok által lebonyolított valamennyi kávékiviteli ügylethez érvényes származási bizonyítvány szükséges. A származási bizonyítványt a tag által kiválasztott és a szervezet által jóváhagyott illetékes szerv bocsátja ki a tanács által meghatározott szabályok szerint.

(3) Az egyes exportáló tagok tájékoztatják a szervezetet arról a kormányzati vagy nem kormányzati szervről, amely az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátja. Nem kormányzati szerv esetében a tanács által jóváhagyott szabályok szerint a szervezet külön jóváhagyása szükséges.

(4) Rendkívüli esetben az exportáló tag megfelelő indokkal alátámasztott kérelmet intézhet a tanácshoz azért, hogy az a származási bizonyítványban a kávékivitelre vonatkozóan közölt adatokat egyéb módon továbbítsa a szervezethez.

34. cikk

Tanulmányok, felmérések és jelentések

(1) A tagok segítése érdekében a szervezet ösztönzi a kávéágazat megfelelő aspektusaira vonatkozó tanulmányok, felmérések, technikai jelentések és más dokumentumok készítését.

(2) Ide tartozhat a kávétermelés és -értékesítés gazdaságáról végzett munka, a kávéértéklánc elemzése, a pénzügyi és egyéb kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítések, a kormány intézkedéseinek hatása a kávé termelésére és fogyasztására, a kávéágazat fenntarthatósági aspektusai, a kávé és az egészség közötti kapcsolat, valamint a kávépiac terjeszkedési lehetőségei hagyományos és lehetséges új célokra.

(3) Az összegyűjtött, összesített, elemzett és terjesztett információk közé tartozhatnak, amennyiben ez technikailag megvalósítható, a következők is:

a) az olyan tényezőket figyelembe vevő kávémennyiségek és -árak, mint például a különböző földrajzi területek és a termelés minőségét befolyásoló feltételek; és

b) a piacszerkezetre, a piaci résekre, valamint a termelés és fogyasztás kialakuló trendjeire vonatkozó információk.

(4) E cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a tanács éves munkaprogramot fogad el a tanulmányok, felmérések és jelentések vonatkozásában, amely tartalmazza a szükséges források becslését is. Ezeket a tevékenységeket vagy az igazgatási költségvetés tartalékalapjából, vagy pótlólagos költségvetési forrásokból finanszírozzák.

(5) A szervezet különös hangsúlyt fektet a kis kávétermelők információhoz jutásának megkönnyítéséhez, hogy ezáltal hozzájáruljon pénzügyi teljesítményük javulásához a hitel- és kockázatkezelést is beleértve.

XIII. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Az új megállapodás előkészítése

(1) A tanács megvizsgálhatja egy új nemzetközi kávémegállapodás kidolgozásának lehetőségét.

(2) Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása érdekében a tanács megvizsgálja a szervezet által e megállapodás 1. cikke szerinti célok megvalósítása terén elért előrehaladást.

36. cikk

Fenntartható kávéágazat

A tagok törekednek a kávétermelési és -feldolgozási forrásokkal való fenntartható gazdálkodásra, szem előtt tartva az 1992-ben Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és fejlődés konferenciáján elfogadott Agenda 21-ben rögzített, valamint a 2002-ben Johannesburgban tartott fenntartható fejlődésről szóló világcsúcson elfogadott fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elveket és célokat.

37. cikk

Életszínvonal és munkakörülmények

A tagok fejlődési szintjüknek megfelelően törekednek a kávéágazatban foglalkoztatott emberek életszínvonalának és munkafeltételeinek javítására, szem előtt tartva az ezen a téren nemzetközileg elfogadott elveket és alkalmazandó normákat. A tagok elfogadják továbbá, hogy a munkakörülményeket nem használják fel protekcionista kereskedelempolitikai célokra.

