52007DC0804

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 11.12.2007

COM(2007) 804 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2008–2010-es lisszaboni közösségi programról szóló javaslat

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés: az új lisszaboni közösségi program felé 3

2. A lisszaboni közösségi program megerősítése és megújítása 3

3. 10 kulcsfontosságú célkitűzés az új lisszaboni közösségi programban a négy prioritási terület mentén 4

3.1. Befektetés az emberekbe és a munkaerőpiacok modernizációja 6

3.2. Az üzleti lehetőségek kiaknázása, különös tekintettel a kkv-kra 7

3.3. Befektetés a tudásba és az innovációba 10

3.4. Energiaellátás és éghajlatváltozás 13

4. Külkapcsolatok 15

5. A lisszaboni közösségi program végrehajtásának garanciái 16

MELLÉKLET 18

1. BEVEZETÉS: AZ ÚJ LISSZABONI KÖZÖSSÉGI PROGRAM FELÉ

A növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégiának központi eleme a tagállamok és a Közösség közötti partnerség. Miközben a tagállamok nemzeti reformprogramjaikat követve valósítják meg célkitűzéseiket, a kapcsolódó közösségi szintű kezdeményezések létfontosságúak a tagállami intézkedések kiegészítése és megerősítése céljából . A közösségi szintű fellépések például biztosíthatják a közös jogi és/vagy szakpolitikai keretrendszert; segítik a tagállamokkal folytatott szakpolitikai egyeztetést; sőt a Közösség közvetlen szerepet is játszik a hátrányos helyzetű régiók és tagállamok forrásainak kiegészítésében, például a kohéziós politika programjain keresztül. Az EU-n belüli növekedés és foglalkoztatás számottevő előmozdítása érdekében mind tagállami, mind közösségi szinten szükség van előrelépésre a megfelelő keretfeltételek kialakítása terén.

Ez a közlemény javaslatot tesz a 2008–2010-es időszakot lefedő lisszaboni közösségi programra ; a tagállamok reformprogramjaiéhoz hasonló struktúrát követve meghatározza a legfontosabb közösségi szintű intézkedéseket . Az új lisszaboni közösségi programra vonatkozó javaslat az integrált iránymutatások alapján készült, és az Európai Tanácsnak a 2006 tavaszi ülésén meghatározott négy pilléren nyugszik. A javaslat abban a formában tartalmazza a következő ciklusban közösségi szinten elvégzendő feladatokat, ahogy az az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésén elfogadandó bizottsági stratégiai jelentésben szerepel. Ambiciózus, de elérhető célok sorozatát fogalmazza meg, amelyeket közösségi szinten 2010-ig kell megvalósítani. Annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a következő három évben a növekedést és foglalkoztatást serkentő intézkedésekről, szükséges, hogy valamennyi európai uniós intézmény egységes politikai támogatást biztosítson.

2. A LISSZABONI KÖZÖSSÉGI PROGRAM MEGERőSÍTÉSE ÉS MEGÚJÍTÁSA

A 2005–2008-as időszakot lefedő első közösségi lisszaboni program jelentős eredményeket hozott. A szolgáltatási irányelv elfogadásával és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési terv végrehajtásával, előrelépés történt például az egységes piac jogi keretének javítása területén. A Bizottság előrehaladt a jobb szabályozásról meghirdetett programjával is a felesleges költségek visszaszorítása és az innovációt korlátozó akadályok lebontása érdekében. Lényegesen nagyobb közösségi támogatás vált elérhetővé a növekedés és foglalkoztatás céljaira. A kohéziós politika új szabályozási kerete 210 milliárd EUR-t biztosít a növekedés és foglalkoztatatás céljaira a 2007–2013-as időszakban, ami 25%-os növekedést jelent a 2000-2006-os időszakhoz képest. A 2005-ös lisszaboni közösségi programban eredetileg meghirdetett 102 intézkedés közül, 2007 közepére 87-et sikerült teljesíteni . A Tanács és az Európai Parlament lényeges erőfeszítéseket tett az intézményközi döntéshozatal felgyorsítása érdekében. A 2006-os lisszaboni közösségi program végrehajtási jelentésben meghatározott 18 intézményközi jogszabály-alkotási feladat közül a Tanácsnak és a Parlamentnek 10-et sikerült lezárnia[1].

Jóllehet számos tekintetben sikeres volt, a 2005–2008-as lisszaboni közösségi program mégsem tudta minden esetben biztosítani a benne foglalt intézkedések érvényesítéséhez, illetve elfogadásuk és végrehajtásuk felgyorsításához szükséges kereteket. A lisszaboni közösségi programot gyakran tekintették úgy, mintha kizárólag az Európai Bizottság reformprogramja lenne, noha sikeres megvalósításához valamennyi közösségi intézmény és tagállam elkötelezettségére szükség van.

A 2008–2010-es időszakra vonatkozó lisszaboni közösségi program orvosolni szándékozik ezeket a hiányosságokat . A Bizottság ezért egy jobban fókuszált programot javasol, csupán 10 olyan kulcsfontosságú célkitűzéssel, amelyek megvalósíthatók a 2008–2010-es időszakban. A célkitűzések és a kapcsolódó javasolt intézkedések a következők:

- Be kell mutatni a közösségi szint jelentős hozzáadott értékét , illetve a tagállami és/vagy egyéb uniós szintű politikákkal meglévő szinergiákat.

- Ki kell mutatni a növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett jelentős hatásokat , legyen szó akár közvetlen, akár a szerkezetátalakításon, kiigazításon keresztül kifejtett hatásokról.

3. 10 KULCSFONTOSSÁGÚ CÉLKITűZÉS AZ ÚJ LISSZABONI KÖZÖSSÉGI PROGRAMBAN A NÉGY PRIORITÁSI TERÜLET MENTÉN

A Bizottság azt javasolja, hogy a 2008–2010-es lisszaboni közösségi programnak az integrált iránymutatásokon alapuló, és teljes mértékben a négy prioritási területen nyugvó, tíz kulcsfontosságú célkitűzést és kapcsolódó intézkedést kell tartalmaznia.

A 2010-ig megvalósítandó 10 kulcsfontosságú célkitűzés

1. A Bizottság 2008 közepéig javaslatot tesz a megújított szociális menetrendre, és segíteni fog a szükséges készségek hiányának kezelésében.

2. A Bizottság 2008-ban javaslatokat fog tenni a közös migrációs politikára vonatkozóan.

3. A kkv-k növekedési potenciáljának teljes életciklusukon átívelő kihasználása érdekében, a Közösség el fogja fogadni az ún. „kisvállalkozói törvényt”.

4. A Közösség további lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2012-ig 25%-kal csökkentse az uniós adminisztratív akadályokat, és hogy megvalósítsa ambiciózus egyszerűsítési programját.

5. A Közösség meg fogja erősíteni az egységes piac működését, fokozni fogja a szolgáltatások versenyét, és további lépéseket tesz a pénzügyi szolgáltatások piacának integrációja érdekében.

6. A Közösség megvalósítja az ötödik szabadság koncepcióját (a tudás szabad áramlása), és létrehozza az egyedülálló Európai Kutatási Térséget.

