Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52008IP0637

E-igazságszolgáltatás Az Európai Parlament 2008. december 18-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az e-igazságszolgáltatásról (2008/2125(INI))
MELLÉKLET

HL C 45E., 2010.2.23, p. 63–70 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
18/12/2008; szavazás napja
Date of vote:
18/12/2008
Author:
Európai Parlament, Jogi Bizottság, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Rapporteur:
WALLIS Diana
Form:
Saját kezdeményezésű állásfoglalás
Parliamentary term:
Hatodik parlamenti ciklus
Additional information:
INI 2008/2125
Procedure number:
  • 2008/2125/INI
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Instruments cited:
Link

23.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 45/63

E-igazságszolgáltatás

P6_TA(2008)0637

Az Európai Parlament 2008. december 18-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az e-igazságszolgáltatásról (2008/2125(INI))

(2010/C 45 E/12)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második albekezdésére,

—

tekintettel a Tanács jogi információs munkacsoportjának (e-igazságszolgáltatás) munkájára,

—

tekintettel az „Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé” című, 2008. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2008)0329),

—

tekintettel az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottságában (CEPEJ) e téren jelenleg is folyó munkára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0467/2008),

A.

mivel a Tanács 2007-ben úgy határozott, hogy az igazságszolgáltatás területén hozzáfog az információs és kommunikációs technológiák (IKT) európai szinten történő fejlesztéséhez elsősorban egy európai portál létrehozásával;

B.

mivel a határokon átnyúló peres ügyben részes mintegy 10 millió személyre való tekintettel alapvetően fontos az információs technológiák (IT) fokozottabb használata, hogy a határokon átnyúló peres ügyekben a polgárok számára biztosítható legyen az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés, továbbá hogy a bírósági eljárások ésszerűbbek és egyszerűbbek legyenek, lerövidüljenek az eljárási határidők és csökkenjenek a működési költségek;

C.

mivel az e-igazságszolgáltatás tág meghatározásába általában beletartozik az elektronikus technológiák alkalmazása az igazságszolgáltatásban, és mivel e definíció számos olyan területre kiterjed, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak ahhoz az értelmezéshez, amelyet a 2008 május 30-i bizottsági közlemény és az e-igazságszolgáltatással foglalkozó tanácsi munkacsoport alakított ki;

D.

mivel megfelelő alkalmazás esetén az információs technológia jelentősen javíthatja az európai igazságszolgáltatási és jogi rendszerek hozzáférhetőségét és hatékonyságát; mivel az egyre jobban integrálódó piac és az Európán belüli fokozódó mobilitás mellett egyre gyakoribbá válnak a határon átnyúló igazságszolgáltatási rendszerekben eredendően meglévő, például a nyelv, a távolság és az ismeretlen jogi rendszerek okozta problémák; mivel e problémák azonban részben megoldhatók az információs és kommunikációs technológiák megfelelő alkalmazása révén, aminek köszönhetően nem csupán az európai polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése, hanem az egységes piac hatékonysága is javul;

E.

mivel, ahogy azt a CEPEJ az információs és kommunikációs technológiák európai igazságügyi rendszerekben történő alkalmazásáról szóló jelentése hangsúlyozta, az elektronikus technológiák használata az igazságszolgáltatásban nem mindig jár pozitív következményekkel, és a kívánt eredmények elérése érdekében az intézkedéseket intézményes és stratégiai keretek között kell végrehajtani;

F.

mivel az információs technológia vitarendezés során való felhasználása hosszabb távon alapvető változásokat tesz szükségessé az eljárásjogban, valamint a jogszabályok kidolgozásában és megszerkesztésében, továbbá a joghoz és az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés szempontjából elengedhetetlen a nyilvántartások (cégjegyzékek, ingatlan-nyilvántartások, végrendelet-nyilvántartások stb.) összekapcsolása; mivel a Parlament a kis értékű követelésekről, az európai végrehajtható okiratról és a közvetítésről szóló jogszabályok kidolgozása során már tett erőfeszítéseket, hogy az információs technológia használatát és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést összeegyeztethetővé tegye; mivel az információs technológia használatát minden területen szorgalmazzák – ideértve az iratok benyújtását, kiadását és kézbesítését, a bizonyítást és a jogsegélykérelmek kezelését – és ezért a jövőben minden jogalkotási javaslatban szerepel; mivel az elektronikus okiratok, az adósok vagyonának átláthatósága és a bizonyítékok területén már lehetne intézkedéseket tervezni;

