31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/1

—

úgy ítéli meg, hogy a kultúrák közötti párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a kulturális sokféleség jobb megértésének előmozdítása, illetve a népek közeledésének érdekében egy többnyelvű, többkultúrájú Európában;

—

meggyőződése, hogy a különböző vallások és világnézetek közötti párbeszéd a kultúrák közötti fenntartható párbeszéd egyik legfontosabb eszköze;

—

ezért kéri egyrészt az Európai Parlamentet, hogy segítse elő a kultúrák közötti párbeszédet támogató európai charta kidolgozását, másrészt javasolja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy szervezzenek állandó európai fórumot a kultúrák közötti párbeszéd témakörében. Szükség lenne a helyi és regionális önkormányzatok bevonására annak érdekében, hogy létrehozható legyen a városokból és régiókból kiinduló rendszeres párbeszéd;

—

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos hatáskörökkel rendelkeznek a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása terén;

—

úgy ítéli meg, hogy a helyi önkormányzatoknak nyílt párbeszédet kellene létrehozniuk a társadalmon belüli egyes csoportokkal, ezt követően pedig elő kellene segíteniük és támogatniuk kellene az ezen csoportok közötti párbeszédet, illetve találkozókat kellene szervezniük, és felolvasások, fesztiválok, kiállítások és egyéb tevékenységformák révén terjeszteniük kellene az ismereteket;

—

rámutat, hogy számos tagállamban a helyi és regionális önkormányzatok felelősségi körébe tartozik az integrációs politikával kapcsolatos jogalkotás és a jogszabályok alkalmazása, ezáltal alapvető szerepet játszanak a bevándorlók integrációjában;

—

úgy véli, hogy a kultúrák közötti párbeszéd a sikeres integráció előfeltétele. A helyi és regionális önkormányzatok, mivel a polgárokhoz legközelebbi szinten tevékenykednek, ösztönözhetik a kölcsönös elismerést és a kultúrák közötti párbeszédben való aktívabb részvételt.

Előadó

:

Milan BELICA (SK/EPP), Nyitra autonóm régió elnöke

1.

úgy véli, hogy az európai integrációs folyamat alapelve a kulturális sokféleség tiszteletben tartása és előmozdítása. E tekintetben a kultúrák közötti párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a kulturális sokféleség jobb megértésének előmozdítása, illetve a népek közeledésének érdekében egy többnyelvű, többkultúrájú Európában;

2.

hangsúlyozza, hogy a kultúrák közötti párbeszéd a társadalmi és területi kohézióval karöltve segíthet a magán-, társadalmi és polgári élet alapvető értékeinek – amilyen például a szolidaritás, a felelősségvállalás, a tolerancia, a tisztelet, a hagyományos értékek, a társadalmi fejlődésre való törekvés, valamint a társadalmi és kulturális sokféleség megértése – továbbításában. Ezen túlmenően elősegítheti a különböző kulturális hátterű egyének és csoportok közötti kommunikáció és a szolidáris együttélés képességét;

3.

kiemeli, hogy a kultúrához való egyenlő hozzáférés és a kulturális szólásszabadság az európai értékrend alapvető összetevője, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és az integráció előfeltétele;

4.

hangsúlyozza, hogy a kultúrák közötti párbeszéd hatékony előmozdítása érdekében regionális és helyi szintű együttműködésre van szükség a helyi és regionális döntéshozók, szociális partnerek, oktatási és képzési létesítmények, nem kormányzati szervezetek, ifjúsági, sport- és kulturális szervezetek, bevándorlókat képviselő struktúrák, illetve a polgárokhoz legközelebb eső szinten tevékenykedő más partnerek részvételével. A vallási és a laikus szervezetek is fontos partnerek ebben a párbeszédben, amennyiben segítenek a kölcsönös megértésre és toleranciára vonatkozó igény kialakításában;

5.

