52008DC0130

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 5.3.2008

COM(2008) 130 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről

BEVEZETÉS

E közlemény célja, hogy az eddig elért eredményekre támaszkodva javaslatokat fogalmazzon meg az EU katasztrófa-elhárítási képességének megerősítésére. E javaslatok első intézkedésként foghatók fel az EU átfogó integrált reagálási képességének létrehozására irányuló folyamatban, melyek célja a meglévő eszközök közötti szinergiák erősítése és megteremtése, illetve ezek koordinálásának megerősítése.

E közleményben a katasztrófa fogalmát szélesebb értelemben használjuk: nem csak a természeti vagy ember okozta katasztrófákat értjük alatta, hanem a konfliktusokkal összefüggő azon összetett vészhelyzeteket is, amelyek az EU-n belül vagy kívül előállhatnak. A Tanács és a Parlament kérésére válaszul e dokumentum tartalmazza az erdőtüzekről szóló külön mellékletet, amely bemutatja, hogy további megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedések kombinációja segítségével miként lehetne kezelni az olyan nagyságrendű katasztrófákat, mint amilyen a tavaly nyári Európát sújtó volt.

A Bizottság folytatja a Tanáccsal, a tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel az ezen közleményben javasolt első intézkedésekkel kapcsolatos munkát, és az e téren elért előrehaladást folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy ennek alapján további intézkedéseken hozzon az EU egységes katasztrófa-elhárítási politikájának keretében.

AZ UNIÓS KÉPESSÉGEK MEGERőSÍTÉSÉNEK INDOKAI

A közeljövőben jelentős kihívásokkal kell számolni mind az EU-n belül, mind azon kívül . Az olyan jelentős – természeti, ember okozta vagy vegyes természetű – katasztrófaesemények, mint a 2004-es szökőár az Indiai-óceánon, a 2006-os libanoni háború, a harmadik országokban bekövetkezett tengerszennyezések vagy legutóbb a 2007-es európai erdőtüzek és áradások fokozott igényeket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene az EU jelenlegi katasztófaelhárítási képességének hatékonyságát. Ezenkívül egyre gyakoribbá váltak az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák is. Ez az Unió szomszédaira is hatással lesz.

Fokozott elvárások . Az európai polgárok elvárása az Unióval szemben az, hogy életük és vagyonuk tekintetében az EU-n belül védelmet biztosítson számukra, emellett pedig az európai szolidaritás fontos gesztusaként a világ más részein hatékony katasztrófavédelmi támogatást biztosítson. Számos szervezet az ENSZ-től a nem kormányzati szervezetekig, valamint harmadik országok mint az EU partnerei magas elvárásokat támasztanak az EU segélyakciókban vállalt szerepével kapcsolatban. Az Európai Parlament, valamint a 2007. decemberi Európai Tanács felszólította a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a jövőbeli jelentős veszélyhelyzetek elhárításához biztosított hozzájárulásként és a tagállamokkal folytatott, illetve a tagállamok közötti együttműködés további erősítése érdekében szükség szerint vegyék igénybe a közösségi polgári védelmi mechanizmust, valamint a polgári védelmi pénzügyi eszközt. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2007 decemberében aláírta a humanitárius segélyezésre vonatkozó európai konszenzust, amely átfogó keretet biztosít az uniós szinten nyújtott hatékonyabb humanitárius segélyezéshez. Az Európai Parlament a humanitárius segélyezésre vonatkozó uniós konszenzusról szóló állásfoglalásában arra szólított fel, hogy az Unió vállaljon szilárd elkötelezettséget a megfelelő szintű humanitárius segélyezés mellett, valamint amellett, hogy szükséges összegű éves költségvetési előirányzatok révén biztosítsa a finanszírozás megfelelő tervezhetőségét és rugalmasságát.

Az EU-n belüli és azon kívüli kihívások sokszor hasonlóak . A katasztrófák manapság határon átnyúló természetűek, ami multilaterális és koordinált reagálást igényel. Ezzel párhuzamosan egyre inkább elmosódik a belső, illetve a külső katasztrófák közötti határ: az indiai-óceáni szökőár éppúgy érintette az európai turistákat, mint a helyi lakosságot, a tűzesetek és áradások az EU-tagállamokat és a szomszédos országokat egyaránt érintik, a járványok egyik kontinensről átterjedhetnek egy másikra, válságövezetekből európai polgárokat kell evakuálni stb. A Közösség vagy a tagállamok ugyanazokat az eszközöket – különösen polgári védelmi eszközöket – gyakorta az Unión belüli és az EU határain túli azonos szükségletek megválaszolására is használja, vagy mint önálló katasztrófa-reagálási hozzájárulást, vagy mint a humanitárius segélyezés kiegészítőjét. A katasztrófákra adott uniós válaszintézkedéseknek a szükségletek alapján a rendelkezésre álló legmegfelelőbb összetevőket kell tartalmaznia. Emellett olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint a gyorsaság, az eredményesség és a költséghatékonyság.

A katasztrófamegelőzés, -enyhítés és -elhárítás összetett kihívásának kezelése . E multidimenzionális kihívások összetettsége és hatóköre az EU részéről átfogó megközelítést követel meg a kataszrófa-kockázatértékelés, -előrejelzés, -megelőzés, -felkészültség és -enyhítés (események előtti és utáni) teljes vertikumában, mely megközelítés egyesíti a Közösség, illetve a tagállamok mint együttdolgozó felek rendelkezésére álló különféle politikákat, eszközöket és szolgáltatásokat. Ez hozzájárul a nemzeti felelősség és az európai szolidaritás közötti egyensúly megteremtéséhez. A polgári védelem és a környezetvédelmi politikák közötti fennálló kapcsolatokat erősíteni kell annak érdekében, hogy teljes mértékben felhasználhatók legyenek a környezetvédelmi jogi normák által biztosított megelőző intézkedések, és hogy biztosítható legyen a katasztrófa-megelőzés és -enyhítés integrált európai megközelítése. Ezenkívül a költséghatékonysági megfontolások és az erőforrás-korlátok irányított, koordinált és integrált reagálási képességet indokolnak. Abban az esetben, ha az EU határain kívül nyújt segítséget a katasztrófák áldozatai számára, az általa tett válaszlépéseknek az átfogó nemzetközi válasz szerves részét kell képezniük.

