52008DC0199

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 17.4.2008

COM(2008) 199 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése {SEC(2008) 470}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. i2010 a félidőben 4

3. A jövő hálózatai és az internet jelentette kihívások 4

4. A valódi egységes piac felé – az IKT-k hozzáadott értéke 7

5. A versenyképesség kérdésének kezelése az innováció és a kutatás révén 9

6. Hosszú távú politikai program kidolgozásának szükségessége a digitális környezetben dolgozók számára 11

7. Következtetés 14

BEVEZETÉS

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) továbbra is a gazdasági és társadalmi modernizáció fontos hajtómotorjai. Jelenleg az EU üzleti vállalkozásai beruházásaik 20%-át fordítják IKT-ra, és az ágazat a kutatásra fordított összkiadásból 26%-kal részesedik. Ezen túlmenően az alapvető közszolgáltatások 60%-a immár teljesen elérhető online, és az Unió lakosságának több mint fele rendszeresen használja az internetet[1].

Az i2010 célja: 1) egy európai információs tér, azaz a digitális gazdaság olyan valódi egységes piacának létrehozása, amely lehetővé teszi az 500 millió fogyasztót számláló európai piac méretgazdaságosságából eredő előnyeinek teljes kihasználását; 2) az IKT-kutatásokba történő beruházások és az innováció megerősítése, tekintettel arra, hogy az IKT-k a gazdaság alapvető hajtómotorja; valamint 3) a társadalmi integráció, a közszolgáltatások és az életminőség javításának előmozdítása, azaz a társadalmi integráció és az életminőség európai értékeinek kiterjesztése az információs társadalomra. |

A 2005. június 1-jén indított i2010-stratégia[2] volt az első koherens politikai keret a konvergens telekommunikációs és médiaszolgáltatások korában. Az elmúlt három évben jelentős előrehaladás történt. Néhány példán keresztül is jól szemléltethető az elért eredmények széles spektruma: elkészült az audiovizuális médiaszolgáltatások új keretszabályozása; útjára indítottuk az elektronikus kommunikáció szabályozásának reformjavaslatait[3]; működik a mobiltelefon határokon átnyúló használatának egységes piacát létrehozó szabályozás; elkezdtük a tárgyalásokat az online tartalmak Európán belüli nagymértékű növelésére irányuló kezdeményezésekről[4]; jelentős új K+F és innovációs támogatási kezdeményezéseket indítottunk el és működtetünk (hetedik kutatási keretprogram, valamint a versenyképességi és innovációs program keretében az IKT-politika támogatásának programja); nemrégiben indultak az áttörést jelentő köz- és magánszféra közötti partnerségek (közös technológiai kezdeményezések); illetve újabban útjára bocsátottuk az elektronikus társadalmi integrációs kezdeményezéseket[5].

Eközben Európa világviszonylatban az élmezőnybe tartozik a digitális gazdaság kiépítése terén. A széles sávú szolgáltatások európai piaca – amely mintegy 90 millió vonallal rendelkezik – több előfizetőt foglal magában mint bármely más gazdasági térség, továbbá az európai lakosság fele rendszeresen használja az internetet. Néhány tagállam világviszonylatban is vezető szerepet tölt be a széles sávú szolgáltatások elterjedtségét, a mobilszolgáltatások penetrációját és az adatforgalmat illetően. Mindazonáltal a tagállamok között jelentős szakadék tátong, továbbá Európa a beruházások tekintetében alulteljesít más iparilag fejlett térségekhez viszonyítva, miközben Kína és India részéről egyre nagyobb versennyel kell szembenéznie. Ezért van ma minden korábbinál nagyobb szükség az i2010-kezdeményezés által nyújtott szakpolitikai keretre. De szükséges-e a keretprogram félidős kiigazítása?

I2010 A FÉLIDőBEN

A lisszaboni stratégia legfrissebb értékelése[6] rámutatott arra, hogy a végrehajtott strukturális reformok kezdik meghozni az eredményt, de a gazdasági környezet továbbra is széttöredezett. Az információs társadalomról nagy vonalakban ugyanez a kép festhető. Miközben a lisszaboni célkitűzésekre vonatkozó 2007. évi stratégiai jelentés igazolta az IKT strukturális reformban betöltött kiemelkedő szerepét, illetve rámutatott arra, hogy a tagállamok fele megerősítette K+F-re és IKT-ra vonatkozó szakpolitikáit, addig az EU számos térsége még mindig késik az IKT-k bevezetésével.