meggyőződése, hogy a különböző vallások és világnézetek közötti párbeszéd a kultúrák közötti fenntartható párbeszéd egyik legfontosabb eszköze. A különféle vallási meggyőződéseket képviselő szervezetek alapvető szerepet játszanak társadalmunkban, illetve helyi és regionális szinten, és az állami és egyházi hatóságok közösen ki tudják dolgozni a kölcsönös megértés előmozdítására és ezáltal a kultúrák közötti párbeszéd erősítésére szolgáló munkamódszereket. Ezeknek a módszereknek és a helyi és regionális szinten kidolgozott tevékenységeknek a támogatása révén is erősíthető a kölcsönös megértés elve;

6.

ezért kéri egyrészt az Európai Parlamentet, hogy segítse elő a kultúrák közötti párbeszédet támogató európai charta kidolgozását, másrészt javasolja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy szervezzenek állandó európai fórumot a kultúrák közötti párbeszéd témakörében. Szükség lenne a helyi és regionális önkormányzatok bevonására annak érdekében, hogy létrehozható legyen a városokból és régiókból kiinduló rendszeres párbeszéd;

7.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos hatáskörökkel rendelkeznek a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása terén. Felelősségteljes szerepük van gazdag kulturális sokféleségünk alakításában és támogatásában. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be a bevált gyakorlatok elterjesztésében és alkalmazásában, valamint a kultúrák közötti párbeszéd terén folytatott tapasztalatcserében, különösen a többdimenziós helyi és regionális hálózatok koordinálása révén, az összes érintett szereplő bevonásával;

8.

úgy ítéli meg, hogy a helyi és regionális önkormányzatok helyzetükből fakadóan felhívhatják a figyelmet a jelenlegi összetett helyzetre és a különböző kulturális identitások és hitbéli rendszerek együttélésére. Ezért fontos számukra, hogy valóban ismerjék az egyes csoportokat, azok tevékenységeit és hatását a társadalmon belül. Következésképpen a lehető legjobban ki kell szélesíteni a multikulturális párbeszédben részt vevők körét, illetve be kell vonni őket az illetékes helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott közvetlen és intenzív cseréket szolgáló struktúrákba;

9.

jelzi, hogy számos kultúrák közötti kezdeményezést helyi és/vagy regionális szinten irányítanak. A helyi és regionális önkormányzatok, polgárközeliségüknek köszönhetően stratégiailag megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy – más helyi szereplőkkel partnerségben – megfelelhessenek a területükön élő különböző kulturális csoportok speciális szükségleteinek és igényeinek, és előmozdítsák a kultúrák közötti szélesebb körű párbeszédet;

10.

úgy ítéli meg, hogy a helyi önkormányzatoknak nyílt párbeszédet kellene létrehozniuk a társadalmon belüli egyes csoportokkal, ezt követően pedig elő kellene segíteniük és támogatniuk kellene az ezen csoportok közötti párbeszédet, illetve találkozókat kellene szervezniük, és felolvasások, fesztiválok, kiállítások és egyéb tevékenységformák révén terjeszteniük kellene az ismereteket. A helyi és regionális önkormányzatoknak nyílt párbeszédet kellene kezdeményezniük, amelyben pártatlan szerepet játszanának, tiszteletben tartva az egyén és a csoportok szabadságát és jogait; következésképpen csupán mint közvetítők tevékenykednének, esetleg tanácsadást nyújtanának (tájékoztatás, projektek).

11.

úgy véli, hogy a bevándorlóknak lehetőségük kell hogy legyen szavazni a helyi, regionális és európai parlamenti választásokon;

12.

ezért arra szeretné biztatni az érintett önkormányzatokat és politikai csoportokat, hogy segítsék elő az érintettek választásokon történő részvételét, ezzel segítve társadalmi integrációjukat;

13.

