52007DC0641

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.10.2007

COM(2007) 641 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti kapcsolatok jövőjéről [SEC(2007) 1415]

1. BEVEZETÉS

A közelmúltban a Zöld-foki Köztársaság kormánya és civil társadalma több ízben is kifejezésre juttatta, hogy a Zöld-foki Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokat egyfajta különleges partnerség irányába szeretnék továbbfejleszteni.

A Zöld-foki Köztársaság egyre inkább közeledni próbál az Európai Unióhoz, különösen annak legkülső, észak-atlanti régióihoz. A Zöld-foki Köztársaság, valamint az Európához tartozó Azori-szigetek, Madeira és Kanári-szigetek együtt alkotják az úgynevezett makaronéziai régiót, amelynek szigeteit a kezdetektől fogva történelmi, kulturális és nyelvi szálak fűzik egymáshoz. E szigetek kapcsolataikat és együttműködéseiket ma is jellemző módon egymás kiegészítésére rendezkedtek be.

Ez az egymás felé fordulás a Zöld-foki Köztársaság és Európa történelmi múltjában és jelenében gyökerezik, amelyet egyrészt szoros emberi és kulturális kötődések, másrészt az együtt megélt fontos események és a közösen vallott, mélyen beágyazott szociális és politikai értékek jellemeznek. A zöld-foki társadalom lényegében ugyanis így, az Európával szőtt, elszakíthatatlan történelmi, emberi, vallási, nyelvi és kulturális kapcsolatok révén, európai és afrikai népcsoportok összeolvadása és a két kultúra közötti párbeszéd révén jött létre. Az Unióhoz hasonlóan az ország is magáénak vallja a Zöld-foki Köztársaságban érvényben lévő jogállamiság által biztosított garanciákat, a demokrácia értékeit, az emberi jogok védelmét és a felelősségteljes politikai és gazdasági kormányzás elvét, ugyanakkor törekszik a béke, a biztonság előmozdítására, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelemre is. Helyzetéből adódóan a Zöld-foki Köztársaság természetes küldetése, hogy az afrikai, európai és amerikai földrész közötti összekötő híd szerepét töltse be, amire – mint kulcsfontosságú tényezőre – Európa és a Zöld-foki Köztársaság közös érdekei és célkitűzései alapulnak.

A Zöld-foki Köztársaság különösen azzal a céllal közeledik az Európai Unióhoz, hogy erősítse kapcsolatait és elmélyítse együttműködését az Unió legkülső régióinak országaival; ezenfelül a Zöld-foki Köztársaság és az Európai Unió egyformán elsőbbséget tulajdonít számos stratégiai kérdésnek – ezek közé tartoznak egyes, biztonsággal kapcsolatos kérdések, mint például az illegális (többek között kábítószer-) kereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem. Ez utóbbival kapcsolatban a Zöld-foki Köztársaságot felhívták, alakítson ki fokozott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködést Európával. Földrajzi helyzetéből adódóan az ország jelentős mértékben hozzá tud járulni az illegális kereskedelem elleni küzdelemhez, biztonsági kérdésekben tanúsított nyitottsága pedig olyan elem, amely lényegesen előmozdíthatja az EU-hoz való közeledéssel kapcsolatos törekvéseket.

A különleges partnerség célja tehát, hogy fokozza a két fél közötti egyeztetést és a szakpolitikák közelítését, ami lehetővé teszi, hogy a hagyományos támogató–kedvezményezett viszony mellett megjelenhessen a közös érdekeken alapuló együttműködés is.

2. AZ EU ÉS A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG KÖZTI KÜLÖNLEGES PARTNERSÉG FOGALMA

A különleges partnerség az egyszerű támogató–kedvezményezett viszonyhoz képest továbblépést jelentő politikai megközelítést takar, amely a biztonsági és fejlődési kérdésekben mutatkozó egyéb közös érdekeket is figyelembe veszi. Összhangban áll a Cotonoui megállapodás végrehajtásával is, amennyiben élni kíván a kapcsolatok valamennyi olyan vetületével, amely az EU és a Zöld-foki Köztársaság közötti együttműködés újfajta modelljének meghatározását teszi lehetővé.

