52008DC0319

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.5.2008

COM(2008) 319 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért

1. Az Európai Unió valamennyi földközi-tengeri partnerét szoros történelmi és kulturális szálak kötik össze Európával. Az euro-mediterrán partnerség eszközt biztosított az alábbi, szerteágazó regionális stratégiai kérdések kezeléséhez: a biztonság, a környezetvédelem, a tengeri erőforrások kezelése, az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint a beruházások révén megvalósuló gazdasági kapcsolatok, az energiaellátás (termelő- és tranzitországok), a közlekedés, a migrációs áramlatok (kibocsátó- és tranzitországok), a szabályozások közelítése, a kulturális és vallási sokszínűség, továbbá a kölcsönös megértés. Mivel azonban a Földközi-tenger térsége központi szerepet játszik Európa szempontjából, tekintettel továbbá kapcsolataink fontosságára, kulturális és történelmi kötelékeink mélységére, és az előttünk álló, stratégiai jellegű közös kihívások sürgető voltára, felül kell vizsgálni a Földközi-tenger térségének központi szerepét, és nagyobb politikai jelentőséget kell adni neki.

2. A 2008. március 13–14-i Európai Tanács elfogadta az Unió a földközi-tengeri térségért elvét, valamint felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés részleteire vonatkozóan.

3. A Bizottság felmérte a barcelonai folyamat során elért eredményeket. Azt, hogy milyen mérvű hozzájárulást nyújt a párbeszédhez, a békéhez, a stabilitáshoz és a jóléthez az említett régióban az Unió és néhány legközebbi partnere számára. Figyelembe vették továbbá azokat a hiányosságokat és nehézségeket, amelyek az 1995 óta uniós részvétellel zajló többoldalú együttműködési folyamat során megmutatkoztak. A jelen közlemény mérlegeli ezeket a tényezőket, és közzéteszi a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés kidolgozására vonatkozó bizottsági javaslatokat.

4. A Bizottság konzultációt folytatott az európai uniós és földközi-tengeri térségi valamennyi partnerországgal annak érdekében, hogy pontosabb képet alkothasson a prioritásaikról, illetve annak kiderítése céljából, hogy miképpen lehetne a legmegfelelőbben új politikai és gyakorlati ösztönzőket bekapcsolni a folyamatba.

A több mint egy évtizedes euro-mediterrán együttműködés

5. A földközi-tengeri régió politikai és gazdasági tekintetben egyaránt alapvető stratégiai fontossággal bír az Európai Unió számára. A barcelonai folyamat 1995 óta az euro-mediterrán kapcsolatok fő eszköze. 39 kormány és 700 milliót főt meghaladó népesség közötti partnerségi együttműködést jelent, amely keretet ad a folyamatos kötelezettségvállalások és a fejlődés számára.

6. A barcelonai folyamat az egyetlen olyan fórum, amelyen valamennyi földközi-tengeri térségbeli partner véleményt cserél, és építő jellegű párbeszédben vesz részt. A politikai párbeszéd továbbá rendszeresen szerepel az euro-mediterrán miniszterek és magas rangú tisztviselők találkozóinak a napirendjén. A barcelonai folyamat azt jelzi, hogy a résztvevők a regionális együttműködés és integráció révén szilárdan elkötelezik magukat a regionális stabilitás és a demokrácia mellett, továbbá arra irányul, hogy erre az egyetértésre építve előrehaladjanak a politikai és gazdasági reformok, valamint a modernizáció útján. Az elhúzódó közel-keleti válság ugyanakkor kihívást jelent a partnerség számára, és a legmesszebbmenőkig próbára teszi a partnerek közötti párbeszéd lehetőségeit.

7. A partnerség keretében nyomon követték azokat az erőfeszítéseket amelyek arra irányultak, hogy a politikai életben való részvétel kiterjesztése által erősítsék a demokráciát és a politikai pluralizmust. A partnerség a továbbiakban is elősegíti majd valamennyi emberi jog és szabadság érvényesülését. A globális és regionális események azonban hátráltatták az előrelépést és a reformokat, valamint a kormányzás és a részvételi demokrácia erősítését célzó folyamat határozottabb megvalósítását.

8. Az elmúlt évtized rendkívül kedvező fejleménye volt az a folyamat, amelynek révén középpontba került a különböző politikai és gazdasági szereplőkkel – a civil társadalommal, így a nőszervezetekkel és a médiával – folytatott párbeszéd.

