52008DC0905

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.1.2009

COM(2008) 905 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az általános termékbiztonságról szóló 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 2

1.1. A jelentés hatálya 2

1.2. Áttekintés 3

2. Átültetés a nemzeti jogba 5

3. Az alkalmazással és szabályozásal kapcsolatos fejlemények 5

3.1. A piacfelügyelet működése 5

3.2. A RAPEX működése 6

3.3. A termékek nyomon követhetősége 8

3.4. Az irányelv 13. cikkén alapuló közösségi intézkedések 9

3.5. Szabványosítás 10

3.6. A szolgáltatások biztonsága 12

4. Következtetések 13

4.1. Általános észrevételek 13

4.2. Átültetés a nemzeti jogba 13

4.3. A piacfelügyelet működése 13

4.4. A RAPEX működése 14

4.5. A termékek nyomon követhetősége 14

4.6. Az irányelv 13. cikkén alapuló közösségi intézkedések 14

4.7. Szabványosítás 14

1. BEVEZETÉS

Az általános termékbiztonságról szóló irányelvet[1] (a továbbiakban: az irányelv) 2001. december 3-án fogadták el, 2002. január 15-én lépett érvénybe és a tagállamok számára kitűzött átültetésének határideje 2004. január 15. volt. Az irányelv egy korábbi, 1992-ből való, általános termékbiztonságról szóló irányelvet[2] váltott fel.

1.1. A jelentés hatálya

Ez a jelentés az irányelv 19. cikkének (2) bekezdése alapján készült és az alábbi információkat tartalmazza:

- a fogyasztói termékek biztonságossága, különös tekintettel a termékek nyomon követhetőségének javítására;

- a piacfelügyelet és a RAPEX működése;

- szabványosítás;

- az irányelv 13. cikke alapján hozott intézkedések.

Jóllehet az irányelv nem vonatkozik a szolgáltatások biztonságára, annak néhány rendelkezése erre a területre összpontosít az irányelvben meghatározott „ kívánt célkitűzések elérésének biztosítása ” érdekében. Ez a jelentés ezért a biztonságosabb európai szolgáltatások elérését célzó főbb fejleményeket is bemutatja.

2007-ben a világszerte lezajlott tömeges termékvisszahívásokat követően a Bizottság az uniós termékbiztonsági jogszabály belső felülvizsgálata nyomán[3] megállapította, hogy a közösségi rendszer, ezt az irányelvet is beleértve, képes arra, hogy a fogyasztóknak magas szintű biztonságot nyújtson a nem biztonságos fogyasztói termékekkel szemben[4], amennyiben a rendszer szabályait megfelelően alkalmazzák. Ez a felülvizsgálat azonban beazonosított néhány javításra szoruló területet; e felülvizsgálat közvetlen következménye volt például a Bizottság mágnest tartalmazó játékokról szóló határozata[5]. Továbbá a játékok biztonságáról szóló jelenlegi irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat[6] és az árucikkek forgalomba hozatalára vonatkozó „új jogszabályi keret”[7] növelni fogja a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjét. Ez a jelentés az irányelv által létrehozott rendszer tökéletesítésének további lehetőségeit is feltárja.

1.2. Áttekintés

1.2.1. Célkitűzések és alkalmazási terület

Az irányelv célja a közösségi piacon forgalomba hozott termékek biztonságosságának biztosítása.. Az irányelv nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre vonatkozik. Amennyiben a termékek más közösségi jogszabályok által megállapított különleges biztonsági előírások hatálya alá tartoznak, ezt az irányelvet kizárólag az említett előírások hatálya alá nem tartozó szempontok, veszélyek vagy veszélykategóriák tekintetében kell alkalmazni[8].

A szolgáltatások biztonságossága nem esik az irányelv hatálya alá, azonban a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében az irányelv rendelkezéseit a fogyasztók számára a nekik nyújtott szolgáltatás keretében szolgáltatott vagy elérhetővé tett áruk tekintetében is alkalmazni kell. Azonban éppen a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések biztonságossága nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá. Azok a termékek azonban, amelyeket a szolgáltató területén működtetnek – mint például a szállodai szobákban a vendégek rendelkezésére álló hajszárítók vagy a szoláriumokban található szoláriumberendezések –, szintén az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak[9].

1.2.2. A gazdasági szereplők és a tagállami hatóságok kötelezettségei

Az irányelv általánosan kötelezi a gazdasági szereplőket arra, hogy csak biztonságos termékeket hozzanak forgalomba és nyújtsanak tájékoztatást a fogyasztók és a tagállamok hatóságai részére. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie a termékek nyomon követhetőségére és az intézkedések alkalmazására, mint például a termék visszahívása vagy kivonása[10]..

A tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell a forgalomba hozott termékek biztonságosságát az irányelv által a termelőkre és forgalmazókra rótt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével.

