52007DC0127

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.3.2007

COM(2007) 127 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről

{SEC(2007) 360}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről

1. BEVEZETÉS

2006. május 3-án a Bizottság zöld könyvet[1] fogadott el, hogy ösztönzést adjon európai átláthatósági kezdeményezésének[2].

A zöld könyv célja az volt, hogy széleskörű nyilvános konzultációt indítson az átláthatósági kezdeményezés alábbi fő pontjaival kapcsolatban:

- az érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységét szabályozó strukturáltabb keret iránti igény;

- a Bizottság konzultációs minimumkövetelményeivel kapcsolatos visszajelzés[3] („ konzultációs előírások ”);

- a megosztott kezelésű uniós források kedvezményezetteire vonatkozó információk kötelező közzététele.

2006. májustól augusztusig a Bizottság – elsősorban nyílt internetes konzultáció révén – széleskörű és átfogó konzultációt folytatott. Ezenfelül a bizottsági képviseletek több tagállamban konzultációs üléseket szerveztek. 2006. júniusban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) meghallgatást szervezett több mint 60 európai érdekcsoport és egyéb érdekelt felek részvételével, amely újabb hasznos lehetőséget biztosított a Bizottság javaslataival kapcsolatos véleménycserére[4].

Az internetes konzultáció eredményeképpen a Bizottsághoz több mint 160 érdekelt féltől érkeztek be észrevételek. Ezek magukban foglalják néhány uniós tagállam, a magánszektor érdekcsoportjai, nem kormányzati szervezetek és néhány polgár beadványait. Nemcsak európai, hanem nemzeti és regionális szervezetek is részt vettek a konzultációs folyamatban. A Bizottság konzultációs előírásaival összhangban minden észrevétel felkerült az átláthatósági kezdeményezés honlapjára[5].

Az EU tanácsadó szervei közül az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság[6], valamint a Régiók Bizottsága[7] is véleményt adott ki a Bizottság zöld könyvéről.

A Bizottság zöld könyve széleskörű érdeklődést váltott ki. Havonta több ezer látogatót rögzített az átláthatósági kezdeményezés honlapja. E közlemény formájában a Bizottság most szeretne visszajelzést adni a konzultációs folyamat során összegyűjtött érvekkel kapcsolatban, valamint dönteni kíván a zöld könyvvel kapcsolatos nyomon követési intézkedésekről.

2. VISSZAJELZÉSEK ÉS KÖVETő INTÉZKEDÉSEK

2.1. Érdekképviselet (lobbizás)

2.1.1. Általános megközelítés, terminológia és alkalmazási kör

Az érdekképviselet témájának európai szinten történő megvitatására kínált lehetőséget általánosságban üdvözölték, bár a konzultációs folyamat néhány résztvevője kritizálta, hogy a Bizottság a lobbizás kifejezést használta e jelenség leírására. Ennélfogva ismételten hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság „lobbizás” fogalma semmilyen negatív értékítéletet nem tartalmaz. A lobbizás „ mindazokra a tevékenységekre értendő, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása ”. A Bizottság kifejezetten hangsúlyozta a lobbitevékenységek jogosságát és hasznosságát a demokratikus rendszerekben. Új nyilvántartását (lásd alább) azonban „érdekképviseleti nyilvántartásnak” nevezi majd.

A közügyi tanácsadókat, vállalati lobbirészlegeket, nem kormányzati szervezeteket, „agytrösztöket” (elemző központok), kereskedelmi szövetségeket és jogi cégeket arra bátorítják majd, hogy csatlakozzanak a nyilvántartáshoz, és felkínálják nekik a lehetőséget, hogy megjelöljék, melyik kategóriába tartoznak.

2.1.2. A zöld könyv javaslatai

Az átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvben a Bizottság javaslatot tett a lobbitevékenységek új keretének meghatározására, amely a következőkön alapulna:

- Önkéntes alapú, de a lobbistákat jelentkezésre ösztönző elemeket tartalmazó nyilvántartási rendszer. Az ösztönzők egyike az automatikus konzultációs értesítés lenne az érdekelt felek számára ismert érdekeltségi területekkel kapcsolatos témákban.

