52008DC0013

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 23.1.2008

COM(2008) 13 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról

{SEC(2008) 47}{SEC(2008) 48}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A szén-dioxid-elkülönítés és –tárolás (CET) költségei és haszna 4

3. A CET-technológiák alkalmazása előtt álló akadályok leküzdése 6

4. Európai keret a CET erőművekben történő demonstrációja elősegítésére 7

5. a cet-technológia pénzügyi forrásainak katalizálása 9

5.1. Az ipar döntő köteletettségvállásának mozgósítása alapvetően fontos lesz 9

5.2. A tagállamok erőteljes részvételének megalapozása 10

5.3. Finanszírozási források európai uniós szinten 11

6. korán felkészülni a széles körű alkalmazáshoz 12

7. Következtetések 12

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

1. BEVEZETÉS

Elismerve azt, hogy az emberi tevékenységek számottevően befolyásolják az éghajlatváltozást, az Unió nagyra törő célkitűzéseket fogadott el az üvegházi hatást okozó gázok kibocsátásának az elkövetkező évtizedek során történő csökkentéséről. E célkitűzéseket nem lehet elérni anélkül, hogy az energiaágazat ne csökkentené szén-dioxid-kibocsátását számottevő mértékben, hiszen a villamosenergia-termelésben felhasznált fosszilis tüzelőanyagok, elsősorban szén és földgáz adja az Európai Unió összes szén-dioxid-kibocsátásának hozzávetőleg 40%-át.

Mivel a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is fontos részét képezik az Európai Unió és a világ energiaforrás-összetételének, az éghajlatváltozás kezelésekor megoldást kell találni arra, hogyan lehet fosszilis tüzelőanyagokból erőteljesen csökkentett szén-dioxid-kibocsátás mellett termelni villamos energiát. Ezzel összefüggésben a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiái (a továbbiakban: CET) kulcsfontosságúak azon létező vagy kialakulóban lévő technológiák között, amelyek magukban hordozzák a lehetőségét a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, amire szükség van ahhoz, hogy a 2020-on túli időszakra meghatározott célokat el lehessen érni[1].

A szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiájának széles körű alkalmazása az erőművekben kereskedelmileg megvalósítható lesz 10-15 éven belül, ami által lehetővé válik az, hogy a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiája a kibocsátáskereskedelmi rendszer vezérelte rendszeren belül 2020-ra vagy röviddel azután a fosszilis üzemanyagból a villamosenergia-termelés során kibocsátott szén-dioxid kiküszöbölésének alapvetően fontos eszközeként megálljon a saját lábán.

De ez nem fog bekövetkezni anélkül, hogy azonnal elkezdenénk megtenni a szükséges előkészítő lépéseket; a korai demonstráció különösen fontos a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiái számára – amelyeket világszinten már kifejlesztettek és más alkalmazásokban már használtak is – ahhoz, hogy a villamosenergia-termelésben való széles körű alkalmazáshoz megfelelően hozzáigazítsák.

A 2020-ra a fosszilis tüzelőanyagokból való kis szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelést célul kitűző Európai Tanács 2007 márciusában egyetértett a Bizottság azon szándékával, hogy a 2015-re akár 12, a kereskedelmi energiatermelésben fenntartható fosszilis tüzelőanyagú demonstrációs erőmű megépítését és működtetését segítse elő.

2007 novemberében az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv)[2] a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiájának a fosszilis tüzelőanyag alapú villamosenergia-termelésben történő demonstrálását olyan területnek ismerte el, amelyre az európai technológiai fejlesztésnek forrásokat kellene összpontosítania. Ez majd lehetővé teszi Európa számára, hogy kamatoztassa az eddig elért eredményeket, és a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiái terén fennálló jelenlegi előnyét kereskedelmi lehetőségekké váltsa az európai vállalatok számára, új, szakképzettséget igénylő munkahelyeket teremtve Európában.

E közlemény a Bizottságnak a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiája számára az Unióban jogi keretet létrehozó irányelvre tett javaslatát egészíti ki, viszi előbbre azáltal, hogy a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiája nagy méretű demonstrációinak koordinációja és hatékony támogatása számára kíván egy szerkezetet felállítani, és megteremteni a körülményeket ahhoz, hogy az erőművek egész sorában eszközölhessenek merész ipari befektetéseket. Ezeket a befektetéseket viszonylag hosszú időszakon keresztül kell majd támogatni: mostantól egészen 2020-ig és valószínűleg azután is.

