52007PC0170

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 29.3.2007

COM(2007) 170 végleges

2005/0260 (COD)

Módosított javaslat

A 89/552/EGK TANÁCSI IRÁNYELVET MÓDOSÍTÓ EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról (Audiovizuális médiaszolgáltatások határok nélkül)

(előterjesztő: a Bizottság)

2005/0260 (COD)

Módosított javaslat

A 89/552/EGK TANÁCSI IRÁNYELVET MÓDOSÍTÓ EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról (Audiovizuális médiaszolgáltatások határok nélkül)

1. Háttér

A javaslat továbbítása a Tanácsnak és az Európai ParlamentnekRef. COM(2005) 646 – 2005/0260(COD) 2005. december 15.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: 2006. szeptember 13.

A Régiók Bizottságának véleménye: 2006. október 11.

Az Európai Parlament véleménye – első olvasat: 2006. december 13.

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

A javaslat célja, hogy elmélyítse a nemlineáris/lekérhető audiovizuális szolgáltatások belső piacát (kiskorúak védelmére, gyűlöletbeszédre és kereskedelmi kommunikációra vonatkozó minimális harmonizáció) a letelepedés helye szerinti ország elve alapján, valamint hogy modernizálja a lineáris/műsorszolgáltató szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, különösen a reklámozás szabályait.

3. A Parlament által elfogadott módosításokra vonatkozó bizottsági vélemény

3.1. A Bizottság által elfogadott módosítások

A Bizottság számos olyan módosítást el tud fogadni, amely összhangban áll a Bizottság javaslatával és megfelel a Tanács 2006. november 13-i általános megközelítésének. Ezért a Bizottság teljes egészében el tudja fogadni a következő elfogadott módosításokat :

6, 11, 12, 14, 16, 20, 25, 30, 32, 41, 42, 43, 49, 56, 62, 67, 78, 79, 81, 84, 85, 89-92, 99, 115, 117, 120-125, 133, 138, 144, 199[1], 213, 221, 222, 224, 226.

3.2. A Bizottság által részben vagy elvben elfogadott módosítások

Preambulumbekezdések:

A preambulumbekezdésekre vonatkozóan a Bizottság a következő módosításokat tudja elfogadni átfogalmazást követően. Ezek a változtatások főleg a rendelkező részben bekövetkezett változtatások következményei, és a módosításokat kívánják egyszerűsíteni és következetessé tenni.

1. módosítás ((1) preambulumbekezdés):

„(1) A 89/552/EGK irányelv összehangolja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az audiovizuális médiaszolgáltatások fogyasztókhoz való eljuttatása terén azonban új technológiák jelentek meg, amelyek a strukturális változásoknak, az információs és kommunikációs technológiáknak és a technológiai fejlődésnek az üzleti modellekre, különösen a kereskedelmi műsorszolgáltatás finanszírozására kifejtett hatásának figyelembevétele, valamint az európai információs technológiák, a médiaágazatok versenyképességéhez és jogbiztonságához szükséges optimális feltételek, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség biztosítása érdekében szükségessé teszik a keretszabályozás módosítását.”

3. módosítás ((3) preambulumbekezdés):

„(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatások legalább annyira kulturális, mint gazdasági szolgáltatások. Ezek növekvő társadalmi, demokratikus – különösen a tájékozódás szabadsága, a vélemény sokfélesége és a médiapluralizmus biztosítása révén –, oktatási és kulturális jelentősége indokolttá teszi e szolgáltatások külön szabályozását.”

4. módosítás ((3a) preambulumbekezdés):

„Az Európai Parlament 2005. december 1-jei, 2006. április 4-i és április 27-i állásfoglalásaiban kiemelte az audiovizuális szolgáltatások nemzetközi dimenzióját és azt a tényt, hogy a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások egyaránt gazdasági és kulturális természetűek.”

7. módosítás ((5) preambulumbekezdés):

„(5) A 89/552/EGK irányelv alapelvei – azaz a származási ország elve és az egységes minimumszabályok – a gyakorlatban beváltak, ezért azokat meg kell tartani. De az audiovizuális médiaszolgáltatásokat kínáló európai vállalatok a fejlődőben lévő lekérhető szolgáltatások szabályozása tekintetében bizonytalan jogi környezetben és egyenlőtlen versenyfeltételek között működnek. Ezért mind a versenytorzulások felszámolása, mind a jogbiztonság növelése érdekében legalább alapvető szinten minden audiovizuális médiaszolgáltatásra – a lineáris és a nemlineáris szolgáltatásokra egyaránt – összehangolt szabályokat kell előírni a belső piac kiteljesítésének elősegítése és az egységes információs térség kialakulásának megkönnyítése érdekében.

8. módosítás ((6) preambulumbekezdés):

„(6) A Bizottság elfogadott egy közleményt az európai audiovizuális politika szabályozásának jövőjéről, és ebben rámutatott, hogy az ágazat szakpolitikai szintű szabályozásában mind jelenleg, mind a jövőre nézve védelmet kell biztosítani bizonyos közérdekeknek, például a kulturális sokszínűségnek, a tájékozódáshoz való jognak, a médiapluralizmus jelentőségének, a kiskorúak védelmének, a fogyasztóvédelemnek és a médiakészségek fokozására irányuló intézkedésnek.”

