EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52007PC0395

Javaslat: az Európai parlament és a Tanács határozata a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2009–2013) [SEC(2007) 949] [SEC(2007) 950]

/* COM/2007/0395 végleges - COD 2007/0145 */

52007PC0395

Javaslat: az Európai parlament és a Tanács határozata a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2009–2013) [SEC(2007) 949] [SEC(2007) 950] /* COM/2007/0395 végleges - COD 2007/0145 */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.7.2007

COM(2007) 395 végleges

2007/0145 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2009–2013)

(előterjesztő: a Bizottság) [SEC(2007) 949][SEC(2007) 950]

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indokai és célkitűzései A globalizációs folyamat következtében a felsőoktatás nemzetközi dimenziói egyre erősödnek. A Közösségnek tehát tagállamaival együtt törekednie kell polgárainak a globális környezetre való felkészítésére azáltal, hogy a nemzetközi dimenziót integrálja felsőoktatási rendszereibe. Az Erasmus Mundus program általános célja az európai felsőoktatás minőségének javítása, a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés és a személyes kapcsolatok kialakítása révén a különböző társadalmak és kultúrák közötti párbeszéd és megértés elősegítése, az EU külpolitikájának támogatása, valamint a harmadik országok felsőoktatás terén való fenntartható fejlődésének támogatása. Ebben az értelemben a javaslat új megközelítést jelent, és a jelenlegi Erasmus Mundus programnál szélesebb hatóköre van a szakpolitikák, célkitűzések és tevékenységtípusok terén. A felsőoktatási intézmények megfelelő terepet kínálnak a kultúrák közötti párbeszéd és csereprogramok számára. A nemzetközi kapcsolatokon és csereprogramokon alapuló oktatási és mobilitási program szorosabbra fűzheti az Európai Unió és a harmadik országok közötti politikai, kulturális, oktatási és gazdasági köteléket. A Bizottság korábban kifejtette, melyek azok a témák, amelyekkel a felsőoktatási rendszereknek és intézményeknek foglalkozniuk kell, például „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című 2006. májusi (COM[2006] 208 végleges) közleményében. Ezen erőfeszítések részeként a felsőoktatási intézményeknek nemzetközi kapcsolatokat kell létesíteniük a világ más részein található intézményekkel, és meg kell próbálniuk magukhoz vonzani sok, a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó hallgatót és kutatót. Ezenfelül a Bizottság fellépésének kellő súllyal kell figyelembe vennie az EU külpolitikájának szélesebb kontextusát és együttműködését a harmadik országokkal, összhangban a Bizottság „Európa a világban – Néhány gyakorlati javaslat a nagyobb koherencia, hatékonyság és láthatóság érdekében” című (COM [2006] 278 végleges) közleményével. A felsőoktatási intézmények és hallgatók a világ minden táján részesülhetnek az új Erasmus Mundus program előnyeiből. A jelenlegi Erasmus Mundus program 2008-ban ér véget. A programról szóló határozat 12. cikke értelmében a Bizottságnak 2007. december 31-ig be kell nyújtania a program folytatásáról szóló közleményt. |

120 | Általános háttér A külföldön tanulási lehetőséget kereső, a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó hallgatók száma egyre nő: 2001-ben 1,8 millió, 2004-ben 2,5 millió és 2025-re vetítve 7,2 millió fő, akiknek 70%-a ázsiai lesz. A legfrissebb adatok arra engednek következtetni, hogy a „legkiemelkedőbb tehetségek” vonzása terén felerősödött verseny, és néhány európai ország vezető szerepet játszik ebben. 2004-ben a világ a mobilitásban részt venni kívánó hallgatóinak 67%-át 6 ország fogadta: az Amerikai Egyesült Államok (23%), az Egyesült Királyság (12%), Németország (11%), Franciaország (10%), Ausztrália (7%) és Japán (5%). Európa[1] a nemzetközi hallgatók 44%-át fogadta (azaz 1,1 millió főt). A nemzetközi hallgatók beiratkozási rátái 1999–2004 között 109%-kal nőttek Japánban, 81%-kal Franciaországban, 45%-kal Németországban, 42%-kal Ausztráliában, 29%-kal az Egyesült Királyságban és 17%-kal az Egyesült Államokban. Európa azonban számos kulcsfontosságú tudományos mutató terén lemarad az Egyesült Államok mögött. A tudományos fokozatot szerzők száma 2003-ban 1 167 000 volt az EU-25 és 1 335 000 az Egyesült Államok esetében. Az Egyesült Államok és Japán ugyancsak előrébb tart Európánál a kutatók foglalkoztatása terén. 2003-ban a munkaerőpiacon foglalkoztatott kutatók aránya 1000 főre vetítve 5,5 volt az EU-25, 9,1 az Egyesült Államok és 10,1 Japán esetében. Míg néhány európai ország nagyszámú nemzetközi hallgatót kezdett vonzani, Európa oktatási kiválósági központ státuszát a harmadik országok egyetemei vagy magas színvonalú nemzetközi oktatást kereső hallgatói nem mindig értékelik vagy értik meg teljesen. Ezenfelül az Európában tanuló nemzetközi hallgatók túlnyomó többsége néhány európai országban összpontosul. Egy, „Perceptions of European Higher Education in Third Countries” (Az európai felsőoktatás képe harmadik országokban) című 2006-os tanulmány azt mutatja, hogy a hallgatók innováció, dinamizmus és versenyszellem tekintetében az Egyesült Államokat sorolják az első helyre (felsőoktatási és társadalmi szempontból egyaránt). Ezt szembeállítják a képpel, mely szerint a „hagyományos” Európa korszerűség, innovációs kapacitás és tolerancia tekintetében lemaradt. A legfontosabb piaci szegmenst képviselő ázsiai hallgatók az Egyesült Államokat valamennyi alábbi tudományos és munkaerő-piaci kategória tekintetében Európa elé sorolják: a laboratóriumok, könyvtárak és más létesítmények minősége, az oktatás minősége; legnagyobb presztízsű egyetemek, a fokozatok elismertsége, foglalkoztatottsági és diplomaszerzés után az országban maradási esélyek; munkalehetőségek a tanulmányok alatt. Európa kulturális és nyelvi sokféleségét ráadásul kihívásként értékeli sok harmadik országbeli hallgató. Külföldről nézve az európai felsőoktatás nehezen áttekinthetőnek és széttagoltnak látszik, amelyben számos különböző nemzeti rendszer és oktatási nyelv keveredik. Az Európában folytatott tanulmányok lehetőségéről szóló átfogó tájékoztatás hiánya erősíti ezt a benyomást. Ugyanakkor jó besorolást adnak Európának a kínált oktatás minősége szempontjából, még ha az Egyesült Államok e tekintetben is magasabb pontszámot ér el; Európa megelőzi az Egyesült Államokat a kultúra, biztonság, továbbá az oktatás hozzáférhetősége és megfizethetősége szempontjából. A jelenlegi Erasmus Mundus program választ ad a nemzetközi dimenzió erősödése által jelentett kihívásra, amellyel az európai felsőoktatásnak szembe kell néznie. Az európai felsőoktatás vonzerejének és ismertségének növelése és az Európa és a harmadik országok közötti mobilitás támogatása hozzájárulhat ahhoz a tágabb értelemben vett igényhez, hogy az oktatási rendszereket a tudásalapú társadalom keresletéhez és a felsőoktatás korszerűsítési folyamatához igazítsák, amint ezt a Bizottság fent említett 2006. májusi közleménye kifejti. A jelenlegi Erasmus Mundus program ösztönzésére az európai felsőoktatási intézmények elkezdték egyedi erősségeiket az oktatási sokszínűséggel kombinálni annak érdekében, hogy a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó legkiemelkedőbb hallgatókat bevonják a világszínvonalú európai programokba. Ezzel egyidejűleg külső együttműködési eszközén (External Cooperation Window) keresztül az Erasmus Mundus program törekszik a felsőoktatási intézmények megerősítésére a világ bizonyos régióiban azáltal, hogy ösztönzőleg hat nemzetközi együttműködési kapacitásukra és a mobilitásra Európa és az adott régiók között. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy a program megszüntetése (a cselekvés hiánya) súlyos következményekkel járt volna a harmadik országokból Európába vonzott hallgatók és oktatók minősége, az európai felsőoktatás hozzáférhetősége és ismertsége és a kultúrák közötti párbeszéd és megértés elősegítése tekintetében. |

130 | A javaslat által érintett területet szabályozó meglévő rendelkezések A jelenlegi Erasmus Mundus programot (2004–2008) az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-én fogadta el (2317/2003/EK határozat). Annak külső együttműködési eszköze több tanácsi rendeleten, a felülvizsgált cotonoui megállapodáson és a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó belső megállapodáson alapul, amelyek a világ meghatározott régióival történő külső együttműködés finanszírozási eszközei. A javaslat szerint az Erasmus Mundus program második szakasza (2009–2013) folytatná az első Erasmus Mundus program tevékenységét, közvetlenebbül integrálná annak külső együttműködési eszközét, kiterjesztené hatókörét a felsőoktatás valamennyi szintjére, javítaná az európai hallgatók rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségeket, és jobb együttműködési lehetőségeket kínálna a harmadik országbeli felsőoktatási intézményekkel. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Mivel a felsőoktatás központi szerepet tölt be a társadalom-, kulturális és gazdaságpolitikában, számos kapcsolat áll fenn e programjavaslat és más közösségi politikák között. Ezért megfelelően számba kell venni a kapcsolódó közösségi programokat és célkitűzéseket, mint az egész életen át tartó tanulási program, a Marie Curie program, az Európai Technológiai Intézet létrehozására irányuló kezdeményezés, a Tempus program, az Atlantis program, a Kanadával kötött felsőoktatási megállapodás és más, külső együttműködési programok, mint az Alßan, az Alfa, az Edulink vagy az Asia-Link. Az Erasmus Mundus program jelenlegi és következő szakasza között folytonosság áll fenn. Az innovatív és tágabb hatókör a következő Erasmus Mundus programot globális programmá teszi, összekötve a belső és külső közösségi politikákat. Megerősíti a közösségi politikák koherenciáját, ismertségét és külföldi jelenlétét. A Bizottság harmadik országbeli küldöttségeivel való szoros együttműködés elengedhetetlen a sikerhez és e programok ismertté tételéhez, valamint az EU külső politikáinak ismertté tételéhez általában. A következő Erasmus Mundus program célkitűzései összhangban vannak a hasonló területek már meglévő kezdeményezéseivel és sokszor kiegészítik azokat, szoros együttműködést hozva létre a különböző programok között. Ezenfelül a javasolt program célkitűzései összhangban vannak a lisszaboni stratégia és a bolognai folyamat tágabb értelemben vett politikai célkitűzéseivel és a felsőoktatással kapcsolatos legfrissebb bizottsági közleményekkel. Mivel az Erasmus Mundus program harmadik országokból érkezett hallgatói körében végzett felmérésből kiderült, hogy továbbra is problémák tapasztalhatók a harmadik országokból érkező hallgatók vízumkiállítása terén, a Bizottság szorosan nyomon fogja követni a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló 2004/114/EK tanácsi irányelv végrehajtását. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A Bizottság a program jövőjéről az alábbi eszközök segítségével konzultált az Erasmus Mundus program résztvevőivel és az érdekelt felekkel (felsőoktatási intézmények, a felsőoktatás területén tevékenykedő szervezetek, hallgatók, oktatók, Erasmus Mundus nemzeti információs és kapcsolattartó pontok, nemzeti hatóságok): szeminárium 2006 júniusában az Erasmus Mundus program európai és harmadik országbeli résztvevőivel; informális találkozó 2006 novemberében az Erasmus Mundus programbizottsággal (nemzeti hatóságok); konferencia 2006 novemberében a „vonzerőről” a program európai és harmadik országbeli résztvevőinek széles körével; konferencia 2006 decemberében az Erasmus Mundus mesterképzéseiről (európai felsőoktatási intézmények); és egy találkozó 2006 decemberében az Erasmus Mundus program nemzeti információs és kapcsolattartó pontjai számára. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja Az érdekelt felek visszajelzése túlnyomórészt pozitív volt. A főbb üzenetek a következőkben foglalhatók össze: folytatni kell a kiemelkedő színvonalú integrált mesterképzéseket és a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjak odaítélését a harmadik országbeli hallgatók számára, miközben a program fókuszában a felsőoktatásbeli kiválóság előmozdítása marad; támogatást kell nyújtani a programokban való részvételhez az európai hallgatók számára, ezáltal biztosítva a programok hitelességét; ki kell terjeszteni a programot a harmadik (doktori) ciklusra; együttműködési partnerségeket kell létrehozni a harmadik országok felsőoktatási intézményeivel. Ezen észrevételeket figyelembe vették a következő Erasmus Mundus program kidolgozásánál. |