9. Az oktatás és a képzés terén létrejött különféle együttműködési megállapodások, illetve programok hozzájárulnak az érintett országokban megvalósuló kapacitásépítéshez, továbbá fontos eszközt jelentenek a régióbeli humántőke fejlesztéséhez, valamint a kulturális és társadalmi értékek előmozdításához. Az Anna Lindh Euro-mediterrán Alapítvány a Kultúrák Közötti Párbeszédért – amely az egyetlen, valamennyi partner által finanszírozott intézmény – példát mutat a közös elkötelezettségre a párbeszéd létrehozása és a kulturális kérdésekben való kölcsönös megértés előmozdítása mellett, valamint annak érdekében, hogy elismerjék a kultúrák közötti párbeszédnek a békés együttélés elősegítésében játszott kulcsfontosságú szerepét.

10. Az Európai Unió továbbra is a földközi-tengeri országok legfontosabb partnere mind az áruk, mind pedig a szolgáltatások kereskedelme terén. Jelentős előrehaladás történt a az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet 2010-ig történő létrehozásában. Az Unióval fokozatosan kialakított szabad kereskedelem elősegítette az exportot és a beruházásokat, azonban a szolgáltatások, illetve kisebb mértékben a bruttó hazai termék kétharmadát adó mezőgazdaság csak mostanában válik az euro-mediterrán szabadkereskedelmi térség részévé. Lassú, de folyamatos előrehaladás mutatkozik a dél-dél gazdasági integráció terén, amely azonban továbbra sem képes kihasználni a lehetőségeit. Javult a makrogazdasági stabilitás, az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent az infláció, a humán fejlesztési mutatók szerint pedig javultak az egészségügyi feltételek és nőtt a várható élettartam.

11. Az is elmondható ugyanakkor, hogy több és gyorsabb reformra volna szükség ahhoz, hogy az Unió földközi-tengeri partnerei kiaknázhassák a globalizáció és a EU-val folytatott szabad kereskedelem, valamint a regionális integráció lehetséges előnyeit. A régióbeli életszínvonal emeléséhez nélkülözhetetlen hazai és külföldi beruházások ösztönzéséhez nem bizonyultak elegendőnek a gazdasági reformok, az ipari termékek Unióval történő szabad kereskedelmének fokozatos megvalósítása, valamint a gazdasági irányítás javítása. Jó, de nem elégséges a növekedés. A reformok biztatóak, azonban elmaradnak a kezdeti várakozásoktól. Az EU-val folytatott szabad kereskedelem elősegítette az exportot és a beruházásokat. E hiányosságok együttes hatásaként a folyamat lassabb a vártnál. Az elégtelen növekedés és a folytatódó népességrobbanás következtében nőtt az EU és a földközi-tengeri térségbeli országok között az életszínvonal különbsége, és ténylegesen nem közeledtek a gazdasági teljesítmények. A kereskedelem plusz beruházás plusz együttműködés képlet ma is épp olyan helytálló, mint 1995-ben. Bár az Unió többet tehet a kereskedelem, a beruházások, és a régióbeli együttműködés előmozdításáért, leginkább mégis az szükséges, hogy a régió országai nemzeti gazdaságpolitikájuk részeként élni tudjanak a lehetőségekkel.

12. Összegezve: a partnerség erőteljesen előmozdította a többoldalú és a kétoldalú kapcsolatokat, azonban a beruházások ösztönzése, a munkahelyteremtés, valamint az emberi erőforrások felhasználásának optimalizálása jelenleg mennyiségi és minőségi változást tesz szükségessé.

13. Számos hiányosságot kell orvosolni ahhoz, hogy a partnerség multilaterális támogatást nyújthasson a politikai, biztonsági, gazdasági, szociális, oktatási és kulturális együttműködéshez a közösen elfogadott szakpolitikák terén. Ismételten meg kell erősíteni, hogy politikai tekintetben a földközi-tengeri térség központi szerepet foglal el valamennyi résztvevő politikai napirendjén. A felek osztják azt az aggodalmat, hogy a földközi-tengeri térségbeli partnerek részéről hiányzik a közös szerepvállalás. Másik kezelendő probléma az intézményi egyensúly hiánya egyrészt az EU, másrészt a mediterrán partnerek között. A barcelonai folyamat további hiányossága, hogy nem jelenik meg elég markánsan, és ezért a polgárok úgy érzékelik, hogy keveset tettek mindennapi gondjaik és valódi szükségleteik kezeléséért. Napjainkban nagyobb elkötelezettség és új ösztönzés kell annak érdekében, hogy a mindennapok szintjén is érzékelhető realitássá váljanak a barcelonai nyilatkozat célkitűzései.

Alkalmazási terület és fő célkitűzések

14. Az új kezdeményezés a többoldalú kapcsolatok és a közös szerepvállalás erősítését, valamint a folyamat polgárokkal való jobb megismertetését tűzi ki célul. Itt az ideje, hogy új lendületet adjunk a barcelonai folyamatnak.

