52006PC0783

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.12.2006

COM(2006) 783 végleges

2006/0273 (COD)

.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (egységes szerkezetbe foglalt változat)

(előterjesztő: a Bizottság)

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indokai és célkitűzései Az európai szabályozási környezet egyszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó célkitűzés a Bizottság számára kulcsfontosságú. Ennek a több területet is érintő stratégiai célkitűzésnek a megvalósításával a Bizottság arra kényszerült, hogy ambiciózus „jobb szabályozási” programot dolgozzon ki és hajtson végre annak érdekében, hogy hozzájáruljon a növekedésre és a munkahelyteremtésre vonatkozó lisszaboni célkitűzésekhez. Ez a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvek egységes szerkezetbe foglalására és egyesítésére irányuló javaslat háttere. Másrészt a mozdonyok típusjóváhagyására vonatkozó nemzeti eljárások jelentik pillanatnyilag az egyik legnagyobb akadályt az új vasúti fuvarozási vállalkozások létrehozása szempontjából, továbbá jelentős mértékben késleltetik az európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát. Mivel egyetlen tagállam sem dönthet egyedül arról, hogy az általa adott üzembe helyezési engedély érvényes-e a többi tagállam területén, közösségi kezdeményezésre van szükség a nemzeti eljárások összehangolása, egyszerűsítése és a kölcsönös elismerés elvének rendszeresebb alkalmazása érdekében. |

120 | Általános háttér A jelenlegi javaslat egy szélesebb kezdeményezés keretébe illeszkedik, amelynek célja a vasúti szabályozási keret (vagyis a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvek, a vasútbiztonságról szóló irányelv és az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet) technikai részének javítása. Először is a vonatok akadálytalan áthaladásának elősegítése érdekében a javításra váró kulcsfontosságú szempontok közül az egyik a mozdonyok típusjóváhagyása. A gyártók és a vasúttársaságok szerint ezek az eljárások továbbra is gyakran hosszadalmasak és költségesek; és szerintük az illetékes hatóságok bizonyos kérései ugyanakkor tisztán műszaki szempontból kevéssé megalapozottak. Másodszor, a jogalkotás egyszerűsítésére irányuló program keretében a Bizottság a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvek egységes szerkezetbe foglalására és egyesítésére tesz javaslatot. Harmadszor, a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos irányelvek végrehajtásában tíz éves tapasztalatra alapozva a Bizottságnak kötelessége, hogy a szabályozási keret technikai részére vonatkozóan javításokat terjesszel elő. E javaslat célja a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvek egységes szerkezetbe foglalása és egyesítése. A javaslatot az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet, valamint a vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv módosítására vonatkozó közös javaslatokkal együtt kell értelmezni. |

130 | A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések A javaslat célja az alábbi irányelvek átdolgozása és egyesítése: - a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról azóló, 1996 július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv (HL L 235, 1996.9.17., 6. o.) - a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 110., 2001.4.21., 1. o.), helyesbítése: HL L 334., 2001.12.18., 34. o. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A vasúti járművek üzembe helyezésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése révén a vasúti szállítás versenyképesebbé válhat. A szállítási lánc költségeinek csökkentésével hozzájárul az Európai Unió egész ipara versenyképességének javításához. A dinamikus vasúti ágazat megerősíti az európai vasúti ipar világviszonylatban elfoglalt első helyét és hozzájárul az ágazat munkahelyeinek megőrzéséhez. A versenyképesebb vasúti szállítás hozzájárul az Európai Unió alapvető kötelezettségvállalásaihoz is a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén. Ez a kezdeményezés tehát a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó felülvizsgált stratégia keretébe illeszkedik. Ezenkívül lehetővé teszi a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs költségek csökkentését is. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

211 | A konzultáció során használt módszerek, az érintett főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A Bizottság 2006 áprilisában kidolgozott egy több alternatívát tartalmazó konzultációs dokumentumot, és egy workshop keretében bemutatta azt az érdekelt feleknek (a vasútbiztonság területén illetékes nemzeti hatóságoknak, a szakma képviselőinek, a gazdasági szereplőknek, a pályahálózat-működtetőknek, az európai szabványügyi szervezeteknek stb.). Az említett felek írásos állásfoglalását a hatályos előírásoknak megfelelő hatásvizsgálat keretében gyűjtötték be és vizsgálták meg. |

212 | A beérkezett válaszok összefoglalása és figyelembevételének módja A Bizottság figyelembe vette a különböző véleményeket a javaslatának kidolgozásához, amely két részből áll: egyrészt az azonnal elkezdhető munkák megkezdése, még az új rendelkezések hatálybalépése előtt; másrészt a jogszabályok módosítása annak a jogi keretnek a biztonságosabbá tétele érdekében, amely meghatározza a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséhez kapcsolódó eljárásban érdekelt felek jogait és felelősségi körét. |

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

221 | Érintett tudományos területek/ szakterületek A vasúti járművek típusjóváhagyására vonatkozó nemzeti eljárások, műszaki és vasútbiztonsági tárgyú nemzeti szabályok, a szóban forgó eljárásokhoz kapcsolódó költségek és határidők, stb. |

222 | Alkalmazott módszer A 2005. június 15-i SEC(2005) 791. számú, 2006-ban frissített bizottsági útmutató használatára került sor |

223 | A megkérdezett főbb szervezetek/szakértők Az Európai Vasúti Ügynökség szakértői véleményezését felhasználták az érdekelt felek különböző álláspontjainak értékeléséhez és a különböző alternatívák hatásának vizsgálatához. |

2249 | A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel olyan súlyos kockázat lehetősége, amely visszafordíthatatlan következményekkel járhatna. |

225 | Lásd a hatásvizsgálatot. |

226 | A szakértői vélemény közzétételéhez alkalmazott eszközök A hatásvizsgálat megtalálható az interneten. |

230 | Hatásvizsgálat Referencia-forgatókönyv: a hatályos jogszabályokra kell összpontosítani, és kizárólag panasz esetén kell beavatkozni. Nem szabályozási természetű alternatívák: kihirdetni a meglévő járművek kölcsönös elfogadásával foglalkozó munkacsoport ajánlásait, felkérni a tagállamokat az ajánlások alkalmazására, felkérni az ügynökséget arra, hogy rangsorolja a nemzeti jogszabályokat és határozza meg azokat, amelyek egymással egyenértékűek, az ügynökséget felkérni tanácsadói vagy fellebbezési szerep betöltésére a nemzeti szintű üzembe helyezési eljárások során, felgyorsítani az európai szabványok fejlesztését és felülvizsgálatát, ellenőrizni a kölcsönös elismerés elvének megfelelő alkalmazását, és szükség esetén kezdeményezni a jogsértési eljárásokat. Szabályozási természetű alternatívák: a jogszabály-módosítás az alábbi lehetőségekhez: megszüntetni mindegyik tagállamban az engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettséget, egyszerűsíteni a meglévő járművekre vonatkozó eljárást, lehetővé tenni az ügynökség számára az üzembe helyezési engedélyek kibocsátását, lehetővé tenni az ügynökség számára a koordinációs, a tanácsadási és/vagy a fellebbezési szerepvállalást, lehetővé tenni a megfelelőségi ellenőrzések területén illetékes szervezeteknek az üzembe helyezési engedélyek kibocsátását, valamint a pályahálózat-működtetők számára az üzembe helyezési engedélyek kibocsátását. |

231 | A Bizottság a jogalkotási és munkaprogramjában előírtak szerint hatásvizsgálatot végzett, az erről szóló jelentés a http://ec.europa.eu/transport/rail/index_fr.html címen olvasható. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedések összefoglalása A javaslatban szerepel az üzembe helyezési eljárások egyszerűsítése. Az ezen irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett teherszállító vagonok és utasszállító kocsik esetében elegendő lesz egyetlen tagállam üzembe helyezési engedélye. Az irányelv hatálybalépése előtt üzembe helyezett, EK-hitelesítési nyilatkozattal nem rendelkező járművek esetében pontosítani kell, hogy a vasútbiztonsági irányelv alkalmazandó. A 18. cikkben előírtaknak megfelelő EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező járművek esetében kimerítő részletességgel meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyeket egy vasútbiztonsági hatóság ellenőrizhet az üzembe helyezési engedély kibocsátásához. Az egy adott típus alapján gyártott járműszériák esetében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy csoportos üzembe helyezési engedélyeket bocsáthassanak ki. |

310 | Jogalap A 71. és a 156. cikk |

320 | A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elvét abban az esetben kell alkalmazni, ha a javaslat nem a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozó területre vonatkozik. |

A javaslat célkitűzései a tagállamok fellépésével a következő okok miatt nem valósíthatók meg kielégítő módon: |

321 | Ez a kezdeményezés egy olyan javaslatcsomag része, amely az olyan járművek problémáját kívánja rendezni, amelynek az üzembe helyezését egy tagállamban már jóváhagyták, de amelyet másik tagállam nem fogad el automatikusan. Ennek a problémának van egy olyan transznacionális vonatkozása, amelyet nemzeti kezdeményezéssel nem lehet megoldani, mivel a járművek üzembe helyezését egyetlen tagállam sem tudja engedélyezni egy másik tagállam területén. Másrészt a Bizottság feladata, hogy a közösségi vívmányok egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat terjesszen elő. |

A javaslat célkitűzései a következő okok miatt valósíthatók meg hatékonyabban közösségi fellépéssel: |

324 | Az üzembe helyezési engedélyekkel kapcsolatos területi joghatóság elve a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról és a vasútbiztonságról szóló irányelvek keretébe illeszkedik, és kizárólag nemzeti szintű fellépéssel a jelenlegi javaslat célkitűzését nem lehetne elérni. |

325 | A javaslat célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából a legmarkánsabb mutatók a járművek típusjóváhagyásának időtartama és költségei. |

327 | A jelenlegi javaslat keretében egységesített, a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 14. cikkének módosítása lehetővé teszi annak pontosítását, hogy az engedélyek mely része esik kölcsönös elismerési kötelezettség alá, valamint bizonyos esetekben az eljárás egyszerűsítését. Az üzembe helyezés engedélyezésének központosítására – például az ügynökség vezetőjére való átruházásra – vonatkozó lehetőséget elvetették; ez azt támasztja alá, hogy a javaslat arra korlátozódott, hogy a tagállamok ne tudják azt nemzeti kezdeményezésekkel megvalósítani. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat a következő okok miatt felel meg az arányosság elvének: |

331 | A javaslat megszövegezésének célja az volt, hogy minimálisra lehessen korlátozni a szükséges módosításokat. |

332 | A javaslatnak gyakorlatilag nincs hatása a Bizottság működési költségvetésére. Az illetékes hatóságok és a szakma számára várhatóan csak kedvező hatásokkal jár, mivel az egyik fő célkitűzés az üzembe helyezési engedélyezési eljárás egyszerűsítése a fölösleges ellenőrzések megszüntetésével és a szabályok csökkentésével. |

Az eszközök megválasztása |

341 | A javasolt jogi eszköz: irányelv. |

342 | Más eszköz a következő okok miatt nem lett volna megfelelő: irányelv-módosításról van szó. |

KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁS |

401 | Az ügynökség számára az első öt évben 2,2 millió eurónál kevesebb, azt követően pedig 0,5 millió euro alá esik vissza (lásd a mellékelt pénzügyi kimutatást). |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | Egyszerűsítés |

511 | A javaslat a jogi személyekre és magánszemélyekre vonatkozó igazgatási eljárások egyszerűsítését vezeti be. |

514 | Az olyan járművek esetében, amelyekre már valamely tagállamban adtak üzembe helyezési engedélyt, esetlegesen csak például a helyi hálózat jellegzetességeihez kapcsolódó kiegészítő nemzeti követelmények vonatkozásában kell kiegészítő típusjóváhagyást végezni egy másik tagállamban. |

517 | A javaslatot a Bizottság munka- és jogalkotási programja 2006/TREN/005 szám alatt tartalmazza. |

560 | Európai Gazdasági Térség Ez a jogszabálytervezet az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó területet érint, és ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

570 | A javaslat részletes magyarázata fejezetenként vagy cikkenként 1. A területi hatály ismertetése és tárgyi hatály kiterjesztése (1. cikk) A 2004/50/EK irányelv az új átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) elfogadásával, illetve a meglévő ÁME-k felülvizsgálatával fokozatosan kiterjesztette a 2001/16/EK irányelv hatályát. E az irányelv a hatálybalépésekor a – transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó közösségi iránymutatásokban meghatározottaknak megfelelő – hagyományos transzeurópai hálózatokra és nagysebességű hálózatokra, valamint az ilyen hálózatokon való közlekedésre alkalmas járművekre alkalmazandó. Az irányelv hatálya fokozatosan kiterjed a teljes hálózatra és a járművek egészére, ha annak gazdasági szükségszerűségét hatásvizsgálat kimutatja. Az 1. cikk (3) bekezdése a szóban forgó hatálykiterjesztésre vonatkozó eljárás egyértelműsítése érdekében módosul. Első lépésben az ügynökség hatásvizsgálatot végez, és meghatározza azokat a kidolgozandó új ÁME-ket, illetve a módosítandó meglévő ÁME-ket, amelyek már magukban foglalják a jelenlegi ÁME-kben még nem szereplő vonalakat és járműveket. Második lépésben a Bizottság az ügynökség ajánlása alapján és a bizottság véleményezését követően megbízást fogad el. Másfelől ez a kiterjesztett tárgyi hatály az irányelv egészében kisebb szerkesztési módosításokat tesz szükségessé. 2. Fogalommeghatározások (2. cikk) Az alapvető paraméter fogalommeghatározása, valamint a 6. cikk (3) bekezdése a bizottsági határozatot előíró rendelkezés eltörlése érdekében módosul, a tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a bizottsági határozat nem indokolt, mivel a paraméterek meghatározása gazdasági értékelést tesz szükségessé, amely mindaddig nem lehet teljes, amíg az érintett ÁME végrehajtási stratégiáját nem alakították ki. Három új fogalommeghatározás szerepel a javaslatban: az ajánlatkérő korábban nem volt meghatározva, ezen a kérdésen a bizottság dolgozik, amely megállapodott az ajánlatkérő fokozottabb rugalmasságáról, ami azzal jár, hogy kezdeményezheti az EK-hitelesítési eljárást, vagy kérheti az üzembe helyezési engedélyt. Az üzembentartó, amely szerepel az előző fogalommeghatározásban, és amely a vasútbiztonsági irányelv módosításához kapcsolódó közös javaslat tárgyát képezi. Az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt. 3. Eltérések Az eltérésekkel kapcsolatos 7. cikk alkalmazásával sokat foglalkozott a 96/48/EK irányelv 21. cikkének megfelelően létrehozott bizottság. Ajánlások kidolgozására került sor konkrétan a következő esetekben: Az „előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő”, azaz esetlegesen az „automatikus” – a Bizottság határozatát nem igénylő – eltérési eljárás hatálya alá tartozó projekt meghatározása. A Bizottságnak eljuttatandó dokumentáció tartalma, hogy az ellenőrizni tudja a szóban forgó eltérés indokoltságát. 4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó átmeneti időszak (10. cikk – új (5) bekezdés) Egy ÁME hatálybalépésekor bizonyos számú kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártása már folyamatban van. Átmeneti időszakot szükséges előírni annak érdekében, hogy ezeket a rendszerelemeket be lehessen építeni egy alrendszerbe, még akkor is, ha nem felelnek meg szigorúan az említett ÁME-nek. 5. Az ÁME-k műszaki mellékletei (6. cikk) A nagysebességű és a hagyományos vasutakra vonatkozó egyes ÁME-k elfogadása a terjedelmes műszaki mellékletek lefordításának szükségessége miatt nagyon hosszú eljárásnak bizonyult. Ezenkívül ezek a mellékletek műszaki természetükből adódóan gyorsan változhatnak, különösen az információs és távközlési rendszerek tárgykörében. Ez a helyzet például a forgalomirányító és jelző alrendszerekhez, valamint a rakományra és az utasokra vonatkozó telematikai alkalmazásokhoz kapcsolódó ÁME-k esetében. A javaslat új bekezdést illeszt be, amely az ilyen esetekben lehetővé teszi, hogy az ügynökség egy vagy több műszaki mellékletet tegyen közzé. 6. Az üzembe helyezés utáni üzemeltetéshez és karbantartáshoz kapcsolódó előírások ellenőrzése (14. cikk (2) bekezdés) Az alrendszer üzembe helyezése után gondoskodni kell arról, hogy az alrendszert a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően üzemeltessék és tartsák fenn. A vasútbiztonsági irányelv értelmében az előírások betartásához kapcsolódó felelősség a pályahálózat működtetőjét, illetve a vasúttársaságot terheli, mindegyik a saját alrendszereiért vállal felelősséget. A tagállamok a vasútbiztonsági irányelv 10. és 11. cikkének megfelelően a biztonsági engedélyek és biztonsági tanúsítványok odaítélésekor ellenőrizhetik az említett előírások betartását. 7. A járművek üzembe helyezésére vonatkozó eljárás (14. cikk) Ami a járműveket illeti, gazdaságilag tarthatatlan minden tagállamban minden járműtípusra vonatkozóan kötelezővé tenni az üzembe helyezési engedélyt. Ezért az üzembe helyezési eljárást egyszerűsíteni kell. 8. Egyedi esetek és nemzeti szabályok (16. cikk (3) bekezdés) A bizottság ezt a pontot is értelmezte. Megegyeztek arról, hogy amennyiben az ÁME-ben szereplő egyedi eset nemzeti szintű műszaki szabályokra vonatkozik, ez utóbbiakat ugyanúgy be kell jelenteni a Bizottságnak, mint az eltérések esetében, vagy az akkor alkalmazandó szabályokat, ha az ÁME-k nyitott kérdéseket tartalmaznak. 9. ÁME sürgős módosítása (17. cikk) Az ÁME-felülvizsgálati eljárás több hónapig tarthat: az ügynökségnek adott felhatalmazás Bizottság általi elfogadása, az ügynökség tervezetének elkészítése, a Bizottság értékelése, bizottsági határozat kidolgozása, szakbizottsági véleményezés, fordítás, a Bizottság belső eljárása, elfogadás és a tagállamok értesítése. Ezt a kérdést a szakbizottságon belül megvitatták és megállapodás született arról, hogy a halasztást nem tűrő esetekben a lehető leggyorsabb eljárásra van szükség. Ilyen esetekben tehát az a javaslat, hogy kérjenek szakvéleményt az ügynökségtől, és a Bizottság döntse el, hogy ez a szakvélemény használható-e az ÁME felülvizsgálatának elvégzéséig. 10. Időközi ellenőrzések tanúsítása(18. cikk) Ez a kérdés a VI. melléklet módosítására vonatkozó javaslatban szerepelt, amelyet 2006 júniusában a szabályozási eljárásnak megfelelően szakbizottsági véleményezésre terjesztettek elő. Ez a módosítás lehetővé teszi annak elismerését, hogy az alrendszer ellenőrzési eljárása több szakaszból áll, valamint azt, hogy az ilyen tanúsítványok kibocsátásának lehetősége az ilyen piacokon szükséges rugalmasságot teremt. 11. Munkaprogram (23. cikk) Ezt a cikket a már elfogadott ÁME-k függvényében kell naprakésszé tenni. 12. Infrastruktúra- és járműnyilvántartás (24. cikk) A 14. cikk (3) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartási előírások kidolgozása érdekében az ügynökség által 2005-ben és 2006-ban végzett munka kimutatta, hogy egyértelművé kell tenni a különböző nyilvántartások alkalmazási területét, tartalmát, egymáshoz való kapcsolatát és a különböző érdekelt felek – nemzeti vasútbiztonsági hatóság, a pályahálózat-működtetők, vasúti vállalkozások, tulajdonosok, gyártók – általi használatát. |