213 | 2007. február 5. és 2007. március 9. között nyilvános internetes konzultációt tartottak. A Bizottság 417 visszajelzést kapott. Az eredmények 2007 júniusától a következő weboldalon tekinthetők meg: http://ec.europa.eu/erasmus-mundus. |

Szakértelem összegyűjtése és felhasználása |

229 | Nem volt szükség külső szakértők bevonására. |

230 | Hatásvizsgálat A külső tanácsadók szakértelmén alapuló, 2007 januárja és áprilisa között készült, hatásvizsgálatról szóló jelentés három lehetőséget vizsgált: 1. lehetőség: Az Erasmus Mundus program és a külső együttműködési eszköz továbbvitele azok jelenlegi formájában. E lehetőség esetében a nemzetközi dimenziónak, a kiválóságnak és az európai felsőoktatás identitásának az erősítése a jelenlegihez hasonló módon folytatódik. A program középpontjában továbbra is a legkiemelkedőbb nemzetközi hallgatók és oktatók európai mesterképzésekbe történő bevonása áll. A külső együttműködési eszköz nem központi témája a programnak. Ennek előnye, hogy megmarad a folytonosság, és a program fókusza kisszámú, pontosan meghatározott tevékenységre irányul. Figyelmen kívül hagyja azonban a jelenlegi program és az érdekelt felektől kapott visszajelzések tanulságait, és elmulasztja a lehetőséget, hogy két szorosan összefüggő tevékenységet egyetlen összehangolt programba vonjon össze. 2. lehetőség: Az Erasmus Mundus program módosítása és kiterjesztése. Ez a lehetőség kiterjeszti a jelenlegi Erasmus Mundus program hatókörét. A legkiemelkedőbb nemzetközi hallgatók és oktatók világszínvonalú európai integrált mesterképzésekbe történő bevonása továbbra is a program egyik kulcseleme marad, ám azt kiterjesztik a doktori szintre és az európai hallgatók ösztöndíjára is. Integrálják a programba a másik vonulatot, a külső együttműködési eszközt, amely kiszélesíti a jelenlegi program hatókörét a felsőoktatás valamennyi egyéb szintjére (alap-, doktori és posztdoktori képzés) és a harmadik országok felsőoktatási intézményeivel való együttműködés más formáira, beleértve a megnövekedett mobilitási áramlatokat Európa és a harmadik országok között. Ennek előnye, hogy figyelembe veszi az érdekelt felektől kapott visszajelzések tanulságait, és koherensebbé és érthetőbbé teszi a Közösség a felsőoktatás terén a harmadik országokkal kapcsolatban kifejtett tevékenységét. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy a program túl kiterjedtté és összefüggéstelenné válva szem elől téveszti központi célját. 3. lehetőség: Az Erasmus Mundus program megszüntetése. A nemzetközi dimenzió, a kiválóság és az európai felsőoktatás ismertségének kérdéskörét többé nem egy speciális közösségi program irányítja, hanem a nemzeti kezdeményezések és más meglévő közösségi programok vagy fellépések. E lehetőségnek aligha van előnye, mivel általa a jelenlegi program lendülete és az európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények együttműködésének legfontosabb ösztönzője veszne el. A hatásvizsgálatról szóló jelentés javaslata szerint a következő Erasmus Mundus programot a 2. lehetőségre kell alapozni. |

231 | A Bizottság hatásvizsgálatot végzett; a vizsgálatról szóló jelentés 2007 júniusától a következő weboldalon tekinthető meg: http://ec.europa.eu/erasmus-mundus. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt fellépés összefoglalása Az 1. cselekvés (közös programok, beleértve az ösztöndíjakat) támogatja az európai és esetleg harmadik országbeli felsőoktatási intézmények egy csoportja által kínált magas színvonalú közös mester- és doktori képzéseket. Emellett a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakat biztosít a legtehetségesebb európai és harmadik országbeli hallgatók számára e közös programokban való részvételhez, és rövid távú ösztöndíjakat kiemelkedő kvalitású európai és harmadik országbeli oktatók számára a közös programok részét képező kutatói vagy oktatói megbízatások teljesítéséhez. E cselekvés szorosabbra fűzi az európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és tudóstársadalom közötti együttműködést annak érdekében, hogy kiválósági központok jöjjenek létre, és magasan képzett humánerőforrás álljon rendelkezésre. A 2. cselekvés (harmadik országbeli felsőoktatási intézményekkel való partnerség és ösztöndíjak) támogatja az európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, a strukturális együttműködés alapjául szolgáló széles körű együttműködést annak érdekében, hogy megkönnyítse a know-how átadását a harmadik országbeli intézményeknek, illetve a rövid és hosszú távú csereprogramokat a felsőoktatás valamennyi szintjén annak érdekében, hogy fejlessze a humánerőforrást és a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési kapacitását, összhangban az EU az érintett országokhoz fűződő külpolitikájával. Ez olyan külső együttműködési cselekvés, amely valamennyi részt vevő félnek hasznára válik, és megakadályozza az agyelszívást. Ennélfogva teljes körűen összhangban van az EU az érintett partnerországokhoz fűződő külpolitikájával, melynek célkitűzése ezen országok fenntartható fejlődésének elősegítése. A 3. cselekvés (az európai felsőoktatás vonzerejének növelése) támogatja az országokon átívelő kezdeményezéseket, tanulmányokat, projekteket, eseményeket és más, az európai felsőoktatás vonzerejének, hozzáférhetőségének, arculatának és nemzetközi ismertségének erősítésére irányuló tevékenységeket. |

310 | Jogalap Az Erasmus Mundus program jogalapja a Szerződés 149. cikke. A program európai parlamenti és tanácsi határozat formáját ölti, hivatkozással a Közösség a világ meghatározott régióival történő külső együttműködésének pénzügyi eszközeiről szóló különböző tanácsi rendeletekre. |

320 | A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve alkalmazandó, mivel a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a következő ok(ok) miatt. |

321 | Jelentős különbségek vannak az európai országoknak a harmadik országbeli hallgatók mobilitásának ösztönzésére irányuló megközelítésében. Egyes uniós tagállamok létrehoztak mobilitási programokat, míg mások kevésbé aktívak e téren. A meglévő nemzeti programok célkitűzései változók és nem teljesen összehangoltak vagy integráltak. Ezenfelül a nemzeti rendszerek nem járulnak hozzá az európai felsőoktatási térség – annak egyedi összetevőinek összegén túlmutató – arculatának megerősítéséhez. |

323 | Az egyes felsőoktatási intézmények vagy tagállamok egyéni kezdeményezései – bár önmagukban is igen hasznosak és kiegészítik a közösségi cselekvéseket – gyakran kétoldalúságra korlátozódnak és nincs olyan, egész Európára kiterjedő hatásuk, mint egy európai együttműködési eszköznek. Az európai felsőoktatás ismertsége globális összefüggésben továbbra is néhány tagállamra korlátozódna, és az előnyök, amelyeket Európa egésze tanulmányi helyszínként nyújtani tud, észrevétlenek maradnának. |

A javaslat célkitűzéseit közösségi fellépéssel hatékonyabban lehet megvalósítani a következő ok(ok) miatt. |

324 | Az Európa előtt álló kihívás jellege miatt várhatóan hatékonyabb az európai szintű cselekvés, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szintű, mivel ez lehetővé teszi a kiválóság felderítését, a források nemzetközi partnerség kereteiben történő csoportosítását, a nagyobb földrajzi lefedettséget és az egyetlen európai országon túlmutató mobilitást. A javaslat európai és nemzetközi együttműködésre ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, lendületet ad a hallgatók és oktatók nemzetközi mobilitásának, és megteremti az európai felsőoktatás egységes védjegyét a világban. A javasolt tevékenységek puszta jellegéből adódóan a Közösség jobb pozícióban van e célok elérése szempontjából, mint a nemzeti szinten cselekvő tagállamok. |

325 | Annak megállapításához, hogy mely területen kellene szorosabbra fűzni az európai szintű együttműködést a jelenlegi helyzeten való javításhoz, a legfontosabb minőségi mutató az, hogy Európát a legvonzóbb tanulmányi helyszínként kell láttatni a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó hallgatók és kutatók szemében. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat az alábbi ok(ok) miatt eleget tesz az arányosság elvének. |

331 | A javaslat eleget tesz az arányosság elvének, mivel a tagállamokban meglévő felsőoktatási keretek között végrehajtható. Olyan új megközelítésekre ösztönöz, amelyeket a felsőoktatási intézmények – a jelenlegi program időközi értékelésének tanúsága szerint – megvalósíthatónak ítélnek. |

332 | A program a kedvezményezettek adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése érdekében a lehető legnagyobb mértékben átalányösszegeket és egységárakat vesz a támogatások kiszámításának alapjául. |