úgy véli, hogy a kultúrák közötti párbeszéd a sikeres integráció előfeltétele. A helyi és regionális önkormányzatok, mivel a polgárokhoz legközelebbi szinten tevékenykednek, ösztönözhetik a kölcsönös elismerést és a kultúrák közötti párbeszédben való aktívabb részvételt;

14.

azt javasolja, hogy az Európai Unió – hatásköreinek keretén belül – teremtse meg a sikeres integráció világos keretét és előfeltételeit, jóllehet elismeri, hogy a bevándorlás és az integrációs politika nemzeti hatáskörbe tartozik, és a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani;

15.

rámutat arra, hogy szükség van a bevándorlók (a bürokráciával kapcsolatos szokásos problémákon túli) gyakorlati kérdéseinek kezelését szolgáló struktúrák (egyablakos ügyintézés) létrehozására és fenntartására, amelyek hasznos információkkal tudnak szolgálni, különösen az újonnan érkezettek számára;

16.

rámutat, hogy számos tagállamban a helyi és regionális önkormányzatok felelősségi körébe tartozik az integrációs politikával kapcsolatos jogalkotás és a jogszabályok alkalmazása, ezáltal alapvető szerepet játszanak a bevándorlók integrációjában. A közös európai keret kidolgozása során a 14. ponttal összhangban a nemzeti rendszerek közötti különbségeket és az egyes tagállamok földrajzi elhelyezkedését, az eddigi szokásokat, valamint a történelmi és kulturális sajátosságokat tekintetbe kell venni. Ez azt is jelenti, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak különböző adottságaiktól függően kellene egy adott integrációs modellt alkalmazni;

17.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok sokszor közreműködnek az integrációs politika számos aspektusa hatékonyságának és eredményességének meghatározásában, oly módon, ahogyan felvállalják felelősségüket ezeken a területeken.

18.

kéri, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre az integrációs intézkedések számára helyi és regionális szinten, a meglévő programok továbbfejlesztése mellett. A helyi és regionális önkormányzatokat támogatni kell az integrációs folyamat kezelésében: információk nyújtásával, finanszírozással csakúgy, mint a legjobb gyakorlatok kifejlesztésével. Ezért javasoljuk, hogy irányvonalakat és intézkedéseket is dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális szintű projektek és kezdeményezések finanszírozását a bevándorlók integrációja érdekében;

19.

tudatában van annak, hogy az Európai Unióba irányuló bevándorlás nagyarányú. Ezzel kapcsolatban szükség van az együttműködés és a párbeszéd erősítésére a kultúra területén, annak biztosítása érdekében, hogy a kulturális különbségek ne idézzenek elő feszültségeket, hanem ellenkezőleg, váljanak a fejlődés eszközévé, a tolerancia erősítésének és a népek közeledésének eszközévé egy multikulturális Európában, a kölcsönös tiszteleten és a szolidaritáson alapulva;

20.

sürgeti a jogszerűtlen bevándorlást kezelő közös európai politika kidolgozására irányuló erőfeszítések fokozását. A jogszerűtlen bevándorlás számos jogi vonatkozása kívül esik a helyi önkormányzatok hatáskörén, az ezzel járó szociális következmények viszont elsősorban a helyi és regionális szinten jelentkeznek. A kultúrák közötti párbeszéd keretében utakat kell találni és erőfeszítéseket kell tenni a régiókkal és a helyi szinttel való konzultációra a témával kapcsolatos közös politikák kidolgozásakor, valamint a jogszerűtlen bevándorlás sajátos problémáinak kezelésére;

21.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok különleges szerepet játszanak a bevándorlási politikával kapcsolatban, hiszen ők nyújtanak számos, a sikeres integrációhoz fontos szolgáltatást, amilyen a lakhatás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a képzési és nyelvtanulási programok stb., és így elsőkként őket érintik az ezeken a területeken felmerülő problémák;

22.