10. módosítás ((6b) preambulumbekezdés):[2]

„(6a) A származási ország elve alapvető fontosságú az európai tartalmat előállító, erős iparral rendelkező páneurópai audiovizuális piac létrejöttéhez és további fejlődéséhez. Ezen túlmenően ez az elv védi a nézőknek az európai programok széles skálájából való választáshoz fűződő jogait, és így hozzájárul a médiapluralizmushoz.”

13. és 110. módosítás[3] ((9) preambulumbekezdés):

„(9) Ez az irányelv elősegíti az alapjogok tiszteletben tartását, és teljesen összhangban áll az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapelvekkel, jogokkal és szabadságokkal, különösen annak 11. cikkével. Ennek megfelelően a tagállamoknak az ezen irányelv által szabályozott területen működő független szabályozó hatóságot kell létrehozniuk, amennyiben ez még nem történt volna meg. A tagállamok dönthetik el, hogy mi a célszerűbb: egyetlen szabályozó hatóságra bízni az audiovizuális szolgáltatások összességét, vagy több különböző hatóságot megbízni az egyes (lineáris és nemlineáris) szolgáltatási területek felügyeletével. Egyébként ebben a tekintetben az irányelv semmilyen módon nem akadályozza a tagállamokat a sajtószabadságra és a médiában történő véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos rendelkezéseik alkalmazásában.”

17. módosítás ((12) preambulumbekezdés):

„(12) Az irányelv egyetlen rendelkezése egyetlen audiovizuális médiaszolgáltatási típus tekintetében sem írja elő vagy bátorítja a tagállamokat új engedélyezési vagy közigazgatási jogosultsági rendszerek bevezetésére.”

18. módosítás ((13) preambulumbekezdés):

(13) Az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma csak azokat a kötött műsorrendű vagy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat öleli fel, amelyek tömegkommunikációs médiaszolgáltatásnak tekintendők, azaz a közönség lényeges hányada általi vételre szánták, és arra egyértelműen hatást gyakorolhat. Az audiovizuális médiaszolgáltatások műsorokból állnak. Ezek a műsorok lehetnek mozifilmek, sportesemények, helyzetkomédiák, dokumentumfilmek, gyermekműsorok és eredeti tévéjátékok. Az irányelv hatálya azonban csak a Szerződésben meghatározott szolgáltatásokra terjed ki, tehát a gazdasági tevékenység minden formájára, ezen belül a közszolgálati vállalkozások tevékenységére is, de nem terjed ki a nem gazdasági jellegű és a televíziós műsorszolgáltatással nem versenyben álló tevékenységekre, mint például az érdekközösségeken belüli csere és megosztás céljából, egyéni felhasználók által előállított audiovizuális tartalom terjesztését vagy biztosítását tartalmazó magáncélú weblapokra és szolgáltatásokra. A fogalommeghatározás kizárja a nem audiovizuális tartalom terjesztésére szánt szolgáltatásokat, tehát azokat is, amelyekhez kapcsolódhat ugyan audiovizuális tartalom, de a szolgáltatásnak nem ez az elsődleges célja.”

23. módosítás ((16) preambulumbekezdés):

„(16) Ezen irányelv alkalmazásában az „audiovizuális” kifejezés a hangos vagy néma mozgóképre utal, így a némafilmeket is magában foglalja, de nem terjed ki a hangátviteli vagy rádiós szolgáltatásokra, vagy az önálló szövegalapú szolgáltatásokra. A televíziós műsorszolgáltatás összefüggésében a műsorok egyidejű megtekintése kvázi-egyidejű megtekintést is magában foglal azon rövid kapcsolási idő változásai következtében, amely a műsortovábbítás és -vétel között lép fel az átviteli folyamatból következő műszaki okoknak köszönhetően.”

27. módosítás ((17b) preambulumbekezdés):

„(17a) Az audiovizuális médiaszolgáltatások fogalommeghatározásában lefektetett összes kritériumot – amelyeket a 89/552/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja határoz meg és ezen irányelv (13)–(17) preambulumbekezdés részletez tovább – egyidejűleg kell teljesíteni.”

28. módosítás ((18) preambulumbekezdés):

„(18) A reklám és a távértékesítés fogalma mellett az irányelv bevezeti az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció szélesebb fogalmát. Ez olyan hangos vagy néma mozgóképeket jelent, amelyek audiovizuális médiaszolgáltatás részeként kerülnek közvetítésre és műsorok (részei vagy) járulékos elemei, és céljuk gazdasági tevékenységet folytató természetes személy vagy egyéb jogalany árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése; nem terjed tehát ki az ellenszolgáltatás nélkül sugárzott közérdekű bejelentésekre és jótékonysági felhívásokra.”

33. módosítás ((23) preambulumbekezdés):

„(23) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az irányelvvel összehangolt területeken a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatókra szigorúbb szabályokat alkalmazhassanak, miközben biztosítaniuk kell, hogy ezek a szabályok összeegyeztethetők legyenek a közösségi joggal. A visszaélések és a csalás megelőzése érdekében – egy hatékonyabb eljárási keret kialakítása mellett – célszerű jogszabályba foglalni az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, mert ennek révén megfelelő módon figyelembe vehetők a tagállamok aggályai anélkül, hogy megkérdőjeleződne a származási ország elvének alkalmazása.”

