52007DC0555

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, xxx

COM(2007) yyy végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (ECHO) 2006. évi jelentés [SEC(2007) 1227]

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 3

2. ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK 4

3. A HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK FőIGAZGATÓSÁGA 2006. ÉVI HUMANITÁRIUS MűVELETEINEK ÁTTEKINTÉSE 5

3.1. Főbb események és a források elosztása 5

3.2. Fő régiónkénti beavatkozások 2006-ban 8

3.3. Összehasonlító elemzés 9

3.4 Tematikus finanszírozás 10

3.5. Katasztrófavédelmi tevékenységek (ideértve a DIPECHO-t is) 10

3.6. A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása 11

3.7. Fő partnerek a humanitárius műveletekben 12

4. KAPCSOLATOK A TÖBBI EU-INTÉZMÉNNYEL, A TAGÁLLAMOKKAL, A Fő HUMANITÁRIUS PARTNERREL ÉS NEM-EU DONORRAL 12

5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK 13

6. KÖVETKEZTETÉS 13

Melléklet:

Részletes országonkénti áttekintés a humanitárius műveletekről, a partnerekkel fenntartott kapcsolatokról és az értékelések eredményeiről, valamint pénzügyi táblázatok és statisztikák [SEC(2007) 1227].

BEVEZETÉS

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága az Európai Bizottság azon szervezeti egysége, amely a természeti és ember által előidézett konfliktusok és katasztrófák harmadik országokbeli áldozatainak nyújtott humanitárius segítségnyújtásért felel. Az 1257/96/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően feladata az élet megmentése és megőrzése, a szenvedés csökkentése vagy megakadályozása, valamint a humanitárius krízisek által sújtott népesség integritásának és emberi méltóságának védelme. A Főigazgatóság a humanitárius segítségnyújtási műveleteket a nemzetközi szinten közösen megállapított humanitárius elvekkel összhangban semleges , pártatlan és megkülönböztetésmentes módon , a nemzetközi humanitárius jog tekintetbe vételével támogatja, továbbá védi a humanitárius teret és elveket, amelyek egyre inkább fenyegetetté válnak. A Főigazgatóság számára e humanitárius tér megőrzésének legjobb módja, ha nagy mértékben elkötelezi magát a hatékony humanitárius segítségnyújtás (Good Humanitarian Donorship – GHD) elvei mellett, valamint ha továbbra is kitart a magas színvonalú segítségnyújtás mellett, és ha átlátható párbeszédet folytat a többi kulcsfontosságú szereplővel .

A Főigazgatóság határozatairól és műveleteiről kizárólag a humanitárius szükségletek értékelése alapján határoznak; e döntéshozatalt az Európai Unió rászorulók iránti szolidaritásának megerősítésén kívül semmiféle politikai megfontolás nem vezérli, és semmiféle hasonló megfontolás tárgyát nem képezi. A segítségnyújtásnak közvetlenül a nélkülözőkhöz kell eljutnia, tekintet nélkül bármiféle faji, vallási és politikai meggyőződésre.

Maga a Főigazgatóság nem hajt végre segítségnyújtási programokat. A Főigazgatóság donortevékenységet folytat, és küldetését úgy valósítja meg, hogy közösségi humanitárius műveleteket finanszíroz olyan partnereken keresztül, amelyek – mint például a nem kormányzati szervezetek és a nemzetközi szervezetek (a Vöröskereszt szervezetei) – aláírták a partnerségi keretmegállapodást, vagy akik az ENSZ-ügynökségek pénzügyi és igazgatási keretegyezményét írták alá (főleg az UNICEF, az UNHCR és a WFP[1]).

A Főigazgatóság feladata biztosítani, hogy az áruk és szolgáltatások e partnereken keresztül gyorsan eljussanak a krízisövezetekbe. A segély gyors célbajuttatását a költségvetési rendelet különös rendelkezései és végrehajtási intézkedései biztosítják, amelyek nagy mértékben támogatják a partnerségnek az e szervezetek hosszú távú kapcsolataira épülő koncepcióját. E strukturális intézkedések teszik lehetővé továbbá a Főigazgatóság számára, hogy technikai kisegítő személyzetet (a Főigazgatóság szakértőit) alkalmazzon a helyszínen, és ezáltal biztosítsa a társadalom sebezhető csoportjainak meghatározását, a szükségletek pontos értékelését, valamint a szükségletek kielégítésére alkalmas partnerek és projektek gyors azonosítását, amit végezetül a partnerek és a projektek előrehaladásának helyszíni ellenőrzése követ az ésszerű, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében.