XIV. FEJEZET – KONZULTÁCIÓ, VITÁK ÉS PANASZOK

38. cikk

Konzultációk

A tagok teljes körű és megfelelő lehetőséget biztosítanak a többi tag által a megállapodással kapcsolatos ügyekben emelt esetleges kifogások tekintetében folytatott konzultációra. Az ilyen konzultáció során az egyik fél kérésére és a másik beleegyezésével az ügyvezető igazgató független bizottságot állít fel, amely jószolgálati feladatot lát el a felek közötti megegyezés céljából. A bizottság működésével kapcsolatos költségek nem terhelhetők a szervezetre. Amennyiben az egyik fél nem egyezik bele abba, hogy az ügyvezető igazgató bizottságot állítson fel, vagy ha a konzultáció nem vezet eredményre, az ügy a 39. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a tanács elé terjeszthető. Amennyiben a konzultáció eredményes, azt jelentik az ügyvezető igazgatónak, aki valamennyi taghoz eljuttatja a jelentést.

39. cikk

Viták és panaszok

(1) Az e megállapodás értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő, tárgyalás útján nem rendeződő vitákat a vitában érintett bármely tag kérésére a tanács elé terjesztik döntéshozatal céljából.

(2) A tanács vita- és panaszrendezési eljárást alakít ki.

XV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás

(1) Amennyiben nem születik más rendelkezés a kérdésben, ez a megállapodás a letéteményes központjában 2008. február 1-től 2008. augusztus 31-ig áll nyitva aláírásra a 2001. évi kávémegállapodás szerződő felei és azon kormányok előtt, amelyeket meghívtak a tanács ezen megállapodást elfogadó ülésére.

(2) E megállapodás hatálybalépésének az aláíró kormányok jogrendjének megfelelő megerősítés, elfogadás, illetve jóváhagyás a feltétele.

(3) Amennyiben a 42. cikk máshogy nem rendelkezik, a megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat legkésőbb 2008. szeptember 30-án kell letétbe helyezni a letéteményesnél. A tanács azonban haladékot adhat azoknak az aláíró kormányoknak, amelyek nem tudják a megadott határidőre letétbe helyezni a megfelelő okiratot. A tanács ezeket a határozatokat eljuttatja a letéteményeshez.

(4) Az aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás, illetve az ideiglenes alkalmazás bejelentése alkalmával az Európai Közösség nyilatkozatot helyez letétbe a letéteményesnél, amely igazolja a Közösség kizárólagos hatáskörét az e megállapodás által szabályozott kérdésekben. Az Európai Közösség tagállamai nem válhatnak e megállapodás szerződő feleivé.

41. cikk

Ideiglenes alkalmazás

Az aláíró kormány, amelynek szándékában áll megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni ezt a megállapodást, bármikor bejelentheti a letéteményesnek, hogy ezt az egyezményt jogi eljárásainak megfelelően ideiglenesen alkalmazni fogja.

42. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás akkor lép véglegesen hatályba, amikor – a 21. cikkben említett lehetséges felfüggesztés figyelembe vétele nélkül – a 2007. szeptember 28-i állapotok alapján számítva az exportáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező aláíró kormányok és az importáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező aláíró kormányok elhelyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a letéteményesnél. Egyéb esetben pedig bármely időpontban véglegesen hatályba léphet e megállapodás, amennyiben e cikk (2) bekezdésének értelmében ideiglenesen már hatályba lépett, és a letétbe helyezett megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratok megfelelnek a fenti százalékos viszonyszámoknak.

(2) Amennyiben ez a megállapodás nem lépett véglegesen hatályba 2008. szeptember 25-ig, ezen a napon vagy az ezt követő tizenkét hónap során bármikor ideiglenesen hatályba lép, ha az e cikk (1) bekezdésében meghatározott számú szavazattal rendelkező aláíró kormányok elhelyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirataikat a letéteményesnél, vagy a 41. cikk rendelkezéseinek megfelelően bejelentést tettek a letéteményesnek.

(3) Amennyiben ez a megállapodás ideiglenesen hatályba lépett, de nem lépett hatályba véglegesen 2009. szeptember 25-ig, megszűnik ideiglenes hatálya, kivéve, ha azok az aláíró kormányok, amelyek letétbe helyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirataikat, illetve a 41. cikk rendelkezéseinek megfelelően bejelentést tettek a letéteményesnek, kölcsönös egyetértéssel úgy határoznak, hogy a megállapodás maradjon ideiglenesen hatályban egy meghatározott időtartam erejéig. Ezek az aláíró kormányok kölcsönös egyetértésben úgy is határozhatnak, hogy ez a megállapodás maguk között véglegesen hatályba lép.