Feltétlenül fontos, hogy a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiájával kapcsolatos európai erőfeszítések – egy integrált, összpontosított kutatás-fejlesztést, népszerűsítést és beleegyezési intézkedéseket is magában foglaló szakpolitikai kereten belül – amilyen gyorsan csak lehet, elinduljanak A demonstráció 7 éves késlekedése ugyanennyi késedelemmel járna a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiájának világszintű bevezetése terén is, s ez 2050-ig világszerte több mint 90 Gt megelőzhető szén-dioxid-kibocsátással járna[3], ami az Unió 20 évi jelenlegi összes szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

2. A SZÉN-DIOXID-ELKÜLÖNÍTÉS ÉS –TÁROLÁS (CET) KÖLTSÉGEI ÉS HASZNA

A CET technológiájának piacra vitele céljából jelentős beruházások szükségesek. Mostantól 2020-ig mintegy 1 milliárd eurót kell majd költeni kutatási-fejlesztési tevékenységekre ahhoz, hogy a CET-technológiákat keresekedelmi szempontból széles körben alkalmazható állapotba hozzák[4].

Ráadásul a CET ipari léptékű erőművekben való rövid időn belüli demonstrációja további több milliárd eurós nagyságrendű befektetést igényel: a jelenlegi technológia árain számítva a CET-erőművek felszerelésével járó magas kezdeti költségek az elkülönítési egységeknek, valamint a szállítási és tárolási felszereléseknek az ára következtében hozzávetőleg 30–70%-kal (azaz erőművenként több száz millió euróval) többe kerülnek, mint a hagyományos erőművek esetében; továbbá a működtetési költségek jelenleg 25–75%-kal magasabbak, mint egy nem CET, széntüzelésű erőmű esetén, leginkább a hatásfok-veszteség, valamint az elkülönítésnek és a szén-dioxid szállításának a költségei következtében.

Azonban a fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platform (KEF TP), amely európai energiaipari vállalatokat, berendezések szállítóit, olaj- és gázipari vállalatokat, valamint civil szervezeteket tömörít, úgy becsüli, hogy összpontosított kutatási-fejlesztési és demonstrációs erőfeszítések révén a CET költségei 50%-kal mérsékelhetők a mostantól 2020-ig tartó időszakban, ami meg fogja könnyíteni a kereskedelmi felhasználást[5]. A CET-tel összefüggésbe hozott magasabb tőke- és működési költségek várhatóan ezután tovább mérséklődnek a tanulásigörbe-hatásnak és a méretgazdaságosságnak köszönhetően, ahogy az általában megfigyelhető az ipari technológia fejlődésével kapcsolatban.

A CET-technológiák fejlesztésébe és alkalmazásába eszközölt befektetések kiemelkedő ahsznot hoznak majd. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzései, amelyekben több különböző, eltérő feltételeket tartalmazó forgatókönyvet követnek 2050-ig, arra vallanak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás elérhető globális csökkentésének 20–28%-át adhatja a CET[6], kiegészítve a hatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak köszönhető részt.

Csak magában az Unióban az erőműágazatban a CET-nek köszönhető kibocsátáscsökkentés egy piai alapú forgatókönyv szerint 161 Mt-ra rúg majd 2030-ban és 800–850 Mt-ra 2050-ben[7], ami a jelenlegi összes szén-dioxid-kibocsátás 3,7%-ának, illetve 18-20%-ának felel meg. A villamosenergia-termelésen túl a CET a nagy energiaigényű iparágak számára is megoldással szolgálhat, ezekben az ipari ágazatokban is jelentősen hozzájárulhat a kibocsátások csökkentéséhez.

A CET szintén nagyon fontos lesz az olyan országok leendő szén-dioxid-kibocsátásainak kezelésében, mint Kína vagy India, amelyek már most is a legnagyobb szénfelhasználók és -kibocsátók[8]. A CET-technológiák fejlesztése és piacra való gyors bevezetése terén az Unió világszintű vezető szerepének fenntartásával új kereskedelmi lehetőségeket teremt az európai vállalatok számára az említett országokban.

Ha az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a CET-et 2020-ra kereskedelmileg megvalósíthatóvá tegyék, nem támogatják meg szakpolitikák, előfordulhat, hogy új széntüzelésű erőműveket CET és utólagos átszerelés nélkül építenek meg. Fönnáll tehát annak a veszélye, hogy a nagy szénfelhasználású technológiákat még évtizedekig fogják használni, összesen akár 70GW teljesítményt kitevő létesítményekben, amelyeket az elkövetkező 10–15 évben fognak felépíteni, és a jelenlegi széntüzelésű kapacitás több mint harmadát teszik ki az efféle létesítmények.