Az általa nyújtott segítség célja továbbá az egyéb segélyezési eszközökkel együttesen megkönnyíteni, hogy a lakosság – ahol és amikor lehetséges – újra önellátóvá váljék, valamint hogy a Főigazgatóságtól érkező finanszírozást jó feltételek mellett lehessen fokozatosan csökkenteni. E célkitűzés terén a Főigazgatóság aktívan elkötelezte magát a segélyezést, helyreállítást és fejlesztést összekapcsoló stratégia végrehajtása, valamint a Bizottság többi szervezeti egysége és az egyéb donorok közötti szorosabb együttműködés kialakítása mellett. A katasztrófakezelés terén szerzett tapasztalatára alapozva a Főigazgatóság tevékeny továbbá a katasztrófakészültség előmozdítása terén is, hogy ezáltal egyaránt mérsékelje a veszélyeknek és katasztrófáknak kitett emberek sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát, valamint hogy csökkentse az ilyen katasztrófákkal járó gazdasági költségeket. Végezetül, tekintettel megbízása hatékony teljesítésére, a Főigazgatóság – ahol indokolt és szükséges – támogathatja végrehajtó partnereinek kapacitásépítő intézkedéseit.

E jelentés a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága által 2006-ban megvalósított főbb tevékenységeket foglalja össze. A mellékletben találhatók a Főigazgatóság 2006. évi tevékenységeinek részletei, ideértve a humanitárius műveletek és statisztikák országonkénti áttekintését is.

ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK

Az elmúlt néhány évtizedben általában véve fokozódott a természeti katasztrófák súlyossága és száma , valamint az általuk sújtott – közöttük is aránytalanul nagy számban a legszegényebb rétegek közé tartozó – emberek száma. Előrejelzések szerint e tendencia a jövőben várhatóan erősödni fog.

Ezzel párhuzamosan nem változott jelentősen a konfliktusok száma, bár a jelenlegi konfliktusok általában tovább tartanak és egyre pusztítóbbak, akkor is, ha a menekültek száma mindemellett az elmúlt években csökkent. A hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma stabilizálódott, de még mindig meghaladja a 25 millió főt[2].

Szakpolitikai szinten a Főigazgatóság számos kezdeményezést indított az ahhoz való alkalmazkodáshoz, hogy a nemzetközi környezet, amelyen belül a humanitárius segítségnyújtásra sor kerül, jelentős változásokon megy keresztül, valamint nem csupán a katasztrófák természete, gyakorisága és intenzitása, hanem e környezet geopolitikai háttere tekintetében is. Új szereplők jelentek meg a színen , mint például nem hagyományos donorok, közöttük a vállalkozói vagy a közszféra olyan donorai, akik eddig nem vettek részt humanitárius segítségnyújtásban. Hasonlóképpen a tagállamok polgári védelmi csoportjai és katonaságai is jelentős részt vállaltak bizonyos körülmények között, és számos humanitárius műveletben kell is rájuk számítani. Jóllehet e szakpolitikai terület nagy részét a „hatékony humanitárius segítségnyújtás” megnevezésű kezdeményezés lefedi, e kezdeményezést az Unió szintjén ezidáig még nem hagyták jóvá. Annak érdekében, hogy e változó környezetre felkészüljön és hozzá alkalmazkodjon, a Főigazgatóság olyan módszerek kidolgozásán munkálkodik, amelyekkel továbbfejlesztheti a kooperációt a polgári védelmi mechanizmusokkal és a polgári–katonai együttműködéssel. Az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosa megbízta a Főigazgatóságot, hogy a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló bizottsági közlemény útján indítson jelentős politikai kezdeményezést, amelyben az Európai Unió szintjén konszenzust teremt a humanitárius műveletek elveiről és legjobb gyakorlatairól, tekintettel e területen az EU szakpolitikái hatékonyságának, eredményességének és összehangolásának megerősítésére .