Az EU és a Zöld-foki Köztársaság közötti különleges partnerség semmiképpen sem a Cotonoui megállapodás alternatívája kíván lenni, hanem a két fél közötti együttműködés elmélyítését és kiszélesítését szolgálja.

A Zöld-foki Köztársaság az együttműködés jelentős mértékű elmélyítése érdekében túl kíván lépni a meglévő kapcsolatok keretein. Ezen belül elsőbbséget tulajdonít a legkülső régiókhoz való közeledésnek, amelynek részét képezné, hogy a Zöld-foki Köztársaságnak felajánlják a hozzáférést a belső piachoz. Ezzel összefüggésben – a feleket közös kihívások elé állító kockázatok figyelembe vételével – tervezik, hogy Zöld-foki Köztársaság fokozatosan részt vesz bizonyos uniós szakpolitikákban és programokban, különösen a cselekvési tervben szereplő területeken.

3. AZ EU ÉS A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG KÖZTI KÜLÖNLEGES PARTNERSÉG MINT MEGKÖZELÍTÉS

Az alkalmazni kívánt megközelítés a különleges partnerség kulcsfontosságú elemeire épül, azaz újító, gyakorlatias, haladó és az egymást kiegészítő elemekre épül:

4. Politikai megközelítés: a különleges partnerség célja, hogy erősítse a nyílt, építő és gyakorlatias párbeszédet, amelynek – a különleges partnerség lényegét képező – konkrét cselekvésekben kell majd megnyilvánulnia.

Tervezik, hogy a különleges partnerség átfogó stratégiai keretét cselekvési tervben fektetnék le, amely tartalmazná a különleges partnerség fejlesztési folyamatában meghatározott prioritásokat, és amelybe beépítenék a Cotonoui megállapodásban meghatározott, hagyományos együttműködési eszközöket.

5. Egymást kiegészítő elemekre épülő megközelítés: a különleges partnerség keresi azokat az együttműködési formákat, amelyek alkalmasak a Cotonoui megállapodás keretében napjainkig megvalósított hagyományos intézkedések kiegészítésére és megerősítésére. A különleges partnerségi megközelítést az országstratégiai dokumentum és a 10. EFA nemzeti indikatív programja is tükrözni fogja. A különleges partnerség elősegítése érdekében egyébként támaszkodni fognak a többi eszközre is; ilyenek többek között a legkülső régiókkal folytatott együttműködés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a tematikus programok és Bizottság által igazgatott egyéb költségvetési tételek, valamint az infrastruktúra terén az EU és Afrika közötti együttműködés.

6. Haladó megközelítés: fejlődésre épülő és konkrét, új, gyakorlati együttműködési tevékenységeken keresztül megvalósul folyamat előmozdítása kap elsőbbséget. A keretében megvalósuló tevékenységek kiegészítik a szegénység elleni küzdelem keretében jelenleg folyó együttműködést, valamint az EU és a Zöld-foki Köztársaság közötti kapcsolatok elmélyítését eredményezik. A cselekvési terv rugalmas és alakítható lesz, hogy fokozatosan alkalmazkodni tudjon az ország fejlődéséhez és az Európai Unióhoz, illetve harmadik országokhoz fűződő kapcsolatai alakulásához.

7. A felelősségteljes kormányzás elvén alapuló megközelítés: a különleges partnerség kiinduló alapja a felelősségteljes kormányzás Zöld-foki Köztársaságban elért magas szintje. Mivel a kormányzás kérdéseinek mind az Európai Unió, mind a Zöld-foki Köztársaság elsőbbséget tulajdonít, az ezen a téren a jövőben megvalósítandó további előrehaladás a partnerség egyik alappillére.