3. A CET-TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA ELőTT ÁLLÓ AKADÁLYOK LEKÜZDÉSE

Az első lépés annak lehetővé tétele, hogy többletköltségek nélkül alkalmazhatóvá váljék a CET. A Bizottság CET-irányelvre tett javaslatának az a célja, hogy megoldja az összes, a CET-tel kapcsolatos jelentősebb szabályozási problémát és átfogó szabályozási keretet nyújt a CET alkalmazása biztonságának biztosítása céljából. A kockázatok mérséklése után ezúttal a CET alkalmazásának jogi akadályait lehet kezelni, és a javaslat tartalmazza a megfelelő rendelkezéseket. A Bizottság továbbá megerősíti, hogy a jelenlegi, 2012-ig érvényes kibocsátáskereskedelmi rendszerben az elkülönített és biztonságosan tárolt szén-dioxidot soha ki nem bocsátottként el lehet ismertetni[9].

Az Európai Bizottság tevékeny részvételével a nemrégiben megtörtént a nemzetközi rendszereknek a CET-elfogadás szempontjából való módosítása[10]. A változtatások arra vallanak, hogy az Unió vezető szerepet tölthet be a CET-ről szóló nemzetközi szabályok kialakításában. A módosítások jóváhagyása után az Északi-tengerben tengerfenék alatt nagy tárolólétesítményeket nyithatnak meg.

Azért, hogy a szolgáltatóknak meg lehessen adni a szükséges jogbiztonságot és hogy el lehessen nyerni a CET biztonságos voltáról a közbizalmat, alapvetően fontos lesz, hogy a Bizottság javaslatainak elfogadására és átültetésére gyorsan sor kerüljön, valamint hogy a nemzetközi rendszerekben bekövetkezett változásokat az érintett tagállamok sürgősen ratifikálják. A demonstráció, a folytatólagos kutatás és a tájékoztatás átláthatósága további megnyugtatással szolgál a nagyközönség azámára a folyamat biztonságos voltáról. Szükség lesz nyitott és koordinált tájékoztatási tevékenységekre.

A gazdasági akadályfutással megküzdeni hosszadalmasabb lesz majd a CET számára. Még a kutatástól és a demonstrációtól várt költségcsökkenés ellenére is, a CET alkalmazása megnövekedett fix és változó költségekkel fog járni a CET nélküli villamosenergia-termeléshez képest. Ugyanakkor azonban az ipar és a független szakértők is azon a véleményen vannak[11], hogy tonnánkénti 35 EUR vagy akár az alatti szén-dioxid árak mellett, és feltételezve, hogy a CET-tel kezelt kibocsátásokat teljes mértékben el lehet ismertetni a kibocsátáskereskedelmi rendszerben, egy 2020 után CET-et alkalmazó erőmű nem feltétlenül lesz versenyhátrányban a hagyományos erőművekkel szemben[12], mert a szén-dioxid CET-en keresztüli ekerülésének költsége legalábbis egyenlő, de akár alacsonyabb is lesz, mint a kibocsátási jogok megvásárlásáé.

A Bizottság – azért, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer jövőjébe hosszabb távra is betekintést biztosítson – a 2012 utáni kibocsátáskereskedelmi rendszeről szóló jogszabályra tett javaslatot. Ebben benne foglaltatik az, hogy a CET-t legitim kibocsátáscsökkentő techológiának fogadják el, ezáltal szilárd alapot biztosítva a CET-nek az Európai Unión belüli hosszú távú gazdasági szerepének.

4. EURÓPAI KERET A CET ERőMűVEKBEN TÖRTÉNő DEMONSTRÁCIÓJA ELőSEGÍTÉSÉRE

Az Európai Tanács 2007 márciusi határozatainak megfelelően az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) keretet hozott létre, amelyen belül a CET-technológia továbbfejleszthető. Ez a CET-t a stratégiai fontosságú technológiák egyikének tekinti az energia területén, és 2020-ra teszi azt az időpontot, amikor a villamosenergia-termelésben való felhasználása valós lehetőséggé válik, továbbá kijelenti, hogy Európa számára most az a feladat, hogy elvégezze e technológiák demonstrációját nagy energiatermelő létesítményekben, és eközben javítson rajtuk a folytatólagos kutatás-fejlesztés útján. A CET esete tehát egy újabb példa az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) keretében tett európai kezdeményezésre, amely szépen példázza az összehangolt európai erőfeszítés erényeit.

Már alkalmaznak az iparban CET-technológiákat, de hozzá kell igazítani őket a nagy méretű erőművekhez és fejleszteni őket magas szintű kutatás-fejlesztésen keresztül. Az európai ipar szemmel láthatóan be van vonva a feladatba[13], és a stratégiai kutatási szükségletek világosan meg vannak határozva[14]. Húsznál több lehetséges demonstrációs projektet jelentett be az elmúlt 12–18 hónap során az európai ipar[15].

Ahhoz, hogy közülük kellő számú a megszabott időn belül megvalósuljon, az európai ipar, a tagállamok és az Európai Közösség részéről összehangolt cselekvésre van szükség. Számos európai ország kezdeményezést jelentett be arról, hogy támogatná, hogy területén demonstrációs projekt valósuljon meg[16].