1.2.3. Intézményi és végrehajtási keretek

Az irányelv rendelkezik a nem élelmiszeripari fogyasztási termékekre vonatkozó sürgősségi riasztórendszerről („RAPEX”). Ez a rendszer lehetővé teszi az információáramlást a Bizottság és a tagállami hatóságok között a tagállami hatóságok és a gazdasági szereplők által a fogyasztók egészségére és biztonságára súlyos veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatban hozott intézkedésekről. A RAPEX rendszerben a nem súlyos kockázatról szóló információkat is terjeszteni lehet (ezek az összes értesítés kevesebb mint 1%-át teszik ki). A RAPEX rendszer nyitva áll harmadik országok előtt a Közösség és a jelölt ország között aláírt speciális megállapodás alapján. Eddig csak egy nem uniós állam (Kína) kapott részleges és közvetett hozzáférést a RAPEX adatokhoz.

Az irányelv 15. cikke értelmében a Bizottság munkáját egy bizottság támogatja, amely a tagállamok képviselőiből áll (az általános termékbiztonsági irányelvvel foglalkozó bizottság). Ezenfelül az irányelv 10. cikke a tagállamok hatóságaiból álló nem hivatalos hálózatot állít fel, melynek célja a közigazgatási együttműködés fokozása (a „fogyasztóbiztonsági hálózat”).

Mivel az irányelv az EGT-megállapodás[11] része, az EGT-megállapodást alkalmazó EFTA-tagországokban (Norvégia, Izland és Liechtenstein) ugyanazok a szabályok és mechanizmusok vannak érvényben.

2. ÁTÜLTETÉS A NEMZETI JOGBA

Átültető intézkedésekről mind a 27 tagállam értesítést küldött[12]. Az átültetés módszerei ugyanakkor nem voltak egyformák minden tagállamban[13]. Bizonyos aspektusok tisztázására jelenleg is folynak kétoldali tárgyalások a Bizottság és a tagállamok között.

Az átültető jogi aktusok különösen a termékbiztonság értékelésének kritériumai tekintetében térnek el az irányelv 3. cikkében megállapított szabályoktól. Néhány tagállam nem ültetette át a 3. cikkben felsorolt valamennyi kritériumot, míg más tagállamok módosították ezeket a szempontokat vagy saját szempontokat fejlesztettek ki.

A nyomon követhetőséget illetően néhány tagállam kötelezővé tette a gyártó (vagy importőr) kilétének és adatainak a terméken vagy a csomagoláson történő feltüntetését, ugyanakkor más tagállamokban ez önkéntes. Következésképpen a gyártók kötelezettségei a gyakorlatban eltérhetnek az egyes tagállamokban.

Néhány tagállamban a gyártókra vonatkozó értesítési kötelezettség csak az ismert kockázat esetében előírás, és nincs értesítési kötelezettség, amikor a gyártónak a rendelkezésre álló információk alapján „ tudnia kellene ” a veszélyről.

Végezetül pedig annak ellenére, hogy a tagállamok kötelesek a Bizottság által a 13. cikk értelmében hozott intézkedések végrehajtását biztosító rendelkezéseket hozni , néhány tagállam mégsem állapította meg az ilyen intézkedések végrehajtására szolgáló, célirányos nemzeti rendelkezéseket.

3. AZ ALKALMAZÁSSAL ÉS SZABÁLYOZÁSAL KAPCSOLATOS FEJLEMÉNYEK

3.1. A piacfelügyelet működése

A tagállamokban található piacfelügyeleti hatóságok többsége éves vizsgálati tervek alapján dolgozik, amelyek előző tapasztalatokat és megállapításokat, illetve a RAPEX rendszerben gyakran bejelentett termékeket és fogyasztói panaszokat vesznek figyelembe. Amennyiben szükséges, a tagállamok olyan ellenőrzéseket és vizsgálatokat hajtanak végre, amelyekre a programjaik nem terjednek ki szükségszerűen, például vészhelyzetekben.

3.1.1. Együttes fellépések

A tagállamok termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes hatóságait összekötő európai hálózat működésének elősegítésére[14] a Bizottság több, határon átnyúló, e hatóságok együttes fellépésére vonatkozó, felügyeleti és végrehajtási intézkedéseket[15] társfinanszírozott az utóbbi öt évben. Ezek az együttes fellépések gyermekek fulladásos baleseteire, játszótéri felszerelések biztonságosságára, öngyújtókra, díszvilágítási füzérekre és hosszabbítókra terjedtek ki. Két fellépésnél fordult elő határon túli együttműködés: az egyik a balti-tengeri régióban található vámhatóságokkal együttműködésben, amely „EMARS” néven lett ismertté, a piaci felügyelet legjobb gyakorlatok révén történő javítására irányul. Ez utóbbi projekt 15 tagállam részvételével zajlott, eredményeként pedig létrejött egy adatbázis, egy gyors tanácsadói rendszer, egy, a legjobb gyakorlatokat összefoglaló kézikönyv és egy, a piacfelügyelet jövőjéről szóló stratégiai dokumentum.[16].