A Bizottság 2007 során felülvizsgálta az i2010-kezdeményezést a napjainkban jellemző növekedési és foglalkoztatási prioritások fényében. A lisszaboni stratégia értékelése, az egységes piacról szóló jelentés[7], az innovációs cselekvési terv[8] végrehajtása és a fogyasztókat érintő közösségi vívmányok[9] felülvizsgálata rámutatott az IKT-k fontosságára. Ezért az alábbi kérdések stratégiai jelentőségűek Európa versenyképessége és az IKT elterjedtsége szempontjából:

- Európa jelentős haladást ért el a hálózatokra épülő gazdaság megvalósítása felé, de magasabb sebességbe kell kapcsolnia, hogy a hálózatok új generációjára való áttérésben is vezető szerephez jusson, miközben nem lankadhatnak a digitális szakadék megszűntetésére tett erőfeszítései sem.

- Európának jobban ki kell használnia elsőszámú gazdasági előnyét, azaz a fejlett világ legnagyobb fogyasztói piacát; mindazonáltal az internet globális terjedése ellenére további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az egységes piac a digitális gazdaság tekintetében is megvalósuljon.

- Az IKT-kutatásra fordított pénzeszközök a legtöbb tagállamban továbbra is elmaradnak a célkitűzésektől. Nagyobb – a kutatási és innovációs tevékenységek összehangolása révén megvalósuló – erőfeszítéseket kell tenni az erőforrások összevonása érdekében.

- Az internet egyre jobban áthatja mindennapi életünket, így a lakosság információs társadalmat illető elvárásai és aggodalmai is változnak. A technológiai és piaci fejleményeket figyelembe vevő védintézkedéseket kell kidolgozni, anélkül, hogy az online társadalmi és gazdasági tevékenységek által kínált óriási lehetőségeket elszalasztanánk.

Ez a közlemény konkrét javaslatokat tesz az i2010-kezdeményezés hangsúlyainak áthelyezésére, hogy a kihívásoknak Európa versenyképessége és az IKT elterjedtségének további ösztönzése mellet feleljünk meg.

A JÖVő HÁLÓZATAI ÉS AZ INTERNET JELENTETTE KIHÍVÁSOK

A digitális konvergencia ma már valóság, és az internet gazdaságaink és mindennapi életünk nélkülözhetetlen eszköze lett. A széles sávú hozzáférés egyre inkább az internethez való kapcsolódás alapvető módjává válik. Az online tartalom gyorsan növekszik, főleg az új és a felhasználók által létrehozott tartalom területén.

Az európai széles sávú szolgáltatások piaca gyorsan fejlődik, és már most maga mögött hagyja az Egyesült Államokét. A penetrációs arány 2008 januárjában elérte a lakosság 20%-át, ami a 2004-es bővítéshez képest háromszoros növekedést jelent, emellett Dánia, Finnország és Hollandia világelsők. Mindazonáltal megjelentek a kimerültség jelei: a penetráció növekedése lassul és növekszik a tagállamok közötti eltérés az elterjedtség, a gyorsaság, az ár és a lefedettség tekintetében. A sávszélességre vonatkozó igények egyre nagyobbak, és bár a hozzáférés sebessége az egyesült államokbelihez hasonló módon növekszik, a nagy sebességű széles sávú hozzáférésre való áttérés vontatottan halad az EU-n belül.

1. ábra:

[pic]

A magas szintű felügyelet a megfelelő szakpolitikai keret alapvető szerkezeti eleme. A Bizottság javasolja a tagállamok teljesítményének átfogó értékelését egy sor tényező alapján, amelyek magukban foglalhatják a jelenlegi elterjedtséget, a kapcsolódási sebességet, a vidéki lefedettséget, a megfizethetőséget, az innovációt és egyéb társadalmi-gazdasági vetületeket. A Bizottság a tagállamokkal konzultálva széles sávú teljesítményindexet fog kidolgozni, amelynek célja a széles sávú hozzáférés fejlődésének tagállamok közötti összevetése lesz.