15. A folyamat sikeres elemeit meg kell erősíteni, és azokra kell építeni. Tehát a barcelonai nyilatkozat, annak céljai és együttműködési területei továbbra is érvényben maradnak, vagyis a jövőben is az „együttműködés három fejezete” (a politikai párbeszéd, a gazdasági együttműködés és a szabadkereskedelem, valamint az emberek közötti, szociális és kulturális párbeszéd) alkotja majd az euro-mediterrán együttműködés gerincét. Változatlanul hatályban marad a 2005. évi barcelonai csúcstalálkozón elfogadott ötéves munkaprogram (beleértve a „migráció, a társadalmi integráció, a jog érvényesülése és a biztonság” négy fejezetének a területén megvalósuló, a jelenlegi szakaszban bevezetett együttműködést), a külügyminiszterek által 2007 novemberében, Lisszabonban elfogadott 2008. évi munkaprogram, valamint a szakminiszteri találkozókon elfogadott következtetések.

16. A Bizottság – azt követően, hogy a legtöbb EU tagállam és földközi-tengeri partnerország kifejtette az álláspontját – úgy ítéli meg, hogy meg kell őrizni, illetve lehetőség szerint meg kell erősíteni a barcelonai folyamat jelenlegi struktúráit, és kiváltképpen az euro-mediterrán magas beosztású tisztviselők és szakértők, valamint az euro-mediterrán bizottság üléseit. A politikai és gazdasági párbeszéd képezi az euro-mediterrán kapcsolatok multilaterális dimenziójának legfontosabb elemét, és ennélfogva fenn kell azt tartani.

17. A „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés többoldalú partnerség lesz. A regionális és transznacionális projektek előtérbe állítása révén erősítenie kell a regionális integrációban és kohézióban rejlő lehetőségeket. A kezdeményezésben részt vesz valamennyi EU-tagállam, valamint az Európai Bizottság, továbbá a barcelonai folyamat többi tagjai és megfigyelői (Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Jordánia, a Palesztin Nemzeti Hatóság, Izrael, Libanon, Szíria, Törökország és Albánia), és a többi földközi-tengeri parti állam (Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Monaco).

18. A kezdeményezés kiegészíti majd az Unió ezen országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatait. Ezek meglévő politikai kereten – így például az európai szomszédságpolitikán, valamint Mauritánia esetében az afrikai, karibi és csendes-óceáni kereten – belül fejlődnek tovább. Kiegészíti továbbá az EU bővítési politikájának regionális dimenzióját, amely a csatlakozási tárgyalásokat és az előcsatlakozási folyamatot foglalja magába. Az EU–Afrika stratégiával is összefügg majd, és azt is ki fogja egészíteni.

19. Ez az új kezdeményezés – legalább az alábbi három kulcsfontosságú módón – új lendületet ad a barcelonai folyamatnak:

- magasabb politikai szintre emelve az EU-nak a földközi-tengeri térségbeli partnerországokkal fenntartott kapcsolatait;

- biztosítva a közös szerepvállalás elmélyítését a többoldalú kapcsolatainkban, valamint

- azáltal, hogy a régió polgárai számára kiemelt fontossággal bíró további regionális és szubregionális projektek révén kézzelfoghatóbbá és markánsabbá teszi az említett kapcsolatokat.

Minden résztvevő számára azonos mértékben nyitva áll majd a folyamat valamennyi dimenziója.

A kapcsolatok magasabb szintre emelése

20. A kormányfők kétévenkénti csúcstalálkozójának megtartására irányuló határozati javaslat egyértelműen jelzi azt a szándékot, hogy magasabb szintre emeljék a kapcsolatokat. A soron következő francia elnökség idején, 2008. július 13-án Párizsban sorra kerülő első csúcstalálkozónak kell meghoznia a hivatalos határozatot a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés elindításáról, továbbá a kezdeményezés struktúrájának, működésének és fő céljainak megállapításáról. A csúcstalálkozó következtetései között szerepelnie kell egy politikai nyilatkozatnak, valamint – amennyiben lehetséges – az útnak indítandó konkrét regionális projektek rövid felsorolásának is. A következtetéseket közös egyetértéssel kell elfogadni.

21. A további csúcstalálkozók is ezt a mintát fogják követni: politikai nyilatkozatot fogadnak el, jóváhagyják a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés átfogó kétéves munkaprogramját, valamint elfogadnak számos konkrét regionális projektet. A csúcstalálkozók között külügyminiszteri találkozókra is sor kerül majd. Ezek célja a csúcstalálkozók következtetéseinek végrehajtása terén elért előrehaladás áttekintése, valamint a következő csúcstalálkozók előkészítése.

22. Elvben a csúcstalálkozók helyszíne felváltva uniós és földközi-tengeri térségbeli partnerországokban lesz. A „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés csúcstalálkozóinak vagy miniszteri találkozóinak otthont adó országoknak meg kell hívniuk valamennyi, a kezdeményezésben részt vevő országot.