(4) Amennyiben ez a megállapodás nem lépett sem véglegesen, sem ideiglenesen hatályba 2009. szeptember 25-ig e cikk (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezései alapján, azok az aláíró kormányok, amelyek saját jogrendjüknek megfelelően letétbe helyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirataikat, kölcsönös egyetértéssel úgy határozhatnak, hogy a megállapodás közöttük véglegesen hatályba lép.

43. cikk

Csatlakozás

(1) Amennyiben e megállapodás másképp nem rendelkezik, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy annak bármely szakosított intézménye tagállamának kormánya , illetve a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott bármely kormányközi szervezet csatlakozhat e megállapodáshoz a tanács által meghatározandó eljárások szerint.

(2) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe. A csatlakozás az okirat letétbe helyezésével lép hatályba.

(3) A csatlakozási okirat letétbe helyezésekor a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott bármely kormányközi szervezet nyilatkozatot helyez letétbe, amely igazolja kizárólagos hatáskörét az e megállapodás által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezetek tagállamai nem válhatnak e megállapodás szerződő feleivé.

44. cikk

Fenntartások

E megállapodás rendelkezéseire vonatkozóan nem lehet fenntartással élni.

45. cikk

Önkéntes felmondás

Bármely szerződő fél a letéteményeshez intézett értesítés útján bármikor felmondhatja a megállapodást. A felmondás 90 nappal az értesítés kézhezvételét követően lép hatályba.

46. cikk

Kizárás

Amennyiben a tanács úgy határoz, hogy valamely tag megszegte e megállapodás szerinti kötelezettségeit, továbbá úgy határoz, hogy ez a megszegés jelentősen károsítja e megállapodás működését, kizárhatja ezt a tagot a szervezetből. A tanács erről haladéktalanul tájékoztatja a letéteményest. A tag kilencven nappal a tanács határozata után megszűnik a szervezet tagja és a megállapodás szerződő fele lenni.

47. cikk

Számlák kiegyenlítése a felmondó vagy kizárt taggal

(1) A tanács határozza meg a felmondási joggal élő vagy kizárt taggal való elszámolás módját. A szervezet a felmondási joggal élő vagy kizárt tag által már befizetett összegeket visszatartja, a tag pedig köteles megfizetni azokat az összegeket, amelyekkel a felmondás vagy kizárás hatálybalépésének napján a szervezetnek tartozik; amennyiben azonban a szerződő fél nem tud elfogadni valamely módosítást, és ennek következtében a 49. cikk (2) bekezdése értelmében a továbbiakban nem vesz részt e megállapodásban, a tanács egyéb méltányosnak ítélt elszámolási módot is meghatározhat.

(2) Az a tag, amely nem vesz részt a megállapodásban, nem jogosult részesedésre a szervezet felszámolásából vagy a szervezet más eszközeinek elidegenítéséből befolyt bevételekből; nem felelős ugyanakkor a szervezet esetleges hiányainak megfizetéséért a megállapodás megszűnésekor.

48. cikk

Időbeli hatály, meghosszabbítás és megszüntetés

(1) Ez a megállapodás az ideiglenes vagy végleges hatályba lépést követően tíz évig marad hatályban, amennyiben e cikk (3) bekezdése értelmében meg nem hosszabbítják, vagy e cikk (4) bekezdése értelmében meg nem szüntetik.

(2) A tanács a hatálybalépés után öt évvel felülvizsgálja a megállapodást, és adott esetben határozatokat hoz.

(3) A tanács dönthet a megállapodás lejárati idején túl történő meghosszabbításáról egy vagy több egymást követő időszakra, amelyek összesen legfeljebb nyolc évet tehetnek ki. Az a tag, amely nem fogadja el e megállapodás meghosszabbítását, a hosszabbítási időszak kezdete előtt írásban értesíti erről a tanácsot és a letéteményest, és a meghosszabbítás kezdőnapjával megszűnik e megállapodás szerződő fele lenni.