Az újgenerációs hálózatokba történő beruházások nem haladnak olyan ütemben, mint ahogy az Európa számára szükséges lenne. A Bizottság ezért 2008-ban egy ajánlás formájában tisztázni fogja az újgenerációs hozzáférésre vonatkozó szabályozási rendelkezéseket. A vezetékes infrastruktúra alternatívájaként a vezeték nélküli technológia is egyre nagyobb teret nyer, főleg – de nem kizárólag – a vidéki területeken. A digitális frekvenciatöbbletről szóló közlemény[10] arra szólít fel, hogy egyes frekvenciákat elérhetővé kell tenni a nagyfelbontású műsorszórás, a mobil televíziós szolgáltatások és a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés kiegyensúlyozott összetétele érdekében.

Mivel a szolgáltatások, az alkalmazások és a tartalmak biztosításának az internetprotokoll (IP) az elsődleges módja, szükség van egy fejlettebb verzió, az IPv6 bevezetésére. Ez jelentősen növelni fogja az elérhető IP-címek számát, és újszerűbb, vezeték nélküli technológiákon alapuló alkalmazások futtatását teszi lehetővé, amely kiterjeszti a széles sávú kapcsolódási módok körét a mindenütt hozzáférést biztosító, új mobil eszközök segítségével. A termékekbe beépített rádiófrekvenciás azonosítóeszközök (RFID) és érzékelőtechnológiák jóval több gép és gép közötti kommunikációt generálnak és a hagyományos internetet kiterjesztik a „tárgyak internetére”.

Hosszabb távon a Bizottság az említett, jövőben megvalósuló tárgyak internete számára készíti elő a terepet, többek között az RFID-technológia, az internet szabályozása és a hálózati integritás terén végzett munkájával[11]. 2008-ban a Bizottság az RFID-re vonatkozó ajánlást bocsát ki a jogbiztonság érdekében, illetve a magánélettel és biztonsággal kapcsolatos aggodalmak enyhítése céljából. Ezen túlmenően a különféle jövőbe tekintő intézkedések összehangolása és az információs társadalmat a jövő internetére felkészítő koherens szakpolitika elősegítése érdekében a Bizottság a jövő hálózataira és az internetre vonatkozó közleményt ad közre 2008-ban.

Intézkedések 2008-ban:

- Széles sávú teljesítményindex kidolgozása és a tagállamok felkérése arra, hogy olyan nemzeti célkitűzéseket állítsanak fel, amelyek lehetővé teszik a 30%-os penetráció elérését az EU lakosságán belül a nagysebességű internet használata tekintetében 2010-ig;

- Az információs társadalom számára a jövőbeli internetgazdaságra való felkészülés segítése a jövő hálózataira és az internetre vonatkozó közlemény kibocsátásával;

- Az új hálózatokra való áttérés elősegítése az újgenerációs hozzáférésre vonatkozó ajánlás közzétételével;

- A tárgyak internetének népszerűsítése egy olyan, az RFID-re vonatkozó ajánlás révén, amely a magánélettel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekre összpontosít;

- Intézkedésjavaslatok a kritikus kommunikációs hálózatok és információtechnológiai infrastruktúrák (például az internet) magas szintű terhelhetőségének biztosítása és a szolgáltatások folyamatosságának garantálása érdekében;

- Javaslat az IPv6-ra történő áttérés elősegítését célzó intézkedéscsomagra.

A VALÓDI EGYSÉGES PIAC FELÉ – AZ IKT-K HOZZÁADOTT ÉRTÉKE

Az i2010-kezdeményezés egyik fő célkitűzése, hogy kiteljesítse az információs társadalom és a média egységes piacát. Fontos lépéseket tettünk e téren a távközlési szabályok reformjáról szóló bizottsági javaslat elfogadásával, illetve az online tartalomra vonatkozó kezdeményezés útjára bocsátásával.

Az Unió által létrehozott keretszabályozás nagyrészt kedvező hatással volt az európai elektronikus kommunikációs piacokra, azonban kevés sikert ért el a szabályozási megközelítések megfelelő következetessége terén. A szabályozás 27 tagállami rendszerre való széttöredezettsége – beleértve a jogorvoslatok végrehajtását – azzal fenyeget, hogy az egységes piac kialakításának komoly akadálya lesz és hátráltatja a páneurópai szolgáltatások megjelenését.