7. A Közösség javítani fogja az innováció keretfeltételeit.

8. A Közösség teljes körűen megvalósítja az energiaágazat belső piacát, és elfogadja az éghajlatváltozásról szóló csomagot.

9. A Közösség szorgalmazni fogja egy, a fenntartható termelésre és fogyasztásra fokozottabban figyelmet fordító iparpolitika kialakítását

10. A Közösség kétoldalú tárgyalásokat fog folytatni a meghatározó kereskedelmi partnerekkel a nemzetközi kereskedelem és a befektetések új lehetőségeinek feltárása érdekében, valamint kialakítja a szabályozási rendelkezések és szabványok közös térségét.

A feladatok részletes listája megtalálható a mellékletben, ahol az intézkedések három kategóriába csoportosítva szerepelnek:

- Az Európai Bizottság által meghozandó intézkedések.

- Más intézmény által kiemelt feladatként meghozandó intézkedések.

- Végrehajtást igénylő intézkedések.

A csoportosításnak ez a fajtája világosan jelöli az egyes intézmények felelősségi körét. Javasolt, hogy ezeket az intézkedéseket az EU valamennyi intézménye elsőszámú feladatként kezelje .

A Bizottság véleménye szerint a lisszaboni közösségi program teljes körű megvalósítása jelentős hozzájárulás lenne a növekedés és foglalkoztatás lisszaboni stratégiájának sikeréhez. A lisszaboni közösségi programban foglalt intézkedések hosszabb távú hatásainak elemzése azt mutatja, hogy megvalósításuknak számottevő hatása lehet az EU reál GDP-jének alakulására [2]. Mivel a lisszaboni közösségi program intézkedései a termelékenység és a verseny fokozásán, valamint az alkalmazkodóképesség javításán keresztül érvényesülnek, így e hatások állandó és fenntartható növekedést eredményeznek a GDP és a foglalkoztatás tekintetében.

A négy prioritási területen az alábbiakban kifejtett közösségi politikák támogatása érdekében a Közösség a növekedés és foglalkoztatás céljaira fókuszálva átcsoportosította saját pénzügyi forrásait , javítva ezáltal a felzárkózás és a gazdasági kiigazítás feltételeit, különösen az új tagállamokban és a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban. Ezen források közé tartoznak az európai kohéziós politika programjai, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az élethosszig tartó tanulás programja (Lifelong Learning Programme), és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap. A kohéziós politika alapjai 347 milliárd EUR forrással rendelkeznek a 2007-2013-as időszakban, míg az EMVA költségvetése 91 milliárd EUR-t tesz ki. A strukturális alapok forrásainak a növekedés és foglalkoztatás céljaihoz rendelése számottevő többletforrást biztosított a növekedési és foglalkoztatási stratégiának. A közösségi finanszírozás tőkeáttételi hatásának fokozása érdekében, a forrásoknak a lisszaboni célokhoz rendelését szigorúan ellenőrizni kell, és amennyiben szükséges, a kapcsolatot még tovább kell erősíteni a kohéziós politika programjainak és az EMVA 2010-es félidei felülvizsgálatakor a legnagyobb eredményt felmutató területekre való koncentrálás útján. A kiemelt területek közé tartozik a készségfejlesztés (ideértve a informatikai készségeket is), az oktatás és képzés, a nélkülözhetetlen infrastruktúra-beruházások, a magántőke befektetéseinek ösztönzése, valamint az információs társadalomban való minél szélesebb részvétel. Számítások szerint 2015-re kb. 2 millió új munkahely jön létre a strukturális és kohéziós alapokból megvalósuló beruházásoknak köszönhetően[3].

3.1. Befektetés az emberekbe és a munkaerőpiacok modernizációja

1. célkitűzés: 2008 közepéig a Bizottság javaslatot tesz a megújított szociális menetrendre, különös tekintettel az oktatásra, migrációra és a demográfiai fejleményekre, továbbá a munkaerőpiac által elvárt készségek jobb figyelemmel kísérése illetve előrejelzése által, segíteni fog a szükséges készségek hiányának orvoslásában.

Az oktatásba és a készségek fejlesztésébe való befektetések növelése nélkülözhetetlen előfeltétele az emberek önálló, szabad döntésen alapuló életének. Ez a lépés létfontosságú feltétele Európa sikerének a globalizáció korában, és egyben egyike az egyenlő esélyek biztosításának, valamint az egyenlőtlenség és a szegénység elleni következetes küzdelem leghatékonyabb eszközeinek. A demográfiai trendek további nyomást gyakorolnak majd a munkaerő-kínálatra, a szükséges készségek hiányára, továbbá a jóléti közkiadásokra. Ebben a helyzetben az oktatás és a készségek fejlesztése egyaránt fontos a foglalkoztathatóság és a társadalmi kohézió szempontjából. Az oktatásra, a migrációra és a demográfiai trendekre összpontosító megújított szociális menetrendre van szükség ezen kérdések közösségi szintű kezelése érdekében.

Az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kezdeményezés[4] alapján, az előrejelzésre szolgáló eszközök megfelelő koordinációján keresztül, az uniós szintű munkaerőpiaci fejleményekre adott jobb prognózisok által a Közösség is hozzá tud járulni a munkaerőpiaci szükségletek jobb kielégítéséhez, és a készségek hiányának kezeléséhez. A Közösség már több projektet is elindított a munkaerőpiaci trendek és a várhatóan szükséges készségek előrejelzése érdekében. A maximális hatás elérése érdekében most szükségessé vált ezen különböző erőfeszítések koordinációjának javítása. Ezen felül, a készségfejlesztés külön támogatást fog kapni egy, a minőségi szakképzést biztosító képzési politikákról és intézkedésekről szóló, az egész EU-t lefedő keretstratégia formájában.

A munkaerőpiaci kereslet és kínálat egymásnak való jobb megfelelése és a szükséges készségek hiánya okozta probléma kezelése érdekében a Közösségnek fel kell számolnia az egységes munkaerőpiac kialakulását jelenleg hátráltató jelentős szabályozási korlátokat. A legfontosabbak közé tartoznak a képesítések kölcsönös elismerésével és összehasonlíthatóságukkal kapcsolatos nehézségek, továbbá a nyugdíjjogosultságok és a szociális ellátások hordozhatóságának korlátai. Ezen korlátok felszámolása kiegészíti a készségek jobb kihasználásának elősegítése, és a készségek kereslete és kínálata közötti szakadék megszüntetése érdekében tett tagállami erőfeszítéseket.

Intézkedések:

- 2008 közepéig javaslatot kell tenni a megújított szociális menetrendre.

- Előrelépést kell elérni az átláthatóság, a képesítések kölcsönös elismerése és összehasonlíthatósága tekintetében, valamint javítani kell a nyugdíjjogosultságok és a szociális ellátások hordozhatóságát az Európai Unióban.

- Javítani kell az uniós munkaerőpiaci trendek és az elvárt készségek előrejelzésének rendszerét.

2. célkitűzés: A Bizottság 2008-ban javaslatokat fog tenni a közös migrációs politikára vonatkozóan.