G.

mivel üdvözlendő az e-igazságszolgáltatási portál/hálózat létrehozása, de ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy mind az EU polgárainak, mind pedig az EU jogi szakembereinek igényeit figyelembe vegyék, és az információk átlátható és egyszerű elérésének biztosításával megkönnyítsék az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; mivel meg kell könnyíteni az uniós polgárok és a nemzeti hatóságok közötti kapcsolatot, és mivel az EU-igazságszolgáltatás eszközeinek segítséget kell nyújtania a bűncselekmények áldozatai, a gyanúsítottak és általában az igazságszolgáltatás „felhasználói” számára mindennapi életükben; mivel ugyanakkor, annak érdekében, hogy valóban hatékonyan működjön, a portált/hálózatot kísérleti projektként kell beilleszteni az EK-Szerződés 154. cikkében vázolt transzeurópai hálózatok keretei közé, és fejlesztését a Bizottság 2008. szeptember 29-i közleményében (COM(2008)0583) említett európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) révén kell megoldani;

H.

mivel tekintetbe véve, hogy az európai polgárok csak 50%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, az e-igazságszolgáltatás fejlesztése és végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az átláthatóság, a törvény előtti egyenlőség és a nyilvánosság általi ellenőrzés elveit, és legalább az átmeneti időszakban a tagállamokban eddig alkalmazott eljárások mellett kiegészítő vagy választható lehetőségként kell felajánlani;

I.

mivel a meglévő portálok kezdetlegesek, zsúfoltak és a felhasználók számára nehezen kezelhetők, és mivel az információs technológia legjobb szakembereit kellene megbízni az információhoz, az elektronikus rendszerekhez és a nyilvántartásokhoz való hozzáférés javításával; mivel az egységes európai igazságügyi portálnak, amely eltérő hozzáférést biztosít az igazságszolgáltatásban dolgozók, a tisztviselők, a jog területén tevékenykedő és más szakemberek, valamint a polgárok számára, személyazonosság-kezelő rendszerrel kell rendelkeznie, amellyel a polgárok felülete elkülöníthető lenne a szakemberek felületétől; mivel bár fontos az Európai Igazságügyi Hálózat alapul vétele és javítása, a fő hangsúlyt az eddigieknél is fokozottabban a polgárok és a vállalkozások igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére kell helyezni;

J.

mivel az európai igazságszolgáltatási térség létrehozását némileg lassította, hogy az igazságügyi szervek csupán kis hányada férhet hozzá az uniós igazságügyi képzésekhez, és mivel az elektronikus eszközök jelentős mértékben hozzájárulhatnak a jövőbeni európai igazságügyi térség alapját képező európai igazságügyi kultúra széles körű terjesztéséhez;

K.

mivel figyelembe kell venni, hogy a tagállamok között jelentős eltérés tapasztalható a nemzeti bírák közösségi jogra vonatkozó ismeretei tekintetében, amire a nemzeti bírák európai igazságügyi rendszerben betöltött szerepéről szóló, 2008. július 9-i állásfoglalásában (1) felhívta a figyelmet;

L.

mivel azonnal neki kellene látni az e-igazságszolgáltatással kapcsolatos kulcskérdések, így a nyelvi problémák megválaszolásának;

M.

mivel az igazságügyi miniszterek jóváhagyták az európai szintű e-igazságszolgáltatás kifejlesztésére vonatkozó decentralizált – kevés központi koordinációt javasló – megközelítést, amely európai szinten megkönnyíti az információk megosztását, miközben lehetővé teszi, hogy a nemzeti rendszerek független formában működjenek és elkerüli azokat a terheket, amelyek egy új, centralizált uniós e-igazságszolgáltatási rendszer megteremtéséből adódnak, és mivel bizonyos tagállamok kétoldalú megállapodásokat kötöttek; mivel a Tanács munkacsoportja megállapította, hogy a tagállamok számára az e-igazságszolgáltatással kapcsolatos kezdeményezéseket választhatóvá kell tenni ahelyett, hogy a tagállamokat új nemzeti rendszerek bevezetésére vagy a létezők alapvető megváltoztatására köteleznék;