A koherens és európai uniós szinten összehangolt fellépés többletértéket teremthet és fokozza az összhatást , miközben tiszteletben tartja a nemzeti kezdeményezések autonómiáját. Amint az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) is szerepel, valamint a fenntartható fosszilistüzelőanyag-technológiák kereskedelmi célú villamosenergia-termelésben való felhasználhatósága hatékony demonstrálásának európai uniós szintű elősegítése céljából a Bizottság 2008-tól kezdődően európai ipari kezdeményezés elindítását kezdeményezi a szén-dioxid elkülönítésérõl, szállításáról és tárolásáról . Azzal párhuzamosan, hogy a széles körű demonstrációt elő kívánja segíteni, a kezdeményezés egyúttal integrált megközelítésben kíván foglalkozni azzal, hogy szükség van a folyamatos kutatásra, valamint a nagyközönség tudatosságának és elfogadásának fokozására.

A kezdeményezés azonnali hatásának biztosítására a Bizottság 2008-ban olyan támogatási fellépést hoz létre a hetedik kutatási keretprogram keretében, amelynek célja a CET-demonstrációs projetek hálózatát létrehozni és irányítani. A Bizottság meg fog hívni bizonyos kritériumoknak[17] megfelelő projekteket, hogy részesülhessenek az európai cselekvés előnyeiből.

Így a Bizottság a koordinációra, az információ- és tapasztalatcserére és a bevált gyakorlat felismerésére szolgáló eszközt ad az úttörő szelleműek kezébe. Az összegyűjtött információ segít majd a szakpolitikákat összpontosítani, létrehozni a szén-dioxid hosszú távú értékláncát, és iránymutatást ad a résztvevő projektek koherens és hatékony párbeszéhez az uniószerte végzett, kapcsolódó kutatási-fejlesztési tevékenységgel.

A Bizottság biztosítja majd, hogy a projektek ellenőrzése és a hálózatba való felvételük a tagállamokkal, az európai ipar szakértőivel és a civil társadalom képviselőivel szoros konzultációban történjen.

A haladásról és tapasztalatokról végzett információk megosztásáért cserébe a projekthálózatba belépő projektek publicitást és eladható identitást (az “Európai logó”) kapnak, az EU irányította kezdeményezés részeként. Annak elismerése, hogy közös európai célhoz járulnak hozzá, elősegítheti azt, hogy a projektek nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten pénzügyi támogatáshoz jussanak. Amennyiben közösen, koordinált formában valósulnak meg a nagyközönség tudatosságával kacsolatos cselekvések és a harmadik országokbeli partnerekkel folytatott párbeszéd, akkor költséghatékonyabb és nagyobb hatású lesz, s minden projekt számára egyértelmű haszonnal jár.

Az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) vázolt kormányzási eszközöket a cselekvések irányítására és az európai ipari kezdeményezésnek a CET-tel kapcsolatos további fejlesztésére hasznélják majd[18]. Így a stratégiai energiatechnológiák európai közösségi irányító csoportja – szoros együttműködésben olyan szereplők kezdeményezéseivel, mint a fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platform, – döntő szerephez jut annak megállapításában, hogy lehetséges-e az európai ipari kezdeményezést hatókörét a projekt hálózatán kívülre terjeszteni és az efféle hatókör-kiterjesztés finanszírozási lehetőségeit meghatározni.

Figyelembe véve a CET világszintű jelentőségét, fontos a nemzetközi dimenziót is bevonni, a Kínával a CET-demonstrációról folyamatban lévő együttműködés továbbfejlesztése és felgyorsítása révén, és terjeszkedni más kulcsfontosságú feltörekvő gazdaságok felé is[19]. Ugyanilyen jelentőségű lesz a más fejlett, a CET-technológiát a villamosenergia-termelésben való felhasználás céljából fejlesztő gazdaságokkal folytatandó szisztematikus együttműködés.

5. A CET-TECHNOLÓGIA PÉNZÜGYI FORRÁSAINAK KATALIZÁLÁSA

A rövid időn belüli demonstrálás számos további tőkekövetelménnyel és magasabb működési költségekkel[20] jár együtt.

A fosszilis tüzelőanyagból villamosenergiát termelő európai energiaipari vállalatok a CET-tel olyan fontos eszközre tettek szert, amely lehetővé teszi számukra , hogy továbbra is fontos szereplői legyenek az európai energiaiparnak, egyben azonban új üzleti lehetőségeket is kínál nekik. Ezért aztán joggal várható, hogy saját forrásaikból komoly hozzájárulásokat tegyenek a rövid időn belüli demonstráció érdekében. Közfinanszírozásra is szükség lehet néhány projekt esetén, ám csupán a demonstrációs időszak korlátozott időtartamára, és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árainak jövőbeli alakulásától függő mértékben.