A katasztrófákra a Bizottság által adott válasz javítása érdekében, valamint az EU harmadik országok katasztrófáira és válságaira történő reagálásának erősítésére szolgáló stratégiája (COM(2005)153) keretében a Főigazgatóság javasolta a helyszínen tevékenykedő szakértői számának növelését , ideértve azokat is, akiket a szükségletek gyors felmérésére képeztek ki és gyakorlattal is rendelkeznek e téren, és akiket katasztrófa esetén gyorsan szolgálatba lehet állítani. Mindez – együttesen a Főigazgatóság műveleti és szerződéses eljárásainak további megerősítésével – fokozta a humanitárius segítségnyújtás kapacitását és csökkentette a válaszadáshoz szükséges időt a Főigazgatóság végrehajtó partnerei révén, akik közé többek között nem kormányzati szervezetek, nemzetközi szervezetek és ENSZ-szervezetek is tartoznak. A Főigazgatóság ezáltal jelentősen hozzájárulhat az EU kapacitásának továbbfejlesztéséhez a krízis- és katasztrófakezelés terén, amely a cunamit követő közlemények, a Barnier-jelentés és a kapcsolódó dokumentumok óta egyre inkább szakpolitikai prioritássá válik.

A 2006. év zárja a 2000–2006-os időszakot lefedő, legutóbbi pénzügyi tervet . E pénzügyi terv alapján a humanitárius segítségnyújtásra előirányzott költségvetést egy meglehetősen stabil, alacsony összegben határozták meg, a 2000. évi 471 millió EUR szintről indulva, amely 2006-ra 496 millió eurót tett ki. E minimális összeg azt hozta magával, hogy a Főigazgatóságnak minden évben további forrásokért kellett folyamodnia, főleg a gyorssegélytartalék felhasználása révén, amely elsősorban és mindenekelőtt humanitárius segítségnyújtásra szolgál.

Az új, 2007–2013-as időszakot lefedő pénzügyi tervben valamennyi humanitárius jellegű tevékenységet egyetlen eszközben egyesítettek. Azzal, hogy integrálták az élelmiszersegélyt és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők számára nyújtott segítséget, a 2007. év humanitárius segítségnyújtásra elkülönített költségvetése 732 millió EUR lett (szemben a 2006. évi 710 millióval), ami 3%-os éves indikatív növekedést jelent.

A HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK FőIGAZGATÓSÁGA 2006. ÉVI HUMANITÁRIUS MűVELETEINEK ÁTTEKINTÉSE

Főbb események és a források elosztása

A humanitárius segítségnyújtás területén a 2006. év különösen nagy kihívásokat tartogatott a libanoni krízissel, valamint a humanitárius krízisek okozta tehertétel mellett egy sor súlyos természeti katasztrófával.

Az év elején Afrika szarván, Dél-Afrikában és Afganisztánban aszályok léptek fel, tovább gyűrűzött a 2005. évi nigériai élelmezési krízis, az indonéziai Jáván pedig május 27-én olyan földrengés volt, amely több mint egy millió embert tett hajléktalanná. A Bizottságnak egyaránt foglalkoznia kellett az egyre romló szudáni humanitárius helyzettel, a ciszjordániai és gaza-övezetbeli krízis súlyosodásával, valamint a humanitárius segítségre irányuló állandó igénnyel a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Csecsenföldön és Kolumbiában, csak hogy a legdrámaibb humanitárius helyzetek közül említésre kerüljön néhány. A rövid, ám annál összetettebb libanoni krízis 2006 július–augusztusában olyan sokrétű választ igényelt az Európai Bizottságtól, amelyben a humanitárius segítség gyors célbajuttatása játszott főszerepet.

Az egyre romló humanitárius helyzet miatt a Főigazgatóság 2006-ban háromszor igényelt forrást a Bizottság gyorssegélytartalékából, mégpedig Szudán (Darfur), Libanon, valamint Ciszjordánia és a Gáza-övezet miatt, összesen 140 millió EUR értékben[3]. Ezen események jelentős hatást gyakoroltak a Főigazgatóság munkájára, amelynek így egy 671 millió eurós összköltségvetést kellett kezelnie, szemben az eredetileg meghatározott 496 millió euróval (kerekített számok).