1. ê2004/50/EK 2. cikk 1. pont (kiigazított szöveg)

2006/0273 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/16/EK IRÁNYELVE

(2001. március 19.)

a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

ê96/48/EK (kiigazított szöveg)

A TANÁCS 96/48/EK IRÁNYELVE

(1996. július 23.)

a nagysebességű transzeurópai √ közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról(EGT-vonatkozású szöveg)

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. és 71. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,[4],

mivel:

òúj szöveg

2. A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv[5] és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK tanácsi irányelv[6] 2004-ben jelentősen módosult. Újabb módosítások alkalmával az egyértelműség érdekében az említett irányelveket indokolt átdolgozni, és egyszerűsítési céllal rendelkezéseiket egyetlen szövegbe foglalni.

ê96/48/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

3. mivel különösen indokolt a nemzetek nagysebességű vasúthálózatai összekapcsolódásának, kölcsönös átjárhatóságának, továbbá hozzáférhetőségének a javítása annak érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők és helyi hatóságok teljes mértékben élvezhessék egy belső határok nélküli térség létrehozásának előnyeit;

ê2001/16/EK (1) preambulumbekezdés

4. Annak érdekében, hogy az Unió polgárai, a gazdasági szereplők, a regionális és helyi hatóságok teljes mértékben kihasználhassák a belső határok nélküli térség adta előnyöket, különösen indokolt a nemzeti vasúthálózatok összekapcsolódásának és kölcsönös átjárhatóságának, valamint az azokhoz történő hozzáférhetőség javítása a műszaki szabványok összehangolása területén szükségesnek bizonyuló intézkedések végrehajtása által, a Szerződés 155. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

ê2001/16/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

5. A Kyotóban 1997. december 12-én elfogadott jegyzőkönyv aláírásával az Európai Unió kötelezettséget vállalt gázkibocsátásának csökkentésére. Ezek a célkitűzések √ szükségessé teszik a különböző közlekedési módok egyensúlyának kiigazítását, és ebből következően a vasúti közlekedés versenyképességének növelését teszik szükségessé.

ê2001/16/EK (3) preambulumbekezdés

6. A Tanács arra irányuló stratégiája, hogy beépítse a környezeti kérdéseket és a fenntartható fejlődést a közösségi közlekedéspolitikába, kiemeli a közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében tett lépések szükségességét.

ê96/48/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

7. mivel a tagállamok kormányainak, az európai vasúti társaságoknak és az európai vasúti háttériparnak a képviselőiből álló magas szintű munkacsoport – amelyet a Bizottság hívott össze azért, hogy eleget tegyen a Tanács 1989. december 4-i és 5-i állásfoglalásában kifejezésre juttatott kérésnek, összeállította egy nagysebességű európai vasúthálózat általános tervét;

ê96/48/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

8. mivel 1990. decemberében a Bizottság közleményt juttatott el a Tanácshoz a nagysebességű vasúthálózatról, és mivel a Tanács ezt a közleményt 1990. december 17-i állásfoglalásában[7] kedvező fogadtatásban részesítette;

ê96/48/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

9. mivel a Szerződés 129c. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség alkalmazzon minden, a hálózat kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében szükségesnek tekintett intézkedést, különösen a műszaki szabványosítás terén;

ê96/48/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

10. mivel a nagysebességű szerelvények kereskedelmi célú üzemeltetése magas fokú összeegyeztethetőséget kíván az infrastruktúra és a járművek műszaki jellemzői között; mivel a teljesítményszint, a biztonság, a szolgáltatás minősége és a költség ettől az összeegyeztethetőségtől függ, ahogy különösen az európai nagysebességű vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága is;

ê96/48/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

11. mivel a nemzeti jogszabályok, a vasutak belső szabályzatai és a vasutak által alkalmazott műszaki előírások jelentős eltéréseket mutatnak; mivel ezek a nemzeti jogszabályok és belső szabályzatok az egyes államok iparának megfelelő technikákat foglalják magukban; mivel ezek a nemzeti rendelkezések és belső szabályzatok más és más méreteket, eszközöket és különleges jellemzőket írnak elő; mivel ez a helyzet a Közösség-szerte közlekedni képes nagysebességű vonatok használata ellen hat;

ê96/48/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

12. mivel az évek során ez a helyzet a szerződések valódi hozzáférhetővé tételének hátrányára nagyon szoros kapcsolatot alakított ki a nemzeti vasúti háttéripar és a nemzeti vasúti társaságok között; mivel ezen iparágak világméretű versenyképességének fokozása nyílt, versenyképes európai piacot kíván;

ê2001/16/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

13. A transzeurópai vasúthálózaton keresztül a vonatok kereskedelmi célú üzemeltetése különösen fontossá teszi az infrastruktúra és a járművek jellemzőinek tökéletes összeegyeztethetőségét, illetve a pályahálózat különböző működtetői és üzemeltetői információs és kommunikációs rendszerének hatékony összekapcsolódását. Ettől az összeegyeztethetőségtől és összekapcsolódástól függ a teljesítményi szint, a biztonság, a szolgáltatás minősége és költsége éppúgy, mint – különösen – a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága.

ê2001/16/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

14. A tagállamok felelősek a vasúthálózatokra általánosan érvényes biztonsági, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályok betartatásáért a vasutak √ vasúthálózatok tervezése, kivitelezése, forgalomba helyezése és üzemeltetése során.

ê2001/16/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

15. Jelentős eltérések vannak a vasutak által alkalmazott nemzeti jogszabályok, nemzeti szabályozások és műszaki előírások között, mivel ezek a nemzeti iparra jellemző egyedi technológiákat foglalják magukban, és sajátos méreteket, eszközöket, illetve jellemzőket írnak elő. Ez a helyzet nem teszi lehetővé, hogy a vonatok √ szerelvények akadály nélkül közlekedhessenek a Közösség teljes hálózatán √ területén .

ê2001/16/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

16. Ez a helyzet az évek során igen szoros kapcsolatok kialakuláshoz vezetett a nemzeti vasúti háttéripar és a nemzeti vasúti társaságok között, amely hátráltatta √ hátráltatva a piacok tényleges megnyitását. Világpiaci versenyképességük növelése érdekében ezek az ágazatok nyitott, versenyző európai piacot igényelnek.

ê2001/16/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

17. Indokolt ezért meghatározni a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó, a Közösség egészében érvényes alapvető, lényegi követelményeket.

ê96/48/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

18. mivel ezért indokolt a Közösség egészére vonatkozóan a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre alkalmazandó alapvető követelmények meghatározása;

ê96/48/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

19. mivel a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv[8] értelmében a tagállamok vasúthálózatainak fokozottan hozzáférhetőeknek kell lenniük a vasútvállalatok számára, ez azonban megkívánja az infrastruktúra, a vasúti berendezések és a járművek kölcsönös átjárhatóságát;

ê96/48/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

20. mivel a tagállamok felelősek többnyire a vasúthálózatokra vonatkozó biztonsági, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályok betartásának biztosításáért e vasutak tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemeltetése során; mivel a helyi hatóságokkal együtt ugyancsak felelősséggel tartoznak a földdel, illetve a regionális tervezéssel kapcsolatos jogok, valamint a környezetvédelem tekintetében; mivel ez is különös jelentősséggel bír a nagysebességű vasúthálózatok vonatkozásában;

ê96/48/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

21. mivel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv[9] megköveteli a távolsági vasúti közlekedés számára történő pályaépítések környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát;

ê96/48/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

22. mivel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kiterjedtsége és összetett jellege folytán gyakorlati okokból szükségesnek bizonyult a rendszer felosztása alrendszerekre; mivel minden alrendszerrel szemben meg kell határozni az alapvető követelményeket, miközben a Közösség egészére nézve rögzíteni kell az alapvető paramétereket és meg kell határozni a műszaki előírást, különösen a rendszerelemek és a kapcsolódási pontok tekintetében, azért, hogy eleget lehessen tenni az alapvető követelményeknek; mivel azonban bizonyos alrendszerekre (környezet, felhasználók és működés) az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok a kölcsönös átjárhatóság biztosításához szükségesek az infrastruktúra, az energia, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek, valamint a járművek terén;

ê96/48/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

23. mivel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó rendelkezések bevezetése nem okozhat indokolatlan költség-haszon akadályokat az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának megőrzése során, ugyanakkor továbbra is célkitűzésként kell kezelni a nagysebességű vonatoknak a Közösség egész területén történő közlekedését;

ê96/48/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

24. mivel az egyes tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy meghatározott esetekben ne alkalmazzanak egyes átjárhatósági műszaki előírásokat, feltéve hogy megfelelő eljárások garantálják, hogy az ilyen eltérési lehetőségek indokoltak; mivel a Szerződés 129c. cikke előírja, hogy a Közösség által a kölcsönös átjárhatóság területén végzett tevékenység során figyelembe kell venni a projektek potenciális gazdasági életképességét;

ê96/48/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

25. mivel az ajánlatkérőknek valamennyi szerződésre vonatkozóan a műszaki előírásokat bele kell foglalniuk az általános dokumentációba, illetve a szerződésre vonatkozó dokumentációba annak érdekében, hogy eleget tehessenek a vasúti ágazatban történő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek, különösen a 93/38/EGK irányelvben[10] foglaltaknak; mivel létre kell hozni az európai műszaki előírások gyűjteményét, amely referenciaként szolgál ezeknek a műszaki előírásoknak a vonatkozásában;

ê96/48/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

26. mivel a 93/38/EGK irányelv értelmében egy európai előírás egy európai szabványt végrehajtó közös műszaki előírás, európai műszaki jóváhagyás vagy nemzeti szabvány; mivel a Bizottság megbízásából valamely európai szabványügyi testületnek, úgymint az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), összehangolt európai szabványokat kell alkotnia és azok referenciáit közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ;

ê96/48/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

27. mivel a Közösség érdekét szolgálná egy olyan nemzetközi szabványosítási rendszer, amely alkalmas lenne a nemzetközi kereskedelem szereplői által valóban alkalmazott és a közösségi politika követelményeinek megfelelő szabványok megalkotására; mivel ezért az európai szabványügyi testületeknek folytatniuk kell együttműködésüket a nemzetközi szabványügyi testületekkel;

ê96/48/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

28. mivel az ajánlatkérők meghatározzák az európai előírások, illetve az egyéb szabványok kiegészítéséhez szükséges további követelményeket; mivel az ilyen előírások nem gátolhatják a közösségi szinten összehangolt alapvető követelmények teljesítését, amelyeknek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszernek is meg kell felelnie;

ê96/48/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

29. mivel a rendszerelemek megfelelőség- és alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárásoknak a 93/465/EGK határozatban[11] szabályozott modulok használatán kell alapulniuk; mivel az érintett iparágak fejlődésének elősegítése érdekében indokolt a minőségbiztosítási rendszert magukban foglaló eljárások lehető legnagyobb mértékű kiterjesztése; mivel a rendszerelemek fogalmába egyaránt beletartoznak az anyagi és szellemi javak, úgymint a szoftver;

ê96/48/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

30. mivel a biztonság, a hozzáférhetőség vagy a rendszergazdaságosság vonatkozásában vizsgálni kell a legkritikusabb rendszerelemek alkalmazhatóságát;

ê96/48/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

31. mivel az ajánlatkérők az európai előírásokra való hivatkozás útján rögzítik a szerződéses dokumentumokban azokat a jellemzőket, amelyeknek – különösen a rendszerelemek vonatkozásában – a gyártóknak szerződésszerűen meg kell felelniük; mivel az adott helyzetben a rendszerelemek megfelelősége – a rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása és garantálása érdekében – főleg felhasználásuk területéhez kötődik, és nem kizárólag a közösségi piacon való szabad mozgásukhoz;

ê96/48/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

32. mivel ezért nem szükséges, hogy a gyártó cég elhelyezze a CE-jelölést az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá eső rendszerelemeken, minthogy az erre a célra az irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban végrehajtott megfelelőség- és/vagy alkalmazhatósági értékelés alapján a gyártó cég megfelelőségi nyilatkozata elegendő; mivel ez nem befolyásolja a gyártó cégek azon kötelezettségét, hogy egyes rendszerelemeken feltüntessék a CE-jelölést, amely igazolja azok megfelelőségét a rájuk vonatkozó egyéb közösségi rendelkezéseknek;

ê96/48/EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

33. mivel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni; mivel az ilyen hitelesítésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezéséért felelős hatóságok egyértelműen megbizonyosodhassanak arról, hogy a tervezés, a kivitelezés és az üzembe helyezés eredménye megfelel-e a hatályos rendelkezéseknek és műszaki üzemviteli előírásoknak; mivel ennek azt is biztosítania kell, hogy a gyártók – függetlenül attól, hogy melyik országban működnek – számíthassanak az egyenlő bánásmódra; mivel ennek érdekében rögzíteni kell azt a modult, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésére vonatkozó elveket és feltételeket;

ê96/48/EK (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

34. mivel az EK-hitelesítési eljárás az ÁME-ken (azaz az átjárhatósági műszaki előírásokon) alapul; mivel ezeket az ÁME-ket a Bizottság felhatalmazása alapján az infrastruktúra működtetői, a vasútvállalatok és a vasúti háttéripar képviselőiből álló közös testület dolgozza ki; mivel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében követelmény az ÁME-kre való hivatkozás, és mivel ezek az ÁME-k a 93/38/EGK irányelv 18. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá esnek;

ê96/48/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

35. mivel a megfelelőségértékelési eljárások, illetve a rendszerelemek alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárások, valamint az alrendszerek értékelésére vonatkozó eljárások vizsgálatáért felelős bejelentett szervezeteknek – különösen európai előírás hiányában a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk határozataikat;

ê96/48/EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

36. mivel a 91/440/EGK tanácsi irányelv előírja a tevékenységek számviteli szempontból történő szétválasztását szállítási szolgáltatás végzése, illetve pályavasúti társaság üzemeltetésére; mivel az adott helyzetben a bejelentett szervezetekként kijelölt vasúti infrastruktúra működtetői által nyújtott speciális szolgáltatásokat úgy kell strukturálni, hogy megfeleljenek az ilyen típusú testületre kötelezően vonatkozó követelményeknek; mivel más szakosodott testület is lehet bejelentett, ha megfelel ugyanezen követelményeknek;

ê96/48/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

37. mivel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága a Közösségben széles körben érvényesül; mivel a tagállamok egyénileg nem tudják megtenni a szükséges intézkedéseket a kölcsönös átjárhatóság megvalósítása érdekében; mivel ezért a szubszidiaritás elve értelmében ezt a lépést a Közösség szintjén kell megtenni,

ê2001/16/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

38. E célkitűzések megvalósítása érdekében a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv[12] elfogadásával meghozták az első intézkedést. √ Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK irányelvet.