Az eszközök megválasztása |

342 | A felsőoktatási együttműködés ösztönzésének egyetlen lehetséges jogi eszköze a közösségi cselekvési program. A program jogalapjául szolgáló 149. cikk nem teszi lehetővé alternatív eszközök alkalmazását. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

401 | Az 1. és a 3. cselekvés (közös mester- és doktori képzések, beleértve az ösztöndíjakat és a vonzerő növelésére irányuló projektek) összes költségvetése a teljes programozási időszakra (2009–2013) 493,69 millió EUR. A 2. cselekvést (meghatározott harmadik országbeli felsőoktatási intézményekkel való együttműködési partnerségek és mobilitás) külső együttműködési eszközökből finanszírozzák az ezen eszközökre vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban. A Bizottság a teljes programozási időszakra (2009–2013) a második Erasmus Mundus program 2. cselekvésére mintegy 460 millió eurós indikatív összeget fordítana összesen. A különböző külső eszközök és az Európai Fejlesztési alap indikatív hozzájárulásai az alábbiak: Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz: 140 millió EUR Fejlesztési Együttműködési Eszköz: 240 millió EUR Iparosodott országok eszköz: 20 millió EUR Előcsatlakozási támogatási eszköz: 30 millió EUR 10. Európai Fejlesztési Alap: 30 millió EUR A részletes programozás és az összesen 460 millió eurós indikatív összeget kitevő egyes pénzügyi keretek éves előirányzatait egy későbbi szakaszban – a 2009–2010-es időszakra legkésőbb 2008. július 1-jéig, a 2011–2013-as időszakra legkésőbb 2010. július 1-jéig – állapítják meg az egyes eszközök és az európai Fejlesztési Alap szabályaival és eljárásaival összhangban. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

560 | Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

E-13665 |

1. 2007/0145 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2009–2013)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata[5] létrehozott egy, a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus 2004–2008).

(2) A Tanács 1085/2006/EK rendelete[6] létrehozott egy előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA), az Európai Parlament és a Tanács 2006/1638/EK rendelete[7] meghatározta az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezéseket, az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete[8] létrehozta a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközét, a Tanács 1934/2006 határozata[9] létrehozta az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközét, a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással módosított, a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség és tagállamai nevében történő aláírásáról (2005/599/EK tanácsi határozat)[10], és az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a közösségi támogatás finanszírozásának meghatározásáról szóló belső megállapodás (az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 1/2006 határozata, 2006/608/EK)[11] irányítják az Európai Fejlesztési Alapot.

(3) Az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatásügyi miniszterei által aláírt Bolognai Nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre az „európai felsőoktatási térség” 2010-re való megteremtése céljából; e folyamat aktív közösségi szintű támogatást élvez. A bolognai folyamatban részt vevő országok 45, felsőoktatásért felelős minisztere 2007. május 17-18-i találkozóján elfogadta „Az európai felsőoktatási térség és a világ” elnevezésű stratégiát, és a 2009. évre prioritásként jelölte meg a következőket: jobb tájékoztatás az európai felsőoktatási térségről és a felsőfokú oklevelek jobb kölcsönös elismerése.

(4) Az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni rendkívüli ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, és felkérték a Oktatási Tanácsot, hogy a közös problémákra és prioritásokra összpontosítva, ám a nemzeti különbségek tiszteletben tartásával dolgozza ki a konkrét jövőbeli célkitűzések általános hátterét. 2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli célkitűzéseiről. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célkitűzések nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel. Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzték ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei 2010-re minőségreferenciává váljanak az egész világ számára.

(5) „Az Európa szellemi tőkéjének mozgósításáról”[12] és „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósításáról”[13] szóló bizottsági közlemények, valamint „Az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról” szóló rendeletjavaslat[14] hangsúlyozza, hogy az európai felsőoktatási intézményeknek felül kell kerekedni széttagoltságukon, erőiket egyesítve az oktatás és a kutatás színvonalának emelése érdekében és azért, hogy jobban megfelelhessenek a munkaerőpiac folyton változó elvárásainak. Az Európai Tanács 2006. júniusi ülése megerősítette az európai felsőoktatás korszerűsítésének szükségességét.

(6) A folyamatban lévő Erasmus Mundus program időközi értékeléséről szóló jelentés és a program jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció kiemelte a jelenlegi program célkitűzéseinek és cselekvéseinek helytállóságát, és azok folytatásának szükségességét bizonyos kiigazításokkal – mint a program kiterjesztése a doktori szintre, a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és azok igényeinek jobb integrálása a programba, valamint a program európai résztvevőinek jobb finanszírozása.

(7) A harmadik országokra irányuló felsőoktatási együttműködési program fő célkitűzései az európai felsőoktatás minőségének javítása, a népek közötti megértés előmozdítása és a harmadik országok a felsőoktatás terén történő fenntartható fejlődésének támogatása – megakadályozva az agyelszívást, ugyanakkor kedvezve a rászoruló csoportoknak. E célok elérésének leghatékonyabb eszközei a kiválósági program keretében a posztgraduális szintű integrált tanulmányi programok, a harmadik országokkal történő együttműködési partnerségek, a legtehetségesebb hallgatóknak és legígéretesebb projekteknek nyújtott ösztöndíjak az európai felsőoktatás az egész világra kiterjedő vonzerejének növelése érdekében.

(8) A Közösségnek fokozott erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy harcoljon a kirekesztés valamennyi formája ellen – beleértve a rasszizmust és az idegengyűlöletet, és hogy világszerte elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet és megértést, tekintettel a felsőoktatás szociális vetületére a demokrácia eszméire és az emberi jogok tiszteletére, különösen mivel a mobilitás hozzájárul az új kulturális és szociális környezettel való kölcsönhatáshoz, és segíti azok megértését; továbbá annak érdekében, hogy se az uniós polgárokat, se a harmadik országok állampolgárait ne zárják ki, illetve ne különböztessék meg hátrányosan, az Európai Unió alapjogi chartája 21. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(9) A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását a felsőoktatás terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás különösen fontos a harmadik országokkal való kapcsolat szempontjából.

(10) Az „Európa a világban – Néhány gyakorlati javaslat a nagyobb koherencia, hatékonyság és láthatóság érdekében” című bizottsági közlemény[15] az Európa előtt álló külső kihívásokról szól, beleértve a rendelkezésre álló belső és külső politikák koherensebb és hatékonyabb használatának módját. „A nyugat-balkáni országok az Európába vezető úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése” című közleményében[16] a Bizottság azt javasolta, hogy a mobilitási lehetőségeket terjesszék ki a régió valamennyi felsőoktatási szintjén lévő oktatókra és hallgatókra.

(11) A 2004–2008-as időszakban az Erasmus Mundus ösztöndíjakat a Bizottság külső együttműködési eszközéből finanszírozott országspecifikus ösztöndíjakkal egészítették ki annak érdekében, hogy növeljék a meghatározott harmadik országokból – Kínából, Indiából, a nyugat-balkáni országokból vagy az AKCS-országokból – érkező kedvezményezett hallgatók számát. E megközelítés pozitív tapasztalataiból kiindulva a jövőben mérlegelni lehet hasonló lehetőségeket a szóban forgó külső együttműködési eszközök politikai prioritásaival, szabályaival és eljárásaival összhangban.

(12) A Közösségnek valamennyi tevékenysége során arra kell törekednie, hogy felszámolja az egyenlőtlenségeket, és segítse a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

(13) Jobb hozzáférést kell biztosítani a hátrányos helyzetű csoportokból jövőknek, és aktívan kell foglalkozni a fogyatékkal élők speciális tanulási igényeivel a program valamennyi részének végrehajtása során, beleértve a magasabb támogatások alkalmazását a hátrányos helyzetű résztvevők többletköltségeinek fedezése céljából.

(14) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendeletet[17] és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendeletet[18] az egyszerűség és összhang elvének a költségvetési eszközök megválasztásakor történő figyelembevételével, és a forrásösszeg és a források felhasználásához kapcsolódó igazgatási terhek között szükséges arányossággal kell alkalmazni.

(15) Mivel a javasolt program céljait a tagállamok nem teljesíthetik sikeresen, többek között a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés, többoldalú mobilitás és információcsere szükségessége miatt, és így e célok a szükséges cselekvések és intézkedések jellegénél fogva közösségi szinten jobban teljesíthetők, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. A fent említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a határozat nem haladja meg a fenti célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(16) Az e határozat 4. cikke (1) bekezdésének a. és c. pontjában említett cselekvések végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal[19] összhangban kell elfogadni. Az e határozat 4. cikke (1) bekezdésének b. pontjában említett cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket a következőkkel összhangban kell elfogadni: az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 2006/1638/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1934/2006/EK tanácsi határozat, a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással módosított, a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség és tagállamai nevében történő aláírásáról (2005/599/EK tanácsi határozat), és annak a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a közösségi támogatás finanszírozásának meghatározásáról, továbbá az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodása (az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 1/2006 határozata, 2006/608/EK).

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

1. Ez a határozat létrehozza az „Erasmus Mundus” programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja az európai felsőoktatás minőségének javítása, a harmadik országokkal való együttműködés révén a kultúrák közötti megértés elősegítése, valamint a harmadik országok a felsőoktatás terén történő fejlődésének támogatása.

2. A programot 2009. január 1. és 2013. december 31. között kell végrehajtani. Az előkészítő intézkedéseket azonban – beleértve a Bizottságnak a 7. cikk szerinti határozatait – e határozat hatálybalépésétől kezdve végre lehet hajtani.

