52007PC0108

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.3.2007

COM(2007) 108 végleges

2007/0042 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

az Euratom Ellátási Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletről

(előterjesztő: a Bizottság)

TARTALOMJEGYZÉK

INDOKOLÁS 4

A TANÁCS RENDELETE az Euratom Ellátási Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletről 5

I. CÍM - HATÁLY 6

II. CÍM – KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK 7

1. FEJEZET: Az egységesség és teljesség elve 7

2. FEJEZET: Az évenkéntiség elve 8

3. FEJEZET: Az egyensúly elve 9

4. FEJEZET: Az elszámolási egység elve 10

5. FEJEZET: A globális fedezet elve 10

6. FEJEZET: Az egyediség elve 12

7. FEJEZET: A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve 12

8. FEJEZET: Az átláthatóság elve 13

III. CÍM – A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE 13

1. FEJEZET: A költségvetés megállapítása 13

2. FEJEZET: A költségvetés szerkezete és bemutatása 14

IV. CÍM – A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 14

1. FEJEZET: Általános rendelkezések 14

2. FEJEZET: Pénzügyi szereplők 15

1. szakasz: A feladatok elkülönítésének elve 15

2. szakasz: Engedélyezésre jogosult tisztviselő 16

3. szakasz: Számvitelért felelős tisztviselő 17

3. FEJEZET: A pénzügyi szereplők felelőssége 18

1. szakasz: Általános szabályok 18

2. szakasz: Rules applicable to authorising officers by delegation 19

3. szakasz: A számvitelért felelős tisztviselőre vonatkozó szabályok 20

4. FEJEZET: Bevételi műveletek 20

1. szakasz: Általános rendelkezések 20

2. szakasz: Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések 21

3. szakasz: Az esedékessé váló követelések megállapítása 21

4. szakasz: A behajtás engedélyezése 21

5. szakasz: Behajtás 22

6. szakasz: A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések 23

5. FEJEZET: Kiadási műveletek 23

1. szakasz: Kiadásokra vállalt kötelezettség 23

2. szakasz: A kiadások érvényesítése 24

3. szakasz: A kiadás engedélyezése 25

4. szakasz: A kiadások kifizetése 25

5. szakasz: A kiadási műveletek határidői 26

6. FEJEZET: Információtechnológiai rendszerek 26

7. FEJEZET: Belső ellenőr 26

V. CÍM – KÖZBESZERZÉS 27

VI. CÍM – BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS 27

1. FEJEZET: A beszámoló bemutatása 27

2. FEJEZET: Számvitel 30

1. szakasz: Közös rendelkezések 30

2. szakasz: Általános számlák 31

3. szakasz: Költségvetési számlák 31

3. FEJEZET: Vagyonleltár 31

VII. CÍM – KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS 32

1. FEJEZET: Külső ellenőrzés 32

2. FEJEZET: Mentesítés 32

VIII. CÍM – ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33

INDOKOLÁS

Az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) az a közösségi szerv, amely a nukleáris nyersanyagok (ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok) megfelelő utánpótlásának biztosításáért felelős. Ekként kizárólagos joggal rendelkezik a Közösség területéről és azon kívülről származó nukleáris nyersanyagok beszerzési szerződéseinek megkötésére (az Euratom-Szerződés 52. cikke).

Az ügynökség a Bizottság felügyelete alá tartozik (Euratom-Szerződés 53. cikke). Az ügynökség jogi személyiséggel és pénzügyi önállósággal rendelkezik (Euratom szerződés 54. cikke). A Szerződés 54. cikke előírja, hogy az alapszabályban szerepelhet előírás az ügyviteli díjra, amely az ügynökség működési kiadásainak fedezésére szolgál.

Mivel a körülményekben változás állt be, az ügynökség alapszabályát a tanácsi határozatot követően – amelynek tervezetét ezen rendelettervezettel együtt terjesztik elő – módosítani fogják. 2002-ben a közösségi jogalkotó elfogadta az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó új költségvetési rendeletet, majd ennek 185. cikke alapján elkészítették a decentralizált szervezetekre vonatkozó költségvetési keretrendeletet. E két rendelet nem közvetlenül alkalmazandó az ügynökségre.

A Számvevőszék már több éve kéri az ügynökségre vonatkozó költségvetési rendelet elfogadását, amely hozzájárulna az intézmények által követett hatékony és eredményes pénzgazdálkodás célkitűzéseinek megvalósításához. E tényezőket figyelembe véve az tűnt a legalkalmasabbnak, hogy az ügynökség költségvetési rendeletére vonatkozó javaslatnál a 2343/2002 költségvetési keretrendeletből induljanak ki, mivel a jogi környezet nagyjából hasonló. Az említett modellt azonban az ügynökség egyedi jellegzetességeit figyelembe véve módosították is:

1. Mivel az ügynökség költségvetése kis összegű, az ügynökség alapszabályával összhangban a Bizottság a költségvetési hatóság; az átláthatóság, illetve a többi közösségi szerv keretrendeletével való összhang érdekében azonban a Tanács javaslatára a Parlament lett a mentesítésért felelős hatóság;

2. Az ügynökség szerepelhet a Bizottság által készített konszolidált beszámolóban;

3. Az ügynökségre vonatkozó költségvetési rendelet nem ír elő végrehajtási szabályokat, így egyes, benne meghatározott konkrét rendelkezések hiányában az általános költségvetési rendelet, illetve az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni;

4. Bár az ügynökség nem szerepel az általános költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott szervek között, a belső ellenőrzés feladatkörét esetében a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata látja el.