Az elektronikus kommunikáció keretszabályozásának reformja[12] keretében a Bizottság a nagyobb következetesség biztosítását célzó javaslatokat tett. Ezek közé tartozik a nemzeti szabályozó hatóságok szaktudását hasznosító Európai Elektronikus Hírközlési Piaci Hatóság (EECMA) létrehozására irányuló javaslat, amely szintén elősegíti a tagállamok frekvenciára vonatkozó összehangolt megközelítésének kialakítását. A páneurópai mobilszolgáltatások megjelenését és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználását elősegítő egységes mobilszolgáltatási piac nyújtotta előnyök kiaknázása érdekében a spektrumra vonatkozó reformjavaslatok több frekvencia értékesítését, illetve a szolgáltatások és technológiák semlegességét ösztönzik az EU-n belül.

Az egységes piacról szóló jelentés[13] kiemeli az IKT-ban rejlő azon lehetőséget, hogy képes megnyitni az egységes piacot a lakosság, az üzleti vállalkozások és az állami hatóságok javára: így az ismeretek és az innováció szabad áramlása válhatna az egységes piac „ötödik szabadságává”. Az EU-nak különösen az információs társadalomban javítania kellene az innovációs keretfeltételeket az interoperábilis szabványok gyorsabb ütemű kidolgozásával és a közösen folytatott spektrumgazdálkodás felé történő elmozdulás révén. A Bizottság már hosszú ideje munkálkodik az IKT szabványok javításán, és legkésőbb 2008 végéig erre vonatkozó javaslattal áll elő.

Az EU számára egyértelműen az egységes piacban – különösen a szolgáltatások területén – tátongó jelentős szakadékok áthidalása a prioritás, amely a következőket foglalja magában: az eljárások ésszerűsítése, az adminisztratív terhek enyhítése, illetve a határokon átnyúló piaci hozzáférés ösztönzése, különösen a közbeszerzések terén. A lehetséges alkalmazások magukban foglalnák a páneurópai e-kormányzati szolgáltatások interoperábilis biztosítását és az elektronikus aláírások (a továbbiakban: e-aláírás) határokon átnyúló elismerését.

Az információs társadalmat szabályozó jogi keret és annak a tagállamok általi néha hiányos végrehajtása megnehezíti az IKT-ban rejlő lehetőségek európai szintű kiaknázását, ami fokozatosan növekvő akadályokat képez a határokon átnyúló online kereskedelem számára. Foglalkozni kell a követelményrendszeren belüli átfedések problematikájával, a végrehajtásban tapasztalható hiányosságokkal és következetlenségekkel, illetve lépést kell tartani a technológia változásával (lásd alább a 2. ábrát), hogy biztosítani tudjuk az „elektronikus belső piac” hatékony működését. Ezért az elektronikus számlázással (a továbbiakban: e-számlázás) 2008–2009-ben szakértői csoport fog foglalkozni, amely meghatározza a szabályozási hiányosságokat és az e-számlázás üzleti követelményeit, valamint 2009 végéig javaslatot dolgoz ki a Bizottság számára a határokon átnyúló ügyletek során használt e-számlák teljes elismerését ösztönző keretrendszerre.

2. ábra: A jogi és a technikai környezet alakulása

[pic]

Forrás: DLA Piper, 2007

Intézkedések:

- Az elektronikus kommunikációra és különösen az Európai Elektronikus Hírközlési Piaci Hatóság (EECMA) felállítására vonatkozó szabályozási csomag elfogadásának támogatása;

- A frekvenciagazdálkodás hatékonyabbá tétele a páneurópai frekvenciatartományok harmonizációjának és kereskedelmének elősegítése révén;

- Páneurópai közszolgáltatások kidolgozása az IKT-politika támogatásának programja keretében megvalósuló nagyszabású kísérleti projektek segítségével;

- Fejlesztési javaslatok az EU IKT-szabványosítási rendszerére vonatkozóan;

- Cselekvési terv elfogadása az e-aláírás és az elektronikus hitelesítés (a továbbiakban: e-hitelesítés) további ösztönzése érdekében;

- Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai jogi keretek végrehajtása.