34. módosítás ((23a) preambulumbekezdés):

„(23a) Annak érdekében, hogy valamely tagállam eseti alapon bizonyíthassa, hogy egy másik tagállamban letelepedett médiaszolgáltató műsorszolgáltatása teljesen vagy főként az ő területére irányul, e tagállam hivatkozhat olyan mutatókra, mint a hirdetés és/vagy előfizetési bevételek forrása, a szolgáltatás fő nyelve vagy a kifejezetten a közvetítés helye szerinti tagállam közönségét célzó műsorok vagy kereskedelmi kommunikációk megléte. Továbbá a jogszabályok kijátszása miatt indított eljárás összefüggésében ezen tagállamnak bizonyítania kell a másik tagállamban letelepedett médiaszolgáltató általi visszaélést vagy csalárd magatartást.”

35. módosítás ((24) preambulumbekezdés):

„(24) Az irányelv értelmében a származási ország elvének ellenében a tagállamok továbbra is hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a szabad mozgást a televíziós műsorszórás és a nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatások területén, de csak a 2a. cikkben felsorolt feltételekkel és az ezen irányelvben előírt eljárás szerint. Az Európai Bíróság ugyanakkor következetesen érvényesíti ítélkezési gyakorlatában azt az elvet, hogy a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó bárminemű korlátozást, hasonlóképpen a Szerződésben lefektetett alapelvektől történő bárminemű eltéréshez, megszorítóan kell értelmezni. A nemlineáris médiaszolgáltatások tekintetében a 89/552/EGK irányelv 2a. cikke szerinti intézkedések bevezetésének lehetősége felváltja azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállamok eddig a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében és 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint hozhattak meg a 89/552/EGK irányelv 3d. és 3e. cikkével koordinált területek vonatkozásában.”

36. módosítás ((25) preambulumbekezdés):

„(25) A „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szabályozás alkalmas módját gondos elemzés alapján kell meghatározni, és különösen azt kell megvizsgálni, hogy az adott ágazatban és problémakörben a jogalkotás vagy más alternatív módszer, például a társszabályozás vagy az önszabályozás jelenti-e a legjobb megoldást. Ezenkívül a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok eltérő jogi hagyományainak megfelelően alkalmazott társ- és önszabályozási eszközök fontos szerepet játszhatnak a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításában. A közérdekű célok elérésére irányuló intézkedések a kialakulóban lévő audiovizuális médiaszolgáltatási ágazatban hatékonyabbak lesznek, ha a szolgáltatók aktív támogatásával hozzák meg őket. Az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezés, amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy a szövetségek saját maguk számára fogadjanak el közös irányelveket. A tagállamok eltérő jogi hagyományaiknak megfelelően elismerik azt a szerepet, amelyet egy eredményes önszabályozás a hatályos jogszabályok és bírósági és/vagy közigazgatási mechanizmusok kiegészítőjeként betölthet, továbbá az irányelv célkitűzéseinek elérésében ezáltal betöltött hasznos szerepet. Azonban bár az önszabályozás kiegészítő módszer lehet ezen irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtását illetően, nem válthatja fel a nemzeti jogalkotó kötelezettségét. A társszabályozás minimális formájában „jogi kapcsolatot” teremt az önszabályozás és a nemzeti jogalkotó között a tagállamok jogi hagyományaival összhangban.”

39. módosítás ((26a) preambulumbekezdés):

„(26a) A médiaműveltség olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan és biztonságosan tudják használni a médiát. A médiaműveltséggel rendelkező emberek megalapozottan tudnak választani; megértik a tartalom és a szolgáltatás jellegét; képesek hasznosítani az új kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek teljes körét. Ezek az említett emberek jobban meg tudják védeni magukat és családjukat a káros vagy sértő anyagoktól Ezért a médiaműveltség fejlesztését a társadalom valamennyi szegmensében ösztönözni kell és nyomon kell követni.”

218. módosítás ((27) preambulumbekezdés):

„(27) A tájékozódás alapszabadságának biztosítása és az európai uniós közönség érdekeinek teljes körű és megfelelő védelme érdekében ezért a jelentős közérdeklődésre számot tartó rendezvényre vonatkozó kizárólagos jogok gyakorlói számára elő kell írni, hogy más műsorszolgáltatóknak és a műsorszolgáltatók nevében eljáró közvetítőknek tisztességes, méltányos és diszkriminációmentes feltételekkel, de a kizárólagos jogok kellő tiszteletben tartásával jogot biztosítsanak rövid kivonatok általános híradásokban való felhasználására. Ezeket a feltételeket a közérdeklődésre számot tartó esemény előtt időben kell közzétenni úgy, hogy az érdekelteknek megfelelő idő álljon rendelkezésére joguk gyakorlásához. A rövid kivonatokat a műsorszolgáltatók szabadon választhatják ki a közvetítő műsorszolgáltató jeléből, és kötelesek legalább a forrást megjelölni, kivéve, ha ez gyakorlati okokból nem kivitelezhető. Az ilyen rövid kivonatok nem lehetnek hosszabbak 90 másodpercnél és azokat az esemény lezárulta előtt, illetve sportesemények esetében a napi játékidő vége előtt közvetíteni kell – aszerint, hogy melyik következik be hamarabb.