Az ügynökség alapszabálya 8. cikkének (10) bekezdése alapján az ügynökség költségvetési rendeletét az említett rendelet 185. cikkével összhangban kell elfogadni.

2007/0042 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

az Euratom Ellátási Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az ügynökség tanácsadó bizottsága és a Számvevőszék véleményére,

mivel:

5. Az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) – amelyet az ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok beszerzésével kapcsolatos bizonyos tevékenységek ellátására hoztak létre – jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel rendelkezik, amelyre speciális pénzügyi szabályokat kell kidolgozni.

6. Az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályok, illetve az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[1] közötti összhang biztosítása érdekében, és mivel az ügynökség a Közösség költségvetéséből támogatásban részesül, helyénvalónak tűnik, hogy – tekintettel az ügynökség egyedi jellegzetességeire – költségvetésének végrehajtása és ellenőrzése a lehető legnagyobb mértékben az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i bizottsági 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeleten[2] alapuljon.

7. A költségvetés megállapításának és végrehajtásának alkalmazásában újból meg kell erősíteni a költségvetési jog négy alapelvét (egységesség, globális fedezet, egyediség, évenkéntiség), valamint a teljesség, az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvét.

8. Meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselők, a belső ellenőrök és az engedélyezésre jogosult tisztviselők hatáskörét és felelősségét. Ez utóbbiak teljes körű felelősséggel tartoznak a hatáskörükben végrehajtott minden bevételi és kiadási műveletért, és elszámoltathatók tevékenységükért, beleértve adott esetben a fegyelmi eljárást is. A belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőre látja el.

9. A költségvetés megállapításának, a beszámoló bemutatásának és a mentesítések nyújtásának menetrendje, ahol releváns, igazodhat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseihez. A mentesítést a Tanács javaslata alapján a Parlament adja meg az ügynökség főigazgatójának.

10. A költségvetés minden szakasza tartalmaz egy létszámtervet. Az ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében.

11. Az ügynökség a Bizottság által a pénzügyi szabálytalanságok vizsgálatára létrehozott testülethez fordulhat, hogy az ugyanolyan eseteket azonosan értékeljék.

12. A közbeszerzések esetében az ügynökségre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint az intézményekre. Ezzel összefüggésben ki kell emelni az 1605/2002/EK, Euratom rendelet megfelelő rendelkezéseit.

13. Az ügynökség a rábízott feladatok végrehajtására csak szükség esetén és kizárólag olyan feladatok tekintetében veheti igénybe a magánjog hatálya alá tartozó külső szervek szolgáltatásait, amelyek nem foglalnak magukban közfeladatot vagy mérlegelési jogkört, ezáltal biztosítható az ügynökség felelőssége a költségvetése végrehajtásáért, és a létrehozásakor megállapított célkitűzések tiszteletben tartása.

14. A közösségi támogatás kifizetésére vonatkozó kérelméhez az ügynökségnek csatolnia kell egy pénzforgalmi előrejelzést.

15. Az ügynökség alapszabályából eredő szabályozási követelmények tekintetében a beszámoló bemutatására vonatkozó eljárást át kell dolgozni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM - HATÁLY

1. cikk

1. Ez a rendelet meghatározza az ügynökség költségvetésének megállapítására és végrehajtására alkalmazandó elveket és alapvető szabályokat.

2. E rendelet alkalmazásában:

16. „költségvetési hatóság”: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa.

17. „alapszabály”: az ügynökség új alapszabálya, amelyet a 200x xx xxxxx –i tanácsi határozattal fogadtak el.

II. CÍM – KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

2. cikk

Az ügynökség költségvetését az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET: Az egységesség és teljesség elve

3. cikk

A költségvetés az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az ügynökség számára szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.

4. cikk

Az Ügynökség költségvetése a következőkből áll:

1. a tőkebefektetések, illetve banki befektetések hozamából és kamataiból álló saját bevétel, valamint az alapszabály 10. cikkében meghatározott ügyviteli díj;

2. a Közösségek általános költségvetésében a költségvetési hatóság által meghatározott támogatás;

3. meghatározott kiadási tételekhez a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelt bevételek;

4. az ügynökség igazgatási kiadásai;

5. külön pénzügyi szabályokat fognak alkotni annak érdekében, hogy az ügynökség költségvetési forrásként kölcsönöket is igénybe vehessen (az alapszabály 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban).

5. cikk

1. Bevétel nem szedhető be és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy sorára nem könyvelték le.

2. Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik szükségesnek tartott kiadási tételhez.

3. A költségvetés által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető vagy engedélyezhető.

4. Az ügynökség tulajdonát képező pénzeszközök kamatát bevételként kell a költségvetésben szerepeltetni.

5. Az ügynökség által igénybe vett kölcsönök felhasználásával kapcsolatban külön pénzügyi szabályokat fognak alkotni.

2. FEJEZET: Az évenkéntiség elve

6. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezhetők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

7. cikk

1. A költségvetés nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, amelyek kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.

2. A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyamatban lévő pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik.

3. A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.

4. Az igazgatási előirányzatok nem differenciáltak. A pénzügyi éven túl terjedő időszakra vonatkozó, a helyi szokásokkal összhangban kötött vagy berendezések beszerzésére vonatkozó szerződésekből keletkező igazgatási kiadásokkal azon pénzügyi évre szóló költségvetést kell megterhelni, amelyben azok felmerülnek.