Mivel a CET demonstrációjának pénzügyi követelményei komoly akadályt jelentenek, az efféle források hozzáférhetősége meghatározhatja azt, hogy mennyi CET-projekt indul Európában, végső soron pedig a CET európai sikerét is. Míg a Bizottság számottevő mértékben megemelte a tiszta széntechnológiákra és a CET-re[21] rendelekezésre álló forrásokat, a jelenlegi költségvetési körülmények közepette azonban a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés piaci bevezetéséhez szükséges összegnek csak elenyésző hányadát tudja biztosítani.

5.1. Az ipar döntő köteletettségvállásának mozgósítása alapvetően fontos lesz

Az energiaipar az európai fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó technológiai platform (KEF TP)-on keresztül létfontosságú kezdeményezést tett a CET-tel kapcsolatban, és éveken át szentelt forrásaikat kutatásra-fejlesztésre és kísérleti projektekre. Ugyanakkor a nagyzabású demonstráció iránti egyértelmű, tekintélyes forrásokat mozgósító kötelezettségvállalás gyérebb volt.

Az európai fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó technológiai platform (KEF TP) 2007 októberében közzétette egy élenjáró programról szóló elgondolását, amely különösen a CET demonstrációs projektjei egész sorának összehangolt felépítését és működtetését tűzte ki célul 2015-re. A programspecifikáció rámutat a pénzügyi támogatás szükséges voltára, de az ipari szereplők zöme még nem döntött az egyes projektekhez való saját pénzügyi hozzájárulásai nagyságáról és időzítéséről.

Ahhoz, hogy a fosszilis üzemanyagok továbbra is megőrizzék fontos szerepüket az energiaforrás-összetételben, alapvetően fontos, hogy a hozzájuk kapcsolódó európai ipar egyértelmű, gyors és döntő kötelezettségvállalásokat tegyen. Az energiaágazaton túl az energiaigényes iparok talán maguk is elő szeretnének hozakodni a saját elképzeléseikkel arról, hogyan lehetne a CET-et az ő ágazataikban fejleszteni. Az, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben a cselekvés elodázhatatlan, a villamosenergia-termelők és más, a CET-piacra gyorsan kilépni kész vállalkozások számára valódi kereskedelmi haszon lehetőségét kínálja.

Az, hogy a vállalatok jelentékeny mennyiségű forrást legyenek készek a célra szánni, előfeltétele a kereskedelmi energiatermelésben fenntartható fosszilis tüzelőanyagú technológiák elősegítésének. Anélkül, hogy a vállalatok merész finanszírozási döntéseket hoznának az első adandó alkalommal, nem lehet a közpénzből származó kiegészítő finanszírozást elindítani.

Minél tovább tétovázik az energiaipar, mielőtt a CET-technológiát választaná, annál inkább arra kénytelenek következtetni a politikai döntéshozók, hogy a CET-technológia kötelzővé tétele az egyetlen célravezető út.

5.2. A tagállamok erőteljes részvételének megalapozása

Mivel a fosszilis tüzelőanyagok az uralkodó elem számos tagország energiaforrás-összetételében, és mert várhatóan hosszú távon is szerepet játszanak az ellátás biztonsága és a versenyképesség terén, számos uniós országnak erőteljesen érdeke a CET fejfődését biztosítani. Az egyes tagállamokon áll eldönteni, hogy milyen formában segítik a CET demonstrációját a kutatás-fejlesztésen túl, szembenézve a magasabb kezdeti és üzemeltetési költségeivel.

Egyes tagállamok már kijelöltek lehetséges megközelítésmódokat: (például a kötelező átvételi árak alkalmazása vagy a magas kezdeti költségekhez adott előzetes beruházási támogatást). Ugyanakkor azonban az egyes konkrét intézkedések megfelelő voltát csak eseti alapon lehet értékelni, és az egyes tagállamok döntik el azt is, hogyan finanszírozzák-e támogatási programjaikat. A kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverésen szerzett bevételek egy részének felhasználása is helyénvaló lehet. Az EU strukturális alapjai, illetve a Kohéziós Alap is részleges finanszírozási forrás lehet egyes tagállamokban[22].

A CET-technológia bevezetéséhez szükséges beruházások közül messze legköltségesebb demonstrációs projekteket segítő egyes nemzeti támogatási intézkedések valószínűleg tartalmaznak állami támogatást. A Bizottság e támogatást ideiglenes segítségnek[23] reméli, arra az időszakra szólónak, amíg a szóban forgó technológia versenyképessé nem válik. A Bizottság a környezetvédelemnek nyújtott állami támogatásról[24] szóló közösségi iránymutatások felülvizsgálatában rámutat a jogalapra, amelynek értelmében az állami támogatás a CET demonstrációs erőművekkel[25] összeegyeztethető.