23. Az euro-mediterrán parlamenti közgyűlés – mint a barcelonai folyamat parlamenti dimenziója – megerősítette, hogy keretet biztosított a viták, a nyílt párbeszéd, valamint a szabad véleménycsere számára. A testület állásfoglalások és ajánlások elfogadásával ösztönzést ad a partnerségnek. Az euro-mediterrán közgyűlés tölti majd be az Unió a földközi-tengeri térségért elnevezésű kezdeményezés törvényes parlamenti képviseletének szerepét. A Bizottság határozottan támogatja a közgyűlés földközi-tengeri térségbeli partnerekhez fűződő kapcsolatokban játszott szerepének erősítését.

Megerősített közös szerepvállalás

24. A Bizottság által folytatott konzultációk és kapcsolatfelvételek során világossá vált, hogy valamennyi ország egyetért abban, miszerint megerősített partnerségre van szükség, és ezt a különböző eljárásokban való közös szerepvállalás fokozása révén kell elérni. A partnerországok részéről két javaslat kapott általános támogatást: a társelnökség létrehozása és a közös titkárság felállítása.

Társelnökség

25. A társelnökség létrehozása révén kapcsolataink kiegyensúlyozottabbá válnak, és megerősödik azokban a közös szerepvállalás. A társelnökség a partneri kapcsolatok egészére kiterjed. A társelnökök egyikét az Unió, a másikat a földközi-tengeri partner országok adják.

26. Az Unió részéről a társelnökséget úgy kell létrehozni, hogy az összhangban álljon az Európai Unióról szóló szerződésnek, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Unió külső képviseletére vonatkozó rendelkezéseivel. Az első csúcstalálkozó alkalmával a soros EU-elnökség tölti majd be az elnökség szerepét az Unió részéről. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől az EU elnökség szerepét az Európai Tanács elnöke, valamint a Bizottság elnöke (állam- és kormányfői szinten), illetve külügyminiszteri szinten a főképviselő / a Bizottság alelnöke tölti majd be.

27. Mivel a regionális környezet rendkívül összetett, a földközi-tengeri térségbeli partner országokból származó társelnök kiválasztása konszenzust igényel. A mediterrán fél társelnökét két éves időszakra kel kiválasztani. Az az ország, amelyik magára vállalja a mediterrán partner társelnöki szerepét, otthont adhat a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés csúcstalálkozójának.

Intézményi irányítás és titkárság

28. Az intézményi irányítás megerősített rendszere és a titkárság létrehozása szintén kulcsszerepet fog játszani a közös szerepvállalás erősítésében és a kiegyensúlyozottabb partnerkapcsolatok előmozdításában. A kezdeményezésnek szigorúan projektközpontúnak kell lennie annak érdekében, hogy kézzelfoghatóbbá és markánsabbá válhasson.

29. Megerősített intézményi irányítás: az összes tagállam, a földközi-tengeri térségbeli partnerországok, valamint a Bizottság kifejezetten erre a célra kinevezett képviselőiből álló bizottság felállítása útján fogják elérni a megerősített és kiegyensúlyozottabb irányítást. A brüsszeli székhelyű, „állandó vegyes bizottság” elnevezésű testület a brüsszeli képviseletek állandó képviselőiből áll majd.

30. Az állandó vegyes bizottság:

- a társelnökök képviselőinek irányítása alatt működik;

- előkészíti a magas rangú tisztviselői, valamint euro-mediterrán bizottsági üléseket, illetve biztosítja azok megfelelő nyomonkövetését;

- segíti a társelnökséget a csúcstalálkozók és a külügyminiszteri, valamint a szakminiszteri találkozók előkészítése során,

- az euro-mediterrán partnerek közötti konzultációt igénylő regionális válsághelyzetekben gyors reagálásra képes mechanizmusként járhat el;

- az állandó bizottság tagjai és társelnökei azonosak lesznek a magas rangú tisztviselői / euro-mediterrán bizottsági ülések résztvevőivel;

- a rendszeresen ülésező állandó euro-mediterrán bizottság felállítása következtében ritkábban kerülhet majd sor magas rangú tisztviselői / euro-mediterrán bizottsági ülésekre.

31. A titkárság : A kifejtett eltérő vélemények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés titkárságát arra kell felkérni, hogy lásson el javaslattevő szerepet a politikai testületek döntési jogkörébe tartozó közös kezdeményezések vonatkozásában, illetve biztosítsa az állam- és kormányfők által hozott, projektekkel kapcsolatos döntések szükséges nyomon követését.