3. A program támogatja és kiegészíti a tagállamok által és a tagállamokban tett intézkedéseket, és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét az oktatás tartalma és az oktatási és szakképzési rendszerek megszervezése tekintetében, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

4. A humánerőforrás fejlesztését meghatározott harmadik országokban, és pontosabban a 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett cselekvést az 1085/2006/EK, 1638/2006/EK, 1905/2006/EK és 1934/2006/EK rendelettel, továbbá az 599/2005/EK és 608/2006/EK határozattal összhangban kell végrehajtani.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. „felsőoktatási intézmény”: minden olyan intézmény, amely a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban felsőfokú képesítést vagy végzettséget nyújt, függetlenül ezeknek az intézményeknek az elnevezésétől;

2. „alapképzésben részt vevő hallgató” (első ciklus): felsőoktatási intézményben első felsőfokú végzettségének megszerzése céljából tanulmányokat folytató hallgató;

3. „mesterképzésben részt vevő hallgató” (második ciklus): olyan, felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató, aki már megszerezte első felsőfokú végzettségét;

4. „doktorjelölt” (harmadik ciklus): a doktori cím megszerzésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzésének napjától kezdődő kutatói karrierje első négy évében járó, (teljes munkaidős) kezdő kutató;

5. „posztdoktori kutató”: doktori fokozattal rendelkező, vagy a kutatói képzést beleértve a doktori cím megszerzésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzésének napjától kezdődően legalább az elmúlt négy évben teljes munkaidős kutatói tapasztalattal rendelkező tapasztalt kutató;

6. „oktató”: kiváló tudományos és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadó vagy kutató;

7. „felsőoktatási személyzet”: feladataiknál fogva a felsőoktatási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek;

8. „harmadik ország”: olyan ország, amely nem az Európai Unió tagállama, és amely nem a 9. cikknek megfelelően vesz részt a programban. „harmadik országbeli személy”: olyan személy, aki az Európai Unió tagállamainak, vagy a programban a 9. cikk szerint részt vevő országoknak nem állampolgára és ott nem honos, és aki az utóbbi öt év során 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül sem a tagállamokban, sem a 9. cikk szerint részt vevő országokban nem végzett fő tevékenységet (tanulmányok, munka stb.); „harmadik országbeli intézmény”: olyan intézmény, amely nem a tagállamokban vagy a programban a 9. cikk szerint részt vevő országokban található. Az egész életen át tartó tanulási programban[20] részt vevő országokat nem tekintik harmadik országoknak a program a 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett cselekvése végrehajtásának szempontjából;

9. „európai ország”: olyan ország, amely az Európai Unió tagállama, vagy amely a 9. cikk szerint vesz részt a programban. „európai személy”: olyan személy, aki az Európai Unió tagállamainak, vagy programban a 9. cikk szerint részt vevő országoknak az állampolgára vagy ott honos, és aki az utóbbi öt év során 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül a tagállamokban, vagy a 9. cikk szerint részt vevő országokban fő tevékenységet végzett (tanulmányok, munka stb.); „európai intézmény”: olyan intézmény, amely a tagállamokban vagy a programban a 9. cikk szerint részt vevő országokban található;

10. „alapképzés” (első ciklus): legalább három éves, az első végzettség megszerzésére irányuló, felsőfokú tanulmányok részét képező programok;

11. „mesterképzés” (második ciklus): felsőfokú tanulmányok részét képező olyan programok, amelyek egy legalább három éves, az első végzettség megszerzésére irányuló szakaszra épülnek és második vagy további végzettséget adnak;

12. „doktori képzés” (harmadik ciklus): felsőfokú tanulmányok részét képező olyan, kutatáshoz kapcsolódó programok, amelyek egy legalább négy vagy öt éves szakaszra épülnek és doktori végzettséget adnak;

13. „posztdoktori képzés”: olyan felsőfokú tanulmányok vagy kutatás, amely legalább nyolc éves felsőfokú végzettségre épül;

14. „mobilitás”: külföldön tartózkodás tanulmányi, szakmai tapasztalatszerzési célból, illetve egyéb tanulási, oktatási vagy kutatási vagy azzal kapcsolatos adminisztratív tevékenység céljából, adott esetben a fogadó ország nyelvére való felkészítéssel támogatva;

15. „kettős vagy többes oklevél”: két vagy több felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert két vagy több nemzeti oklevél;

16. „közös oklevél”: legalább két, integrált programot nyújtó felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

17. „vállalkozás”: a köz- és a magánszektorban gazdasági tevékenységet végző valamennyi gazdasági egység annak nagyságára, jogi helyzetére vagy gazdasági ágazatára (a szociális gazdaságot is beleértve) tekintet nélkül.

3. cikk

A program céljai

1. A program általános célja az európai felsőoktatás minőségének javítása, a társadalmak és kultúrák közötti párbeszéd és megértés elősegítése a harmadik országokkal való együttműködés révén, valamint az EU külpolitikai célkitűzéseinek és a harmadik országok a felsőoktatás terén való fenntartható fejlődésének támogatása.

2. A program konkrét céljai a következők:

a. szorosabbra fűzni az európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és tudóstársadalom közötti strukturált együttműködést annak érdekében, hogy kiválósági központok jöjjenek létre és magasan képzett humánerőforrás álljon rendelkezésre;

b. hozzájárulni a társadalmak kölcsönös gazdagodásához jól képzett, nyitott és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező férfiak és nők csoportjának létrehozásával, elősegítve a legtehetségesebb harmadik országbeli hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását annak érdekében, hogy az Európai Unióban szerezzenek végzettséget és/vagy tapasztalatot, és a legtehetségesebb európai hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását harmadik országok felé;

c. hozzájárulni a humánerőforrás és a nemzetközi együttműködési kapacitás fejlődéséhez a harmadik országok felsőoktatási intézményeiben az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitás növelésével;

d. javítani az európai felsőoktatáshoz való hozzáférést, erősíteni arculatát és ismertségét a világban, továbbá növelni vonzerejét a harmadik országok állampolgárai szemében.

3. A Bizottság gondoskodik arról, hogy sem az uniós polgárok, sem a harmadik országok állampolgárai bármely csoportját ne zárják ki a programból, illetve ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést velük szemben.

4. cikk

A program tevékenységei

1. A program a 3. cikkben meghatározott céljait a következő cselekvéseken keresztül kell megvalósítani:

2. kiemelkedő tudományos színvonalú Erasmus Mundus közös mester- és doktori képzések, beleértve az ösztöndíjrendszert;

3. európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, a felsőoktatás valamennyi szintjén a strukturális együttműködés, csereprogramok és a mobilitás alapjául szolgáló partnerségek;

4. olyan intézkedések, amelyek növelik Európa tanulmányi helyszínként gyakorolt vonzerejét.

2. Ezeket a cselekvéseket a mellékletben leírt eljárásokkal összhangban kell végrehajtani, a 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett program esetében pedig az 1. cikk (4) bekezdésében említett jogi eszközökben előírt eljárásokkal összhangban és a következő megközelítések, illetve – szükség esetén – ezek kombinációjának alkalmazásával:

5. közös oktatási programok kialakítása, valamint a tapasztalat és a helyes gyakorlat cseréjét elősegítő együttműködési hálózatok támogatása;

6. a felsőoktatás területén a Közösség és a harmadik országok közötti mobilitás kiemelt támogatása;

7. a nyelvi készségek előmozdítása, lehetőleg úgy, hogy a hallgatók számára biztosítják legalább két olyan ország nyelvének tanulását, ahol a felsőoktatási intézmények találhatók; továbbá a különböző kultúrák megértésének elősegítése;

8. külső dimenzióval rendelkező partnerségeken alapuló olyan kísérleti projektek támogatása, amelyek célja az innováció és a minőség fejlesztése a felsőoktatásban;

9. a felsőoktatási trendek és az e téren zajló fejlődés nemzetközi távlatokban történő elemzésének és nyomon követésének a támogatása.

3. A program meghatározza a technikai támogatásra irányuló intézkedéseket, beleértve a tanulmányokat, szakértői üléseket és a közvetlenül a program célkitűzéseinek eléréséhez kötődő tájékoztatást és kiadványokat.

4. Az ebben a cikkben említett intézkedések végrehajthatók pályázati felhívás, ajánlati felhívás révén, illetve közvetlenül a Bizottság által.

5. cikk

A programban való részvétel

A mellékletben meghatározott feltételek és végrehajtási szabályok alapján és figyelemmel a 2. cikk fogalommeghatározásaira, a program különösen a következőkre irányul:

a. felsőoktatási intézmények;

b. hallgatók a felsőoktatás valamennyi szintjén;

c. olyan oktatók vagy szakemberek, akik előadnak vagy kutatnak;

d. a felsőoktatásban közvetlenül közreműködő személyzet;

e. a felsőoktatás területén tevékenykedő egyéb állami vagy magánszervek;

f. vállalkozások, kereskedelmi és iparkamarák;

g. kutatóközpontok.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok feladatai

1. A Bizottság:

10. a melléklettel – és a 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett program esetében az 1. cikk (4) bekezdésében említett jogi eszközökben előírt eljárásokkal – összhangban gondoskodik a programban meghatározott közösségi cselekvések végrehajtásáról;

11. figyelembe veszi a harmadik országok és a tagállamok közötti kétoldalú együttműködést;

12. a felsőoktatás és kutatás területén együttműködésre törekszik más közösségi programokkal, és adott esetben közös cselekvéseket alakít ki velük.

2. A tagállamok:

13. megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program egy-egy tagállam szintjén hatékonyan működjön, a nemzeti gyakorlattal összhangban bevonva a felsőoktatásban érintett valamennyi felet; emellett törekednek olyan intézkedések meghozatalára, amelyeket a jogi és adminisztratív akadályok megszüntetéséhez szükségesnek ítélnek;

14. megfelelő szervezeteket jelölnek ki a Bizottsággal folytatott szoros együttműködéshez;

15. ösztönzik a lehetséges együttműködést más közösségi programokkal és az esetleges tagállami szinten tett hasonló nemzeti kezdeményezésekkel.

3. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja:

16. a megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és nyomon követést a program által támogatott cselekvések tekintetében;

17. a program keretében véghezvitt cselekvések eredményeinek terjesztését.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett cselekvés végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést nem e határozat szabályozza, és azok az 1. cikk (4) bekezdésében említett jogi eszközökben előírt eljárásokat követik.

2. A Bizottságnak a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az e határozat egyéb cselekvéseinek végrehajtásához szükséges következő intézkedéseket kell elfogadni:

18. éves munkaterv, a prioritásokat is beleértve;

19. az éves költségvetés, a program cselekvései között a források elosztása és a támogatások indikatív összegei;

20. a program végrehajtásának általános iránymutatásai;

21. kiválasztási szempontok és eljárások, a kiválasztást végző testület összetételét és belső eljárási szabályait is beleértve;

22. a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

3. A kiválasztásra vonatkozó határozatok kivételével az e határozat végrehajtásához szükséges valamennyi egyéb cselekvést a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Bizottsági eljárás

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam két hónap.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

4. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

9. cikk

Más országok a tagállamokkal megegyező módon történő részvétele a programban

A program nyitott a következő országok részvételére:

a. azok az EFTA-országok, amelyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b. azok a tagjelölt országok, amelyeknek van előcsatlakozási stratégiájuk, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokban előírt általános elvekkel és szerződési feltételekkel összhangban;

c. a nyugat-balkáni országok, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokban előírt általános elvekkel és szerződési feltételekkel összhangban;

d. a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő, a részvételre vonatkozó kétoldalú megállapodás alapján.

10. cikk

Horizontális kérdések

A program végrehajtásakor kellő figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az teljes mértékben hozzájáruljon a Közösség horizontális politikáinak előreviteléhez, különösen a következők által:

a. az európai gazdaság tudásalapjának erősítése és hozzájárulás az Európai Unió globális versenyképességéhez;

b. az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságával, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc szükségességével kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

c. gondoskodás a speciális tanulási igényekkel rendelkező hallgatókról, különösen a többségi felsőoktatásba való integrációjuk előmozdításának segítésével;

d. a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, és hozzájárulás a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés minden formája elleni harchoz.