- Az összes lobbistára nézve kötelező etikai kódex, vagy legalább minimumkövetelmények.

- Ellenőrzési rendszer, illetőleg a nyilvántartás nem megfelelő vezetése és/vagy az etikai kódex megsértése esetén szankcionálás.

2.1.3. Az érdekképviseleti nyilvántartás

Sok hozzászólás támogatta egy önkéntes alapú nyilvántartás létrehozását. A konzultációban résztvevő felek közül azonban jelentős arányban – elsősorban a nem kormányzati szervezetek – támogatták a kötelező nyilvántartás létrehozását is, mint egyetlen lehetséges utat a teljes átláthatóság biztosítására.

A Bizottság számára a teljes átláthatóság mindenekelőtt az európai érdekképviseletek lehető legátfogóbb lefedését jelenti. E cél elérése érdekében a Bizottság az önkéntes alapú, ösztönzőkre épülő rendszert javasolja. A magukról meghatározott információkat szolgáltató lobbistáknak lehetőségük lenne megadni egyedi érdekeltségi területeiket, amiért cserébe értesítést kapnának az e területekkel kapcsolatos konzultációkról.

Néhány vélemény szerint azonban ez meglehetősen gyenge ösztönző az önkéntes nyilvántartásba vételhez. A konzultációs folyamat tekintetében úgy tűnik, hogy az automatikus konzultációs értesítés nem ösztönöz eléggé a nyilvántartásba való jelentkezésre, különösen a Bizottság tevékenységét naponta nyomon kísérő, brüsszeli székhelyű érdekcsoportok esetében nem.

Ennélfogva olyan további ösztönzőt kell beépíteni a rendszerbe, amely egyszerre erősíti a Bizottság jelenlegi konzultációs szabályainak alkalmazását és végrehajtását (lásd a 2.2. fejezetet is). A Bizottság konzultációs előírásai kimondják, hogy azoknak az érdekelt feleknek, akik észrevételeiket internetes konzultáció keretében kívánják kifejezésre juttatni, fel kell készülniük arra, hogy a Bizottság és a nagyközönség számára információval szolgáljanak célkitűzéseiket és felépítésüket illetően. A Bizottság álláspontja, hogy „ ezen információk hiányában az adatközlés egyéni hozzászólásnak fog minősülni ”[8].

Ennélfogva a Bizottság az önkéntes alapú nyilvántartást az internetes konzultációk új szabványával szeretné kombinálni. Amennyiben a szervezetek észrevételeiket ilyen konzultáció keretében teszik meg, automatikusan felkérést kapnak, hogy a nyilvántartás használatával nevezzék meg, kit képviselnek, mik a célkitűzéseik és milyen módon finanszírozzák őket.

Ez azért indokolt, mert a konzultációban részt vevő szervezetekről rendelkezésre álló elegendő információ megléte előfeltétel az általuk benyújtott észrevételek célirányosságának és hasznosságának érdemi megítéléséhez.

Az új rendszer nemcsak az általános átláthatóságot növeli, hanem a Bizottság szabályozásjavítási céljainak eléréséhez is hozzájárul. A hatásvizsgálatok elvégzésénél, valamint a politikameghatározás tudásalapú megközelítésének erősítésénél alapvető fontossággal bírnak a nyitott és az érdekeltek teljes körű bevonása mellett zajló konzultációk.

A nyilvántartáshoz való csatlakozáskor megkövetelt pénzügyi beszámoló tekintetében a Bizottság szükségesnek és megfelelőnek tartja, hogy felkérje a regisztrálókat releváns költségvetési számaik megadására, valamint fő ügyfeleik és/vagy finanszírozási forrásaik felsorolására. Az érdekképviseletek támogatási hátterének feltárása elsősorban annak biztosítására szolgál, hogy a döntéshozók és a nyilvánosság azonosíthassa és értékelhesse az adott lobbitevékenység mögött álló legfontosabb mozgató erőket.

