52007DC0004

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.1.2007

COM(2007) 4 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

1985–2005-ös jelentés az Európai Közösségek valamely intézményénél munkaviszonyuk megszűnésével, munkanélkülivé váló egykori ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottakra vonatkozó közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről (lásd az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (R.A.A.) 28a. és 96. cikkét)

{SEC(2007) 13}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

1985–2005-ös jelentés az Európai Közösségek valamely intézményénél munkaviszonyuk megszűnésével, munkanélkülivé váló egykori ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottakra vonatkozó közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről (lásd az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (R.A.A.) 28a. és 96. cikkét)

TARTALOMJEGYZÉK

ÖSSZEFOGLALÓ 4

ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK 5

I. JOGI RENDSZER 6

A. Jogi hivatkozások 6

B. A különböző rendeletekkel létrehozott pénzügyi rendszerek összefoglalása 6

II. A RENDSZER PÉNZÜGYI HELYZETE – 1985–2005 7

A. Előzetes megjegyzések 7

B. A helyzet áttekintése 5 éves időszakonként – 1985–2005 7

C. A kiadások és a bevételek éves összefoglaló táblázata a 2000–2005-ös időszakra 9

1. A 2000–2002-es időszak 9

2. A 2003–2005-ös időszak 9

D. Éves összefoglaló táblázat a 2000–2005-ös időszak relatív kiadásairól és bevételeiről (az éves összegek %-ában). 10

E. Az ügyek átlagos költségének alakulása – 2000–2005 10

F. Észrevételek 11

III. A JÁRULÉKFIZETŐKKEL ÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEKKEL KAPCSOLATOS ADATOK – 2000–2005 12

A. Éves összefoglaló táblázat a 2000–2005-ös időszakban december 31-én szolgálati jogviszonyban lévő ideiglenes/szerződéses alkalmazottakról; besorolási fokozatonkénti lebontás. 12

B. Éves összefoglaló táblázat a munkanélküliek (a jelzett év decemberében munkanélküli ellátásban részesülők) számáról a 2000–2005-ös időszakban; besorolási fokozatonkénti lebontás. 13

C. Az A. és B. pontban szereplő táblázatok összefoglalása, kiegészítve a %-ban kifejezett relatív jelentőséggel az alkalmazottak teljes számához képest. 14

D. Táblázat a kezelt ügyekről (legalább egy kiszámolt juttatás a jelzett év során), intézményekre lebontva. 15

E. A (jelzett évben legalább egy juttatásként munkanélküli ellátásban részesülő) munkanélküliek száma a lakóhely szerinti ország szerint a 2000–2005-ös időszakban. 16

F. A munkanélküli ellátásban részesülő AT-k és AC-k szerződései időtartamának elemzése – intézményenkénti lebontás. 17

G. A munkanélküliek kártalanítása időtartamának elemzése – intézményenkénti lebontás. 18

H. Észrevételek 18

IV. SPECIÁLIS HELYZET A REFORM HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN (2004 ÉS 2005) 20

A. Magyarázatok 20

B. A juttatásonkénti átlagos költség elemzése 20

C. A munkanélküliségi alapba befolyt hozzájárulások elemzése 21

D. A szerződések időtartamának elemzése – intézményenkénti lebontás 21

E. A kártalanítási időtartam elemzése – intézményenkénti lebontás 22

F. Észrevételek 23

V. ZÁRÓ ÉSZREVÉTELEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 24

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a jelentés a Tanácsnak az R.A.A. 28a. cikkének (11) bekezdésében és 96. cikkének (11) bekezdésében említett kérelmére ad választ. A jelentés a közösségi intézmények munkanélküliségi alapjának helyzetét ismerteti az 1985-ös létrehozás óta. Először kerül sor a számok bemutatására.

A korábbi években nem merültek fel komoly problémák a rendszer működésével és egyensúlyával kapcsolatban. Néhány évtől eltekintve feleslegek jellemezték az alapot. A jelenlegi tartalékok könnyen fedezhetnek néhány évnyi deficites működést.

A jövőre nézve érdemes lenne speciális vizsgálatot folytatni az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak összetételének alakulásáról és annak hatásáról a munkanélküliek várható számára. Ez lehetővé teszi az alap közép- és hosszú távú egyensúlyának értékelését, hogy adott esetben intézkedésekre kerülhessen sor a bevételi oldalon (a hozzájárulások szintjén) és/vagy a kiadási oldalon (juttatások).