N.

mivel az információs technológiák hatékony eszköznek bizonyultak a transznacionális bűnözés elleni küzdelemben, amint azt például a Schengeni Információs Rendszer, illetve annak továbbfejlesztett változatai által elért eredmények bizonyítják; mivel a transznacionális bűnözés megelőzésében és leküzdésében teljes mértékben ki kell aknázni a csúcstechnológia által kínált lehetőségeket, és minden eszközzel – beleértve a pénzügyi feltételeket is – támogatni kell az olyan projekteket, mint például az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer;

O.

mivel a bűnügyi bizonyítékok más tagállamban való megszerzésének jelenlegi rendszere még mindig a kölcsönös bűnügyi jogsegély által kínált lassú és hatástalan eszközökre épül, és mivel – amennyiben szükséges, és csak abban az esetben, ha ez nem érinti hátrányosan a tanúvallomást tévő jogi helyzetét – az olyan technológiai eszközök alkalmazása, mint például a videokonferencia, hatalmas előrelépést jelentene a távolsági bizonyítás-felvétel irányába;

P.

mivel az európai igazságügyi térség létrehozása az uniós polgárok alapvető jogainak és a számukra nyújtott eljárási biztosítékoknak a megerősítését is jelenti, és mivel a stratégiát a legmagasabb szintű adatvédelmi előírások figyelembevételével kell végrehajtani;

Q.

mivel a más tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerének alaposabb megismerését szolgáló jogalkotási intézkedésekkel egyidejűleg az erre vonatkozó ismereteket online formában is hozzáférhetővé kell tenni;

1.   támogatja a Bizottság tervét, különösen az IDABC programon belüli Európai Interoperabilitási Keretrendszer, valamint az elektronikus aláírással és személyazonossággal kapcsolatos, jelenleg zajló munka támogatására vonatkozó javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének európai térségét terjessze ki az e-igazságszolgáltatás területére azáltal, hogy:

a)

konkrét intézkedéseket hoz az e-igazságszolgáltatás európai térségének megvalósítása érdekében;

b)

egyértelműen azonosítja az uniós intézkedések keretébe tartozó ügyeket, például eltérő megnevezés alkalmazásával vagy az „e-igazságszolgáltatás” fogalmának az „EU” előtaggal történő összekapcsolásával, mint például „EU e-igazságszolgáltatás” vagy „EU-igazságszolgáltatás”;

c)

az e-igazságszolgáltatási portált/hálózatot olyan formában valósítja meg, amely mind az EU polgárainak, mind pedig az EU jogi szakembereinek igényeit figyelembe veszi, és biztosítja, hogy az információhoz való hozzáférés átlátható és egyszerű eszközei az EK-Szerződés 154. cikkében említett és az ISA által kidolgozott transzeurópai hálózatok igénybevételével elérhetőek legyenek;

d)

az európai igazságügyi kultúra kialakításánál széles körben alkalmazza az elektronikai eszközöket;

e)

teljes mértékben kiaknázza az új technológiák által kínált lehetőségeket a transznacionális bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló küzdelemben;

f)

késedelem nélkül bővíti és biztosítja a más tagállamokban történő bizonyítás-felvétel tökéletesítésére irányuló eszközöket, mint például a videokonferenciákat;

g)

az EU-igazságszolgáltatásra vonatkozó cselekvési terv kidolgozásának és végrehajtásának szerves részeként megerősíti az alapvető jogokat, a büntetőeljárások során alkalmazott eljárási biztosítékokat, valamint az adatvédelmet;

3.   úgy véli, hogy az intézmények munkájának fokozottabban kellene összpontosítania a polgárokra;

4.   üdvözli a tagállamok olyan kétoldalú projektek létrehozása iránti lelkesedését, amelyek később az összes tagállamra kiterjeszthetők és ezért remélhetőleg optimális eredményt hoznak az EU egésze számára, ugyanakkor figyelmeztet az ilyen megközelítéssel járó elaprózódásra, és bízik abban, hogy ez elkerülhető;

5.   felszólítja a Bizottságot, hogy az e-igazságszolgáltatás keretében fordítson kellő figyelmet az e-tanulási eszközök bíróságok számára történő kifejlesztésére;

6.   megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a polgárok alapvető jogait;

7.   úgy véli, hogy a kért javaslat nem jár pénzügyi következményekkel;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kísérő, részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0352.