AZ EU MEGERőSÍTETT KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁSI KÉPESSÉGÉT MEGVALÓSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

A hatékonyabb integrált koordináció fokozatos kialakítása

Az európai szereplők és politikák sokfélesége . A katasztrófaelhárítás területén a döntéshozatali folyamatok sokszor megoszlanak az egyes szakpolitikák és eszközök között, és meghatározzák, hogy ezek a kapacitások az EU-n belül vagy azon kívül mobilizálhatók-e.

Az Európai Bizottság felelősségi körébe egész sor reagálási eszköz tartozik, amelyeket figyelmeztető és koordinációs mechanizmusok egészítenek ki:

- Több gyorsreagálási riasztórendszert is igazgat, amelyek gyors és hatékony választ biztosítanak meghatározott ágazati katasztrófák esetében, mint pl. biokémiai támadások, fertőző járványok, állatbetegségek, olajszivárgás, tengerszennyezés és a létfontosságú infrastruktúra védelme[1].

- Határoz a közösségi humanitárius segélyekről (a Humanitárius Segélyezési Főigazgatóság - DG ECHO révén). A Bizottság humanitárius segélyt és védelmet, illetve sürgősségi segítséget biztosít a konfliktusok vagy katasztrófák harmadik országbeli áldozatai számára, és erőteljesen részt vesz a katasztrófákra való felkészülésben.

- A 2001-ben létrehozott közösségi polgári védelmi mechanizmuson keresztül támogatja és koordinálja a tagállami polgári védelmi eszközök használatát az EU-n belül vagy kívül előforduló katasztrófák kezelése érdekében.

- A stabilitási eszköz kivételes támogatási intézkedéseket biztosít ahhoz, hogy a politikai válságok mellett kellő időben történő választ adhassanak a katasztrófahelyzetekre is.

- Veszélyhelyzetekre szóló tartalékot különféle külső támogatási földrajzi eszközök is tartalmaznak, amelyek rövid-középtávú katasztrófaelhárítási intézkedésekhez mobilizálhatók bizonyos feltételek mellett, valamint meghatározott döntéshozatali eljárások követésével.

- Az EU és a tagállamok rendelkezésére álló egyéb eszközök közé tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Szolidaritási Alap (SZA), a vidékfejlesztésre felhasználható források, a polgári védelmi pénzügyi eszköz (CPFI) és a LIFE+. A SZA azon pénzügyi terhek enyhítésére használható, amelyek az EU-val éppen csatlakozási tárgyalásokat folytató, és súlyos természeti katasztrófa által sújtott tagállamokra vagy országokra nehezednek, oly módon, hogy a vészhelyzeti intézkedések állami szervek által viselt költségeit finanszírozza. Az ERFA társfinanszírozást biztosít a természeti kockázatok megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó intézkedések, valamint a természeti katasztrófákat követő helyreállítási intézkedések előkészítéséhez és végrehajtásához. A vidékfejlesztésre felhasználható forrásokat, a CPFI-t és a LIFE+-t a tagállamok katasztrófa-megelőzési intézkedések finanszírozására használhatják.

- A Bizottság 2006 óta olyan belső koordinációs mechanizmus (ARGUS) kifejlesztésén dolgozik, amely segítségére van a felelősségi körébe tartozó multidimenzionális katasztrófákra és válságokra adandó hatékony válaszadásban, illetve a szükséghelyzeti és válságkoordinációs intézkedések (CCA) keretében történő aktív fellépésben.

- A 2004-es szökőárat követően létrehozott RELEX válságközpont külső válsághelyzetek idején részt vesz a Bizottság és a tagállamok közötti politikai koordinációban.

Folyamatosan biztosítani kell a Tanács elnöksége, a tagállamok és a Tanács Főtitkársága közötti szoros együttműködést és koordinációt, különösen a konzuli együttműködés terén, valamint az EU tagállamok katonai eszközeinek és kapacitásainak a katasztrófaelhárításban történő alkalmazását. Az elnökség feladata, hogy (1) a mechanizmus Bizottság általi aktiválása előtt megvizsgálja, hogy az EU-n kívül végrehajtandó uniós polgári védelmi művelet a szerződések válságkezelési rendelkezéseinek hatálya alá tartozik-e vagy sem, továbbá hogy (2) biztosítsa a harmadik országokban végrehajtandó európai polgári védelmi műveletek politikai koordinációját.

A katasztrófa-elhárítási intézkedések koordinációjának hatékonyságát növelő legutóbbi intézkedések:

- Egy 2005-ben benyújtott bizottsági javaslatot és az európai polgári védelmi erő létrehozására vonatkozó 2006-os májusi Barnier-jelentést követően a Tanács felülvizsgált jogi keretet fogadott el, amely új feladatokkal bővíti a Bizottság polgári védelemmel kapcsolatos hatáskörét. Emellett a Bizottság felülvizsgálta belső koordinációs mechanizmusait.

- A tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság által 2007 decemberében elfogadott, humanitárius segélyezésre vonatkozó európai konszenzus az első alkalommal tartalmaz konkrét uniós nyilatkozatot az EU humanitárius segélyezési gyakorlatát alátámasztó közös célkitűzésekről és alapelvekről. Hangsúlyozza, hogy fokozottabb koordinációra van szükség a súlyos katasztrófákra adott közösségi és tagállami válaszintézkedések között, valamint a humanitárius segélyezés területén.