Az önszabályozó megközelítéssel összhangban továbbra is a regisztrálók felelőssége, hogy pontosan és tárgyilagosan kiszámolják és nyilvánosságra hozzák finanszírozási hátterüket. Erre alapozva a Bizottság a következő minimumszempontokat alkalmazza annak megítélésénél, hogy a megadott információ elegendő-e a nyilvántartásba való bekerüléshez:

- Az uniós intézményekben lobbizó hivatásos tanácsadó cégeknek, illetve jogi cégeknek meg kell adniuk az uniós intézményekben folytatott lobbizáshoz kapcsolódó forgalmat, valamint az abban résztvevő ügyfelek relatív súlyát.

- A lobbizás területén tevékenykedő vállalati lobbirészlegek és kereskedelmi szövetségek esetében meg kell adni az uniós intézményekben folytatott közvetlen lobbizásra fordított költségek becsült értékét.

- A nem kormányzati szervezetek és „agytrösztök” esetében be kell nyújtani a teljes költségvetést, valamint meg kell nevezni a fő támogatási forrásokat (állami finanszírozás összege és forrásai, adományok, tagdíjak stb.).

Az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet kiköti, hogy a számos speciális követelményt teljesítő nem kormányzati szervezeteknek jogában áll majd a környezetvédelmi jogszabályok keretébe tartozó bizonyos közigazgatási rendelkezések belső felülvizsgálatát kérelmezni. Ennélfogva a Bizottság – a nyilvántartásba vételre való lehetséges ösztönzőként – megvizsgálja, hogy a jövőbeli nyilvántartás milyen mértékben szolgálhat eszközül az ilyen jellegű eljárásra jogosult nem kormányzati szervezetek azonosítására (pl. rangosabb elismerés formájában).

2.1.4. Etikai kódex

A zöld könyv kimondta, hogy a nyilvántartásba kerüléshez a kérelmezőknek „ el kellene fogadniuk egy etikai kódexet is, amely betartását hiteles és átlátható formában ellenőriznék ”.

Arra a kérdésre, hogy hogyan kellene megfogalmazni egy ilyen kódexet, és pontosan hogyan lehetne a gyakorlatban ellenőrizni, nem adtak részletes választ. Megtárgyalták annak a lehetőségét, hogy megfelelő választás lenne-e egy, a lobbisták által létrehozott és ellenőrzött önkéntes kódex (beleértve a büntetések kiszabását). A zöld könyvvel kapcsolatos reakciók azonban azt mutatják, hogy meglehetősen nehéz lenne a lobbiközösség különböző tagjait egyesíteni egy ilyen feladatra, főleg a magánszektor és a nem kormányzati szervezetek közötti együttműködés terén.

Egyértelmű, hogy a Bizottság mindig felelősséggel fog tartozni a külső érdekek képviselőivel fenntartott kapcsolatokért. Ennélfogva nehezen elképzelhető, hogy a Bizottság külső szervezeteknek adná át a kódex létrehozásával és ellenőrzésével járó felelősséget. A lobbisták önszabályozását ezért nem tekintik életképes lehetőségnek. A Bizottságnak inkább felül kellene vizsgálni és módosítani az 1992-ben elfogadott, jelenleg érvényben lévő minimumkövetelményeket. Az ily módon átalakított kódex tartalmát megvitatják az érdekeltekkel. A kódex elfogadását az európai parlamenti példával összhangban kötelezővé kellene tenni az új nyilvántartásba bekerülni kívánó lobbisták számára.

Nem szükséges külön megemlíteni, hogy az érdekelt feleknek a nyilvántartásba vétel érdekében minden általuk szolgáltatott tényszerű információt pontosan kell megadniuk. A pontatlan információt megadó regisztrálókat – valószínűleg nyilvánosan – felkérik a hiba javítására. A legvégső esetben a Bizottság a pontatlan információt megadó regisztrált lobbistát kizárhatja a nyilvántartásból. Hasonló eljárást alkalmaznának az etikai kódex vélt megsértése esetén is.