11. cikk

Összhang és egymást kiegészítő jelleg más politikákkal

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az összhangot és egymást kiegészítő jelleget e program és más kapcsolódó közösségi politika, eszköz és cselekvés, különösen az egész életen át tartó tanulási program, a hetedik kutatási keretprogram, a külső együttműködési programok és a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap tekintetében.

2. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a kapcsolódó területeken indított közösségi kezdeményezésekről, valamint hatékony kapcsolatot és adott esetben együttes fellépéseket biztosít e program és a felsőoktatás területén a Közösség – a kétoldalú megállapodásokat is beleértve – harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésének keretében vállalt programok és cselekvések között.

12. cikk

Finanszírozás

23. A program a 4. cikk (1) bekezdésének a. és c. pontjában, illetve (3) bekezdésében említett és a határozat mellékletében leírt cselekvései – 1. és 3. cselekvés és a kapcsolódó technikai támogatási intézkedések – végrehajtásának pénzügyi kerete az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakra 493,69 millió EUR.

24. A program a 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában, illetve (3) bekezdésében említett és a határozat mellékletében leírt cselekvései – 2. cselekvés és a kapcsolódó technikai támogatási intézkedések – végrehajtásának pénzügyi keretét az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakra az 1. cikk (4) bekezdésében említett külső együttműködési eszközökben előírt szabályokkal és eljárásokkal összhangban állapítják meg.

25. Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv keretein belül a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

13. cikk

Nyomon követés és értékelés

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen nyomon követi a programot. A jelenlegi és az előző program nyomon követési és értékelési folyamatának eredményeit hasznosítják a program végrehajtásánál. E nyomon követés magában foglalja a (3) bekezdésben említett jelentéseket és konkrét tevékenységeket.

2. A Bizottság rendszeresen értékeli a programot, a 3. cikkben említett célokra, a program általános hatására és a program keretében tett cselekvések és olyan cselekvések közötti kiegészítő jellegre tekintettel, amelyeket más közösségi politikák, eszközök és cselekvések keretében tesznek.

3. A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az alábbiakat:

a. 2012. március 31-ig időközi értékelő jelentést az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól;

b. 2012. június 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

c. 2015. december 31-ig utólagos értékelő jelentést.

14. cikk

Átmeneti rendelkezés

1. A 2317/2003/EK határozat alapján 2008. december 31-én vagy az előtt megkezdett cselekvéseket a 2317/2003/EK határozat rendelkezéseivel összhangban kell irányítani azzal a kivétellel, hogy a 2317/2003/EK határozat által létrehozott bizottság helyébe az e határozat 8. cikke által létrehozott bizottság lép.

2. Az 1. cikk (4) bekezdésében említett jogi eszközökben előírt eljárások alapján 2008. december 31-én vagy az előtt megkezdett cselekvéseket a szóban forgó eszközök rendelkezéseivel összhangban kell irányítani.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSEK, KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS KÖZÖS PROGRAMOK, BELEÉRTVE AZ ÖSZTÖNDÍJAKAT

2. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS PARTNERSÉGEK HARMADIK ORSZÁGOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIVEL

3. CSELEKVÉS: AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE

TECHNIKAI TÁMOGATÁSRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS KÖZÖS PROGRAMOK, BELEÉRTVE AZ ÖSZTÖNDÍJAKAT

A. ERASMUS MUNDUS MESTERKÉPZÉSEK

1. A Közösség kiemelkedő tudományos színvonalú mesterképzéseket választ ki, amelyeket e program alkalmazásában „Erasmus Mundus mesterképzésnek” neveznek.

2. E program céljainak a teljesítéséhez az Erasmus Mundus mesterképzések:

a. legalább három különböző európai országban található felsőoktatási intézményeket vonnak be;

b. bevonhatnak harmadik országbeli felsőoktatási intézményeket;

c. tanulmányi programjuk magában foglal egy olyan tanulmányi időszakot, amelyet a hallgató az a. pontban említett három intézmény közül legalább kettőben eltölt. Ezenfelül, ha a mesterképzés a b. pontban említett egy vagy több, harmadik országbeli intézményre is kiterjed, az európai hallgatók mobilitása magában foglal egy, az említett harmadik országbeli intézményekben eltöltendő tanulmányi időszakot is;

d. adott esetben a tanulmányi program részeként ösztönzik a kihelyezést;

e. rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely összhangban áll az európai kreditátviteli rendszerrel (ECTS);

f. a részt vevő intézmények részéről az európai országok által elismert vagy akkreditált közös, kettős vagy többes oklevél kiállításához vezetnek. A közös oklevél prioritást élvez;

g. szigorú önértékelési eljárásokat hoznak létre, és hozzájárulnak a külső szakértők általi szakértői értékelések elvégzéséhez a mesterképzések kiemelkedő színvonalának további biztosítása érdekében;

h. az olyan, európai és harmadik országbeli hallgatók számára, akik a program keretében pénzügyi támogatásban részesülnek, fenntartják a helyek bizonyos minimumát, és fogadják őket;

i. olyan átlátható közös felvételi feltételeket teremtenek, amelyek többek között megfelelően figyelembe veszik a nemek és a méltányosság kérdését;

j. a mesterképzésen belül közös tandíjat állapítanak meg a hallgatók tényleges tanulmányi helyétől függetlenül;

k. vállalják a támogatottak (hallgatók és oktatók) kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

l. megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék az európai és a harmadik országokból érkező hallgatók számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék e hallgatók fogadását (tájékoztatási lehetőségek, szállás, segítségnyújtás a vízummal kapcsolatban stb.);

m. a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább két olyan tagállam nyelvének használatát biztosítják, amelyekben az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén rendelkeznek továbbá a hallgatók nyelvi felkészítéséről és a számukra nyújtott segítségről, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén.

3. Erasmus Mundus mesterképzéseket ötéves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

4. A korábbi Erasmus Mundus program keretében kiválasztott Erasmus Mundus mesterképzések a szóban forgó cselekvés keretében folytatódnak annak az időszaknak a végéig, amelyre kiválasztották azokat, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

B. ERASMUS MUNDUS DOKTORI KÉPZÉS

1. A Közösség kiemelkedő tudományos színvonalú doktori képzéseket választ ki, amelyeket e program alkalmazásában „Erasmus Mundus doktori képzésnek” neveznek.

2. E program céljainak a teljesítéséhez az Erasmus Mundus doktori képzések:

a. legalább három különböző európai országban található felsőoktatási intézményeket és más érintett partnereket vonnak be az innováció és a foglalkoztathatóság biztosítása érdekében;

b. bevonhatnak harmadik országbeli felsőoktatási intézményeket és más érintett partnereket;

c. doktori képzésük magában foglal egy olyan tanulmányi és kutatási időszakot, amelyet a hallgató az a. pontban említett három intézmény közül legalább kettőben eltölt. Ezenfelül, ha a doktori képzés a b. pontban említett egy vagy több, harmadik országbeli intézményre is kiterjed, az európai doktorjelöltek mobilitása magában foglal egy, az említett harmadik országbeli intézményekben eltöltendő tanulmányi és kutatási időszakot is;

d. adott esetben a doktori képzés részeként ösztönzik a kihelyezést;

e. rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi és kutatási időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely összhangban áll az európai kreditátviteli rendszerrel (ECTS);

f. a részt vevő intézmények részéről az európai országok által elismert vagy akkreditált közös, kettős vagy többes oklevél kiállításához vezetnek. A közös oklevél prioritást élvez;

g. szigorú önértékelési eljárásokat hoznak létre, és hozzájárulnak a külső szakértők általi szakértői értékelések elvégzéséhez a doktori képzések kiemelkedő színvonalának további biztosítása érdekében;

h. az olyan, európai és harmadik országbeli doktorjelöltek számára, akik a program keretében pénzügyi támogatásban részesülnek, fenntartják a helyek bizonyos minimumát, és fogadják őket;

i. olyan átlátható közös felvételi feltételeket teremtenek, amelyek többek között megfelelően figyelembe veszik a nemek és a méltányosság kérdését;

j. a doktori képzésen belül közös tandíjat állapítanak meg a doktorjelöltek tényleges tanulmányi és kutatási helyétől függetlenül;

k. vállalják a doktorjelöltek kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

l. megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék az európai és a harmadik országokból érkező doktorjelöltek számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék e hallgatók fogadását (tájékoztatási lehetőségek, szállás, segítségnyújtás a vízummal kapcsolatban stb.);

m. biztosítják az ösztöndíjban részesülő doktorjelöltek számára a munkaszerződések alkalmazását, ha ezt a nemzeti szabályozás lehetővé teszi;

n. a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább két olyan tagállam nyelvének használatát biztosítják, amelyekben az Erasmus Mundus doktori képzésekben résztvevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén rendelkeznek továbbá a doktorjelöltek nyelvi felkészítéséről és a számukra nyújtott segítségről, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén.

3. Erasmus Mundus doktori képzéseket ötéves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával; ez az időszak magába foglalhat egy egyéves, előkészítő tevékenységgel eltöltött időszakot a doktorjelöltek felvételének megkezdése előtt.

C. ÖSZTÖNDÍJAK

1. A Közösség a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakat biztosíthat mesterképzésben részt vevő harmadik országbeli és európai hallgatók, illetve doktorjelöltek számára, és rövid távú ösztöndíjakat harmadik országbeli és európai oktatók számára.

a. A Közösség a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakat nyújthat olyan, mesterképzésben részt vevő harmadik országbeli hallgatók, illetve doktorjelöltek számára, akik egy pályázaton alapuló folyamat eredményeképpen felvételt nyertek az Erasmus Mundus mesterképzésekre és doktori képzésekre. Ezek az ösztöndíjak egy Erasmus Mundus mester- vagy doktori képzésben részt vevő európai intézményekben folytatott tanulmányokra ítélhetők oda.

b. A Közösség a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakat nyújthat olyan, mesterképzésben részt vevő európai hallgatók, illetve doktorjelöltek számára, akik egy pályázaton alapuló folyamat eredményeképpen felvételt nyertek az Erasmus Mundus mester- és doktori képzésekre. Ezek az ösztöndíjak egy Erasmus Mundus mester- vagy doktori képzésben részt vevő európai intézményekben folytatott tanulmányokra ítélhetők oda, és abban az esetben, ha egy vagy több harmadik országbeli intézmény is részt vesz benne, akkor az azok valamelyikében folytatott tanulmányokra is.

c. A Közösség rövid távú ösztöndíjat nyújthat olyan, harmadik országbeli oktatók számára, akik Erasmus Mundus mesterképzéseken vesznek részt azzal a céllal, hogy az Erasmus Mundus mesterképzésekben részt vevő európai intézményeknél tanítási és kutatási feladatokat lássanak el és tudományos munkát végezzenek.

d. A Közösség rövid távú ösztöndíjat nyújthat olyan, európai oktatók számára, akik az Erasmus Mundus mesterképzésekben részt vevő harmadik országbeli intézményeket látogatnak azzal a céllal, hogy az Erasmus Mundus mesterképzésekben részt vevő harmadik országbeli intézményeknél tanítási és kutatási feladatokat lássanak el és tudományos munkát végezzenek.