3.1.2. Új jogi keretrendszer

2008. július 9-én a termékek forgalmazására vonatkozó új jogi keretrendszert fogadtak el, amely magában foglalja mind a 765/2008/EK rendeletet,[17] mind pedig a 768/2008/EK határozatot[18].,. Ezen intézkedések egyik célkitűzése egy megerősített piacfelügyeleti keret létrehozása a közösségi harmonizációs jogszabályok által szabályozott termékek és a termékek nyomon követhetősége tekintetében. A rendelet továbbá megállapítja, hogy a felelős hatóságok kötelesek a termékek jellemzőinek az uniós piacnak megfelelő mértékű vizsgálatát elvégezni, még e termékek szabad forgalomba bocsátását megelőzően.. A Bizottság jelenleg a rendelet és az irányelv által meghatározott piacfelügyeleti keret összefüggéseit egyértelművé tévő iránymutatások készítésén dolgozik.

Ezenfelül a 765/2008/EK rendelet 42. cikke módosította az irányelv 8. cikkének (3) bekezdésének megfogalmazását azzal a céllal, hogy a rendelkezéseket szigorúbbá tegyék a tagállamok számára, valamint hogy az irányelv megfogalmazását összehangolják a rendelet rendelkezéseivel.

3.2. A RAPEX működése

3.2.1. Veszélyes termékekre való figyelmeztetés terjesztése

A gyors intézkedések meghozatalát lehetővé tevő RAPEX rendszert az információk valamennyi tagállam számára történő hatékony eljuttatásának biztosítására hozták létre a piacon feltárt olyan fogyasztói termékekkel szemben, amelyek komoly veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára. Az ún. „sürgősségi helyzetek” megoldására a jelenleg működő mechanizmusok biztosítják, hogy a figyelmeztető információt – további intézkedés céljából – azonnal továbbítsák valamennyi tagállam számára.

A Bizottság szolgálatai heti rendszerességgel közlik az interneten a RAPEX értesítésekre vonatkozó lényeges információkat[19].

3.2.2. RAPEX iránymutatások

A Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer hatékony működésének biztosítása céljából a Bizottság 2004-ben speciális iránymutatásokat fogadott el („a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerre vonatkozó iránymutatások”)[20]. A RAPEX iránymutatások meghatározzák a tagállamok értesítési kötelezettségének kiterjedését a „súlyos kockázat” meghatározására vonatkozó kritériumok leírása és az értesítés tárgyát képező intézkedések és termékek típusainak magyarázata tekintetében. Az iránymutatás kockázatértékelési iránymutatásokat is tartalmaz. 2008-ban a Bizottság hozzálátott a RAPEX iránymutatások felülvizsgálatához, amely a 2004 óta bekövetkezett számos változás fényében vált szükségessé.

3.2.3. Statisztikai adatok alakulása 2004-2008 között

A Bizottság által jóváhagyott értesítések száma az utóbbi években jelentősen megnövekedett. 2007-ben a Bizottság 1605 értesítést hagyott jóvá a 2006-ban beérkezett 1051, a 2005-ben beérkezett 847 értesítéssel és a 2004-ben beérkezett 468 értesítéssel szemben. A súlyos kockázatról értesítő intézkedések száma jócskán megháromszorozódott: a 2004-ben számolt 388 intézkedésről 2007-ben 1 355-re emelkedett. Ez a növekvő tendencia 2008-ban tovább folytatódott. Az értesítések számában történt növekedés a termékbiztonságnak a tagállami hatóságok által történő hatékonyabb végrehajtásának, a vállalkozások felelősségét illető nagyobb tudatosságnak, az Unió egymást követő 2004-es és 2007-es bővítésének, valamint a Bizottság által összehangolt hálózatépítési intézkedéseknek tudható be[21]. Továbbá a legtöbb és a legkevesebb értesítéssel rendelkező országok közötti eltérés egyre inkább csökken.

A felmerülő kockázat súlyossága miatti korrekciós intézkedések tárgyát képező termékek kategóriáját illetően a gyermekeknek szánt árucikkek (játékok és gyermekfelszerelések) és elektromos termékek (pl. háztartási készülékek, világítási felszerelések) azok a termékcsoportok, amelyekre vonatkozóan a legmagasabb számú értesítést bocsátották ki: ezek a termékcsoportok valamennyi RAPEX-értesítés több mint 50%-át teszik ki.

A leggyakrabban megfigyelt veszélyek közé a sérülés, fulladás és áramütés tartozott, amelyeket az égés, tűzeset, fulladás és a vegyi anyagokból eredő kockázat követett. Az egyes vegyi anyagokkal való érintkezés miatt bekövetkező hosszú távú kockázatokat nehezebb felkutatni és felmérni, mivel a veszélyes hatások megnyilvánulása nem azonnali.[22]

A vállalkozások által kezdeményezett önkéntes korrekciós intézkedésekről szóló értesítések száma az utóbbi években megnövekedett: 2007-ben a súlyos kockázatot jelentő termékekre vonatkozó értesítésének 50%-át érte el.

3.2.4. Képzés

A Bizottság továbbképzést szervezett a termékbiztonságért felelős tagállami hatóságok számára, melynek célja a hatóságok részvételi kapacitásának javítása a RAPEX hálózatban. 2006-2008 között összesen 22 tagállam használta ki ezeket a szemináriumokat. A Bizottság rendszeresen ad otthont Brüsszelben a RAPEX kapcsolattartói pontok értekezleteinek is. Ezenfelül valamennyi tagállam vám- és piacfelügyeleti hatóságai megállapodtak a megerősített együttműködés, a kockázatkezelés javításának és a szaktudás, valamint a legjobb gyakorlatok megosztásának szükségességéről.[23].