8. A regionális integrációt célzó megközelítés: a különleges partnerség célja, hogy a Zöld-foki Köztársaság sajátosságainak tiszteletben tartása mellett előmozdítsa az ország közeledését a legkülső régiókhoz és az EU többi részéhez, s egyidejűleg erősítse a nyugat-afrikai régióval és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) keretében ápolt kapcsolatait.

9. Az európai normákhoz és szabványokhoz való közelítést célzó megközelítés: a normák és szabványok közelítése elősegíti az EU-hoz – és különösen a legkülső régiókhoz – történő fokozatos közeledést, valamint az ország helyzetéből fakadó komparatív előnyök megerősítését.

10. A PARTNERSÉG ÚJ TÁVLATAI

A különleges partnerség többek között az alábbi új távlatokat nyitja meg:

- a politikai együttműködés kiterjesztése és fokozása;

- a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és fokozatos kiszélesítése annak érdekében, hogy kedvező körülményeket teremtsenek a gazdaságban a magánszektor fejlődése, illetve a beruházások és az exporttevékenységek növekedése számára;

- a Zöld-foki Köztársaság és az EU jogszabályainak, valamint gazdasági és technikai szabályozó rendelkezéseinek közelítése, aminek eredményeképpen a két fél gazdasága kölcsönösen megnyílhatna egymás előtt. E folyamat keretében valósulna meg különösen – többek között a régió országai viszonylatában – a kereskedelmi korlátozások további csökkentése, valamint ezzel párhuzamosan a gazdaság korszerűsítése és a versenyképesség növelése;

- kilátások arra, hogy sikerül túllépni a meglévő kapcsolatok keretein olyan, jelentős mértékben elmélyített együttműködés kialakítása céljából, amelyben elsőbbséget élvez a közeledés a legkülső régiókhoz. Az együttműködés részeként a Zöld-foki Köztársaság számára hozzáférést biztosítanának a belső piachoz, valamint lehetővé tennék, hogy – különösen a cselekvési tervben szereplő területeken – fokozatosan rész vegyen bizonyos szakpolitikákban és uniós programokban;

- a közigazgatási és igazságszolgáltatási együttműködés megerősítése;

- közös információs hálózatok és adatbázisok létrehozása minden érintett területen; a cselekvési tervben szereplő valamennyi területen csere- és testvérprogramok előmozdítása a Zöld-foki Köztársaság jogának, rendelkezéseinek, normáinak és gyakorlatainak a közösségi vívmányokhoz való közelítése céljából.

- A KÜLÖNLEGES PARTNERSÉG CSELEKVÉSI TERVÉNEK FELÉPÍTÉSE

A különleges partnerség cselekvési terve a következő hat pillérre épül:

11. Felelősségteljes kormányzás

A program a kormány által alkalmazott szakpolitikákra alapul majd, és kapcsolódik többek között a kötelezettségvállalásoknak az említett országstratégiai dokumentumhoz (3.2. pont) csatolt listájához is.

E keretek között különös figyelmet fognak szentelni például a demokrácia, a jogállamiság és a civil társadalom által az országos politikai életben játszott szerep megerősítésének és elmélyítésének, valamint folytatják a politikai párbeszédet és az együttműködést, különösen a demokrácia és az emberi jogok terén.

Fokozott figyelemmel kísérik a gyermek és nők jogait, a legális bevándorlók beilleszkedését és a családon belüli erőszak elleni küzdelmet. A kormány folytatni fogja az igazságszolgáltatás reformját, és megvalósítja a korrupció elleni küzdelem nemzeti tervét.

Folytatják a költségvetési reformot és a közigazgatás reformját, valamint fokozzák ez utóbbi teljesítőképességét, többek között a statisztikák terén. A kormány kezdeményezéseket fog tenni a gazdasági környezet, a szociális szempontú kormányzás és a természeti erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodás javítása céljából.