ê2004/50/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

39. A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2001. február 26-i 2001/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2001. február 26-i 2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálybalépése hatással van az átjárhatóság végrehajtására. Más közlekedési módokhoz hasonlóan a hozzáférési jogok kiterjesztését a szükséges harmonizációs intézkedéseknek kell kísérniük. Ezért az egész hálózat átjárhatóságának végrehajtása √ az átjárhatóságot a hálózat egészén meg kell valósítani a 2001/16/EK irányelv területi hatályának fokozatos kiterjesztése útján. Indokolt továbbá a 2001/16/EK irányelv jogalapjának kiterjesztése a Szerződés 71. cikkére, amelyen a 2001/12/EK irányelv alapul.

ê2004/50/EK (10) preambulumbekezdés

40. A nagysebességű ágazatban az ÁME-k elkészítése során felmerült az egyrészről a 96/48/EK irányelv alapvető követelményei és az ÁME-k, másrészről az európai szabványok és egyéb normatív jellegű dokumentumok közötti kapcsolat tisztázásának igénye. Különösen fontos egyértelműen elhatárolni egymástól az említett irányelv célkitűzései eléréséhez kötelezően elkészítendő szabványokat és szabványrészeket, illetve a műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítése szellemében kialakított „harmonizált” szabványokat.

ê2004/50/EK (11) preambulumbekezdés

41. Az európai előírásokat rendszerint a műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítése szellemében alakítják ki. Ezek lehetővé teszik a 96/48/EK irányelv egyes alapvető követelményeinek való megfelelőség előfeltételezését, különösen a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és kapcsolódási pontok esetében. Ezek az európai előírások, illetve azok alkalmazandó részei nem kötelező érvényűek, és az ÁME-kben ezekre az előírásokra nem lehet kifejezetten hivatkozni. Az európai előírásokra történő hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé, és a tagállamok közzéteszik az európai szabványokat átvevő nemzeti szabványaikra vonatkozó hivatkozásokat.

ê2004/50/EK (12) preambulumbekezdés

42. Az ÁME-k bizonyos esetekben kifejezetten hivatkozhatnak az európai szabványokra vagy előírásokra, ha ez szigorú értelemben véve szükséges ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Az ilyen kifejezett hivatkozásnak következményei vannak, amelyeket nyilvánvalóvá kell tenni; különösen, hogy ezek az európai szabványok vagy előírások kötelezővé válnak, amint az ÁME alkalmazandó.

ê2004/50/EK (13) preambulumbekezdés

43. Az ÁME megállapítja az összes olyan feltételt, amelynek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek meg kell felelnie, valamint a megfelelőség értékelése során követendő eljárást. Továbbá elő kell írni, hogy minden egyes rendszerelemet alá kell vetni az ÁME-kben megjelölt felhasználásra való megfelelőséget és alkalmasságot értékelő eljárásnak, és el kell látni a vonatkozó tanúsítvánnyal.

ê2004/50/EK (14) preambulumbekezdés

44. Biztonsági okokból a tagállamokat kötelezni kell, hogy minden egyes üzembe helyezett járművet azonosító kóddal lássanak el. Ezt követően a járművet fel kell venni a nemzeti járműnyilvántartásba. A nyilvántartásokba valamennyi tagállam és egyes közösségi gazdasági szereplők részére betekintést kell biztosítani. A nyilvántartásoknak az adatformátum tekintetében egymással összhangban kell lenniük. Ezért azokat közös üzemeltetési és műszaki előírásokkal kell szabályozni.

ê2004/50/EK (15) preambulumbekezdés

45. Elő kell írni az olyan alrendszerekre alkalmazandó alapvető követelmények esetében követendő eljárást, amelyekre a vonatkozó ÁME még nem tartalmaz részletes előírásokat. Ilyen esetben a megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárásokért felelős testületeknek meg kell egyezniük a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 20. cikke szerint már bejelentett testületekkel.

òúj szöveg

46. A nagysebességű vasúti rendszer és a hagyományos vasúti rendszer közötti különbségtétel nem indokolja két különálló irányelv létezését. A kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó műszaki előírások kidolgozására alkalmazandó eljárások mindkét rendszer esetében azonosak, csakúgy mint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tanúsítása esetén betartandó eljárások. Az alapvető követelmények gyakorlatilag azonosak, csakúgy mint a rendszer alrendszerekre tagolása, amelyeknek műszaki előírásokban kell szerepelniük. Másfelől mivel a vonatoknak szabadon kell áthaladniuk a nagysebességű hálózatról a hagyományos hálózatra, a két rendszer jelentős mértékben fedi egymást; az ÁME-k kidolgozási munkálatai egyébként rámutattak arra, hogy bizonyos alrendszerek esetében egyetlen ÁME mindkét rendszert kiszolgálhatja[13]. Ezért indokolt a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelvet egységes szerkezetbe foglalni.

47. A 2004/50/EK irányelv az új átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) elfogadásával, illetve a meglévő ÁME-k felülvizsgálatával fokozatosan kiterjesztette a 2001/16/EK irányelv hatályát. Ez az irányelv a hatálybalépésekor a – transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó közösségi iránymutatásokban[14] meghatározottaknak megfelelő – hagyományos transzeurópai hálózatokra és nagysebességű hálózatokra, valamint az ilyen hálózatokon való közlekedésre alkalmas járművekre alkalmazandó. Az irányelv hatálya fokozatosan kiterjed a teljes hálózatra és a járművek egészére, ha annak gazdasági szükségszerűségét hatásvizsgálat kimutatja.

ê2001/16/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

48. Az 1996-os „Stratégia a Közösség vasútjainak fellendítésére” című fehér könyvében a Bizottság egy második intézkedést jelentett be a hagyományos vasúti ágazatban, majd tanulmány készítését rendelte el a nemzeti vasúti rendszerek integrációjáról, amelynek eredményeit 1998 májusában közzétette azzal az ajánlással, hogy olyan irányelvet fogadjanak el, amely a nagysebességű ágazatban alkalmazott megközelítésen alapul. A tanulmány javaslatai között szerepelt az is, hogy a kölcsönös átjárhatóság akadályainak egyszerre történő leküzdése helyett a problémák fokozatos megoldását kell előtérbe helyezni, az egyes javasolt intézkedések költség-haszon arányán alapuló elsőbbségi sorrend szerint. Ez a tanulmány az eljárások és az alkalmazandó szabályok összehangolását, valamint az információs és kommunikációs rendszerek összekapcsolódását hatékonyabbnak ítélte, mint például az infrastruktúrára vonatkozó intézkedéseket.

ê2001/16/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

49. A hagyományos vasúti rendszerek integrációjáról szóló bizottsági közlemény javasolja ennek az irányelvnek az elfogadását, és megindokolja a hasonlóságokat és a főbb különbségeket a 96/48/EK irányelvhez képest. A főbb különbségek a területi hatály módosításában, a fenti tanulmány eredményeinek figyelembevétele érdekében a műszaki alkalmazási kör kibővítésében, valamint a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát hátráltató akadályok megszüntetésére vonatkozó fokozatos megközelítés elfogadásában rejlenek, amely magában foglalja az elsőbbségi sorrend és a kidolgozás időbeli ütemezésének létrehozását.

ê2001/16/EK (8) preambulumbekezdés

50. Figyelembe véve a fokozatos megközelítési módot és ebből következően az összes átjárhatósági műszaki előírás (ÁME) elfogadásához szükséges időtartamot, lépéseket kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok a jelenlegi rendszerek különbözőségét fokozó új nemzeti rendelkezéseket fogadjanak el, vagy ilyen hatással járó új projekteket vállaljanak fel.

ê2001/16/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

51. A fokozatos megközelítés elfogadása kielégíti annak a célkitűzésnek a különleges igényeit, amely az elöregedett, jelentős átalakítási vagy felújítási beruházásokat igénylő nemzeti infrastruktúrával és járművel jellemezhető hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozik, és külön gondot kell fordítani arra, hogy a vasút gazdasági szempontból ne szenvedjen hátrányt √ kerüljön hátrányba más közlekedési módokkal szemben.

ê2001/16/EK (10) preambulumbekezdés

52. A vasúti intézkedéscsomagról szóló, 1999. március 10-i állásfoglalásában a Parlament kérte, hogy a vasúti ágazat fokozatos megnyitását a leggyorsabb és leghatékonyabb műszaki harmonizációs intézkedések kísérjék.

ê2001/16/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

53. A Tanács 1999. október 6-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy, a vasúti közlekedés kölcsönös átjárhatóságának fejlesztését és a szűk keresztmetszetek csökkentését célzó stratégiát, figyelemmel a hálózatok kölcsönös átjárhatóságát korlátozó műszaki, közigazgatási és gazdasági akadályok elhárítását √ elhárítása érdekében , egyúttal biztosítva a biztonság magas szintjét és a személyzet képzését és képesítését.

ê2001/16/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

54. A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv[15] alapján a vasútvállalatoknak √ vasúttársaságoknak fokozott hozzáféréssel kell rendelkezniük a tagállamok vasúthálózataihoz, amely másfelől megköveteli az infrastruktúra, a berendezések, a járművek, valamint a működtetési és üzemeltetési rendszerek kölcsönös átjárhatóságát, beleértve a személyzet képesítésére vonatkozó, valamint a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, amelyek a kérdéses alrendszerek üzemeltetéséhez és karbantartásához, illetve az egyes ÁME-k bevezetéséhez szükségesek. Ennek az irányelvnek azonban nem célja a vasúti ágazat munkakörülményeinek közvetlen vagy közvetett összehangolása.

ê2001/16/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

55. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kiterjedtsége és összetettsége miatt gyakorlati okokból szükségesnek bizonyult annak alrendszerekre osztása. A Közösség egészében minden egyes alrendszerre vonatkozóan meg kell határozni az alapvető követelményeket, és az e követelményeknek való megfelelés érdekében ki kell dolgozni a műszaki előírásokat, különös tekintettel a rendszerelemekre és a kapcsolódási pontokra.

ê2001/16/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

56. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó rendelkezések végrehajtása költség-haszon szempontból indokolatlanul nem okozhat akadályokat az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának fenntartásában, azonban erőfeszítést kell tenni az a kölcsönös átjárhatósági célkitűzés fenntartására.

ê2001/16/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

57. Az átjárhatósági műszaki előírások hatással vannak azokra a feltételekre, amelyek mellett a felhasználók a vasúti közlekedést használják, ezért az őket érintő kérdésekben e felhasználókkal konzultálni kell √ velük .

ê2001/16/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

58. Lehetővé kell tenni valamennyi érintett tagállam számára, hogy különleges esetekben ne alkalmazzanak bizonyos átjárhatósági műszaki előírásokat, és eljárásokat kell előírni az eltérések megalapozottságának biztosítására. A Szerződés 155. cikke előírja, hogy a kölcsönös átjárhatóság terén végzett √ területén folytatott közösségi tevékenységek vegyék figyelembe a projektek várható gazdasági életképességét.

ê2001/16/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

59. Az ÁME-k kidolgozása és alkalmazása a hagyományos vasúti rendszerre vonatkozóan √ való alkalmazása nem hátráltathatja a technológiai innovációt, amelyet √ amelynek a gazdasági teljesítmény javítására kell fordítani √ irányulnia .

ê2001/16/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

60. Ki kell használni a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, különösen az árufuvarozás terén, a különböző közlekedési módok nagyobb átjárhatósága feltételeinek megteremtése érdekében.

ê2001/16/EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

61. A vasúti ágazatban érvényes beszerzési √ közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek és különösen a 93/38/EGK irányelvnek[16] való megfelelés érdekében az ajánlatkérők és az ajánlattevők kötelesek a műszaki előírásokat belefoglalni az általános dokumentációba vagy az egyes szerződések rendelkező részébe és feltételeibe. Ebből a célból szükséges kidolgozni az európai előírások gyűjteményét, amely ezeknek a műszaki előírásoknak a hivatkozási alapjaként szolgál.

ê2001/16/EK (24) preambulumbekezdés

62. A Közösség érdekét szolgálná egy nemzetközi szabványügyi rendszer, amely képes létrehozni a nemzetközi kereskedelemben részt vevők által a gyakorlatban használt szabványokat, és amely a közösségi politika követelményeinek megfelel. Az európai szabványügyi testületeknek ezért a továbbiakban is együtt kell működniük a nemzetközi szabványügyi szervezetekkel.

ê2001/16/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

63. A megrendelőknek meg kell határozniuk √ Az ajánlatkérők meghatározzák az európai előírások vagy egyéb szabványok teljessé tételéhez √ kiegészítéséhez szükséges további követelményeket. Ezeknek az előírásoknak meg kell felelniük a közösségi szinten összehangolt, hagyományos transzeurópai vasúti rendszer elé állított alapvető követelményeknek.

ê2001/16/EK (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

64. A rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítását szabályozó eljárások tekintetében a 93/465/EGK határozatban[17] foglalt modulok használata az irányadó. Amennyire lehetséges és az ipari fejlődés √ érintett iparágak fejlődésének elősegítése érdekében indokolt az eljárásokat minőségbiztosítási rendszer beépítésével kidolgozni.

ê2001/16/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

65. A kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében a rendszerelemek megfelelősége nem csupán a Közösség piacán való szabad mozgásukkal, hanem elsősorban azzal a területtel függ össze, ahol felhasználják őket.. Fel kell mérni a√ A legfontosabb rendszerelemek alkalmazhatóságának színvonalát a biztonság, a rendelkezésre állás vagy a rendszer gazdaságossága szempontjából √ kell felmérni . Ebből következően a gyártónak nem kell a CE-jelölést feltüntetni azokon a rendszerelemeken, amelyek ezentúl ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak. A megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági értékelés alapján elegendő a gyártó megfelelőségi nyilatkozata.

ê2001/16/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

66. Ez nem érinti a gyártók azon kötelezettségét, hogy csatolják √ elhelyezzék a CE-jelölést bizonyos részegységekhez √ részegységeken , ezáltal igazolva, hogy azok megfelelnek az egyéb vonatkozó közösségi előírásoknak.

òúj szöveg

67. Az ÁME hatálybalépésekor bizonyos számú kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártása már folyamatban van. Átmeneti időszakot szükséges előírni annak érdekében, hogy ezeket a rendszerelemeket be lehessen építeni egy alrendszerbe, még akkor is, ha nem felelnek meg szigorúan az említett ÁME-nek.

ê2001/16/EK (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

68. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni, a hitelesítés során biztosítani kell, hogy az üzembe helyezésért felelős hatóságok meggyőződhessenek arról, hogy az eredmények a tervezési, kivitelezési és üzembe helyezési szakaszokban megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, illetve a műszaki és az üzemeltetési rendelkezéseknek. Célja emellett lehetővé tenni a gyártók számára, hogy egyenlő bánásmódra számíthassanak minden országban. Szükséges ezért egy ð vagy több ï olyan modult kidolgozni, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésének alapelveit és feltételeit.

òúj szöveg

69. Az alrendszer üzembe helyezése után gondoskodni kell arról, hogy az alrendszert a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően üzemeltessék és tartsák karban. A vasútbiztonsági irányelv értelmében az előírások betartásához kapcsolódó felelősség a pályahálózat működtetőjét, illetve a vasúttársaságot terheli, mindegyik a saját alrendszereiért vállal felelősséget. A tagállamok a vasútbiztonsági irányelv 10. és 11. cikkének megfelelően a biztonsági engedélyek és biztonsági tanúsítványok odaítélésekor ellenőrizhetik az említett előírások betartását.

70. Ami a járműveket illeti, gazdaságilag tarthatatlan minden tagállamban minden járműtípusra vonatkozóan kötelezővé tenni az üzembe helyezési engedélyt. Ezért az üzembe helyezési eljárást egyszerűsíteni kell. Az ezen irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett teherszállító vagonok és utasszállító kocsik esetében elegendő lesz egyetlen tagállam üzembe helyezési engedélye. Az irányelv hatálybalépése előtt üzembe helyezett, EK-hitelesítési nyilatkozattal nem rendelkező járművek esetében pontosítani kell, hogy a vasútbiztonsági irányelv alkalmazandó. A 18. cikkben előírtaknak megfelelő EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező járművek esetében kimerítő részletességgel meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyeket egy vasútbiztonsági hatóság ellenőrizhet az üzembe helyezési engedély kibocsátásához. Az egy adott típus alapján gyártott járműszériák esetében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy csoportos üzembe helyezési engedélyeket bocsáthassanak ki.