3.2.5. RAPEX-Kína

A kínai eredetű termékekre vonatkozó, RAPEX-értesítések nagy aránya miatt (2008. január és szeptember között 56%, 2007-ben 52%, 2006-ban 49%, 2005-ben 49% és 2004-ben 38%) a kínai hatóságokkal való kapcsolatok intenzívebbé váltak a termékbiztonság tárgykörében. 2006 januárjában a Bizottság Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósága és a Kínai Népköztársaság Minőségfelügyeleti, Minőségellenőrzési és Karanténügyi Főhatósága (General Administration of Quality Supervision, Inspection and Quarantine – a továbbiakban: AQSIQ) egyetértési megállapodást írt alá. Az egyetértési megállapodást 2008 novemberében újították meg a megerősített együttműködés jeleként.

Az AQSIQ egy erre rendszeresített informatikai rendszeren keresztül hozzáféréssel rendelkezik a RAPEX-ben rögzített, kínai eredetű veszélyes termékekhez („RAPEX-Kína”). A kínai hatóságok negyedévente jelentést tesznek a Bizottságnak a RAPEX adatok alapján hozott nyomonkövetési intézkedésekről. Az AQSIQ eddig hét jelentést nyújtott be a Bizottságnak. 2006 szeptembere és 2008 májusa között az AQSIQ 599 RAPEX-értesítéssel kapcsolatban indított vizsgálatot, és adott esetben intézkedéseket hozott. Az esetek 51%-ban a vizsgálatok megelőző vagy korlátozó intézkedések elfogadásához vezettek az AQSIQ, vagy önkéntes alapon a kínai gyártó (vagy exportőr) által: Ezek között korrekciós intézkedések, exporttilalmak, az érintett kínai vállalatok fokozott ellenőrzése vagy az exportengedélyek felfüggesztése vagy visszavonása szerepelt. A vizsgált esetek 49%-ban nem hoztak intézkedéseket, főleg a kínai gyártóra vagy exportőrre vonatkozó információ hiánya miatt.

3.3. A termékek nyomon követhetősége

A nyomon követhetőség a termelési és forgalmazási folyamatban résztvevő gazdasági szereplők azonosítására szolgál. Ezeknek az információknak a birtokában hatékonyan lehet korrekciós intézkedéseket foganatosítani. A nem élelmiszer eredetű fogyasztási cikkekkel kapcsolatos, nagy horderejű figyelmeztetések az utóbbi években világszerte rámutattak a hatékony visszahívási eljárások szükségességére, amelyek nem szükségszerűen járnak magas költségekkel a gazdasági szereplők számára.

Az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése általánosan kötelezi a gyártókat arra, hogy lássák el a fogyasztókat a termék nyomon követhetőségéhez szükséges információkkal, illetve hogy a termék csomagolásán jelöljék meg a gyártó kilétét vagy azt a termékcsoportot, amelyhez a termék tartozik.. E kötelezettség teljesítését szolgáló konkrét intézkedések meghozatala mindamellett a tagállamok feladata. Az előző évekhez képest csökkent azon értesítések száma, amelyeknél a termék nyomon követhetetlen volt,. Mivel azonban a súlyos kockázatot jelentő termékek és azon termékek, amelyek származási országa ismeretlen az értesítések 10%-át teszik ki[24], még van lehetőség az eredmények javítására.

További javulások várhatók a közelmúltban elfogadott 768/2008/EK határozat eredményeképpen, amely a közösségi harmonizációs jogszabály általános elveként előírja a gyártó nevének és címének feltüntetését, valamint az importált termékek esetében az importőr és gyártó nevének és címének feltüntetését is[25]. .

3.4. Az irányelv 13. cikkén alapuló közösségi intézkedések

A mai napig bezárólag a Bizottság az irányelv 13. cikkében megállapított eljárást három alkalommal alkalmazta. Először a ftalátok játékszerekben történő használata tilalmának kiterjesztésére[26] alkalmazták a 2005/84/EK irányelvben[27] meghatározott végleges tilalom elfogadásáig.

Az ezen a cikken alapuló következő intézkedés a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és a gyermekek számára különösen vonzónak talált tárgyakhoz hasonló ún. „újszerű öngyújtók” forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló, 2006. május 11-i határozat[28] volt. Bizonyos műszaki előírásoknak megfelelő öngyújtók nem tartoznak e határozat hatálya alá. A tagállamoknak legkésőbb 2007. március 11-től kell betartani a határozat rendelkezéseit. A 2007. április 12-i határozat[29] 2008. május 11-ig meghosszabbította a határozatot és 2008. március 11-től betiltotta a nem gyermekbiztos és újszerű öngyújtók fogyasztók részére történő árusítását. 2008. április 18-án a határozat további meghosszabbításáról döntöttek 2009. május 11-ig[30].