- A harmadik országokban található EU küldöttségek megtették a szükséges átszervezéseket annak érdekében, hogy katasztrófák esetén felhatalmazásuknak megfelelően járhassanak el. Kísérletképpen hat küldöttség fog a katasztrófa-elhárításra specializálódni, a világszerte 130 küldöttség mindegyike pedig válságfelelősöket fog kijelölni, akik katasztrófák és politikai válságok esetében helyi kapcsolattartóként járnak el a bizottsági központok, a szomszédos EU-delegációk és a helyi partnerek viszonylatában.

- A Bizottság 2007-ben cselekvési tervet fogadott el a konzuli védelemről[2] az EK-Szerződés 20. cikkében szereplő alapelv gyakorlatba történő átültetésének céljával, amely cikk kimondja, hogy azon országok területén, ahol saját állama nem rendelkezik képviselettel, az Unió bármely polgárának joga van bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni az adott tagállam állampolgárainak védelmével megegyező feltételek mellett. E tervben javaslatot tesznek meghatározott tudatosságnövelő intézkedésekre, a konzuli védelem hatályának kiterjesztésére, valamint a tagállamok közötti konzuli együttműködés javítására.

- A Bizottság arra összpontosítja munkáját, hogy javítsa teljesítményét a tagállamokkal, az ENSZ-szel és egyéb nemzetközi szereplőkkel folytatott együttműködés terén (pl. a válsághelyzeteket követő kár- és igényfelmérés – PDNA – katasztrófa utáni forgatókönyvekhez felhasználandó módszertanának kidolgozásával), továbbá támogatást biztosít a legfontosabb humanitárius szervezetek, mint az ENSZ és a Vörös Kereszt szervezete reagálási képességéhez olyan értelemben, hogy hozzájárul a katasztrófák alkalmával gyorsan és költséghatékonyan igénybe vehető humanitárius segélyintézkedések általuk végzett előzetes célmeghatározásához.

Az EU integráltabb katasztófaelhárítási képességére irányuló célkitűzés megvalósításához továbbra is nagyobb koherenciára, eredményességre és láthatóságra van szükség:

- A Bizottság kitart amellett, hogy javítani fogja a tagállamokkal, valamint a nemzetközi, nemzeti és helyi érdekelt felekkel folytatott együttműködése keretében tett fellépése hatásosságát, különösen a képzés, az igényfelmérés, a tervezés és a kivitelezés közötti szinergiák és jobb koordináció révén.

- A Bizottság, az elnökség, a tagállamok és a főképviselő/főtitkár közötti brüsszeli, illetve helyszíni horizontális koordinációt különösen a súlyosabb természeti katasztrófák esetében lehetne tovább egyszerűsíteni, amikor közösségi eszközök és KKBP-eszközök együttes alkalmazására van szükség. Hatékonyságnövelő intézkedésekre a tényinformációk és az elemzési beszámolók valós idejű cseréjének valamennyi szakaszában lehetőség van (tervezés, beavatkozások koordinálása és a bevált gyakorlatok cseréje, amelyet a megfelelő műszaki infrastruktúra támogat); ide tartozhat adott esetben pl. a közös tervezési és műveleti csoportok létrehozása. Előzetesen ki kell alakítani a különböző esetekre szóló, többrétű forgatókönyveket, hogy az egyes főbb katasztrófatípusok és földrajzi területek mindegyike esetében kidolgozhatók legyenek az általános műveleti eljárások, mivel ezáltal előmozdítható az EU-szintű valódi vészhelyzeti intézkedési tervezés. A jobb vészhelyzeti intézkedési terv hozzájárul a gyorsabb fellépéshez, egyszersmind lehető teszi az akut katasztrófafázisok idején meghozandó alternatív intézkedéseket.

- Hatékonyabbá kell tenni a meglévő összevont források EU-szint és tagállami eszközök közötti, illetve EU/közösségi eszközök közötti megosztását. Javítani kell az EU-szint és a tagállamok közötti vertikális koordinációt. Ezen koordináció optimalizálása azért szükséges, mivel az egyes tagállamok és humanitárius szervezetek/ügynökségek megfelelő hatásköreiben tapasztalható különbségek hatással vannak a Bizottság által adott válaszintézkedésekre.

Az EU katasztófaelhárítási képessége hatékonyságának növeléséhez való hozzájárulásként a Bizottság – elsősorban a Barnier jelentés alapján – a következő intézkedéseket tervezi meghozni. Az integráltabb katasztófaelhárítási képességre irányuló célkitűzés lehető legteljesebb megvalósításához tartós erőfeszítésekre van szükség a Bizottság, az EU és a tagállamok részéről; az e közleményben javasolt hatékonyságnövelő intézkedések további lépést jelentenek a katasztófaelhárítási eszközök ésszerűsítésére irányuló folyamatban. Egyes intézkedések a meglévő eszközök működésére irányulnak (3.2 és 3.3), míg a több területet átfogó (horizontális) eszközök kifejlesztése új fejlemény, amely biztosítani fogja a hatékonyabb koordinációt (3.4).