A Közösségnek ki kell dolgoznia a közös migrációs politikát is, hogy jobban meg tudjon felelni a jelen és a jövő munkaerőpiaci szükségleteinek. Habár az EU-ba áramló nettó migráció több mint 1,5 millió fő évente, a bevándorlók túlnyomó többsége a munkaerőállomány alacsonyan képzett szegmenseihez tartozik. A jól képzett munkaerő iránti növekvő szükséglet kielégítése érdekében létfontosságú, hogy a részmegoldásokat kínáló és egymással is versenyző tagállami rendszerek helyett közös politika jöjjön létre a gazdasági migráció kezelésére. Az EU-ba bevándorlók készségeinek bővítése által erősödik hozzájárulásuk az EU munkaerőpiacához, és segítenek az egyes készségek vonatkozásában tapasztalható hiányok kezelésében. A Bizottság már megtette első javaslatait, így például a EU-ba bevándorló, jól képzett munkaerő számára bevezetendő „kék kártya” rendszeren keresztül. A Bizottság 2008-ban további átfogó javaslatokat fog tenni a közös migrációs politikára vonatkozóan.

Intézkedés:

- Lépéseket kell tenni egy olyan közös, a jól képzett munkaerő idecsábítása érdekében kialakítandó, a „kék kártya” rendszert is magába foglaló migrációs politika kialakítása felé, amely megfelel az EU munkaerőpiaci szükségletének.

3.2. Az üzleti lehetőségek kiaknázása, különös tekintettel a kkv-kra

3. célkitűzés: A kkv-k növekedési potenciáljának teljes életciklusukon átívelő kihasználása érdekében, a Közösség el fogja fogadni az ún. „kisvállalkozói törvényt”.

A Közösségnek 2010-re fel kell szabadítania az EU összes vállalkozásának 99%-át kitevő és a munkaerő 67%-át foglalkoztató kkv-k növekedési és foglalkoztatási potenciálját . Miközben több lisszaboni közösségi programhoz kapcsolódó intézkedés is segíteni fogja a kkv-kat, szükséges, hogy megoldás szülessen kimondottan a kkv-k külső és belső piacokra jutási nehézségeire is, valamint csökkenjenek az adminisztratív terheik. A Közösség ezért előkészíti és végrehajtja a „kisvállalkozói törvényt”, amely a kkv-k teljes életciklusán átívelően meghatározza a kkv-k támogatásának az elveit és konkrét eszközeit, valamint lefekteti a kimondottan a kkv-k igényeire szabott társasági forma kereteit: mentességek a sok teherrel járó követelmények alól (pl. statisztikai adatok gyűjtése és dokumentáció, áfa, és könyvviteli előírások); könnyebb hozzáférés a kockázati tőkéhez; az ötleteik védelme; támogatás a munkaerő felvételéhez és átképzéséhez, közbeszerzési eljárásokban és K+F programokban történő részvételük megkönnyítése; szorosabb kapcsolatok az egyetemekkel és a kutatási központokkal; áthelyezésük megkönnyítése, valamint egy esetleges üzleti kudarc esetén a vállalkozók számára az újrakezdés lehetőségének biztosítása.

Intézkedések:

- A kkv-k támogatásának az elveit és konkrét eszközeit a kkv-k teljes életciklusán átívelően meghatározó „kisvállalkozói törvény” elfogadása.

- A közösségi vívmányoknak egy speciális, kimondottan a kkv-k szempontjait figyelembevevő átvilágítása, illetve az uniós jogszabályok által előírt adminisztratív követelmények alóli mentesítés minden olyan esetben, ahol ez lehetséges.

4. célkitűzés: A Közösség további lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2012-ig 25%-kal csökkentse az uniós adminisztratív terheket, és hogy megvalósítsa ambiciózus egyszerűsítési programját.

A Közösség be fogja fejezni a közösségi joganyag áttekintését, amelynek célja az egyszerűsítés, és a vállalkozások számára felesleges adminisztratív terhet jelentő követelmények megszüntetése a jogszabályok eredeti célkitűzésének megtartása mellett. Ez a munka kiegészíti a tagállamoknak az adminisztratív terhek 2012-ig megvalósuló 25%-os csökkentésével kapcsolatban tett vállalásaik teljesítése érdekében tett erőfeszítéseit. A adminisztratív terhek csökkentése lehetővé teszi a vállalkozások, és különösen a kkv-k, számára, hogy megnöveljék a beruházásokra szánt belső forrásaikat, és ösztönzőket fog adni az alkalmazkodó- és az innovációs képesség javítására. Az egyszerűsítési lehetőségek keresése során a Közösség teljes mértékben tekintettel lesz a szubszidiaritás és a „gondolkozz először kicsiben” elveire.

Intézkedések:

- A vállalkozásokat terhelő adminisztratív követelmények felszámolása érdekében, biztosítani kell a folyamatban lévő egyszerűsítési program teljes végrehajtását a hatályban levő közösségi joganyag vonatkozásában.

- Biztosítani kell a uniós jogszabályokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentéséről szóló cselekvési program teljes körű végrehajtását. Az Európai Tanács 2008. tavaszi üléséig a 2007-re ütemezett valamennyi gyorsított eljárásban meghozandó intézkedést le kell zárni.

5. célkitűzés: A Közösség meg fogja erősíteni az egységes piac működését, fokozni fogja a szolgáltatások versenyét, és további lépéseket tesz a pénzügyi szolgáltatások piacának integrációja érdekében.

Nyilvánvaló tény, hogy az EU-ban a szolgáltatások terén kisebb a verseny, mint az áruk esetében. A Közösségnek élénkítenie kell a versenyt és növelnie kell a hatékonyságot, hogy a szolgáltatások egységes piaca valósággá váljon . A szolgáltatási irányelvnek a tagállamok általi és a Bizottság által támogatott átfogó és határidőre történő végrehajtása fontos feladat lesz. Az adminisztratív korlátok csökkentésével és a fennálló akadályok felszámolásával, az irányelv jelentősen meg fogja könnyíteni a szolgáltatók letelepedését és szolgáltatások szabad áramlását. Ez javítani fogja a vállalkozások, különösen a kkv-k, piacra jutási lehetőségeit, és bővíteni fogja a fogyasztók választási és a szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségeit. Az idejében végrehajtott szabványosítás és az interoperabilitás biztosítása fontos szempontok az egységes piacon, különösen az IKT-eszközök és szolgáltatások számára. Ezen a területen a versenypolitika kiegészítő szerepet játszhat.

A Bizottság által elvégzett elemzés, ideértve az egységes piac felülvizsgálatát is, azt mutatja, hogy van néhány kulcsfontosságú hálózatos iparág és szolgáltatás, amelyek különös figyelmet érdemelnek, így a postai szolgáltatások, a villamosenergia- illetve gázszolgáltatás, a vasút, a pénzügyi szolgáltatások, a távközlés, valamint a kis- és nagykereskedelemi iparágak . A Közösségnek ezért meg kell erősítenie az egységes piacot és a versenypolitikai szabályozás érvényesülését , hogy növekedjen a termelékenység és csökkenjenek a fogyasztói árak, és közben biztosítva legyen az általános érdekű szolgáltatások rendelkezésre állása. E célból a Közösségnek fejlesztenie kell a kulcsfontosságú iparágak piacainak monitoringját , ideértve a fogyasztókra kifejtett hatások elemzését, valamint minden rendelkezésre álló eszközt, például egy számszerűsített mutatórendszert is fel kell használnia, hogy lehetővé váljon a fogyasztói piacok elemzése hosszú távon. Az átláthatóság biztosítása, továbbá a fogyasztók, valamint az egyéb vásárlók választási szabadságának biztosítása érdekében, nagyobb erőfeszítésre van szükség a hatályos jogszabályok végrehajtása területén is. Összességében elmondható, hogy a szolgáltatások versenyének fokozása és a hatékonyság javítása a versenyképesség javulását eredményezné a gazdaság egészében.