ê2001/16/EK (30) preambulumbekezdés

71. Az EK-hitelesítési eljárásnak az ÁME-ken kell alapulnia. Az ÁME-kre a 93/38/EGK irányelv 18. cikkének rendelkezései vonatkoznak. A megfelelőségértékelésre és a rendszerelemek alkalmazhatóságára vonatkozó eljárások, valamint az alrendszerek értékelésére vonatkozó eljárás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezeteknek, különösen az európai előírások hiányában, a lehető legszorosabban kell összehangolniuk döntéseiket.

ê2001/16/EK (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

72. Az ÁME-ket a Bizottság felkérésére az infrastruktúra működtetőinek, a vasútvállalatoknak és a vasúti háttériparnak a képviselőiből álló közös testület fogalmazza meg. A kezdetektől fogva engedélyezhető, hogy harmadik országok, különösen a csatlakozni szándékozó országok képviselői megfigyelőként részt vehessenek a közös képviseleti testület ülésein.

ê2001/16/EK (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

73. A 91/440/EGK irányelv előírja a szállítási szolgáltatási műveletek és a vasúti infrastruktúra működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek elkülönítését számviteli szempontból. Ennek következtében az említett szervezetként bejelentett és szakosodott szolgáltatásokat nyújtó vasúti infrastruktúra működtetői felépítésének meg kell felelnie az ilyen szervezetekre vonatkozó feltételeknek Indokolt, hogy a bejelentett szervezetek felépítése olyan legyen, hogy megfeleljen az ilyen típusú szervezetekre vonatkozó kritériumoknak ð a műszaki harmonizáció és a megfelelőség-értékelés új megközelítésének valamennyi területén, nevezetesen a függetlenségnek és alkalmassági kritériumnak ï. Más szakosodott szervek is kijelölhetők, amennyiben megfelelnek ugyanezeknek a feltételeknek.

ê2001/16/EK (33) preambulumbekezdés

74. Az ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 99/468/EK tanácsi határozattal[18] összhangban kell meghatározni.

òúj szöveg

75. A Bizottságot fel kell hatalmazni az ÁME-k elfogadására és naprakésszé tételére. Tekintve, hogy ezek az intézkedések általános érvényűek és a jelen irányelv új elemekkel való beillesztése révén annak kiegészítésére vonatkoznak, az intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

ê2001/16/EK (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

76. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága közösségi szintű. Egyetlen tagállam sincs abban a helyzetben, hogy egyedül megtegye az átjárhatóság biztosításához szükséges lépéseket. A szubszidiaritás elvének megfelelően a javasolt intézkedések céljait a tagállamok nem tudják a megfelelő szinten megvalósítani és ezért, figyelembe véve a tervezett intézkedések nagyságrendjét és hatásait, azokat a Közösség szintjén lehet jobb hatékonysággal teljesíteni.

òúj szöveg

77. Ezen irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó kötelezettséget csak azokra a rendelkezésekre kell korlátozni, amelyek az ezt megelőző irányelvekhez képest módosítást tartalmaznak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség korábbi irányelvekből következik.

2001/16/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK

ê2004/50/EK 2. cikk 2a) pont (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

1. Ez az irányelv az I. mellékletben ismertetett hagyományos transzeurópai vasúti rendszernek a Közösség területén belüli kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételek létrehozására irányul. Ezek a feltételek a rendszerben az irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak. ðEzek a feltételek a vonatkozó cikkekben – nevezetesen a 14. cikk (3) bekezdésében és a nyilvántartásokról szóló 24. cikkben – ismertetett korlátok mellett a meglévő vasúti rendszerre is vonatkoznak. ï

ê2004/50/EK 1. cikk 1. pont

Ezek a feltételek a rendszer 2004. április 30-a után üzembe helyezett részeinek tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, illetve az üzemeltetésben részt vevő személyzet szakképesítésére, egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak.

⎢ 2004/50/EK 1. cikk 1. pont és 2. cikk 2b) pont

2. E célkitűzés megvalósítása érdekében meg kell határozni a műszaki harmonizáció optimális szintjét, és lehetővé kell tenni a következőket:

ê2001/16/EK

a) a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatások elősegítése, javítása és fejlesztése az Európai Unión belül és harmadik országokkal;

ê2004/50/EK 1. cikk 1. pont

b) hozzájárulás a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kiépítéséhez, üzemeltetéséhez, felújításához és korszerűsítéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának fokozatos megteremtéséhez;

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

b) hozzájárulás a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kiépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának fokozatos megteremtéséhez;

c) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának elősegítése.

ê2004/50/EK 2. cikk 2c) pont (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

3. Ennek az irányelvnek a hatályát fokozatosan kiterjesztik a hagyományos vasúti rendszer egészére, ideértve az egynél több felhasználót kiszolgáló vagy potenciálisan kiszolgáló terminálokhoz és fő kikötői létesítményekhez hozzáférést biztosító vágányokat, kivéve a szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai használatra fenntartott infrastruktúrát és járműveket, illetve a vasúti rendszer többi részétől funkcionálisan elszigetelt infrastruktúrát, és az ÁME-k alkalmazásától a 7. cikkben felsorolt eltérések sérelme nélkül.

ð A transzeurópai vasúti rendszeren kívül ï Eezt az irányelvet a hálózatnak az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó részeire csak az alábbiakban körülírt √ ismertetett eljárásnak megfelelően elfogadandó vonatkozó ÁME-k hatálybalépésének napjától kell alkalmazni az azokban megállapított alkalmazási területekre.

A Bizottság legkésőbb 2006. január 1-jéig a 21. cikk (2) ð (3) ï bekezdésében megállapított eljárásnak szerint ð megfelelően ï új ÁME-k kidolgozását és/vagy a már elfogadott ÁME-k felülvizsgálatát célzó munkaprogramot √ egy vagy több megbízást fogad el az eddigiekben nem szabályozott vasútvonalak és járművek szabályozása céljából.

Ez a munkaprogram megjelöli ð Az első megbízás pontosítja ï a legkésőbb 2009 ð 2012 ï januárjáig kidolgozandó új ÁME-k első csoportját és/vagy az ÁME-k módosításait, az egyedi esetek szabályozásának lehetősége tekintetében az 5. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, valamint a különleges körülények között ð bizonyos feltételekhez kötött ï az eltérésekről engedélyezéséről szóló √ rendelkező 7. cikk sérelme nélkül. Az ÁME-k alá tartozó kérdések kiválasztása ð Az első megbízást az ügynökség által a kidolgozandó új ÁME-k és/vagy a módosítandó meglévő ÁME-k meghatározása érdekében tett ajánlás alapján dolgozzák ki ï az egyes javasolt intézkedések várható költséghatékonyságántól és a közösségi szinten hozott intézkedések arányosságának elvétől ð függően ï n alapul. Ennek érdekében megfelelően figyelembe kell venni az I. melléklet 4. pontját, és egyrészről a szerelvények folyamatos haladása és a műszaki harmonizáció célkitűzései, másrészről a figyelembe vett forgalom transzeurópai, nemzeti, területi vagy helyi szintje között biztosítandó egyensúlyt.

Az ÁME-k első csoportjának kidolgozása ð első megbízás ï után az új ÁME-k kialakítására vagy a meglévő ÁME-k felülvizsgálatára vonatkozó prioritásokat a 21. cikk (2) ð (3) ï bekezdésében megállapított eljárásnak szerint megfelelően ð elfogadott megbízások útján ï határozzák meg.

Egy tagállamnak nem szükséges alkalmaznia ezt a bekezdést a vonatkozó ÁME-k csoportjának közzétételekor a megvalósítás előrehaladott szakaszában járó vagy folyamatban lévő teljesítésű szerződés alá tartozó projektek esetében.

2001/16/EK és 96/48/EK

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

a) „hagyományos transzeurópai vasúti rendszer”: a hagyományos vasúti szállítás vagy és a kombinált vasúti szállítás √ , illetve a nagysebességű szállítás céljára épített vagy kialakított transzeurópai szállítási hálózatnak az I. mellékletben 1. és 2. pontjában ismertetett struktúrája, amely vasútvonalakból és helyhez kötött berendezésekből, illetve az adott infrastruktúrán való közlekedésre tervezett járművekből áll;

b) „kölcsönös átjárhatóság”: a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a vonalakon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azokon a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételeken alapul, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani;

„alrendszerek”: a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer megosztásának eredménye, amint azt a II. melléklet tartalmazza. Ezek az alrendszerek, amelyekre vonatkozóan alapvető követelményeket kell megállapítani, strukturáltak és vagy funkcionálisak;

d) „kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek”: a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományostranszeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert is magában foglal;

e) „alapvető követelmények”: mindazok a III. mellékletben ismertetett feltételek, amelyeket a hagyományostranszeurópai vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak teljesíteniük kell;

96/48/EK és 2001/16/EK

f) „európai előírás”: közös műszaki előírás, európai műszaki engedély vagy európai szabványt átültető nemzeti szabvány, a 93/38/EGK irányelv 1. cikkének (8)–(12) bekezdésében meghatározottak szerint;

ê96/48/EK (kiigazított szöveg)

g) „átjárhatósági műszaki előírások” (a továbbiakban: ÁME-k): az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó előírások, az alapvető követelményeknek való megfelelés és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása céljából;

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

g) „átjárhatósági műszaki előírások” (a továbbiakban: ÁME-k): azok az előírások, amelyek az alapvető követelményeknek való megfelelés és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszereket és alrendszerrészeket szabályozzák;

96/48/EK és 2001/16/EK

i) „bejelentett szervezetek”: azok a szervezetek, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapításáért és az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékeléséért felelnek;

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

j) „alapvető paraméterek”: ð az ÁME-kben meghatározandó ï mindazonk a szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltételek, amelyek √ az átjárhatóság szempontjából elengedhetetlenül fontosak az átjárhatósági képesség szempontjából, és amelyek a 21. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelő döntést igényelnek, mielőtt a közös képviseleti testület elkészítené az ÁME-k bármely tervezetét;

k) „különleges eset”: a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer bármely része, amely földrajzi, topográfiai okokból, illetve a városi környezet vagy a meglévő rendszerrel való összeegyeztethetőségre vonatkozó korlátozások miatt az ÁME-kben akár időlegesen, akár véglegesen különös rendelkezéseket követel meg. Ide tartozhatnak különösen a Közösség többi részétől elszigetelt vasúti pályák és hálózatok, a rakszelvény, a nyomtáv vagy a vágánytengely-távolság, a szigorúan helyi, regionális vagy történelmi célú használatra szánt járművek, illetve harmadik országokból származó vagy azokba szánt járművek, amennyiben nem lép át két tagállam közötti határt;

⎢ 2004/50/EK 1. cikk 2. pont és 2. cikk 3b) pont

l) „korszerűsítés”: az alrendszert vagy az alrendszer egy részét módosító jelentősebb munkálat, amely javítja az alrendszer általános teljesítményét;

m) „felújítás”: egy alrendszernek vagy az alrendszer egy részének cseréjére irányuló olyan nagyobb munkálatok, amelyek az alrendszer általános teljesítményét nem változtatják meg;

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 2. pont

n) „meglévő vasúti rendszer”: a meglévő vasúti rendszer vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló struktúra, illetve az infrastruktúrán közlekedő különböző kategóriájú és származású járművek;

⎢ 2004/50/EK 1. cikk 2. pont és 2. cikk 3c) pont

o) „karbantartás keretében történő pótlás”: alkatrészek azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

p) „üzembe helyezés”: mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert a tervezett üzemállapotba helyezik.

òúj szöveg

q) „ajánlatkérő”: bármely olyan állami vagy magántársaság, amely bizonyos átláthatósági és versenyfeltételek mellett alrendszer tervezését és/vagy építését rendeli meg. A kiépítendő és/vagy módosítandó alrendszertől függően lehet vasúttársaság, a pályahálózat működtetője, üzembentartó, illetve egy adott projekt működtetésének koncessziótulajdonosa.

r) „üzembentartó” az a személy, aki – tulajdonosként vagy rendelkezési joggal felruházva – gazdaságosan és fenntartható módon közlekedési eszközként üzemeltet egy járművet.

s) „előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt”: bármely olyan projekt, amelynek a finanszírozásáról határozatot hoztak, és amelynek a tervezési/kiépítési szakasza már ott tart, hogy a műszaki előírások módosítása már elfogadhatatlan lenne. Ez az akadályoztatás lehet szerződéses, gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi jellegű, és megfelelően meg kell indokolni.

f) „harmonizált szabványok”: minden olyan európai szabvány, amelyet a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt szervezetek valamelyike fogadott el a szóban forgó irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően adott bizottsági felhatalmazás alapján, és amely más szabványokkal együtt megoldást jelent a jogi rendelkezések betartására.

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

3. cikk

1. Ez az irányelv az egyes alrendszerekre jellemző kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre, a kapcsolódási pontokra és az eljárásokra, valamint a hagyományos transzeurópai vasutak kölcsönös átjárhatósági képességének megvalósításához szükséges általános összeegyeztethetőségi feltételekre irányuló rendelkezésekre vonatkozik.

ê96/48/EK (kiigazított szöveg)

1. Ez az irányelv azokra a rendelkezésekre vonatkozik, amelyek valamennyi alrendszer tekintetében rendelkeznek a paraméterekről, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekről és kapcsolódási pontjaikról, az eljárásokról, továbbá a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer általános összeegyeztethetőségére vonatkozó azon feltételekről, amelyek e rendszer kölcsönös átjárhatóságához szükségesek.

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

2. Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit más vonatkozó közösségi rendelkezés sérelme nélkül kell alkalmazni. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, köztük a kapcsolódási pontok esetében azonban az irányelv alapvető követelményeinek való megfelelés érdekében szükségessé válhat az e célból kidolgozott egyedi európai előírások használata.

4. cikk

1. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is, meg kell felelniük a vonatkozó alapvető követelményeknek.

96/48/EK és 2001/16/EK (kiigazított szöveg)

2. A 93/38/EGK irányelv 18. cikkének (4) bekezdésében említett további műszaki előírásoknak, amelyek az európai előírások vagy más, a Közösségen belül érvényes szabványok kiegészítéséhez szükségesek, meg kell felelniük √ nem ütközhetnek az alapvető követelményekkelnek.

II. FEJEZET

ÁTJÁRHATÓSÁGI MűSZAKI ELőÍRÁSOK

5. CIKK

ê2004/50/EK 1. cikk 4a) pont és 2. cikk 4a) pont

1. Mindegyik alrendszerre vonatkozik egy ÁME. Szükség esetén egy alrendszerre több ÁME is vonatkozhat, illetve egy ÁME vonatkozhat több alrendszerre. Az ÁME fejlesztésére vagy felülvizsgálatára vonatkozó határozathoz és az ÁME műszaki és területi hatályának megválasztásához a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően megbízás szükséges.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

2. Az alrendszereknek meg kell felelniük az ÁME-knek, ennek a megfelelőségnek fenn kell állnia az egyes alrendszerek használatának teljes időtartama alatt √ fenn kell állnia.

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 4b) pont

3. Az 1. cikkben említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértékben minden ÁME:

a) feltünteti a tervezett hatályát (az I. mellékletben említett hálózatrész vagy járművek; a II. mellékletben említett alrendszer vagy alrendszerrészek);

b) meghatározza az egyes érintett alrendszerekre és a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokra vonatkozó alapvető követelményeket;

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

c) meghatározza az alrendszer és annak kapcsolódási pontjai által más alrendszerekkel szemben teljesítendő funkcionális és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások váltakozhatnak az alrendszer felhasználása szerint, például vonal-, csomópont- és/vagy járműkategóriák szerint, az I. melléklet alapján;

d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez;

2004/50/EK 1. cikk 4b) pont és 2. cikk 4b) pont

e) megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésére, vagy másrészről az alrendszerek EK-hitelesítésekor mely eljárásokat kell használni. Ezek az eljárások a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokon alapulnak;

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

f) feltünteti az ÁME-k végrehajtásának stratégiáját. Különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket el kell végezni a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos áttérés érdekében, ahol az ÁME-knek való megfelelés alapelvárásnak számít;

g) feltüntetik az érintett személyzetre vonatkozó szakképesítési feltételeket, illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket, amelyek a fenti alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME-k végrehajtásához szükségesek.

4. Az egyes ÁME-k kidolgozása a meglévő alrendszer vizsgálata alapján történik, és valamennyi ÁME feltüntet egy célzott alrendszert, amely reális időtartamon √ ésszerű határidőn belül fokozatosan elérhető √ megvalósítható . Ennek megfelelően az ÁME-k fokozatos elfogadása és az azoknak való megfelelés biztosítása elősegíti a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának fokozatos megvalósítását.

5. Az ÁME-k megfelelő módon megőrzik minden egyes tagállam meglévő vasúti rendszerének kompatibilitását. E célból az ÁME-k valamennyi csoportjánál rendelkezni lehet különleges esetekről, az infrastruktúrával és a járművekkel kapcsolatban egyaránt; és különös figyelmet kell fordítani a rakszelvényre, a nyomtávra vagy a vágánytengely-távolságra, illetve a Közösségen kívülről érkező vagy oda tartó kocsikra. Valamennyi különleges esetben az ÁME-k meghatározzák a (3) bekezdés c)–g) pontjában említett ÁME-k elemeinek végrehajtási szabályait.