2. Az ösztöndíjak a mesterképzésben részt vevő európai és harmadik országbeli hallgatók, doktorjelöltek és oktatók rendelkezésére állnak, a 2. cikkben meghatározottak szerint.

3. Az Erasmus Mundus mesterképzésre ösztöndíjat elnyert személyek nyerhetnek ösztöndíjat az Erasmus Mundus doktori képzésekre is.

4. A Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy senki ne részesüljön pénzügyi támogatásban ugyanazon célra egynél több közösségi program keretében. Például az Erasmus Mundus ösztöndíjat nyert személyek nem kaphatnak Erasmus támogatást ugyanarra az Erasmus Mundus mesterképzésre vagy doktori képzésre az egész életen át tartó tanulási program keretében. Hasonlóképpen a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram[21] „Munkaerő egyedi programjának” keretében (Marie Curie cselekvések) támogatást nyerő személyek ugyanazon tanulmányi vagy kutatási időszakra nem részesülhetnek Erasmus Mundus támogatásban.

2. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS PARTNERSÉGEK HARMADIK ORSZÁGOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIVEL, BELEÉRTVE AZ ÖSZTÖNDÍJAKAT

1. A Közösség kiemelkedő tudományos színvonalú partnerségeket választ ki, amelyeket e program alkalmazásában „Erasmus Mundus partnerségeknek” neveznek. Ezek összhangban vannak a 3. cikk céljaival és azok megvalósítására törekednek.

2. E program céljainak a teljesítéséhez az Erasmus Mundus partnerségek:

a. legalább három különböző európai országban található legalább öt felsőoktatási intézményt vonnak be és néhány, az egész életen át tartó tanulási programban részt nem vevő meghatározott harmadik országban található felsőoktatási intézményt, amelyeket az éves pályázati felhívásban kell meghatározni;

b. partnerséget hoznak létre a know-how átadásának alapjaként;

c. a felsőoktatás valamennyi szintjén (alapképzéstől posztdoktori szintig) hallgatói, oktatói és a felsőoktatási személyzet számára szervezett csereprogramokat működtetnek változó hosszúságú mobilitási időszakokra, beleértve a kihelyezési időszakok lehetőségét is. A mobilitásnak el kell juttatnia az európai polgárokat harmadik országokba, a harmadik országok polgárait pedig az európai országokba. E rendszer lehetővé teszi olyan harmadik országbeli polgárok fogadását is, akik nem kötődnek a partnerségekben részt vevő harmadik országbeli intézményekhez, és speciális rendelkezések beemelését rászoruló csoportok számára az érintett régió vagy ország politikai és társadalmi-gazdasági hátterének megfelelően.

d. rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi és kutatási időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely összhangban áll az európai kreditátviteli rendszerrel (ECTS);

e. alkalmazzák az Erasmus program keretében kialakított mobilitási eszközöket, mint a korábbi tanulmányi időszakok elismerése, a tanulmányi megállapodás és a tanulmányi teljesítmény igazolására szolgáló vizsgalap (transcript of records);

f. a mobilitási támogatások odaítéléséhez olyan átlátható feltételeket teremtenek, amelyek többek között megfelelően figyelembe veszik a nemek és a méltányosság kérdését;

g. vállalják a támogatottak (hallgatók, oktatók és felsőoktatási személyzet) kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

h. megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék az európai és a harmadik országokból érkező hallgatók, oktatók és felsőoktatási személyzet számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék fogadásukat (tájékoztatási lehetőségek, szállás, segítségnyújtás a vízummal kapcsolatban stb.);

i. a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább biztosítják azon országok nyelvének használatát, amelyekben az Erasmus Mundus partnerségekben részt vevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén rendelkeznek továbbá az ösztöndíjasok nyelvi felkészítéséről és a számukra nyújtott segítségről, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén;

j. további partnerségi tevékenységet folytatnak, például kettős oklevelek, közös tantervfejlesztés, a bevált gyakorlatok átadása stb.

3. A Bizottság az érintett harmadik országokkal küldöttségei útján folytatott konzultációt követően kijelöli a nemzeti és regionális prioritásokat a partnerségekben érintett meghatározott harmadik ország(ok) igényeivel összhangban.

4. Erasmus Mundus partnerségeket hároméves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

5. Az ösztöndíjak a mesterképzésben részt vevő európai és harmadik országbeli hallgatók és oktatók rendelkezésére állnak, a 2. cikkben meghatározottak szerint.

6. A Bizottság az e cselekvés keretében odaítélendő ösztöndíjaknál a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat és a sebezhető helyzetben lévőket támogatja.

7. A Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy senki ne részesüljön pénzügyi támogatásban ugyanazon célra egynél több közösségi program keretében. Például az Erasmus Mundus ösztöndíjat nyert személyek nem kaphatnak Erasmus támogatást ugyanarra az Erasmus Mundus mobilitási időszakra az egész életen át tartó tanulási program keretében. Hasonlóképpen a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram „Munkaerő egyedi programjának” keretében (Marie Curie cselekvések) támogatást nyerő személyek ugyanazon tanulmányi vagy kutatási időszakra nem részesülhetnek Erasmus Mundus támogatásban.

8. A korábbi Erasmus Mundus külső együttműködési eszköz (e cselekvés korábbi neve) keretében kiválasztott Erasmus Mundus partnerségek a szóban forgó cselekvés keretében folytatódnak annak az időszaknak a végéig, amelyre kiválasztották azokat, egy, az elért haladásról szóló egyszerűsített jelentésen alapuló évenkénti megújítási eljárás lefolytatásával.

3. CSELEKVÉS: AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE

1. E cselekvésen keresztül a Közösség olyan tevékenységeket támogathat, amelyek célja az európai felsőoktatás vonzerejének növelése arculatának hangsúlyosabbá tétele, ismertségének és az ahhoz való hozzáférésnek a javítása. A tevékenységek hozzájárulnak a program céljaihoz és a felsőoktatás valamennyi vetületének nemzetközi dimenziójára vonatkoznak, mint az előmozdítás, a hozzáférhetőség, a minőségbiztosítás, a kreditelismerés, az európai képesítések külföldön való elismerése, a képesítések kölcsönös elismerése a harmadik országokkal, a tantervfejlesztés, a mobilitás, a szolgáltatások színvonala stb. A tevékenységek magukban foglalhatják a program és teljesítésének javítását.

2. Támogatható intézmények közé azok az állami és magánintézmények tartozhatnak, amelyek a felsőoktatás területén tevékenykednek akár hazai, akár nemzetközi szinten. A tevékenységeket legalább három európai országban található szervezeteket bevonó projektek keretében végzik, és ezekbe a harmadik országok szervezetei is bevonhatók.

3. A tevékenységek különböző formát ölthetnek (konferenciák, szemináriumok, workshopok, tanulmányok, elemzések, kísérleti projektek, díjak, nemzetközi hálózatok, közzétételre szánt anyagok létrehozása, információs és kommunikációs technológiai eszközök fejlesztése stb.) és a világon bárhol végezhetők.

4. A tevékenységek célja a felsőoktatás és a kutatási tevékenység, illetve a felsőoktatás és a magánszektor közötti kapcsolat megteremtése és ahol lehet, az együttműködési lehetőségek kiaknázása.

5. A Közösség adott esetben támogathatja a 6. cikk (2) bekezdésének b. pontjával összhangban kijelölt szerkezeteket a program és eredményei nemzeti és világviszonylatban történő terjesztésére tett erőfeszítéseikben.

6. A Közösség támogatja az Erasmus Mundus mester- és doktori képzést elvégző valamennyi (harmadik országbeli és európai) hallgató öregdiák szövetségét.

TECHNIKAI TÁMOGATÁSRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A program átfogó pénzügyi keretéből biztosítható a következőkkel kapcsolatos költségek finanszírozása: szakértők, egy végrehajtó ügynökség, valamint tagállamok meglévő illetékes szervezetei és, amennyiben szükség van rá, a technikai és adminisztratív segítség egyéb formáihoz, amelyre a program megvalósítása során a Bizottságnak szüksége lehet. Ezek között lehetnek tanulmányok, ülések, tájékoztatási tevékenység, kiadványok, nyomon követési, ellenőrzési és audit-, továbbá értékelési tevékenységek, információcserét szolgáló informatikai hálózatokra fordított kiadások, és a program végrehajtásához, illetve céljai eléréséhez közvetlenül szükséges kiadások.

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

A kiválasztási eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk a következő rendelkezéseket:

a. az 1. cselekvés keretében benyújtott javaslatok kiválasztását a Bizottság végzi egy olyan bíráló bizottság segítségével, amelynek elnökét ez a bizottság választja meg, és amelynek tagjai a tudományos élet elismert személyiségei, akik az Európai Unió felsőoktatásának sokszínűségét képviselik. A bíráló bizottság biztosítja, hogy az Erasmus Mundus mesterképzések és doktori képzések minősége megfeleljen a legmagasabb tudományos mércének. A Bizottság a javaslatoknak a bíráló bizottsághoz történő benyújtása előtt megszervezi valamennyi támogatható javaslat független szakértők általi, európai szintű értékelését. Valamennyi Erasmus Mundus mesterképzéshez és doktori képzéshez meghatározott számú ösztöndíjat irányoznak elő, amelyeket a mesterképzéseket és doktori képzéseket irányító szerv fog kifizetni az ösztöndíjat elnyerőknek. A mesterképzésben részt vevő hallgatók, a doktorjelöltek és az oktatók kiválasztását az Erasmus Mundus mesterképzésben és doktori képzésekben részt vevő intézmények végzik, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően;

b. a 2. cselekvés keretében benyújtott javaslatok kiválasztását a Bizottság végzi az 1085/2006/EK, 1638/2006/EK, 1905/2006/EK és az 1934/2006/EK rendeletben, továbbá az 599/2005/EK és 608/2006/EK határozatban előírt szabályokkal összhangban;

c. a 3. cselekvés keretében benyújtott pályázatokat a Bizottság választja ki;

d. az Erasmus Mundus mesterképzések és doktori képzések kiválasztási eljárásai magukban foglalnak a 6. cikk (2) bekezdésének b. pontjával összhangban kijelölt szervezetekkel folytatott konzultációkat.

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. Átalánytámogatások, egységre vetített költségskálák és díjak

A 2342/2002/EK bizottsági rendelet 181. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánytámogatások és/vagy egységre vetített költségskálák alkalmazhatók a 4. cikkben említett valamennyi cselekvés esetében.