Figyelembe véve a CET villamosenergia-termelés terén történő korai demonstrációjának fontosságát, továbbá azt, hogy a szóban forgó projektek közpénzből származó finanszírozást tehetnek szükségessé, a Bizottság kész – a megfelelő eljárás vagy az egyes pályázatok egyéni érdemeinek sérelme nélkül – kedvezően megítélni az állami támogatás alkalmazását a CET villamosáram-termelés terén történő demonstrációjával kapcsolatos többletköltségek fedezésére.

5.3. Finanszírozási források európai uniós szinten

Az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) javaslatot tesz arra, hogy a Tervben meghatározott prioritások számára megvizsgálja, milyen további finanszírozási lehetőségek adódnak. A Bizottság a CET fejlesztésére rendelkezésre álló források kérdését a kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák finanszírozásáról szóló közleményben fogja tárgyalni, amelynek elkészítése a SET-trev alapján 2008-ban esedékes. A további források feltérképezése kulcsfontosságú lesz, különösen, ha az európai CET-kezdeményezés a projekt hálózatának koordináló keretein túlnövő közös cselekvéssé érik.

Az európai pénzintézetekhez fordulni is hasznos. Az Európai Beruházási Bank (EBB) jelenleg vizsgálja új termékek kifejlesztésének a lehetőségét a CET finanszírozása céljából a kockázat-megosztási pénzügyi mechanizmus[26] keretében már rendelkezésre álló eszközök kiegészítésére. A projekt európai identitásának elismerése megkönnyíthati az efféle finanszírozáshoz a hozzáférést, hasonlóan a transzeurópai energiahálózatok projektjeivel kapcsolatos jelenlegi gyakorlathoz. A harmadik országokban zajló projektekhez olyan sajátos eszközök alkalmazhatók, mint az EBB éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási programja (CCFF)[27].

Miközben a Bizottság nem remélheti, hogy a hetedik kutatási keretprogramból számottevő beruházási költségeket finanszírozhat, az előkészítő szakaszok korlátozott finanszírozása azonban biztosítható a legérdemdúsabb néhány projekt számára, pl. a leginnovatívabbak és legígéretesebbek számára. A hetedik keretprogramon belül az első pályázati felhívásban a Bizottság lehetőséget adott arra, hogy a nagy léptékű CET-demonstrációs projektek számára megvalósíthatósági és mérnöki tanulmányokat támogassanak. A 2008-as pályázati felhívásban is hasonló témát kínálnak.

6. KORÁN FELKÉSZÜLNI A SZÉLES KÖRű ALKALMAZÁSHOZ

Új infrastruktúrát kell kiépíteni Európában az alacsony szénfelhasználású energiarendszerre való sikeres áttérés elősegítésére. A CET-tel való villamosenergia-termelés konkrét esetében ez azt jelenti, hogy hamar föllép az igény a szén-dioxid szállításával és tárolásával kapcsolatos és a kibocsátási forrásokat összekötő infrastruktúrára, diszkriminációmentes hozzáférési szabályokkal, a jelenlegi elektromos és gázinfrastruktúrához hasonló módon.

E hálózatokban fontos lesz fejleszteni az európai dimenziót. Néhány további, összpontosítottabb pénzügyi forrásra is szükség lehet (pl. a hálózat meghatározására és a hálózaton belüli egyéni infrastruktúra-projektekről részletes megvalósíthatósági tanulmányra). E célból a Bizottság javasolni fogja a TEN-E iránymutatások felülvizsgálatát, hogy beleillesszék a szén-dioxid-infrastruktúrát (csővezetékek és tárolólétesítmények).

7. KÖVETKEZTETÉSEK

A CET révén fölmerült kihívások és lehetőségek a CET-et stratégiai fontosságú prioritássá emelik az Európa számára kifejlesztendő új energiatechnológiák területén. A CET villamosenergia-termelésben való technikai életképességének korai és hatékony demonstrálása mérföldkő a széles körben elterjedt használata felé, mind Európában, mind a nemzetközi színtéren. A kellő időben tett s merész ipari és állami kezdeményezések és a szén-dioxid-kibocsátás elkerülésére irányuló erős, piaci alapú ösztönzés révén a CET gazdasági szempontból életképessé válhat 2020-ban vagy röviddel azt követően.