6. Az ÁME-k nem akadályozhatják a tagállamokat az ÁME-kben által nem érintett, a √ nem említett járművek mozgatására szolgáló infrastruktúra használatára vonatkozó döntések meghozatalában.

ê96/48/EK (kiigazított szöveg)

4. Az ÁME-k nem gátolhatják a tagállamoknak a más vonatok közlekedésére szolgáló új vagy minőségileg feljavított infrastruktúrák használatára vonatkozó határozatait.

5. Az ÁME-knek való megfelelés lehetővé teszi egy olyan egységes nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kialakítását, amely szükség szerint megőrzi az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának egységességét.

⎢ 2004/50/EK 1. cikk 4. pont és 2. cikk 4c) pont

ðúj szöveg

7. Az ÁME-k kifejezetten, egyértelműen azonosítható módon hivatkozhatnak az európai ð vagy nemzetközi ï szabványokra vagy előírásokra, ha ez feltétlenül szükséges ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósításához. Ilyen esetben ezeket az európai szabványokat vagy előírásokat (vagy azok vonatkozó részeit az érintett ÁME mellékletének kell tekinteni, és azok az ÁME alkalmazásától kezdve kötelezővé válnak. ð Ilyen ïEurópai szabványok vagy előírások hiányában és azok kidolgozásáig hivatkozni lehet más, egyértelműen meghatározott dokumentumokra, ebben az esetben olyan dokumentumokról van szó, amelyek könnyen hozzáférhetőek és nyilvánosak.

⎢ 2004/50/EK 1. cikk 5. pont és 2. cikk 5. pont (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

6. cikk

1. Az ÁME-tervezeteket és az ÁME-k későbbi módosításait ð az ügynökség ï a Bizottságtól a 21. cikk (2) ð (3) ï bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kapott megbízás szerint kell elkészíteni √ felhatalmazás alapján dolgozza ki . Ezeket az ügynökség felelőssége alatt kell kidolgozni az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/881/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] (ügynökséget létrehozó rendelet) 3. és 12. cikkének megfelelően és az azokban a cikkekben említett munkacsoportokkal együttműködve √ kell kidolgozni .

ð Az ezen irányelv nem alapvető módosítását célzó intézkedéseket, valamint az azt kiegészítő ÁME-ket a 21. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak megfelelően kell elrendelni. ï

Az ÁME-k elfogadása és felülvizsgálata a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított ð ugyanezen ï eljárásnak megfelelően történik. Az ÁME-ket a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

2. Az ügynökség feladata az ÁME-k felülvizsgálata és naprakésszé tétele, valamint ajánlások megfogalmazása a 21. cikkben említett bizottság ð Bizottság ï számára a műszaki fejlődés, illetve a társadalmi igények figyelembevétele érdekében. ðA Bizottság erről tájékoztatja a 21. cikkben említett bizottságot. ï

3. Az ÁME-tervezetek kidolgozása két szakaszban történik.

Az ügynökség először azonosítja az ÁME-k alapvető paramétereit, illetve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat, valamint az esetlegesen szükséges összes különös esetet.. A paraméterek és a kapcsolódási pontok mindegyikére a legéletképesebb √ legelőnyösebb alternatív megoldásokat kell javasolni, műszaki és gazdasági indoklással kísérve. A határozatot a 21. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően kell meghozni, szükség esetén hivatkozva a különleges esetekre.

Az ügynökség ezután ezen alapvető paraméterek alapján kidolgozza az ÁME tervezetét.. Megfelelő esetben az ügynökség figyelembe veszi a műszaki fejlődést, a már elvégzett szabványosítási munkát, a már működő munkacsoportokat és az elismert kutatási munkát. Az ÁME-tervezethez csatolni kell az ÁME végrehajtásának becsült költségére és várható hasznára vonatkozó átfogó értékelést; az értékelésben fel kell tüntetni az érintett üzemeltetőkre és gazdasági szereplőkre várhatóan gyakorolt hatást.

4. Az egyes ÁME-k (ideértve az alapvető paramétereket is) kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során tekintettel kell lenni az összes számításba vett műszaki megoldás és a köztük levő kapcsolódási pontok becsült költségére és hasznára, hogy a legéletképesebb √ legelőnyösebb megoldásokat állapítsák meg és hajtsák végre. A tagállamok ebben az értékelési folyamatban a szükséges adatok biztosítása révén vesznek részt.

5. A 21. cikkben említett bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az ÁME-k előkészítési munkálatairól. E munkálatok során a ð Bizottság a ï bizottság ð kérésre ï kidolgozhat bármilyen rendelkezést vagy hasznos ajánlást ð kidolgoz ï az ÁME-k kialakítására és a költségmegtérülés elemzésére vonatkozóan. A bizottság ð Bizottság ï egy tagállam kérésére előírhatja különösen az alternatív megoldások vizsgálatát és az alternatív megoldás költségeinek és hasznainak bemutatását az ÁME-tervezethez csatolt jelentésben.

6. Az ð egyes ï ÁME-k elfogadásakor az adott ÁME hatálybalépésének időpontját a 21. cikk (2) ð (3) ï bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell megállapítani. Amennyiben különböző alrendszereket műszaki összeegyeztethetőségi okok miatt egyidejűleg kell forgalomba helyezni, a vonatkozó ÁME-k hatálybalépésének ugyanarra a napra kell esnie.

7. Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a felhasználók véleményét azon jellemzők tekintetében, amelyek közvetlen hatással vannak az alrendszerek használatának feltételeire. Ennek érdekében az ügynökség az ÁME-k kidolgozási és felülvizsgálati szakaszaiban konzultál a felhasználókat képviselő szövetségekkel és szervekkel. Az ÁME-tervezethez az ügynökség csatolja a konzultációk eredményeiről készített beszámolót.

A konzultáció céljából felkeresendő szövetségek és szervek felsorolását a 21. cikkben említett bizottság az ÁME-k felülvizsgálatára vonatkozó megbízás elfogadása előtt véglegesíti ð jegyzékét a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a bizottsági véleményezést követően a Bizottság állapítja meg ï, és az egy tagállam vagy a Bizottság kérésére ð kezdeményezésére ï felülvizsgálható és frissíthető.

8. Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a szociális partnerek véleményét az 5. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett feltételekre vonatkozóan.

Ennek érdekében a szociális partnerekkel még azt megelőzően konzultálni kell, hogy az adott ÁME-t benyújtanák elfogadásra vagy felülvizsgálatra a 21. cikkben említett bizottsághoz.

A szociális partnerekkel a 98/500/EK bizottsági határozatnak[20] megfelelően létrehozott ágazati párbeszédbizottság keretében kell konzultálni.. A szociális partnerek három hónapon belül véleményt nyilvánítanak.

òúj szöveg

9. Az egyes ÁME-k elfogadása és felülvizsgálata során döntést hoznak arról, hogy a műszaki mellékleteket az ügynökség külön-külön közzéteheti-e, és melyek azok, amelyeket közzétehet, továbbá arról, hogy milyen nyelvi és frissítési szabályokat kell alkalmazni a szóban forgó mellékletek gyorsan fejlődő és technológiai jellege miatt (különösen az információs és kommunikációs technológiák esetében). Amennyiben ilyen helyzet áll elő, a nyelvi rendszer és a frissítésre vonatkozó eljárás az ÁME-t elfogadó intézkedésben szerepel.

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 6. pont

ðúj szöveg

7. cikk

1. A tagállamoknak a következő esetekben ð , az ebben a cikkben foglalt feltételek ï és a következő körülmények fennállása esetén nem kell alkalmazniuk egy vagy több ÁME-t, köztük a járművekre vonatkozóakat:

2004/50/EK 1. cikk 6. pont és 2. cikk 6. pont (kiigazított szöveg)

a) olyan javasolt új vonalak építése, meglévő vonalak felújítása vagy korszerűsítése, illetve az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely elem esetében, amelynek megvalósítása √ fejlesztése előrehaladott állapotban van, vagy a rá vonatkozó szerződés teljesítése már megkezdődött, amikor ezeket az ÁME-ket közzéteszik;

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 6. pont

b) egy meglévő vonal felújítására vagy korszerűsítésére irányuló projektek esetén, amennyiben a rakszelvény, a nyomtáv, a vágánytengely-távolság vagy a villamosítási feszültség értéke ezen ÁME-kben nem összeegyeztethető a meglévő vonal jellemzőivel;

c) javasolt új vonal vagy egy meglévő vonal tervezett felújítása vagy korszerűsítése esetén az adott tagállam területén, ha annak vasúthálózatát tenger választja el vagy zárja el a Közösség többi részének vasúthálózatától;

d) meglévő vonal bármely tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése esetén, amennyiben az ÁME-k alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét és/vagy a vasúti rendszer tagállamon belüli egységességét;

e) amennyiben baleset vagy természeti csapás után a hálózat gyors helyreállításának körülményei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME-k részleges vagy teljes körű alkalmazását;

2001/16/EK

f) a Közösség fő vasúthálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó kocsik esetében.

òúj szöveg

2. Az érintett tagállam minden esetben eljuttat a Bizottsághoz egy dossziét, amely tartalmazza a VIII. mellékletben felsorolt információkat. A Bizottság elemzi a tagállam által tervezett intézkedéseket és tájékoztatja a 21. cikkben említett bizottságot.

3. A c) és e) pontban megadott esetekben a Bizottság ellenőrzi, hogy a dosszié megfelelő-e és az általa végzett elemzésről tájékoztatja a tagállamot. A tagállam haladéktalanul alkalmazhatja az alternatív rendelkezéseket.

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ðúj szöveg

Az érintett tagállam valamennyi esetben előzetesen értesít a Bizottságot eltérési szándékáról, csatolva hozzá egy dokumentációt, amelyben ismerteti azokat az ÁME-ket vagy az ÁME-k olyan részeit, amelyeket nem kíván alkalmazni, illetve azokat a vonatkozó előírásokat is, amelyeket alkalmazni kíván. 4. Az ð a), ï b), d és f) pontban említett esetekben a Bizottság hoz határozatot a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően √ hoz határozatot ð az eltérési kérelem elfogadása esetén ï ; szükség esetén ajánlást kell kidolgozni az alkalmazandó előírásokra vonatkozóan. A b) pontban megadott esetben azonban a Bizottság határozata nem érinti a rakszelvényt és a nyomtávot. ðA Bizottság a kérelem és az ahhoz csatolt teljes dokumentáció benyújtását követő hat hónapon belül hoz határozatot. A Bizottság határozatának meghozataláig a tagállam nem alkalmazhatja a kért eltérést. ï

ê2004/50/EK 1. cikk 6. pont (kiigazított szöveg)

Az érintett tagállam valamennyi esetben előzetes értesítést küld a Bizottságot eltérési szándékáról, csatolva egy dokumentációt, amelyben ismerteti azokat az ÁME-ket vagy az ÁME-k olyan részeit, amelyeket nem kíván alkalmazni, valamint azokat a vonatkozó előírásokat, amelyeket alkalmazni kíván. Bizottság elemzi a tagállam által tervezett intézkedéseket. A b), d) és f) pontban említett esetekben a Bizottság hoz határozatot a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően. Szükség esetén ajánlást kell kidolgozni az alkalmazandó előírásokról. A b) esetben azonban a Bizottság határozata nem érinti a rakszelvényt és a nyomtávot.

96/48/EK és 2001/16/EK

III. FEJEZET

KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETőVÉ TEVő RENDSZERELEMEK

8. CIKK

A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket:

ê2001/16/EK (kiigazított szöveg)

a) csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha lehetővé teszik a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítását, ugyanakkor megfelelnek az alapvető követelményeknek;

96/48/EK és 2001/16/EK

b) a szándékolt felhasználási területükön alkalmazzák, és üzembe helyezésük, karbantartásuk megfelelő.

2001/16/EK

Ezek a rendelkezések nem akadályozhatják a rendszerelemek más alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.

96/48/EK (kiigazított szöveg)

A fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy ezeket a rendszerelemeket valamely más rendeltetéssel értékesítsék, vagy azokat a hagyományos vasútvonalakon állítsák üzembe.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

9. cikk

Saját területükön és erre az irányelvre való hivatkozással a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalát a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben történő felhasználás céljából, amennyiben azok megfelelnek ennek az irányelvnek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket a IV. mellékletben rögzített elemeket magában foglaló, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozathoz vezető eljárás részeként már elvégeztek.

2004/50/EK 1. cikk 7. pont

Különösen nem követelhetnek meg olyan ellenőrzéseket, amelyeket az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozathoz vezető eljárás részeként már elvégeztek.

2001/16/EK

10. cikk

1. A tagállamok ezen irányelv alapvető követelményeinek megfelelőnek tekintik azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket, amelyek rendelkeznek a megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot igazoló EK-nyilatkozattal.

2004/50/EK 2. cikk 7a) pont

2. Minden kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a vonatkozó ÁME-ben meghatározott felhasználásra való megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot értékelő eljárás hatálya alá tartozik, és ahhoz a megfelelő tanúsítványt kell mellékelni.

2004/50/EK 1. cikk 8b) pont és 2. cikk 7b) pont

3. A tagállamok úgy tekintik, hogy egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az alapvető követelményeknek, ha teljesíti a vonatkozó ÁME-ben megállapított feltételeket vagy az ilyen feltételeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.

2001/16/EK (új szöveg)

(6) Amennyiben az ÁME elfogadásakor még nem áll rendelkezésre európai előírás, és az előírásnak való megfelelés az átjárhatóság biztosításának alapvető előfeltételét képezi, az ÁME hivatkozhat az európai előírás tervezetének rendelkezésre álló legkidolgozottabb változatára, amelyet be kell tartani, vagy amely tartalmazza az adott tervezet egészét vagy egy részét.

ò új szöveg

Az ÁME rendelkezik egy átmeneti időszakról azon átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében, amelyeket az ÁME hatályba lépése előtt már forgalomba hoztak. Hogy az alrendszerbe integrálni lehessen, e rendszerelemeknek meg kell felelniük a 8. cikk követelményeinek.

2004/50/EK 2. cikk 8. pont

ð új szöveg

11. cikk

Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ennek az irányelvnek a céljaira közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, ð a 21. cikkben említett bizottsághoz fordul, és a Bizottság elfogadja a legmegfelelőbb intézkedések valamelyikét ï :

78. a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint, a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhatnak az érintett előírások részleges vagy teljes visszavonása,áról vagy

79. ð a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban az ÁME felülvizsgálata. ï

2001/16/EK

12. cikk

1. Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot igazoló EK-nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a rendeltetés szerinti használat esetén valószínűsíthetően nem felel meg az alapvető követelményeknek, köteles megtenni minden szükséges lépést a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a megtett intézkedésekről és döntésük indokairól, megjelölve, hogy a meg nem felelés oka:

96/48/EK és 2001/16/EK

a) az alapvető követelmények be nem tartása;

b) az európai előírások nem megfelelő használata olyan esetben, amikor ilyen előírás alkalmazására támaszkodnak;

c) az európai előírások elégtelen volta.

2. A Bizottság a lehető leggyorsabban köteles egyeztetni az érintett felekkel. Amennyiben az egyeztetés nyomán a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés indokolt, arról haladéktalanul értesíti a kezdeményező tagállamot és a többi tagállamot. Amennyiben az egyeztetés nyomán a Bizottság azt állapítja meg, hogy az intézkedés nem indokolt, arról haladéktalanul értesíti a kezdeményező tagállamot és a gyártót, vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét. Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntést az európai előírásokban fennálló hiányosság indokolja, a 11. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

3. Amennyiben egy EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem felel meg, az illetékes tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket a nyilatkozat kiállítója ellen, és tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

4. A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok értesüljenek az eljárás folyamatáról és eredményeiről.

2001/16/EK

13. cikk

1. Egy adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatához a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles alkalmazni a vonatkozó ÁME-k által előírt rendelkezéseket.

96/48/EK (kiigazított szöveg)

2. Amennyiben az ÁME-ok megkívánják, úgy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a megfelelőség, illetve alkalmazhatósági megállapítását annak a bejelentett szervezetnek kell elvégeznie, amelyhez a gyártó, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője kérelmét benyújtotta.

2001/16/EK

2. Egy adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítását az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője a kérelmet benyújtotta.

96/48/EK és 2001/16/EK

3. Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más szempontokra kiterjedő egyéb közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak, úgy az EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozatban – ilyen esetekben – fel kell tüntetni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más irányelvek követelményeinek is eleget tesznek.

4. Amennyiben sem a gyártó, sem a Közösségben letelepedett képviselője nem teljesítette az (1), (2) és (3) bekezdésből következő kötelezettségeit, úgy azok a kötelezettségek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket forgalomba hozó személyre hárulnak. Ezen irányelv szempontjából ugyanezen kötelezettségek érvényesek mindazokra, akik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy azok különböző származású részeit összeszerelik, vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket gyártanak saját használatra.

