52007PC0600

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 11.10.2007

COM(2007) 600 végleges

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] egy, évi legfeljebb 500 millió eurós felső korláttal rendelkező rugalmassági mechanizmus révén teszi lehetővé az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGF) mobilizálását a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátait meghaladóan. Az alapra vonatkozó támogathatósági feltételeket az 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza.

A Bizottság szolgálatai az 1927/2006/EK rendelettel, különösen annak 2., 3., 4., 5. és 6. cikkével összhangban mélyrehatóan megvizsgálták a Németország és Finnország által benyújtott két kérelmet.

Az értékelések legfontosabb elemei a következőképpen foglalhatók össze:

Az EGF/2007/03/DE/BENQ ügy

1. A német hatóságok a kérelmet 2007. június 27-én terjesztették a Bizottság elé. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában található egyedi beavatkozási kritériumon alapult, és a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül nyújtották be.

2. A kérelem tárgya a BenQ két németországi leányvállalatánál, azaz a BenQ Mobile GmbH&Co OHG-nál (mobiltelefon-gyártó) és az Inservio GmbH-nál (Siemens és BenQ mobiltelefonok javítása) végrehajtott létszámleépítés. A négy hónapos referencia-időszak (2006. december 22–2007. április 21.) alatt összesen 3303 munkahelyet szüntettek meg, amelyből 2828 a BenQ Mobile GmbH&Co OHG-nál, 475 az Inservio GmbH-nál szűnt meg. A létszámleépítés oka, hogy a BenQ minden, németországi leányvállalatainak nyújtott pénzügyi támogatást megszüntetett, ami e két vállalat csődjéhez vezetett.

3. Az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat elemzése a következő információkon alapul. Általános trend, hogy a mobiltelefon-gyártók termelésüket Ázsiába, elsősorban Kínába helyezik át. A Kínába történő kihelyezés fő oka elsősorban a gyártási költségben mutatkozó komparatív előny, de a technológiai partnerek közelsége, valamint a helyi kereslet dinamikus növekedése is számít. A kérelem szerint egy mobiltelefon összeszerelésének költsége a Németországhoz hasonlóan magas bérköltségű országokban 8–10 eurót tesz ki, míg Kínában ugyanez telefononként 1,5 euróba kerül. A mobiltelefonok iránti világpiaci kereslet 2005 és 2008 közötti növekedését 9 %-ra becsülik, ugyanezen időszakra Európában körülbelül 5 %-os, Kínában pedig 13 %-os növekedést jósolnak.

4. 2001 és 2006 között a világszerte előállított mobiltelefonok száma 400 millióról 991 millióra nőtt. 2001-ben Kína 80 millió telefont, azaz a világ termelésének 20 %-át állította elő. 2006-ban Kína 450 millió telefont gyártott le, a világ termelésének 45 %-át. 2002-ben a Kínában gyártott mobiltelefonok 46 %-át exportálták; 2006-ban a kivitel részaránya 75 %-ra (azaz az előállított 450 millióból 340 millió telefon) nőtt.

5. Németországi gyártóüzemeinek bezárása előtt a BenQ mobiltelefon-termelési kapacitása a következőképpen oszlott meg: Kína: 30 millió; Tajvan: 5 millió; Brazília: 15 millió; Németország: 15 millió telefon. A termelési kapacitás kihasználtsága Kínában 75 %, Tajvanban 40 %, Brazíliában 45 %, Németországban 60 % volt. A BenQ bejelentette azon döntését, hogy a németországi termelést kínai, tajvani és brazíliai gyártóüzemeibe helyezi át. A BenQ Corporation által közzéadott foglalkoztatási adatokból[3] is kitűnik a termelés kihelyezése felé mutató tendencia: 2003-ban Európa (az EU 27 tagállama és a korábbi Szovjetunió) foglalkoztatta a munkavállalók 31 %-át, míg Kína 15 %-ot; 2006-ra Európa részesedése 24 %-ra csökkent, Kínáé viszont 18 %-ra nőtt.

6. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítését illetően Németország megerősítette, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalatok felelőssége. Németországban a vállalkozásoknak kötelessége, hogy a munkafolyamat változásából eredő, a munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatás ellensúlyozására szociális tervet fogadjanak el. E kötelezettség azonban – a megalapításukat követő első négy évben – nem érvényes az új vállalkozásokra. Ez a helyzet a BenQ két leányvállalatánál. Szerkezetátalakítás esetén a német munkajog átmeneti eszközök (pl. átmeneti vállalat) felállítását írja elő annak érdekében, hogy strukturált módon támogassák az elbocsátott munkavállalók munkakeresését. Jogilag azonban nem kötelező az átmeneti vállalat alakítása. Annak bizonyítására, hogy a javasolt intézkedések kiegészítik a nemzeti vagy helyi szinten hozott intézkedéseket, a kérelem különbséget tesz a kiegészítő EGF-csomag és a – főként nemzeti hatóságok és a Siemens AG által finanszírozott – aktív munkaerő-piaci intézkedések kezdeti csomagja között. A kezdő csomag fő összetevője egy, 2007. január 1-jétől december 31-ig működő átmeneti vállalat létrehozása volt. Németország megerősítette, hogy az EGF keretein belül finanszírozott fellépések nem részesülnek egyéb közösségi pénzügyi eszközből származó támogatásban.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja a Németország által benyújtott, a két BenQ-leányvállalat csődjével kapcsolatban történt elbocsátásokat érintő EGF/2007/03/DE/BENQ kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások a világkereskedelemben bekövetkezett olyan fő strukturális változások miatt történtek, amelyek komoly gazdasági zavarokhoz vezettek, és e zavarok befolyásolják a helyi gazdaságot. A Bizottság személyre szabott szolgáltatások 25 532 300 EUR összegű olyan csomagját javasolja, amelyben az EGF-ből kért hozzájárulás 12 766 150 eurót tesz ki.

Az EGF/2007/04/FI/PERLOS ügy

1. A finn hatóságok a kérelmet 2007. július 18-án terjesztették a Bizottság elé. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában található egyedi beavatkozási kritériumon alapult, és a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül nyújtották be.

2. A kérelem a Perlosnál a referenciaidőszakban (2007. március 7–2007. július 6.) történt 899, valamint további, alvállalkozóknál és a folyamat későbbi szereplőinél történt 9, azaz összesen 908 elbocsátásra terjed ki, amely a Perlos-gyár bezárásának következménye. Július 10–31. között további hét személyt küldött el a Perlos, akik szintén jogosultak a végrehajtandó intézkedésekben való részvételre. Az elbocsátásokat a Perlos azon döntése okozta, amely szerint beszünteti finnországi gyártási tevékenységét, és 2007 szeptemberében bezárja a Joensuuban és Kontiolahtiban (Észak-Karélia) található két gyárát.

3. Az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat elemzése a következő információkon alapul. Általános trend, hogy a mobiltelefon-gyártók termelésüket Ázsiába, elsősorban Kínába helyezik át. A Kínába történő kihelyezés fő oka elsősorban a gyártási költségben mutatkozó komparatív előny, de a technológiai partnerek közelsége, valamint a helyi kereslet dinamikus növekedése is számít. A kihelyezést meghatározó fő tényező a termelési ciklus sebessége. A mobiltelefongyártó ágazat beszállítóitól elvárják, hogy két órán belül, „kellő időben” (just in time – JIT) reagáljanak a rendelésekre, megtakarítva ezzel a raktározási költségeket, és késedelem nélkül reagálva a piac igényeire. Ez szükségszerűvé teszi, hogy a gyártási telephelyek a nagy márkák közvetlen közelébe telepedjenek. Ez csökkenti a szállítási költségeket is, amely rendkívül fontos az olcsó mobiltelefonok új generációja szempontjából. A mobiltelefonok iránti világpiaci kereslet 2005 és 2008 közötti növekedését 9 %-ra becsülik, ugyanezen időszakra Európában körülbelül 5 %-os, Kínában pedig 13 %-os növekedést jósolnak.

4. 2001 és 2006 között a világszerte előállított mobiltelefonok száma 400 millióról 991 millióra nőtt. 2001-ben Kína 80 millió telefont, azaz a világ termelésének 20 %-át állította elő. 2006-ban Kína 450 millió telefont gyártott le, a világ termelésének 45 %-át. 2002-ben a Kínában gyártott mobiltelefonok 46 %-át exportálták; 2006-ban a kivitel részaránya 75 %-ra (azaz az előállított 450 millióból 340 millió telefon) nőtt.

5. Finn üzemének bezárása előtt a Perlos személyzete (az ideiglenes munkavállalókat is beleértve) a következőképpen oszlott meg: Európa (Finnország, Svédország és Magyarország, beleértve 1105 ideiglenes munkavállalót): 4207 fő, Ázsia (elsősorban Kína és India, beleértve 4605 ideiglenes munkavállalót): 7612 fő, Észak- és Dél-Amerika (főként Brazília és Mexikó, beleértve 5 ideiglenes munkavállalót): 1125 fő. A Perlos 2006 végén 1600 személyt foglalkoztatott Finnországban (közöttük nem volt ideiglenes munkavállaló).

A gyártás elhelyezkedését tekintve, Finnország 2007 első negyedévében négyzetméterben a Perlos összes üzemterületének még 26 %-át adta, Kína 41 %-ot, India pedig nullát. Ez drasztikusan megváltozott 2007 második felére, mivel Finnország nem ad üzemterületet, Kína részesedése 58 %-ra nő, India pedig először jelenik meg 12 %-kal.

6. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumok teljesítését illetően Finnország többek között megerősítette, hogy az EGF pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalatok felelőssége. A nemzeti jog vagy a kollektív megállapodás a munkáltatók, munkavállalók és a munkaügyi hivatal azon kötelezettségeire tér ki, amelyek a „változás biztonságának” működési modelljéből adódnak. A finn hatóságok bizonyították, hogy a fellépések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak. Finnország megerősítette továbbá, hogy a SEC(2007) 1228 közlemény 15–17. pontja szerint támogatható tevékenységek nem részesülnek egyéb közösségi pénzügyi eszközből származó támogatásban. Finnország említést tett az Európai Szociális Alap által finanszírozott regionális projektről („A szakmai pályafutás egyes szakaszait összekötő híd” projekt), amely különbözik ugyan a javasolt EGF-támogatástól, de párhuzamos azzal. A fenti projekt végrehajtása 2006. október 1-jén kezdődött Észak-Karéliában. E projekt célja, hogy az elbocsátások támasztotta kihívások megválaszolására működési modellt állítson fel, útmutatást állítson össze az elbocsátásokkal kapcsolatban összegyűjtött fontos információról, valamint olyan támogatási intézkedéseket találjon, amelyek kiegészítik a „változás biztonságának” keretében hozott intézkedéseket.

Összefoglalva tehát, a fenti okokból kifolyólag a Bizottság javasolja a Finnország által benyújtott, a Perlos-üzemek és az észak-karéliai alvállalkozók bezárásával kapcsolatban történt 915 elbocsátást érintő EGF/2007/04/FI/PERLOS kérelem elfogadását, mivel bizonyítást nyert, hogy ezek az elbocsátások a világkereskedelemben bekövetkezett olyan fő strukturális változások miatt történtek, amelyek komoly gazdasági zavarokhoz vezettek, és e zavarok befolyásolják a helyi gazdaságot. A Bizottság személyre szabott szolgáltatások 4 057 075 EUR összegű olyan csomagját javasolja, amelyben az EGF-ből kért hozzájárulás 2 028 538 eurót tesz ki.

Finanszírozás

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára rendelkezésre álló teljes éves összeg 500 millió EUR. 2007-ben két korábbi kérelemre már elkülönítettek 3 816 280 eurót, így a rendelkezésre álló összeg 496 183 720 EUR.

A Bizottság javaslata az alapból történő juttatás odaítélése tekintetében a kérelmező által szolgáltatott információn alapszik.

A Németország és Finnország által az alapból nyújtott támogatásra irányuló két kérelem – amelyek tárgya a mobiltelefongyártó ágazatban a BenQ-nál és a Perlosnál történt elbocsátások – alapján a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának finanszírozása a következő:

Finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások (euróban) |

Németország: BENQ 03/2007 | 12 766 150 |

Finnország: PERLOS 04/2007 | 2 028 538 |

Összesen | 14 794 688 |

E kérelmek felülvizsgálatának fényében[4], valamint figyelembe véve az alapból nyújtható maximális támogatást és annak lehetőségét, hogy az előirányzatok átcsoportosíthatók, a Bizottság javasolja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 14 794 688 eurónyi összegű igénybevételét, amelyet a pénzügyi keret 1a. fejezetébe allokálnak.

Az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében előírtak szerint ezen összeg lehetővé teszi, hogy az év utolsó négy hónapjában az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap eszközeinek több mint 25 %-a rendelkezésre álljon.

A Bizottság a 2007. évi költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataiba irányuló átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[5] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[7],

mivel:

(1) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: az alap) azzal a céllal hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.

(2) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az alap mobilizálását évi 500 milliárd EUR felső határig engedélyezi.

(3) Németország és Finnország az alap felhasználására irányuló kérelmet nyújtott be a mobiltelefongyártó ágazatban történt leépítésekhez kapcsolódó két esetben, a BenQ és a Perlos vállalatoktól elbocsátott munkavállalók számára. A kérelmek eleget tesznek az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek.

(4) Ennélfogva az alapot mobilizálni kell, hogy a két kérelemhez szükséges pénzügyi hozzájárulást megadhassák,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió 2007. évi általános költségvetésének keretein belül mobilizálni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 14 794 688 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[2] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3] BenQ vállalati értesítő: http://benqu.com/page/?pageld=5

[4] A Németország által a BenQ ügyében a Bizottság részére előterjesztett közlemény az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásának alkalmazásáról (SEC(2007) 1142), és a Finnország által a Perlos ügyében a Bizottság részére előterjesztett közlemény az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásának alkalmazásáról (SEC(2007) 1228), amelyek tartalmazzák a kérelmek Bizottság által készített elemzését.

[5] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[6] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[7] HL C […]., […].,[…]. o.