MELLÉKLET

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. ajánlás (az elfogadandó eszköz formájáról és hatályáról)

A Tanács által elfogadott, a Bizottságot a végrehajtásba bevonó cselekvési tervről szóló állásfoglalás hiányában a Bizottságot felkérték, hogy készítse el az európai szintű e-igazságszolgáltatásra vonatkozó cselekvési tervet. Ennek az alább részletezett egyedi intézkedésekből kell állnia, amelyek közül néhány jogalkotási javaslatokat is eredményezhet, például az EK-Szerződés 66. cikke szerinti közigazgatási együttműködés esetében, míg mások ajánlások és megint mások közigazgatási rendelkezések és határozatok meghozatalát tehetik szükségessé.

(Az európai igazságügyi térség megvalósítására vonatkozó konkrét intézkedések) Első lépésként természetesen az EU-ban működő valamennyi igazságügyi szerv számára számítógépet, e-mail címet és internet összeköttetést kellene biztosítani. Ez magától értetődőnek tűnhet, azonban sajnos nem az: az igazságügyi szervek számos esetben nem rendelkeznek ezekkel a nélkülözhetetlen eszközökkel, vagy rendelkeznek ugyan, de nem tudják vagy nem akarják használni azokat. Ezen változtatni kell.

(Az e-igazságszolgáltatás hatáskörének egyértelmű meghatározása) A félreértések elkerülése végett helyénvaló lenne egyértelműen meghatározni az EU fellépések alkalmazási területét, például másik meghatározás alkalmazásával vagy az „e-igazságszolgáltatás” szó „EU” előtaggal való kibővítésével ezáltal „EU e-igazságszolgáltatásra” vagy „EU-igazságszolgáltatásra” hivatkozva.

2. ajánlás (az elfogadandó eszköz minimális tartalmáról)

A cselekvési tervnek legalább az alábbi intézkedéseket kell tartalmaznia:

1.   Az EU-igazságszolgáltatásra vonatkozó cselekvési terv

A széttöredezettség elkerülése, illetve a koordináció és a következetesség megerősítése érdekében a Bizottságnak a Parlament együttműködésével polgárokat és jogi szakembereket megcélzó cselekvési tervet kellene megfogalmaznia az EU-igazságszolgáltatásról, stratégiát javasolva az európai igazságügyi térség legmegfelelőbb megvalósítására. E tekintetben az uniós intézmények és a tagállamok között lojális együttműködésnek kell folynia (az EK-Szerződés 10. cikkével összhangban) azáltal, hogy kötelezik magukat arra, hogy minden lényeges információt, köztük a legújabb elfogadott jogszabályokat, a nemzeti műszaki szabályozásokról szóló információk belső piacon folyó megosztásához hasonlóan átadjanak egymásnak. Bármilyen, az információ kölcsönös megértését előmozdító intézkedés szívesen látott, ugyanakkor figyelmet kell fordítani az automatikus fordítás alkalmazásának egyértelmű meghatározására és körülírására, mivel az ilyen rendszerek néha félrevezető „fordításokat” eredményeznek.