A VERSENYKÉPESSÉG KÉRDÉSÉNEK KEZELÉSE AZ INNOVÁCIÓ ÉS A KUTATÁS RÉVÉN

A kutatás és az innováció az EU gazdaságireform-stratégiájának elsőbbségi kérdése. Annak ellenére, hogy 27 tagállamból 22 ezeket a területeket kiemelkedő fontosságú kihívásként jelölte meg nemzeti reformprogramjában és a strukturális alapokból 2007–2013 között fedezett beruházások több mint 14%-át irányozta elő a kutatás, a technológiai fejlesztés és a innováció számára, egyelőre elérhetetlennek célkitűzésnek tűnik az, hogy 2010-re a GDP 3%-át költsék a kutatásra[14].

Az EU mindössze felét fordítja az IKT kutatásra és innovációra annak mint az Egyesült Államok, és azokra az alágazatokra specializálódik ahol alacsony a kutatási intenzitás. Az IKT-k képviselik a legfejlettebb országok összes kutatási tevékenységének 30%-át, és az EU és fő versenytársai által e téren tett erőfeszítések között tátongó szakadék rontja az Unió jövőbeli lehetőségét arra, hogy az információstársadalmi innovációk kidolgozásában vezető szerepet töltsön be.

A beruházások serkentése érdekében az EU jó példával járt elől azzal, hogy a 7. keretprogramban az IKT a legnagyobb önálló költségvetési tétel. Az EU a köz- és magánszféra közötti partnerségek terén is úttörőmunkát végzett, amikor útjára indította az ARTEMIS (beágyazott rendszerek) és az ENIAC (nanoelektronika) elnevezésű közös technológiai kezdeményezést. A közös nemzeti programokat mind a tagállamok, mind az iparág részéről a K+F beruházások jobb mobilizálása érdekében dolgozták ki.

A pénzügyi támogatást számos keresletoldali innovációs intézkedéssel egészítették ki, többek között ilyen a vezető piacokra irányuló kezdeményezés[15]. A kezdeményezés a nagy lehetőségeket rejtő európai piacokra összpontosít, a kutatás-fejlesztés- és innovációfinanszírozást, az innovációs közbeszerzést, a szabályozási eszközök alkalmazását, valamint a tagállamokkal, illetve az érintett felekkel folytatott összehangolt együttműködést és partnerséget is magában foglaló eszközrendszerre támaszkodik.

Az innovációt célzó beszerzés gyakorisága elmarad a várttól az EU-n belül. Ez különösen a K+F beszerzéseket foglalja magában, amelyek célja, hogy a közszolgáltatások radikális javulását érjék el, miközben az európai vállalatok számára lehetőséget teremtenek, hogy nemzetközi vezető szerepre tegyenek szert az új piacokon és elősegítik a fogyasztóközpontú szabványok létrejöttét.

Az elektronikus egészségügyre irányuló vezető piacokkal kapcsolatos kezdeményezés: Az idősödő társadalom és a krónikus betegségek számának ugrásszerű növekedése, illetve a jobb egészségügyi ellátás iránti igény az egészségügyi költségek robbanásszerű növekedéséhez fog vezetni. Az IKT kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészségügyi rendszerek átalakításában és Európa is komoly összegeket fektetett az egészségügyi alkalmazásokat célzó K+F-be. Az előrejelzések 2020-ig a piaci mennyiség 43%-os növekedését várják, ami azt jelentené, hogy a jelenlegi 2006-os EU–15-ön belüli 21 milliárd eurós érték 30 milliárd euróra nőne. Azonban a tagállamok elektronikus egészségügyi rendszerei nehezen összehasonlíthatóak. Az elektronikus egészségügyre irányuló vezető piacokkal kapcsolatos kezdeményezés célja, hogy létrehozza az innovatív elektronikus egészségügyi technológiák európai piacát, valamint hogy küzdjön az egyes tagállamok egészségügyi szolgáltatásainak megvalósulásában tapasztalható különbségek ellen. |

Az európai technológia platformok segítséget nyújtottak a jobban szervezett és összehangolt európai kutatási menetrend megvalósításában, illetve az európai, nemzeti és regionális kutatási és fejlesztési programok és szakpolitikák kidolgozásában, de közöttük több termékeny kölcsönhatásra van szükség.