A Főigazgatóság által 2006-ban a humanitárius krízisekre adott válasz 90 finanszírozási határozat formájában jelent meg. A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása 100%-ban megvalósult. Az AKCS-országok voltak a segítségnyújtás legfőbb címzettei (322 millió EUR – 48%), amelyet Kelet-Európa, az Új Független Államok, a közel-keleti és földközi-tengeri országok (177,9 millió – 27%), valamint Ázsia és Latin-Amerika (105,5 millió EUR – 16%) követtek.

A lenti táblázat áttekintést nyújt a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatban 2006-ban elfogadott határozatok földrajzi eloszlásáról (az összegek millió euróban értendők):

Egység/Régió | Összegek | % |

A/1: az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség | 322.060.000 | 48% |

Afrika szarva | 161.050.000 |

Nagy-tavak vidéke | 84.050.000 |

Nyugat-Afrika | 56.150.000 |

A Karib-szigetek és Csendes-óceáni szigetek térsége | 1.610.000 |

Dél-Afrika | 19.200.000 |

A/2: Kelet-Európa, Új Független Országok, Közel-Kelet, a mediterrán országok | 177.900.000 | 27% |

NIS (Csecsenföld, Kaukázus, Tádzsikisztán stb.) | 33.000.000 |

Közel-Kelet | 134.000.000 |

Mediterrán országok | 10.900.000 |

A/3: Ázsia, Latin-Amerika | 105.491.305 | 16% |

Ázsia | 86.891.305 |

Latin-Amerika | 18.600.000 |

0/1: Tematikus finanszírozás + támogatások | 20.500.000 | 3% |

Technikai segítségnyújtás (szakértők és előlegszámlák) | 19.000.000 | 3% |

Dipecho – Katasztrófakészültség | 19.050.000 | 3% |

Kiadási támogatás és az átcsoportosított bevételek felhasználása | 7.005.627 | 1% |

2006 ÖSSZESEN | 671.006.932 | 100% |

[pic]

A Főigazgatóság által nyújtott támogatások regionális megoszlása jól tükrözi, hogy a Főigazgatóság 2006-ban a globális humanitárius szükségletek változásaival összhangban reagált a humanitárius szükséghelyzetekre, amelynek során a „feledésbe merült válsághelyzetek” kiemelt figyelmet kaptak. Annak biztosítása érdekében, hogy műveleteit a rászorultság függvényében végezze, a Főigazgatóság munkaprogramjának alapjául a rászorultság világméretű felmérésén alapuló módszert választotta. E módszer segítségével több mint 140 fejlődő ország helyzete hasonlítható össze különféle mutatók (a humán fejlesztés, a szegénység, a természeti katasztrófák kockázata, a konfliktusok, a menekültek, a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, az öt év alatti gyermekek alultápláltsága és halandóságuk, és egyéb donorok hozzájárulásai) alapján. E módszert 2006-ban tovább finomították, a globális szükségletek értékelését két mutatóra, a sebezhetőségi és a krízismutatóra felosztva.

A Főigazgatóság segítségnyújtási stratégiájának középpontjában továbbra is a feledésbe merült válsághelyzetek álltak. Ezek azok a helyzetek, ahol jelentős humanitárius szükségletekre kevés figyelmet fordítanak a donorok – amit a kapott segítség szintje tükröz –, és a média is. A Főigazgatóság által a feledésbe merült válsághelyzetek azonosítása érdekében végzett elemzési módszer alapjául egyrészt a mennyiségi szempontok (szerény mértékű médiaérdeklődés vagy a magas fokú rászorultság mellett alacsony donori támogatás), másrészt a minőségi szempontok (a Főigazgatóság szakértői és szakelőadói által végzett helyszíni szemle) szolgálnak. A 2006-ban azonosított, feledésbe merült válsághelyzetek helyszínei a következők voltak: Csecsenföld, Mianmar, Algériában a sahrawi menekültek, Nepál és kisebb mértékben a kashmiri krízis miatt India.Az év folyamán 65,7 millió EUR támogatást osztottak szét e krízisek kezelésére, ami a költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 23 02 fejezete 489,5 millió eurós összes kötelezettségvállalásának 14%-át teszi ki.