További közösségi erőfeszítésekre van szükség a pénzügyi szolgáltatások európai piacának integrálása érdekében is, hogy az euró bevezetésével járó valamennyi előny érvényesüljön, és hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevevői számára az egyre kevésbé drága termékeknek minél szélesebb választéka váljon elérhetővé, a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása mellett. A pénzügyi szolgáltatások cselekvési terv sikere ellenére az EU pénzügyi rendszerének egyes szegmensei még mindig töredezettek. Az egységes eurofizetési térséget még nem sikerült létrehozni, a határon átívelő műveletek nagyobb elterjedtségét és a lakossági pénzügyi szolgáltatások fokozottabb versenyét gátló akadályokat fel kell számolni, továbbá be kell fejezni a nagykereskedelmi és a befektetési piacok egységes kereteinek kialakítását és megvalósítását.

A pénzügyi felügyelet és válságkezelés határon átívelő rendszereit sürgősen meg kell erősíteni, hogy képesek legyenek megfelelni a pénzügyi piacokon tapasztalható zűrzavar és a növekvő bizonytalanság kihívásainak. A hatékonyabb pénzügyi közvetítésen keresztül, a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca egyszerre csökkenthetné a hitelfelvevők tőkeköltségét és növelhetné a hozamot a megtakarítók részére. Az eurozónához tartozó tagállamok részére a hatékony pénzügyi piacok megléte különösen fontos, hiszen megkönnyíti a kiigazításokat és a források újrabefektetését, valamint csökkenti a gazdasági sokkoknak való kitettségüket.

Folytatódni fog a munka, amelynek célja egyrészt a belső piacon érvényesülő eltérő adórendszereknek való egyidejű megfelelés – különösen a kkv-kat sújtó – többletköltségeinek csökkentése, másrészt pedig annak lehetővé tétele, hogy a vállalatok uniószerte közös adóalapot választhassanak.

Intézkedések:

- Meg kell erősíteni a belső piacot és a versenyt, fejleszteni kell az egyes iparág piacainak monitoringját, indokolt esetben javítani kell a szabályozáson, különösen a kulcsfontosságú szolgáltatások és a hálózatos iparágak tekintetében.

- Biztosítani kell a szolgáltatási irányelv teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtását.

- Biztosítani kell az egységes eurofizetési térség létrejöttét, valamint fel kell számolni az akadályokat és fokozni kell a versenyt a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén, továbbá meg kell szilárdítani a határon átívelő nagykereskedelmi piacok és befektetések egységes kereteit.

- A meglévő felügyeleti rendszereket meg kell erősíteni, valamint előrelépést kell tenni az EU pénzügyi intézményei számára a határon átívelő válságkezelésre szolgáló megfelelő eszközök kifejlesztése terén.

3.3. Befektetés a tudásba és az innovációba

A Közösség megvalósítja az „ötödik szabadságot” – a tudás szabad áramlását, ami kiegészíti a négy szabadságot, az áruk, a szolgáltatások, az személyek és a tőke szabad mozgását. Az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térség létrehozása, és az innováció kulcsfontosságú keretfeltételeinek javítása által megvalósuló „ötödik szabadság” szükséges ahhoz, hogy megszűnjön a töredezettség a tagállami kutatási és innovációs politikák mentén. Csak ezáltal válhat az EU világelsővé a kutatási teljesítmények tekintetében, és növelheti vonzerejét a magántőke befektetői szemében.

6. célkitűzés: A Közösség megvalósítja az ötödik szabadság koncepcióját (a tudás szabad áramlása) és létrehozza az egyedülálló Európai Kutatási Térséget.

Az ötödik szabadság, a tudás szabad áramlásának, és az egyedülálló Európai Kutatási Térség megvalósításának érdekében, és a tagállamokkal való együttműködés keretében, a tudásháromszög mindhárom elemét, a kutatást, az innovációt és az oktatást is meg kell erősíteni[5]. A közös programozással és a páneurópai kutatási infrastruktúrák létrehozására és működtetésére vonatkozó jogi keretek megalkotásával könnyebbé válik a kutatási erőforrásoknak a változó geometria mentén történő, a tagállamokkal és a tagállamok közötti fokozottabb összehangolása. A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésekre vonatkozó közösségi stratégia és keretrendszer kialakítása szintén erősíteni fogja az EU és a tagállamok együttműködését, valamint erősíteni fogja a jelenlétet a nemzetközi tudományos világban is.

Az „európai útlevél” ötletére alapozva, létre kell hozni a kutatók számára egy jól működő egységes európai munkaerőpiacot, amely javítani fogja a kutatók karrierlehetőségeit, valamint a határon átívelő toborzás és a kutatók mobilitásának feltételeit. Ez kiegészíti majd a tagállamok által a felsőoktatási rendszereik megerősítésére és megreformálására tett erőfeszítéseket, és elősegíti majd a kapcsolatépítést, valamint javítja az együttműködést az egyetemek, kutatói szervezetek és az üzleti szféra között.

Ennek a stratégiának egy másik kulcsfontosságú eleme az oktatást, kutatást és az innovációt integráló Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Ebben a formában az innovációnak és a tudásnak a közszféra kutatóintézetei és az ipari szféra közötti nyitott megosztásának modellintézményévé fog válni. Összességében elmondható, hogy Európai Kutatási Térség eléri a méretgazdaságossági szintet, segít a források hatékonyabb elosztásában, és számottevő, pozitív, a határokon átívelő, közvetett hatást fog eredményezni, amelyek a tagállamok mindegyikének előnyére válnak.

Intézkedések:

- Hatékonyabb felhasználásuk érdekében össze kell vonni a K+F-erőforrásokat, amelynek érdekében 2008 végéig megállapodásra kell jutni a közös programok témáiról, és 2010 végéig közös pályázati felhívást kell közzétenni a kutatási projektre vonatkozóan.

- Az „európai útlevél” mintáját alapul véve, javítani kell a kutatók mobilitását és karrierlehetőségeiket.

- Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet teljes mértékben működőképessé kell tenni.

- A közös megállapodás alapján elindított projektek ütemtervének 2009 végéig történő kidolgozásával, világszínvonalú kutatási létesítmények új generációját kell létrehozni. A világméretű projektek vonatkozásában 2008 folyamán párbeszédet kell kezdeményezni az érintett nemzetközi partnerekkel.

7. célkitűzés: A Közösség javítani fogja az innováció, és különösen a kockázati tőke és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, keretfeltételeit.