2.   Az „időtálló” jogalkotást célzó intézkedés

A Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy a polgári jog területén a jövőben minden jogszabály úgy készüljön el, hogy azt online alkalmazásokon keresztül is lehessen használni. Például lépéseket lehetne tenni annak biztosítása érdekében, hogy a javasolt európai magánvállalkozásokat online alkalmazásokon keresztül is létre lehessen hozni, továbbá hogy a felnőttek jogi védelmével foglalkozó eszközök és a közokiratok elismerésére vonatkozó javaslatokat tegyék alkalmassá online felhasználásra. Ezzel összhangban, ha olyan javaslatokat dolgoznak ki, amelyekhez a polgárok által kitöltendő formanyomtatványok is kapcsolódnak, a nyomtatványokat az első pillanattól az elektronikus felhasználásnak megfelelően kell megtervezni és formázni, és a tagállamok valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetővé kell tenni. Külön erőfeszítést kell tenni, hogy minimálisra csökkenjen a szabadon fogalmazható szövegek mennyisége, továbbá hogy ahol szükséges, valamennyi hivatalos nyelven online segítségnyújtást és online elektronikus fordítási szolgáltatásokat biztosítsanak. Ugyanígy ha iratok kézbesítése szükséges, rendelkezni kell annak biztosításáról, hogy az iratokat elektronikus úton kézbesíthessék, a kommunikáció elektronikus levelezéssel legyen megoldható, és elektronikus aláírást lehessen alkalmazni, ha pedig szükséges a szóbeli tanúvallomás, ösztönözni kell a videokonferencia alkalmazását.

A Bizottságnak minden, a jövőben készülő javaslatába bele kell foglalnia egy indokolással ellátott nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy megvizsgálták a javaslat e-igazságszolgáltatás szerinti alkalmasságát.

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a polgári jog területén létező valamennyi jogszabályt, és a szükséges módosításokra vonatkozó javaslatokat kell tennie, hogy a hatályos jogszabályok megfeleljenek az e-igazságszolgáltatás által támasztott követelményeknek. Konkrétabban a Bizottság feladata, hogy e tekintetben mielőbb megvizsgálja elsősorban az európai kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást, az európai végrehajtható okiratot és az alternatív vitarendezést (ADR), hogy lehetővé tegye a polgárok és a gazdasági szervezetek számára az ezekhez való közvetlen online hozzáférést. Hasonlóképpen felül kell vizsgálni az iratok kézbesítéséről (1) és a polgári ügyekben a bizonyítás-felvételről (2) szóló rendeletet. A cél az, hogy hatékony, egyszerű eszközök teljes tárháza álljon rendelkezésre, amelyek nem csupán a kereskedelmi jog területén egyszerre több követelés miatt pert indító feleknek, hanem az átlagos polgárok és a kis gazdasági szervezetek számára is hasznosak és használhatók.

3.   A polgári eljárásra vonatkozó intézkedés

A Bizottságnak és a Tanácsnak jelentést kell készítenie az Európai Parlament részére az eljárásjog és a bizonyítási jog reformjáról és harmonizációjáról a határokon átnyúló ügyek esetében és a Bíróság előtt lévő ügyekben, tekintettel az információs technológiák területén bekövetkezett fejlődésre. A cél az egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb polgári eljárások biztosítása a határon átnyúló esetekben.

4.   A szerződésjogra és a fogyasztói jogra vonatkozó intézkedés

A hangsúlyt itt a preventív jogalkotásra kell helyezni az érthetőség és az egyszerűség fokozásával, valamint a különösen a nemzetközi magánjogból adódó csapdák, problémák és költségek elkerülésével.

Ebben az összefüggésben a Bizottságnak meg kell kezdenie az elektronikus kereskedelemre vonatkozó standard terminológia és feltételrendszer kidolgozásával kapcsolatos munkát. Ez végső soron lehetővé tenné az elektronikus kereskedők számára, hogy olyan „kék gombot” biztosítsanak, amelynek megnyomásával a fogyasztók (vagy éppen más kereskedők) az adott ügylet tekintetében elfogadják a szabvány európai szerződésjog alkalmazását. Ehhez járulna még egy online panasztételi rendszer és a jóváhagyott online alternatív vitarendezéshez való hozzáférés is.

5.   A nyelvekre, a többnyelvűségre és az együttműködtethetőségre vonatkozó intézkedés

Az európai e-igazságszolgáltatási portálok számára biztosítandó, online fordítói szolgáltatások legmegfelelőbb módjával foglalkozó programot kell létrehozni. Ezzel párhuzamosan fel kell állítani egy munkacsoportot, amelynek feladata a terminológia egyszerűsítése és standardizálása lenne. Ehhez mindegyik tagállam biztosítana egy jogi fordítókat és tolmácsokat tartalmazó adatbázist.