Az értékelésék eredményei megtalálhatók az Európa honlapon: http://ec.europa.eu/comm/echo/information/strategy/index_en.htm

Fő régiónkénti beavatkozások 2006-ban[4]

E beavatkozások részletei a melléklet I. szakaszában találhatók.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok)

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága 2006-ban 322 millió eurót helyezett ki az AKCS-országokba. A legfontosabb műveletek helyszínei a következők voltak:

- Szudán , ahol a darfuri helyzet romlása miatt a költségvetési kiutalás 40-ről 97 millió euróra emelkedett, és további 17 millió eurót juttattak Csádba a szudáni népességmozgás következményeinek kezelésére,

- Észak- Uganda , amely már huszadik éve szenved fegyveres konfliktus miatt. A kormány az északi körzetekben harcokat folytat a Úr Ellenállási Hadseregével (Lord’s Resistance Army) szemben. A 2006. évre kiutalt költségvetés 19 millió EUR volt, amit a víz- és csatornaellátás, az egészségügyi és élelmiszer-ellátás, az életfeltételek javítása és az élelmiszerbiztonság, a védelem és a nem élelmiszer jellegű áruk biztosítására fordítottak,

- Burundi , ahol 17 millió eurót használtak fel a sebezhető embercsoportok érdekében, egészségközpontokat és közkórházakat ellátva a legalapvetőbb gyógyszerekkel. A kolerával szembeni küzdelem keretein belül az embereket ivóvízhez juttatták, valamint a betegség kezelésére szakosított központokat hoztak létre, és higiéniai oktatást szerveztek. Végezetül, az emberek védelmét szolgáló intézkedésekre is sor került,

- a Kongói Demokratikus Köztársaságban az 50 millió eurós teljes forrást arra fordították, hogy alapvető egészségügyi, élelmezési és elszállásolási segítségnyújtással kielégítsék a leginkább sújtott térség (a keleti régiók) legsebezhetőbb populációnak szükségleteit,

- Libériában a 19,8 millió eurós költségvetést arra használták fel, hogy továbbra is támogassák a menekültek és a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülők hazatérését és származási helyükön való letelepítését, segélycsomagok, szállítás és a védelmet is felölelő általános segítségnyújtás keretein belül.

Földközi-tenger térsége és a Közel-Kelet

A feszültség fokozódása a Megszállt Palesztin Területeken , valamint e területek legsebezhetőbb populációi és a Jordániában, Libanonban és Szíriában tartózkodó menekültek humanitárius szükségletei miatt a kezdeti költségvetési kötelezettségvállalások összegét 34-ről 84 millió euróra kellett növelni a következő területeken fellépő, fokozódó szükségletek kielégítése érdekében: élelmiszerellátás, egészségügy, víz- és csatornaellátás, szükséghelyzeti mozgósítás és védelem.

Az Izrael és a Hezbollah közötti egy hónapos háború további emberek halálához, sérülésekhez és Libanonba való kiáramlásához vezetett, amire a Főigazgatóság 50 millió eurót mobilizálásával reagált a sürgősségi egészségügyi ellátás, az élelmiszer- és nem élelmiszersegélyek, a víz- és csatornaellátás és az ideiglenes szállások finanszírozása érdekében. Az ellenségeskedés felszámolását követően a Főigazgatóság a még fennmaradt sürgősségi szükségletekre és a kismértékű, fokozatos rehabilitációra összpontosított.

Ázsia

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága 2006-ban 15,7 millió eurót mozgósított annak érdekében, hogy továbbra is segítséget tudjon nyújtani a Thaiföld és Burma határán tartozkódó burmai menekülteknek, valamint a tartós burmai krízis által sújtott, legsebezhetőbb csoportoknak; a forrásokat úgy utalták ki, hogy fokozzák az Észak-Burmában tartózkodó hontalan moszlim népesség védelmét.

Huszonkét és fél millió eurós költségvetést helyeztek ki a külföldről hazatérők és a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülők újbóli beilleszkedésének további támogatására, valamint az afganisztáni konfliktus és aszály által sújtott, sérülékeny csoportok számára, továbbá a Pakisztán és Irán területén tartózkodó afgán menekültek védelmére és támogatására.