A módosított (a 2004 májusa óta hatályban lévő reformmal bevezetett) rendszerrel kapcsolatos első számadatok az eredeti rendszerhez hasonló – vagy akár fokozott – egyensúlyt jeleznek. Hozzá kell azonban tenni, hogy módosított rendszer csak néhány év múlva (2007–2008) éri el a teljes körű működést.

A reform hatálybalépése óta megduplázódott a közösségi munkanélküli ellátásra jogosultak száma, hiszen az ellátásra nem jogosult kisegítő alkalmazottakat szinte teljes egészében szerződéses alkalmazottak váltják fel. Ebből következően az ellátandó munkanélküliek száma is jelentősen nőhet. E tekintetben hasznos lenne, ha a nemzeti hatóságok és a Bizottság elektronikus úton cserélhetné ki a megfelelő adatokat. Ez különösen igaz azokra az országokra, ahol jelentős számú egykori alkalmazott jelentkezik munkakeresőnek.

ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK

– E jelentés célja minél pontosabb és lényegibb információkat közölni az 1985–2005-ös időszakról. Sem feladata, sem szándéka előrejelzéseket tenni a rendszer jövőbeli egyensúlyáról. Ezzel másik dokumentumnak kell foglalkoznia.

– 1985 és 1998 között belga frankban (BEF) vezették az alap nyilvántartását. A jelentés összehasonlíthatóságának és egységességének biztosítása érdekében az említett időszakra vonatkozó összegeket átváltottuk euróba a következő árfolyamon: 1,00 EUR = 40,3399 BEF.

– A jelentés elsősorban az egykori ideiglenes alkalmazottakkal (AT) és szerződéses alkalmazottakkal (AC) összefüggő munkanélküliségi alap pénzügyi helyzetével foglalkozik. Egy konkrét évre minden kiadást és bevételt figyelembe vesz, még akkor is, ha azokat korábbi vagy későbbi években számolták el. Így megvizsgálhatjuk a közösségi munkanélküliségi rendszer egyensúlyát.

– Az elszámolás – amely az alap nyilvántartását tükrözi kronológiai sorrendben – összefoglalása e jelentés III. (a Bizottság könyvelésében nyitott folyószámla) és IV. (a felesleg pénzügyi befektetései) mellékletében található.

– 1994 és 1999 között a Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) és a Régiók Bizottsága (RB) egyes igazgatási és egyéb feladatokat a közös szervezeti felépítésre (KSZF) ruházott. Az e struktúrába helyezett személyzet hozzájárult a kiegészítő közösségi munkanélküliségi rendszerhez és részesült belőle. Az e struktúra egykori személyzetével összefüggő bevételeket és kiadásokat egyenlő arányban osztottuk el a GSZB és az RB között.

– Megjegyzendő, hogy a 2004. május 1-jén bevezetett „reform” jelentősen befolyásolta az alap bevételeit és kiadásait. A IV. fejezet úgy elemzi a 2004–2005 közötti időszakot, hogy megkülönbözteti a régi, illetve az új szabályozást alkalmazó ügyeket. Típusonként kiszámoljuk az átlagos költséget.

– A szerződéses alkalmazottak bevezetésével az említett „reform” olyan új kategóriát hozott létre a személyzeten belül, amely hozzájárul a kiegészítő közösségi munkanélküliségi rendszerhez és részesül belőle, vagyis hatással van a rendszer egyensúlyára.

– A „reform” másik következményeként egy sor (határozatlan idejű szerződéssel rendelkező) ideiglenes alkalmazottat neveztek ki tisztviselővé az elsősorban kutatással összefüggő állandó álláshelyekre. Ezért az alap jelentős bevételi forrástól esett el (lásd Bizottság, 2003-2004-2005).

– A kiegészítő közösségi munkanélküli ellátás leendő kedvezményezettei igényeinek kielégítése érdekében útmutató készült, amely világosan ismerteti a leendő kedvezményezettek jogait és kötelezettségeit. Az útmutató gyakorlati tanácsokat és általános információkat is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ügyek megfelelő és gördülékeny kezelését mind az érdekelt, mind az intézmények érdekében.

I. JOGI RENDSZER

A. Jogi hivatkozások

– Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek (R.A.A.) 28a. cikke, amelyet az 1985. szeptember 27-i 2799/85 tanácsi rendelet (HL L 265., 1985.10.8.) 33. cikke hozott létre; és a 2004. március 22-i 723/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 124., 2004.4.27.) módosított.

– Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételei 28a. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezések meghatározásáról szóló, 1988. január 13-i 91/88 bizottsági rendelet (HL L 11., 1989.1.15.).

– Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételei 28a. cikke (10) bekezdésének végrehajtásaként az ideiglenes alkalmazottaknak fizetendő munkanélküli ellátásra vonatkozó rendelkezések alkalmazási feltételeiről szóló, 1988. július 14-i bizottsági szabályok, a Bíróság elnöke által 1989. július 4-én megállapított közös megegyezést követően.

– Az euro bevezetésével kapcsolatban az 1998. november 12-i 2458/98 tanácsi rendelet (HL L 307., 1998.11.17.).

– A Bizottság közleménye a többi intézménynek a személyzeti szabályzatban szereplő összegek euróra történő átváltásáról, 1999/C 60/09 (HL C 60., 1999.2.3.).

– Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek (R.A.A.) 96. cikke, amelyet a 2004. március 22-i 723/2004/EK tanácsi rendelet hozott létre (HL L 124., 2004.4.27.).

– Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételei (R.A.A.) mellékletének 5. cikke, amelyet a 2004. március 22-i 723/2004/EK tanácsi rendelet hozott létre (HL L 124., 2004.4.27.).

– Az évente kiigazítandó összegeket (v.ö. a díjazás éves kiigazítása) legutóbb a 2005. december 20-i 2104/2005/EK, Euratom tanácsi rendelet módosította (HL L 337., 2005.12.22.).

B. A különböző rendeletekkel létrehozott pénzügyi rendszerek összefoglalása

Megjegyzések:

1. A pénzügyi rendszerek részletes leírása e jelentés I. mellékletében olvasható.

2. A 2004. május 1. előtt kezdődő és később végződő szerződések esetében átmeneti időszakot írtak elő.

Az eredeti rendszer – amelyet 1985-től 2004 áprilisáig alkalmaztak – a szolgálatból kilépő ideiglenes alkalmazottak (AT) munkanélküliségi kockázatait kezeli. A közösségi munkanélküli ellátás kiegészíti az egykori alkalmazott által igénybe vehető nemzeti szociális juttatásokat. Az ellátás 24 hónapig vehető igénybe, amennyiben az érdekelt legalább hat hónapig dolgozott ideiglenes alkalmazottként. A kiegészítő közösségi munkanélküli ellátásra minimális és maximális küszöbérték érvényes. Az évek során nem került sor a küszöbértékek kiigazítására. A valódi alap formájában működő rendszert személyes és munkáltatói hozzájárulásokból finanszírozzák.

A 2004 májusa óta alkalmazandó módosított rendszer a szerződéses alkalmazottak (AC) új kategóriája számára is kezeli a munkanélküliségi kockázatokat.

Az ellátás ezentúl az AT-ként vagy AC-ként ténylegesen eltöltött időszak egyharmadáig, de legfeljebb 36 hónapig vehető igénybe. A maximális (csak a munkanélküliség hetedik hónapjától alkalmazandó) és a minimális összeget felülvizsgálták, és a továbbiakban évente kiigazítják (v.ö. fizetések).

II. A RENDSZER PÉNZÜGYI HELYZETE – 1985–2005

A. Előzetes megjegyzések

A „munkanélküli ellátás” rovatban szereplő összegek mindig tartalmazzák a munkanélküli alapellátást, a családi támogatásokat és a korrekciós együttható hatását (csak a régi rendszer esetében); levonjuk a nemzeti szinten járó szociális juttatásokat (munkanélküli ellátás, családi támogatások, betegbiztosítási ellátások, terhességi támogatások, ...).

A közös betegségbiztosítási rendszerhez (RCAM) befizetett hozzájárulások teljes egészében a közösségi munkanélküliségi rendszerhez tartoznak (lásd az I. mellékletet is). Az RCAM-hez befizetett személyes hozzájárulásokat tehát nem kell levonni a közösségi munkanélküli ellátásból.

B. A helyzet áttekintése 5 éves időszakonként – 1985–2005

Megjegyzések:

3. az 1985–1999-es időszakra nem állnak rendelkezésre intézményekre lebontott, évenkénti adatok a kiadásokról (munkanélküli ellátás és a közös betegbiztosítási rendszerhez való hozzájárulás). Ezért a jelzett évben elszámolt teljes munkanélküli ellátást tüntettük fel. Az RCAM-hez való hozzájárulások a jelzett években valóban kiadást jelentenek;