Partnerenként legfeljebb 25 000 eurós átalánytámogatásokat lehet alkalmazni, támogatási megállapodás keretében. Az átalánytámogatások legfeljebb 100 000 EUR összegig kombinálhatók és/vagy egységre vetített költségskálákkal együtt alkalmazhatók.

A program keretében vállalat tevékenységekkel kapcsolatban a Bizottság díjak odaítélését is előírhatja.

2. Partnerségi megállapodások

Amennyiben a program keretében megvalósítandó cselekvéseket partnerségi támogatásokkal segítik a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 163. cikkének értelmében, az ilyen partnerségeket ötéves időszakra választják ki és finanszírozzák, egyszerűsített megújítási eljárás lefolytatásával.

3. Állami felsőoktatási intézmények és szervezetek

A tagállamok által meghatározott valamennyi olyan felsőoktatási intézményt és szervezetet, amely évi bevételeinek több mint 50%-át az elmúlt két évben állami forrásból kapta, vagy amelyeket állami szervek vagy azok képviselői ellenőriznek, a Bizottság úgy tekint, hogy azoknak megvan a program keretébe tartozó projektek megvalósításához szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitásuk, illetve pénzügyi stabilitásuk; ezen intézményektől nem kívánják meg, hogy ezt a tényt további dokumentumokkal igazolják. Az ilyen intézmények és szervezetek mentesülhetnek a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 173. cikkének (4) bekezdése szerinti könyvvizsgálati követelmények alól.

4. A pályázók szakmai alkalmassága és képesítései

A Bizottság a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 176. cikkének (2) bekezdésével összhangban dönthet úgy, hogy a kedvezményezettek meghatározott kategóriája rendelkezik a javasolt cselekvés vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges szakmai alkalmassággal és képesítéssel.

5. Csalás elleni rendelkezések

A 7. cikk értelmében hozott bizottsági határozatoknak és az abból következő szerződéseknek és megállapodásoknak, valamint a részt vevő országokkal kötött megállapodásoknak biztosítaniuk kell a Bizottság (vagy az általa felhatalmazott bármely képviselő) – beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) a (szükség esetén helyszíni) pénzügyi ellenőrzések esetében pedig az Európai Számvevőszéket – általi felügyeletet és ellenőrzést.

A támogatás kedvezményezettje megfelelő esetben biztosítja, hogy a partnerek vagy tagok birtokában levő bizonylatokat a Bizottság rendelkezésére bocsássák.

A Bizottság közvetlenül, saját személyzetével, vagy az általa választott, erre képesített külső szervvel ellenőriztetheti a támogatás felhasználását. E könyvvizsgálatokra a megállapodás teljes időtartama alatt, illetve a projekt lezárultát követő ötéves időszakban kerülhet sor. A könyvvizsgálat eredményei adott esetben a Bizottságnak a támogatás visszafizetésére vonatkozó döntéséhez vezethetnek.

A Bizottság személyzetének és a Bizottság által felhatalmazott külső személyzetnek megfelelő hozzáféréssel kell rendelkeznie elsősorban a kedvezményezettekkel foglalkozó hivatalokhoz és az ilyen pénzügyi ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve az elektronikus formátumúakat.

A Számvevőszék és az OLAF – különösen a hozzáférés vonatkozásában – a Bizottsággal azonos jogosultsággal rendelkezik.

Ezenfelül az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[22] összhangban lévő program keretében a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet.

Az e határozat keretében finanszírozott cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet[23] 1. cikkének (2) bekezdésének értelmében a szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződési kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Európai Közösségek általános költségvetése az Európai Közösségek által kezelt előirányzatok kárt szenvednek vagy szenvednének indokolatlan kiadási tételek miatt.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett cselekvést és a 4. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódó technikai támogatási intézkedéseket az 1085/2006/EK, 1638/2006/EK, 1905/2006/EK és 1934/2006/EK rendelet és az 599/2005/EK és 608/2006/EK határozat szabályozza. Következésképpen ezek nem szerepelnek a pénzügyi kimutatás jegyzékein, táblázataiban és összegeiben, és azokhoz hozzáadódnak. Mivel azonban a 4. cikk (1) bekezdésének b. pontjában említett cselekvés e program szerves részét képezi, a pénzügyi kimutatás 5., 6. és 7. fejezete hivatkozik rá.

1. A JAVASLAT CÍME

A harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus)

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Szakpolitikai terület: Oktatás és kultúra

Kapcsolódó tevékenység: az egész életen át tartó tanulás, beleértve a többnyelvűséget

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek) beleértve a következő költségvetési megnevezéseket:

15 02 02 05 (Erasmus Mundus), 15 01 04 14 (Erasmus Mundus igazgatási kiadások), 15 01 04 30 (részben végrehajtó ügynökség)

3.2. A cselekvés és a pénzügyi kihatás időtartama

2009–2013

3.3. Költségvetési jellemzők

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | A pályázó országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

15 02 02 05 | nem kötelező | Diff[24] | NEM | IGEN | IGEN | 1.a. sz. |

15 01 04 14 | nem kötelező | nem diff.[25] | NEM | IGEN | IGEN | 1.a. sz. |

15 01 04 30 | nem kötelező | nem diff. | NEM | IGEN | IGEN | 1.a. sz. |

4. A FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 és később | Összesen |

Működési kiadások[26] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 90,25 | 92,52 | 94,1 | 95,86 | 98,54 | 471,27 |

Kifizetési előirányzatok | b | 63,175 | 91,839 | 93,626 | 95,332 | 97,736 | 29,562 | 471,27 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[27] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás | 8.2.4. | c | 4,418 | 4,458 | 4,478 | 4,508 | 4,558 | 22,42 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 94,668 | 96,978 | 98,578 | 100,368 | 103,098 | 493,69 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 67,593 | 96,297 | 98,104 | 99,84 | 102,294 | 29,562 | 493,69 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[28] |

Személyi és kapcsolódó kiadások | 8.2.5. | d | 0,936 | 0,936 | 0,981 | 0,981 | 0,981 | 0 | 4,815 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6. | e | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0 | 0,935 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 95,791 | 98,101 | 99,746 | 101,536 | 104,266 | 0 | 499,44 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 68,716 | 97,42 | 99,272 | 101,008 | 103,462 | 29,562 | 499,44 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[29] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre.

A javaslatnak van pénzügyi kihatása.

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső személyi állományt) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontban

Éves szükségletek | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

A személyi állomány teljes létszáma | 33 | 34 | 36 | 37 | 38 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid, illetve hosszú távon kielégítendő igények

A felsőoktatás a globalizáció összefüggésében

A globalizációs folyamat következtében a felsőoktatás nemzetközi dimenziói egyre erősödnek . A Közösségnek tehát felsőoktatási rendszerei fejlesztésekor tagállamaival együtt törekednie kell polgárai és munkaereje a globális környezetre való felkészítésére azáltal, hogy a nemzetközi dimenziót megfelelő és hatékony módon integrálja.

A kiválóság felkutatása a felsőoktatásban a közelmúltban a közösségi kezdeményezések vezérmotívumává vált. Az európai és Európán kívüli kiváló tanszékeket kombináló közös programok megerősítik az európai egyetemek világszínvonalú kiválóságát, és csökkentik Európa hátrányát a világ más régióival szemben vonzerő tekintetében.

Ugyanakkor a Közösség küldetése, hogy hozzájáruljon a harmadik országok magas színvonalú felsőoktatása kialakításához , az európai és Európán kívüli felsőoktatási intézmények, hallgatók és oktatók kölcsönös előnyére. Meghatározott harmadik országok felsőoktatási intézményeinek nemzetközi együttműködési kapacitását növelni kell.

A strukturális együttműködés azonban nem elég. Az európai egyetemeknek a legkiválóbb tehetségeket kell magukhoz vonzaniuk , hallgatók és oktatók közül egyaránt. A kiemelkedően tehetséges nemzetközi hallgatók számának növekedése megsokszorozza a felsőoktatás, az üzleti szféra és a kormány kapacitását a kutatás és fejlesztés terén.

Emellett azonban a hallgatók tömeges mobilitásának ösztönzése az országok közötti magas mobilitási arányok érdekében hozzájárulhat ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények motivációt kapjanak az együttműködéshez, a közös tantervfejlesztéshez és a más közös munkákhoz, ami várhatóan számottevő haszonnal fog járni a résztvevők számára.

Európa tanulmányi kiválósági központ státusza nem mindig teljesen egyértelmű a harmadik országok számára. A vonzerő pedig nem csak a kiválóság abszolút értelemben vett mutatóitól függ, hanem attól is, hogy hogyan látják azt. Úgy kell megteremteni az európai felsőoktatási identitást, hogy az az oktatási és kutatási kiválóság védjegyévé váljon. Tágabb értelemben pedig a felsőoktatás hozzájárulhat az EU politikáinak – beleértve külpolitikáját – ismertté tételéhez a harmadik országokban.

A kultúrák közötti kapcsolatok és megértés elősegítése

Politikai és kulturális nézőpontból a felsőoktatási csereprogramok elősegíthetik a népek közötti kölcsönös megértést és csökkenthetik annak kockázatát, hogy az európai és más kultúrák között szélesedjen a szakadék. Külföldi hallgatók és kutatók fogadásával a felsőoktatási intézmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző kultúrkörökből származók kapcsolatba kerüljenek egymással, és azáltal, hogy a külföldi hallgatók részt vesznek az európai oktatásban, jobban megértik a fogadó ország kultúráját.

5.2. A közösségi beavatkozás által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges együttműködése

Egyértelműen európai hozzáadott értéket jelent, ha európai uniós szinten valósítják meg a harmadik országokkal történő felsőoktatási együttműködésre irányuló cselekvést. Jelentős különbségek vannak az európai országok a harmadik országbeli hallgatók mobilitásának ösztönzésére irányuló megközelítésében. Egyes uniós tagállamok létrehoztak mobilitási programokat, míg mások kevésbé aktívak e téren. A meglévő nemzeti programok célkitűzései változók és nem teljesen összehangoltak vagy integráltak. Ezenfelül a nemzeti rendszerek nem járulnak hozzá az európai felsőoktatási térség – annak egyedi összetevőinek összegén túlmutató – arculatának megerősítéséhez. E tekintetben az Erasmus Mundus program – a nemzeti programokkal szemben – arra ösztönzi a hallgatókat, hogy több európai országban is folytassanak tanulmányokat. Az integrált európai megközelítés tehát lényeges előnyökkel járhat.

Mivel a felsőoktatás központi szerepet tölt be a társadalom-, kulturális és gazdaságpolitikában, számos kapcsolat áll fenn e programjavaslat és más közösségi politikák között. Ezért megfelelően számba kell venni a kapcsolódó közösségi programokat és célkitűzéseket.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

Az új Erasmus Mundus program átfogó és általános céljait a határozat 3. cikke írja le.