Latin-Amerika

A legfőbb beavatkozásra Kolumbiában került sor, ahová 12 millió eurót helyeztek ki az elhúzódó konfliktus által sújtott emberek számára. A Főigazgatóság beavatkozásának első számú célkitűzése az volt, hogy segítséget nyújtson a víz- és csatornaellátás, az elszállásolás, az élelmiszersegély, az oktatás stb. területén, összpontosítva a Kolumbiában még meg nem erősödött, védelmet biztosító környezet megerősítésére.

Összehasonlító elemzés

A 2001–2006 közötti finanszírozási határozatok földrajzi megoszlását mutató alábbi táblázat összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy míg az elmúlt években az AKCS-országoknak nyújtott finanszírozás relatív aránya folyamatosan nőtt, ez a tendencia 2005-ben visszájára fordult, amikor is a finanszírozás oroszlánrészét Ázsia kapta az ott kialakult két jelentős krízis, azaz a cunami és a kasmíri földrengés miatt.Az AKCS-országoknak juttatott finanszírozás aránya lett 2006-ban újra a legmagasabb, ez tette ki a költségvetés körülbelül felét. Ha mindezt öt éves távlatban szemléljük, arra is rá kell mutatni, hogy a világ különféle régiói és részei számára nyújtott finanszírozás igen változatos képet mutat, ami azt erősíti meg, hogy a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának beavatkozásai rövid távra irányulnak. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetés több mint 96%-át humanitárius műveletek finanszírozására fordítják, míg kevesebb mint 4%-a jut támogatási kiadásokra (információszerzés, ellenőrzések, értékelések stb.).

[pic]

Tematikus finanszírozás

Mivel a hatékony humanitárius segítségnyújtás terén a központi szerepet a humanitárius feladatokkal megbízott fő nemzetközi szervezetek (az ENSZ megfelelő ügynökségei, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége) játsszák, a Főigazgatóság 2006-ban is az említett szervezetek intézményi kapacitásának növelését támogatta tematikus finanszírozási programok révén.

A Főigazgatóság 2006-ban programokat támogatott az ENSZ humanitárius ügyek koordinációs hivatalánál (információkezelés), az UNHCR-nél (menekültek nyilvántartásba vétele), az UNICEF-nél (gyermekvédelem és sürgősségi intézkedések), valamint a WFP-nél a szükségletek felmérése terén. Az Egészségügyi Világszervezettel (egészségügyi fellépés krízisek esetén) és az IFRC-vel (katasztrófakezelés és veszélyhelyzeti műveletek terén) folytatódtak a korábban megkezdett programok. Végezetül az ICRC is részesült finanszírozásban irányjelző védelmi tevékenységei támogatásához.

Katasztrófavédelmi tevékenységek (ideértve a DIPECHO-t is)

Az 1257/96/EK tanácsi rendelettel összhangban a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága a humanitárius segítségnyújtás mellett tanácsadás, koordináció és az erre létrehozott DIPECHO-program révén támogatja a katasztrófákra való felkészülést is. A veszélyhelyzetek következményei, valamint a globális éghajlatváltozás egyre kiterjedtebb jelenségeinek és hatásainak felismerése azt mutatja, hogy ez az elkötelezettség nagy jelentőségű és szükség van rá.

Stratégiai szinten a Főigazgatóság 2006-ban megerősítette intézményi forrásait a katasztrófavédelem terén, amitől azt várják, hogy előmozdítja a humanitárius segítségnyújtás és a rehabilitációs programok terén meglévő katasztrófavédelem egységesítésére irányuló következetesebb és átfogóbb megközelítés kialakítását. Ez teljes mértékben megfelel azon globális figyelemnek, amelyet a humanitárius és a fejlesztést támogató donorok szentelnek a katasztrófák kockázatait csökkentő tevékenységeknek, és megfelel ezenfelül a 2005–2015-ös hyogoi cselekvési keret előirányzott utánkövetésének is.

A Főigazgatóság 2006-ban is elkötelezte magát tanácsadási tevékenysége mellett, amelynek célja, hogy a fejlesztést támogató donorok katasztrófakocázatokat csökkentő elemekkel is kibővítsék az olyan régiókban folytatott munkájukat, amelyeket természeti katasztrófák, mint például földrengések, áradások, ciklonok stb. veszélyeztetnek, valamint hogy támogassanak olyan gyakorlati intézkedéseket, amelyek e kockázatokat csökkentik. A Főigazgatóság jelentős képviselője továbbá a katasztrófák kockázatainak csökkentését célzó olyan közösségi alapú megközelítéseknek, amelyek révén a legsebezhetőbb közösségek eredményesebben vészelhetik át a kríziseket.