8. cikk

1. Az ügynökség 4. cikkben említett bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

2. Az ügynökség bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.

3. Egy adott év költségvetésében engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évben vállalt és kifizetett kiadásokat, valamint az előző pénzügyi évekből származó kötelezettségvállalásokkal szemben esedékes összegeket fedezzék.

4. A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni.

5. A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-ig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

9. cikk

1. Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.

2. A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

3. A december 31-én rendelkezésre álló, és a 17. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell vinni.

A meghatározott rendeltetésű átvitt bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell először felhasználni.

10. cikk

Amennyiben az előirányzatok lekötését követő pénzügyi években a kötelezettségvállalásokat visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, úgy az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

11. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatokat január 1-jei hatállyal lehet lekötni, amennyiben a költségvetés véglegessé vált.

3. FEJEZET: Az egyensúly elve

12. cikk

1. A költségvetési bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak egyensúlyban kell lenniük.

2. Az előirányzatok nem léphetik túl a közösségi támogatás, valamint a saját bevételek és a 4. cikkben említett egyéb bevételek összegét.

3 Az ügynökségnek kifizetett pénzeszközök az ügynökség költségvetése számára kiegyensúlyozó támogatást testesítenek meg, amely az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 81. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja értelmében előfinanszírozásnak tekintendő.

13. cikk

1. Amennyiben a 76. cikk szerinti eredményszámla egyenlege pozitív, úgy azt az év során kifizetett közösségi támogatás összegéig vissza kell fizetni a Bizottságnak.

Az Európai Közösségek általános költségvetésében (a továbbiakban: általános költségvetés) szereplő és az ügynökségnek ténylegesen kifizetett közösségi támogatás közötti különbséget meg kell szüntetni.

2. Amennyiben a 76. cikk szerinti eredményszámla egyenlege negatív, úgy azt a következő pénzügyi év költségvetésében kell feltüntetni.

3. A bevételi vagy kifizetési előirányzatokat a költségvetésben a költségvetési eljárás során a módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy a költségvetés végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.

4. FEJEZET: Az elszámolási egység elve

14. cikk

A költségvetést euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és a beszámolót is euróban kell benyújtani.

Pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap egyes műveletek nemzeti valutában történő végrehajtására.

15. cikk

1. Amennyiben az ügynökség költségvetését a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el, úgy a következő szabályokat kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési sorra lehetett volna könyvelni.

2. Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év adott alcímére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy újabb tizenkettedre.

Kifizetésekre alcímenként havonta kerülhet sor, az előző pénzügyi év adott alcímére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egy tizenkettedéig.

A bevételi és kiadási kimutatástervezetben meghatározott előirányzatok határa nem léphető túl.

3. A főigazgató kérésére, amennyiben az ügynökség tevékenységének folytonossága és a gazdálkodás körülményei szükségessé teszik, a Bizottság a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több, ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet, azokon felül, amelyeket az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre bocsátottak.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

5. FEJEZET: A globális fedezet elve

16. cikk

A 17. cikkre is figyelemmel, az összes bevétel fedezi az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni, a 19. cikkre is figyelemmel.

17. cikk

1. A következő bevételeket meghatározott kiadások finanszírozására kell felhasználni:

18. meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint adományokból, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

19. a tagállamok alaptőke-emelési tőkejegyzései, amennyiben e pénzeszközöket az ügynökség meghatározott tevékenységeire vagy kiadásaira fordítják, illetve különítik el, és ha a Tanács is így határoz.

2. Az (1) bekezdés szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

3. A költségvetés tartalmaz olyan tételeket, amelyeken az első bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, jelzi az összegüket.

18. cikk

1. A főigazgató bármely, az ügynökségnek tett adományt elfogadhat, úgymint támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

2. Az olyan adományok elfogadásához, amelyek bizonyos pénzügyi költségeket vonnak maguk után, a Bizottság előzetes engedélye szükséges, amely döntését a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben a Bizottság a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

19. cikk

1. A kifizetés iránti kérelmekből, számlákból vagy kimutatásokból – amelyek alapján később a nettó összeg kifizetését engedélyezik – az alábbi összegek vonhatók le:

20. a szerződésekben – ideértve a beszerzési szerződéseket is – részt vevő felekre kirótt kötbér jellegű büntetések;

21. a jogalap nélkül kifizetett összegek miatti kiigazítás, amely történhet közvetlen levonással ugyanazon kedvezményezett részére teljesített, azonos típusú, új kifizetésből azon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év alapján, amely tekintetében a többletkifizetésre sor került, és amely időközi kifizetést, illetve záró kifizetést eredményez.

A számlákkal és a kifizetés iránti kérelmekkel kapcsolatos engedmények, visszatérítések és egyéb levonások nem könyvelhetők el ügynökségi bevételként.

2. Az ügynökségnek nyújtott termékek vagy szolgáltatások költségeinek adómentes összegével kell megterhelni a költségvetést, amennyiben olyan adót tartalmaznak, amelyet:

22. a tagállamok az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint térítenek vissza;

23. vagy egy tagállam vagy harmadik ország egyéb vonatkozó megállapodás alapján térít vissza.

Minden nemzeti adó, amelyet az ügynökség az első albekezdés értelmében átmenetileg visel, függő számlára kerül, amíg azokat az érintett állam vissza nem téríti.