Az elektronikus egészségügy jó példa arra, hogy hogyan szolgálhat az IKT innovációja átfogó európai politikai célokat[16]. Az IKT segíthet az EU azon ambiciózus célkitűzésének megvalósításában is, amely az éghajlatváltozás problémájának orvoslására és az energiahatékonyság növelésére irányul. Az IKT-ágazat mindenekelőtt a „saját háza táján tehet rendet” az energiahatékonyság komponensek, rendszerek és alkalmazások szintjén történő javításával. Az adott alkalmazástól függően például, az adatközpontok energiatakarékossági potenciálja 20-70% közötti lehet. Szélesebb összefüggésben azonban az IKT az új üzleti modellek kialakulását lehetővé tevő dematerializáció, illetve a folyamatok és tevékenységek hatékonyabb felügyelete és pontosabb irányítása révén az egész gazdaságban javíthatja az energiahatékonyságot. Első lépésként a Bizottság az energiahatékonyság javítását lehetővé tevő IKT-ra összpontosít.

A hatodik keretprogram értékelését[17] követően a Bizottság 2009-ben számos kezdeményezést indít, hogy biztosítsa Európa vezető szerepét az IKT-k további kidolgozásában, hogy modernizálja és javítsa a közszféra minőségét és hatékonyságát, valamint hogy a gazdaság és a társadalom szempontjából elengedhetetlen technológiákat irányíthatóvá tegye. Ezt a folyamatot az IKT kutatásáról és innovációjáról szóló, valamint a hetedik keretprogram és a versenyképességi és innovációs program előkészítő intézkedéseit meghatározó 2009. évi közlemény indítja útjára.

Az IKT-k lisszaboni célkitűzésekhez történő hozzájárulását tovább fokozza az elektronikus infrastruktúrák (GEANT vagy a számítóhálózatok) fejlesztése, ami új kutatási környezet kiépítését teszi lehetővé és növeli az alkalmazott tudományág termelékenységét és minőségét. Ezek az infrastruktúrák széles sávú kapcsolat és számítási teljesítmény segítségével valamennyi terület kutatóit összekapcsolják, megszűntetik a földrajzi korlátokat és elősegítik a megosztott együttműködést, így szinergiákat hoznak létre a szétszórt kutatói csoportok között és javítják azok lehetőségeit, hogy összetettebb problémákat küzdjenek le.

Intézkedések:

- A közös technológiai kezdeményezések útjára indítása, amelyek az első ténylegesen európai szintű köz- és a magánszféra közötti kutatói partnerségek;

- Az európai technológiai platformok ösztönzése, különösen a szorosabb együttműködés révén;

- Az elektronikus egészségügyre irányuló vezető piacokkal kapcsolatos kezdeményezések végrehajtása: az elektronikus egészségügyi innovációk teljesítménymutatói; az elektronikus egészségügyi rendszerek interoperabilitásáról szóló ajánlás; a szabványosítási és tanúsítási igények kielégítése; a jogbiztonságot javító intézkedések megtétele;

- A közszféra elsődleges innováció-felvásárló szerepének elősegítése;

- Közlemény kibocsátása az IKT-ról és az energiahatékonyságról;

- Egy olyan folyamat elindítása, amely az IKT kutatásáról és innovációjáról szóló közlemény révén biztosítja Európa vezető szerepét az IKT területén;

- Az elektronikus infrastruktúrák szerephez juttatása egy változó és globális kutatási környezetben.

HOSSZÚ TÁVÚ POLITIKAI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A DIGITÁLIS KÖRNYEZETBEN DOLGOZÓK SZÁMÁRA

Az internet manapság a mindennapi élet része: 2007-ben minden második európai polgár rendszeres internethasználó volt, továbbá az internetet használó háztartások közel 80%-a a telefonvonalon keresztül történő csatlakozásról áttért a széles sávú hozzáférésre, illetve a felhasználók egyre nagyobb arányban veszik igénybe új alkalmazásokat.

[pic]

Mindazonáltal az európai lakosság közel 40%-a egyáltalán nem használ internetet, illetve az európai háztartások 46%-a továbbra sem rendelkezik internet-hozzáféréssel.

A Bizottság fokozatosan végzi ambiciózus munkáját, amelynek célja az információs társadalom egész Európa számára történő elérhetővé tétele. Az elektronikus társadalmi integrációs kezdeményezés stratégiai keretet nyújt a kirekesztés veszélyével fenyegetett csoportok effektív részvételének serkentéséhez és életminőségük az IKT-k használatával történő javításához. Az utóbbi kérdéssel az i2010 olyan zászlóshajó-kezdeményezései is foglalkoznak, mint az intelligens autó kezdeményezés, amelyek fokozatosan külön szakpolitikai területté növik ki magukat.