2.1.5. Az intézményközi együttműködés lehetőségei

Az átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvről tartott konzultációban részt vevő felek közül többen amellett érveltek, hogy a lobbizással kapcsolatban intézményközi megközelítést kell alkalmazni. Azt kérték, hogy a jövőbeli nyilvántartás és az etikai kódex legalább az Európai Parlamentnél és a Bizottságnál legyen közös.

A Bizottság teljesen osztja ezt a véleményt, és hisz abban, hogy az „egyablakos” regisztráció nagyobb mértékben ösztönzi az érdekelteket a nyilvántartásba való jelentkezésre. A Bizottság ennélfogva felkéri az Európai Parlamentet, a Régiók Bizottságát és a Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy vizsgálja meg az e téren történő szorosabb együttműködés lehetőségét.

2.1.6. Határidők és felülvizsgálat

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e közleményben leírt új intézkedések kiegyensúlyozott és megfelelő keretet biztosítva járulnak hozzá a nagyobb átláthatósághoz a lobbizás terén. A Bizottság 2007 nyara előtt megkezdi a tárgyalásokat az érdekelt felekkel a kötelező etikai kódex vonatkozásában, és 2008 tavaszán megnyitja az érdekképviseleti nyilvántartást. A nyilvántartás bevezetését követően a bizottsági szolgálatok útmutatást kapnak arra vonatkozóan, hogy milyen módon ösztönözzék tevékenyen a regisztrációt, és hogyan tárgyaljanak a nem regisztrált érdekképviseletekkel. 2009 tavaszán a Bizottság megvizsgálja, hogy az új rendszer elérte-e a kívánt eredményt, beleértve a nyilvántartás célcsoportjának lefedését. Amennyiben ez nem történt meg, akkor szigorúbb intézkedésekre is sor kerülhet, kötelező regisztráció és jelentéstétel formájában.

2.2. Konzultációs előírások

A zöld könyv minimumkövetelményekkel kapcsolatos fejezetével kapcsolatban több mint 100 hozzászólás[9] érkezett, elsősorban különböző vállalkozói érdekcsoportoktól és nem kormányzati szervezetektől.

A konzultáció résztvevői általánosságban üdvözölték a Bizottság konzultációs előírásait és a Bizottság által a konzultációs folyamat javítására tett erőfeszítéseket. Ugyanakkor a résztvevők rámutattak a konzultációs előírások alkalmazásának gyenge pontjaira. Nehézségek merülnek fel például az azzal kapcsolatos általános visszajelzéseknél, hogyan és mekkora mértékben vette figyelembe a Bizottság a hozzászólásokat, valamint a nyilvános konzultáció 8 hetes minimumidejénél is (például amikor egy időszakba beleesett egy fő szabadságolási időszak). A célzott konzultációk nem mindig arányosan oszlottak meg az érintett szektorok között.

Bár e szakaszban[10] nem áll szándékunkban felülvizsgálni a konzultációs előírások tartalmát, szükséges lenne az alkalmazás megerősítése annak érdekében, hogy a bizottsági konzultációk minőségének általános szintje emelkedjen. E megerősített alkalmazás középpontjában a konzultációval kapcsolatos integráltabb megközelítés (beleértve a jobb visszajelzést) és az az igény áll, hogy a konzultációk során kifejezett vélemények és érdekek sokszínűségét biztosítsák. Ez a megközelítés segít a bizottsági hatásvizsgálatok minőségének javításában, ezáltal hozzájárulva a Bizottság szabályozásjavító politikájának végrehajtásához.

A Bizottság ezért nagyobb hangsúlyt helyez majd az alábbi intézkedésekre:

- képzés és a tudatosság megfelelő növelése a munkatársak között;

- az érdekelt felek konzultációival kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok megosztása a főigazgatóságok között;

- az érdekelt felek konzultációival kapcsolatos gyakorlati útmutató felülvizsgálata;

- új konzultációs szabvány létrehozása a nyilvános konzultációk következetességének javítása érdekében.

A Bizottságnak szándékában áll, hogy ezen új intézkedések bevezetése és tesztelése után konzultációs politikáját külső értékelésre bocsássa.