6.   Az európai e-igazságszolgáltatási portálokra vonatkozó intézkedés

A fenti intézkedések mind egy koordináló és irányító osztálynál futnának össze, amelynek az is feladata lenne, hogy a különböző tagállamok hozzájárulásait is koordinálja és biztosítsa azok átjárhatóságát.

A koordináló és irányító osztály lenne továbbá felelős a polgárok, a jogi szakemberek, valamint a bírák és a tisztviselők számára felületeket biztosító európai e-igazságszolgáltatási portál tervezéséért és működéséért, valamint jelentést készítene a szabadság, a biztonság és a jog érvényesüléséért felelős biztos, az Európai Parlament és a Tanács számára. Az elektronikus aláírás jogi környezetben történő alkalmazására, a nemzeti nyilvántartások távhozzáférésére (fizetésképtelenségi nyilvántartások, ingatlan-nyilvántartások, cégjegyzékek stb.), valamint a biztonságos hálózat kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt mielőbb el kell készíteni (legkésőbb 2009–2010-ben), figyelembe véve a Tanács eddig elért eredményeit (fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása, lehetséges együttműködés az EULIS-szal és az EBR-rel). Az információcserét szolgáló virtuális tér megvalósíthatóságáról szóló tanulmányt 2011-ben kell elkezdeni. A megvalósíthatósági tanulmányoknak tiszteletben kell tartaniuk a nyilvánosságra és az információhoz való hozzáférésre vonatkozó tagállami szabályokat, amelyek célja az adatok védelmének és az információk jogbiztonságának garantálása.

A tanulmányok elkészítésekor figyelembe kell venni a jegyzői szakma által ezen a téren már elvégzett munkát (aláírások elismerése, e-jegyzőség, végrendelet nyilvántartás stb.). A cél felhasználóbarát eszközök biztosítása a polgárok, a vállalkozások, gyakorló ügyvédek, valamint az igazságszolgáltatásért felelős személyek, bírák és tisztviselők számára.

(a)   Európai e-igazságszolgáltatási portál a polgárok számára

Ezt a többnyelvű portált azért kell kialakítani, hogy a határon átnyúló problémákkal kapcsolatban jogsegélyre és kezdeti jogi tanácsra szoruló polgárok és vállalkozások minden segítséget megkapjanak.

A jogi adatbázisokhoz, elektronikus jogorvoslatokhoz (kis értékű követelések, fizetési meghagyás), online alternatív vitarendezési rendszerekhez (beleértve a SOLVIT-ot is), valamint az ombudsmani hivatalokhoz való hozzáférésen kívül olyan intelligens rendszereket is magában kell foglalnia, amelyek segítik a polgárokat, hogy megtalálják a jogi problémák kezelésének módját. E rendszereknek útmutatást kell adniuk a polgárok számára a tekintetben, hogy: a) hogyan találhatnak olyan jogászt (ügyvédet, jegyzőt, jogtanácsost stb., a funkcióik leírásával) egy másik tagállamban, aki beszéli a nyelvüket, b) milyen jogsegélyt kaphatnak, illetve van-e lehetőség jogsegélyre, és c) hogyan állapíthatják meg, milyen lépéseket kell tenniük ahhoz, hogy a különböző tagállamokban bizonyos hivatalos ügyeket elintézzenek (például hogyan kell céget alapítani, számlákat iktatni, végrendeletet írni, ingatlant venni/eladni stb.). Képeseknek kell lenniük arról is tanácsot adni, milyen jellegű problémáról van szó, hogyan kell eljárni stb.

Ahol lehetséges, e-mailben ingyenes kezdeti jogi tanácsadást kell biztosítani a nemzeti szakmai szervek segítségével és felügyeletével. Minden tagállamban hozzáférhetővé kell tenni, ha mást nem, legalább a jogászok, jegyzők, bírósági végrehajtók és kézbesítők, könyvvizsgálók, okleveles nemzeti szakértők, jogi fordítók és tolmácsok címjegyzékét az illetékes szakmai szervek honlapjára való hivatkozással együtt. Könnyen elérhetőknek kell lenniük az egyes tagállamok jogrendszerét érthetően bemutató útmutatóknak is.