12. Biztonság/stabilitás

Ez a pillér alapvetően a következő területeket foglalja magában: biztonság és a szervezett nemzetközi bűnözés elleni küzdelem (a terrorizmus, az emberkereskedelem, az illegális bevándorlás, az illegális kábítószer-és fegyverkereskedelem, valamint a pénzmosás elleni küzdelem terén folytatott együttműködés), az emberi jogok tiszteletben tartásának figyelembe vételével; a migrációs hullámok hatékony kezelése, ideértve a diaszpórában élő zöldfokiak erőteljesebb hozzájárulását országuk fejlődéséhez (migráns munkavállalók számára létrehozott átutalási rendszerek) és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet; a tengeri biztonság.

Azokat az intézkedéseket, amelyeket e pillér keretében hoznak, természetükből adódóan csakis határokon átnyúló és regionális alapon – különösen a legkülső régiókhoz való, a különleges partnerség keretében megvalósuló közeledés segítségével – lehet megszervezni és biztosítani.

13. Regionális integráció

14. A legkülső régiókat illetően a makaronéziai térség integrációja – a hatékonyabb strukturálás és az integráció dinamikájának és versenyképességének növelése érdekében – az úgynevezett tágabb szomszédság politikája szellemében fog zajlani. Ösztönözni kell tehát minden olyan intézkedést, amelynek célja, hogy erősítsék a legkülső régiók és a Zöld-foki Köztársaság közötti kapcsolatokat a cselekvési tervben szereplő valamennyi területen, különösen a Zöld-foki Köztársaság fokozott részvételét a Madeira, az Azori-szigetek és a Kanári-szigetek 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, nemzetek közötti együttműködési programjában, valamint a legkülső régiók létező egyeztetési és együttműködési mechanizmusaiban.

15. Nyugat-Afrikát illetően:

16. a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének Bizottságával együttműködve meg kell vizsgálni annak lehetőségeit, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás keretében miként lehetne figyelembe venni a Zöld-foki Köztársaság sajátosságait;

17. a nyugat-afrikai regionális indikatív programok forrásainak felhasználásánál – a lehetőségek adta korlátokon belül – figyelembe kell venni a Zöld-foki Köztársaságot is.

Mindkét törekvés megvalósítása során különös figyelmet fognak szentelni a növekedés és a fenntartható fejlődés, a közvetlen külföldi beruházások, valamint a versenyképes vállalkozások és a nagyobb teljesítőképességű közigazgatás kifejlesztésének szempontjából kedvező körülmények kialakításának. Teszik ezt többek között a gazdasági környezet javításával, az európai normákhoz és szabványokhoz való közelítéssel, a védelmi és biztonsági körülmények – különösen a közlekedési, a kommunikációs és az energiaipari ágazat területén történő – fejlesztésével, valamint a nemzeti és regionális infrastruktúra megerősítésével.

18. Technikai és szabályzati közelítés

A szakpolitikák közelítése technikai és szabályzati téren a cselekvési tervben szereplő ágazatokban, az uniós szabványokhoz való közelítés elősegítése és – az ország fejlődése érdekében – a Zöld-foki Köztársaság viszonylagos előnyeinek fenntartása céljából.

19. Tudásalapú társadalom

Ennek a pillérnek célja, hogy az úgynevezett tudásalapú társadalom elérésére ösztönözzön. Elsőbbséget biztosít a – különösen az oktatáson, kutatáson és az információtechnológia tulajdonlásán és fejlesztésén keresztül megvalósuló – gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésnek (ez utóbbi ágazatban a Zöld-foki Köztársaság már jelentős eredményeket ért el, nevezetesen az elektronikus kormányzás terén). A fent említett elemek az ország sajtosságai fényében különösen fontosak, hiszen hagyományos természeti erőforrások híján csak az emberi erőforrások és immateriális előnyök, például a gazdaságföldrajzi helyzet kiaknázására lehet építeni.