2.3. Az uniós alapok kedvezményezetteinek közzététele

2.3.1. A jogalkotási folyamat

Az átláthatósággal kapcsolatos zöld könyv megjelenése után a média sokat foglalkozott a megosztott irányítású alapok kedvezményezetteivel kapcsolatos információk közzétételének kérdésével. Ez lehetővé tette, hogy a Bizottság konstruktív tárgyalásokat folytasson a tagállamokkal, a Parlamenttel, az érdekképviseletekkel és civil társadalmi szervezetekkel, amelynek végén egyetértés alakult ki a vonatkozó adatok megjelentetésének igényével kapcsolatban. A Bizottság örömmel vette, hogy a Bizottsággal való együttműködés kedvéért több tagállam feladta kezdeti tartózkodását, lehetővé téve ezzel a rendszer bevezetéséhez szükséges alapkövetelmény gyors elfogadását, azaz e követelmény beépítését a költségvetési rendeletbe, amelyet 2003-as hatályba lépése óta most vetettek először alá a háromévente esedékes felülvizsgálatnak.

A különböző érintett jogi aktusok módosításainak leírását a melléklet tartalmazza.

2.3.2. Gyakorlati végrehajtás

A vonatkozó jogszabályok intézkedéseinek bevezetése csak az első lépés azon a szükségszerűen összetett úton, amely egyaránt megköveteli az unióbeli végrehajtó szervek széles körének jelentős együttműködését és a lépésről lépésre történő megközelítést.

Némely, a zöld könyvről folytatott konzultáció során érkezett észrevétel azt mutatja, hogy igénylik a Bizottság által üzemeltetett, kereshető, központi adatbázis létrehozását, amely az összes releváns információt tartalmazza a kedvezményezettekkel kapcsolatban.

A valóság azonban az, hogy a kedvezményezettek adatait a tagállamok végrehajtó hatóságai gyűjtik, akik az irányítással vannak megbízva. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó közvetlen támogatások és piaci intézkedések vonatkozásában e hatóságok felelősségi körükben a Bizottsághoz küldik az adatokat, a Bizottságnak viszont nincs lehetősége arra, hogy minden egyes beérkező adat megbízhatóságát ellenőrizze. A Bizottság azonban éppen most fogadta el az 1290/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló javaslatot, amely kötelezné a tagállamokat arra, hogy – a vidékfejlesztési kiadásokkal együtt – közzétegyék ezeket az adatokat. A strukturális alapok tekintetében a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat meghatározó 1828/2006/EK bizottsági rendelet a kedvezményezettek adatainak gyűjtését és közzétételét egyértelműen a tagállamok hatáskörébe utalja, a Bizottság pedig még a vonatkozó adatokat sem kapja meg. Ezenfelül a Bizottság határozott erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy az Európai Számvevőszéktől az EK-Szerződés 248. cikke szerint kedvező megbízhatósági nyilatkozatot kapjon. Ez megköveteli a Bizottságtól, hogy – különösen a közvetlen irányítás tekintetében – céltudatos erőfeszítéseket tegyen, de a tagállamok különösen fontos szerepet játszanak a Számvevőszék által a megosztott irányítás terén felfedezett hiányosságok leküzdésében. A Bizottság ezért szeretné hangsúlyozni, mennyire fontos a tagállamok felelőssége a megosztott irányítás intézkedéseinek végrehajtásában.

Az adatok 2008-tól kezdődő közzétételéhez a következő – az európai adatvédelmi biztos közreműködését igénylő – eljárás tűnik a legmegfelelőbbnek:

1. szakasz: Az adatok jelenlegi formájukban történő megjelentetése

A módosított költségvetési rendelet és az alkalmazandó ágazati jogszabályok előírásaival összhangban azok a tagállamok, amelyek ezt eddig nem tették meg, nemzeti internetes oldalak és egyéb megfelelőnek tekintett eszközök segítségével nyilvános hozzáférést biztosítanak az adatokhoz valamennyi megosztott irányítású program esetében.