A Közösségnek a széles alapokon nyugvó innovációs stratégia[6] megvalósításán keresztül javítania kell az innováció kulcsfontosságú keretfeltételeit. Ez többek között magába foglalja az új technológiák vezető piacának kialakítását, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kereteinek megerősítését, valamint az interoperábilis szabványok meghatározásának felgyorsítását.

A Közösségnek kedvezőbb feltételeket kell teremtenie az innováció finanszírozásához , hogy elősegítse a különösen innovatív kkv-k széleskörű elterjedését, valamint hogy megkönnyítse az új technológiák, mint például az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó technológiák vezető piacainak kialakítását. A kockázati tőke EU-szerte érvényes kereteinek megteremtése kulcsfontosságú követelmény. A Közösségnek a tagállamokkal szorosan együttműködve fel kell számolnia a határon átívelő kockázati tőkebefektetéseket korlátozó érvényben lévő szabályozási és adózási akadályokat. Segítenie kell továbbá a korai szakasz finanszírozását jellemző tőkeszakadék áthidalásában. Az Európai Beruházási Alapnak a kkv garanciaprogramját jelentősen ki kell bővíteni, hogy megerősítse a mikrohitelek és a mezzanine-finanszírozás tőkeáttételi hatását[7]. Becslések szerint amennyiben a kockázati tőke bevonásának az átlagos uniós szintjét sikerülne felhozni a jelenleg legjobban teljesítők szintjére, akkor további 20 milliárd EUR kockázati tőkét lehetne bevonni a befektetések finanszírozásába.

A Közösségnek dolgoznia kell továbbá az immateriális javak, különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, használatának és védelmének javítása érdekében. A szabadalmaztatási eljárást az EU-ban még mindig nagyon költségessé és körülményessé teszi a töredezettség[8], amely hátráltatja az EU-n belüli a tudás- és innovációtranszfert, illetve a tudás és az innováció eredményeinek terjesztését. Hatékonyságának javítása és a vonatkozó szabályok betartatása biztosítja a K+F-befektetések megtérülését, ösztönzőleg hat a K+F-tevékenységekre, a pénzügyi befektetésekre és az innováció eredményeinek üzleti hasznosítására. A szabadalmakra vonatkozó közösségi rendszer fejlesztése, beleértve a közösségi szabadalom létrehozását, és a szabadalmakkal kapcsolatos jogviták kereteinek javítása nem csak hogy jelentősen csökkentené a szabadalmaztatási eljárás költségeit, de javítana a jogi környezet kiszámíthatóságán is.

Intézkedések:

- Elő kell segíteni az EU kockázatitőke-piacának fejlődését.

- Javítani kell a kkv-k tőkéhez való hozzájutási feltételeit és befektetésekre való fogadókészséget.

- Létre kell hozni a közösségi szabadalmat és javítani kell a szabadalmakkal kapcsolatos jogviták rendezésének kereteit, ami által csökken a szabadalmak bejegyzésének költsége, és növekszik a jogi környezet kiszámíthatósága.

3.4. Energiaellátás és éghajlatváltozás

8. célkitűzés: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20%-kal történő csökkentését és a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra emelését tartalmazó keret érvényre juttatása érdekében a Közösség teljes körűen megvalósítja az energiaágazat belső piacát és elfogadja az éghajlatváltozásról szóló csomagot (2020).

Tekintettel az energiaforrásokért folyó fokozott versenyre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve a megújuló energiaforrások részarányának növelésére vonatkozó, 2020-ra elérendő ambiciózus célokra, az EU-nak létre kell hoznia az energiaágazat valódi, az EU egészét lefedő belső piacát és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerét . Az energiaágazat belső piacának megteremtése növelni fogja a hatékonyságot és javítani fogja az energiabiztonságot. A energiaágazat nemzeti piacainak megvalósult liberalizálása nem minden esetben hozott létre erős versenyt. A hatályban lévő jogszabályok teljes körű végrehajtásával, és az energia előállításának és szolgáltatatásának a hálózatoktól való tényleges elválasztásával , szükségessé válik a verseny és a hatékonyság további fokozása, amely új versenytársak a piacra való beengedésével lehetséges. Meg kell erősíteni továbbá az energiapiaci szabályozó hatóságok függetlenségét és egymás közötti együttműködését, valamint fel kell számolni a piaci integrációt gátló akadályokat, ami a nemzeti piacok összekapcsolásához szükséges átviteli kapacitások biztosítása céljából, a határon átnyúló rendszerösszekötő kapacitások jelentős megerősítésén keresztül érhető el. Ennek ösztönzőleg kell hatnia arra az 1000 milliárd eurónyi beruházásra, amely révén az elkövetkező 20 évben szükségessé váló új generációs erőművek és határon átnyúló rendszerösszekötő kapacitások kiépülhetnek. Az energiaágazat belső piacának ki kell majd egészülnie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek költség-hatékony kereskedelmi rendszerével, ami biztosítja a 2020-as kibocsátási célok elérését, valamint a megújuló energiaforrások költség-hatékony fejlesztését szabályozó közösségi kerettel , ami alapján a megújuló energiaforrások részarányát 2020-ra sikerül 20%-ra növelni.

Intézkedések:

- Az energiaágazat versenyt és befektetéseket ösztönző belső piacának megteremtése, az energiapiaci szabályozó hatóságok függetlenségének és egymás közötti együttműködésének megerősítése, valamint a piaci integrációt korlátozó akadályok felszámolása érdekében 2009 májusig el kell fogadni villamosenergia és a gáz belső piacának megvalósításához szükséges jogszabálycsomagot.

- Az EU-nak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó céljai elérése érdekében 2009. májusáig el kell fogadni a vonatkozó jogszabálycsomagot.

9. célkitűzés: A Közösség szorgalmazni fogja egy, a fenntartható termelésre és fogyasztásra fokozottabban figyelmet fordító iparpolitika kialakítását, amely a megújuló energiaforrásokat, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és erőforrás-hatékony termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat állítja középpontba.

Az Európai Tanács által az éghajlatváltozással összefüggésben meghatározott ambiciózus célok elérése korábban soha nem látott méretű beruházást fog igényelni az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákba, és alapvető változásokat fog hozni az EU gazdasága számára. A környezetvédelmi technológiák, és különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, valamint energia- vagy erőforráshatékony technológiák , belső piaca dinamikus fejlődésének biztosítása érdekében határozott közösségi fellépésre van szükség. Az ezen technológiák előmozdítása érdekében tett tagállami erőfeszítések mindenképpen nélkülözik a piaci lehetőségeknek és a méretgazdaságosságnak azt a szintjét, amelyet a környezetvédelmi termékeknek, szolgáltatásoknak és technológiáknak egy valódi, az egész EU-t lefedő piacán el lehetne érni. Annak érdekében, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és erőforráshatékony gazdaság felé vezető átmenetben az EU-nak jusson a vezető szerep, ki kell dolgozni egy új, közösségi szintű fenntartható ipari stratégiát [9].