E rendelkezéseket az egyes műsorszolgáltatóknak a szerzői jogra vonatkozó közösségi jogszabályokból és nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

A tagállamok általában azáltal segítik elő az egyes események elérhetőségét, hogy hozzáférést biztosítanak a műsorszolgáltató jeléhez. Azonban egyéb, egyenértékű módszert is választhatnak. Lehetővé tehetik többek között az említett események színhelyére való bejutást.

A hírekhez való határokon átnyúló hozzáférési jogot csak szükség esetén kell érvényesíteni; ennek megfelelően, ha ugyanabban a tagállamban más műsorszolgáltató már kizárólagos jogot szerzett a szóban forgó rendezvényre, akkor a hozzáférést attól a műsorszolgáltatótól kell kérni.”

46. módosítás ((32) preambulumbekezdés):

„(32) A kiskorúak és az emberi méltóság védelmében meghozott intézkedéseket gondosan egyensúlyban kell tartani a véleménynyilvánításnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapjogával. A szóban forgó intézkedések – PIN-kód (személyi azonosítószám) vagy címkével való ellátás – céljaként azonban azt kell kitűzni, hogy különösen a nemlineáris szolgáltatások tekintetében gondoskodjanak a kiskorúak és az emberi méltóság kellő szintű védelméről olyan eszközökkel, amelyek egyes műsorok sugárzása előtt egyértelműen felhívják a figyelmet azok sajátos jellegére az Európai Unió alapjogi chartájának 1. és 24. cikkével összhangban.”

104. módosítás [3d. cikk, (1d) bekezdés] új (32a) preambulumbekezdésként:

„(32a) Egy adott tagállam joghatósága alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatóra minden esetben vonatkoznak a gyermekpornográfia terjesztését tiltó büntetőjogi rendelkezések.”

214. módosítás ((35) preambulumbekezdés):

„(35) A nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatások potenciálisan részben a lineáris szolgáltatások helyére léphetnek. Ennek megfelelően lehetőség szerint támogatniuk kell az európai alkotások terjesztését és készítését, és ennek révén aktívan hozzá kell járulniuk a kulturális sokszínűség előmozdításához. Az európai alkotások ilyen támogatása megvalósulhatna például az európai alkotások gazdasági teljesítménnyel arányos minimális részaránya révén, az európai alkotásoknak a „video on-demand” (lekérés alapján videofilmet sugárzó szolgáltatás) katalógusokban megtalálható minimális aránya révén vagy az európai alkotásoknak az elektronikus műsorfüzetekben történő vonzó bemutatása révén. Fontos, hogy az európai alkotások audiovizuális médiaszolgáltatásokban való népszerűsítésére vonatkozó előírások alkalmazása rendszeres értékelés tárgyát képezze. A 3f. cikk (3) bekezdésében előírt jelentésekben a tagállamoknak továbbá különösen figyelembe kell venniük e szolgáltatások pénzbeli hozzájárulását az európai alkotások készítéséhez és jogainak megszerzéséhez; az európai alkotásoknak az audiovizuális médiaszolgáltatások kínálatán belül képviselt részarányát; valamint az ilyen szolgáltatások által kínált európai alkotások felhasználók általi tényleges fogyasztását.”

57. módosítás ((41) preambulumbekezdés):

„(41) A jelen irányelvben szabályozott kereskedelmi gyakorlat körén kívül az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő tisztességtelen, például megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatra a 2005/29/EK irányelvet kell alkalmazni. Ezen túlmenően, mivel a cigaretta és más dohánytermékek nyomtatott sajtóban, információs társadalmi szolgáltatásokban és rádiós műsorszolgáltatásokban történő reklámozását megtiltó 2003/33/EK irányelv nem sérti a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseit, az audiovizuális szolgáltatások különleges jellegére tekintettel a 2003/33/EK irányelv és a 89/552/EGK irányelv közötti viszonynak a jelen irányelv hatálybalépését követően is változatlannak kell maradnia. Mivel továbbá a 2001/83/EK irányelv egyes gyógyszerkészítmények nyilvános reklámozását megtiltó 88. cikkének (1) bekezdése ugyanezen cikk (5) bekezdése értelmében nem sérti a 89/552/EGK irányelv 14. cikkének rendelkezéseit, a 2001/83/EK irányelv és a 89/552/EGK irányelv közötti viszonynak a jelen irányelv hatálybalépését követően is változatlannak kell maradnia. Továbbá ezen irányelv nem sérti az élelmiszerekre alkalmazandó, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló …/…/… európai parlamenti és tanácsi rendeletet.”

58. módosítás ((42) preambulumbekezdés):

„(42) Az új technológiák elterjedtebb alkalmazásából adódóan (például videofelvevők és a megnövekedett csatornaválaszték) többé nem indokoltak a klasszikus reklámra vonatkozó, a nézők védelmét célzó részletes szabályok. Ez az irányelv nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltató számára azzal a megkötéssel, hogy a reklám nem bonthatja meg indokolatlanul a műsorok egységét.”