A Bizottság kezeli majd a központi internetes portált, amely tartalmazza a tagállamok vonatkozó internetes oldalaihoz vezető linkeket. Ez az oldal pedig kapcsolódik majd a közvetlen irányítású uniós alapok internetes oldalához, amelyet a Bizottság 2006-ban hozott létre. Ez biztosítja majd a közvetlen és megosztott irányítású programok közötti egyenlő bánásmódot.

2. szakasz: Az adatok összehasonlíthatóságának és kereshetőségének biztosítása

A Bizottság teljes mértékben elismeri a kereshető és összehasonlítható adatok iránti igény jogosságát, és további lépésként 2007 őszén javaslatot tesz majd a megosztott irányítás adatai közzétételének vonatkozásában egy közös szabvány bevezetésére, amely lehetővé teszi az érdekelt feleknek, hogy – a központi bizottsági portálon keresztül hozzáférve a tagállamok által közzétett adatokhoz – uniószerte következetes elemzéseket végezzenek. Ez a közös szabvány figyelembe veszi majd a megosztott irányítás szerint működő különféle szakpolitikák sajátosságait.

3. KÖVETKEZTETÉSEK

Az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésként a Bizottság a következőket hajtja végre:

- 2008 tavaszán létrehoz és elindít egy új, értesítő funkcióval ellátott, önkéntes alapú érdekképviseleti nyilvántartást (amely fokozatosan váltja fel a jelenleg működő CONECCS adatbázist);

- Növeli az átláthatóságot a Bizottság konzultációs előírásainak megerősített alkalmazásán keresztül, különös tekintettel az internetes konzultációkhoz létrehozott, a résztvevők ellenőrzését is elvégző internetes szabványoldalra. Ez az oldal kapcsolódik a nyilvántartáshoz;

- Összeállít egy etikai kódex-tervezetet, amelyet 2007 folyamán megvitatnak az érdekeltekkel. A kódex a nyilvántartásba kerülés egyik követelménye lesz, és a Bizottság ellenőrzése alá tartozik.

- Gyakorlati, belső intézkedések (lásd 2.2. fejezet) segítségével megerősíti a Bizottság konzultációs előírásainak alkalmazását.

- Végrehajtja az uniós alapok kedvezményezettjeinek közzétételével kapcsolatos előírásokat.

MELLÉKLET

Az uniós alapok kedvezményezettjei – Jogi aktusok módosítása

1. A költségvetési rendelet módosítása

Az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet (költségvetési rendelet) módosító 1995/2006/EK, Euratom rendelet bevezetése kimondja:

„mivel: (6) A költségvetésből származó pénzeszközök átlátható felhasználása érdekében szükséges, hogy az e pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk – a jogos köz- és magánérdekek védelméhez szükséges, meghatározott korlátokon belül – elérhetők legyenek, figyelembe véve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap sajátos elszámolási időszakát is.”

A 30. cikk új, (3) bekezdése valamennyi programirányítási mód esetén előírja a kedvezményezettekkel kapcsolatos információk közzétételét:

„A Bizottság […] rendelkezésre bocsátja […] a pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan azon jogalanyok által szolgáltatott információkat, amelyekre az igazgatás egyéb módjai keretében a költségvetés végrehajtásának feladatait átruházták.

Az információkat a titoktartási követelményeknek, különösen a személyes adatok – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adato k szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott – védelmének, valamint a biztonságra vonatkozó követelményeknek a kellő figyelembevételével kell rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve egyúttal az 53. cikkben említett egyes igazgatási módok sajátosságait, és adott esetben összhangban az ágazati szabályokkal.”

Az új 53b. cikk meghatározza a közzététel gyakoriságát, valamint kimondja, hogy a vonatkozó ágazati szabályok keretében kell megtenni a gyakorlati intézkedéseket:

„53b. cikk

1. „Amennyiben a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A módszer különösen a második rész I. és II. címében említett fellépések esetében alkalmazandó.

2. A tagállamok – a vonatkozó ágazati szabályozások kiegészítő rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és elvekkel összhangban használják – […]

biztosítják – a vonatkozó ágazati szabályozások révén és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.”