A CET európai fejlődésének ösztönzésére a Biztottság a közleményével párhuzamosan jogszabályi keret kialakítására tesz javaslatot, valamint a CET-nek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe illesztését javasolja. A környezetvédelemnek nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások felülvizsgálatában a Bizottság kedvezően ítéli meg a CET-et, és megjelöli a jogalapot, amely alapján a CET demonstrációs projektek állami támogatásban részesülhetnek. A Bizottság 2008-ban javasolja majd a TEN-E iránymutatások felülvizsgálatát, hogy az magában foglalja a szén-dioxid-infrastruktúrát is.

Az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) keretében a Bizottság a CET-ről európai ipari kezdeményezés elindítását javasolja, amely a demonstrációs projektek koordinációjának, átláthatóságának és publicitásának alapjául szolgál. Így a nagyszabású demonstrációban az EU világszintű vezető szerepet játszik majd, és ezáltal a lehető leginkább a maga hasznára fordítja majd a korán elkezdett demonstráció előnyeit. 2008-ban a Bizottság ebben az összefüggésben létrehoz majd egy projekthálózatot, amely lehetővé teszi az első, vállalkozó szellemű résztvevők számára, hogy információkat és tapasztalatokat cseréljenek, a lehető legnagyobbra fokozzák a további kutatás-fejlesztés és politikameghatározás hatását, optimalizálják a költségeket a megosztott közös cselekvések révén (pl. a nagyközönséggel vagy a harmadik országokkal szemben), valamint kulcsfontosságú, az egész Unióra kiterjedő kezdeményezéshez tartozásuk (“európai logó”) révén elismerésre tegyenek szert.

A korai demonstráció nem lesz megvalósítható nagyszabású pénzügyi kötelezettségvállalások nélkül. A magánszektorban az éghajlatváltozással összefüggésben a cselekvés elodázhatatlansága a CET-piacra kilépni kész áramfejlesztők és más vállalkozások számára valódi kereskedelmi haszon lehetőségét kínálja. Minél később indulnak el az efféle mozgások, annál inkább arra kényszerülnek a politikai döntéshozók, hogy a CET-technológia kötelezővé tételét lássák az egyetlen célravezető útnak.

Az európai ipar egyértelmű és döntő kötelezettségvállalásai alapvetően fontosak lesznek ahhoz, hogy a közpénzből származó kiegészítő finanszírozás elindítását fontolóra vegyék. Különösen azok a tagállamok, amelyek jövőbeli energiaforrás-összetételükben a szénre kívánnak alapozni, támogatási intézkedéseket kellene, hogy indítsanak a CET korai demonstrációjára. Az európai ipari kezdeményezésen keresztül kapott információ megkönnyíti majd az állami támogatásokról szóló közösségi szabályok betartásának az ellenőrzését. További források mozgósítására is szükség lehet, és ezt tovább fogják gondolni a SET-terv összefüggésében, azzal a céllal, hogy a CET-ről szóló európai ipari kezdeményezést a projekt hálózatának keretein túlra tágítsák.

[1] Ugyan elengedhetetlen lesz az égési hatékonyságot fokozni, azonban ez önmagában még nem elegendő a szén-dioxid-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentésének teljesítéséhez.

[2] A SET-terv szakpolitikai irányt mutat az európai kutatás-fejlesztés számára, kijelöl számos kulcsfontosságú technológiát, amely szükséges az Európáról alkotott képéhez: virágzó és fenntartható gazdaság, a világban betöltött vezető szerep a tiszta, hatékony és kis szén-dioxid-kibocsátású energiatechnológiák változatos választékából.

[3] A hatásvizsgálat összefoglalása.

[4] Ipari becslések; a hatásvizsgálat összefoglalásában részletes adatok is találhatók.

[5] www.zero-emissionplatform.eu.

[6] IEA Energy Technology Perspectives 2050 and Stern Review.

[7] A CET-irényelvehez és a az európai stratégiai energiatechnológiai tervéhez (SET-terv) készült hatástanulmány.

[8] A világ szénfelhasználásának kétharmad részére Kínában és Indiában fog sor kerülni. Napjainkra eljutottunk oda, hogy valahol a világban minden héten üzembe állítanak egy-egy széntüzelésű erőművet.

[9] A CET-projekteket a 2008-2012-es időszakra lehet választani.

[10] A tengernek szemét és más anyagok által történő szennyezése megakadályozásáról szóló 1996. évi jegyzőkönyv (az ún. Londoni Jegyzőkönyv) módosításait követően Az északkelet-atlanti tengeri környezet védelméről szóló egyezmény (OSPAR-egyezmény) aláírói 2007 júniusában megegyezésre jutottak, amely révén a CET az egyezmény hatálya alá tartozónak tekinthető.

[11] ETP-ZEP, IEA, the Stern Review és mások (IAES).

[12] A hozzávetőleg 2020-ig tartó időszakban a korai CET demonstrációs projektek által állt többletköltségek sokkal drágább szén-dioxid áraknak felelnének meg (akár tonnánként 70 EUR-nak).