32. A titkárság autonóm státusszal és önálló jogi személyiséggel rendelkezhet. A részletes szabályokat az euro-mediterrán külügyminiszterek nyújtják majd be jóváhagyás céljából 2008. novemberében.

- Feladatok: A titkárság összegyűjti a (különböző forrásokból – így a szakminiszteri találkozókról, a nemzeti vagy regionális hatóságoktól, a regionális csoportosulásoktól, a magánszektorból, a civil társadalomból – érkező) projektkezdeményezéseket, megvizsgálja azokat, majd pedig projektekre tesz javaslatot az euro-mediterrán bizottságnak, amely összekötőként jár el. Ha az euro-mediterrán bizottság elfogadta a projekteket, akkor a külügyminiszteri konferenciák útján jóváhagyásra a csúcstalálkozó elé terjesztik azokat. A csúcstalálkozó – jóváhagyás esetén – utasítani fogja a titkárságot, hogy a projektek előmozdításának kezdeményezése és a végrehajtásuk során szóba jöhető partnerek felkutatása tekintetében biztosítsa a szükséges további intézkedéseket. A különböző érdekelt felek eseti alapon és a saját eljárásaikkal összhangban fogják végrehajtani és finanszírozni a projekteket. A titkárság jelentést tesz az euro-mediterrán bizottságnak.

- Összetétel: A titkárságot a folyamatban résztvevő partnerországból kiküldött tisztviselők alkotják. Az a cél, hogy a közös szerepvállalás és a részvétel növelése érdekében elérjék a földközi-tengeri partnerországok megfelelően magas szintű részvételét. Az egyik fél adja a konszenzussal kiválasztott főtitkárt, a másik pedig az ugyanilyen módon kiválasztott főtitkárhelyettest. A főtitkár a hozzáértés és a fölrajzi egyensúly alapján kinevezi a titkárság személyzetét. Az euro-mediterrán bizottság hagyja jóvá a titkárság szervezetét és a személyzet összetételét.

- Finanszírozás: A kiküldött tisztviselőket a megfelelő közigazgatások fizetik. A titkárság működési költségeit (kisegítő személyzet, felszerelés, stb.) az EU és a földközi-tengeri partnerországok egyenlő mértékben finanszírozzák majd.

- A székhelyről konszenzussal fognak dönteni. A befogadó ország ingyen bocsátja a helyszínt a titkárság rendelkezésére.

Projektek

33. A projektdimenziónak kell a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés magját képeznie. Az e kezdeményezés keretében kidolgozott programoknak nagymértékben képesnek kell lenniük a regionális kohézió és a gazdasági integráció előmozdítására, továbbá az infrastrukturális összeköttetések fejlesztésére. A programoknak a régió polgárai számára fontos és érthető projektekből kell állniuk.

34. A kiválasztási folyamat során az alábbiakat veszik figyelembe:

- a javasolt projektek regionális, szubregionális, valamint transznacionális jellege, beleértve a korlátozott számú ország közötti együttműködés lehetőségét is;

- a projektek mérete, fontossága és érdekessége az összes partner számára;

- az a képességük, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést, regionális integrációt, kohéziót és összeköttetéseket mozdítsanak elő;

- pénzügyi megvalósíthatóságuk, többek között a magánszektor finanszírozásának és részvételének maximalizálása; valamint

- a gyors elindításukhoz szükséges kidolgozottságuk vagy előkészítettségük szintje.

35. A regionális szükségletekhez igazított és a fentiekben kiemelt kritériumoknak megfelelő projektjavaslatoknak kell készen állniuk arra, hogy a tervek szerint július 13-án sorra kerülő csúcstalálkozón megvizsgálják őket. A Bizottság 4 ilyen projektet azonosított, amelyekkel kapcsolatban úgy ítéli meg, hogy kiemelkedő jelentőséggel bírnak a földközi-tengeri térségbeli növekedés, foglalkoztatás, erősebb regionális kohézió és a fenntarthatóság elősegítésében. Ezeket a projekteket az I. mellékletben csatolták jelen közleményhez, illetve megfontolás céljából a partnerek elé terjesztették őket.

36. A regionális indikatív programban szereplő prioritások továbbra is alkalmazandók, továbbá az I. mellékletben felsorolt új regionális projektekhez nyújtandó esetleges EK-hozzájárulás nem finanszírozható az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz vagy az előcsatlakozási eszköz (vagy Mauritánia esetében az Európai Fejlesztési Alap) keretén belüli, meglévő bilaterális előirányzatokból.

Finanszírozás

37. Az EU és tagállamai már jelenleg is jelentős finanszírozást nyújtanak a földközi-tengeri régiónak (a részleteket lásd a II. mellékletben). A „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezést olyan módon kell kialakítani, hogy – főleg regionális projektek útján – további finanszírozást mozgósítson a régió számára, és ily módon növelje a meglévő megállapodások értékét. A kezdeményezés hozzáadott értéke nagymértékben függ attól, hogy képes-e több pénzügyi erőforrást bevonni a regionális projektekbe.