A közösségi polgári védelmi mechanizmus megerősítése

A polgári védelem területén a Bizottság az alábbi intézkedések révén javasolja megerősíteni az EU és a Bizottság kapacitásait:

- A Megfigyelő és Információs Központ létrehozása, amely az európai polgári védelmi beavatkozás operatív központjának szerepét látja el . Ennek érdekében minőségi átállásra van szükség a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos információátadásról/válaszintézkedésekről az aktív előrejelzésekre/a vészhelyzetek valós idejű felügyeletére, valamint az operatív közreműködésre/koordinációra. Ide sorolhatók a korai riasztási rendszerek, az igényfelmérések végrehajtása, a megfelelő erőforrások azonosítása és a reagálási erőforrásokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtás a tagállamok számára; forgatókönyvek, szabványos működési eljárások és utótanulmányok kidolgozása; a Bizottság hatásköreinek igénybe vétele a rendelkezésre álló szállítóeszközök összevonása és a szállítás társfinanszírozása érdekében; a tagállamoknak és egyéb szakembereknek szóló képzési és gyakorlatozási tevékenység intenzívebbé tétele; továbbá hozzájárulás a tagállamok közös erőforrások létrehozására irányuló munkájához. Magában foglalja továbbá a felügyeleti kapacitásokat, például amelyeket a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) kezdeményezés keretében fejlesztettek ki, vagy a GALILEO (európai rádiónavigációs program) és hasonló eszközök alkalmazását.

- Az EU polgári védelmi reagálási kapacitásának fejlesztése . A tagállamokat 2007 nyarán sújtó katasztrófákat követően az Európai Parlament az európai polgári védelmi erő létrehozására vonatkozó javaslattal állt elő, a Tanács pedig felkérte a Bizottságot a katasztrófaelhárításra vonatkozó javaslatok benyújtására. A tengerszennyezésektől eltekintve, mely esetben az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség kérésre uniós szennyezésmentesítő hajókat bocsát az érintett ország rendelkezésére azok saját nemzeti erőforrásait kiegészítendő, a leggyakoribb egyéb típusú katasztrófák mint az áradások és erdőtüzek esetében az egyedüli válaszintézkedés jelenleg csak nemzeti forrásból eredhet. Azonosítani kell a katasztrófaelhárítási erőforrásokban mutatkozó hiányosságokat, és fel kell mérni az ezek orvoslására szolgáló lehetőségeket, ideértve az európai polgári védelmi műveletekhez létrehozandó tartalék-erőforrásokat. Ezek két alapvető komponensre épülhetnének – készenléti modulok és kiegészítő európai erőforrások –, miközben el kell kerülni a meglévő kapacitások párhuzamosságait. Az Európai Parlament a 2008. évi költségvetésben kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre különített el forrásokat a fenti intézkedések tesztelése érdekében.

Az európai humanitárius segítségnyújtás megerősítése

A humanitárius segélyezésre vonatkozó európai konszenzus a humanitárius segítségnyújtás hatékonyabbá tételét célzó átfogó keret. A humanitárius segélyezés területén a Bizottság az alábbi intézkedések révén javasolja megerősíteni az EU és a Bizottság kapacitásait:

- A konszenzus a meglévő segítségnyújtási hiányosságok azonosítását tervezi uniós és nemzetközi szinten: a reagálási képességek lehetséges hiányosságainak felmérésére egy feltérképező tanulmány készül a logisztikai kapacitásokról, beleértve a humanitárius segélyek készletezését, beszerzését és a végső felhasználási területre történő szállítását. A második szakaszban el kell indítani a lehetséges hiányosságok kiküszöbölésére szolgáló kezdeményezéseket. A tanulmány egyértelmű iránymutatással fog szolgálni azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló különböző eszközök közül melyek a legmegfelelőbbek és leginkább költséghatékonyak az adott célkörnyezetben.

- A gyors vizsgálati és reagálási kapacitás további helyszíni megerősítése a Humanitárius Segélyezési Főigazgatóság (DG ECHO) helyi irodái és helyi szakértők révén: A DG ECHO hat regionális irodáját fokozatosan feltöltik olyan vegyes összetételű szakértői csoportokkal, amelyek váratlan helyszíni katasztrófák esetében azonnal bevethetők. Ez a „sürgősségi egység” gyors helyszíni igényfelmérést hajthat végre az adományozók humanitárius segélyeinek megfelelő célba terelése, valamint a helyszínen jelen lévő különféle segélyszervezetek közötti koordináció támogatása érdekében.

- Kapcsolattartás a különböző szereplőkkel. A globális válságkezelésben érintett szereplők egyre növekvő sokféleségét figyelembe véve, és annak érdekében, hogy a harmadik országokban előforduló katasztrófák elhárításához valamennyi rendelkezésre álló eszközt felhasználhassa, a Bizottság párbeszédet fog kezdeményezni ezen szereplőkkel a humanitárius segélyezés alapelveiről.

- A Bizottság a globális katasztrófaelhárítási képesség erősítése keretében továbbra is támogatást biztosít a legfontosabb humanitárius szervezetek, mint az ENSZ és a Vörös Kereszt mozgalom reagálási képességéhez olyan értelemben, hogy hozzájárul a katasztrófák alkalmával gyorsan és költséghatékonyan igénybe vehető humanitárius segélyintézkedések általuk végzett előzetes célmeghatározásához.

- Az egyéb kezdeményezésekhez tartozik a helyi humanitárius reagálási kapacitások kiépítése; az ENSZ vezetésével folyó reformok támogatása, valamint a nemzetközi humanitárius jog, illetve az EU intézmények és egyéb szereplők által alkalmazandó humanitárius alapelvek kidolgozása és terjesztése.