Különböző területek, mint például a fenntartható építőipar, az újrahasznosítás, a biotermelés, vagy a megújuló energiaforrások területén kialakuló új piacokat élénkíteni kellene a vezető piacok stratégiájának megvalósításán keresztül. Az ilyen stratégiák lökést adnának a környezetvédelmi technológiák iránti keresletnek, ezáltal jelentős környezeti és gazdasági hasznot termelnének. Tartalmaznák továbbá a EU egységes piacára alkalmazandó dinamikus környezetvédelmi szabványok csíráit, amelyek a szabványok nemzetközi elfogadtatásával további versenyelőnyt eredményeznek. További eszközök lehetnek még a címkézési követelmények, valamint a zöld közbeszerzés előmozdítása. A magánszférának a kutatásba és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó termékek és technológiák piaci hasznosításába történő befektetéseinek – mint például a tiszta technológiába fektető kockázati tőke – ösztönzésére, közösségi forrásokat is fel kellene használni. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerével egyidejűleg, sor kerülne az energiaadózási irányelv felülvizsgálatára is annak érdekében, hogy biztosítva legyen, hogy az energiaadózás egy hatékonyabb és hasznosabb eszköze az EU energiapolitikai és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek, valamint hogy hozzájárul ezen politikák költséghatékonyságához. Meg kell vizsgálni továbbá azt, hogy milyen egyéb fiskális eszközöket, ideértve az áfát is, lehet az alacsonyabb energiafelhasználás érdekében bevetni.

Intézkedések:

- Létre kell hozni a környezetvédelmi technológiák belső piacát, és elő kell segíteni az energia- és erőforráshatékony technológiák európai vezető piacainak kialakulását.

- Felül kell vizsgálni az energiaadózási irányelvet, hogy szorosabban illeszkedjen az EU energiapolitikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez.

- Felül kell vizsgálni nagy teljesítményű, környezetbarát termékek, technológiák és szolgáltatások közbeszerzését támogató rendelkezéseket, ideértve az épületekre vonatkozókat is.

4. KÜLKAPCSOLATOK

10. célkitűzés: A többoldalú kereskedelmi tárgyalások dohai fordulójának lezárása érdekében végzett munkával párhuzamosan, a Közösség kétoldalú tárgyalásokat fog folytatni a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel, hogy feltárja a nemzetközi kereskedelem és a befektetések új lehetőségeit, hogy javítsa a piacokra jutási lehetőségeket különösen azokban az országokban és iparágakban, ahol még jelentős akadályok vannak, valamint hogy létrehozza szabályozási előírások és szabványok közös térségét.

A Közösség elkötelezett a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályok felszámolása iránt, továbbá jelentős erőfeszítéseket tesz a kereskedelem és a befektetések tisztességtelen gyakorlatai, valamint a verseny torzulása ellen. Továbbra is a dohai tárgyalási forduló sikeres lezárása kínálja a legjobb megoldást ennek biztosítására. Minden elérhető eszköz felhasználásra kerül annak érdekében, hogy Európa nyitottsága megmaradjon, és a harmadik országok piacainak növekvő hozzáférhetőségével párosuljon. A piaci hozzáférés javítása érdekében tett intézkedésekről a Bizottság évente jelentést fog készíteni, amelyben megjelöli azokat az országokat és iparágakat, ahol jelentős akadályok vannak, és tárgyalásokat fog kezdeményezni ezen érintett országokkal. Amennyiben a problémák fennmaradnak, úgy a közösségi kereskedelempolitikai eszközökhöz és/vagy a WTO-hoz való folyamodás lehetősége megfontolás tárgyát fogja képezni.

A Közösség elkötelezett aziránt, hogy a globalizációs folyamatokat saját és partnerei hasznának maximalizálását szem előtt tartva alakítsa. A Közösségnek folytatnia kell a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel, így a szomszédos országokkal és a fejlődő gazdaságokkal folytatott tárgyalásokat, valamint továbbra is elő kell segítenie a regionális gazdasági integrációt a szomszédaival. A kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel, így a szomszédos országokkal (példaként említhetőek a megerősített megállapodásról Ukrajnával folytatott tárgyalások) és a fejlődő gazdaságokkal kötött kétoldalú kereskedelmi egyezmények lehetővé teszik az EU számára, hogy a WTO-vállalásain túlmenően, ambiciózus szabályozási rendelkezésekről, továbbá a „határok mögötti” együttműködés feltételeiről is megállapodjon. Jelenleg Dél-Koreával, Indiával és az ASEAN országokkal folynak tárgyalások kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények megkötéséről, és ilyen egyezmények megkötését további partnerekkel is kilátásba helyezték. A Kínával kötendő partnerségi megállapodás javítani fogja az EU vállalatainak piacra jutási lehetőségeit, és elősegíti a szabályozási keretek egymáshoz közelítését. Ezek a megállapodások élénkíteni fogják a nemzetközi kereskedelmet és a befektetéseket, fokozzák majd a versenyt, és hozzájárulnak az árak csökkentéséhez. A Mercosurral, az Andok Közösséggel és Közép-Amerikával a társulási megállapodásokról folytatott tárgyalásoknak további fontos részét képezik a kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok. Ezek a tárgyalások, a megerősített politikai párbeszéddel kiegészülve, szintén hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődés előmozdításához a partnerországokban, valamint a közös értékek, a nemzetközileg elfogadott szociális és környezetvédelemi szabványok, ideértve a tisztességes munkát is, érvényre juttatásához.

A meghatározó kereskedelmi partnerekkel, mint az USA (a Transzatlanti Gazdasági Tanács keretében), együttműködésben megvalósuló stabil, közös szabályozási térség létrehozása el fog indítani egy folyamatot, amely különösen az új technológiákra vonatkozó szabályok és a szabványok harmonizálása felé mutat, és amely valamennyi, a világkereskedelemben résztvevő nemzet javát szolgálja majd. A nem vámjellegű akadályok csökkentésével és a kereskedelem élénkítése által, a vállalkozások költségei számottevően csökkennek. A hamisítás elleni fellépés hatékonyságának javítása érdekében, intézkedéseket kell tenni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok betartatásának javítása terén is. A legfontosabb kezdeményezések a következők: szorosabb együttműködés a meghatározó kereskedelmi partnerekkel a vám területen, továbbá a rendelkezések betartatásának támogatása a fontosabb forrásországokban, például a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó EU-USA cselekvési stratégián keresztül, valamint az új hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folytatott tárgyalások lezárása.

Intézkedések:

- Elő kell segíteni az ambiciózus célokat lefektető kétoldalú megállapodások megkötését a fontosabb kereskedelmi partnerekkel, továbbá a közös gazdasági térség fejlesztésén keresztül támogatni kell a szomszédos és a tagjelölt országokkal való integrációt.

- A Bizottságnak a piacra jutási lehetőségekről készített éves jelentése alapján, amennyiben szükséges, be kell vetni a Közösség rendelkezésére álló kereskedelempolitikai eszközöket.

- A Transzatlanti Gazdasági Tanács kereteit maximálisan ki kell használni, és együtt kell dolgozni a további kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel a kompatibilis szabályozási rendelkezések és szabványok közös térségének kialakításán.

- A hamisítás elleni hatékonyabb fellépés érdekében, javítani kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok betartatásának rendszerén, például a hamisítás elleni többoldalú megállapodáson (ACTA) keresztül.