A 13. cikken alapuló legfrissebb intézkedés a 2008. április 21-i határozat[31] volt, a forgalomba hozott vagy a piacon hozzáférhetővé tett mágneses játékok által az egészségre és a biztonságra jelentett veszélyről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetésének a tagállamok számára való előírásáról. A játékokban található mágnesek egyre erősebbek lettek, ugyanakkor könnyebben is leválnak, ezért lenyelésük életveszélyes kockázatot jelent, mivel gyomor- illetve bélperforációt okozhatnak. Az erre vonatkozó rendelkezések hiánya miatt a jelenlegi közösségi szabályozásban és a vonatkozó biztonsági szabványban (mind a kettő felülvizsgálata folyamatban van), a Bizottság ezt az ideiglenes intézkedést fogadta el, amely 2009. április 21-ig van érvényben.

Az irányelv 13. cikke alapján elfogadott intézkedések alkalmazása azt mutatta, hogy az intézkedések ideiglenes jellege aggodalomra ad okot. Egyrészt ezen intézkedések korlátozott érvényességi ideje és ismételt megújítása bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplők körében. Másrészt pedig ideiglenességük miatt nem szüntetik meg gyökerestül a szóban forgó biztonsági problémát.

3.5. Szabványosítás

3.5.1. Az eljárás és az érintett szereplők

Közösségi szabályozás hiányában a termékek biztonságosságának kritériumait az irányelv a nemzeti jogszabályokra és az európai szabványügyi testületek[32] által kidolgozott európai szabványokra hivatkozással állapítja meg. A 3. cikk (2) bekezdés alapján egy terméket a vonatkozó nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó szempontok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni, ha az megfelel az olyan európai szabványokat átvevő önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványoknak, amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: HL) kihirdettek.

A 4. cikk értelmében a Bizottság komitológiai eljárás keretében határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák azokat a biztonsági előírásokat, amelyeket a jövőbeli szabványoknak tükrözniük kell. A Bizottság a fent említett határozat alapján felhatalmazza az illetékes európai szabványügyi testületet ezeknek a biztonsági előírásoknak megfelelő szabványok kidolgozására.

Amint az európai szabványügyi testület kidolgozott és elfogadott egy szabványt, a Bizottság komitológiai eljárás keretében határozatot hoz annak megerősítésére, hogy a szabványt a fentiekben említett eljárásnak megfelelően hozták létre és a szabvány hivatkozását kihirdeti a HL-ben. Ez a kihirdetés a szóban forgó szabvány (vagy az annak megfelelő nemzeti változat) szerint gyártott termékeknek biztosítja az irányelv 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános biztonsági előírásnak való megfelelés feltételezését.

A különleges biztonsági előírásokat meghatározó eredeti határozat önmagában nem eredményezi az említett előírásoknak megfelelő termékek biztonságosságának feltételezését, sem harmadik felek részére azonnal alkalmazható jogok és kötelezettségek csoportját. Ugyanakkor ezeket a határozatokat kiegészítő eszközként annak megítélésére lehet használni, hogy egy termék összhangban van-e az általános biztonsági előírásokkal az irányelv 3. cikkének (3) bekezdése értelmében.

A szabványképzés során képviselt érdekeket illetően a társadalmi érdekek érvényesítését és hatékony részvételét sok tényező akadályozhatja a szabványosítási eljárás során, például a források hiánya, az elégtelen szaktudás vagy a nem hatékony koordináció. Ez az oka annak, hogy a Bizottság pénzügyi támogatást nyújt fogyasztói és környezetvédelmi szervezeteknek, valamint szakszervezeteknek és kkv-knek. Ami a fogyasztói képviseletet illeti, a Bizottság pénzügyileg támogatja olyan európai fogyasztóvédelmi szervezetek működését, amelyek a fogyasztók érdekeit képviselik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kialakításában a Közösség szintjén[33].

3.5.2. Biztonsági előírásokra és felhatalmazásokra vonatkozó határozatok

Abban az időszakban, amelyre a jelentés vonatkozik három, biztonsági előírásra vonatkozó határozatot hoztak és ennek megfelelő megbízást adtak ki szabványok kidolgozására a 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében.

2005. április 21-én a Bizottság elfogadta a vízen vagy vízben úszó szabadidős cikkekre vonatkozó európai szabványok tekintetében kidolgozandó biztonsági előírásokról szóló 2005/323/EK határozatot[34]. E határozat alapján a Bizottság kiadta az M/372. sz. megbízást az Európai Szabványügyi Bizottságnak (a továbbiakban: CEN). E felhatalmazás alapján jelenleg hét szabvány kidolgozása van folyamatban[35].

2008. március 25-én a Bizottság elfogadta a cigarettákra vonatkozó európai szabványok által követendő tűzvédelmi előírásokról szóló 2008/264/EK határozatot[36]. Az említett határozat alapján a Bizottság elküldte a CEN-nek az M/425. sz. megbízást a cigaretták gyúlékonysági képességének csökkentésére vonatkozó szabvány kidolgozására.