Az egyes közösségi politikákat és eszközöket egybefogó kapacitásépítés

A közösségi polgári védelmi mechanizmus megerősítése és a humanitárius segélyezésre vonatkozó európai konszenzus alkalmazása mellett további intézkedések is elképzelhetők:

- Európai katasztrófaelhárítási képzési hálózat létrehozása . A felkészültséggel, az önerővel és az interoperabilitással szembeni magas elvárások miatt intenzívebb európai szintű képzésre van szükség. Ez leghatékonyabban egy olyan strukturált hálózat létrehozásával valósítható meg, amely egyrészt a tagállamok tapasztalataira, másrészt a kutatási keretprogram természeti veszélyforrásokkal és katasztrófákkal foglalkozó projektjei révén nemzeti és európai szinten összegyűlt tudományos ismeretekre támaszkodhat. A katasztrófaelhárítási képzési hálózat összekapcsolná a tagállamokban található jelenlegi kiválósági központokat, és többek között tanfolyamok, gyakorlatok és szakembercserék formájában sokféle tevékenységet kínálna. A képzési hálózat kidolgozná a kiválasztott kiválósági központok hálózata által javasolandó egységes tantervet, a minőségi normákat és hasznosítaná a különböző képzési programok közötti szinergiákat. Különösen a polgári védelem és a humanitárius segélyezés területei közötti komplementer hatásokat felhasználva a képzési hálózat kialakíthatná a logisztika, a válságkommunikáció, a víz-, élelmezés- és egészségvédelem, a közegészségügy, a védelem és menedéknyújtás megfelelő szakmai hátterét, támaszkodva a NOHA, a tagállamok akadémiai humanitárius programjai és egyéb képzési hálózatok, mint az európai szakképzési csoport (EGT) tapasztalatai révén rendelkezésre álló kapacitásra.

- Hatékonyabb katasztrófa-felkészültségi intézkedések, korai riasztási rendszerek és a 112 egységes európai segélyhívó szám használata . A Bizottság katasztrófamegelőzési kezdeményezéseket készít elő mind az EU-n belül, mind harmadik országokban. A főbb természeti veszélyforrásokra vonatkozóan Európa-szerte léteznek korai riasztási rendszerek, ugyanakkor jelentős hiányosság, hogy a földközi-tengeri szökőrárak esetében ilyen rendszerek nem léteznek. A korai riasztási rendszerek hasznosíthatják a polgárok által a segélyhívások alkalmával közölt információkat, főként a 112 egységes európai segélyhívó számon tett bejelentéseket. Emellett a vészhelyzeti gyorsintézkedések megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos európai tapasztalatcsere is hozzájárul majd a 112-es segélyhívások kezelésének javításához. A polgárok európai és harmadik országbeli egyre növekvő mobilitását figyelembe véve szintén erősen aggasztó, hogy hiányoznak a riasztások közös jelzései és protokolljai. Szintén megvizsgálandó, hogy miként lenne fejleszthető a szélessávú és mobil kommunikáció a közrendvédelmi és katasztrófaelhárítási szervezetek igényeinek megfelelő módon, valamint hogy mennyiben valósítható meg az uniós szintű interoperabilitás.

- Katasztrófa-felkészültség a harmadik országokban . A természeti katasztrófák többsége esetében nem kerül sor nemzetközi katasztrófa-elhárítási együttműködésre. Amennyiben sor kerül nemzetközi fellépésre, gyakran 12-72 óra is eltelik, mire a külső segítség eljut a katasztrófa helyszínére. Ezen okokból kifolyólag lényeges az aktív helyszíni szakértő jelenléte és annak biztosítása, hogy a katasztrófáknak jelentős mértékben kitett országok sérülékeny közösségei és helyi hatóságai rendelkezzenek az azonnali reagáláshoz szükséges készségekkel. A katasztrófákra való felkészültség alapvető fontosságú, mivel az éghajlatváltozás az éghajlati viszonyokra is hatással lesz és a természeti katasztrófák számának növekedését okozza, mindenekelőtt a károknak kitett lakosságot érintő hirtelen előálló váratlan katasztrófákét. A Bizottság javaslatot fog tenni a fejlődő országokra alkalmazandó uniós katasztrófakockázat-csökkentési stratégiára, amely egyebek mellett stratégiai keretet biztosít majd a magas kockázati tényezőjű harmadik országok katasztrófa-felkészültségi kapacitásait támogató fejlesztésekhez. Szorosabb együttműködést kell kialakítani a tagjelölt országokkal, a lehetséges tagjelölt országokkal, valamint az európai szomszédsági politika hatály alá tartozó országokkal.

CSELEKVÉSI TERV

A fent kifejtett tervezett intézkedésekkel összhangban a Bizottság a következő intézkedések megfontolását és/vagy végrehajtását javasolja 2008 végéig (ellenkező utalás hiányában):

A hatékonyabb intézményközi együttműködés ösztönzése

Javasoljuk, hogy a Bizottság, a Tanács és a tagállamok saját illetékességi területükön belül:

- dolgozzák ki az EU-n belüli és azon kívüli katasztrófa-gyorssegély művetek többrétű forgatókönyveit minden egyes főbb katasztrófatípus és földrajzi terület esetére;

- készítsenek tanulmányt a globális katasztrófa-elhárítási logisztikai kapacitásokról, amelynél figyelembe veszik a nemzetközi humanitárius segélyezés területéhez kapcsolódó hasonló témájú munkákat, valamint azonosítják az európai polgári védelem területén a katasztrófaelhárítási erőforrásokban mutatkozó hiányosságokat. Szükséges esetben erőfeszítéseket tesznek a fennálló hiányosságok leküzdésére, hogy a legmegfelelőbb eszközök felhasználásával létrehozzák az EU-szintű eseti tervezési protokollokat, valamint a szokásos működési eljárásokat a Bizottság EU-n belüli és kívüli katasztrófákra adott válaszaihoz; a jobb tervezés hozzájárul a gyorsabb fellépéshez, egyszersmind lehetővé teszi az akut vészhelyzeti fázisok idején meghozandó alternatív intézkedéseket.