hangsúlyozza, hogy az integrációs folyamat sokszor több generációt ölel fel, főként helyi szinten, ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hatékony integrációt biztosítsanak strukturális, szociális, gazdasági és kulturális értelemben véve. Hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az újonnan érkezettek ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést, jogokkal rendelkezzenek, valamint férjenek hozzá a forrásokhoz, a foglalkoztatáshoz és a szolgáltatásokhoz, hogy ezáltal teljes mértékben részt vehessenek az európai társadalom életében. Abszolút előfeltételről van itt szó. Alapvetően fontos a normális munkaerőpiachoz való hozzáférés, amelynek szabályozása a tagállamok feladata;

23.

javasolja, hogy tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy az egyes tagállamokban létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok hálózatának rendszerét a bevándorlási hullám hatékony kezelését lehetővé tévő együttműködés növelése és a bevándorlók megfelelő integrálása érdekében az ezen önkormányzatok által előmozdított helyi projektek révén;

24.

utal a kultúrák közötti párbeszéd európai évére (2008), amely a különféle kultúrák iránti megértés támogatása révén jelentős lendületet ad a bevándorlói háttérrel rendelkezők integrációjának. Az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy az integráció és a kultúrák közötti tolerancia évente ismétlődő európai napjának meghirdetése elősegítheti-e a tudatosodást és annak kiemelését, hogy a kulturális sokféleség gazdagságot jelent;

25.

a bevándorlók aktív közreműködésével kialakított, az épített környezet, illetve a várostervezés javítását, szolgáltatások nyújtását, a környezet minőségének javítását, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet célzó programok révén olyan feltételek kialakítását javasolja, amelyek lehetővé teszik, hogy a bevándorlókat helyi családok és közösségek fogadják. Hangsúlyozza, hogy további kutatások elvégzésére és adatok összegyűjtésére van szükség valamennyi tagállam azon tapasztalatára alapozva, hogy a legutóbbi években milyen mértékben voltak képesek lakhatást biztosítani a bevándorlóknak, különös figyelmet fordítva a magas bevándorlói lakosszámú környékek állapotának javítására irányuló programok végrehajtásában szerzett tapasztalatokra;

26.

sürgeti a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy éljenek a meglévő uniós finanszírozási lehetőségekkel, hogy segítséget nyújthassanak a bevándorlóknak, menedékjogot kérőknek és menekülteknek a munkába álláshoz, illetve a szociális, egészségügyi és lakhatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. A helyi és regionális önkormányzatoknak biztosítaniuk kellene a közszolgáltatások, valamint az oktatási és képzési programok minőségét és mennyiségét, illetve a városi tervezés és a megfelelő lakáspolitika, valamint a lepusztult városi területek újjáépítését célzó hatékony programok kidolgozása révén a városok életminőségét, elkerülendő a városi területek leromlását;

27.

felhívja a figyelmet arra, hogy befogadási és beilleszkedési projektek, illetve stabil munkahely híján a bevándorlók beleeshetnek a kizsákmányolás és a bűnözés csapdájába, illetve – saját választásukból vagy kényszerből – maguk is bűnözőkké válhatnak, aminek hátrányos következményei lehetnek a biztonságot és a társadalmi kohéziót illetően;

28.

azt javasolja, hogy a tagállamok a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint az összes gazdasági és szociális partnerrel együttműködésben a tagállami hatáskörök keretén belül tegyenek lépéseket a bevándorlók könnyebb munkához jutása érdekében, továbbá a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés ellen. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a bevándorlókat lehetőségeikről, és folyamatos, szükség esetén egyedi képzési programokkal ösztönözni kell őket a munkavállalásra való felkészülésre;

29.

úgy ítéli meg, hogy ez az összetartozás-érzés az iskolákon belül születik meg, és a befogadási és integrációs programokat az összes tagállam óvodai, iskolai és egyetemi rendszere szerves részeként kellene kialakítani;

30.