38. Bár nem kerülhet sor az uniós források előzetes elkülönítésére, az uniós regionális programok célkitűzéseinek megfelelő egyes projektek esetében fontolóra lehet venni a finanszírozást. Az uniós költségvetésből történő finanszírozás tekintetében változatlanul a szokásos kiválasztási és eljárási szabályok alkalmazandók.

39. A Bizottság véleménye szerint főként az alábbi forrásokból kell további finanszírozást nyújtani a regionális projektekhez és tevékenységekhez:

- a magánszektor részvételével;

- az uniós tagállamok kétoldalú együttműködéseiből;

- a földközi-tengeri partnerországok hozzájárulásaiból;

- a nemzetközi pénzügyi intézményektől, regionális bankoktól és egyéb bilaterális alapokból;

- Az Euro-Mediterrán Beruházási és Partnerségi Mechanizmusból, amelyet 2002-ben olyan eszközként hoztak létre, amelynek az a célja, hogy a nagyobb gazdasági növekedés elősegítése érdekében előmozdítsa a magánszektor fejlődését a földközi-tengeri térségben. Az Euro-Mediterrán Beruházási és Partnerségi Mechanizmus technikai segítség, kockázati tőke, valamint kamattámogatások biztosítása érdekében az EBB-hiteleket az EU-költségvetési forrásaival ötvözi. A mechanizmust 2005-ben megerősítették, miután sor került a felülvizsgálatára.

- Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből (megközelítőleg évi 50 millió eurót már lekötöttek a 2007 és 2010 közötti időszakra), az előbbi keretében a határokon átnyúló együttműködésre elkülönített eszközből, a Szomszédsági Beruházási Eszközből, valamint a kezdeményezés által lefedett országokra alkalmazható egyéb eszközökből.

Következtetések és következő lépések

40. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy 2008. júniusi ülésén vitassa meg és hagyja jóvá a közleményben található javaslatokat. Ezt követően azok képezhetik azt a közösen elfogadott uniós álláspontot, amelyet a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés – a tervek szerint 2008. július 13-án Párizsban sorra kerülő – alakuló ülése elé terjesztenek. A Bizottság teljes körűen bevonja az Európai Parlamentet és az euro-mediterrán parlamenti közgyűlést az új kezdeményezésről szóló, jelenleg is folyamatban lévő tárgyalásokba.

* * *

I. MELLÉKLETPROJEKTJAVASLATOK

Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért

A kezdeményezések példái

A Bizottság négy olyan példát jelölt meg, amelyek megfelelnek a közlemény kezdeményezésekkel szemben támasztott követelményeinek. Ez a felsorolás nem kimerítő, hanem csupán tájékoztató jellegű, és nyitva áll a további ötletek és javaslatok számára. Az említett kezdeményezések megfelelnek annak az igénynek, hogy regionális és szubregionális szinten egyaránt megerősített együttműködést biztosítsanak, valódi lehetőségeket rejtsenek magukba a regionális integráció szempontjából, továbbá befogadó jellegűek és megkülönböztetés-mentesek legyenek. Ezek a kezdeményezések a Bizottság által az euro-mediterrán partnerség égisze alatt mind regionális, mind pedig bilaterális szinten végrehajtott tevékenységek és programok széles körével állnak összefüggésben, illetve kiegészítik azokat. Egy kivételével (polgári védelem) valamennyi projekt komoly lehetőségekkel rendelkezik a különféle nemzetközi pénzügyi intézmények pénzeszközeinek igénybevétele tekintetében, ösztönzi a magán- és a közszféra közötti partneri kapcsolatokat, valamint vonzza a magánszférából érkező beruházásokat.