(4) A tanács bármikor határozhat e megállapodás megszüntetéséről. A megszüntetés a tanács által meghatározott napon lép hatályba.

(5) A tanács e megállapodás megszüntetésére való tekintet nélkül továbbra is fennmarad olyan időtartamra, amely ahhoz szükséges, hogy meghozza a szervezet felszámolásához, számláinak rendezéséhez és eszközeinek elidegenítéséhez szükséges határozatokat.

(6) A tanács továbbítja a letéteményeshez az e megállapodás időtartamával és/vagy megszüntetésével kapcsolatos határozatokat, valamint a tanácsnak e cikk értelmében megküldött értesítéseket.

49. cikk

Módosítás

(1) A tanács javasolhatja a megállapodás módosítását, és az összes szerződő felet értesíti erről a javaslatról. A módosítás a szervezet összes tagjára vonatkozóan 100 nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes bejelentést kapott annak elfogadásáról az exportáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező szerződő felektől, és az importáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező szerződő felektől. Az itt említett kétharmados arányt a megállapodás azon szerződő feleinek száma alapján számítják ki, akik a módosító javaslat elfogadásában érintett szerződő felek voltak e javaslat megküldése időpontjában. A tanács meghatároz egy időpontot, amaddig a szerződő felek értesíthetik a letéteményest a módosítás elfogadásáról; az időpontról a tanács értesíti a szerződő feleket és a letéteményest. Amennyiben ennek az időtartamnak a lejártakor a módosítás hatálybalépéséhez szükséges százalékos arány nem teljesül, a módosítás visszavontnak tekintendő.

(2) Amennyiben a tanács nem határoz másképpen, azok a szerződő felek, akik nem jelentették be a módosítás elfogadását a tanács által rögzített időpontig, megszűnnek e megállapodás szerződő feleinek lenni attól az időponttól kezdve, amikor ez a módosítás hatályba lép.

(3) A tanács értesíti a letéteményest az e cikk értelmében a szerződő felekhez eljuttatott módosításokról.

50. cikk

Kiegészítő és átmeneti rendelkezések

A szervezet vagy a 2001. évi kávémegállapodás bármely szerve által vagy ezek nevében aláírt összes okirat hatályos marad e megállapodás hatálybalépéséig.

51. cikk

A megállapodás hiteles szövegei

Ez a megállapodás angol, francia, portugál és spanyol nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Az eredeti megállapodásokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kormányuk által feljogosított meghatalmazottak az aláírásuk mellett feltüntetett napon aláírták ezt a megállapodást.

MELLÉKLET

A PÖRKÖLT, KOFFEINMENTES, FOLYÉKONY, ILLETVE OLDÓDÓ KÁVÉRA VONATKOZÓ ÁTVÁLTÁSI EGYÜTTHATÓK A 2001. ÉVI NEMZETKÖZI KÁVÉMEGÁLLAPODÁS SZERINT

Pörkölt kávé

A pörkölt kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a pörkölt kávé nettó tömegét megszorozzuk 1,19-cel.

Koffeinmentes kávé

A koffeinmentes kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a koffeinmentes kávé nettó tömegét megszorozzuk a nyerskávé esetében 1,00-gyel, a pörkölt kávé esetében 1,19-cel, illetve az oldódó kávé esetében 2,6-tal.

Folyékony kávé

A folyékony kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a folyékony kávé szárított, szilárd alkotórészeinek nettó tömegét megszorozzuk 2,6-tal.

Oldódó kávé

Az oldódó kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy az oldódó kávé nettó tömegét megszorozzuk 2,6-tal.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

A 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatjavaslat.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett politikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek): Külkapcsolatok, fejlesztés és kapcsolatok az AKCS-országokkal. A nemzetközi áruszervezetekkel szembeni kötelezettségek.