2008. április 23-án a Bizottság elfogadta az öngyújtókra érvényes európai szabványok által követendő különleges gyermekbiztonsági előírásokról szóló, a 2008/357/EK határozatot[37]. Ez az öngyújtók gyermekbiztosságára vonatkozó jelenlegi EN 13869 szabvány felülvizsgálatára szóló M/427. sz. megbízást eredményezte.

3.5.3. A szabványok hivatkozásának kihirdetése

A jelentési időszak alatt a Bizottság három határozatot hozott bizonyos szabványoknak az irányelv általános biztonsági előírásának való megfeleléséről[38]. Ezeket a határozatokat az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második és negyedik albekezdésével összhangban fogadták el. Valamennyi kihirdetés az előző kihirdetés helyébe lépett, ezért az irányelvben hivatkozott szabványok aktualizált jegyzéke a legutóbbi, 2006-os kihirdetéshez mellékelve található.[39].

3.5.4. Jövőbeli szabványosításra vonatkozó megbízások

A Bizottság a csecsemők és kisgyermekek (általában születéstől 4-5 éves korig) altatására, etetésére, fürdetésére és szállítására szánt termékek biztonságosságának javítását tervezi. Ezekhez a termékekhez kapcsolódóan számos – nemegyszer halálos kimenetelű – baleset történik minden évben Európában[40]. Az irányelv alapján több biztonsági szabványt tettek közzé a gyermekápolási termékekre vonatkozóan. Mindamellett számos termékre vonatkozóan még mindig nincsenek biztonsági szabványok és más termékek esetében a meglévő szabványok nem terjednek ki valamennyi kockázatra. Egy 2006-ban megrendelt tanulmány lehetővé tette azon termékek jegyzékének meghatározását és fontossági sorrendbe állítását, amelyek szabványosításának elindítása elődleges fontosságú feladat lenne. A tanulmány előzetes kockázati felmérést és biztonsági előírások tervezetét tartalmazza. A biztonsági előírásokat megállapító határozatok elfogadása a 2009. év során esedékes.

A tűzeset miatt bekövetkező balesetek és sérülések tekintetében a Bizottság folytatja a lakókörnyezet tűzbiztonságának javítására irányuló stratégiájának kidolgozását. A Bizottság tanulmányozza a gyúlékony felületek és a háztartásokban használt anyagok, mint például bútorzat, bútorszövetek, ruházat és TV-készülékek biztonságának javítására irányuló lehetőségeket. Számos önkéntes európai szabvány létezik ezen a területen, de a tagállamokkal folytatott megbeszélések nyomán egyértelművé vált, hogy e szabványok által kínált megoldások nem teljesen kielégítőek, különösen ami a lángkésleltetők használatát illeti. A kezdeti legfontosabb lépés ezért a lángkésleltetőként használt vegyszerek alapos megismerése lehetne, annak érdekében, hogy megfelelő kompromisszumot lehessen elérni tűzbiztonság és az egészség- és környezetvédelem között, és ez a biztonsági szabványokban is tükröződjék.

3.6. A szolgáltatások biztonsága

A fogyasztók részére nyújtott szolgáltatások biztonságára vonatkozóan a Bizottság a tagállamok közötti egyetértés hiányát tapasztalja a közösségi fellépés megfelelő szintjét illetően. Ugyanakkor a közvélemény és az Európai Parlament politikai nyomása arra enged következtetni, hogy európai szintű fellépésre van szükség az általános kockázatok és balesetek kezelésére, például a szállodák tűzbiztonságára vonatkozóan.

A sérülések megelőzésének és a biztonságosság előmozdításának érdekében a balesetek és sérülések figyelemmel kísérésére szolgáló jelenlegi európai rendszer javításának szükségességére – a szolgáltatásokra vonatkozóan is – számos bizottsági javaslat is kitért[41] .

2007-ben a Bizottság egy keretrendeletre vonatkozó javaslatot fogadott el a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról[42]. Az összehasonlító adatok hiánya nem akadályozta meg a Bizottságot abban, hogy olyan új kezdeményezésekkel álljon elő, amelyek a tudatosság növelésére és az érdekeltek arra való ösztönzésére fektetik a hangsúlyt, hogy a közösségi fellépés szempontjából olyan kiemelt területekkel foglalkozzanak, mint például a szállodák biztonsága.

A Bizottság M/371. sz. megbízatására válaszul a CEN tanulmányt végzett annak érdekében, hogy meghatározzák a szolgáltatásokra és azok a biztonsági szempontjaira vonatkozó előírások szabványosítási programjának megvalósíthatóságát.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

4.1. Általános észrevételek

Az irányelv hatásos eszköznek bizonyult a magas szintű fogyasztóvédelem elérésében. Az irányelv segített nagyszámú, nem biztonságos termék beazonosításában és az európai piacról történő eltávolításában. Az irányelv által létrehozott RAPEX rendszer a néhány alapvető fogyasztási termékre – például játékokra, kozmetikai cikkekre, elektromos cikkekre és világítótestekre, egyéni védőeszközökre, járművekre – vonatkozó meglévő szabályozási keretet egy ennek alárendelt sürgősségi riasztórendszerrel egészítette ki.