A fejlődő országok különösen ki vannak téve a különféle veszélyeknek, mivel igen gyenge a nemzeti katasztrófaelhárítási kapacitásuk, valamint a helyi közösségek nemigen képesek megbirkózni a katasztrófák kedvezőtlen következményeivel. A DIPECHO-projektek olyan közösségi alapú katasztrófavédelmi projektek, amelyek a természeti katasztrófáknak leginkább kitett és az azok következményeit kezelni alig képes közösségekre összpontosítanak. A projektek demonstratívak és a gyakorlatba készen átemelhetők, ezáltal integrálhatóak a hosszú távú fejlesztési és nemzeti stratégiákba. Az országalapú műveletek mellett a DIPECHO cselekvési tervek regionális projekteket is tartalmaznak, mivel a természeti katasztrófákat nem állítják meg az országhatárok. A 2006. évben a Főigazgatóság 19,05 miilió eurót fordított a DIPECHO cselekvési tervekre Közép-Amerikában, Közép-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában.

A 2006. évben indított új fejlesztés gyanánt a Főigazgatóság elfogadott egy jelentős regionális határozatot (10 millió EUR) az állattenyésztő populációk katasztrófavédelméről, amely révén a tágabb értelemben vett Afrika szarva régió (Szudán, Dzsibuti, Szomália, Etiópia, Kenya, Uganda és Eritrea) területén élők felkészülhetnek az alattomos katasztrófának számító aszályokra. E programot szoros együttműködésben fejlesztették ki a Fejlesztési Főigazgatósággal és a EuropeAid Együttműködési Hivatallal.

A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága elkötelezte magát amellett, hogy kialakítja a humantárius segítségnyújtás akadálymentesítésének stratégiáját (azaz a segélyezést, a helyreállítást és a fejlesztést összekapcsoló stratégiát). A Főigazgatóság aktívan részt vesz az ezen stratégia érdekében a szervezeti egységek részvételével nemrégiben újból felállított csoport munkájában, amelyben közreműködik a Külkapcsolati Főigazgatóság, a Fejlesztési Főigazgatóság és a EuropeAid Együttműködési Hivatal is. Az új külső eszközök (a fejlesztési együttműködési eszköz, különösen a stabilitási eszközök) 2007. évi hatálybalépése új környezetet teremt majd a segélyezést, helyreállítást és fejlesztést összekapcsoló stratégia végrehajtásához, amelyet a Főigazgatóság a többi érintett szervezeti egységgel közösen 2006-ban kezdett előkészíteni. Külön figyelmet szenteltek az élelmiszersegély és az élelmiszer-biztonság közötti átmenetnek, amelynek keretében a Főigazgatósághoz került át a teljes sürgősségi élelmiszersegélyezési költségvetés. A Főigazgatóság úgy határozott, hogy öt kísérleti országot jelöl ki, ahol ösztönözni fogja a segélyezést, helyreállítást és fejlesztést összekapcsoló, már folyamatban lévő vagy kihívásokkal szembesülő politikákat: ezek az országok Kenya, Libéria, Mauritánia, Szudán és Uganda. Az érintett országok legtöbbikében – bár nem mindegyikükben – az év végéig jelentős ereményeket sikerült elérni. Ezt támogatta a 10. EFA előkészítési folyamata is. Az erőfeszítések továbbra is folynak, hogy e változásokat tovább erősítsék.

Fő partnerek a humanitárius műveletekben

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága a humanitárius segítségnyújtást partnerein keresztül hajtja végre. A Főigazgatóság körülbelül 200 nem kormányzati szervezettel, az ENSZ ügynökségeivel és olyan nemzetközi szervezetekkel működik együtt, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, vagy a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

A Főigazgatóság számára fontos, hogy a legkülönbözőbb féle partnerekkel tartson kapcsolatot. Ez teszi lehetővé a szerte a világon egyre nagyobb mértékben felmerülő szükségletek hatékony kielégítését. A Főigazgatóság szoros munkakapcsolatot alakított ki partnereivel a szakpolitikai kérdések és a humanitárius műveletek kezelése terén egyaránt.