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek, valamint a kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő költségvetési megnevezéseket:

21 07 04 Nyersanyagokra vonatkozó megállapodások

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Tíz év, amennyiben a megállapodást nem tárgyalják újra vagy nem hosszabbítják meg

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető) :

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

kötelező | diff.[1]/ | Nincs | Nincs | Nincs | 4. fejezet |

4. A FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n. év | n + 1. év | n + 2. év | n + 3. év | n + 4. év | n + 5. év és később | Összesen |

Működési kiadások[2] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 1,125 | 1,193 | 1,253 | 1,316 | 1,382 | 1,451 | 7,720* |

Kifizetési előirányzatok | b | 1,125 | 1,193 | 1,253 | 1,316 | 1,382 | 1,451 | 7,720* |

* Az EK hozzájárulási arányának számítása a 2001. évi Nemzetközi Kávémegállapodás alapján történt. A 2008-2009. évi költségvetésről 2008 szeptemberében döntenek majd, így ezek a számok csupán a jelenlegi költségvetés alapján készített becslések. Ez a számítás 5–6%-os éves átlagnövekedést vesz figyelembe. A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[3] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) * | 8.2.4 | c |

* Nincs szükség technikai és igazgatási segítségnyújtásra TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 1,125 | 1,193 | 1,253 | 1,316 | 1,382 | 1,451 | 7,720* |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 1,125 | 1,193 | 1,253 | 1,316 | 1,382 | 1,451 | 7,720* |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[4] * Nincs szükség technikai és igazgatási segítségnyújtásra |

Személyi és kapcsolódó kiadások | 8.2.5 | d |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6 | e |

A fellépés indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 1,125 | 1,193 | 1,253 | 1,316 | 1,382 | 1,451 | 7,720* |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 1,125 | 1,193 | 1,253 | 1,316 | 1,382 | 1,451 | 7,720* |

A társfinanszírozás részletezése

Amennyiben a javaslat a tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást tartalmaz, a társfinanszírozás becsült szintjét a lent szereplő táblázatban meg kell jelölni (további sorok hozzáadása lehetséges, ha a társfinanszírozást különböző szervek biztosítják):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1. év | n + 2. év | n + 3. év | n + 4. év | n + 5. év és később | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[5] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Megjegyzés:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A tagsági kötelezettség a tárgyalások kedvező kimenetele, valamint a Közösség által kívánatosnak tartott és a Tanács által a tárgyalási irányelvekben jóváhagyott fő eredmények megvalósulása miatt adódik. A tagságot a nemzetközi áruszervezetek (ICBs) jövőjéről nemrégiben készült azon tanulmány következtetései is ajánlatosnak tartják, amelyben az EK nemzetközi áruszervezetekben – köztük a Nemzetközi Kávészervezetben – való részvételének általános, globális szempontú értékelése is megtörtént.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A Nemzetközi Kávémegállapodásban való jelenlegi részvétel olyan szélesebb megközelítésen alapul, amelyet a Közösség a nemzetközi árukereskedelmi megállapodások tárgyalásokat követő aláírásakor és megkötésekor alkalmaz az importőrök és exportőrök közötti csereforgalmat és a kereskedelmi kapcsolatokat elősegítő eszközként. Ez a megközelítés hozzájárul a fejlődéshez. Az új megállapodás célkitűzéseinek alapos elemzéséből kiderül, hogy a legfontosabb célok a kereskedelemre, valamint a jobb és szorosabb együttműködésre koncentrálnak. Következésképpen a Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy ismerje el a Szerződés 133. cikke szerinti illetékességet, a 300. cikk (2) bekezdésével összefüggésben. Ezen kívül mivel a jelen megállapodás általában véve a kávéhoz kapcsolódó politikai, közigazgatási, gazdasági és környezetvédelmi szempontokra is kitér, a fenntartható gazdaság fejlődése nyilvánvalóan közvetlen következménye lesz a megállapodásnak. Nincsenek egyértelmű mutatók ezen célok teljesítésének mérésére, hacsak nem tekintjük pozitív és kielégítő mutatónak a tagok nemzetközi együttműködés folytatására irányuló akaratát. A fenntarthatóság megvalósítása, valamint a termelő tagok által a fejlődésben elért haladás szintén pozitív mutatóknak tekinthetők.A javaslat összeegyeztethető azokkal az egyéb pénzügyi eszközökkel, amelyek az Európai Közösség részvételét biztosítják a nemzetközi szervezetekben. A jelenlegi szakaszban szinergiákra nincs lehetőség.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A tevékenységalapú irányítási keretben a jelenlegi javaslat célja, hogy megfeleljen annak a célkitűzésnek, hogy a Bizottság a fejlődés intellektuális fókuszpontjának szerepét töltse be, valamint biztosítsa a nemzetközi politikai eszmecserékben való hatékony részvételt.Fő teljesítménymutatónak a jelentősebb nemzetközi kezdeményezésekben, egyezményekben, fórumokon és platformokon az EU által tett állásfoglalások tekinthetőek . Hatásmutatónak pedig ezen állásfoglalásoknak a nemzetközi partnerségekben és alapokban, valamint a nemzetközi multilaterális fórumokon – így a Nemzetközi Kávészervezetben – való elfogadottsága tekinthető.A javaslat lehetővé teszi majd a Közösség nevében fellépő Bizottság számára, hogy kifejezésre juttassa akaratát, és ezáltal biztosítsa a megállapodás végrehajtását annak teljes időbeli hatálya során. Ezért a Bizottság érdeke, hogy saját illetékességi körén belül és szerepének, valamint a tárgyalási folyamat végén levont következtetéseknek megfelelően javaslatot tegyen erre a határozatra.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten, a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A bizottsági szolgálatok rendszeresen részt vesznek a Tanács ülésein és a Nemzetközi Kávészervezet pénzügyi és igazgatási bizottságának ülésein. E két szervnek van megbízása arra, hogy az igazgatási költségvetés és az azzal járó hozzájárulások tekintetében javaslatot tegyenek, illetve azokat elfogadják. A Nemzetközi Kávészervezet igazgatási költségvetése, annak felhasználása, valamint a kiadások és a számlák pénzügyi helyzete a tagok számára hozzáférhető.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az éves javaslat pénzügyi politikánkkal való összeegyeztethetőségét minden olyan árumegállapodás esetében értékelik, amelynek az Európai Közösség szerződő fele.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