[13] Az európai energiaipari vállalatok, berendezések szállítói, kőolaj- és földgázipari vállalatok, valamint civil szervezetek tevékeny szerepet játszanak az európai fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó technológiai platformban (KEF TP).

[14] A CTE-ről folyó európai kutatás-fejlesztés elsőbbségi fontosságú célkitűzéseit az Unió támogatta kutatás-fejlesztés és a fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platformban felhalmozódott tudás és tapasztalat alapján lettek megszabva.

[15] A hatásvizsgálat összefoglalása

[16] Egyesült Királyság, Hollandia, Norvégia; felkészülés alatt: Lengyelország, Németország és Spanyolország.

[17] A felhasználandó kritériumokkal kapcsolatban lásd a hatásvizsgálat összefoglalását.

[18] Különösen a stratégiai energiatechnológiák európai közösségi irányító csoportja és az európai energiatechnológiai információs rendszer. Továbbá az európai energiakutatási szövetség összehangolhatná a az Európában az érintett területeken folyó kutatási-fejlesztési tevékenységeket.

[19] A Kínával való folyamatos kötelezettségvállalásán (nevezetesen a csaknem kibocsátásmentes széntechnológiák (ZET) projekten keresztül, amely a 2005-ben létrehozott EU–Kína éghajlat-változási partnerség és az azt követő 2006-ban elfogadott egyetértési nyilatkozat nyomdokain halad) túl a Bizottság 2007-ben lefektette az alapjait az Indiával és Dél-Afrikával folytatandó CET-együttműködésnek is.

[20] Egy új erőműnek a korai demonstrációhoz szükséges elemekkel való felszerelése a teljes szén-dioxid-elkülönítéssel, szállítással és tárolással kapcsolatosan, többletköltségeket vonna maga után, amelyekhez (egy 300 MW-os erőmű esetén) vagy további kezdeti, hozzávetőleg 300-500 millió eurós tőkekihelyezés szükséges, vagy évi 45-125 millió euróra rúgó folyamatos kiegészítő bevétel szükséges vegig, amíg a projekt tart.

[21] Míg a hatodik kutatási keretprogramban nem volt “tiszta széntechnológia” cselekvés, a CET-cselekvés évi 15-20 millió eurós költségvetési juttatással rendelkezett. A hetedik kutatási keretprogramban a “tiszta széntechnológia”- és a CET-cselekvésekre együttesen előírányzott költségvetési juttatás a korábbi összeg több mint kétszerese. Továbbá a Szén- és Acélipari Kutatási Alapból a szénnel kapcsolatos kutatásokra szánt évi 9 millió euró egy része továbbra is kiegészítő kutatás-fejlesztésre lesz szánva.

[22] Ugyan egyik tagállam sem hozott különleges intézkedéseket a 2007-2013-as időszakra vonatkozó működési tervében, mégis érkezhet némi segítség a CET demonstrációs erőműveknek a megtervezett kutatási és innovációs tevékenységek keretében. A programok stratégiai felülvizsgálatakor nyílik mód olyan módosításokra, amelyek révén kifejezetten a szóban forgó erőműveket is bevonhatják a támogatásokba.

[23] A demonstrációs időszak után a CET a várakozások szerint kereskedelmi alapon fog versengeni a leendő kibocsátáskereskedelmi rendszer keretein belül.

[24] Az egyidejűleg elfogadott COM(2008) XXX.

[25] Az iránymutatások úgy szólnak, hogy a CET-nek a villamosenergia-termelésben való használata amely jelenleg még nem létezik az elkövetkező évtizedben valószínűleg csak leginkább a demonstrációs projektekre fog korlátozódni. Amennyiben projektek nem tartoznak az állami támogatásokról szóló iránymutatások hatálya alá, a Bizottság úgy véli, hogy az efféle projektekkel összefüggésben felmerülő korlátozott számú állami támogatás eset kompatibilitásának kinyilvánítása a legjobban közvetlen módon, az elsődleges közösségi joganyag rendelkezései alapján volna megoldható. EKSz. 87. cikk (3) (b) vagy (c) és 88. cikk (3).

[26] Az RSFF az EBB és a Bizottság közös kezdeményezése, amelynek célja az, hogy kockázati finanszírozást biztosítson az új technológiák és a kutatás-fejlesztés programok végrehajtási projektjei számára.

[27] Ide kapcsolódó fejlemény, hogy a 10. EU-Kína csúcstalálkozó alkalmával, 2007. november 28-án az EBB aláírta a kínai éghajlatváltozási keretkölcsönt, és a kínai hatóságok javaslataitól függően azt fontolgatja, hogy a CET kínai demonstrációjának támogatására fel fogja használni.