5. A LISSZABONI KÖZÖSSÉGI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK GARANCIÁI

A lisszaboni közösségi program a 2008–2010-es időszak vonatkozásában mutatja be a gazdaság azon kulcsfontosságú reformcélkitűzéseit, amelyek a legnagyobb mértékben tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz közösségi szinten, és egyben kiegészítik és támogatják a tagállami erőfeszítéseket. Ennek a stratégiai programnak kell iránymutatásul szolgálnia valamennyi uniós intézmény számára a növekedésről és foglalkoztatásról szóló stratégia közösségi dimenziójának megvalósítása során. Noha a célok eléréséhez egyéb további intézkedések is hozzájárulhatnak, de a lisszaboni közösségi programban foglalt célkitűzések a legsürgősebbek és a legfontosabbak a 2008–2010-es időszakban megvalósítható gazdasági reform szempontjából. Ennek megvalósítása érdekében, a Bizottság két kulcsfontosságú elemet javasol a végrehajtás biztosítása érdekében .

Először is, létfontosságú, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság megállapodásra jusson a stratégiai reformcélkitűzésekről és intézkedésekről. Ezen az alapon, az Európai Parlamentnek és a jövőbeli tanácsi elnökségeknek elsőszámú feladatként kell kezelniük a közösségi lisszaboni célkitűzéseket és intézkedéseket.

Másodszor, a lisszaboni közösségi program végrehajtásának szigorú nyomon követése nélkülözhetetlen az időben történő megvalósítás garantálása érdekében. Ennek egyik lehetséges eszköze a közösségi szinten elért eredményekről készítendő éves végrehajtási jelentés , amely kiértékelné, hogy a Közösségnek milyen mértékben sikerült megvalósítania a mellékelt táblázatban szereplő konkrét intézkedéseket. Ez fontos információkat adna az többoldali felügyelettel kapcsolatos, ősszel elvégzendő feladathoz, lehetővé téve a közösségi szintű előrehaladás rendszerszerű vizsgálatát párhuzamosan a tagállami szinten megvalósított reformok tartalmi értékelésével. Az Európai Parlament szintén felkérést kapna az előrehaladás nyomon követésére. Ez beleilleszkedne a Bizottság éves előrehaladási jelentéseibe , amelyek javaslatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy szükséges-e módosítani lisszaboni közösségi programot. Ennek alapján, az Európai Tanács a tavaszi ülésén , a növekedésről és foglalkoztatásról szóló stratégia éves értékelésével kapcsolatos feladatának részeként, helyzetértékelést végezne, és amennyiben szükséges, további útmutatást adna.

Az Európai Bizottság ezért felkéri:

- Az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát, hogy támogassák a 2008–2010-es időszakra javasolt lisszaboni közösségi programot, és különösen:

- támogassák a 10 kulcsfontosságú közösségi célkitűzést és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket;

- vegyenek részt az előrehaladás nyomon követésében, és adjanak évente útmutatást;

- tekintsék elsőszámú feladatuknak a 10 célkitűzés megvalósításához szükséges intézkedéseket.

- MELLÉKLET

Guideline 20 (Matching of Labour ,Market needs), 21 (Flexicurity), 23 (Investment in Human Capital), & 24 (Education and training systems) | The Commission will propose a renewed Social Agenda by mid-2008, particularly covering education, migration, and demographic evolutions, and help to address the skills gap by improving the monitoring and forecasting of future skills requirements | Proposal for a DIRECTIVE on Portability of pensions - possible political agreement at the Council (end of 2007 ) |

Ensure progressive removal of transitional restrictions on the free movement of workers from the new Member States (by 2011) |

Revision of REGULATION on Portability of social security rights (2nd half 2009 ) (( | Projected adoption (2nd half 2010) |

Monitor the implementation of the RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the establishment of the European Qualifications Framework for lifelong learning (Projected adoption: February 2008): Member States are asked to relate national qualifications systems to the EQF by 2010 |

DIRECTIVE- Monitoring the implementation of the Professional Qualifications Directive – Deadline for implementation by Member States:20 October 2007 |

Ensure the implementation of the basic skills communication (by 2010) |

RECOMMENDATION on EU-wide credit system transfer and accumulation systems for vocational training (March 2008) (( | Projected adoption (March 2010) |

RECOMMENDATION on quality assurance in vocational education and training (March 2008) (( | Projected adoption (March 2010) |

EU-wide inventory and monitoring system for on-going anticipation of future skills requirements in the context of "new skills for new jobs" initiative -Implementation in the course of 2008 and 2009 |

Ensure effective implementation of the Flexicurity common principles including the review "flexicurity: 3 years after". |

Guideline 20 (Matching of Labour ,Market needs) | The Commission will make proposals for a common policy on immigration in 2008 | Proposal for a DIRECTIVE Entry of highly skilled workers; "Blue Card" |

DIRECTIVE setting conditions of entry of seasonal workers (end 2008) (( | Projected adoption (End 2010) |

Guideline 15 (SMEs) | The Community will adopt a Small Business Act to unlock the growth potential of SMEs throughout their life-cycle | Measures following Communication on "Small Business Act" (May /June 2008) (( | Projected adoption (2010) |

Proposal for a Directive on the Small Company Statute (2nd half 2008)(( | Projected adoption (2nd half 2010.) |

Guideline 14 (Better regulation) | The Community will move towards the target to reduce EU administrative burdens by 25 % by 2012 and implement an ambitious simplification programme | Rolling SIMPLIFICATION PROGRAMME (2006-2009) including 109 actions (2009) (( | Pending proposals from SIMPLIFICATION PROGRAMME |

Proposals to reduce administrative burdens following administrative burden mapping and measurement of EC legislation and related transposition measures (2007-2008) in 13 priority areas. Proposals in 2008-2010. (( |

First batch of fast track administrative burden reduction actions | First batch of fast track administrative burden reduction actions in comitology |

Proposal for next batch of fast track actions alongside the strategic review on better regulation (January 2008) (( |

Guideline 9 (Information Society), 12 (Internal Market) &13 (Open Markets) | The Community will strengthen the single market, increase competition in services, and take further steps to integrate the financial services market | Proposal for a DIRECTIVE Revision of the regulatory framework for electronic communications and services Projected adoption (2009) |

Market monitoring in key markets |

DIRECTIVE amending Directive 97/67/EC concerning the full accomplishment of the internal market of Community postal services (Implementation 2011/ 2013) |

DIRECTIVES - Third Package on Rail (Implementation by 2009) |

DIRECTIVE on services in the internal market - Implementation by the MSs 28 December 2009 |

Actions to improve implementation of single market following Communication on the application of Community Law (SMR) |

Proposals to allow companies to choose an EU-wide tax base (3rd Q 2008) (( | Projected adoption (3rd Q 2010) |

Follow up of Retail banking (including payment cards and payment systems) and Business Insurance Sector Inquiries |

Measures to promote the creation of an EU mortgage credit market following a communication (White paper 19/12/07) (( | Projected adoption (2009) |

Proposal for a DIRECTIVE amending Directive 85/611 on EU harmonised investment funds- UCITS (February 2008) (( | Projected adoption (February 2010) |

DIRECTIVE - Monitoring Implementation of MiFiD- Entered in force 1 November 2007 |