úgy érzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak ki kellene emelniük az oktatásnak mint a sokféleség tudatos elfogadása eszközének jelentőségét;

31.

sürgeti, hogy több figyelmet fordítsanak a bevándorlók kulturális, nyelvi és intellektuális potenciáljára, amely globalizálódó világunkban nagy jelentőséggel bír az Európai Unió számára;

32.

hangsúlyozza, hogy támogatni kell a kölcsönös megértést középpontba helyező oktatást. Ennek eléréséhez az iskolai tantervnek tükröznie kellene az EU multikulturális környezetét, valamint a kultúrák közötti párbeszéd aktív támogatásának elvét;

33.

hangsúlyozza az idegen nyelvek oktatását és a multikulturalizmus alapjainak fejlesztését már iskoláskor előtt. Kiemeli, mennyire fontos a befogadó ország, illetve a lakóterület nyelvének megfelelő ismerete. Ezért azt javasolja, hogy dolgozzanak ki megfelelő támogatási intézkedéseket, és biztosítsanak tanulási lehetőségeket egyrészt az iskolákban, a különböző migránskorosztályoknak pedig az iskolai környezeten kívül is;

34.

egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a vallási közösségek, szervezetek és egyéb kulturális szereplők közötti párbeszédet. Az EU területén élőknek jobban meg kell ismerniük, és jobban meg kell érteniük mind az EU-n belüli, mind az azon kívül elhelyezkedő országokat, történelmüket és kultúrájukat. A bevándorlóknak és a helyieknek egyaránt pozitív szemléletű oktatást kell kapniuk Európáról: meg kell ismertetni velük a közös értékeket és történelmet, a kultúrák közötti kölcsönhatásokat, a hasonló társadalmi és politikai jogokat és kötelességeket;

35.

azt javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kötelezzék el magukat a helyi és regionális önkormányzatoknál és más közszolgálatoknál dolgozók interkulturális tudatosságának növelése mellett, és mozdítsák elő a migránsok vagy nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletét ezen intézmények alkalmazottainak körében;

36.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepet játszhatnak egy olyan környezet kialakításában a külföldi diákok számára, amely lehetővé teszi, hogy kötődjenek ahhoz a városhoz, amelyben – akármilyen rövid ideig is – tanulnak;

37.

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a helyi médiával, illetve kulturális szervezetekkel és szövetségekkel szorosan együttműködve szervezzenek helyi és regionális szintű tájékoztató kampányokat, elsősorban a hátrányos helyzetű csoportokat megszólítva, és ezáltal maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló lehetőségeket;

38.

fontosnak tartja a helyi média szerepét abban, hogy minél objektívabban tájékoztasson az európai multikulturális társadalmak helyzetéről, és így egyrészt javítsa a befogadó ország lakosságának alkalmazkodóképességét (az interkulturális tudatosság és ismeretek javítása, a migráció elfogadása), másrészt pedig ösztönözze a migránsok beilleszkedését, valamint a befogadó ország és az Európai Unió más államai kultúráinak, hagyományainak, szokásainak és nyelveinek tiszteletben tartását;

39.

javasolja a helyi és regionális érintettek decentralizált eseményekkel történő megszólítását, és a szóban forgó eseményekről való megfelelő tájékoztatás ösztönzését a regionális médiában. A helyi és regionális önkormányzatoknak hangsúlyozniuk kellene a média egyértelmű szerepét az esélyegyenlőség és a kölcsönös megértés támogatásában, és meg kellene teremteniük a kulturális párbeszéd támogatásának feltételeit.

40.

megjegyzi, hogy ösztönözni kell a kultúrák közötti párbeszéd új helyszíneinek (különféle digitális környezetek, kávéházak, programok parkokban, tereken) kialakítását, és javasolja a városi viták, párbeszédek, a nyelvoktatás, beilleszkedési kurzusok, foglalkoztatási struktúrák, „egyenlő esély” kurzusok és diszkriminációellenes struktúrák stb. támogatását, továbbá a rendszeres tapasztalatcserét és az új megközelítések, sikerek és kudarcok helyi szintű nyomon követésének biztosítását.