3. Minden negatív egyenleget kiadásként kell feltüntetni a költségvetésben.

4. A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az éves mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET: Az egyediség elve

20. cikk

A meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és alcím alapján kell elkülöníteni; a fejezeteket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell felosztani.

21. cikk

1. A főigazgató egy alcímen belül átcsoportosítást hajthat végre egyik jogcímcsoportból a másikba. Ezekről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

2. A főigazgató átcsoportosításokat hajthat végre egyik címből a másikba, vagy egyik alcímből a másikba a pénzügyi év előirányzatainak 10%-áig. E határ felett javaslatot tehet a Bizottságnak előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba vagy egy címen belül egyik alcímből a másikba. A Bizottságnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat; e határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

3. Az átcsoportosítási javaslatokat és az e cikk szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó tételekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

22. cikk

1. Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

2. A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat csak akkor lehet átcsoportosítani, ha azokat arra a célra használják, amelyre a bevételeket szánták.

7. FEJEZET: A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

23. cikk

1. A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban.

2. A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az ügynökség által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

3. A hatékonyság elve a felhasznált források és az elért eredmények lehető legkedvezőbb viszonyára vonatkozik.

4. Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

8. FEJEZET: Az átláthatóság elve

24. cikk

A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámoló benyújtása az átláthatóság elvének megfelelően történik.

A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges elfogadásukat követően közzé kell tenni az ügynökség weboldalán.

III. CÍM – A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET: A költségvetés megállapítása

25. cikk

1. Az előzetes költségvetést a főigazgató állítja össze az ügynökség alapszabályával összhangban.

2. Az ügynökség főigazgatója a tanácsadó bizottság véleményének birtokában minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak az ügynökség bevételi és kiadási kimutatástervezetét és munkaprogramját.

3. A tervezetnek tartalmaznia kell az ügynökség állandó és ideiglenes álláshelyeinek számát meghatározó létszámtervet[3].

4. Az általános költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság felhasználja az ügynökség tervezetét ahhoz, hogy meghatározza az ügynökségnek nyújtandó támogatás összegét, valamint az ügynökség számára a Bizottság szerint szükséges személyzet létszámát.

5. A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását.

6. A költségvetést és a létszámtervet a Bizottság a támogatás összegét, illetve a létszámtervet megállapító általános költségvetés elfogadása után hagyja jóvá, és amennyiben szükséges, a költségvetést és a létszámtervet ki kell igazítani.

26. cikk

A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet, egy, az eredeti költségvetéssel azonos módon elfogadott költségvetés-módosítással történik.

2. FEJEZET: A költségvetés szerkezete és bemutatása

27. cikk

A költségvetés magában foglalja a bevételek és a kiadások kimutatását.

28. cikk

A költségvetés a következőket tartalmazza:

1) a bevételi kimutatásban:

24. az ügynökség adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételei;

25. a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n–-2. évi bevételek;

26. a megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez.

2) a kiadási kimutatásban:

27. az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

28. a megelőző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok, és az n - -2 évben lekötött és kifizetett kiadások;

29. megfelelő megjegyzés minden alfejezethez.

29. cikk

A 25. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát.

A létszámterv kötelező határt szab az ügynökség számára; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

IV. CÍM – A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET: Általános rendelkezések

30. cikk

A főigazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. A költségvetési bevételeket és kiadásokat az ügynökség pénzügyi szabályaival összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül teljesíti a neki alárendelt szervezeti egységekben.

31. cikk

A főigazgató a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az ügynökségnek az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok alá tartozó személyzetére. A felhatalmazott személyek csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

32. cikk

1. Az e cím 2. fejezete szerinti valamennyi pénzügyi szereplő számára tilos olyan költségvetés-végrehajtási intézkedést hozni, amelynek során saját érdekei összeütközésbe kerülnek az ügynökség érdekeivel. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy az érintett szereplőnek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyet az illetékes hatóság elé kell terjeszteni.

2. Összeférhetetlenség áll fenn, ha a költségvetés végrehajtásában részt vevő személy vagy egy belső ellenőr feladatainak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélyeztetve van.

3. Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának közvetlen felettese. Amennyiben a személyzet érintett tagja a főigazgató, úgy az illetékes hatóság a Bizottság.

33. cikk

Amennyiben szükséges, a műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó külső intézményeket vagy szerveket.

2. FEJEZET: Pénzügyi szereplők

1. szakasz: A feladatok elkülönítésének elve

34. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

2. szakasz: Engedélyezésre jogosult tisztviselő

35. cikk

1. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelő – végrehajtásáért, továbbá a jogszerűség és a szabályszerűség követelményeinek való megfelelés biztosításáért.

2. A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.

3. A bevételek végrehajtása magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a beszedendő jogosultságok megállapítását, beszedési utalványok kiadását és a terhelési értesítések kiküldését. Ebbe beletartozik – adott esetben – a behajtandó követelésekről való lemondás.

4. Mint az ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője a főigazgató maga alakítja ki a szervezeti struktúrát és a belső igazgatási és ellenőrzési rendszert, valamint az ügynökség feladatainak ellátásához megfelelő eljárásokat. Ezeket a Bizottság belső ellenőrzési szabványainak indokolt mértékű alapul vételével kell létrehozni, figyelembe véve az igazgatási környezettel és az ügynökség által finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos alacsony kockázatot.