Az elektronikus hírközlés jogi kereteinek reformja erősíti a távközlési ágazat felhasználóinak jogait azáltal, hogy könnyebbé teszi a tájékozott döntéshozatalt a termékek megvásárlását vagy a szolgáltatóváltást megelőzően. Javítani kell a 112-es telefonszámmal hívható segélyhívó szolgáltatások elérhetőségét, így a fogyatékkal élő felhasználók is élvezhetik a szolgáltatások jobb elérhetősége nyújtotta előnyöket. A magánélet védelmére és a biztonságra vonatkozó rendelkezéseket is meg kell erősíteni. Ezen túlmenően a kötelezettségekkel összhangban a Bizottság 2008-ban jelentést nyújt be az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények fényében történő alkalmazásáról.

Az elektronikus kereskedelem (a továbbiakban: e-kereskedelem) fejlődése elmarad az internet más területeitől. A termékek és szolgáltatások összetettsége és sokfélesége megnehezíti a fogyasztók számára a piaci kínálat minőségének megítélését, illetve az új technológiák és szolgáltatások használata iránti bizalomnak és azok biztonságosságának hiánya vagy vélt hiánya tovább hátráltatja a szélesebb körű elterjedtséget. A felhasználói jogok és kötelezettségek tisztázása elsődleges fontosságú kérdés, amellyel 2008 során foglalkozni fogunk. Kiemelkedő fontosságú az online világ iránti bizalom növelése. Az EK fogyasztói jogszabályainak jelenleg folyó felülvizsgálata foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, különösen a felhasználók jogainak és kötelezettségeinek összehangolása és javítása révén[18]. Ebben az összefüggésben a Bizottság olyan javaslatot készül benyújtani, amelynek célja a határokon átnyúló ügyletek (beleértve az online ügyleteket is) iránti bizalom növelése lesz a fogyasztói keretszabályozás egyszerűsítése és javítása segítségével.

Az online tartalom – különösen a felhasználók által létrehozott tartalom – szemmel látható gyarapodása nagymértékben az új üzleti modellek folyománya, amelyek egyre növekvő mértékben támaszkodnak az online reklámok eszközére. A szerzői jogok védelme továbbra is nyugtalanító kérdés marad a Bizottság és a tagállamok számára egyaránt. Az online tartalommal foglalkozó platform[19] elindítása e kérdések számára nyújt vitafórumot. A személyes adatok szerzői jogvédelem céljából történő nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a Bíróság rámutatott[20] arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a szellemi tulajdon és a személyi adatok védelmére vonatkozó alapvető jogok között.

A társasági – vagyis a részvételen alapuló – hálózatok az elmúlt négy év alatt bekövetkezett növekedés egyik jelensége, amely az európai lakosság körében az elektronikus levelezés és az online keresés után az egyik legnépszerűbb online alkalmazássá válik. 2006-ben az európai lakosság 18%-a vett részt online fórumokon, ez 2007-re 24%-ra nőtt, ezen belül is főleg a fiatalabb generáció érdeklődése a jellemző. Az elektronikus részvételre irányuló kezdeményezés a politikai üzenetek polgárokhoz való eljuttatásának lehetőségeit tárja fel. Az internet nagyobb részvételen alapuló használatának terjedése újabb kihívásokat támaszt. Egyre több felhasználó fejezi ki aggodalmát az online tartalmak minőségével, az információk helyességével, az adatvédelem integritásával és a kiskorúak védelmével kapcsolatban. Azok akik tartalmak reklámozásával és terjesztésével foglalkoznak és ezzel a felhasználók által létrehozott tartalmi platformokon bevételhez jutnak, rendszeresen szembesülnek azzal, hogy szerzői joggal védett tartalmaikat jogosulatlanul használják fel. 2008 során ezekkel a kihívásokkal is foglalkozni kell.