5. A 12. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

a) minden olyan esetben, amikor egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem megfelelően dolgozták ki, a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője ð szükség esetén ï köteles a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a megfelelőség állapotába hozni, és megszüntetni a jogsértést a tagállam által előírt feltételek szerint

b) amennyiben a megfelelőség hiánya tartósan fennáll, a tagállam köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy korlátozza vagy megtiltsa a kérdéses kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozatalát, vagy biztosítsa annak visszavonását a piacról a 12. cikkben megfogalmazott eljárások szerint.

IV. FEJEZET

ALRENDSZEREK

14. CIKK

1. A tagállamok engedélyezik a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek forgalomba √ üzembe helyezését.

Ebből a célból a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy ezeket az alrendszereket csak akkor lehessen üzembe helyezni, ha tervezésük, kivitelezésük és beszerelésük olyan módon történik, amely biztosítja a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelést a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerbe való integrálás során. Minden tagállam különösen ellenőrzi ezen alrendszerek összeegyeztethetőségét azzal a rendszerrel, amelybe azokat integrálják.

2. A √ Az üzembe forgalomba helyezéskor és azt követően rendszeres időközönként minden tagállam ellenőrzi, hogy ð figyelembe veszik-e az annak biztosítására kidolgozott ÁME-előírásokat ï, hogy az alrendszereket a rájuk vonatkozó alapvető követelményekkel összhangban üzemeltesséktik és tartsákják karban. ð Ezen alrendszerek üzembe helyezését követően az ellenőrzést a vasútbiztonsági irányelv[21] 10. és 11. cikkének megfelelően a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek odaítélése keretében végzik el ï.

2004/50/EK 2. cikk 9a) pont

Ennek érdekében a vonatkozó strukturális és funkcionális ÁME-kben megállapított értékelési és hitelesítési eljárásokat kell alkalmazni.

2004/50/EK 2. cikk 9b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. Felújítás vagy korszerűsítés esetén a pályavasúti társaság vagy vasúti vállalat üzemeltetője ð az ajánlatkérő ï megküldi a beruházást ismertető dokumentációt az érintett tagállamnak. A tagállam megvizsgálja a dokumentációt, és az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével eldönti, hogy a munkálatok nagysága szükségessé teszi-e új engedély kiadását az ennek az irányelvnek az értelmében történő üzembe helyezéshez.

Az új üzembe helyezési engedély minden olyan esetben szükséges, amikor a tervezett munkálatok hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni. A tagállam döntéséről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot ð és bemutatja: ï

ò új szöveg

- annak indokát, hogy az ÁME-t miért nem alkalmazták teljes egészében;

- az ÁME helyett alkalmazott műszaki jellemzőket;

- azon szervezeteket, amelyeknek e műszaki jellemzők fennállása esetén a 18. cikkben említett hitelesítési eljárás alkalmazása a feladata.

A Bizottság ezen információkat közli az ügynökséggel, amely közzéteszi azokat.

Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy nincs szükség üzembe helyezési engedélyre vagy amennyiben az ÁME-t az e bekezdés alapján csak részben alkalmazták, a 7. cikk értelmében az eltérésre vonatkozó kérelem vagy arról való értesítés opcionális.

2004/50/EK 1. cikk 10. pont és 2. cikk 9c) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4. A járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy minden egyes járművet alfanumerikus azonosító kóddal lássanak el. A kódot minden járművön fel kell tüntetni, és be kell jegyezni a nemzeti járműnyilvántartásba, amely megfelel a következő kritériumoknak:

a) a nyilvántartás megfelel az (5) bekezdésben meghatározott közös előírásoknak;

b) nyilvántartást a vasúttársaságoktól független √ szervezet testület vezeti és tartja naprakészen;

c) a nyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni a közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] (vasútbiztonsági irányelv) 16. és 21. cikkében kijelölt biztonsági hatóságok és vizsgáló √ szervezetek testületek számára;

ugyancsak hozzáférhetővé kell tenni – minden jogos kérés esetében – a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] 30. cikkében kijelölt szabályozó testületek, az ügynökség, a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők részére.

Az először egy harmadik országban üzembe helyezett járművek esetében a tagállamok elfogadhatják azokat a járműveket, amelyeket egyértelműen azonosítottak egy eltérő kódrendszer szerint. Azt követően azonban, hogy egy tagállam engedélyezte az ilyen járművek üzembe helyezését a területén, lehetővé kell tennie az alábbi 5. cikk c), d) és e) pontjában felsorolt vonatkozó adatok lehívását a nyilvántartásból.

5. A nyilvántartásra vonatkozó közös előírásokat a 21. cikk (2) ð (3) ï bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, az ügynökség által elkészített előírás-tervezetek alapján kell elfogadni. Ezeknek az előírás-tervezeteknek tartalmazniuk kell a következőket: tartalom, adatformátum, funkcionális és műszaki felépítés, üzemmód, adatbeviteli szabályok és betekintés. A nyilvántartásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) hivatkozások az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó √ szervezetre testületre;

b) hivatkozás a 24. cikkben említett járműnyilvántartásra;

c) a jármű tulajdonosának vagy bérlőjének ð vagy birtokosának ï azonosítása;

d) a jármű használatára vonatkozó bármilyen korlátozás;

e) a jármű karbantartási ütemtervére vonatkozó kulcsfontossági biztonsági adatok ð a karbantartásáért felelős jogalany. Amennyiben az üzembe helyezés engedélyezése idején ezen információ nem áll rendelkezésre, azt később is be lehet nyújtani, legkésőbb azonban az előtt, hogy a vasúttársaság a járművet használni kezdi ï .

ò új szöveg

6. Az ezen irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett teherszállító vagonok és utasszállító kocsik esetében az ÁME állapítja meg pontosan, hogy elegendő lesz-e egyetlen közösségi tagállam üzembe helyezési engedélye és milyen feltételekkel.

7. Az irányelv hatálybalépése előtt üzembe helyezett, és az ezen irányelv 18. cikkében előírt EK-hitelesítési nyilatkozattal nem rendelkező járművek esetében a vasútbiztonsági irányelv alkalmazandó. Különösen:

- Ha egy tagállam biztonsági hatósága megköveteli, kiegészítő üzembe helyezési engedélyt kell beszerezni a vasútbiztonsági irányelv 14. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

- Ellenkező esetben a vasútbiztonsági irányelv 10. cikkével összhangban a vasúttársaságnak megadott biztonsági tanúsítvány szolgál a használatban lévő jármű üzembe helyezési engedélyeként.

8. Abban az esetben, ha a jármű rendelkezik a 18. cikkben előírt EK-hitelesítési nyilatkozattal, a biztonsági hatóság által az üzembe helyezési engedély kiadása céljából ellenőrzött kritériumok csak a következőket érinthetik:

- Az érintett jármű és infrastruktúra közötti műszaki összeegyeztethetőséget;

- A 17. cikk (2) bekezdésében említett nyitott kérdésekre alkalmazandó szabályokat;

- A vonatkozó ÁME-ben megfelelően meghatározott különleges esetekben alkalmazandó szabályokat;

- Ezen irányelv 7. cikkének megfelelően az eltérésekről küldött értesítéseket.

9. A 8. cikkben említett eljárás sérelme nélkül, a tagállamok az üzembe helyezési engedélyt járműszériákra is kiadhatják.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

15. cikk

A 19. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok területükön ezen irányelvre való hivatkozással nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszerek létrehozását, forgalomba √ üzembe helyezését és üzemeltetését, amennyiben azok megfelelnek az alapvető követelményeknek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket már elvégeztek az EK-hitelesítési nyilatkozathoz vezető eljárás részeként, amely eljárás elemeit az V. melléklet rögzíti.

2004/50/EK 1. cikk 11. pont

Különösen nem követelhetnek meg olyan ellenőrzéseket, amelyeket az »EK«-hitelesítési nyilatkozathoz vezető eljárás részeként már végrehajtottak..

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

16. cikk

1. A tagállamok a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer azon strukturális alrendszereit tekintik kölcsönösen átjárhatónak és a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyek rendelkeznek az EK-hitelesítési nyilatkozattal.

2. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának hitelesítését az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kre való hivatkozással kell megállapítani.

2004/50/EK 1. cikk 2. pont és 2. cikk 10. pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. Az ÁME-k hiányában, és azokban az esetekben, amikor a 7. cikk szerint eltérésről adtak értesítést, ð vagy amikor különleges esetben a vonatkozó ÁME-ben nem található műszaki szabály alkalmazása válik szükségessé, ï a tagállamok minden egyes alrendszerre nézve elküldik a többi tagállam és a Bizottság részére az alapvető követelmények végrehajtására alkalmazott műszaki szabályok listáját.

Erről a ð körülményektől függően ï értesítést küldenek legkésőbb ð az ezen irányelv hatályba lépését követő két évet követően ï 2005. április 30-ig, és azt követően minden egyes alkalommal ð vagy az eltérésről szóló értesítés során, vagy a vonatkozó ÁME közzétetelét követően, ï amikor a műszaki szabályok listája változik. A tagállamok ugyanekkor kijelölik az e műszaki szabályok tekintetében a 18. cikkben említett hitelesítési eljárás végrehajtásáért felelős √ szervezeteket testületeket.

ò új szöveg

A Bizottság ezen információkat közli az ügynökséggel, amely közzéteszi azokat.

96/48/EK és 2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

17. cikk

1. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az ÁME-k nem felelnek meg teljes mértékben az alapvető követelményeknek, úgy ð a felülvizsgálati eljárás céljából ï. a 21. cikkben említett bizottsággal lehet konzultálni valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére

2004/50/EK 1. cikk 13. pont és 2. cikk 11. pont

Ilyen esetben az ÁME-ket a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően felül kell vizsgálni.

2. Ha az alapvető követelményeknek megfelelő bizonyos műszaki szempontokat nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben, azokat az ÁME-hez csatolt mellékletben egyértelműen azonosítani kell. Ezekre a szempontokra a 16. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

ò új szöveg

3. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ÁME sürgős módosítást igényel, kikéri az ügynökség szakvéleményét. A Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján a bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz, hogy e szakvélemény felhasználható-e az ÁME felülvizsgálatáig; amennyiben ez a helyzet áll fenn, az ügynökség közzéteszi szakvéleményét.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18. cikk

1. Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítása céljából az ajánlatkérő vagy annak meghatalmazottja ð a kérelmező ï felkéri az általa erre a célra kiválasztott bejelentett szervezetet, hogy alkalmazza a VI. mellékletben ismertetett EK-hitelesítési eljárást. ð A kérelmező lehet az ajánlatkérő vagy a kivitelező, vagy azok Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője. ï

2. A valamely alrendszer EK-hitelesítését végző bejelentett szervezet feladata a tervezési szakasznál kezdődik és lefedi a teljes gyártási időszakot, egészen az alrendszer forgalomba √ üzembe helyezése előtti átvételig. Ezek magukban foglalhatják a szóban forgó alrendszernek az ahhoz a rendszerhez való kapcsolódási pontjai hitelesítését, amelybe integrálják, a vonatkozó ÁME-ben rendelkezésre álló információk és a 24. cikkben meghatározott nyilvántartások alapján.

3. A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. Ebben a műszaki dokumentációban szerepelnie kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumnak és – az esettől függően – a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét igazoló valamennyi dokumentumnak. Emellett tartalmaznia kell a használati feltételekre és korlátozásokra vonatkozó valamennyi részt, valamint a szervizelésre, folyamatos vagy rutinellenőrzésekre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó utasításokat.

ò új szöveg

4. A bejelentett szervezet kiadhat időközi ellenőrzésekre vonatkozó tanúsítványt, hogy lefedje az gyártásának egyes ciklusait vagy az alrendszer bizonyos részeit. Ebben az esetben a VI. mellékletben megjelölt eljárás alkalmazandó.

5. Ha a megfelelő ÁME 6. fejezete lehetővé teszi, a bejelentett szervezet a hitelesítési tanúsítványt járműszériára is kiadhatja.

96/48/EK és 2001/16/EK

ð új szöveg

19. cikk

1. Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a műszaki dokumentációval kiegészített EK-hitelesítési nyilatkozat hatálya alá tartozó strukturális alrendszer nem felel meg teljes mértékben ennek az irányelvnek, és különösen nem felel meg az alapvető követelményeknek, kérheti kiegészítő ellenőrzés elvégzését.

2. A kiegészítő ellenőrzést kérő tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a kért kiegészítő ellenőrzésről és feltünteti annak indokait. A Bizottság késedelem nélkül megindítja a 21. cikk (2) bekezdésben rögzített eljárást. A Bizottság konzultál az érdekelt felekkel.

ò új szöveg

3. A kérelmező tagállam meghatározza, hogy a megfelelőség hiányának oka:

80. az ÁME alapvető követelményeinek figyelmen kívül hagyása vagy az ÁME helytelen alkalmazása. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja azon személy letelepedés szerinti tagállamát, aki az EK-hitelesítési nyilatkozatot nem megfelelően készítette el, és felkéri, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket; az ÁME hiányossága.

81. Ebben az esetben elvégzik az ÁME felülvizsgálati eljárását a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

V. FEJEZET

B EJELENTETT SZERVEZETEK

20. CIKK

1. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a 13. cikkben említett, a megfelelőség- vagy az alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárás elvégzéséért, valamint a 18. cikkben említett hitelesítési eljárásért felelős √ szervezetekről testületekről, jelezve az egyes √ szervezetek testületek hatáskörét és a Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számokat. A Bizottság az Európai Közösségek √ Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a √ szervezetek testületek listáját, azonosítási számaikat és hatáskörüket, illetve a listát naprakészen tartja.

2. A tagállamok a VII. mellékletben előírt feltételeket alkalmazzák a bejelentendő √ szervezetek testületek értékelésére. Az európai szabványok szerinti értékelési feltételeket kielégítő √ szervezetek testületek az említett feltételeknek megfelelőnek minősülnek.

96/48/EK és 2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. A tagállam visszavonja a jóváhagyást attól a √ szervezettől testülettől, amely a VII. mellékletben említett feltételeknek már nem felel meg. Erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

4.Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam által bejelentett szervezet nem felel meg a vonatkozó feltételeknek, az ügyet a 21. cikkben előírt bizottság elé terjeszti, amely három hónapon belül véleményt ad ð a Bizottság konzultál az érintett felekkel ï. A bizottság véleményére tekintettel ð A bizottsággal a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően folytatott konzultációt követően ï a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot azokról a változtatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bejelentett szervezet megtarthassa a ráruházott jogállását.

2004/50/EK 1. cikk 15. pont és 2. cikk 12. pont (kiigazított szöveg)

5. A Bizottság létrehozza a bejelentett √ szervezetek testületek koordinációs csoportját (a továbbiakban: a koordinációs csoport), amely minden, a 13. cikkben említett felhasználásra vonatkozó megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelési eljárásokkal és a 18. cikkben említett hitelesítési eljárással kapcsolatos, illetve az adott ÁME-k alkalmazására vonatkozó ügyet megvitat. A tagállamok képviselői a koordinációs csoport munkájában megfigyelőként vehetnek részt.

A Bizottság és a megfigyelők a koordinációs csoport keretében végzett munkáról tájékoztatják a 21. cikkben említett bizottságot. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz a problémák megoldásához szükséges intézkedésekre.

Szükség esetén Ha szükséges, a bejelentett √ szervezetek testületek koordinációját a 21. cikk (5) bekezdésével összhangban kell végrehajtani.

2001/16/EK

VI. FEJEZET

BIZOTTSÁG ÉS MUNKAPROGRAM

21. CIKK

1. A 96/48/EK irányelv 21. cikke értelmében létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) a Bizottság munkáját segíti.

ò új szöveg

2. Amennyiben hivatkozás történik e bekezdésre, úgy az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 16. pont

23. Az e bekezdésre történő hivatkozásnál az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam három hónap.

ò új szöveg

4. Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 16. pont

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

2004/50/EK 2. cikk 13. pont (kiigazított szöveg)

4 5. Amennyiben az szükségesnek bizonyul, a bizottság munkacsoportokat hozhat létre, hogy segítsék feladatainak elvégzésében, különös tekintettel a bejelentett √ szervezetek testületek koordinálására.

2004/50/EK 2. cikk 14. pont

ð új szöveg

21a. cikk

6. A Bizottság bármilyen, ennek az irányelvnek a végrehajtásával kapcsolatos ügyet a bizottság elé terjeszthet. Szükség esetén a Bizottság a 21. cikk ð (2) ï bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően végrehajtási ajánlást fogad el.

2004/50/EK 1. cikk 17. pont (kiigazított szöveg)

1. A bizottság bármilyen, a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos kérdést megvitathat, beleértve az e rendszer és a harmadik országok vasútirendszerei közötti átjárhatósággal kapcsolatos kérdéseket is.

2. A bizottság bármilyen, ennek az irányelvnek a végrehajtására vonatkozó kérdést megvitathat. Szükség esetén a Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően végrehajtási ajánlást fogad el.