5. Valamely művelet engedélyezése előtt olyan tisztviselőnek kell ellenőriznie annak működési és pénzügyi vonatkozásait, aki nem azonos a tevékenységet kezdeményező személlyel. Egy művelet kezdeményezése és előzetes ellenőrzése két különálló feladat.

6. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól mentesítő határozat dátumától számított öt évig megőrzi a végrehajtott műveletekkel kapcsolatos bizonylatokat.

36. cikk

1. A 35. cikk (5) bekezdésében említett művelet kezdeményezése minden olyan műveletet magában foglal, amely előkészíti a költségvetésnek a 30. és 31. cikkben említett, illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi végrehajtására vonatkozó jogi aktusok elfogadását.

2. A 35. cikk (5) bekezdésében említett művelet előzetes ellenőrzése magában foglal minden olyan előzetes ellenőrzést, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végez a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.

3. Minden műveletet legalább előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy:

30. a kiadások rendben vannak, és megfelelnek a vonatkozó rendelkezéseknek;

31. alkalmazzák a 23. cikkben említett, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

4. A (2) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtásával megbízott tisztviselő vagy egyéb alkalmazott nem lehet azonos azzal, aki az (1) bekezdésben említett kezdeményezési feladatokat végzi, és nem lehet annak beosztottja.

5. A pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzéséért felelős személynek rendelkeznie kell az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel, és figyelembe kell vennie a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló külön szabályzatot.

37. cikk

A főigazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés (a továbbiakban: „az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentése”) formájában tesz jelentést a Bizottságnak, amellyel egyidejűleg pénzügyi és vezetői tájékoztatást is ad.

A jelentés kitér arra, hogy mennyiben sikerült a műveletek kitűzött céljait elérni, ismerteti a műveletekkel összefüggő kockázatokat, a biztosított források felhasználását és a belső ellenőrzési rendszer működését. A 66. cikk szerinti belső ellenőr figyelembe veszi az éves tevékenységi jelentést, és minden egyéb megjelölt információt.

38. cikk

A személyzetnek a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő olyan tagja, aki úgy véli, hogy felettese azt kívánja tőle, hogy olyan döntést alkalmazzon, vagy olyan döntésbe egyezzen bele, amely törvénybe ütköző, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével vagy azon szakmai szabályokkal, amelyek betartását megkövetelik tőle, erről írásban értesíti a főigazgatót, és amennyiben ez utóbbi nem hoz intézkedéseket ésszerű határidőn belül, úgy a 43. cikk (4) bekezdésében említett testületet. Bármely olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, értesíti az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságokat és szerveket.

39. cikk

Amennyiben a 31. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan hatáskör-átruházásra kerül sor, úgy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 35. cikk (1), (2) és (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3. szakasz: Számvitelért felelős tisztviselő

40. cikk

1. Az Bizottság kinevez egy, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata hatálya alá tartozó, számvitelért felelős tisztviselőt, aki az ügynökségen belül a következőkért felelős:

32. a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

33. a beszámoló elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

34. a könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

35. a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör VII. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

36. a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására megállapított rendszerek érvényesítése;

37. pénztárkezelés.

2. A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az ez utóbbi által megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon beszámoló elkészítéséhez, amelyek a valóságnak megfelelő képet adnak az ügynökség vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról.

3. Egyedül a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy pénzt és egyéb vagyontárgyakat kezeljen. A számvitelért felelős tisztviselő felel továbbá ezen eszközök megóvásáért.

4. A számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztottjaira, amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen.

5. A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, és azok jogait és kötelezettségeit.

3. FEJEZET: A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz: Általános szabályok

41. cikk

1. Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőktől az őket kinevező hatóság bármikor, átmenetileg vagy véglegesen visszavonhatja a felhatalmazást.

2. A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt a Bizottság bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól. A Bizottság ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

42. cikk

1. E fejezet rendelkezései nem érintik azon büntetőjogi felelősséget, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a 41. cikkben említett személyek viselnek az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseinek, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezéseknek megfelelően.

2. Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőt, számvitelért felelős tisztviselőt és előlegelszámoló tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli, a 43. és 44. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

2. szakasz: Rules applicable to authorising officers by delegation

43. cikk

1. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli. Ennek megfelelően kötelezhető, hogy teljes egészében vagy részben jóvátegye azon károkat, amelyeket a Közösségeknek feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott, különösen, ha követelések megállapításáról rendelkezik vagy beszedési utalványt állít ki, kiadást eszközöl vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy az megfelelne e költségvetési rendeletnek és végrehajtási szabályainak.

Ugyanez érvényes, ha – súlyos kötelességszegéssel – nem készít el egy esedékessé váló követelés megállapításáról szóló dokumentumot, vagy elmulasztja egy beszedési utalvány kiállítását, vagy indokolás nélkül késve állítja azt ki, vagy elmulasztja egy olyan kifizetési utalvány kiállítását, vagy indokolás nélkül késve állítja azt ki, amely által a közösségi szervnek harmadik féllel szemben polgári jogi felelőssége keletkezhet.

2. Amennyiben a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő egy, a felelősségi körébe tartozó határozat meghozatala során úgy véli, hogy a határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, erről írásban értesíti a felhatalmazást adó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság írásban indokolt utasításokat ad a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott döntés végrehajtására, úgy ez utóbbinak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthető felelősnek; végrehajtja az utasítást, hacsak hatályos büntetőjogi rendelkezésekbe vagy vonatkozó biztonsági normákba nem ütközik.

3. Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a belső igazgatási és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

4. A Bizottság által az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 66. cikke (4) bekezdésével összhangban a pénzügyi szabálytalanság és annak esetleges következményei megállapítására létrehozott testület ugyanazon jogokat gyakorolhatja az ügynökség tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében.

E testület véleménye alapján a főigazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény a főigazgatót is érinti, úgy a testület azt a belső ellenőrnek és a Bizottságnak küldi meg.

5. A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet az ügynökségnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott.

A kinevezéssel megbízott hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

3. szakasz: A számvitelért felelős tisztviselőre vonatkozó szabályok

44. cikk

Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában megállapítottak szerint a számvitelért felelős tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

1. a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

2. bankszámlák vagy postai elszámolási számlák módosítása az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes értesítése nélkül;

3. olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

4. esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

4. FEJEZET: Bevételi műveletek

1. szakasz: Általános rendelkezések

45. cikk

Az ügynökség a közösségi támogatás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott, és e kérelemhez csatol egy pénzforgalmi előrejelzést.

46. cikk

A Bizottság által támogatás formájában az ügynökségnek kifizetett pénzeszközök után járó kamatok az általános költségvetést illetik meg.

2. szakasz: Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések

47. cikk

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden, az Ügynökség felé fennálló tartozás kiváltására vagy módosítására alkalmas intézkedést vagy helyzetet illetően az esedékessé váló követelésekre vonatkozó előzetes becslést készít.

3. szakasz: Az esedékessé váló követelések megállapítása

48. cikk

1. Az esedékessé váló követelések megállapítása során a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

38. ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

39. meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás tényét és összegét;

40. ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

2. Minden nem vitatott, rögzített összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvánnyal kell megállapítani, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés kísér. Mindkét dokumentumot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki és küldi el.

3. A hatályos jogi vagy szerződéses előírások sérelme nélkül, a terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett követelés az 1605/2002/EK, Euratom rendelet részletes végrehajtási szabályaival összhangban kamatozik.

4. Kellően indokolt esetekben bizonyos rendszeres bevételi tételek ideiglenesen állapíthatók meg.

Az ideiglenes megállapítás több, meghatározott összeg beszedésére vonatkozik, amelyeket ezért nem kell egyedileg megállapítani.

A pénzügyi év vége előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő módosítja az ideiglenesen megállapított összegeket, hogy azok megfeleljenek a ténylegesen megállapított követeléseknek.

4. szakasz: A behajtás engedélyezése

49. cikk

A behajtás engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított esedékessé váló követelést.

5. szakasz: Behajtás

50. cikk

1. A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell téríttetni.

2. A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselő kellő gondossággal jár el annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség hozzájusson a bevételeihez, valamint gondoskodik az Ügynökség jogainak védelméről.

3. Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt tervezi, hogy lemond egy megállapított esedékessé váló követelés beszedéséről, úgy biztosítja, hogy a lemondás szabályosan történik, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

E lemondás az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ilyen döntési jogkört nem ruházhat át.

A lemondó határozat megállapítja, milyen lépések történtek a beszedés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

4. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő törli a megállapított esedékessé váló követelést, ha bebizonyosodik, hogy jogi vagy ténybeli hiba miatt a követelést nem szabályszerűen állapították meg. Az ilyen törlés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.

5. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfelé vagy lefelé kiigazítja a megállapított követelés összegét, amennyiben egy ténybeli tévedés a követelés összegének megváltoztatását idézi elő, feltéve hogy e korrekció nem tartalmazza az ügynökség javára megállapított igény elvesztését. E kiigazítás az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.

51. cikk

Az esedékes összeg tényleges beszedését a számvitelért felelős tisztviselő könyveli le, és arról tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

52. cikk

1. Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és az adós értesítését követően azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a végrehajtást.

2. Az ügynökség olyan adóssal szembeni követeléseit, aki maga az ügynökséggel szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik, a számvitelért felelős tisztviselő a beszedés során a megfelelő összegben ellenkövetelésként számítja be, amennyiben ez jogilag lehetséges.

53. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyetértésben meghosszabbíthatja a fizetési határidőt, de csak az adós írásos kérésére, amelyben az megindokolja az okokat, és feltéve hogy a következő két feltétel teljesül:

1. az adós vállalja, hogy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely a kifizetés eredeti esedékességi napján kezdődik;

2. az ügynökség jogainak védelme érdekében az adós pénzügyi garanciát ad, amely mind a tőkeösszeget, mind a kamatokat fedezi.

6. szakasz: A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

54. cikk

A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket a főigazgató fogadja el.

5. FEJEZET: Kiadási műveletek

55. cikk

Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

1. szakasz: Kiadásokra vállalt kötelezettség

56. cikk

1. A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatokat.

2. A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költségvetést terhelő költséget eredményeznek.

A költségvetési és a jogi kötelezettségvállalást – az 1605/2002/EK, Euratom rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott, kellően indokolt eseteket kivéve – ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell jóváhagynia.

3. A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

4. A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy nem ismert.

5. A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha rendszeres igazgatási kiadások fedezését szolgálja, és az összeg vagy a végső kedvezményezett nem ismert.

Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több, későbbi fizetési igényt eredményező egyedi jogi kötelezettségvállalással, vagy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos kivételes esetekben közvetlenül kifizetéssel kell teljesíteni.

57. cikk

1. Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek először költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettségbe lép harmadik felekkel.

2. Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségek n. év december 31-éig vállalhatók.

Az első albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegeit az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

3. Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, a 10. cikkel összhangban vissza kell vonni.

58. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalás elfogadása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

1. a kiadást a költségvetés megfelelő jogcímére terhelik;

2. az előirányzatok rendelkezésre állnak;

3. a kiadás megfelel az alkalmazandó rendelkezéseknek, különösen az alapszabály és az ügynökség szabályzata rendelkezéseinek, és az ezek szerint elfogadott minden jogi aktusnak;

4. érvényesül a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve.

2. szakasz: A kiadások érvényesítése

59. cikk

A kiadások érvényesítése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

1. ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;

2. ellenőrzi a követelés esedékességét;

3. megállapítja vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét.

60. cikk

1. A kiadások érvényesítése azon bizonylatokon alapul, amelyek a hitelező jogosultságát tanúsítják, a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a ténylegesen leszállított árukról és a ténylegesen elvégzett munkáról szóló nyilatkozat, vagy egyéb, a kifizetést igazoló okmányok alapján.

2. Az érvényesítésről szóló döntés a „kifizethető” jelzésnek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi feltüntetésével válik alakszerűvé.

3. Számítógéppel nem támogatott rendszerben a „kifizethető” megjelölés bélyegző formájában jelenik meg, amely az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza. Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” megjelölés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.

3. szakasz: A kiadás engedélyezése

61. cikk

1. A kiadások engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kifizetési utalvány kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az általa érvényesített kiadási tételt fizesse ki.

2. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezi és aláírja a kifizetési utalványt, majd elküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 35. cikk (6) bekezdésével összhangban megőrzi a bizonylatokat.

3. Adott esetben a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött kifizetési utalványt olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a javakat a 85. cikk (1) bekezdésében említett leltárba vették.

4. szakasz: A kiadások kifizetése

62. cikk

1. A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 49. cikke szerinti alap-jogiaktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban végrehajtották, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:

41. a teljes esedékes összeg kifizetése;

42. az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével:

43. előfinanszírozás, amelyet több kifizetésre lehet bontani;

44. egy vagy több időközi kifizetés;

45. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.

Az előfinanszírozás teljes egészében vagy részben beszámít az időközi kifizetésekbe.

A teljes előfinanszírozás és az időközi kifizetések beszámítanak a fennmaradó összegek kifizetésébe.

2. Az elszámolásokban a kifizetések teljesítésének időpontjában meg kell különböztetni egymástól az (1) bekezdésben említett különböző kifizetési módokat.

63. cikk

A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

5. szakasz: A kiadási műveletek határidői

64. cikk

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az 1605/2002/EK, Euratom rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

6. FEJEZET: Információtechnológiai rendszerek

65. cikk

Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.

7. FEJEZET: Belső ellenőr

66. cikk

1. Az Ügynökség belső ellenőrzési feladatkört hoz létre, melyet a vonatkozó nemzetközi szabályokkal összhangban kell ellátni.

2. A Bizottság belső ellenőre az Ügynökség felett ugyanazokkal a hatáskörökkel bír, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

67. cikk

1. A belső ellenőr tanácsot ad az Ügynökségnek a kockázatkezelésre vonatkozóan az irányítási és ellenőrzési rendszerekről szóló független vélemények kibocsátása, valamint a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására vonatkozó ajánlások kibocsátása útján.

Felelős különösen:

46. a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és eredményességének, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért;

47. a költségvetés végrehajtási műveleteire alkalmazandó belső ellenőrzési rendszerek alkalmasságának és minőségének felméréséért.

2. A belső ellenőr tevékenységét az Ügynökség minden tevékenységére és szervezeti egységére kiterjedően gyakorolja. Teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik azon információkhoz, amelyek munkája elvégzéséhez szükségesek.

3. A belső ellenőr jelentést tesz a Bizottságnak és a főigazgatónak megállapításairól és ajánlásairól. Ez utóbbiak biztosítják, hogy a vizsgálatok eredményeként született ajánlások alapján intézkedéseket hozzanak.

4. A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az ügynökségnek, amely, többek között, tartalmazza a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat, és az ezek nyomán hozott intézkedéseket. Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerproblémáról is, amelyet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 66. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott szaktestület tárt fel.

5. A főigazgató által összeállított és a Bizottságnak jóváhagyásra elküldött éves tevékenységi jelentés összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzéseket, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.

68. cikk

A belső ellenőr feladatainak elvégzése során hozott intézkedésekkel kapcsolatos felelősségét az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 87. cikkével összhangban kell megállapítani.

V. CÍM – KÖZBESZERZÉS

69. cikk

A közbeszerzési szerződések odaítélésére az 1605/2002/EK, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseit és a rendelet részletes végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

VI. CÍM – BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET: A beszámoló bemutatása

70. cikk

Az ügynökség éves beszámolója magában foglalja:

(a) az ügynökség pénzügyi kimutatásait;

(b) az ügynökség költségvetésének végrehajtásáról készült jelentést.

Az ügynökség beszámolójához csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést.

71. cikk

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:

(a) a pénzügyi kimutatásokban az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökben és forrásokban nem szereplő jogosultságokról és kötelezettségekről, valamint a pénzforgalomról;

(b) a költségvetési végrehajtására vonatkozó jelentések tekintetében a bevételi és kiadási műveletekről.