219. módosítás ((46) preambulumbekezdés):

„(46) A termékmegjelenítés a filmművészeti alkotások és a televízió céljára készült filmek körében valós gyakorlatnak számít, de a tagállamok eltérően szabályozzák. A versenyegyenlőség biztosítása és ezáltal az európai médiaipar versenyképességének fokozása érdekében meg kell állapítani a termékmegjelenítés szabályait. Hasznos lehet egy pozitív lista felállítása, amely olyan tartalomtípusokban engedélyezi a termékmegjelenítést, amelynek nincs fölérendelt véleményformáló funkciója, továbbá olyan esetekben, amikor a termékmegjelenítésért nem nyújtanak, illetve csekély mértékben nyújtanak ellenszolgáltatást. A termékmegjelenítés fogalma minden olyan audiovizuális kereskedelmi kommunikációt felölel, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy mindezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy – általában fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – műsorban jelenik meg. A termékmegjelenítésre ugyanazok a mennyiségi szabályok és korlátozások alkalmazandók, mint a reklámra. A termékmegjelenítésnek ezenkívül különleges követelményeknek kell megfelelnie. Eszerint nem sérülhet a médiaszolgáltató szerkesztői felelőssége és függetlensége. Különösen a terméknek a műsorba történő bevonása nem keltheti azt a benyomást, hogy a műsor vagy annak bemutatói támogatják a terméket. Ezenkívül a terméket nem szabad „túlzottan hangsúlyozni”. Eszerint a termék hangsúlyozása nem megengedett, ha azt a műsor szerkesztői követelményei vagy az élet valósághű ábrázolásával kapcsolatos követelmények nem indokolják. A szponzorálást és termékmegjelenítést döntően az különbözteti meg, hogy a termékmegjelenítés során a termékre való utalás beépül a műsor menetébe. A szponzori utalások is feltűnhetnek a műsor során, azonban azok nem részei a cselekménynek.”

63. módosítás ((47) preambulumbekezdés):

„(47) Annak érdekében, hogy tevékenységüket részrehajlástól mentesen és átlátható módon végezhessék és hozzájáruljanak a pluralizmushoz, a szabályozóknak függetlennek kell lenniük a nemzeti kormányoktól és az audiovizuális médiaszolgáltatóktól. Az irányelv helyes alkalmazása érdekében elengedhetetlen a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti szoros együttműködés. Hasonlóképpen különösen fontos a tagállamok közötti és a tagállami szabályozó hatóságok közötti szoros együttműködés, tekintettel az egyik tagállamban letelepedett műsorszolgáltató által adott esetben a másik tagállamra kifejtett hatásra. Amennyiben a nemzeti jog engedélyezési eljárást ír elő és több tagállam érintett, kívánatos, hogy a megfelelő hatóságok kapcsolatba lépjenek egymással az engedély megadása előtt. Ennek az együttműködésnek ki kell terjednie a 89/552/EGK irányelvvel szabályozott valamennyi területre, különös tekintettel a 2., 2a. és 3. cikkre.”

64. módosítás ((47a) preambulumbekezdés):

„(47a) A kulturális sokszínűség, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiapluralizmus az európai audiovizuális szektor néhány fontos szempontja, és ezért a demokrácia és a sokszínűség elengedhetetlen feltétele.”

65. módosítás ((47b) preambulumbekezdés):

„(47b) A fogyatékkal élő és idősebb embereknek a közösség társadalmi és kulturális életében való részvételhez és az ezekbe történő integrálódásához fűződő joga elválaszthatatlan a hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatások biztosításától. Az audiovizuális médiaszolgáltatások hozzáférhetősége magában foglalja a jelbeszédet, a feliratozást, a hangos kísérőszöveget és a közérthető képernyőmenüket, de nem korlátózódik kizárólag ezekre.”

Rendelkező rész:

Az 1. cikkben említett fogalommeghatározásokra vonatkozóan a Bizottság a következőket tudja elfogadni:

A 66. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „a) „audiovizuális médiaszolgáltatás”: a Szerződés 49. és 50. cikkének értelmében vett olyan szolgáltatás, amely a médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozik, és amelynek elsődleges célja a nagyközönség tájékoztatását, szórakoztatását vagy nevelését célzó műsorszolgáltatás a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Az ilyen audiovizuális médiaszolgáltatás lehet az ezen cikk c) pontjában meghatározott televíziós műsorszolgáltatás, vagy az ezen cikk e) pontjában meghatározott lekérhető szolgáltatás, és/vagy audiovizuális kereskedelmi kommunikáció;” A módosítás utolsó mondatát el kell hagyni, mivel az „elsődleges cél” feltétele eleve kizárja a hírlapok és folyóiratok elektronikus változatát az irányelv alkalmazási területéből, ahogy azt a 15. preambulumbekezdés világosan kimondja.