Egy különleges átmeneti intézkedés keretében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) támogatásaiból részesülő kedvezményezetteket csak a 2008. évi költségvetés terhére elszámolt kifizetésektől kezdve nevezik meg:

„181. cikk

4. A 30. cikk (3) bekezdése vonatkozik a 2008. évi költségvetés terhére elszámolt kifizetések tekintetében első ízben a 148. cikk (1) bekezdésében említett alapra.”

2. Ágazati szabályozás

2.1. Európai Halászati Alap (EHA)

Az EHA-ról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendeletet 2006. július 27-én fogadták el. A végrehajtó rendelet tervezete (31. cikk) – amelyet a Bizottság várhatóan 2007. március végén fogad el – egyértelműen említi az irányító hatóságok arra irányuló kötelezettségét, hogy megszervezzék a kedvezményezetteket, a műveletek nevét, valamint az egyes műveletekre elkülönített közfinanszírozás összegét feltüntető jegyzék közzétételét. Az EHA-bizottságban azonban már kialakult a tagállamok közötti politikai egyetértés a végrehajtó rendeletet illetően.

2.2. Strukturális alapok – ERFA, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap

Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet megállapítja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezéseket. A három alapra vonatkozó tanácsi rendelet végrehajtásának szabályait megállapító, 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikke (2) bekezdésének d. pontja kimondja, hogy az irányító hatóság feladata „ a kedvezményezetteket, a műveletek nevét, valamint az egyes műveletekre elkülönített közfinanszírozás összegét feltüntető jegyzék elektronikus vagy egyéb módon történő közzététele . Az ESZA műveleteiben résztvevők nem nevezhetők meg .”

2.3. Közös Agrárpolitika (közvetlen támogatás és piaci intézkedések, vidékfejlesztés)

A Bizottság most fogadott el egy, a közös agrárpolitika finanszírozásának a közvetlen kifizetésekre, piaci intézkedésekre és vidékfejlesztésre vonatkozó szabályait megállapító 1290/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló javaslatot annak érdekében, hogy belefoglalhasson a rendeletbe egy, a kedvezményezettek nevének közzétételét kötelezővé tévő rendelkezést. A Tanács jóváhagyása után a rendeletet ki kell egészíteni a vonatkozó végrehajtási szabályokkal.

A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁSRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS (vö. a belső szabályok 16. cikkével)

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A BIZOTTSÁGI SZAKPOLITIKÁK KOORDINÁLÁSA ÉS JOGI TANÁCSADÁS TEVÉKENYSÉG: A CIVIL TÁRSADALOMMAL FENNTARTOTT KAPCSOLATOK, ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS TÁJÉKOZTATÁS |

Munkaprogram a 2007–2008-as időszakra |

1. ÉRINTETT KÖLTSÉGVETÉSI MEGNEVEZÉSEK ÉS CÍM

- 25 02 04 02 Általános kiadványok

- és a kisegítő, illetve szerződéses alkalmazottakat érintő költségvetési tétel.

2. JOGALAP

A Bizottság intézményi szintű előjogaiból adódó feladatok.

3. A PÉNZÜGYI ÉV ÁTFOGÓ ADATAI (Euróban)

◘ 3.a – Tárgyév: 2007

Kötelezettségvállalási előirányzatok |

Eredeti éves előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) | 2 200 000 |

Előirányzatok átcsoportosítása | --- |

További előirányzat | --- |

Összes előirányzat | 2 200 000 |

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok | 2 200 000 (2007. évi rendes közzétételi program) |

Rendelkezésre álló egyenleg |

Összeg a javasolt tevékenység esetében | 75 000 (a 2007. évi rendes közzétételi program már tartalmazza) +300 000 |

◘ 3.b – Átvitt összegek

Kötelezettségvállalási előirányzatok |

Átvitt összegek | --- |

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok | --- |

Rendelkezésre álló egyenleg | --- |

Összeg a javasolt tevékenység esetében | --- |

◘ 3.c – Következő pénzügyi év: 2008

A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet előkészületeibe bevonandó összeg