21b. cikk

1. Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően határozhat úgy, hogy megbízást ad egy további területekre vonatkozó ÁME elkészítésére, amennyiben az a II. mellékletben említett alrendszert érinti.

2. A 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a bizottság a Bizottság ajánlása alapján –ennek az irányelvnek és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[24] a célkitűzéseivel összhangban lévő munkaprogramot fogad el.

2004/50/EK 1. cikk 17. pont és 2. cikk 14. pont

ð új szöveg

21c. cikk

7. A II–VI. melléklet a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban módosítható. ðAz ezen irányelv nem alapvető módosítását célzó, II.–VIII. mellékletben található intézkedéseket az e cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ï

2001/16/EK (új)

ð új szöveg

22. cikk

Ennek az irányelvnek a hatálybalépése után a bizottság megvitathat bármilyen, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságára vonatkozó kérdést, beleértve transzeurópai ð a közösségi ï vasúti rendszer és a harmadik országok vasúti rendszerei közötti átjárhatósággal kapcsolatos kérdéseket.

2004/50/EK 2. cikk 15. pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. cikk

1. Az ÁME-k elfogadásának fontossági sorrendje a következő, a 6. cikk (1) bekezdésében előírt felhatalmazások elfogadási sorrendjének sérelme nélkül:

a) az ÁME-k első csoportja a következőket foglalja magában: az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer; telematikai alkalmazások az árufuvarozáshoz; forgalomüzemeltetés és -irányítás (ideértve a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó személyzeti képesítéseket a II. és III. mellékletben meghatározott kritériumok tiszteletben tartásával); teherkocsik; a járművek és infrastruktúra által okozott zajkibocsátás. A járművek tekintetében a nemzetközi használatra szánt járműveket kell először kifejleszteni;

b) az alábbi szempontokat is meg kell tárgyalni a Bizottság és az ügynökség rendelkezésére álló erőforrások tükrében: telematikus alkalmazások a személyszállításhoz, karbantartás, különös tekintettel a biztonságra, személykocsik, vontatójárművek és motorvonatok, infrastruktúra, energia és légszennyezés. A járművek tekintetében a nemzetközi használatra szánt járműveket kell először kifejleszteni;

c) a Bizottság, egy tagállam vagy az ügynökség kérésére a bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban dönthet úgy, hogy ÁME-tervezetet készít egy további tárgyban, amennyiben az a II. mellékletben említett alrendszerek egyikét érinti.

21. A Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban munkaprogramot készít ð az ÁME 6. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatának az 1. cikk (3) bekezdésében előírt tárgyi hatálya ï az (1) bekezdésben említett elsőbbségi sorrend és az ezen irányelv által ráruházott egyéb feladatok figyelembevételével.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett első munkaprogramban említett ÁME-ket legkésőbb 2004. április 20-ig el kell készíteni.

32. A munkaprogram a következő szakaszokból áll:

a) az ügynökség által létrehozott tervezet alapján a hagyományos vasúti rendszer reprezentatív felépítésének kidolgozása, az alrendszerek jegyzéke alapján (II. melléklet), az ÁME-k közötti következetesség biztosítása érdekében. Ennek a felépítésnek tartalmaznia kell különösen a rendszer különböző elemeit és azok kapcsolódási pontjait, és hivatkozási keretként kell szolgálnia az egyes ÁME-k felhasználási területeinek meghatározásához;

b) az ÁME-k kidolgozásához mintastruktúra elfogadása;

c) költség-haszon elemzési módszer elfogadása az ÁME-kben előirányzott megoldásokhoz;

d) az ÁME-k elkészítéséhez szükséges megbízások elfogadása;

e) az egyes ÁME-k alapvető paramétereinek elfogadása ð meghatározása ï;

f) a tervezetszabványosítási programok jóváhagyása;

a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[25] hatálybalépésének napja és az ÁME-k közzétételének – ideértve a 25. cikkben említett hivatkozási rendszer elfogadásának – napja közötti átmeneti időszak kezelése.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

VII. FEJEZET

INFRASTRUKTÚRA- ÉS JÁRMűNYILVÁNTARTÁS

24. CIKK

1. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy kiadják és ð rendszeresen ï évente frissítsék az infrastruktúrát és a járműveket rögzítő nyilvántartást. Ezeknek a nyilvántartásoknak fel kell tüntetniük az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit (pl. az alapvető paramétereket) és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. Ebből a célból az egyes ÁME-k pontosan megjelölik, hogy milyen információkat kell tartalmazniuk az infrastruktúráról és a járművekről szóló nyilvántartásoknak.

2004/50/EK 2. cikk 16. pont

2. E nyilvántartások másolatait el kell küldeni az érintett tagállamok és az ügynökség részére, és azokba betekintést kell engedni az érdekelt feleknek, beleértve legalább az ágazat szakmai szereplőit.

ò új szöveg

3. Az ügynökség kidolgozza a infrastruktúra- és járműnyilvántartás végrehajtási útmutatójának tervét; az útmutató meghatározza a nyilvántartások tartalmát és a javaslatot tesz annak formájára, frissítésének időközeire és használatának módjára. Az útmutató meghatározza e cikk alkalmazásának módját azon infrastruktúra és járművek tekintetében, amelyeket ezen irányelv hatálybalépése előtt helyeztek üzembe. A Bizottság az útmutatót azután fogadja el, hogy a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján konzultált a bizottsággal.

2004/50/EK 1. cikk 18. pont

22a. cikk

1. A tagállamok biztosítják, hogy az infrastruktúra nyilvántartását és a járművek nyilvántartását évente közzéteszik és frissítik. Ezek a nyilvántartások mutatják az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit, pl. az alapvető paramétereket, és azok megfelelését az alkalmazandó ÁME-kben megállapított jellemzőknek. E célból az egyes ÁME-knek pontosan jelezniük kell, hogy az infrastruktúra nyilvántartásainak és a járműnyilvántartásoknak mely információkat kell tartalmazni.

2. E nyilvántartások másolatait el kell küldeni az érintett tagállamok és az ügynökség részére, és azokba betekintést kell engedni az érdekelt felek részére, beleértve legalább az ágazat szakmai szereplőit.

2001/16/EK

VIII. FEJEZET

Á TMENETI INTÉZKEDÉSEK

25. CIKK

2004/50/EK 2. cikk 17. pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Az ügynökség a 881/2004/EK rendelet 3. és 12. cikkének megfelelően, a tagállamok által a 16. cikk (3) bekezdése szerint közölt információk, a szakma műszaki dokumentációi és a vonatkozó nemzetközi megállapodások szövegei alapján létrehozza a vonalak és járművek jelenlegi átjárhatósági fokát biztosító műszaki szabályok hivatkozási rendszerének tervezetét, amelyet az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint ennek az irányelvnek a hatálya alá vonnak. A Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint megvizsgálja ezt a tervezetet, és eldönti, hogy az ÁME-k elfogadásáig képezhet-e hivatkozási rendszert. ð Ha szükséges, a Bizottság elfogadja a hivatkozási rendszert a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően. ï

2001/16/EK (új szöveg)

ð új szöveg

2. A fent említett hivatkozási rendszer elfogadása után a tagállamok tájékoztatják a bizottságot ð a Bizottságot ï , amennyiben szándékukban áll olyan nemzeti rendelkezést elfogadni vagy területükön olyan projektet végrehajtani, amely eltér a hivatkozási rendszertől.

2004/50/EK 2. cikk 17. pont (új szöveg)

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. CIKK

Ennek az irányelvnek az alapján a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítására, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszerek ellenőrzésére hozott bármely határozat, illetve a 11., 12., 17. és 19. cikk értelmében hozott bármely határozat meghatározza az alapjául szolgáló részletes indokokat. A határozatról az érintett felet a lehető leghamarabb értesíteni kell, egyben tájékoztatni kell az érintett tagállam hatályos jogszabályai szerinti jogorvoslati lehetőségekről és a jogorvoslat gyakorlására rendelkezésre álló határidőről.

27. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2. cikknek (q), r), s) pont), a 7. cikknek, a 10. cikk (5) bekezdésének, a 14. cikknek, a 16. cikk (3) bekezdésének, a 18. cikk (4) és (5) bekezdésének, a 24. cikk (1) bekezdésének, valamint a II. és VIII. mellékletnek legkésőbb […]-ig[26] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést leíró megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják e rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ezen irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben egy olyan nyilatkozatot is fel kell tüntetniük, amely szerint a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

2001/16/EK

ð új szöveg

28. cikk

A Bizottság kétévente, ð három évente ï és először 2005. április 20-án jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatósága terén elért eredményekről. A jelentésnek a 7. cikkben felsorolt esetek elemzését is tartalmaznia kell.

2001/16/EK

ð új szöveg

A közös képviseleti testület ð Az ügynökség ï kidolgoz és rendszeresen frissít egy olyan eszközt, amely a tagállamok vagy a Bizottság kérésére grafikon formájában tudja bemutatni a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának szintjét. Az eszköznek a 24. cikkben előírt nyilvántartásokban található információt kell használnia.

ò új szöveg

29. cikk

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv […][27]-i hatállyal hatályát veszti, a tagállamoknak a nemzeti jogba való átültetés és az említett irányelvek alkalmazása határidejére vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásoknak kell tekinteni a X. mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően.

96/48/EK és 2001/16/EK (kiigazított szöveg)

2930. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek √ Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Az 1., 2. (a)–p) pont), a 3., 4., 5., 6., 8., 9. cikk, a 10. cikk (1)–(4) bekezdése, a 11., 12., 13., 15. cikk, a 16. cikk (1) és (2) bekezdése, a 17. cikk, a 18. cikk (1)–(3) bekezdése, a 19.–23. cikk, a 24. cikk (2) és (3) bekezdése, a 25.–31. cikk, valamint az I., III.–VII. melléklet a hatálybalépés fenti időpontjától alkalmazandó.

96/48/EK és 2001/16/EK

3031. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

2004/50/EK 2. cikk 18. pont és III. melléklet (új szöveg)

I. MELLÉKLET

√ HATÁLY

1. A HAGYOMÁNYOS TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER

1.1. INFRASTRUKTÚRA

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúrája megegyezik a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[28] a transzeurópai közlekedési hálózat vonalaira meghatározott infrastruktúrával vagy az említett határozat 21. cikkében előírt felülvizsgálat eredményeként a határozat bármely frissítésében felsorolt infrastruktúrával.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában ez a hálózat a következő kategóriákra bontható:

- személyszállítási célú vonalak;

- vegyes szállításra szánt vonalak (személyszállítás és árufuvarozás);

- kimondottan árufuvarozás céljára tervezett vagy korszerűsített vonalak;

- személyszállítási csomópontok;

- árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat;

- a fent említett elemeket összekötő vonalak.

Ez az infrastruktúra magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket: a hálózaton történő távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

1.2. JÁRMŰVEK

A járművek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer egészén vagy egy részén valószínűsíthetően közlekedő állományból állnak, amelyhez a következők tartoznak:

- dízel vagy villamos motorvonatok;

- dízel vagy villamos vontatójárművek;

- személykocsik,

- teherkocsik, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket.

Idetartoznak a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, de ezek nem elsődleges fontosságúak.

A fenti kategóriák mindegyikét a következőképpen kell megbontani:

- nemzetközi használatra szánt járművek;

- belföldi használatra szánt járművek.

2004/50/EK 1. cikk 19. pont és I. melléklet (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. A NAGYSEBESSÉGű TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER

2.1. INFRASTRUKTÚRA

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúrája megegyezik a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[29] a transzeurópai közlekedési hálózat vonalaira meghatározott infrastruktúrával vagy az említett határozat 21. cikkében előírt felülvizsgálat eredményeként a határozat bármely frissítésében felsorolt infrastruktúrával.

A nagysebességű vonalak a következőket jelentik:

- a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,

- a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva,

- a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani. ð E kategória magában foglalja azon nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalatkat stb. is, amelyeken hagyományos sebességgel „nagy sebsségű” járművek közlekednek ï .

Ez az infrastruktúra magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket: az ezeken a vonalakon történő személyszállítási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

2.2. JÁRMŰVEK

Az ebben az irányelvben említett járművek olyan szerelvényeket jelentenek, amelyeket a következő működésre terveztek:

- legalább 250 km/h sebességgel a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalakon, ahol megfelelő körülmények között a 300 km/h-t meghaladó sebesség is elérhető,

- vagy 200 km/h körüli sebességgel az 1. szakaszban említett vonalakon, ha ezeknek a vonalaknak a teljesítményszintjével összeegyeztethetők.

2004/50/EK 2. cikk 18. pont és III. melléklet (kiigazított szöveg)

3. A HAGYOMÁNYOS TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

2004/50/EK 1. cikk 19. pont és I. melléklet és 2. cikk 18. pont és III. melléklet

Az európai vasúti szolgáltatások minősége többek között az infrastruktúra (a legtágabb értelemben véve, azaz az összes érintett alrendszer helyhez kötött részei) és a járművek (amelybe beleértendők az összes érintett alrendszer fedélzeti elemei) jellemzőinek nagyfokú összeegyeztethetőségétől függ. A teljesítményszintek, a biztonság, a szolgáltatás minősége és költségei ettől az összeegyeztethetőségtől függnek.

4. A HATÁLY KITERJESZTÉSE

4.1. A vonalak és járművek alkategóriái

Az átjárhatóság költséghatékony megvalósítása érdekében az ebben a mellékletben említett összes vonal- és járműkategória szükség esetén további alkategóriákra bontható. Szükség esetén az 5. cikk (3) bekezdésében említett funkcionális és műszaki előírások az alkategóriák szerint változhatnak.

4.2. Költségek behatárolása

A javasolt intézkedések költség-haszon elemzése többek között a következőket veszi figyelembe:

- a javasolt intézkedés költsége,

- az állóeszköz-beruházási költségek és díjak csökkentése a nagyságrendi megtakarítások és a járművek jobb kihasználása révén,

- a beruházási és karbantartási/üzemeltetési költségek csökkentése a gyártó és karbantartó vállalatok közötti fokozódó versenyből eredően,

- környezetvédelmi előnyök, a vasúti rendszerek műszaki fejlesztésének köszönhetően,

- az üzemeltetési biztonság növelése.

Emellett az értékelésnek jeleznie kell az összes érintett üzemeltetőre és gazdasági szereplőre várhatóan gyakorolt hatást.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

II. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

1. AZ ALRENDSZEREK FELSOROLÁSA

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a hagyományos transzeurópai vasúti rendszert alkotó rendszert a következő alrendszerekre lehet bontani:

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 20. pont és II. melléklet

ð új szöveg

a) strukturális területek:

- infrastruktúra,

- energia,

- ellenőrzés-irányítás és jelzés,

- forgalomüzemeltetés és irányítás,

- járművek, vagy

b) működési területek:

- ð forgalomüzemeltetés és -irányítás ï ,

- karbantartás,

- telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára.

2004/50/EK 1. cikk 20. pont és II. melléklet

2. TÁRGYALANDÓ TERÜLETEK

Minden egyes alrendszer esetében az átjárhatósággal kapcsolatos szempontok felsorolását az ügynökség részére az ÁME-k kialakítására adott megbízások tartalmazzák.

A 6. cikk (1) bekezdése szerint ezeket a megbízásokat a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell kialakítani.

Szükség esetén az átjárhatósággal kapcsolatos szempontoknak a megbízásokban jelzett felsorolását az ügynökség határozza meg az 5. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően.

2001/16/EK és 2004/50/EK 1. cikk 20. pont és II. melléklet (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. AZ ALRENDSZEREK ISMERTETÉSE

A vonatkozó ÁME tervezetének kidolgozása során a közös képviseleti testület ð az ügynökség ï javaslatot tesz az átjárhatósággal kapcsolatos rendszerelemek és szempontok listájára minden egyes alrendszer vagy alrendszerrész tekintetében.

Az átjárhatósághoz kapcsolódó szempontok és rendszerelemek kiválasztásának, illetve az ÁME-kbe történő bevonásuk sorrendjének érintése nélkül az alrendszerek különösen a következőket foglalják magukban:

2.1. Infrastruktúra

Pálya, váltók, felépítmények (hidak, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési zónák, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.

2.2. Energia

A villamosítási rendszer, √ és a felsővezetékek. és az áramszedők.

2.3. Ellenőrzés-irányítás és jelzés

A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi berendezés.

2.4. Forgalomüzemeltetés és irányítás

A különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen ð a vonatösszeállítás, valamint ï a vonatvezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén.

A határátlépéssel járó szolgáltatások végzéséhez szükséges szakképesítés.

2.5. Telematikai alkalmazások

Az I. melléklettel összhangban ez az alrendszer két elemből áll:

a) személyszállítási alkalmazások, egyebek között az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése;

b) árufuvarozási alkalmazások, egyebek között információs rendszerek (fuvarok és szerelvények valós idejű ellenőrzése), kocsirendezési és elosztási rendszerek, foglalási, fizetési és számlázási rendszerek, más közlekedési formákkal való csatlakozások kezelése és elektronikus kísérőokmányok készítése.