A 68. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „c) „televíziós műsorszolgáltatás”: (azaz lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás) médiaszolgáltató által nyújtott, a műsorok egyidejű megtekintését célzó olyan audiovizuális médiaszolgáltatás, amely egy adott műsorrenden alapul;”

A 205. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „(e) „lekérhető szolgáltatás”: (azaz nemlineáris audiovizuális médiaszolgáltatás) olyan a médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatás, amely alkalmas a médiaszolgáltató által kínált műsorkatalógus alapján programok nézésére, a felhasználó által választott időpontban és saját egyéni kérésének megfelelően;”

A 70. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „f) „audiovizuális kereskedelmi kommunikáció”: olyan hangos vagy néma képek, amelyek célja a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy vagy egyéb jogalany árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen kép fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kíséri a műsort vagy jelenik meg abban. Az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció többek között magában foglalja a televíziós reklámozást, a szponzorálást, a távértékesítést és a termékmegjelenítést;”

A 71. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „h) „burkolt audiovizuális kereskedelmi kommunikáció”: áruk, szolgáltatások, illetve valamely áru gyártója vagy szolgáltatás szolgáltatója nevének, védjegyének vagy tevékenységének szavakban vagy képekben megfogalmazott, műsorban történő bemutatása, ha ez a bemutatás a médiaszolgáltató szándéka szerint hirdetési célokat szolgál, és természetét tekintve félrevezetheti a közönséget. Az ilyen jellegű bemutatást szándékosnak kell tekinteni különösen akkor, ha fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében nyújtják;”

A 73. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „i) „szponzorálás”: olyan hozzájárulás, amelyet audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtásával vagy audiovizuális alkotások készítésével nem foglalkozó köz- vagy magánvállalkozás, vagy természetes személy nyújt audiovizuális médiaszolgáltatások vagy műsorok finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit;”

A 77. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „aa) „műsor”: olyan hangos vagy néma mozgóképek sora, amely a médiaszolgáltató által készített vagy összeállított műsorrenden vagy katalóguson belül egyedi elemet alkot, és amely formájában és tartalmában a televíziós műsorszolgáltatás formájához és tartalmához hasonlítható;”

A 137. módosítás egy olyan fogalommeghatározásnak az irányelv 6. cikkébe történő belefoglalására tesz javaslatot, amelyet a 97/36/EK irányelv (36) preambulumbekezdése már említ. A Bizottság a fogalommeghatározást elvben el tudja fogadni az 1. cikkben a következő átfogalmazást után: „(2) A „független producer” meghatározásakor a tagállamok főleg a produkciós cég tulajdonlását és tulajdoni jogait, valamint az ugyanazon műsorszolgáltatónak biztosított azonos műsorokat veszik figyelembe.”

A fogalommeghatározásokat úgy változtatták meg, hogy a módosítások így jobban összhangban legyenek a Tanács általános megközelítésével.

Az irányelv 2a. cikke szerinti eljárásra vonatkozóan a Bizottság a 82. módosítást elvben el tudja fogadni a következő átfogalmazás után:

"2. A tagállamok az alábbi feltételek teljesülése esetén ideiglenesen eltérhetnek az (1) bekezdéstől:

a) egy másik tagállamból származó audiovizuális médiaszolgáltatás nyilvánvalóan, komolyan és súlyosan sérti a 22. cikk (1) vagy (2) bekezdését, a 3d. vagy a 3e. cikkeket;

b) a megelőző 12 hónap során a médiaszolgáltató legalább két korábbi alkalommal megsértette az a) pontban említett rendelkezéseket;

c) az érintett tagállam írásban értesítette a médiaszolgáltatót, a székhelye szerinti tagállamot és a Bizottságot a rendelkezések állítólagos megsértéséről és azon intézkedésekről, amelyeket ilyen jogsértések újbóli előfordulása esetén tenni szándékozik;

d) a székhely szerinti tagállammal és a Bizottsággal folytatott konzultációk nem eredményeztek barátságos rendezést a c) pontban említett értesítést követő 15 napon belül, és a feltételezett jogsértés továbbra is fennáll.

A Bizottság a tagállam által hozott intézkedésekről szóló értesítést követő két hónapon belül döntést hoz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések összeegyeztethetőek-e a közösségi joggal. Ha úgy határoz, hogy nem, a tagállam köteles haladéktalanul megszüntetni az érintett intézkedéseket.”

Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárásra vonatkozóan a Bizottság a 220. módosítást részben el tudja fogadni a következő átfogalmazás után:

„(1) A tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, feltéve, hogy az ilyen szabályok összhangban állnak a közösségi joggal.”

A rövid híradásra [3b. cikk] vonatkozóan a Bizottság elvben el tudja fogadni a következőket:

A 223. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Közösségben letelepedett semmilyen műsorszolgáltatót sem akadályozzanak meg a rövid híradás céljából az adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató által kizárólagosan közvetített, nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez való méltányos, ésszerű és diszkriminációmentes hozzáférésben.”

A 97. módosítást az alábbi átfogalmazás után: „(3) E cikk egyéb bekezdéseinek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy – jogrendjüknek és -gyakorlatuknak megfelelően – az említett rövid híradások felhasználási módjait és feltételeit megfelelően meghatározzák, különösen az esetleges kompenzációs rendelkezésekre vonatkozóan.”

A 98. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„(4) A (2) bekezdés helyett a tagállamok egy olyan egyenértékű rendszert is létrehozhatnak, amely más módon valósítja meg a méltányos, ésszerű és diszkriminációmentes hozzáférést.”

Az alapvető szintű rendelkezésekre vonatkozóan a Bizottság a következőket tudja elfogadni:

Annak érdekében, hogy a módosításokat jobban összhangba hozza a Tanács általános megközelítésével (3b. cikk), a Bizottság a 107. módosítást elvben el tudja fogadni a következő átfogalmazás után:

„3e. cikk

A tagállamok alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások nem tartalmaznak faji hovatartozáson, nemen, valláson vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltést.”

Az európai produkciók terjesztését illetően a Bizottság elvben el tudja fogadni a következőket:

A 108. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„3f. cikk

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által biztosított lekérhető szolgáltatások – az erre alkalmas eszközökkel és körben – elősegítik az európai alkotások előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést. A szolgáltatások említett elősegítése többek között vonatkozhat az említett szolgáltatások által az európai alkotások készítéséhez és jogainak megszerzéséhez nyújtott pénzbeli hozzájárulásra, vagy az európai alkotásoknak a szolgáltatás által biztosított műsorkatalógusban való megjelentetésére és kiemelésére.”

A 109. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„(4) A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk és egy független vizsgálat alapján jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az (1) bekezdés alkalmazásáról, és ebben figyelembe veszi a piaci és a technológiai fejlődést, valamint a kulturális sokféleségre vonatkozó célkitűzést.”

A kereskedelmi kommunikációra vonatkozóan a Bizottság a következőket tudja elfogadni:

A 3g. cikket érintő 114. és 225. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatók által folytatott audiovizuális kereskedelmi kommunikáció megfeleljen a következő követelményeknek:

a) az audiovizuális kereskedelmi kommunikációnak azonnal felismerhetőnek és a szerkesztői tartalomtól megkülönböztethetőnek kell lennie. Tilos a burkolt audiovizuális kereskedelmi kommunikáció.

b) az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat;

c) az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció:

i. nem sértheti az emberi méltóságot;

ii. nem tartalmazhat fajon, nemen vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló megkülönböztetést;

iii. nem sérthet vallásos vagy politikai meggyőződést;

iv. nem bátoríthat egészségi vagy biztonsági szempontból ártalmas magatartásra;

v. nem bátoríthat környezetvédelmi szempontból súlyosan káros magatartásra;

d) tilos a cigarettára és más dohánytermékekre vonatkozó audiovizuális kereskedelmi kommunikáció bármely formája;

e) az alkoholtartalmú italokra vonatkozó audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem célozhat kifejezetten kiskorúakat, és nem bátoríthat a szóban forgó italok mértéktelen fogyasztására;

f) tilos az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció azon gyógyszertermékekre és gyógykezelésekre vonatkozóan, amelyek csak rendelvényre és abban a tagállamban állnak rendelkezésre, melyek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik;

g) az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem okozhatja kiskorúak erkölcsi vagy fizikai romlását. Ennek megfelelően közvetlenül nem buzdíthat kiskorúakat termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérbevételére tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával, közvetlenül nem bátoríthat kiskorúakat arra, hogy rávegyék szüleiket vagy másokat a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, nem használhatja ki a kiskorúak szüleik, tanáraik és más személyek iránt érzett különleges bizalmát, és nem ábrázolhatnak indokolatlanul kiskorút veszélyes helyzetben.

(2) A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell ösztönöznie az audiovizuális szolgáltatókat, hogy alakítsanak ki magatartási kódexet a hirdetést, szponzori közleményt vagy egészségtelen és nem megfelelő – nagy zsír-, cukor- és sótartalmú, illetve szeszesitalnak minősülő – élelmiszereket és italokat népszerűsítő reklámokat tartalmazó vagy ilyennel megszakított gyermekprogramokra vonatkozóan.”

Az termékmegjelenítést (3i. cikk) illetően a Bizottság el tudja fogadni a következőket:

A 227. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„(1) A termékmegjelenítés nem engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve – amennyiben a tagállamok nem határoznak másképp – a termékmegjelenítés engedélyezhető:

- filmművészeti alkotásokban, az audiovizuális médiaszolgáltatások számára készített filmekben és sorozatokban, könnyű szórakoztató és sportműsorokban; vagy

- azokban az esetekben, ahol nem történik kifizetés, de bizonyos termékeket és szolgáltatásokat ingyenesen biztosítanak.

Az első francia bekezdésben említett eltérés nem vonatkozik a gyermekműsorokra.

(3) A termékmegjelenítést tartalmazó műsoroknak legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) tartalmuk és – televíziós műsorszolgáltatás esetében – időbeosztásuk semmilyen körülmények között nem befolyásolható oly módon, hogy ez hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére vagy szerkesztői függetlenségére;

b) az adás nem bátoríthat közvetlenül áru vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérlésére, és nem tartalmazhat különösen árukat vagy szolgáltatásokat konkrét formában népszerűsítő utalásokat;

c) az adott termék nem kaphat aránytalan kiemelést;

d) a nézőket tájékoztatni kell a termékmegjelenítésről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorokat a nézők általi félreértések elkerülése végett meg kell jelölni a műsor elején és végén, valamint amikor egy műsor a reklámszünet után folytatódik.