Measures to ensure the realisation of Single Payments Area following a communication (2nd Q 2008) (( | Projected adoption (2010) |

Strengthening EU arrangements for financial stability, through review of cooperation obligations, (End 2008) (( | Projected adoption (2010) |

Proposal for a DIRECTIVE Solvency II -on the taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance Projected adoption (End 2008) |

Proposal for a DIRECTIVE - Amendments to Directive 2006/48/EC and 2006/49/EC Capital Requirements (October 2008) (( | Projected adoption (October 2010) |

Guideline 7 (R&D) | The Community will make the "fifth freedom" (the free movement of knowledge) a reality and create a genuine European Research area. | Framework REGULATION -Legal framework for construction and operation of pan-European research infrastructures (July 2008) (( | Projected adoption (July 2010) |

Legislative and other proposals following Communication on "Partnership for a European researchers' passport for mobility and career development" (April 2008) (( | Projected adoption (2010) |

Implementation of legal and financial decision on European Institute of Innovation and Technology Projected adoption (2nd Q 2008) |

Measures for preparation of joint programming of research following a communication (September 2008) (( | Projected adoption (2010) |

Guideline 8 (Innovation) | The Community will improve the framework conditions for innovation, in particular for venture capital and intellectual property rights. | Measures for mutual recognition process following Communication on "Removing regulatory obstacles to cross-border investments by venture capital funds" (December 2007) (( | Projected adoption ( 2010) |

Proposal for a COUNCIL REGULATION on the Community Patent and additional measures to set up an EU wide jurisdictional system for patent litigation Projected adoption (2010) |

The Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises initiative (JEREMIE) |

EIF - The High Growth and Innovative SME Facility (GIF): risk capital for innovative SMEs in their early stages (GIF1-€ 255m) and in their expansion phase (GIF2-€ 299 m) |

EIF- The SME Guarantee Facility, providing loan guarantees to encourage banks to make more debt finance available to SMEs, (€506 m) |

EIF-The Seed Capital Action and the Partnership Action: helping to reinforce the capacity of financial intermediaries to invest in and lend to SMEs. (€69 m) |

Guideline 11 (Environment), 12 (Internal Market) 13 (Open Markets) & 16 (Infrastructure) | The Community will complete the internal market for energy and adopt the climate change package in order to put in place the framework to achieve at least a 20% reduction in greenhouse gas emissions and reach a 20% renewables energy share by 2020. | Proposal for a DIRECTIVE amending Directive 2003/54/EC concerning common rules for the internal market in electricity Projected adoption (end 2009) |

Proposal for a DIRECTIVE amending Directive 2003/55/EC concerning common rules for the internal market in natural gas Projected adoption (end 2009) |

Proposal for a REGULATION establishing an Agency for the Cooperation of Energy Regulators Projected adoption (end 2009) |

Proposal for a REGULATION amending Regulation (EC) No 1228/2003 on conditions for access to the network for cross-border exchanges in electricity Projected adoption (end 2009) |

Proposal for a REGULATION amending Regulation (EC) No 1775/2005 on conditions for access to the natural gas transmission networks Projected adoption (end 2009) |

Follow up measures to the energy sector inquiry |

Guideline 10 (Industrial Base) & 11 (Environment) | The Community will promote an industrial policy geared towards more sustainable production and consumption, focusing on renewable energies and low-carbon and resource-efficient products, services and technologies. | Proposal for a DIRECTIVE - Amending the Emission Trading Directive, 2003/87/EC (January, 2008) (( | Projected adoption (January 2010) |

Legislative proposal on Carbon Capture and Geological Storage (CCS) (January, 2008) (( | Projected adoption (January 2010) |

Proposal for a DIRECTIVE - Review of the Energy Taxation Directive (4th Q 2008) (( | Projected adoption (4th Q 2010) |

Proposal for a DIRECTIVE on the promotion of renewable energy (January 2008) (( | Projected adoption (January 2010) |

Initially 14 Implementing DIRECTIVES for priority product groups for adoption of minimum energy performance standards (eco-design requirements) (Comitology until 2011) |

Revision of DIRECTIVES on Energy labelling and household appliances (2008) (( | Projected adoption (2010) |

Measures to strengthen the Public Procurement of high-performance environmentally-friendly products, technologies and services-following communication (Green Public Procurement (1st Q 2008 ) (( | Projected adoption (2010) |

- 7th Framework Programme (2007-13): €2.3 billion for energy, €1.8 billion for environment (including climate change) - Competitiveness and Innovation Programme (CIP) (2007-13), Entrepreneurship and Innovation Programme (EIP) € 430 million for eco-innovation and Intelligent Energy for Europe (IEE) €730 million |

Legislative proposals following the "Sustainable industrial policy/Sustainable consumption policy", notably extension of EUP Directive (March 2008) (( | Projected adoption (March 2010) |

Guideline 13 (Open Markets) | Whilst working to conclude the Doha multilateral trade negotiations, the Community will negotiate bilaterally with key trading partners to open up new opportunities for international trade and investment, improve market access focussing on countries and sectors where significant barriers remain, and create a common space of regulatory provisions and standards. | International Agreement - Conclusion of the most important bilateral FTAs (ASEAN, India, South Korea) |

International Agreement - New Partnership and Cooperation Agreement (PCA) with China |

Bilateral regulatory cooperation with US, Japan, China and Russia |

Multi-party Agreement - Anti Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) |

Lifelong learning Programme |

European Globalisation Adjustment Fund |

[1] „Lisszaboni közösségi program: szakmai végrehajtási jelentés 2006”, SEC(2006) 1379.

[2] Lásd a Bizottság szolgálatainak „Közvetett és kiegészítő hatások a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében, a közösségi lisszaboni program gazdasági hatásai” című munkadokumentumát, amelynek becslése alapján a lisszaboni közösségi program intézkedéseinek gazdasági hatása az EU reál GDP-jének szintjét akár 2,75 százalékponttal is megemelheti 2020-ig. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tanulmány számításai különböző gazdasági modelleken, módszertanokon, adatforrásokon és feltételezéseken alapulnak, az eredmények értelmezésénél kellő óvatossággal kell eljárni.

[3] Európai Bizottság, 2007. Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról.

[4] „Új munkahelyekhez szükséges új készségek”, a 2007. november 15-i Oktatási Tanács következtetései

[5] A K+F-et illetve az innovációt kulcsfontosságú kihívásként jelölte meg 24 tagállam a 25-ből a nemzeti reformprogramjában 2005-ben.

[6] „A széles alapokon nyugvó innovációs stratégia: kilenc stratégiai intézkedés az EU-szintű innovációs fellépésért”, a 2006. december 4-i Versenyképességi Tanács ülésének következtetései.

[7] A 2006-os EBA-program alig több mint 2 milliárd eurós kerettel rendelkezett, és EU-szerte több mint 180 000 kkv-nak nyújtott támogatást.

[8] A szabadalmak feldolgozásának és lefordításának átlagos költsége több mint tízszer magasabb, mint az USÁ-ban, vagy az EU-ban.

[9] A Bizottság Közleménye „Az iparpolitika félidős felülvizsgálata: Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához COM(2007) 374, 2007.7.4.