4.2. Átültetés a nemzeti jogba

Ugyan az irányelv átültetése a tagállamok nemzeti jogaiba általában megfelelő, még mindig fennáll néhány következetlenség. A Bizottság szolgálatai a tagállamokkal együttműködésben megpróbálják eldönteni, hogy néhány tagállam esetében további intézkedésekre van- e szükség, de a Bizottság fenntartja magának a jogot adott esetben jogsértési eljárás kezdeményezésére. Ez különösen az irányelv 13. cikkében előírt intézkedések végrehajtására kitűzött határidők betartására vonatkozik.

4.3. A piacfelügyelet működése

A RAPEX-értesítések elmúlt négy évben történt jelentős növekedése egyértelmű jele annak, hogy az irányelv szerinti piacfelügyelet sikeres volt. Ugyanakkor a fokozottan globalizálódó piacon, ahol egyre több termék kerül be az Unióba harmadik országokból, a tagállamok piacfelügyeleti tevékenységének további összehangolására van szükség, amelyből nem hagyható ki a vámhatóságokkal való együttműködés sem.

Ezt a koordinációt segíthetné elő a közösen megállapított (például az EMARS projekt eredményezte) legjobb gyakorlatok végrehajtása, a tagállamok közötti megnövekedett információcsere a meglévő informatikai eszközök révén, az új jogszabályi keretbe ágyazódó keret megfelelő végrehajtása, valamint a Bizottság megnövekedett szerepvállalása a piacfelügyelet prioritásainak együttes kijelölésében.

4.4. A RAPEX működése

Sok ország úgy tekint az irányelvre és különösen a RAPEX rendszerre, mint egy teljesítménymérő referenciaértékre, és számos nemzeti, regionális és nemzetközi szervezet fejezte ki érdeklődését a rendszerben való részvétel iránt vagy kért segítséget hasonló rendszer felállításához.

Az értesítések megnövekedett száma ugyan némileg leterhelte a rendszert, de ez a fogyasztóvédelem európai szintű javulásának egyértelmű jele. A fogyasztói termékek által jelentett kockázatok csökkentését szolgáló, a gazdasági szereplők által közvetlenül foganatosított bejelentett intézkedések számának növekedése is azt mutatja, hogy a felelős vállalkozások komolyan veszik a termékbiztonságot és tiszteletben tartják az irányelv által rájuk rótt kötelezettségeket.

4.5. A termékek nyomon követhetősége

A gyártó megjelölése a terméken vagy annak csomagolásán a nyomon követhetőség fontos elemének számít[43]. Ez az előírás ugyanakkor nem minden tagállam jogrendjében kötelező és ez nem kielégítő eredményekhez vezet. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság nem tudja beazonosítani egy veszélyesnek talált termék gyártóját vagy importőrét, nincs abban a helyzetben, hogy maradéktalanul hatékony intézkedéseket hozzon. További javulást lehetne elérni, ha ennek az azonosítási előírásnak a kötelező jellege egyértelművé válna, és valamennyi terméken szerepelnének a termék biztonságáért szereplő gazdasági szereplő adatai. Ez nagyobb összhangot teremtene az új jogszabályi kerethatározat rendelkezéseivel, amely kötelezővé teszi a gyártó vagy importőr számára a név, bejegyzett kereskedelmi név vagy bejegyzett védjegy és cím feltüntetését a terméken[44].

4.6. Az irányelv 13. cikkén alapuló közösségi intézkedések

Jóllehet bizonyos körülmények között szükség van ideiglenes intézkedésekre, az irányelv nem tartalmaz olyan konkrét intézkedéseket, amelyek azon nem harmonizált termékek állandó tilalmát engedélyezik, amelyek veszélyessége kétséget kizáróan bebizonyosodott .[45].

4.7. Szabványosítás

A nagyobb rugalmasság érdekében a szabványosítási rendelkezések egyszerűsítésére van szükség. Lehetővé kellene tenni adott termékkategóriákra (pl. gyermekápolási cikkekre, bútorokra, ruházatra) vonatkozó biztonsági előírások meghatározását és azok alapján „keret” vagy „állandó” megbízásokat adni az európai szabványügyi testületeknek. Ez lerövidítené az egyes termékekre vonatkozó biztonsági előírások kibocsátásának hosszadalmas eljárását. Továbbá a technológiai fejlődéseket és az új kockázatokat is gyorsabban lehetne kezelni.

Lehetővé kellene tenni a Bizottság számára, hogy az európai szabványügyi testület által elfogadott szabványt megfelelő megbízás nélkül közzétehesse, amennyiben a termék, amelyre a szabvány vonatkozik beleesik abba az előzetesen meghatározott termékkategóriába, amelyre vonatkozóan a Bizottság megfelelő biztonsági előírásokat állapított meg, és amennyiben a kérdéses szabvány megfelel ezeknek az előírásoknak. Ily módon az általános biztonsági előírásnak való megfelelés feltételezése a vállalkozásokat a szabványok betartására ösztönözné és a fogyasztók hatékonyabb védelmét eredményezné. [pic][pic][pic]

[1] Az Európai parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról HL L 11., 2002.1.15., 4. o..