20. Szegénység elleni küzdelem és fejlődés

A cselekvési terv szegénység elleni küzdelemre vonatkozó alkotóeleme különösen a Zöld-foki Köztársaság kormányának növekedési és szegénységcsökkentési stratégiai dokumentuma keretében folyó programok megvalósításához fog hozzájárulni. Ezen túlmenően e pillér tágabb értelemben a különleges partnerség cselekvési tervét és a partnerség végső célját, az Európához való közeledést is támogatja.

A szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek magukban foglalják a környezetvédelmet, a természeti erőforrások védelmét és a tengeri környezet megőrzését, ideértve az óceánok szennyezése elleni fellépéseket is. Megerősített együttműködést folytatnak majd a nemzeti halászati politika – ezen belül különösen az illegális, szabályozatlan és be nem jelentett halászati tevékenységek – terén, ami hozzá fog járulni a halászati forrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a források megőrzéséhez, s egyúttal a megélhetését a halászatból biztosító helyi lakosság érdekét is szolgálja.

A cselekvési tervből következő konkrét intézkedések meghatározásához további, később kidolgozandó tanulmányokra lesz szükség, megvalósításukat pedig támogathatja a folyamat megkönnyítését célzó technikai segítségnyújtás. Az intézkedések meghatározása során ügyelni fognak a nemek közötti esélyegyenlőség mint szempont figyelembe vételére.

21. A CSELEKVÉSI TERV FINANSZÍROZÁSA

A különleges partnerség finanszírozását jelentős részben az EFA (ideértve az EBB kezelésében lévő beruházási keretet is) fogja biztosítani. Emellett a különleges partnerség támogatásához más eszközöket is felhasználnak, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) a legkülső régiókkal folytatott együttműködés keretében (Madeira, az Azori-szigetek és a Kanári-szigetek 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó együttműködési programja).

A konkrét eljárások és a rendelkezésre álló források függvényében az is elképzelhető, hogy egyes konkrét intézkedéseket a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi kereten belül, az Európai Közösség általános költségvetésből és az EBB saját forrásaiból finanszírozott külső fellépéseken keresztül támogatnak. Az általános költségvetésből finanszírozott intézkedések közé tartoznak a fejlesztési együttműködési eszközön keresztül finanszírozott tematikus programok is, mint például a „humántőke-befektetés”, „a fejlesztés nem állami szereplői”, a „migrációs és menekültügyi politika”, a „környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kezelése”, valamint az „élelmezésbiztonság” elnevezésű tematikus program. Ide sorolhatók továbbá a stabilitási eszközből, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására szolgáló eszközből vagy a humanitárius és sürgősségi segélyekre vonatkozó eszközből finanszírozott tevékenységek is.

A fenti pénzeszközök a Zöld-foki Köztársaság kormányának a cselekvési terv végrehajtásához felhasznált saját forrásait egészítik ki. Az Európai Unió tagállamait is fel fogják kérni, hogy járuljanak hozzá a cselekvési terv finanszírozásához.

22. A CSELEKVÉSI TERV IDŐTARTAMA

A különleges partnerség folyamat , amely a cselekvési terv pedig megvalósításának keretéül és eszközéül szolgál. Ez utóbbi határozatlan időre szól, és – közös megegyezéssel megállapított feltételek mellett – rendszeresen felül fogják vizsgálni.

23. A KÜLÖNLEGES PARTNERSÉG VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE

A cselekvési terv végrehatását politikai szinten a jövőben meghatározandó gyakorisággal, illetve technikai kérdésekben évente – a Zöld-foki Köztársaság vagy az Unió területén – rendezett találkozókon fogják nyomon követni.

Az Európai Uniót e találkozókon az úgynevezett trojka képviseli.

Helyi szinten a Zöld-foki Köztársaság kormánya által létrehozott és a külügyminiszter elnökletével működő, minisztériumok közötti csoport – az Európai Bizottság képviselete és a tagállamok diplomáciai képviseletei részvételével – rendszeres üléseket tart a különleges partnerség nyomon követése céljából.