Intézkedések:

- Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekről szóló jelentés elkészítése;

- Az elektronikus társadalmi integrációs kezdeményezés végrehajtása: elektronikus hozzáférhetőségről szóló jogszabályjavaslat benyújtása; a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére irányuló zászlóshajó-kezdeményezés útjára indítása, amely az idősödő lakosság által jelentett kihívásokra kíván válaszolni; a digitális írástudást érintő szakpolitikák felülvizsgálata; elektronikus társadalmi integrációs csúcstalálkozó szervezése;

- A felhasználók digitális környezetben fennálló jogait és kötelezettségeit részletező útmutató közzététele;

- A fogyasztókat érintő közösségi vívmányok felülvizsgálata következő fázisának beindítása – a fogyasztói szerződéses jogokról szóló irányelv kidolgozása;

- A Biztonságosabb internet 2009–2013 program elindítása, amelynek célja a kiskorúak védelme és a jogellenes tartalmak elleni harc;

- A jövőbeli, mindenütt elérhető információs társadalom keretében nyújtott új konvergáló szolgáltatásokból eredő, a magánélettel és a bizalommal kapcsolatos kihívások kezelése;

- Az online tartalommal foglalkozó platform elindítása;

- A digitális jogok kezelési rendszereinek (DRM-k) felhasználók számára történő interoperábilissá és átláthatóvá tételével kapcsolatos kérdések tárgyalása az online tartalomról szóló ajánlásban.

KÖVETKEZTETÉS

Ez a közlemény megerősíti az információs társadalom és a médiaügyi politika jelentékeny közreműködését a lisszaboni célkitűzések megvalósításában. Megerősíti továbbá az i2010-kezdeményezés érvényességét, mint az európai információstársadalmi és médiaügyi szakpolitikák vonatkoztatási keretét.. Konkrét javaslatokat tesz az i2010-kezdeményezés hangsúlyainak áthelyezésére Európa versenyképessége és az IKT elterjedtségének további ösztönzése céljából. A Bizottság 2008 és 2009 során kidolgozza az információstársadalmi és médiaügyi szakpolitikák hosszú távú menettrendjét is, valamint értékelést készít az IKT-k hozzájárulásáról az európai gazdasági teljesítményhez[21]. Nagy szükség van olyan európai szakpolitikák kidolgozására, amelyek ösztönzik a vezető országok versenyképességének növelését, ugyanakkor foglalkoznak a jól és a rosszul teljesítők között tátongó szakadék áthidalásával, így kiegyenlítve a tagállamok között meglévő különbségeket.

[1] Az idézett számadatokat – ha másként nem jelezzük – a mellékelt személyzeti munkadokumentumok tartalmazzák.

[2] http://ec.europa.eu/i2010.

[3] http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/tomorrow/index_en.htm.

[4] COM(2007) 836, http://ec.europa.eu/avpolicy/other_actions/content_online/index_en.htm.

[5] COM(2007) 694, http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/index_en.htm.

[6] COM(2007) 803, http://ec.europa.eu/growthandjobs/european-dimension/200712-annual-progress-report/index_en.htm.

[7] COM(2007) 724, http://ec.europa.eu/internal_market/strategy/index_en.htm.

[8] COM(2006) 502, http://ec.europa.eu/enterprise/innovation/index_en.htm.

[9] http://ec.europa.eu/consumers/rights/cons_acquis_en.htm.

[10] COM(2007) 700, http://ec.europa.eu/information_society/policy/radio_spectrum/index_en.htm.

[11] Lásd: http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/tomorrow/index_en.htm.

[12] http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/tomorrow/index_en.htm.

[13] COM(2007) 724.

[14] COM(2007) 803.

[15] COM(2007) 860, http://ec.europa.eu/enterprise/leadmarket/leadmarket.htm.

[16] COM(2007) 860.

[17] Az Esko Aho vezette független testület jelentését 2008 közepén teszi közzé.

[18] COM(2006) 744, 1. o., http://ec.europa.eu/consumers/rights/cons_acquis_en.htm.

[19] COM(2007) 724.

[20] C-275/06. sz. ügy

[21] Mindezt a következő témákkal kapcsolatban folytatott elemzések és konzultációk támogatják: az IKT-k gazdasági és társadalmi hatása, beleértve a foglalkoztatást; az információs társadalom egységes piacának jogi és gazdasági vetületei; új hálózatokra és az internetre vonatkozó jövőbeli szakpolitikai igények; magánélettel és bizalommal kapcsolatos kérdések a mindenütt elérhető információs társadalomban; a felhasználók által létrehozott tartalom; az IKT-k által a fenntartható fejlődésben betöltött szerep hosszú távú végiggondolása; illetve az információs társadalom kiterjesztése mindenki számára, beleértve a regionális szakpolitikákat ishttp://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/studies/index_en.htm.