A tenger autósztrádái A közlekedési ágazatot az euro-mediterrán partnerség prioritást élvező területei közé sorolták. Az euro-mediterrán partneri kapcsolatok keretében született meg a „tenger autósztrádáinak” az elképzelése, amely ötvözi a legfontosabb közlekedési tengelyek – így a tengeri útvonalak – mentén végzett, integrált áruszállítási szolgáltatásokat, és a Földközi-tengeren keresztül bonyolított kereskedelemi forgalom folytonossága erősítésének biztosítására irányul. A „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés lehetőséget nyújtana arra, hogy fontolóra vegyék a folyamat felgyorsítását, elősegíthetné a szereplők és a finanszírozás mozgósítását, valamint további tengelyek/kikötők/piacok fejlesztésének elindítását. Ezzel kapcsolatban támogatást kellene nyújtani a „tenger autósztrádáival” és az „infrastruktúrával” foglalkozó euro-mediterrán munkacsoportnak annak érdekében, hogy folytathassa a prioritást élvező kikötők meghatározására irányuló munkálatait. Ha sor került ezek kiválasztására, akkor mozgósítani kell a megvalósításukra fordítható pénzügyi forrásokat (a nemzeti, multilaterális és magánpénzeszközök, valamint a közösségi alapok, nevezetesen a szomszédsági beruházási eszköz együttes felhasználásával). Az arab maghrebi autópálya összekapcsolása . Az Arab Maghreb Unió egyik legfontosabb infrastrukturális kezdeményezése az arab maghrebi autópálya megvalósítása. Ennek az a célja, hogy regionális gazdasági integrációs térséget hozzon létre az Arab Maghreb Unió öt tagállamának (Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia) részvételével. Az említettek közül három ország (Marokkó, Algéria, Tunézia) nemzeti erőforrásainak felhasználása segítségével már jelentős előrehaladást ért el az autópálya megvalósítása tekintetében. E három országra hárul annak eldöntése, hogy a már meghatározott útszakaszon kölcsönösen összekapacsolják úthálózataikat annak érdekében, hogy befejezzék ezt a munkát, illetve teljes mértékben érvényre jutassák annak súlyát és jelentőségét. A nemzetközi hálózatok létrehozása azonban csak akkor érheti el a célját, azaz az áruk és személyek forgalmának megkönnyítését, ha azt követően a kereskedelem liberalizációjának megvalósítására, illetve a különböző nem vámjellegű akadályok lebontására vonatkozó kormányzati intézkedésekre kerül sor. Koncessziós rendszer eseteges bevezetésével pedig nagymértékben felkelthetnék a magánszektor érdeklődését.

A Földközi-tenger szennyezésmentesítése, valamint a hatékony és eredményes környezetvédelmi irányítás. A nem fenntartható fejlődés jelentős mértékű hatást gyakorol a földközi-tengeri térség természeti környezetének minőségére. Az euro-mediterrán környezetvédelmi miniszterek 2006-ban úgy határoztak, hogy útjára indítják a Horizon 2020 kezdeményezést , és ezzel kapcsolatosan a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó ütemtervet fogadtak el. E program legfontosabb célkitűzése a Földközi-tenger szennyezésmentesítésére vonatkozó, folyamatban lévő kezdeményezések felgyorsítása. Az alábbi három fő elem kidolgozására kerül majd sor: a Horizon 2020 kezdeményezés végrehajtásának, valamint a hatékony és eredményes környezetvédelmi irányítás előmozdításának támogatása, a szennyezést csökkentő beruházások támogatása, továbbá a földközi-tengeri térségbeli közös környezeti információs rendszer felállítása. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében több regionális és kétoldalú program kidolgozása és végrehajtása van folyamatban, amelyek közvetlen hozzájárulást fognak nyújtani a „Földközi-tenger szennyezésmentesítésére” vonatkozó célkitűzésekhez. E vonatkozásban két irányú hozzáadott értéket jelent a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés: először is megerősíti a Földközi-tenger szennyezésmentesítésének politikai dimenzióját; másodsorban pedig elősegíti a szennyezést csökkentő beruházásokra és a kapacitásépítő projektekre gyakorolt pénzügyi fellendítő hatást.

Polgári védelem. 2001-ben olyan európai szintű közösségi mechanizmust (Megfigyelő és Információs Központ) hoztak létre, amelynek az a célja, hogy elősegítse a megerősített együttműködést a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások keretében. Különösen fontos az ilyen típusú együttműködés megerősítése a mediterrán térségben, mert a Földközi-tenger medencéjében – elsősorban az éghajlatváltozás hatásai miatt – rendkívül nagy a katasztrófák bekövetkezésének a veszélye. A tengeri biztonság és az EMSA (Európai Tengerbiztonsági Ügynökség) szerepe jelenti ennek a kérdéskörnek az egyik egyedi vetületét. A katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre, illetve reagálásra vonatkozó, regionális euro-mediterrán program azt tűzi ki célul, hogy beható ismereteket szerezzenek a térségbeli katasztrófák bekövetkezésének valószínűségéről, a reagálási képességekről, továbbá nemzetközi, nemzeti és helyi szinten egyaránt erősítsék meg a fennálló kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket, valamint javítsák az érintett szereplők reagálási képességeit. A program tehát a polgári védelem kulcsfontosságú szereplői közötti együttműködés megerősítésére, valamint a Megfigyelő és Információs Központ mediterrán partnerországai közötti kapcsolatok fokozatos erősítésére törekszik. Az Európai Polgári Védelmi Mechanizmussal szorosan együttműködve fejti ki a tevékenységét, és arra is figyelmet fordít, hogy a Bizottság, az Európa Tanács és az ENSZ tevékenységei kölcsönösen kiegészítsék egymást. Vagyis ez az intézkedés az euro-mediterrán partneri kapcsolatok politikai megerősítésére szolgál, és olyan valódi – politikai szempontból államszövetségi jellegűnek tekinthető – hozzáadott értéket képvisel, amely szembetűnő a polgárok számára, továbbá magában hordozza a szubregionális integráció lehetőségét. A „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés által nyújtott új politikai ösztönzés jelentősen erősítheti ennek a programnak a hatását, illetve – szükség esetén – további pénzeszközök bevonását is elősegítheti.