A Főigazgatóság a 2006-os műveleteit főleg a nem kormányzati szervezetek (52%), az Egyesült Nemzetek ügynökségei (37%) és a nemzetközi szervezetek (11%) révén hajtotta végre. További részletek találhatók a partnercsoportok éves megoszlásáról a melléklet V.6. és V.7. szakaszában.

KAPCSOLATOK A TÖBBI EU-INTÉZMÉNNYEL, A TAGÁLLAMOKKAL, A Fő HUMANITÁRIUS PARTNERREL ÉS NEM-EU DONORRAL

A humanitárius elvek és értékek előmozdítása érdekében a korábbi évekhez hasonlóan a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága aktív kapcsolatban állt a többi intézménnyel, a tagállamokkal, a nemzetközi szervezetekkel és az egyéb olyan fontos szereplőkkel, mint például a jelentős nem uniós donorok.

A 2006. év végén a Főigazgatóság széles körű konzultációs folyamatot indított el az EK humanitárius partnerei és tagállamai között az olyan kulcsfontosságú humanitárius kérdésekről, mint például a humanitárius segítségnyújtás alapjául szolgáló célok, elvek és értékek, a humanitárius segítségnyújtás részvevői által megtapasztalt kihívások és a humanitárius segítségnyújtás végrehajtása.

E konzultáció eredménye alapul szolgál majd azon bizottsági közleményhez, amelynek célja az Európai Unió szintjén konszenzust teremteni a humanitárius műveletek elveiről és legjobb gyakorlatairól, valamint ütemtervet meghatározni a szorosabban összehangolt megközelítés végrehajtásához, hogy ezáltal az Európai Unió által az együttes nemzetközi humanitárius válaszadáshoz nyújtott hozzájárulásból a lehető legtöbbet tudja kihozni. Az európai konszenzusnak elő kell segítenie, hogy egy egységesebb, összefüggőbb és átfogóbb megközelítés alakuljon ki a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatosan.

Az e partnerekre vonatkozó további részletek a melléklet II. szakaszában találhatók.

EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

Tevékenységeinek keretében a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának egyéb feladatokat is teljesítenie kell a humanitárius segítség célbajuttatása és minősége terén:

1. a Főigazgatóság biztonság- és védelmi politikájának fejlesztése a humanitárius segítség célbajuttatásában részt vevő személyzetének védelmében;

2. a helyszíni gyors reagálási kapacitás erősítése multiszektorális munkacsoportok szervezésével;

3. kommunikációs stratégia és tájékoztatás;

4. a képzési kezdeményezés keretén belül a Főigazgatóság támogatja a humanitárius segítségnyújtási hálózatot (NOHA), amelyben több tudományágat érintő posztgraudális diploma szerezhető.

E tevékenységek részletei a melléklet III. szakaszában találhatók.

A Főigazgatóság által finanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását számos ellenőrzési és felülvizsgálati szint biztosítja a humanitárius műveletek projekciklusának különféle állomásain. A Főigazgatóság által kidolgozott ellenőrzési stratégia ezen vonatkozásait, a felülvizsgálati és ellenőrzési eljárásokat a melléklet IV. szakasza tartalmazza.

KÖVETKEZTETÉS

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága számára a 2006. év különösen nagy kihívásokat tartogatott a libanoni krízissel, valamint a humanitárius krízisek okozta, folyamatosan meglévő tehertétel mellett egy sor súlyos természeti katasztrófával. A Főigazgatóság mindazonáltal képes volt a rábízott feladattal kapcsolatos szerepét maradéktalanul betölteni. A fő szakpolitikai célkitűzés, azaz a humanitárius segítség hatékony célbajuttatása terén céljait elérte, sőt azokat túl is teljesítette.

[1] Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa és az Egyesült Nemzetek Világélelmezési programja.

[2] www.reliefweb.int

[3] A gyorssegélytartalékból való átcsoportosítás (140 millió EUR) mellett további kiegészítő költségvetési források érkeztek az Európai Fejlesztési Alap forrásainak felhasználásából (28 millió EUR) és egyes átcsoportosított bevételekből (7 millió EUR).

[4] A fő beavatkozások alapja az egyes régiók számára kiutalt legmagasabb összeg.