Biztosítani kell továbbá a sürgősségi jogsegélyhez és a rendőrséghez való gyors hozzáférést.

Emellett a portálon keresztül hozzáférhetőnek kell lennie a különböző nyilvántartásoknak, és lehetővé kell tenni a nemzeti hivatalos értesítések közzétételét.

(b)   A biztonságos európai e-igazságszolgáltatási portál

A portált bírák, bírósági tisztviselők, a nemzeti igazságügyi minisztériumok tisztviselői és gyakorló jogászok munkaeszközként használnák, biztonságát különböző hozzáférési jogok alkalmazásával kell garantálni.

Amellett, hogy biztosítja a hozzáférést jogi és jogalkotási adatbázisokhoz és a nemzeti nyilvántartások lehető legszélesebb köréhez, lehetővé kell tennie a bíróságok és az eljárásban részt vevő felek közötti biztonságos kommunikációt, videó-konferenciákat és dokumentumok küldését (papírmentes eljárások). Ennek érdekében az elektronikus aláírások ellenőrzését is lehetővé kell tennie, és megfelelő ellenőrző rendszereket is biztosítani kell.

A portálnak rendelkeznie kell olyan eszközzel is, amellyel információt lehet cserélni például olyan személyekről, akik nem foglalkozhatnak gyermekekkel vagy nem vezethetnek vállalatot.

A polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartóit bátorítani kell, hogy aktívan vegyenek részt az európai e-igazságszolgáltatás fejlesztésében úgy, hogy hozzájárulnak a jövő portáljaira vonatkozó koncepció kialakításához és a portálok tervezéséhez, ideértve a polgárok e-igazságszolgáltatási portálját, amely a Közösség e-igazságszolgáltatási politikájának részét képezi és célja elsősorban az igazságszolgáltatáshoz való közvetlen hozzáférés biztosítása a polgárok számára. Első lépésként a nemzeti igazságügyi minisztériumok honlapjain fel kellene tüntetni az Európai Igazságügyi Hálózat honlapjára vonatkozó hivatkozást.

A portál az európai polgároknak nyújt tájékoztatást a tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszeréről, különösen az őket megillető jogokra vonatkozóan, beleértve olyan gyakorlati információkat, hogy melyik hatósághoz és milyen formában fordulhatnak, hogyan férhetnek hozzá az űrlapokhoz, a jogi segítségnyújtáshoz és a külföldi ügyfélkörrel rendelkező ügyvédek listájához. A portálnak biztosítania kellene a jogászok számára az EU jogszabályokat és a tagállamok vonatkozó jogszabályait. Már sok hasznos információ elérhető az európai igazságügyi képzés (EJT), a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (EJN), az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) és mások honlapján. Ez az információ azonban töredékes és nem könnyű megtalálni. A releváns bírósági határozatokat elérhetővé kellene tenni. Ezeket az információkat nem csupán az interneten kell elérhetővé tenni, és különös figyelmet kell fordítani az információk aktualizálását biztosító szinkronizációs mechanizmusokra (RSS-feed).

7.   Igazságügyi képzés

Az európai igazságügyi kultúra terjesztése céljából minden újonnan kijelölt igazságügyi dolgozónak biztosítani kellene egyfajta „túlélőcsomagot” CD vagy USB-kulcs formájában, amely tartalmazza az EU-Szerződést, az EK-Szerződést, valamint az igazságügyi együttműködés alapszövegeit és a többi tagállam igazságügyi rendszeréről szóló információkat, annak érdekében, hogy már a kijelölésük pillanatától eljusson a lehető legtöbb igazságügyi szervhez. Meg kellene fontolni egy, a polgároknak címzett uniós kiadvány készítését is, amely az uniós igazságügyi együttműködéssel és a más tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerével kapcsolatos gyakorlati tájékoztatást nyújt. A Bizottságnak és a Tanácsnak megfelelő figyelmet és támogatást kellene nyújtania az uniós igazságügyi képzési intézményeket képviselő EJTN keretében rendelkezésre álló elektronikus képzési eszközöknek.