Ezt a gyakorlatot – szükség esetén – a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás időbeli hatályának lejártakor folytatandó jövőbeni tárgyalások alkalmával végzik el. A megkötésre vonatkozó javaslat jelenleg összhangban áll azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a különböző nemzetközi áruszervezeteknek a tárgyalási folyamat megkezdése előtti értékelésével megbízott külső tanácsadó által készített általános értékelés tartalmaz.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Nem ütemeztek be értékelést; viszont valószínűleg maga a szervezet elvégzi a megállapodás végrehajtásának és eredményeinek félidős értékelését.

7. csalás elleni intézkedések

A Bizottság biztosítja majd a Nemzetközi Kávészervezet pénzügyi forrásai adminisztratív kezelésének állandó felügyeletét.Szükség esetén a Nemzetközi Kávészervezet – a Bizottság kérésére – hajlandó hozzáférést biztosítani nyilvántartásaihoz és könyveihez az OLAF, valamint valamennyi más pénzügyi és könyvvizsgáló szolgáltató számára.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[8] (XX 01 01.) | A*/adminisztrátor |

B*, C*/asszisztens |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[9] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[10] |

ÖSSZESEN |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Találkozókon való részvétel, dokumentumok tanulmányozása, párbeszéd folytatása a tagállamokkal és végül tárgyalások folytatása a Nemzetközi Kávészervezettel.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek.

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

Nem szükséges

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

belső |

külső |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | Nem | szükséges |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az irányító főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi. A személyzeti és igazgatási költségeket a főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg tartalmazza.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (a költségvetési tétel feltüntetése) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Számítás – Az XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig) |

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[12] |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások |

[1] Differenciált előirányzatok

[2] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[3] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[4] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[5] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[6] Szükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[7] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[8] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[9] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[10] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[11] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[12] Pontosítsa a bizottság típusát, valamint azt a csoportot, amelyhez az tartozik.