4. annak érdekében, hogy a jelentésben tárgyalt időszak tekintetében biztosítsuk a következetességet és az összehasonlíthatóságot, az alábbi táblázat ugyanezt a megközelítést alkalmazza a 2000-től 2004-ig tartó időszakra, illetve 2005-re. Így reális képet kaphatunk a rendszer egyensúlyáról a fennállás első huszonegy évében;

5. az alább látható adatokat ötéves időszakonként összesítettük (kivéve a 2005-ös évet, amely külön szerepel). Az ötéves időszakok évenkénti részletezését e jelentés II. melléklete tartalmazza;

6. a táblázat alsó része az alap pénzügyi javainak alakulását mutatja (az Európai Bizottság folyószámláján és az ECFIN Főigazgatóság által kezelt befektetési számlákon). A táblázat a jelzett időszak december 31-i elszámolását tükrözi. Az éves eredmény természetesen a javak növekedésében vagy csökkenésében jelentkezik.

1. Táblázat

[pic]

2. Grafikon

[pic]

C. A kiadások és a bevételek éves összefoglaló táblázata a 2000–2005-ös időszakra

A fenti időszakban az évenként kifizetett „munkanélküli ellátás” adatait ábrázoljuk.

A II.B. pontban (és a II. mellékletben) és a II.C. pontban látható táblázatok közti különbséget az okozza, hogy nincs közvetlen informatikai kapcsolat a közösségi munkanélküli ellátást kiszámító (Access alapú) program és a kifizetések között. Egyes számításokra tehát a programon kívül került sor.

Az e pontban szereplő adatok a legjobb közelítések ahhoz, hogy megkapjuk a kiadások intézményenkénti bontását.

Érdemes azonban az e pontban szereplő táblázatok adataira támaszkodni, hogy értékelhető legyen a rendszer tényleges egyensúlya.

1. A 2000–2002-es időszak

[pic]

2. A 2003–2005-ös időszak

[pic]

D. Éves összefoglaló táblázat a 2000–2005-ös időszak relatív kiadásairól és bevételeiről (az éves összegek %-ában).

A C. pont adatai alapján:

[pic]

E. Az ügyek átlagos költségének alakulása – 2000–2005

[pic]

Az átlagos költséget a következőképpen számítják: Az összes kiadást (munkanélküli ellátás + az RCAM-hoz való hozzájárulás) elosztják a juttatások számával.

A juttatás a közösségi munkanélküli ellátáshoz való jog, amely egy jól meghatározott naptári hónaphoz kötődik. A jog lehet teljes (30/30) vagy részleges (azaz törtrész); ez a havonta benyújtandó igazoló dokumentumoktól függ.

Így megkapjuk a munkanélküli ellátás havi költségét a jelzett évben.

A táblázat az összes juttatást ábrázolja – intézményekre lebontva – az összes jelzett évben.

A munkanélküli ellátás 2004-re és 2005-re kiszámított átlagos költségének részletesebb elemzése e dokumentum IV. mellékletében található.

F. Észrevételek

- Ha figyelembe vesszük a rendszer minden bevételét és kiadását, fennállásának négy évében (1991, 2000, 2001 és 2004) volt veszteséges. Amennyiben nem vesszük figyelembe a többlet pénzügyi befektetései után kapott kamatokból származó bevételt, 1990-re és 2002-re is veszteséget kell megállapítanunk.

- Megjegyzendő, hogy 2005-ben jelentős többlet jelentkezett: több mint 11% a bevételekhez képest (a kamatokon kívül).

- A jelenlegi 9,2 millió eurós összeg elegendő az alábbiak finanszírozására:

- több mint másfél évnyi kiadás (a 2005. évben: 5,9 millió euro)

- a valaha mért legnagyobb működési hiány (2001-ben 1,46 millió euro a kamatokból származó bevételek nélkül) hatszorosa.

- A C. pontban szereplő táblázat világosan jelzi a GSZB kiadásai és bevételei közti rendszeres kiegyensúlyozatlanságot. Az ezen intézmény egykori alkalmazottainak kifizetett munkanélküli ellátás összköltsége sokszorosan meghaladja a hozzájárulásokat. Az ügynökségektől és hivataloktól származó bevételek és egykori alkalmazottaikkal összefüggő kiadások között viszont fordított az arány. Ezeket az észrevételeket a járulékfizetők és a kedvezményezettek számával kapcsolatos adatok is megerősítik (lásd III.C. pont).

- 2000 és 2003 között inkább csökken az átlagos költség. E jelenség azzal magyarázható, hogy a munkanélküli ellátás maximális és minimális összege 1985 óta változatlan, míg a közösségi jogosultságokból levonandó nemzeti szociális juttatások követték a megélhetési költségek alakulását (rendszeres indexálás). A közösségi családi támogatások is követték az indexálást, de ez csak részben ellensúlyozza a csökkenést.

III. A JÁRULÉKFIZETŐKKEL ÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEKKEL KAPCSOLATOS ADATOK – 2000–2005

A. Éves összefoglaló táblázat a 2000–2005-ös időszakban december 31-én szolgálati jogviszonyban lévő ideiglenes/szerződéses alkalmazottakról; besorolási fokozatonkénti lebontás.

[pic]

E jelentés VI. melléklete lebontja az alkalmazottakat a különböző hivatalok és ügynökségek között.

B. Éves összefoglaló táblázat a munkanélküliek (a jelzett év decemberében munkanélküli ellátásban részesülők) számáról a 2000–2005-ös időszakban; besorolási fokozatonkénti lebontás.

[pic]

C. Az A. és B. pontban szereplő táblázatok összefoglalása, kiegészítve a %-ban kifejezett relatív jelentőséggel az alkalmazottak teljes számához képest.

1. Táblázat

[pic]

2. Grafikon

[pic]

D. Táblázat a kezelt ügyekről (legalább egy kiszámolt juttatás a jelzett év során), intézményekre lebontva.

[pic]

Ezek a statisztikák bizonyos értelemben az e fejezet B. pontjában bemutatott statisztikákat egészítik ki. Hívebben tükrözik az ügyek kezelésének valós elosztását. Az új ügyek megnyitása ugyanis – még akkor is, ha az ügyek csak néhány kifizetendő juttatással járnak – nem elhanyagolható igazgatási teherrel jár.

Ráadásul ezek a számok jelzik az intézmények által kártalanított munkanélküliek valós számát.

E. A (jelzett évben legalább egy juttatásként munkanélküli ellátásban részesülő) munkanélküliek száma a lakóhely szerinti ország szerint a 2000–2005-ös időszakban.

1. Táblázat

[pic]

2. Grafikon

[pic]

F. A munkanélküli ellátásban részesülő AT-k és AC-k szerződései időtartamának elemzése – intézményenkénti lebontás.

A táblázat összefoglalja – évről évre (2000–2005) azon összes munkanélküliek százalékos arányát, akik a jelzett évben legalább egy juttatásban részesültek, és akiknek a kiegészítő közösségi munkanélküli ellátást lehetővé tévő szerződése időtartama a jelzett határok között volt (legfeljebb egy év, legfeljebb két év, stb.).

[pic]

[pic]

A 2004-ben és 2005-ben fennálló helyzet részletesebb elemzése e dokumentum IV. fejezetében található.

G. A munkanélküliek kártalanítása időtartamának elemzése – intézményenkénti lebontás.

A táblázat évről évre (2000–2005) bemutatja a kártalanítás átlagos időtartamát. A táblázat a jelzett évben kezelt munkanélküliek (akik a jelzett évben legalább egy juttatásban részesültek) számából kiindulva az ügy kezdetétől a jelzett év december 31-ig az összes kártalanított napot ábrázolja. Az összeget elosztottuk az ügyek számával, majd 30-cal, hogy megkapjuk a „juttatásokban” kifejezett átlagot.

A 2004-ben és 2005-ben fennálló helyzet részletesebb elemzése e dokumentum IV. fejezetében található.

[pic]

H. Észrevételek

- Hosszú éveken keresztül a Bizottság foglalkoztatta az európai intézményeknél dolgozó ideiglenes alkalmazottak több mint felét. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a kutatási rendszer keretében kötött határozatlan idejű, ideiglenes alkalmazotti szerződések jelentős száma (>700). 2004 óta az ilyen szerződésekkel rendelkező alkalmazottakat kinevezték tisztviselővé, aminek eredményeként a Bizottság 2005 végén már csak az összes ideiglenes alkalmazott kevesebb mint egyharmadát foglalkoztatta.

- Az ügynökségeknél és hivataloknál alkalmazott személyzet számbeli jelentősége folyamatosan nő. Az ezen létesítményekben alkalmazott személyzet időközben az ideiglenes alkalmazottak jelentős hányadát (> 1/3) jelenti.

- Az előző ponttal párhuzamosan azt is meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években szinte exponenciálisan nőtt az ügynökségek és hivatalok száma.

- Az elmúlt 6 évben a szolgálati jogviszonyban lévő ideiglenes alkalmazottak többsége az A besoroláshoz tartozott (35–45%); a kártalanított munkanélküliek tekintetében azonban a C besorolású egykori alkalmazottak vannak többségben (ugyancsak 35–45%). Az előző fejezetben tett észrevétel (lásd a II.E. pontot) megerősítéseként elmondható, hogy a GSZB-ból származó kártalanított munkanélküliek aránya sokszorosan meghaladja az aktív alkalmazottakra vonatkozó megfelelő adatokat.

- A kártalanított munkanélküliek száma (egykori szerződéses alkalmazottak) még túl alacsony megbízható következtetések levonásához.

- Az ügynökségek és hivatalok által alkalmazott járulékfizetők száma jelentősen meghaladja az általuk kártalanított munkanélküliek számát. Ezeket a megállapításokat a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos adatok is megerősítik (lásd a II.D. pontot). Ennek részben az az oka, hogy számos ügynökséget és hivatalt nemrégiben hoztak létre, ezért sok szerződés még érvényben van.

- A decemberben kártalanított munkanélküliek száma (lásd III.B.) és az év során kezelt munkanélküli-ügyek száma közti különbség azt jelzi, hogy nagyon sok ügyet kell kezelni. Ezek a számok jól jelzik a valós igazgatási terhet.

- A közösségi munkanélküliek lakóhelyével kapcsolatos adatok megerősítik, hogy a munkanélküliek több mint fele Belgiumban regisztráltatja magát munkakeresőként. Ez a szám – amely a 2005-ös év kivételével folyamatosan nő – semmit nem árul el e személyek nemzetiségéről. Más szóval a magukat Belgiumban regisztrálók az Unió különböző tagállamaiból származnak, tehát nem mindannyian belgák. Ráadásul ha összeadjuk annak az öt országnak a számadatait, ahol a legtöbb munkanélküli regisztráltatta magát (Belgium, Franciaország, Spanyolország, Luxemburg és Olaszország), az összes kezelt ügy több mint 80%-át kapjuk. Ez az arány meglehetősen stabil az elmúlt hat évben. Megállapítható, hogy elsősorban az ügynökségekből és hivatalokból származó munkanélküliek között találjuk azokat, akik a fent felsorolt országoktól eltérő országokban regisztráltatják magukat munkakeresőként.

- A III.F. pontban szereplő táblázathoz (a szerződések időtartama) az alábbi megjegyzések kívánkoznak:

- a szerződések időtartama az utóbbi években rövidült: 2000-ben a szerződések több mint 75%-a szólt két évnél hosszabb időre. 2005-ben ez az arány csak 45% volt. Azonban korai volna ebben a reform hatását látni;

- a GSZB ismét kiemelkedik: a megkötött szerződések fele legfeljebb egy éves időtartamra szól. Így 2005-ben a GSZB a munkanélküliek 8,1%-át adta; a munkanélküliek 4,8%-a ettől az intézménytől kapott legfeljebb egy év időtartamú szerződést.

- A III.G. pontban szereplő táblázathoz (kártalanított időszak) az alábbi megjegyzések kívánkoznak:

- régen, az eredeti rendszerben körülbelül egy év volt a kártalanított időszak. A 2000-es és a 2004-es kivétel ez alól. 2000-ben azért kellett sok ügyet megnyitni, mert a biztosok hivatalában kicserélődött a személyzet. Ezek az ügyek rövid ideig tartottak. Nem teljesen világos, hogy 2004-ben miért volt jelentősen rövidebb a kártalanítási időszak. Megállapítható, hogy ez a jelenség elsősorban a Bizottsággal kötött szerződésekben jelentkezik. A rendszer módosításának hatása egyelőre minimális.

- 2005-ben a kártalanított időszak rövidülése talán azzal magyarázható, hogy nőtt a módosított, a kártalanítható időszak hosszát csökkentő (a szerződéses időszak egyharmada) rendszerhez tartozó munkanélküliek száma.

IV. SPECIÁLIS HELYZET A REFORM HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN (2004 ÉS 2005)

A. Magyarázatok

A reform bevezetésével a kiegészítő közösségi munkanélküli ellátásra való jogosultság is módosult. A módosítások részletezése e dokumentum I. mellékletében található.

Egy nehezen meghatározható időtartamú átmeneti időszak erejéig a két rendszer párhuzamosan működik. A 2004. május 1. előtt érvénybe lépő ideiglenes alkalmazotti szerződés révén kiegészítő közösségi munkanélküli ellátásra jogosult alkalmazottak választhatnak a két rendszer közül. Amennyiben ezek a személyek megszakítás nélküli jogosultsággal rendelkeznek 2004. április 30. után, a munkanélküli ellátásra való jogosultságuk pillanatában választhatnak a két rendszer közül; a döntést nem változtathatják meg.

B. A juttatásonkénti átlagos költség elemzése

Ez a táblázat a juttatásonkénti (= kifizetendő hónap) átlagos költséget elemzi a különböző szerződések esetében (ideiglenes alkalmazottak – AT és szerződéses alkalmazottak – AC), figyelembe véve az egyes ügyekre alkalmazandó rendszert.

[pic]

C. A munkanélküliségi alapba befolyt hozzájárulások elemzése

Az alábbi táblázatokban szereplő adatok az illetmények kifizetési programjából (NAP) származnak. Ezek a számok együttesen vonatkoznak minden intézményre, ügynökségre és hivatalra.

A jelzett hónapokban azokat az ügyeket vettük számításba, amelyek esetében fizetést számítottak ki, még akkor is, ha a kiszámításra egy későbbi hónapban került sor. Ezen ügyek esetében hozzáadtuk a jelzett hónap személyes és munkáltatói hozzájárulásait is.

Így kiszámíthatjuk az alkalmazottankénti átlagos hozzájárulást, és összevethetjük a különböző hónapok adatait.

[pic][pic]

D. A szerződések időtartamának elemzése – intézményenkénti lebontás

A táblázat összefoglalja – évről évre (2004–2005) azon munkanélküliek összes százalékos arányát, akik a jelzett évben legalább egy juttatásban részesültek, és a kiegészítő közösségi munkanélküli ellátást lehetővé tévő szerződésük időtartama a jelzett határok között volt (legfeljebb egy év, legfeljebb két év, stb.).

[pic]

[pic]

[pic]

E. A kártalanítási időtartam elemzése – intézményenkénti lebontás

A táblázat évről évre (2004–2005) bemutatja a kártalanítás átlagos időtartamát. A táblázat a jelzett évben kezelt munkanélküliek (akik a jelzett évben legalább egy juttatásban részesültek) számából kiindulva az ügy kezdetétől a jelzett év december 31-ig az összes kártalanított napot ábrázolja. Az összeget elosztottuk a kezelt ügyek számával, majd 30-cal, hogy megkapjuk a „juttatásokban” kifejezett átlagot.

A számokat a szerződés típusa és az alkalmazandó rendszer szerint is lebontottuk.

[pic]

F. Észrevételek

- A kiegészítő közösségi munkanélküli ellátás havi költsége az egykori ideiglenes alkalmazottak esetében a módosított rendszerben lényegesen magasabb. A 2004-re megadott átlagos költség azonban (módosított rendszer) csalóka, mert számos kedvezményezett a kártalanítás kezdeti 6 hónapos időszakában volt, amikor a maximális küszöböt még nem alkalmazzák a munkanélküli alapellátásra. 2005-ben ez a költség csökkent, noha az új rendszer még nem működik teljes körűen. A költség tehát tovább fog csökkenni.

- 2005-ben először számíthattuk ki az egykori szerződéses alkalmazottaknak kifizetett munkanélküli juttatás átlagos költségét. Ez a költség ugyan fölfelé torzul (lásd az előző bekezdést), mégis 60%-kal kisebb, mint az egykori ideiglenes alkalmazottak esetében.

- A rendszerhez való hozzájárulások tekintetében az alábbi megjegyzéseket kell tenni:

- a hozzájárulás kiszámítási módjának módosítása mintegy 80%-os emelkedéssel járt (2004 áprilisában 51,13; 2004 májusában 91,00)

- 2005-ben 27,50 aktív ideiglenes alkalmazottra volt szükség (havi 88,11 EUR hozzájárulás) egyetlen munkanélküli ideiglenes alkalmazott finanszírozásához (havi 2 420,74 EUR költség). Az eredeti rendszerben 29,15 aktív alkalmazottra volt szükség egy munkanélküli finanszírozásához (havi 51,13 EUR hozzájárulás, illetve havi 1 490,53 EUR átlagos költség). A módosított rendszerben tehát nem változott jelentősen az arány, sőt csökkenő tendenciát mutat;

- 2005-ben 28,60 aktív szerződéses alkalmazottra volt szükség (havi 35,85 EUR hozzájárulás) egyetlen munkanélküli szerződéses alkalmazott finanszírozásához (havi 1 026,15 EUR költség);

- megállapíthatjuk, hogy az alkalmazottak különböző kategóriáinak finanszírozása nagyjából kiegyensúlyozott.

- A közösségi munkanélküli ellátásra jogosultságot biztosító szerződések időtartama tekintetében csak 2005-ben merültek fel különbségek az eredeti, illetve a módosított rendszerhez tartozók között. Az utóbbiak esetében a szerződések általában hosszabb időtartamra szólnak. Fel kell azonban hívni a figyelmet a folyamatban lévő átmeneti időszakra: a 2004. május 1. előtt és után is dolgozó alkalmazottak még mindig választhatnak a két rendszer közül; ez tehát befolyásolhatja a számadatokat.

- A IV.E. pontban szereplő táblázathoz (kártalanítási időszak) az alábbi észrevételek kívánkoznak:

- a 2004-es évre megerősítést nyert a Bizottságtól származó munkanélküliek lényegesen rövidebb kártalanított időszaka

- már a 2005-ös évtől – amikor a módosított rendszerhez tartozó munkanélküliek (egykori ideiglenes alkalmazottak) száma megnőtt – megállapíthatjuk, hogy a kártalanítandó időszak valószínűleg lényegesen rövidebb lesz, mint az eredeti rendszerben;

- az első (részleges és hiányos) közelítés ugyanezt a tendenciát jelzi a munkanélküli volt szerződéses alkalmazottak esetében. Igaz, hogy az első ügyeket csak a 2005-ös év folyamán nyitják meg.

V. ZÁRÓ ÉSZREVÉTELEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

– A reformot és a főként a kisegítő alkalmazottak helyébe lépő szerződéses alkalmazottak bevezetését követően a jövőben közösségi munkanélküli ellátásra jogosultak köre szinte megduplázódott. A kisegítő alkalmazottak kizárólag a nemzeti társadalombiztosítási rendszerhez tartoznak. Ezért nem jogosultak szociális juttatásokra az Európai Közösségtől.

– Fennállásának háromnegyede alatt a kiegészítő közösségi munkanélküliségi rendszer működése felesleget halmozott fel.

– A jelenlegi tartalékok mintegy 6 év veszteséges működést tesznek lehetővé.

– Meg kell azonban állapítani a GSZB-től származó bevételek és az ezen intézmény egykori, munkanélküli alkalmazottaival összefüggő kiadások közötti kiegyensúlyozatlanságot.

– Az évek során jelentősen befolyásolják a rendszer pénzügyi egyensúlyát az olyan események, mint a Bizottság és vele a biztosi hivatalok megújítása, valamint a választások után az Európai Parlament képviselőcsoportjai személyzetének megújulása.

– Az ügynökségek és hivatalok, illetve az ott dolgozó alkalmazottak száma folyamatosan nő, oly mértékben, hogy meghaladja a Bizottságnál dolgozó ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számát.

– A közösségi munkanélküliek jelentős hányada néhány tagállamra oszlik el. Megoldást kell találni arra, hogy a kiegészítő közösségi munkanélküli ellátás folyósítása érdekében elektronikus úton cseréljék ki a szükséges adatokat.

– A reform és vele a kiegészítő közösségi munkanélküliségi rendszer alkalmazása várhatóan 2007–2008-ban válik teljes körűvé. Ugyanakkor az új rendszer működési egyensúlyával kapcsolatos első adatok már rendelkezésre állnak. Ezekből megállapítható, hogy:

- az ideiglenes alkalmazottak által fizetett hozzájárulás jelentősen nőtt;

- noha az új rendszerben a munkanélküliekkel kapcsolatos költség lényegesen magasabb, mint az eredeti rendszerben, megbízható jelzések alapján megállapítható, hogy a jelenlegi hozzájárulások nagyjából ugyanolyan arányban fedezik a kiadásokat, mint korábban;

- az egykori ideiglenes alkalmazottakra, illetve szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó rendszerek nem okoznak jelentős különbséget a kétféle alkalmazott között a tekintetben, hogy a bevételek fedezik-e a kiadásokat;

- amennyiben beigazolódik, hogy a módosított rendszerben csökken a kártalanított időszak hossza az elkövetkezendő években (az első jelzések egyértelműen erre utalnak), a rendszer egyensúlya biztosabb és tartósabb lesz.

– Továbbra is nyitott kérdés a rendszer 2007–2008 közötti helyzete, ebben az időszakban ugyanis számos szerződéses alkalmazotti szerződés lejár.

– Érdemes lenne előretekintő tanulmányt készíteni, hogy kiderüljön a módosított rendszer hosszabb távú egyensúlya, valamint, hogy szükség van-e a járulékok és/vagy jogosultságok kiigazítására.