A földközi-tengeri térségbeli napenergia terv. Az euro-mediterrán energiaügyi miniszterek 2007-ben megerősítették az együttműködés általános célkitűzéseit, vagyis az energiapiaci integráció elmélyítését, a fenntartható fejlődés – így a napenergia felhasználásának – előmozdítását. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik a földközi-tengeri térségbeli napenergia terv kidolgozása és megvalósítása. A napenergia térségbeli felhasználásának aktív elősegítése valamennyi partnerország érdekeit szolgálja. Az EU csúcstechnológiával rendelkezik a vonatkozó területeken, és nagy gondot fordít azok továbbfejlesztésére. A későbbiekben képessé fog válni a napenergiából származó villamos energia behozatalára is. A szóban forgó tervnek első lépésben azt kell biztosítania, hogy egy regionális konferencia égisze alatt mozgósítsák a legmagasabb szintű politikai hatóságokat, valamint a multilaterális és pénzügyi intézményeket. Az Európai Bizottság hozzájárulhat a terv előkészítéséhez, valamint egyrészt keretet adhat az energiapolitikával és az ágazati stratégiákkal kapcsolatos, szükséges párbeszéd számára, másrészt biztosíthatja a terv végrehajtásának nyomonkövetését. Ez a tevékenység a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” elnevezésű kezdeményezés titkárságával közösen folytatható, például a MED-EMIP technikai segítségnyújtási projekt[1] erőforrásainak felhasználásával. Fontolóra vehető egyéb szereplők részvétele is.

***

II. MELLÉKLET Az EU pénzügyi támogatása a barcelonai folyamat számára

2000 és 2006 között az EK a MEDA költségvetési tételéből támogatta a barcelonai folyamatot. 2007 óta a Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz költségvetési tételéből nyújtanak támogatást a barcelonai folyamatban részes országoknak.

2000-től 2006-ig a Bizottság a bilaterális együttműködés és a regionális programok keretében 4,6 milliárd eurót bocsátott a barcelonai folyamatban részvevő nyolc partnerország* rendelkezésére. 2007 -ben, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) égisze alatt a Bizottság 1,3 milliárd eurót bocsátott tíz** partnerország rendelkezésére.

A 2000. és 2007. közötti teljes pénzügyi támogatás 5,9 milliárd EUR.

Országok szerinti bontásban:

[pic]

* Algéria, Ciszjordánia és a Gázai-övezet, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia.

** Izrael és Líbia 2007-től kap bilaterális segítségnyújtást.

[pic]

A palesztinoknak nyújtott támogatás

A palesztinok a MEDA és a Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz költségvetési tételéből kapott pénzügyi támogatás mellett számos egyéb költségvetési tétel révén nyújtott finanszírozásnak – többek között az alábbiaknak – is a kedvezményezettjei: a békefolyamatnak, az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának (amely 4,5 millió menekült számára nyújt szociális szolgáltatásokat) nyújtott támogatás, a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának, valamint az élelmiszersegélyezésnek és élelmiszerbiztonságnak a költségvetési tétele.

A különböző költségvetési tételekből 2,4 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre 2000-től 2007-ig. Ez éves átlagban 300 millió eurót jelent.

A szükségletek növekedése és a politikai helyzet változása következtében a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatás ugrásszerűen növekedett az elmúlt néhány évben.

Míg a 2000 és 2004 között időszakban az évi átlagos EK-támogatás 245 millió EUR volt, addig 2005-ben elérte a 280 millió, 2006-ban a 340 millió, 2007-ben pedig az 550 millió EUR-t. A tagállamok szintén jelentős adományozók: 2005-ben 315 millió, 2006-ban 385 millió, 2007-ben pedig 405 millió EUR-ral járultak hozzá a segítséghez.

A palesztinoknak nyújtott EU-támogatás teljes összege ily módon 2007-ben elérte a 955 millió EUR-t (2006-ban a 725 millió, 2005-ben az 595 millió EUR-t).

[1] Euro-mediterrán energiapiaci integrációs projekt, amelyet 2008-ban, a MEDA program keretében indítottak el.