72. cikk

A pénzügyi kimutatásokat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell összeállítani, amelyek a következők:

(a) folyamatosság;

(b) óvatosság;

(c) a számviteli módszerek stabilitása;

(d) összehasonlíthatóság;

(e) részletesség;

(f) bruttó elszámolás;

(g) valódiság;

(h) eredményelszámolás.

73. cikk

1. Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások a pénzügyi évre vonatkozó költségeket és bevételeket mutatják a kifizetés vagy a beszedés időpontjától függetlenül.

2. Az eszközök és források értékét az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 132. cikkében előírt számviteli módszerek által megállapított értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

74. cikk

1. (1) A pénzügyi kimutatást euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazza:

48. a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás, amelyek az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; ezen adatokat a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló tanácsi irányelvben megállapított szerkezettel összhangban, de az ügynökség tevékenységeinek sajátos jellegét figyelembe véve kell közölni;

49. az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető pénzforgalmi jelentés;

50. a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, amely részletesen bemutatja a tőkeszámlák egyes tételeinek az év folyamán bekövetkezett növekedését vagy csökkenését.

2. A pénzügyi kimutatás melléklete kiegészíti és magyarázza az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben azok az ügynökség tevékenységére vonatkoznak.

75. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő adatokat euróban kell megadni. A jelentések a következőkből állnak:

51. a költségvetési eredménykimutatás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

52. a költségvetési eredménykimutatás melléklete, amely kiegészíti és magyarázza a kimutatásban szereplő információkat.

76. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő az ügynökség előzetes beszámolóját, valamint az e rendelet 71. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést megküldi

1. a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a következő év március 1-éig, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.

2. a Számvevőszéknek a következő év március 31-éig.

77. cikk

1. A Számvevőszék június 15-ig megteszi az ügynökség előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit.

2. Amint az ügynökség kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, a főigazgató saját hatáskörében összeállítja az ügynökség végleges beszámolóját, és elküldi azt az ügynökség tanácsadó bizottságának, amely véleményezi a beszámolót.

3. A főigazgató a végleges beszámolót a tanácsadó bizottság véleményével együtt legkésőbb a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

4. A végleges beszámolót közzé kell tenni az ügynökség weboldalán.

5. A főigazgató szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre.

2. FEJEZET: Számvitel

1. szakasz: Közös rendelkezések

78. cikk

1. Az ügynökség számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, csoportosítását és nyilvántartását.

2. A számlák tartalmazzák az általános számlákat és a költségvetési számlákat. Mindkét rendszer számláit euróban vezetik, az elszámolási időszak a naptári év.

3. Az általános számlákon és a költségvetési számlákon szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni annak érdekében, hogy az 1. fejezetben említett beszámolót el lehessen készíteni.

4. A (2) és a (3) bekezdés ellenére az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

79. cikk

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 133. cikkével összhangban fogadja el az ügynökség által alkalmazandó számviteli szabályokat és módszereket, valamint a számlatükröt.

2. szakasz: Általános számlák

80. cikk

Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az ügynökség gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

81. cikk

1. A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

2. Minden könyvelési tétel – a számlák kiigazítását is beleértve – bizonylatokon alapul, amelyekre hivatkozás történik.

3. A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

82. cikk

A költségvetési év zárása után és a végső beszámoló bemutatásának időpontjáig a számvitelért felelős tisztviselő bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges a beszámoló szabályszerűségéhez, hitelességéhez és ténylegességéhez.

3. szakasz: Költségvetési számlák

83. cikk

1. A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési számlák nyilvántartanak minden, az e rendelet IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

3. FEJEZET: Vagyonleltár

84. cikk

1. Az ügynökség leltárt vezet, amely feltünteti a Közösség tulajdonát képező tárgyi eszközök, immateriális javak és befektetett pénzügyi eszközök mennyiségét és értékét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kidolgozott mintával összhangban.

Az ügynökség ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

2. Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.

VII. CÍM – KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET: Külső ellenőrzés

85. cikk

A Számvevőszék az Euratom-szerződés 160.c cikkével összhangban ellenőrzi az ügynökség kimutatásait.

86. cikk

1. Az ügynökség költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. A lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket minden, a 24. cikk szerint elfogadott döntésről és intézkedésről.

2. A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről, valamint a 31. és 40. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

87. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzést az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 139–144. cikke szabályozza.

2. FEJEZET: Mentesítés

88. cikk

1. Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az n + 2 év április 30-a előtt mentesíti a főigazgatót az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.

2. Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az igazgatót a halasztás okairól.

3. Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, úgy a főigazgató minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

89. cikk

1. A mentesítő határozat kiterjed az ügynökség bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és az ügynökségnek a mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

2. A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács vizsgálatát követően megvizsgálja az ügynökség beszámolóját és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, az ügynökség főigazgatójának válaszait, valamint a Számvevőszék minden vonatkozó külön jelentését az adott pénzügyi év tekintetében, illetve a Számvevőszéknek a beszámoló megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatát.

3. A főigazgató benyújtja az Európai Parlamenthez, annak kérésére, az összes olyan információt, amely a mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges az adott pénzügyi évre vonatkozóan, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

90. cikk

1. A főigazgató megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére.

2. Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére a főigazgató jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével meghozott intézkedésekről. Ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

VIII. CÍM – ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy beszerezzen minden olyan információt vagy magyarázatot, amely a hatáskörébe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatban szükséges.

92. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

[…]

[1] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[2] HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

[3] A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 30. cikkével összhangban az ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében.