52007PC0069

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 23.2.2007

COM(2007) 69 végleges

2007/0032 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a nép- és lakásszámlálásról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

110 | A javaslat indokai és célkitűzései A nemzetközi, európai uniós és nemzeti intézményeknek megbízható információkra van szüksége az európai uniós népességre és lakásokra vonatkozóan. Az operatív célok megfogalmazásának és a folyamat értékelésének elősegítése érdekében az Európai Unió szinte valamennyi szakpolitikája terén, mint pl. a gazdaság-, szociál-, vagy környezetvédelmi politika, kiváló minőségű népességi adatokra van szükség. A népszámlálási adatok elengedhetetlenek az európai uniós tagállamok megfelelő összehasonlításához. Az adatokat vagy közvetlenül (pl. Hány személyt érint egy bizonyos probléma/intézkedés?) vagy egy főre számított nevezőként használják fel az összehasonlításhoz. Emellett az európai szinten összehasonlítható népszámlálási adatok szolgálnak az éves népesség-előrejelzések, a mintavételes felmérések és a regionális elemzések alapjául. Ez az európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat megalapozza továbbá az európai szinten összehasonlítható lakásadatok gyűjtését. 1) Az e javaslat alapján tízévente rendelkezésre bocsátott adatok megfelelő számú változóra vonatkoznak. A fő cél, hogy a népesség szerkezetére és jellemzőire vonatkozóan árnyalt kép rajzolódjon ki, mely számos szakpolitika tervezéséhez, igazgatásához és ellenőrzéséhez szükséges mélyreható elemzést tesz lehetővé. E szakpolitikák közül számosnak van európai vonatkozása, ezért az európai uniós intézmények és a tagállamok európai szinten megbízható összehasonlításokat követelnek meg. 2) Az e javaslat alapján rendelkezésre bocsátott adatok hozzájárulnak az éves népesség-előrejelzések kiváló minőségéhez. Az éves népesség-előrejelzések általában regisztereken vagy közigazgatási intézkedések alapján frissített egyéb népességszámlálásokon alapulnak. Széles körben elismert tény, hogy az említett források statisztikai és technikai hibáit határozott időközönként népszámlálások alapján kell ellenőrizni/módosítani. Az éves népesség-előrejelzés népszámláláson alapuló ellenőrzésének/módosításának két fordulója között legfeljebb tíz év telhet el. Az e javaslat alapján történő adatgyűjtés elősegíti az éves népesség-előrejelzés elkészítését. A népességi adatok kiváló minősége rendkívül fontos, mint azt az alábbi példa is szemlélteti: – Az Európai Unió demokratikus folyamata a lehető legjobb minőségű éves népesség-előrejelzést követeli meg. Az európai Unió Tanácsa eljárási szabályzata 11. cikkének (5) bekezdése meghatározza a Tanács minősített többségi szavazásra vonatkozó eljárását. Az egyik feltétel, hogy a minősített többség az Európai Unió lakosságának 62 %-át képviselje. – Az Európai Unió támogatja a kevésbé fejlett régiók fejlődését. A Strukturális Alapok konvergenciára irányuló célkitűzése az európai uniós kohéziós politika fő prioritása. E kevésbé fejlett régiók közé sorolják azokat, melyek egy főre jutó bruttó hazai terméke kevesebb mint a közösségi átlag (EU-25) 75 %-a. Az érintett régiók meghatározásához kiváló minőségű népességi adatokra van szükség regionális szinten. A regionális népesség-előrejelzések minősége az előrejelzés alapjául szolgáló forrás megfelelő részletességű elemzésétől függ. A Strukturális Alapokra vonatkozó általános előírásokat meghatározó hatályos jogi aktus a 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet. – A népességi adatok közvetve befolyásolhatják a nemzeti számlákat. 3) A regionális kohézió, mely többnyire az egyik legfontosabb költségvetési elem, az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Az e rendeletnek megfelelően végrehajtott adatgyűjtés regionális szinten biztosítja a népességi adatoknak azt a körét, melyek a regionális kohézió fejlődésének értékeléséhez szükségesek. 4) Számos, európai uniós szinten harmonizált, fontos mintavételes felmérés során a mintavételhez és az eredmények extrapolálásához (pl. munkaerő-felmérések) a népesség szerkezetét regionális szinten jellemző statisztikai adatokra van szükség. A felmérés eredményeinek összehasonlíthatósága érdekében a statisztikai keretrendszert európai uniós szinten harmonizálni kell. Az e javaslatnak megfelelően végrehajtott adatgyűjtés biztosítja e statisztikai keretrendszert. 5) A javaslat meghatározza a kiváló minőségű és összehasonlítható lakásadatok gyűjtésének alapjait. A népesség lakáshelyzete számos vonatkozásban kiemelkedő jelentőséggel bír. – A szociálpolitika egyik fő prioritása a megfelelő lakhatási körülmények biztosítása. A 2001-es laekeni Európai Tanács ülésén a tagállamok kormányainak képviselői hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a társadalmi integrációra vonatkozóan közös mutatókat határozzanak meg (miközben külön kiemelték a lakhatás területét), valamint hogy a statisztikai eszközöket e célkitűzésnek megfelelően javítsák. Mindazonáltal mind európai uniós, mind nemzeti szinten továbbra is számos a lakhatásra vonatkozó mutató hiányzik. A lakhatással foglalkozó miniszterek ismét megerősítették, hogy nem áll rendelkezésre elegendő összehasonlítható lakásadat. – A magánháztartásokból álló épületek az energia-, a víz és az egyéb, környezetvédelmi szempontból fontos ellátások és szolgáltatások jelentős fogyasztói. – A lakhatás gazdasági szempontból is rendkívül fontos (a lakhatási kínálat és kereslet, pénzügy, építkezés és felújítás szempontjából). |

120 | Általános háttér Amennyiben e jogi aktusra tett javaslat nem lenne képes megfelelni a célkitűzéseknek, az rendkívül hátrányosan érintené az európai statisztikai rendszer számos elemét, a jogi kötelezettségek teljesítését (pl. többségi szavazás, Strukturális Alapok), valamint az említett statisztikák alapján történő elemzést és a szakpolitikák értékelését. A legutóbbi európai uniós nép –és lakásszámlálást a 2001-es évre vonatkozóan hajtották végre. E felmérés alapjául nem egy európai uniós szabályozás, hanem egy gentlemen's agreement („becsületbeli megállapodás”) szolgált. Világosan kiderült, hogy a gentlemen's agreement nem tudta hatékonyan biztosítani, hogy az adatok a tervezett felhasználási céloknak megfelelő minőségűek legyenek. – A referencia-időpontok közötti éles eltérés rendkívül hátrányosan befolyásolta az összehasonlíthatóságot: A referencia-időpontok egy 39 hónapos, 1999 márciusától (Franciaország) 2002 májusáig (Lengyelország) tartó időszakot öleltek fel; a máltai adatok pedig még 1995 novemberére vonatkoztak. – A pontosság nem volt biztosítva: bár a gentlemen's agreement szerint 2003. június 30-ig minden adatot el kellett volna juttatni az Eurostathoz, az utolsó adatok 2005 közepén érkeztek meg, emiatt a közzététel 2005 szeptemberében vált lehetségessé, azaz 44 hónappal a referenciaév végét követően. – Az adatok gyakran hiányosak, inkonzisztensek voltak, vagy nem voltak teljes mértékben hitelesítve. Az adatok újbóli ellenőrzésére vonatkozó kérelmek nagymértékben lelassították a folyamatot. A népszámlálási adatok fontos célokra való felhasználása miatt a metaadatokra és a minőségbiztosításra vonatkozóan szigorúbb követelményekre van szükség. |

139 | A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések Nem állnak rendelkezésre a javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az európai uniós rendelkezések értelmében az Eurostat a lehető legjobb minőségű népességi adatokat köteles biztosítani (pl. többségi szavazás, Strukturális Alapok, lásd „A javaslat indokai és célkitűzései” című rész 2. pontját.) Emellett számos európai uniós szakpolitika területén az operatív célok megfogalmazásának és a folyamat értékelésének elősegítése érdekében népességi/és vagy lakásadatokra van szükség. Az adatoknak európai szinten teljes mértékben összehasonlíthatónak kell lenniük, és gyakran regionális szinten, változók szerinti bontásban és olyan minőségben kell rendelkezésre állniuk, melyet kizárólag a nép- és lakásszámlálásra vonatkozó európai uniós jogi aktus biztosíthat. |

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT EGYEZTETÉS ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Az érdekelt felekkel folytatott egyeztetés |

211 | Az egyeztetés módja, az érintett főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása Az európai uniós nép- és lakásszámlálásra vonatkozó rendelettervezetet 2005. szeptember 28-án mutatták be a társadalmi statisztikákkal foglalkozó nemzeti szervek vezetőinek (a népszámlálással foglalkozó nemzeti szervek képviselői) és 2005. november 30-án a statisztikai programbizottságnak. Az ENSZ EGB és az EU intenzív egyeztetést folytatott az európai nép- és lakásszámlálás által vizsgálandó jellemzők meghatározásával kapcsolatosan. Az egyeztetésen számos európai szakértő is részt vett. Az Eurostat emellett a vizsgálandó jellemzőket és azok regionális szintjét megvalósíthatósági tanulmány keretei között is megvizsgálta. Az elemzés részeként a nemzeti statisztikai hivataloknál is végeztek vizsgálatot. |

212 | A válaszok összegzése és figyelembevételük módja A statisztikai programbizottság kifejezte a jogi szabályozással kapcsolatos erőfeszítésekre és a jogi aktus szemléletére vonatkozó támogatását. Egyes EU-tagállamok kérésére e rendelet mellékleteként csatolták a vizsgálandó jellemzők összefoglaló listáját. |

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

221 | Az érintett tudomány- és szakterületek A népszámlálással kapcsolatos módszertan és technika; a népszámlálások témái és jellemzői. |

222 | Alkalmazott módszertan Az európai statisztikai rendszeren belül jól bevált gyakorlat, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodnak az Európai Statisztikusok Értekezletének (CES) nép- és lakásszámlálásra vonatkozó ajánlásaira („CES Recommendations”), mely megfelel a nép- és lakásszámlálásra vonatkozó adatokkal kapcsolatos legfontosabb nemzeti és nemzetközi, valamint közösségi követelményeknek. A CES–ajánlások meghatározzák a népszámlálások készítésének módszertanát és technikáját, valamint a vizsgálandó jellemzőket. E javaslat szerint az európai uniós népszámlálás által vizsgálandó jellemzők listája megegyezik a CES–ajánlásban meghatározottal. Hosszú évek mélyreható kutatását és az érintett felekkel folytatott egyeztetést követően az említett jellemzőket határozták meg alapvető fontosságúnak. A tagállamok úgy vélték, hogy a CES–ajánlások alapján gyűjtött adatok megfelelnek nemzeti célkitűzéseiknek. A javaslat szövege kifejezetten utal a CES–ajánlásokra, annak biztosítására, hogy a döntések meghozatala megfelelő egyeztetést és felülvizsgálatot követően fog történni. A CES–ajánlások megfogalmazásában a népszámlálások végrehajtásáért és elemzéséért felelős szervek nagyszámú szakértője vett részt. A CES–ajánlások kidolgozását részletes vita, több konferencia, ülés, speciális és általános munkacsoport, valamint írásos formában történő egyeztetés segítségével folytatott eszmecsere előzte meg. |

223 | Az egyeztetésbe bevont legfontosabb szervezetek/szakértők Az ENSZ Statisztikai Bizottsága („Statistics Division of the United Nations” UN SD) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) és a nemzeti statisztikai hivatalok. |

2249 | A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Az EU népességére vonatkozó kiváló minőségű népszámlálási adatok hiánya komoly veszélyt jelenthet, és visszafordíthatatlan következményekkel járhat a szakpolitikák meghatározásával és értékelésével, valamint a pénzgazdálkodással és igazgatással kapcsolatban. |

225 | Az egyeztetés során felmerülő vélemények megfelelnek a CES–ajánlások rendelkezéseinek, valamint a tagállamokban végrehajtott megvalósíthatósági tanulmányok eredményeinek. |

226 | A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása A CES–ajánlások aktuális változata a következő honlapcímen található meg: http://www.unece.org/stats/documents/ece/ces/ge.41/2006/zip.1.e.pdf. |

230 | A következmények elemzése A következő lehetőségek elemzése történt meg: A) Nincs harmonizált szabályozás az európai uniós nép- és lakásszámlálásra vonatkozóan: ez középtávon azt jelentené, hogy nem állnak rendelkezésre átfogó és összehasonlítható európai uniós adatok a nép- és lakásszámlálásra vonatkozóan. Ez rendkívül hátrányos jogi (pl. többségi szavazás, Strukturális Alapok) és politikai (szakpolitikák meghatározása és értékelése) következményekkel járna. B) Az európai uniós nép- és lakásszámlálásra vonatkozó gentlemen's agreement: ennek eredményeképpen rossz minőségűek lennének az európai uniós nép– és lakásszámlálásra vonatkozó adatok. Az összehasonlíthatóság nem lenne biztosított. Ez is rendkívül hátrányos jogi és politikai következményekkel járna. C) Az európai uniós nép– és lakásszámlálásra vonatkozó irányelv: fennáll annak a veszélye, hogy a technikai követelmények nemzeti jogba történő átültetésekor eltérések és torzulások állnak elő, melyek veszélyeztethetik az összehasonlíthatóságot, ami rendkívül hátrányos jogi és politikai következményekhez vezetne. D) Európai uniós nép– és lakásszámlálásra vonatkozó rendelettervezet (európai parlamenti és tanácsi rendelet + bizottsági rendelet végrehajtása): a szabályozás kimenetorientált, nem bemenetorientált. Meg kell határoznia az érintett felek felelősségét és szerepét, valamint az eredmények és módszerek minőségére és átláthatóságára vonatkozó közös követelményeket. Ily módon biztosítható lenne, hogy európai uniós szinten összehasonlítható, kiváló minőségű adatok álljanak rendelkezésre. A jogi és a politikai kötelezettségek is teljesülnének. E) Európai uniós nép– és lakásszámlálásra vonatkozó rendelettervezet (európai parlamenti és tanácsi rendelet + bizottsági rendelet végrehajtása): a szabályozásnak bemenetorientált. Részletesen meg kell határoznia, hogy a tagállamok milyen adatforrásokat használhatnak fel (kérdőívek, regiszterek stb.), valamint hogy ezekből a forrásokból hogyan lehet a szükséges adatokhoz hozzájutni. Ez a megközelítés meglehetősen nagy munkát jelent. A tagállamoknak a népszámláláshoz alkalmazott összes regisztert, elsősorban valamennyi nép– és lakásszámlálási regisztert, át kell alakítaniuk. Sok rezidens személynek kérdőívet kell kitöltenie, ami a népszámlálást végző szervek és személyek számára munkaigényes terepmunkát jelenthet. Az EU beavatkozása jelentős anyagi terhet róna a nemzeti költségvetésekre. |

231 | A javaslat a D lehetőséget támogatja. E lehetőség biztosítja, hogy a népszámlálás eredményei átláthatóak, megbízhatóak és megfelelően összehasonlíthatóak legyenek. A jogi aktusnak nem bemenetorientáltnak, hanem kimenetorientáltnak kell lennie, ily módon lehetővé téve, hogy a tagállamok határozzák meg az alkalmazott adatforrásokat és az adatok összegyűjtésének módját. Bár a tagállamok szabadon megválaszthatják a nép- és lakásszámlálás elvégzésének módját, a jogi aktus megfelelő módon biztosítja a minőséget, különös tekintettel az összehasonlíthatóságra, mivel a tagállamok kötelesek betartani bizonyos alapvető és egyedi minőségi követelményeket. Az alkalmazott módszereket és technikákat világosan meg kell határozni annak érdekében, hogy biztosíthassák a tagállamokban tartott nép- és lakásszámlálások eljárásainak és eredményeinek átláthatóságát. A D lehetőség a lehető legkisebb mértékűre csökkenti az EU beavatkozásából eredő további terheket. A további munka kizárólag a meghatározott témákkal kapcsolatos jelentéstételre, a közös minőségi követelmények betartására, valamint a statisztikai hivatalok bizonyos feladataira korlátozódik (minőségi jelentések készítése, metaadatok és egyéb magyarázó dokumentumok rendelkezésre bocsátása). |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása A javaslat meghatározza a nép– és lakásszámlálásra vonatkozó átfogó adatokkal kapcsolatos feladatokat és szerepeket, valamint az eredmények és módszerek minőségére és átláthatóságára vonatkozó közös követelményeket. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szükséges adatokat olyan módszerrel gyűjtsék össze, mely szerintük leginkább megfelel az adott országnak. Ez tartalmazza azt is, hogy a tagállam dönti el, hogy milyen forrásból kívánja az adatokat összegyűjteni. Emellett a javaslat biztosítja az adatok megfelelő minőségét, különös tekintettel az adatok európai szintű összehasonlíthatóságára. A javaslat alapvetően nem bemenet-, hanem kimenetorientált. |

310 | Jogalap A közösségi statisztikák jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 285. cikke. A Tanács az együttdöntési eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogad el a statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben az a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges. E cikk meghatározza a közösségi statisztikák készítésére vonatkozó követelményeket, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartását. |

320 | A szubszidiaritás elve Mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően, figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. |

A javaslat célkitűzései az alábbi okok miatt nem valósíthatók meg megfelelően tagállami szinten: |

331 | A statisztikai adatok esetében központi kérdés az összehasonlíthatóság. Mivel a nép– és lakásszámlálásra vonatkozó adatok az európai uniós szabályozás végrehajtását, az európai uniós szakpolitikák értékelését és/vagy a nemzeti szakpolitikák eredményeinek európai szintű összehasonlítását segítik elő, egyértelműen fontos az alapul szolgáló adatok európai szintű összehasonlíthatósága. A tagállamok ezt nem képesek egy világosan meghatározott európai keretrendszer, azaz a közös statisztikai jellemzőket és minőségi követelményeket meghatározó európai uniós szabályozás nélkül megfelelő mértékben biztosítani. Emellett az összehasonlíthatóság fontos feltétele a különböző országokban alkalmazott népszámlálási módszerek és technikák átláthatósága. Az átláthatóság érdekében azonban európai uniós szabályozásra és az illetékes statisztikai szervek közötti, e szabályozáson alapuló, nemzeti és európai uniós szintű szervezett együttműködésre van szükség. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy egy nem hivatalos megállapodás világosan meghatározott és ellenőrzött keretrendszer nélkül nem biztosít olyan minőségű statisztikai eredményeket, melyekre a jövőben szükség lesz. |

332 | A javaslat célkitűzéseit a következő okok miatt lehet közösségi fellépéssel hatékonyabban megvalósítani: |

A javasolt európai uniós szabályozásra a minőség biztosítása, különös tekintettel az összehasonlíthatóságra, miatt van szükség. A rendelet e célból, valamint a tagállamok által alkalmazott módszerek és technikák átláthatóságának biztosítása érdekében közös követelményeket határoz meg. – A tagállamok kötelesek biztosítani az általuk továbbított adatok és metaadatok megfelelő minőségét, valamint hogy a kiválasztott adatforrások és módszertan a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a nép– és lakásszámlálás alapvető jellemzőinek, különös tekintettel az adatok egyedi jellegére, az egyidejűségre, a földrajzilag jól meghatározott területen belüli teljes körűségre és a kisterületi adatok hozzáférhetőségére. – A tagállamoknak jelentést kell tenniük a kötelezettségek teljesítéséhez alkalmazott adatforrásokról, meg kell indokolniuk az adatforrások kiválasztását, és tájékoztatást kell adniuk arra vonatkozóan, hogy az adott adatforrás választása hogyan befolyásolhatja az általuk továbbított eredményeket. A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy a választott adatforrás és módszertan mennyiben felel meg a nép– és lakásszámlálás alapvető jellemzőinek. – A központi vizsgálandó jellemzők minden ország esetében ugyanazok lesznek. – Az adatoknak minden országban egy naptári éven belüli időpontra kell vonatkoznia. – Az adatokat a referenciaév végét követő 24 hónapon belül, a Bizottság (Eurostat) által előírt technikai formátumban kell továbbítani. – A népességbe minden személy beletartozik, akinek szokásos tartózkodási helye az adott országban van. A rendelet meghatározza e fogalmat. – A rendelet meghatározza a nemzeti és regionális fogalmakat. – E rendelet kizárólag a közös követelményeket határozza meg, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szükséges adatokat olyan módszerrel gyűjtsék össze, mely szerintük leginkább megfelel az adott országnak. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

409 | A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK |

510 | Egyszerűsítés |

511 | A javaslat a hatóságokra (EU- s vagy nemzeti szintű) vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítését írja elő. |

513 | A rendelettervezetben meghatározott közös követelményeket úgy ítélték meg, hogy azok a népszámlálást végző nemzeti hatóságok számára megfelelő megoldásokat és világos tájékoztatást nyújtanak. Mivel nem szükséges a statisztikai adatok fogalommeghatározásra és fogalmakra vonatkozó utólagos harmonizálása, a javaslat egyszerűsíti a statisztikai hivatalok közigazgatási eljárásait. |

Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus érinti az EGT-t, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

ÜTEMTERV |

511 | Egyelőre korai részletes ütemtervet javasolni a rendelet elfogadására és végrehajtási intézkedéseire vonatkozóan, mivel a jövőbeli intézkedések az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament között zajló tárgyalások eredményétől függnek, valamint attól, hogy milyen gyorsan zajlik le a rendelet hivatalos elfogadása. A hozzávetőleges ütemterv azonban a következőképpen alakulhat (ez a rendelet hatálybalépésének időpontjának megfelelően módosítható): 2006 második fele A rendelettervezetet az Európai Bizottságban a szolgálatok közötti konzultáció keretei között vitatják meg. Az Európai Bizottság hivatalos rendelettervezetét lefordítják az EU valamennyi hivatalos nyelvére. 2007 első fele A javaslattervezetet beterjesztik hivatalos elfogadásra a biztosok testületéhez. Az Európai Bizottság hivatalos rendelettervezetét beterjesztik első olvasatra az Európai Unió Tanácsa elé. 2006 második fele/2007 A rendelethez kapcsolódó technikai kérdéseket speciális munkacsoportok vitatják meg. Az ENSZ EGB és az Eurostat népszámlálásokra vonatkozó ajánlásain kívül további előírásokat fogalmaznak meg. Előkészítik a végrehajtó bizottsági rendeletet. |

- 2007/0032 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a nép- és lakásszámlálásról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat[2] által létrehozott statisztikai programbizottsággal (spb) folytatott egyeztetést követően,

a Szerződés 251. cikkében[3] meghatározott eljárással összhangban,

mivel:

1. Az Európai Bizottságnak megbízható, részletes és összehasonlítható népesség– és lakásadatokra van szüksége, hogy eleget tehessen a Szerződés 2. és 3. cikkében meghatározott feladatainak. A statisztikai és metaadatoknak közösségi szinten megfelelően összehasonlíthatónak kell lennie a módszertant, fogalmakat és programot illetően;

2. A népszámlálási, valamint az egyének fő családi, szociális, gazdasági és lakásjellemzőire vonatkozóan határozott időközönként statisztikai adatokra van szükség a Közösség bizonyos ágazatait érintő regionális és szociális szakpolitikák elemzéséhez és meghatározásához.

3. Annak érdekében, hogy az adatokat a lehető legmegfelelőbben lehessen alkalmazni a tagállamok összehasonlítására, az adatoknak egy meghatározott évre kell vonatkoznia;

4. A közösségi statisztikákról szóló 1997. február 17-i 322/97 tanácsi rendelet[4] képezi e rendelet referenciakeretét, mely szerint a statisztikák készítésének a következő elveknek kell megfelelnie: pártatlanság, megbízhatóság, tárgyszerűség, tudományos függetlenség, költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése;

5. A közösségi statisztikák e rendelet értelmében történő készítése és közzététele során a nemzeti és közösségi statisztikai hatóságok a statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott európai statisztikai magatartási szabályzatnak megfelelően járnak el, melyet csatoltak a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánláshoz[5];

6. Mivel a tervezett fellépés céljait, azaz a nép- és lakásszámlálásra vonatkozó összehasonlítható és átfogó közösségi statisztikák gyűjtését és készítését a tagállomok nem képesek a közös statisztikai keretrendszer, minőségi követelmények, valamint a módszertani átláthatóság hiánya miatt megfelelő módon megvalósítani; és ezért a fellépés céljai a közös statisztikai keretrendszernek köszönhetően hatékonyabban valósíthatók meg közösségi szinten, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e nép- és lakásszámlálásra vonatkozó rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket;

7. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[6] összhangban kell elfogadni.

8. Elsősorban a fogalommeghatározások elfogadásának feltételeire, a további referenciaévek meghatározására, valamint a statisztikai és metaadatok programjának elfogadására vonatkozó hatásköröket kell átruházni a Bizottságra. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását célozzák, ezen intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikke szerinti, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet a tízévente történő, nép- és lakásszámlálásra vonatkozó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1. E rendelet alkalmazásában:

a) A népesség az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban a szokásos tartózkodási helyen tartózkodó nemzeti és regionális népesség.

b) A háztartás lakóegységet vagy épületet jelent, valamint a népesség tagjai és az egyéb lakóegységek közötti, a referenciaidőpontban fennálló nemzeti és regionális szintű kapcsolatot. Az épületek olyan épületek, melyekben ténylegesen vagy esetlegesen lakóegység van;

c) A szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol az egyén pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatások, üzleti, orvosi kezelési vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre; amennyiben nincs ilyen, a jogi értelemben vett vagy lakóhelyként bejelentett lakcím;

d) A referencia-időpont az az időpont, melyre e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében az adott tagállam adatai vonatkoznak;

e) A nemzeti fogalom a tagállamok területére vonatkozik;

f) A regionális fogalom az 1059/2003 európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] által létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) referenciaidőpontban hatályos változata szerinti NUTS 1, NUTS 2 és NUTS 3 szintekre, valamint a hatályos helyi igazgatási egységek 2. szintjére (LAU 2. szint) vonatkozik;

g) A nép– és lakásszámlálás alapvető jellemzői a következők: az adatok egyedi jellege, az egyidejűség, a földrajzilag jól meghatározott területen belüli teljes körűség, a kisterületi adatok hozzáférhetősége és a meghatározott rendszeresség;

h) A névtelen mikroadatok olyan egyedi statisztikai adatok, melyeket annak érdekében módosítottak, hogy a mindenkori legjobb eljárással összhangban minimálisra csökkenjen az érintett statisztikai egységek azonosításának veszélye,

2. A Bizottság szükség esetén a 7. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatja az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokat.

3. cikk

Az adatok benyújtása

A tagállamoknak a mellékletben meghatározottak szerint a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátania azokat a nép– és lakásszámlálásra vonatkozó adatokat, melyek egyének, családok, háztartások, lakóegységek és épületek nemzeti és regionális szintű, megadott demográfiai, szociális, gazdasági és lakhatásra vonatkozó jellemzőire vonatkoznak.

4. cikk

Adatforrások és minőségi követelmények

1. A tagállamok különböző adatforrások alapján készíthetik el a statisztikákat, különös tekintettel a következőkre:

a) hagyományos népszámlálás;

b) regiszteren alapuló népszámlálás;

c) a hagyományos és a mintavételes felmérés kombinált változata;

d) a regiszteren alapuló népszámlálás és a mintavételes felmérés kombinált változata;

c) a regiszteren alapuló népszámlálás és a hagyományos népszámlálás kombinált változata;

f) megfelelő felmérés készítése göngyölített adatok alapján (gördülő népszámlálás)

2. A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott adatforrások és módszertan a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a nép– és lakásszámlálás 2. cikk (1) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzőinek.

3. A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosítása érdekében. A Bizottság (Eurostat), a tagállamok és a nemzetközi szervezetek illetékes hatóságaival együttműködve, meghatározza az összegyűjtött adatok és metaadatok minőségének biztosítását célzó módszertani ajánlásokat és követelményeket, különös tekintettel az Európai Statisztikusok Értekezletének (CES) nép– és lakásszámlálásra vonatkozó ajánlásaira.

4. A tagállamoknak jelentést kell készíteniük a Bizottság (Eurostat) számára a felhasznált adatforrásokról, a források kiválasztásának indokairól, és a kiválasztott adatforrásoknak a statisztikák minőségére gyakorolt hatásáról (minőségi jelentés). A tagállamoknak a jelentésben ki kell térnie arra, hogy a kiválasztott adatforrások és módszertan milyen mértékben felel meg a nép– és lakásszámlálás 2. cikk (1) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzőinek.

5. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az e rendelet értelmében szolgáltatott statisztikák felülvizsgálatáról és kijavításáról, valamint az alkalmazott módszerek és adatforrások bármilyen változásáról.

6. A Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően határozza meg a minőségi jelentés tartalmát, valamint az adatok készítésének és közzétételének minőségi követelményeit.

5. cikk

Adattovábbítás

1. A tagállamok az e rendeletben meghatározott hitelesített adatokat és metaadatokat elvben tízévente bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.

2. Minden tagállamnak meg kell határoznia azt az időpontot, melyre adatai vonatkoznak (referencia-időpont). A referencia-időpontnak az e rendelet alapján meghatározott éven belül kell lennie (referenciaév). Az első referenciaév: 2011. A Bizottság a későbbi referenciaéveket a 7. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint határozza meg.

3. Az adatokat a referenciaév végétől számított két éven belül kell továbbítani.

4. A Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja az adatgyűjtési kötelezettség teljesítése céljából továbbított statisztikai és metaadatok programját. Az e rendeletnek megfelelően egy bizonyos területi szintre vonatkozóan vizsgált jellemzők köre nem haladhatja meg az adott területi szintre vonatkozóan a mellékletben meghatározott jellemzők körét.

5. A statisztikai adatok programja, az összesített adatok mellett (táblázatos program formájában), névtelen mikroadatokból álló mintát is tartalmazhat.

6. A tagállamok az e rendeletben meghatározott hitelesített adatokat és metaadatokat elektronikus formában bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére. A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően hoz döntést a szükséges adatok továbbítását szolgáló megfelelő technikai formátumról.

7. Az e rendelet 4. cikke (5) bekezdésében említett felülvizsgálatok és javítások esetén a tagállamok kötelesek haladéktalanul továbbítani a módosított adatokat a Bizottsághoz (Eurostathoz).

6. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. Az e rendelet végrehajtásához szükséges alábbi intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a) a megfelelő technikai formátum 5. cikk (6) bekezdés szerinti elfogadása;

2. Az e rendelet végrehajtásához szükséges alábbi intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a) a fogalommeghatározások elfogadása a 2. cikk (2) bekezdése szerint;

b) a minőségi jelentés tartalmának 4. cikk (6) bekezdés szerinti meghatározása;

c) a minőségi követelmények 4. cikk (6) bekezdés szerinti meghatározása;

d) a referenciaévek 5. cikk (2) bekezdés szerinti meghatározása;

e) a statisztikai és metaadatok programjának 5. cikk (4) bekezdés szerinti elfogadása.

3. Mérlegelni kell azt az elvet, hogy az aktualizálásból származó előnyöknek meg kell haladniuk az azzal járó költségeket, valamint azt az elvet, hogy a további költségek és terhek elfogadható mértéket öltsenek.

7. cikk

A bizottság

1. A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

3. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

4. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az európai nép– és lakásszámlálás által vizsgálandó jellemzők

1 Népességre vonatkozó jellemzők

1.1 A területi szintekre vonatkozó kötelező jellemzők: NUTS 3, LAU 2

1.1.1 Nem levezetett jellemzők

– szokásos tartózkodási hely

– nem

– életkor

– jogi értelemben vett családi állapot

– születési hely/ország

– állampolgárság(ok)

– előző szokásos tartózkodási hely és a jelen helyre érkezés időpontja vagy a szokásos tartózkodási hely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

– a háztartás tagjai közötti kapcsolatok,

1.1.2 Levezetett jellemzők

– teljes népesség

– település

– háztartás állapota

– családi állás

– családegység típusa

– családegység mérete

– magánháztartás típusa

– magánháztartás mérete

1.2 A területi szintekre vonatkozó kötelező jellemzők: Nemzeti szint, NUTS 1, NUTS 2

1.2.1 Nem levezetett jellemzők

– szokásos tartózkodási hely

– munkahely,

– nem

– életkor

– jogi értelemben vett családi állapot

– gazdasági aktivitás

– foglalkozás

– nemzetgazdasági ágazat

– foglalkozási viszony

– legmagasabb iskolai végzettség

– ország/születési hely,

– állampolgárság(ok)

– korábbi külföldi lakóhely és az országba érkezés éve

– előző szokásos tartózkodási hely és a jelen helyre érkezés időpontja vagy a szokásos tartózkodási hely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

– a háztartás tagjai közötti kapcsolatok,

– a háztartások lakáshasználati jogcíme

1.2.2 Levezetett jellemzők

– teljes népesség

– település

– háztartás állapota

– családi állás

– családegység típusa

– családegység mérete

– magánháztartás típusa

– magánháztartás mérete

1.3 A területi szintekre vonatkozó ajánlott jellemzők:

Nemzeti szint, NUTS 1, NUTS 2, NUTS 3, LAU 2

1.3.1 A tagállamoknak lehetőleg minden NUTS 2 regionális szintre vonatkozóan kötelező témára ki kell térni a jelentésben, beleértve az alsóbb regionális szinteket is, egészen a legalsóbb regionális szintig, melyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre.

1.3.2 Nem levezetett jellemzők

– az iskola, főiskola vagy egyetem földrajzi elhelyezkedése

– a munkahelyre jutáshoz használt közlekedési eszköz

– az iskola, főiskola vagy egyetem helyére való eljutáshoz használt közlekedési eszköz

– a munkahelytől számított távolság és a közlekedésre fordított idő

– az iskolától, főiskolától vagy egyetemtől számított távolság és a közlekedésre fordított idő

– élettársi kapcsolatban élő

– élve született gyermekek száma

– házasságkötések időpontja(i) azon nők esetében, akik már kötöttek házasságot (i) első házasságkötés és (ii) jelenlegi házasság

– az élettársi kapcsolat(ok) kezdő dátuma(i), azon nők esetében, akik már éltek élettársi kapcsolatban: (i) első élettársi kapcsolat és (ii) jelenlegi élettársi kapcsolat

– gazdasági aktivitás általában

– ingyenes szolgáltatást nyújtó személyek, önkéntesek

– ágazat (intézménytípus)

– informális foglalkoztatás

– munkahely típusa

– munkavégzéssel töltött órák száma

– a munkavégzéssel töltött órák száma kevesebb a kívántnál

– munkanélküliség időtartama

– a foglalkoztatottak száma a munkahely helyi képviseletében

– fő bevételi forrás

– jövedelem

– iskolai végzettség

– szakterület

– részvétel iskolai képzésben

– írni-olvasni tudás

– számítógépes ismeretek

– korábbi külföldi szokásos tartózkodási hely szerinti ország

– tartózkodás teljes időtartama az adott országban

– szokásos tartózkodási hely öt évvel a népszámlálást megelőzően

– migráció oka

– a szülők születési országa

– az állampolgárság forrása

– nemzetiség

– nyelv

– vallás

– fogyatékosság

– önálló vagy több háztartást magában foglaló lakóhely

– bérleti díj

– a háztartás tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek

– a háztartás rendelkezésére álló autók száma

– parkolási lehetőség

– telefon- és internetkapcsolat

– mezőgazdasági termelés saját célra (a háztartás szintjén)

– az elmúlt évben végzett mezőgazdasági munkák jellemzői (egyéni szinten)

1.3.3 Levezetett jellemzők

– városi és vidéki térségek

– szociogazdasági csoportok

– külföldi családi háttérrel rendelkező/nem rendelkező személyek

– a nemzetközi migráció által érintett népességcsoportok

– menekült háttérrel rendelkező népességcsoportok

– az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (IDP)

– azonos neműek közötti partnerkapcsolat

– a családi állás tágabb értelemben vett értelmezése

– mozaikcsalád típusa

– a család tágabb értelemben vett értelmezésének típusa

– a magánháztartások általános összetétele

2 Lakhatási jellemzők

2.1 A területi szintekre vonatkozó kötelező jellemzők: NUTS 3, LAU 2

2.1.1 Nem levezetett jellemzők

– egyéb lakóegységek típusa

– egyéb lakóegységek földrajzi elhelyezkedése

– hagyományos lakóhelyek lakottsági állapota

– lakók száma

– használható alapterület és/vagy a lakóegység szobáinak száma

– lakóhelyek épülettípusok szerint

– lakóhelyek az építés éve szerint

2.1.2 Levezetett jellemzők

– laksűrűség (pl. használható alapterület/személyek száma a lakóegységben)

2.2 A területi szintekre vonatkozó kötelező jellemzők: Nemzeti szint, NUTS 1, NUTS 2

2.2.1 Nem levezetett jellemzők

– lakóhelyek

– egyéb lakóegységek típusa

– egyéb lakóegységek földrajzi elhelyezkedése

– hagyományos lakóhelyek lakottsági állapota

– lakáshasználati jogcím

– lakók száma

– használható alapterület és/vagy a lakóegység szobáinak száma

– vízrendszer

– WC

– fürdési lehetőség

– fűtés típusa

– lakóhelyek épülettípusok szerint

– lakóhelyek az építés éve szerint

2.2.2 Levezetett jellemzők

– laksűrűség (pl. használható alapterület/személyek száma a lakóegységben)

2.3 A területi szintekre vonatkozó ajánlott jellemzők:

Nemzeti szint, NUTS 1, NUTS 2, NUTS 3, LAU 2

2.3.1 A tágállamoknak lehetőleg minden NUTS 2 regionális szintre vonatkozóan kötelező témára ki kell térni a jelentésben, beleértve az alsóbb regionális szinteket is, egészen a legalsóbb regionális szintig, melyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre.

2.3.2 Nem levezetett jellemzők

– másodlagos vagy időszakosan lakott lakóhely és üdülő

– magánháztartások száma szerinti lakottság

– szobák típusa

– melegvíz

– szaniter célra használt melegvíz

– szennyvíz-elvezető rendszer típusa

– konyha

– főzési lehetőségek

– fűtésre használt energiaforrás

– a lakóhely hőszigetelése

– áramellátás

– villamosenergia előállítása

– vezetékes gáz

– légkondicionálás

– szellőzés

– a lakóhely elhelyezkedése az épületen belül

– a lakóhely megközelíthetősége

– lift

–lakóhelye száma emeletenként

– a lakóhelyek az épület egyes részeinek alapanyagai szerint

– a lakóhelyek az épületek felújítottsága szerint

– szelektív hulladékgyűjtés a háztartásban

[1] HL C […]., [ …]., […]. o.

[2] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[3] HL C […]., [ …]., […]. o.

[4] HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[5] COM(2005) 217 végleges

[6] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal módosított határozat.

(HL L 200., 2006.7.22., 11. o).

[7] HL L 154., 2003.6.21., 1. o.