8.   A transznacionális bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem

Eddig az e-igazságszolgáltatás leglényegesebb alkalmazása a büntető igazságszolgáltatás keretében az Európai Bűnügyi Nyilvántartás Információs Rendszer létrehozása volt. A rendszer hatékonysága érdekében azt az összes nemzeti bűnügyi nyilvántartás összekapcsolására képes és azonnal alkalmazható elektronikus struktúrának (3) kellene támogatnia. Az információtechnológia másik lényeges alkalmazása az igazságszolgáltatás, szabadság és biztonság területén a Schengeni Információs Rendszer (SIS), egy nagy terjedelmű adatbázis, amely biztosítja a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcserét és a több módon való együttműködést, beleértve az európai elfogatóparancsok rendkívül gyors továbbítását. Az Európai Parlament 2008. szeptember 2-i álláspontja (4) értelmében, uniós szinten az Eurojust kulcsfontosságú szerepet tölt be a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. Koordinációs tevékenysége alapvető fontosságú az egyre több technológiai eszközt alkalmazó bűnözés súlyos formái elleni küzdelemben. Innovatív adatfeldolgozó rendszerének (az E-POC-rendszer) is köszönhetően, az Eurojust által vizsgált bűnvádi eljárások száma 2008-ra elérte az 1000-et. E példákat szaporítani kell és finanszírozásukra az EU pénzügyi forrásait kell felhasználni.

9.   Videó-konferencia

Egyes tagállamokban meglehetősen elterjedt a videó-konferencia alkalmazása a bűnvádi eljárások kapcsán. Lehetővé teszi a vádlottak, tanúk vagy szakértők vallomásainak felvételét fizikai távollétük esetén, ugyanakkor megfelelő védelmet biztosít a védelemre szorulóknak. A 2000-es kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény lefekteti a tanúk, vádlottak és szakértők videokonferencián történő kihallgatásának szabályait. Az egyezményt eddig 24 tagállamban ratifikálták. Az Európai Parlament felkéri a tagállamokat, hogy a ratifikálási eljárást minél hamarabb fejezzék be. Eddig semmilyen statisztika nem áll rendelkezésre a videokonferencia gyakorlati alkalmazásáról. Úgy tűnik, hogy a videó-konferencia lehetőségei még mindig nincsenek teljesen kiaknázva, aminek egyik oka éppen a szükséges technikai háttér hiánya. Az Uniónak minél hamarabb támogatást és anyagi eszközöket kell rendelkezésre bocsátania.

10.   Az alapvető jogok és az eljárási biztosítékok megerősítése

Bármely technológiai fejlődés szívesen látott, amennyiben az nem veszélyezteti az alapvető jogokat. Ezt szem előtt tartva, a cselekvési terv és a stratégia kidolgozásakor és végrehajtásakor figyelmet kell fordítani az alapvető jogok tiszteletben tartására, különös tekintettel az eljárási biztosítékokra és adatvédelemre, biztosítva az uniós polgárok hozzáférését az illetékes hatóságok által tárolt és megosztott információkhoz és tájékoztatva őket a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Az e-igazságügyi stratégia hatékony működéséhez szükség van az eljárási biztosítékok és az igazságügyi együttműködésben alkalmazandó megfelelő adatvédelmi biztosítékok összehangolására.

(1)  A Tanács 2000. május 29-i 1348/2000/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (HL L 160., 2000.6.30., 37. o.).

(2)  A Tanács 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről (HL L 174., 2001.6.27., 1. o.).

(3)  A Parlament támogatja ezt a tervet, és reméli, hogy megvalósítják, tekintettel az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló, 2008. október 9-i álláspontjára (P6_TA(2008)0465).

(4)  Az Európai Parlament 2008. szeptember 2-i álláspontjára Királyság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezésére, tekintettel egy tanácsi határozat elfogadására az Eurojust megerősítését és a 2002/187/IB határozat módosítását illetően (P6_TA(2008)0384).

Top