- biztosítsák, hogy szorosan egymás mellett haladjon a nemzetközi humanitárius segélyezés területén folytatott logisztikai kapacitás-hozzárendelés, illetve az európai polgári védelem területén indítandó katasztrófaelhárítási hiányfeltáró folyamat. Szükséges esetben erőfeszítéseket tesznek a fennálló hiányosságok leküzdésére.

- adott esetben hozzanak létre közös tervezési és műveleti csoportokat konkrét katasztrófaeseményekre, melyek felölelik a közösségi eszközöket és a tanácsi intézkedéseket egyaránt, és amelyek az értékelési fázist illetően az EU, az ENSZ és a Világbank által közösen kialakított, válsághelyzeteket követő igényfelmérési módszertanra támaszkodnak;

- a tényinformációk és az elemzési beszámolók cseréjének kialakítása (amelyet a megfelelő műszaki infrastruktúra támogat) és tudatosságnövelő eszközök kifejlesztése;

- hajtsanak végre további beruházásokat információs és kommunikációs technológiai kutatásokba, illetve kísérleti projektekbe, amelyek a sürgősségi és katasztrófahelyzeti riasztási és figyelmeztető rendszerek továbbfejlesztésére irányulnak.

Az európai humanitárius segítségnyújtás szükséges megerősítése

A Bizottság ebből a célból:

- a lehetséges segítségnyújtási hiányosságok azonosítására irányuló feltérképező tanulmányt készít, amely a logisztikai kapacitásokat méri fel, beleértve a humanitárius segélyek készletezését, beszerzését és a végső felhasználási területre történő szállítását. A második szakaszban el kell indítani a lehetséges hiányosságok kiküszöbölésére szolgáló kezdeményezéseket;

- átfogó kapacitásbővítő programot indít az ENSZ és a Vöröskereszt szervezet készenléti kapacitásainak továbbfejlesztésére;

- azonnal végrehajtja a konszenzusban szereplő, az EU humanitárius segélyezésének hatékonyabb operatív koordinálására vonatkozó rendelkezést, többek között azáltal, hogy biztosítja a DG ECHO helyzetjelentéseinek a helyi szakértőktől a tagállami fókuszpontokhoz történő időbeni eljuttatását, a fővárosokban és vidéken egyaránt.

- a fejlesztési partnerekkel közösen továbbfejleszti a katasztrófa-felkészültségi kezdeményezések stratégiai keretét, melynek célja a katasztrófáknak jelentős mértékben kitett országok helyi kapacitásainak megerősítése.

Az európai polgári védelem megerősítésének igénye

A Bizottság ebből a célból:

- a Megfigyelő és Információs Központot az európai polgári védelmi beavatkozás operatív központjává fejleszti tovább;

- azonosítja a katasztrófaelhárítási erőforrásokban mutatkozó hiányosságokat, és a hiányosságok kiküszöbölésére javaslatokat terjeszt be az EU polgári védelmi válaszintézkedési kapacitásának fejlesztésére, két összetevő alapján:

- a polgári védelmi készenléti modulok azonnal bevethető, önkéntesen összeállítható készlete; valamint

- a súlyos katasztrófák, pl. erdőtüzek és áradások esetére fenntartott saját nemzeti erőforrásokat kiegészítő tartalék kapacitások.

Az egyes közösségi politikákat és eszközöket összekötő kapacitások fejlesztése

A Bizottság ebből a célból:

- 2009 közepéig javaslatokat készít egy európai katasztrófaelhárítási képzési hálózat létrehozására vonatkozóan, a közösségi polgári védelmi mechanizmus által összegyűjtött tapasztalatok, valamint a jelenlegi képzési kezdeményezések közötti szinergiák alapján.

- véglegesíti a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló integrált európai megközelítésre, valamint a fejlődő országokra alkalmazandó uniós katasztrófakockázat-csökkentési stratégiára vonatkozó javaslatokat;

- segíti a tagállamokat a közös korai riasztási jelzések kifejlesztésében. A Bizottság kiemelten a szökőrárak korai vészjelző rendszerének létrehozásával kapcsolatos tagállami erőfeszítések fokozását bátorítja.

- továbbfejleszti a katasztrófák felkészültségi, korai riasztási, reagálási és helyreállítási szakaszait támogató információtovábbítást, többek között a GMES kezdeményezés keretében;

- fontolóra veszi sávszélesség tartalékolását szükséghelyzeti kommunikációra.

Az e közleményben szereplő konkrét javaslatok az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítését jelentő folyamat első lépései. Ennek megvalósítására olyan formában fog sor kerülni, hogy a bizottsági erőforrások jelenleg zajló átvilágításának keretében kellően figyelembe veszik a racionalizálási lehetőségek kiaknázásának szükségességét.

MELLÉKLET

ERDŐTÜZEK

2007 nyarán drámai erődtüzek és egyéb természeti tűzesetek következtek be szerte Dél-Európában, amelyek különösen Görögországot sújtották. Az erős szelek által táplált nagy tüzek több százezer hektárnyi területet pusztítottak el, és áldozatot követeltek a polgárok és a kötelességüket teljesítő tűzoltók körében egyaránt.

Bulgária, Ciprus, Görögország, Olaszország, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 11 hét leforgása alatt 12 alkalommal vette igénybe a közösségi polgári védelmi mechanizmust, ami az előző évekhez képest ötszörös növekedés.

A tagállamok minden lehetséges alkalommal támogatást biztosítottak légi tűzoltás, tűzoltó berendezések, védőruházat és szakismeretek formájában. A támogatások szintje azonban korlátozott maradt, mivel több tagállamban is egy időben pusztítottak az erdőtüzek, és további tagállamokban is jelentős volt a tüzek kockázata. Ezért a leginkább sújtott tagállamok megsegítésére csak a rendelkezésre álló mentőegységek egy részét lehetett mobilizálni, ami különösen a Bulgáriának küldött segítség korlátozott voltában mutatkozott meg.

Az erdőtüzek és természeti tüzek ismétlődő jelenségek. Az éghajlatváltozásnak[3] betudhatóan várhatóan növekszik majd a délkelet- és délnyugat-európai forró, száraz nyarak és vízhiány[4] gyakorisága és intenzitása, az EU ezt megakadályozni szándékozó erőfeszítéseinek ellenére is, azaz növekedni fog az erődtüzek és egyéb természeti tüzek kockázata. Az ilyen tüzek intenzitása és földrajzi hely szerinti előfordulása ugyanakkor évről évre változó képet mutat. A tűz által elpusztított éves átlagos területnagyság 450 és 600 000 hektár közé tehető, a tagállamokat pedig egyes esetekben olyan pusztító tüzek sújtják, amelyek az éves átlagos terület négyszeresét tarolják le. A tapasztalatok szerint ezek az események az érintett tagállamokat nem azonos évben vagy a nyári évszak nem azonos időszakában sújtják. 2003-ban a legsúlyosabb tüzek az EU dél-nyugati területeit sújtották; a leginkább érintett Portugália volt, területének csaknem 5%-a esett a tűz áldozatául. 2007-ben Délnyugat-Európát sújtotta a történelmi adatok szerinti egyik legsúlyosabb erdőtüzes időszak, több mint 810 000 hektárt felperzselve, melynek megoszlása 68,2% erdőterület, 31% mezőgazdasági terület és 0,8% városi-ipari terület[5]. Az uniós mediterrán országokban a felégett 465 000 hektár 21,9%-a Natura 2000 területeket érintett[6].

Az érintett régiók gyakran az éghajlatváltozásnak leginkább kitett európai területek közé tartoznak, mivel a nagy hőmérséklet-ingadozás és a már amúgy is vízhiánnyal küzdő területek csapadékhiánya hatásában összeadódik. A változó éghajlat miatt az európai erdőségek környezeti és ökoszisztéma szolgáltatók szerepe még fontosabbá válik majd. Az erdők fontos szerepet töltenek be a száraz területek vízháztartásának fenntartásában, a vízfolyások túlzott tápanyag-beáramlással szembeni védelmében, a folyamszabályozásban, valamint a többféle funkciót betöltő tájak fenntartásában és helyreállításában. Ezen területek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességének javításában alapvető az erdő ökoszisztémák erdőtüzekkel szembeni védelme, illetve az éghajlatváltozással szembeni erdőgazdálkodási intézkedések európai szintű támogatása.

Az erdőtüzek és egyéb természeti tüzek előfordulását egy sor tényező befolyásolja, például:

- a mezőgazdasági területekkel és erdőkkel kapcsolatos gazdálkodási gyakorlat;

- éghajlati viszonyok: meleg, szeles, száraz idő és villámlás;

- a települések és épületek körüli vegetációirtás szabályainak be nem tartása;

- emberi tevékenység, hanyagság vagy gondatlanság, beleértve a szándékos gyújtogatást;

- gazdasági ösztönzők és elégtelen szabályozási környezet, ami befolyásolhatja a szándékos gyújtogatásból származó nyereséget és/vagy csökkentheti a hatékony erdővédelemre vonatkozó ösztönzőket.

A Tanács és a Parlament is egyetértett, hogy az erdőtüzek és egyéb természeti tüzek ügye a fentieknek megfelelően széles körű tudományos szaktudást és szakpolitikát követel meg, amely kiterjed a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedésekre.

- Megelőzés: A tagállamok egyik elsőrendű felelőssége az erdőtűz-védelmi szakpolitikai intézkedések végrehajtása, és a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy világítsák át nemzeti jogszabályaikat a szándékos gyújtogatás nem szándékolt ösztönzőinek azonosítására. A Bizottság ezzel összefüggésben szívesen venné, ha a környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos javaslatát kiterjesztenék a jelentős mértékű erdőpusztításra is[7]. A Közösség számos pénzügyi eszközzel rendelkezik a tagállamok nemzeti megelőzési politikák megerősítésére irányuló erőfeszítéseinek támogatásához. Ezen eszközök a nemzeti programozás hatálya alá tartoznak. A Bizottság az erdőtűz-védelem nemzeti programokba történő beépítésének megkönnyítése érdekében a megfelelő eszközökről részletes listát állít össze a tagállamok részére. A Bizottság továbbá felméri a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló integrált európai megközelítés szükségességét. Két készülőben lévő tanulmány közül az egyik témája (1) az aktuális közösségi helyzet, a lehetséges hiányosságok felmérése, valamint a szükséges közösségi fellépés, a másiké pedig (2) a tagállamok bevált gyakorlatainak azonosítása. Ezek jelentik majd a 2008 végéig kidolgozandó javaslatok alapját. Továbbá az erdőpusztulás és ezen belül az erdőtüzek kiváltó tényezőiről szóló készülő tanulmány beleilleszkedik majd abba a munkába, amely a tagállami bevált gyakorlatok alapján a közösségi erődtűz-védelmi irányelvek kidolgozására irányul.

- Felkészültség: A Közösség a tagállamok polgári védelmi felkészültség javítására irányuló tevékenységét egyebek mellett pénzügyi támogatással (szakembercserék, felkészültségi projektek és tapasztalatok cseréje), a nemzeti szakértőknek szóló tanfolyamokkal, az erdőtüzekre vonatkozó európai információs rendszer (EFFIS) Közös Kutatóközpont általi fejlesztésével, valamint projektek finanszírozásával támogatja. A FIRE 4 például olyan kísérleti projekt, amelyben négy tagállam (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália) vesz részt azzal a céllal, hogy fejlesszék együttműködésüket az erdőtüzek és földrengések esetében meghozandó mentési intézkedések összehangolása terén. További hat tagállam (Ciprus, Görögország, Magyarország, Málta, Szlovákia és a Cseh Köztársaság) szorosan együttműködnek az e projekt keretében kivitelezett intézkedésekben (workshopok, képzés és helyszíni gyakorlatok), Görögország pedig nemrégiben jelentette be, hogy a teljes jogú tagként fog részt venni a projektben. A Bizottság javasolja a katasztrófaelhárítási képzési hálózat létrehozását, amely összekapcsolná a tagállamokban található jelenlegi kiválósági központokat annak érdekében, hogy tovább fejlessze egyrészt a polgári védelmi szolgálatok felkészültségét, másrészt az egyes tagállamok csoportjainak és moduljainak együttműködési készségeit.

- Válasz: Idén nyáron több tagállamban is egy időben pusztítottak az erdőtüzek, és további tagállamokban is jelentős volt a tüzek kockázata. E helyzetben a tagállamok csak korlátozott mértékben biztosítottak légi tűzoltási támogatást, és az egyes érintett országoknak biztosított támogatás is más-más mértékű volt. Ez arra utalt, hogy kapacitási hiányosságok jelentkezhetnek a súlyos katasztrófák által sújtott tagállamoknak szánt támogatások terén, amennyiben a többi tagállam azért nem tud segítséget nyújtani, mert saját országukon belül maguk is tüzekkel vagy a tüzek nagy kockázatával néznek szembe. Ha ezt a nyilvánvaló hiányosságot egy teljes körű értékelés is megerősíti, a Bizottság javasolhatja a nemzeti erőforrások kiegészítését az EU-szintű berendezések finanszírozása révén. A tengerszennyezési mentesítő intézkedések területén az EU már rendelkezik készen álló kapacitásokkal[8]. Európai tartalék kapacitásokat kell készenlétben tartani az olyan súlyos erdőtüzek elleni küzdelemhez, amelyek gyakran több tagállamra is kiterjednek, és amelyek a régió egészét tekintve sem ritkán fordulnak elő. A jövőben létrehozandó uniós tartalék kapacitások nem kizárólagosan tartalmazhatják pl. a különféle földrajzi viszonyokra felkészített nagy teljesítményű tűzoltó repülőgépeket.

- Helyreállítás: A Bizottság kérésre a továbbiakban is és a lehető leghatékonyabb módon igénybe veszi majd a Szolidaritási Alapot a bajban lévő területek támogatásához, és sürgeti a Tanácsot, hogy újból kezdje el a tárgyalásokat a Szociális Alapról szóló rendelet felülvizsgálatáról a felhasználás eredményességének fokozása érdekében. A tagállamokat arra bátorítjuk, hogy a pusztító tűzesetek utáni helyreállítások támogatásához vegyék igénybe a rendelkezésre álló közösségi eszközöket, ideértve az Európai Unió Szolidaritási Alapját és a vidékfejlesztési rendeletet. A Bizottság azzal is segíti a tagállamokat, hogy ezen eszközök felhasználásának nemzeti programozását megkönnyítendő a megfelelő közösségi támogatási eszközökről részletes listát állít össze a tagállamok részére. A Bizottság úgy véli, az erdőterület-helyreállításhoz biztosított közösségi támogatásnak tartalmaznia kell az igénylő tagállamok által bevezetett megelőző intézkedéseket, valamint az új telepítésű erdőségek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességének növelését célzó helyreállítási programok keretébe illeszkedő intézkedéseket. Ezzel összefüggésben a Bizottság megvizsgálja a jelenlegi pénzügyi eszközök továbbfejlesztésének lehetőségeit, például a hatékony megelőző intézkedésekhez kötött feltételességi záradék beillesztésével, valamint azt, hogy a Közösség aktívabb szerepet vállaljon-e az erdőhelyreállítások finanszírozásában.

[1] Például ECURIE (az Európai Közösség radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréje ), ADNS (az állatbetegségek bejelentési rendszere), RAS BICHAT (a biológiai és kémiai terrorizmusra vonatkozó riasztórendszer), EWRS (fertőző betegségekkel kapcsolatos korai figyelmeztető rendszer a közegészségügyi hatóságok és a Bizottság részére), HEOF (az egészségügyi válságkezelő központ), RAPEX (gyors tájékoztatási rendszer, a nem élelmiszeri fogyasztási cikkek által képviselt súlyos és közvetlen kockázatokkal kapcsolatos intézkedések gyors tájékoztatási rendszere), RASFF (az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszer; sürgősségi riasztórendszer az emberi egészségre ártalmat jelentő élelmiszer- és takarmánytermékek jelenette kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatásra), RAS-CHEM (vegyianyagokra vonatkozó sürgősségi tájékoztatási rendszer, fejlesztés alatt), CIWIN (a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata).

[2] COM(2007) 767.

[3] COM(2007) 354.

[4] COM(2007) 414.

[5] Az érintett terület egészét tekintve az erdőtüzek 12,3 millió tonna széndioxid-egyenértéket bocsátottak a légkörbe, ebből 6,9 millió tonna esett az EU tagállamokra, ami éves kibocsátásuk kb. 0,4%-át tette ki (forrás: JRC).

[6] Az ideiglenes minimumbecslések a Közös Kutatóközpont igazgatása alatt álló EFFIS, az erdőtüzekre vonatkozó európai információs rendszer által szolgáltatott műholdképeken alapultak. Az információk forrása Bulgária, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, továbbá Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia.

[7] COM(2007) 51.

[8] Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség kérésre támogatást biztosíthat a tagállamok saját szennyezés-mentesítő intézkedéseihez készenléti európai erőforrások rendelkezésre bocsátásával.