[2] HL L 228., 1992.8.11., 24. o.

[3] http://ec.europa.eu/consumers/safety/news/stocktaking_%20execsum_en.pdf

[4] http://ec.europa.eu/consumers/strategy/docs/eurobar_298_summary_en.pdf

[5] Lásd a 3.4. szakaszt

[6] COM(2008) 9 és: http://ec.europa.eu/enterprise/toys/2008_108_directive.htm

[7] Lásd a 3.1.2. szakaszt és: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/index_en.htm

[8] Az irányelv és az ágazatspecifikus termékek biztonságát szabályozó irányelv alkalmazását egyértelművé tevő iránymutatásokért lásd: http://ec.europa.eu/consumers/safety/prod_legis/index_en.htm

[9] Lásd a fogyasztási cikkek tudományos bizottságának véleményét: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/sccp_opinions_en.htm#3

[10] Iránymutatások gazdasági szereplők részére, 2004/905 bizottsági határozat (HL L 381, 2004. 12.28., 63.o.)

[11] 9/2003 határozat (HL L 94, 2003.4.10., 59.o.)

[12] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:72001L0095:EN:NOT

[13] Az átültetés összehasonlító számbavétele az alábbi linken található: http://ec.europa.eu/consumers/safety/prod_legis/index_en.htm

[14] Az irányelv 10. cikkét és a költségvetési vonatkozásokat lásd az 1926/2006 határozatban ( HL L 404, 2006.12.30 . 39.o.) 39)

[15] http://ec.europa.eu/consumers/safety/projects/index_en.htm#ongoing_projects

[16] http://www.emars.eu/

[17] HL L 218, 2008.8.13., 30. o.

[18] Uott. 82. o.

[19] http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/index_en.htm A honlap jelentőségét mutatja, hogy 2007-ben átlagosan havonta 35 200 látogató kereste fel.

[20] 2004/418/EK bizottsági határozat (HL L 151, 2004.4.30., 84. o)

[21] http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/stats_reports_en.htm

[22] A kockázatértékelés egységességének javítása érdekében a Bizottság kidolgozott egy online elérhető, , az expozíció becslésére szolgáló eszközt:http://www.jrc.ec.europa.eu/eis%2D chemrisks/) .

[23] A Vám 2013 program által finanszírozott, 2008 áprilisában rendezett, „veszélyes termékek behozatalának megakadályozása” című szeminárium következtetései.

[24] A 2008. szeptemberi helyzet, forrás: 2008. január–szeptember közötti RAPEX statisztikák. http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/stats_reports_en.htm

[25] 768/2008/EK határozat, I. melléklet, R2 cikk (6) bekezdése és R4 cikk (3) bekezdése

[26] A 2004/178/EK (HL L 55, 2004.2.24., 66.o.), 2004/624/EK (HL L 280, 2004.8.31., 34.o.) és a 2004/781/EK (HL L 344, 2004.11.20., 35.o.) bizottsági határozat

[27] 2005/84/EK irányelv (HL L 344., 2005.12.27., 40. o.)

[28] 2006/502/EK bizottsági határozat (HL L 198., 2006.7.20., 41. o.)

[29] 2007/231/EK bizottsági határozat (HL L 99., 2007.4.14., 16. o.)

[30] 2008/322/EK bizottsági határozat (HL L 109., 2008.4.19., 40. o.). Az ellenőrzési tevékenységek koordinációjának javítására munkacsoportot állítottak fel a tagállamok vám- és piacfelügyeleti hatóságai szakembereinek részvételével.

[31] 2008/329/EK bizottsági határozat ( HL L 114., 2008.4.26., 90. o .)

[32] CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)) és ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet). Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/standardization/harmstds/stdbody.html

[33] További információk: http://ec.europa.eu/consumers/tenders/information/grants/support_en.htm

[34] HL L 104., 2005.4.23., 39. o.

[35] Lásd: www.cen.eu

[36] HL L 83., 2008.3.26., 35. o.

[37] HL L 120., 2008.5.7., 11. o.

[38] A 2004. április 23-i, C(2004)1493 határozat (nem közzétett), 2005/718/EK határozat (HL L 271, 2005.10.15., 51.o. ), és a 2006/514/EK határozat ( HL L 200, 2006.7.22., 35.o)

[39] A Bizottság közleménye 2006/C 171/04 (HL C 171., 2006.7.22., 23. o.)

[40] Gyermekbalesetek (0-14 éves korig) 2002-2004. évi adatok Lásd: https://webgate.ec.europa.eu/idb

[41] COM(2006) 328 és 329

[42] COM(2007) 46

[43] Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésében található a) pont negyedik albekezdése

[44] 768/2008/EK határozat, I. melléklet, R2 cikk (6) bekezdés és R4. cikk (3) bekezdés.

[45] Lásd RAPEX 2007. évi jelentés és a 2008. októberi Eurobarométer jelentés:

http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/docs/rapex_annualreport2008_en.pdf

http://ec.europa.eu/consumers/strategy/docs/fl224%20_eurobar_cbs_analrep.pdf