A javaslatnak a határozat mellékletében leírt működési célkitűzései a következők:

- támogatja az európai és esetleg harmadik országbeli felsőoktatási intézmények egy csoportja által kínált magas színvonalú közös mesterképzéseket és doktori képzéseket;

- a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakat biztosít a legtehetségesebb európai és harmadik országbeli hallgatók számára e közös programokban való részvételhez, és rövid távú ösztöndíjakat kiemelkedő kvalitású európai és harmadik országbeli oktatók számára a közös programok részét képező kutatói vagy oktatói megbízatások teljesítéséhez;

- segít kialakítani az európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, a felsőoktatás valamennyi szintjén rövid és hosszú távú csereprogramok alapjául szolgáló széles körű együttműködést annak érdekében, hogy megkönnyítse a know-how átadását a harmadik országbeli intézményeknek, illetve annak érdekében, hogy fejlessze a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési kapacitását.

- támogatja az országokon átívelő kezdeményezéseket, tanulmányokat, projekteket, eseményeket és más, az európai felsőoktatás vonzerejének növelésére irányuló tevékenységeket.

Az egyes működési célkitűzések kapcsolódó mutatói az alábbi, 8.1. táblázatban találhatók.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

X közvetetten hatáskör-átruházással a következőkre:

X végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( nemzeti közszektorba tartozó szervek/közszolgáltatási feladattal rendelkező szervek

( (Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( (Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Nyomon követési rendszer

Az eredmények legjobb minősége és a források leghatékonyabb felhasználása érdekében nyomon követési rendszert léptetnek életbe. A nyomon követés a program teljes időtartamára kiterjed. A programról kapott intézményi, kari, személyzeti és hallgatói szintű visszajelzéseken alapul, beleértve az adatok felülvizsgálatát és a célzott vizsgálatokkal és adatfelvétellel történő adatgyűjtést.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az előzetes értékelés követelményeivel (beleértve a harmadik országokkal történő felsőoktatási együttműködés fő érdekeltjeivel megvalósuló adatfelvételi programot) kibővített hatásvizsgálatot végeztek. A szakpolitikai lehetőségek összehasonlító értékelése alapján kiválasztották az előnyben részesített lehetőséget és megvizsgálták annak hatásait, kockázatait és előfeltételeit, továbbá költséghatékonyságát. A javaslat teljes mértékben összhangban áll a vizsgálat következtetéseivel.

Az érdekelt felekkel folytatott nyílt online konzultáció a hatásvizsgálat részét képezte. Összesen 417 választ kaptak a konzultáció során. A válaszadók fő észrevételei a következők voltak:

- A jelenlegi program szükségleteinek és céljainak elemzése továbbra is helytálló és egybehangzó;

- A program jelenlegi cselekvéseit – bizonyos módosításokkal – folytatni kell: a programot ki kell terjeszteni az európai hallgatóknak a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakra és a doktori szintre;

- a források megfelelően vannak szétosztva a cselekvések és a kedvezményezettek között; a közös programok finanszírozását azonban növelni kell;

- A jelenlegi program irányítási struktúrája jól működik.

A nyílt konzultáció legfontosabb üzeneteit beemelték a javaslatba.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A jelenlegi Erasmus program külső időközi értékelése számos ajánlással élt a következő programra vonatkozóan, amelyeket e javaslat kidolgozásánál figyelembe vettek. A legfontosabb ajánlások a következők voltak:

- ki kell terjeszteni a programot a doktori szintre;

- a programot ki kell terjeszteni az európai hallgatóknak a tanulmányok teljes idejére szóló ösztöndíjakra;

- A közös európai programokba integrálni kell a harmadik országbeli intézményeket;

- Növelni kell a nemzeti szervezetek a program nyomon követésében betöltött szerepét, beleértve az ilyen szervezeteknek nyújtott tájékoztatási támogatásokat;

- A kiválasztott projektek minőségbiztosításával kapcsolatos intézkedések erősítése;

- Az ösztöndíjak egységre vetített költségeinek szinten kell tartani, és a közös programok átalánytámogatását emelni kell.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Három évvel a program elindítása után külső időközi értékelésre kerül sor az elért eredmények és a program végrehajtásának minőségi szempontjai tekintetében. Két évvel a program lezárultát követően külső utólagos értékelést nyújtanak be a program eredményeiről és hatásairól.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Lásd a határozat mellékletében szereplő pénzügyi rendelkezések 5. cikkét.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Az 1. és 3. cselekvés pénzügyi költségeinek részletes bontása az alábbiakban található. A 2. cselekvés finanszírozásának indikatív bontása az indokolás 4., Költségvetési vonatkozások c. részében található. A részletes programozás és a 2. cselekvésre összesen 460 millió eurós indikatív összeget[30] kitevő egyes pénzügyi keretek éves előirányzatait egy későbbi szakaszban – a 2009–2010-es időszakra legkésőbb 2008. július 1-jéig, a 2011–2013-as időszakra legkésőbb 2010. július 1-jéig – állapítják meg az egyes eszközök és az európai Fejlesztési Alap szabályaival és eljárásaival összhangban.

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a cselekvésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket) | Teljesítés típusa | Átlagos költség | 2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[35](15 01 01.) | A*/adminisztrátor | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 |

B*, C*/asszisztens | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |

A 15 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyzet[36] | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 |

A 15 01 04 30. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[37] | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |

ÖSSZESEN | 33 | 34 | 36 | 37 | 38 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

- Programvezetők (A): a program végrehajtásáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelősek;

- Programvezető asszisztensek (B): segítik a programvezetők munkáját;

- Pénzügyi és szerződésekkel foglalkozó asszisztensek (B) a támogatások és szerződések kezeléséért felelősek;

- Tájékoztatási tisztviselők (A/B): A tájékoztatásért és az eredmények közzétételéért és kiaknázásáért felelősek;

- Adminisztratív asszisztensek (C): az A és B besorolású személyzet adminisztratív és titkársági támogatása.

8.2.3. A jogszabályban meghatározott állomány eredete

X A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n-edik évi éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

X A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

( Az irányítási szolgálaton belül meglévő források felhasználásával áthelyezendő állások (belső áthelyezés)

( Az n-edik évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (15 01 04 14 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

belső |

külső | 1,079 | 1,035 | 0,996 | 0,961 | 0,912 | 4,983 |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 4,418 | 4,458 | 4,478 | 4,508 | 4,558 | 22,42 |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | 2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (15 01 01.) | 0,936 | 0,936 | 0,936 | 0,936 | 0,936 | 4,68 |

A 15 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) | 0 | 0 | 0,045 | 0,045 | 0,045 | 0,135 |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen | 0,936 | 0,936 | 0,981 | 0,981 | 0,981 | 4,815 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

0,117 évente és fejenként |

Számítás – A 15 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

0,045 évente és független nemzeti szakértőnként |

8.2.6. Egyéb igazgatási kiadások, amelyek költségét a referenciaösszeg nem fedezi

millió EUR (három tizedesjegyig) |

2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

15 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,125 |

15 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0,116 | 0,116 | 0,116 | 0,116 | 0,116 | 0,58 |

15 01 02 11 03 – bizottságok (irányító- és tanácsadó) | 0,046 | 0,046 | 0,046 | 0,046 | 0,046 | 0,23 |

15 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

15 01 02 11 05 – Információs rendszerek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (15 01 02 11) | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,935 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,187 | 0,935 |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások |

Kiküldetések: 30, legfeljebb kétnapos kiküldetés 650 EUR + 5, egyhetes kiküldetés 1 000 EUR (évente) Ülések: résztvevőnként 1 160 EUR (860 EUR utazás + 150 EUR napidíj x 2 nap) x 100 résztvevő (évente) Bizottságok: 860 EUR résztvevőnként x 54 résztvevő (évente) |

A humán- és adminisztratív erőforrások szükségleteit az irányítást végző főigazgatóságnak az éves elosztási eljárás keretében odaítélt összegből kell fedezni.

[1] A statisztikák a 27 EU-tagállamra, Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, Svájcra és Törökországra vonatkoznak.

[2] HL C […], […], […] o.

[3] HL C […], […], […] o.

[4] HL C […], […], […] o.

[5] HL L 345., 2003.12.31., 1. o.

[6] HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

[7] HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

[8] HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

[9] HL L 405., 2006.12.30., 41. o.

[10] HL L 209., 2005.8.11., 26. o.

[11] HL L 247., 2006.9.9., 22. o.

[12] COM (2005) 152 végleges

[13] COM (2006) 208 végleges

[14] COM (2006) 604 végleges/2

[15] COM (2006) 278 végleges

[16] COM (2006) 27 végleges

[17] HL L 390., 2006.12.30., 1. o.

[18] HL L 111., 2007.4.28., 13. o.

[19] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[20] HL L 327., 2006.11.24., 45. o.

[21] HL L 54., 2007.2.22., 91. o.

[22] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[23] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[24] Differenciált előirányzatok

[25] Nem differenciált előirányzatok

[26] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak a vonatkozó 15. cím 15 01 alcíme alá.

[27] A 15. cím 15 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[28] A 15 01 alcím alá tartozó, de a 15 01 04 vagy 15 01 05 jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[29] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[30] A különböző külső eszközök és az Európai Fejlesztési Alap indikatív hozzájárulásai a következők: Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz:140 millió EUR 240 millió EUR; Fejlesztési Együttműködési Eszköz: 240 millió EUR; Iparosodott országok eszköz: 20 millió EUR; Előcsatlakozási támogatási eszköz: 30 millió EUR; 10. Európai Fejlesztési Alap: 30 millió EUR

[31] Átlagértékek. A tényleges ösztöndíj függ a mesterképzés időtartamától (1 és 2 év között). Referenciaösszeg: évi 24 000 EUR. Az összeg évi 2%-os inflációval számol.

[32] Átlagértékek. A tényleges ösztöndíj függ a mesterképzés időtartamától (1 és 2 év között). Referenciaösszeg: harmadik országba irányuló mobilitás esetén évi 11 000 EUR; Európán belüli mobilitás esetén 9 000 EUR. Az összeg évi 2%-os inflációval számol.

[33] Átlagértékek hároméves ösztöndíjak esetében. Referenciaösszeg: 123 000 EUR munkaszerződés esetében (kevéssé valószínű lehetőség); 78 000 EUR javadalmazás (legvalószínűbb lehetőség). Az összeg évi 2%-os inflációval számol.

[34] Átlagértékek hároméves ösztöndíjak esetében. Referenciaösszeg: 100 000 EUR munkaszerződés esetében (legvalószínűbb lehetőség); 60 000 EUR javadalmazás (valószínűtlen lehetőség). Az összeg évi 2%-os inflációval számol.

[35] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[36] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[37] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg. A végrehajtó ügynökséghez kirendelt személyzet.

Top