Kötelezettségvállalási előirányzatok |

Eredeti éves előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) | A 2008. évi előzetes költségvetési tervezet előkészítés alatt |

Előirányzatok átcsoportosítása |

További előirányzat |

Összes előirányzat |

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok |

Rendelkezésre álló egyenleg |

Összeg a javasolt tevékenység esetében | 450 000 |

4. A TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA

2006. május 3-án a Bizottság zöld könyvet – COM(2006) 194 – fogadott el, hogy ösztönzést adjon európai átláthatósági kezdeményezésének. A zöld könyv célja az volt, hogy széleskörű nyilvános konzultációt indítson, elsősorban az érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységeit szabályozó strukturáltabb keret iránti igénnyel kapcsolatban. E konzultációt követően a Bizottság egy új, értesítési funkciót is tartalmazó, önkéntes alapú lobbista-nyilvántartási rendszert hoz létre.

Ez a tevékenység kétféle költséget teremt:

- A 25 02 04 02 költségvetési tételbe tartozó költségeket a nyilvántartás internetes létrehozását és karbantartását illetően.

- Két, „A” kategóriába tartozó szerződéses alkalmazott költségeit. Ez olyan további költség, amelyet nem tartalmaznak a Főtitkárság számára elkülönített előirányzatok.

- Egy alkalmazott segíti a tervezést, végzi a koordinációt és a teljes projekt ellenőrzési feladatait.

- Egy szakirányú végzettségű alkalmazott szükséges a projekt specifikus, IT-val kapcsolatos feladatainak elvégzéséhez.

5. AZ ELFOGADOTT SZÁMÍTÁSI MÓDSZER (euróban)

Személyzet |

2007 | 8 hónap | 2 alkalmazott | 84 376 |

2008 | egész év | 2 alkalmazott | 127 104 |

2009 | 1 alkalmazott 6 hónapra, 1 alkalmazott 12 hónapra szóló szerződéssel | 95 328 |

A nyilvántartás elkészítése és fejlesztése |

2007 | Elemzés, a jövőbeli kilátásokat vázoló dokumentum, megvalósíthatósági tanulmány, stb. 1 szerződés | 75 000 |

Egy irányítási modul és egy terjesztési modul létrehozása: első szakasz | 300 000 |

2008 | A létrehozás második szakasza (beleértve az 1. változat működtetését és a 2. változat elkészítését): szerződés | 450 000 |

2009 és azt követően | Karbantartás költségei | 50 000 évente |

ÖSSZESEN |

Év | Alkalmazottak | Fejlesztés |

2007 | 84 376 | 375 000 |

2008 | 127 104 | 450 000 |

2009 | 95 328 | 50 000 |

6. FIZETÉSI ÜTEMTERV (EURÓBAN)

Megnevezés | Előirányzatok | Kifizetések |

2007 | 2008 |

25 02 04 02 | 2007 | 375 000 | 375 000 |

2008 | 450 000 | 450 000 |

Összesen | 825 000 | 375 000 | 450 000 |

Alkalmazottak | 2007 | 84 376 | 84 376 |

2008 | 127 104 | 127 104 |

Összesen | 211 480 | 84 376 | 127 104 |

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az irányító szolgálatnak megítélt keretösszeg fedezi.

Tekintve, hogy a 2007. évi költségvetést és a 2008. évre szóló éves politikai stratégiát már elfogadták, az új humán erőforrásra irányuló igényt átcsoportosítással vagy a külső munkatársakra előirányzott összegekből kell fedezni.

[1] COM(2006) 194.

[2] SEC(2005) 1300.

[3] COM(2002) 704.

[4] http://eesc.europa.eu/sco/events/11_07_06_transparency/minutes-en.pdf.

[5] http://ec.europa.eu/transparency/eti/index_en.htm.

[6] CESE 1373/2006.

[7] CoR 235/2006.

[8] COM(2002) 704.

[9] A hozzászólások a következő címen tekinthetők meg: http://ec.europa.eu/comm/eti/contributions.htm

[10] A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges lehetséges intézkedések sérelme nélkül.