Abban az esetben, ha a termékmegjelenítésért járó kifizetést vagy hasonló ellenszolgáltatást nem a médiaszolgáltató kapja, a tagállamok eltekinthetnek a d) pontban meghatározott követelmények teljesítésétől.

(4) A műsorok egyetlen esetben sem tartalmazhatják a következő termékek megjelenítését:

- dohánytermék és cigaretta, vagy olyan vállalkozások termékmegjelenítése, amelyeknek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése; vagy

- konkrét gyógyszerkészítmények vagy gyógykezelések, amelyek abban a tagállamban, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, csak vény ellenében vehetők igénybe.

(5) E cikk rendelkezéseit csak [dátum: az irányelv átültetési határideje] követően készített műsorokra kell alkalmazni.”

Az elérhetőségi kérdésekre vonatkozóan a Bizottság el tudja fogadni a 135. módosítást az alábbi átfogalmazást követően:

„3j. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatásokat fokozatosan – és amennyiben kivitelezhető – hozzáférhetővé tegyék a látási vagy hallási fogyatékkal élők számára.

(2) A Bizottság 26. cikk szerinti jelentésének tartalmaznia kell az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósításában elért haladást is.”

A klasszikus reklám beillesztésére vonatkozóan (11. cikk) a Bizottság a 228. és 208. módosítást részben el tudja fogadni az alábbi átfogalmazást követően:

„11. cikk

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a műsorban elhelyezett reklám vagy távértékesítés – figyelembe véve a természetes szüneteket, illetve a műsor hosszát és jellegét – ne sértse a műsor egységét vagy a jogosultak jogait.

(2) A televízió számára készült filmek (a sorozatok és a dokumentumműsorok kivételével), a filmművészeti alkotások és a hírműsorok közvetítése minden egyes teljes 30 perc hosszúságú időszakban legfeljebb egyszer szakítható meg reklámmal és/vagy távértékesítéssel. A gyermekműsorok közvetítése megszakítható reklámmal és/vagy távértékesítéssel minden egyes 30 perc hosszúságú időszakban egyszer, feltéve, hogy a műsorok tervezett időtartama meghaladja a 30 percet. A vallási szertartások nem szakíthatók meg reklámmal vagy távértékesítéssel.”

A távértékesítésre vonatkozóan a Bizottság el tudja fogadni a 229. módosítást az alábbi átfogalmazást követően:

„18a. cikk

A távértékesítési műsort képi vagy hangeszközökkel egyértelműen felismerhetővé kell tenni és annak megszakítás nélkül legalább 15 percig kell tartania.

A szabályozó hatóságokra vonatkozóan a Bizottság el tudja fogadni a 147. és 149. módosítást az alábbi átfogalmazást követően:

„23b. cikk

„(1) A tagállamok létrehozzák a nemzeti szabályozó hatóságokat és intézményeket a nemzeti jogukkal összhangban, garantálják azok függetlenségét, és biztosítják, hogy a hatáskörüket részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolják.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok egymás és a Bizottság rendelkezésére bocsátják mindazokat az információkat, amelyek ezen irányelv előírásainak alkalmazásához szükségesek. A nemzeti szabályozó hatóságok szorosan együttműködnek az ezen irányelv alkalmazásából fakadó problémák megoldásában.”

Az általános átültetési rendelkezéseket illetően a Bizottság el tudja fogadni a következőket:

A 150. módosítást az alábbi átfogalmazás után:

„26. cikk

A Bizottság ezen módosított irányelv alkalmazásáról legkésőbb […]-ig és azt követően minden harmadik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell az irányelvnek való megfelelés általános szintjét, valamint azt hogy az irányelv célkitűzéseit milyen mértékben sikerült megvalósítani, különösen a következőkre tekintettel:

- európai és független produkciók (5., 6. és 3f. cikk)

- a szolgáltatás igénybevétele fogyatékkal élő személyek által (3. cikk, hc. pont).

A Bizottság szükség esetén, különösen a jelentést megelőző időszakban bekövetkezett technológiai fejlődés és az ágazat versenyképessége, valamint a tagállamok médiaismeretei szintjének fényében további javaslatokat tesz az irányelvnek az audiovizuális médiaszolgáltatások területén tapasztalt fejlődéshez való hozzáigazítására.”

A 151. módosítást (a módosító irányelv 3. cikke) az alábbi átfogalmazás után:

„(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépésétől számított 2 éven belül] megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint a szóban forgó rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést leíró táblázatot. A tagállamok a kérdéses rendelkezések elfogadásakor gondoskodnak arról, hogy azok tartalmazzanak hivatkozást erre az irányelvre, vagy kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozás kíséretében jelenjenek meg. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.”

3.3. Következtetés

Az EK-szerződés 250. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság a fentiekben meghatározottaknak megfelelően módosítja javaslatait.

[1] A Bizottság által eredetileg elutasított 199. módosításra vonatkozó részenkénti szavazásnak köszönhetően a 215. módosítást is elvetették, de ugyanakkor ez vezetett egy, a Bizottság által elfogadott 215. módosítással megegyező módosítás elfogadásához.

[2] A módosítást azért csak elvben fogadták el, mert az eredeti számozás nem volt helyes.

[3] A chartára való utalást a Parlament javasolta a rendelkező részbe, és ezért azt csak elvben fogadták el.