2.6. Járművek

Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, ð áramszedők, ï vontató és energiaátalakító egységek, fékmű, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pontok (mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.

2.7. Karbantartás

A vasúti rendszer átjárhatóságát biztosító és a szükséges teljesítményt garantáló kötelező javításokat és megelőző karbantartásokat lehetővé tevő eljárások, a kapcsolódó berendezések, karbantartási logisztikai központok és tartalékok.

96/48/EK és 2001/16/EK

III. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Biztonság

1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.

1.1.2. A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést.

1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek használati időtartamuk alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.

1.1.4. A helyhez kötött berendezések és a járművek tervezése és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.

1.1.5. A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre láthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.

96/48/EK (kiigazított szöveg)

1.1.5. Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, hogy akkor se tegyenek kárt az utasokban, ha azokat feltételezhetően nem a feltüntetett utasítások szerint használják.

96/48/EK és 2001/16/EK

1.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.

1.3. Egészségvédelem

1.3.1. Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.

1.3.2. Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4. Környezetvédelem

2001/16/EK (új szöveg)

1.4.1. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában a Közösség érvényben levő rendelkezéseivel összhangban kell felmérni és figyelembe venni.

96/48/EK és 2001/16/EK

1.4.2. A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4.3. A járműveket és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen interferálnának.

2001/16/EK (új szöveg)

1.4.4. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer működtetésénél tiszteletben kell tartani a zajártalomra vonatkozó hatályos rendelkezéseket.

1.4.5. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetése átlagos karbantartási állapot esetén nem okozhat megengedhetetlen mértékű talajrezgést a pálya közelében elhelyezkedő területeken.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

Az infrastruktúra és a helyhez kötött berendezések műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.

96/48/EK és 2001/16/EK

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.

2. AZ EGYES ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Infrastruktúra

2.1.1. Biztonság

2001/16/EK

Megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a létesítményekhez való hozzáférést vagy a jogosulatlan behatolást.

Intézkedéseket kell tenni a személyi sérülés kockázatával járó veszélyek korlátozására, különösen a vonatok állomásokon való áthaladásánál.

96/48/EK és 2001/16/EK

A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúrát a személyi biztonságot kockáztató veszélyforrások legkisebbre való csökkentése mellett kell megtervezni és létrehozni (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

2.2. Energia

2.2.1. Biztonság

2001/16/EK

Az energiaellátási rendszer működtetése nem veszélyeztetheti a szerelvények vagy személyek (felhasználók, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

A villamos vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése a meghatározott értéken túl nem terhelheti a környezetet.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos- és hőenergia-ellátási rendszereknek:

96/48/EK és 2001/16/EK

- biztosítaniuk kell, hogy a vonatok elérjék a meghatározott teljesítményszinteket,

96/48/EK

- legyenek kompatibilisek avonatokra szerelt áramszedő berendezésekkel.

2001/16/EK

- a villamosenergia-ellátási rendszereknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre a vonatokra szerelt áramszedőkkel.

2001/16/EK

2.3. Ellenőrzés-irányítás és jelzés

2.3.1. Biztonság

Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok olyan biztonsági szinten közlekedjenek, amely megfelel a hálózatra vonatkozóan kitűzött céloknak. Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek korlátozott üzemmód idején is biztosítaniuk kell a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

Az összeegyeztethetőség ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemet és járművet ezekhez a rendszerekhez kell igazítani.

A vonatok vezetőállásában üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos működést.

96/48/EK és 2001/16/EK

2.4. Járművek

2.4.1. Biztonság

A járművek, illetve a köztük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utasokat és a vezetőfülkét.

A villamos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek biztonságát és működését.

A fékezési technikáknak és a kifejtett nyomásnak összeegyeztethetőnek kell lenniük a pálya, az építmények és a jelzőrendszerek konstrukciójával.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő elemekhez való hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében.

Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek veszély esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy értesítsék a mozdonyvezetőt és a kísérőszemélyzetet.

A peronajtókat az utazók biztonságát garantáló záró- és nyitórendszerrel kell ellátni.

Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

A vonatok fedélzetén kötelező a megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer.

A vonatokat fel kell szerelni kihangosító rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az utazószemélyzet és a forgalomirányítás tájékoztathassa az utasokat.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A létfontosságú berendezések: a futó-, vontató-, fékberendezések és az ellenőrző-irányító rendszer tervezésének lehetővé kell tennie, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is folytathassa útját, a működőképes berendezések károsítása nélkül.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerekkel.

2001/16/EK

Villamos vontatás esetén az áramszedők tulajdonságainak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátási rendszerét használó közlekedést.

96/48/EK és 2001/16/EK

A járművek jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az azokon a vonalakon történő közlekedést, amelyeken tervezik az üzemeltetésüket.

2004/50/EK 1. cikk 21. pont és 2. cikk 19. pont

2.4.4. Ellenőrzések

A szerelvényeket regisztráló készülékkel kell felszerelni. A készülék által gyűjtött adatokat és az információ feldolgozását harmonizálni kell.

2001/16/EK

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészség és biztonság

A központokban alkalmazott műszaki berendezéseknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, és nem jelenthetnek veszélyt egészségügyi és biztonsági szempontból.

96/48/EK és 2001/16/EK

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem léphetik túl a környezet szempontjából engedélyezett szennyezési szintet.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

2001/16/EK

A hagyományos járművek karbantartási berendezéseinek lehetővé kell tenniük biztonsági és egészségvédelmi, valamint kényelemre irányuló műveletek elvégzését mindazon állományon, amelyhez tervezték őket.

96/48/EK (kiigazított szöveg)

2.6. Környezet

2.6.1. Egészség

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem lépheti túl a jogszabályban meghatározott zajterhelési szintet.

2.6.2. Környezetvédelem

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem okozhat olyan mértékű talajrezgéseket, amely az infrastruktúra közvetlen környezetében végzett tevékenység szempontjából, illetve megfelelő minőségű karbantartás esetén elfogadhatatlan.

2.7. Működés

2001/16/EK

2.6. Forgalomüzemeltetés és -irányítás

2.6.1. Biztonság

96/48/EK

A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, valamint a vonatszemélyzet képesítését össze kell hangolni a nemzetközi biztonságos üzemeltetés biztosítása érdekében.

2001/16/EK

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a mozdonyvezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

A magas biztonsági szintet a karbantartási tevékenységek és rendszerességük, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a rendszeres karbantartási tevékenység, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képzettsége, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a mozdonyvezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

2.7. Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

2.7.1. Műszaki összeegyeztethetőség

A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.

Lépéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:

- az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,

- az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.

2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek használati, kezelési, aktualizálási és karbantartási módjának biztosítania kell a rendszerek hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét.

2.7.3. Egészség

Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak ki kell elégíteniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásokat.

2.7.4. Biztonság

Garantálni kell az adatok megfelelő integritását és megbízhatóságát a biztonsággal kapcsolatos információk tárolása és továbbítása során.

IV. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGE ÉS ALKALMAZHATÓSÁGA

96/48/EK (kiigazított szöveg)

EK-

- megfelelőségi nyilatkozat,

- alkalmazhatósági nyilatkozat.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

1. A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

Az EK-nyilatkozat a 3. cikkben említettek szerint a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozik. Ezek a kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelemek lehetnek:

96/48/EK és 2001/16/EK

1.1. Többcélú rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, és mint ilyenek, használhatóak más területeken is.

1.2. Különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük.

1.3. Sajátos rendszerelemek

Olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak.

2. HATÁLY

Az EK-nyilatkozat hatálya kiterjed:

- vagy az átjárhatósági rendszerelemek a bejelentett szervezet(ek) által a vonatkozó műszaki előíráshoz képest önmagában vizsgált belső megfelelőségére,

- vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vasúti környezetben való alkalmazhatóságának felmérésére/megítélésére a bejelentett szervezet(ek) által, különösen olyan esetekben, amikor a kapcsolódási pontok is érintettek, összevetve a műszaki előírásokkal, különösen a funkcionális jellegűekkel.

A bejelentett szervezetek által a tervezési és a gyártási szakaszokban végzett felmérési eljárások a 93/465/EGK határozatban előírt modulokra épülnek, összhangban az ÁME-kben említett feltételekkel.

3. AZ EK-NYILATKOZAT TARTALMA

Az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint az utasításokat, és a következőket kell tartalmaznia:

- hivatkozások a vonatkozó irányelvre,

- a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (cégnév és teljes cím, illetve a meghatalmazott képviselő megjelölése esetén a gyártó vagy kivitelező cégneve is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség vagy alkalmazhatóság megállapítása érdekében követett eljárás leírása (13. cikk),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség vagy alkalmazhatóság tekintetében folytatott eljárásban részt vevő bejelentett szervezet vagy szervezetek neve és címe, a vizsgálati tanúsítvány keltezése, illetve, esettől függően, az igazolás érvényesség ideje és feltételei,

- adott esetben hivatkozás az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a gyártónak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

2001/16/EK

V. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA

96/48/EK és 2001/16/EK

ð új szöveg

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- irányelvre történő hivatkozások,

- az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï kereskedelmi nevét is),

- az alrendszer rövid leírása,

- a 18. cikkben említett EK-hitelesítést végző bejelentett szervezet neve és címe,

- hivatkozás a műszaki dokumentációban található dokumentumokra,

- minden vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelynek az alrendszer köteles megfelelni, és különösen, adott esetben, valamennyi üzemeltetési korlátozás és feltétel,

- ha időszakos érvényű: az EK-nyilatkozat érvényességének ideje,

- az aláíró személyazonossága.

2001/16/EK

VI. MELLÉKLET ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSI ELJÁRÁSA

1. BEVEZETÉS

96/48/EK és 2001/16/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Az EK-hitelesítési eljárás során a bejelentett szervezet az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï vagy azoknak annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazottja kérésére ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer:

- megfelel ennek az irányelvnek,

- megfelel a Szerződésből következő más rendeleteknek,

és üzembe helyezhető.

2. SZAKASZOK

A rendszeren a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

- általános tervezés,

- az alrendszer megépítése, ezen belül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások,

- az alrendszer átvételi próbája.

3. TANÚSÍTVÁNY

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet kiállítja az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï vagy azoknak annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője számára a megfelelőségi tanúsítványt, majd az ajánlatkérő vagy képviselője kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállam felügyeleti szerve számára, amelyben az alrendszert felszerelik és/vagy működtetik.

4. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerősítési munkálatok jóváhagyási jegyzőkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenőrzési jelentések,

- más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyező általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb.,

- az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listája, a 3. cikkben foglalt hivatkozás szerint,

- az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket az irányelv 13. cikke értelmében el kell látni, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,

- az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számítási feljegyzéseket, amelyben igazolja, hogy a projekt megfelel ennek az irányelvnek és megemlíti az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásait; az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen √ szervezet testület által az 5.3. és 5.4. részben meghatározottak szerint a √ szervezet testület feladatának keretében elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést.

5. ELLENŐRZÉS

5.1. Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer előállítása során a műszaki dokumentációból származó kötelezettségeket betartsák.

5.2. A gyártás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek állandó hozzáférést kell biztosítani minden építési területhez, gyártóüzemhez, raktárterülethez, az esetleges előgyártási műhelyekhez, kísérleti berendezésekhez, illetve általánosságban minden olyan helyiséghez, amely esetében ezt szükségesnek ítéli meg feladatának végrehajtásához. Az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï vagy azoknak annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles elküldeni vagy elküldetni az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó műszaki dokumentációt és kivitelezési terveket.

5.3. Az ennek az irányelvnek való megfelelés érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet időszaki felülvizsgálatot köteles végezni. Köteles felülvizsgálati beszámolót benyújtani a kivitelezésért felelős személyek felé. Kérheti, hogy az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen lehessen.

5.4. Ezenkívül a bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei felé vizsgálati jelentést, illetve az esettől függően felülvizsgálati beszámolót kell benyújtania.

6. DOKUMENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA

Az alrendszer működőképességének hitelesítéséért felelős bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány alátámasztására a (4) bekezdésben említett teljes dokumentációt be kell nyújtani az ajánlatkérőnek ð vagy a kivitelezőnek ï vagy azok annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï az érintett tagállam felügyeleti szervéhez köteles benyújtani.

A dokumentációból egy példányt az ajánlatkérő köteles megtartani az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más tagállamnak el kell küldeni a dokumentációt.

7. KÖZZÉTÉTEL

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:

- beérkezett EK-hitelesítés iránti kérelmek,

- kiadott megfelelőségi tanúsítványok,

- elutasított megfelelőségi tanúsítványok.

8. NYELV

Az EK-hitelesítési eljárásokkal kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben az ajánlatkérő ð vagy a kivitelező ï vagy azoknak annak a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője letelepedett, vagy amely nyelvet az ajánlatkérő elfogadja.

VII. MELLÉKLET

MINIMÁLIS FELTÉTELEK, AMELYEKRE A TAGÁLLAMOKNAK TEKINTETTEL KELL LENNIÜK A √ SZERVEZETEK TESTÜLETEK BEJELENTÉSEKOR

1. A √ szervezet testület, annak igazgatója és az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetve vagy közvetlenül a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek tervezésében, gyártásában, kivitelezésében, értékesítésében, karbantartásában vagy használatában. Ez nem zárja ki a gyártó vagy kivitelező és a √ szervezet testület közötti műszaki információcsere lehetőségét.

2. Az ellenőrzésekért felelős √ szervezet testület és személyzet az ellenőrzéseket maximális szakmai feddhetetlenséggel és szakmai hozzáértéssel köteles elvégezni, és el kell utasítania mindennemű olyan nyomást és ösztönzést, különösen a pénzügyi jellegűeket, amelyek befolyásolhatják döntéseiket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen pedig akkor, ha azokkal olyan személyek vagy csoportok próbálkoznak, amelyeket az ellenőrzések eredményei érintenek.

2004/50/EK 1. cikk 22. pont és 2. cikk 20. pont (kiigazított szöveg)

Különösen az ellenőrzésekért felelős √ szervezeteknek testületnek és személyzetének funkcionálisan függetlennek kell lenniük az ezen irányelv keretében az üzembe helyezési engedélyek, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv[30] keretében az engedélyek és a 2004/49/EK irányelv keretében kiadott biztonsági tanúsítványok kiadására kijelölt hatóságoktól, valamint a balesetek esetén a vizsgálatokért felelős testületektől.

2001/16/EK (kiigazított szöveg)

3. A √ szervezetnek testületnek olyan személyzetet kell alkalmaznia, valamint olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyet az ellenőrzések végrehajtásával összefüggő műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő végrehajtása megkíván; ezen kívül hozzáféréssel kell rendelkeznie a rendkívüli ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez.

4. Az ellenőrzésért felelős személyzetnek rendelkeznie kell:

- megfelelő műszaki és szakmai képzettséggel,

- megfelelő ismerettel az általa végzett ellenőrzésekre vonatkozó követelményekről, valamint elegendő gyakorlattal ezen ellenőrzések terén,

- jogosultsággal az olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések kidolgozására, amelyek az elvégzett vizsgálatok hivatalos dokumentációját képezik.

5. Biztosítani kell az ellenőrzésekért felelős személyzet függetlenségét. Sem a végrehajtott ellenőrzések száma, sem azok eredménye alapján a személyzetet tilos javadalmazásban részesíteni.

6. Amennyiben a nemzeti jog szerint az adott állam nem viseli a felelősséget, vagy ha az ellenőrzéseket nem közvetlenül a tagállam végzi, a √ szervezetnek testületnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

7. A √ szervezet testület személyzetét a szakmai titoktartás kötelezettsége terheli mindazon ismeretek tekintetében, amelyekre feladataiknak a jelen irányelvben vagy az irányelvet végrehajtó nemzeti jog bármely rendelkezésében foglaltak szerinti teljesítése során tesznek szert (ez alól kivételt jelentenek annak az államnak az illetékes közigazgatási hatóságai, amelynek területén tevékenységüket végzik).

ò új szöveg

VIII. MELLÉKLET

ELTÉRÉS KÉRELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTÁCIÓ

Az eltérésre vonatkozó kérelem benyújtásakor a tagállamoknak a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

82. Egy hivatalos levelet, amelyben a Bizottságot értesítik a tervezett eltérésről

83. A levélhez csatolt dokumentációt, amely legalább a következőket tartalmazza:

84. Az eltérés tárgyát képező munkák, áruk és szolgáltatások leírása; részletezve a kulcsidőpontokat, a földrajzi elhelyezkedést, valamint a funkcionális és műszaki területet;

85. Azon ÁME-kre (vagy azok részeire) vonatkozó pontos hivatkozás, amely tekintetében eltérést kérelmeztek;

86. Az alkalmazandó alternatív rendelkezésekre vonatkozó pontos hivatkozás és azok részletei;

87. A 7. cikk a) pontja alapján benyújtott kérelem esetében a projekt fejlesztése előrehaladott stádiumának igazolását;

88. Az eltérés indoklása, beleértve a műszaki, gazdasági, kereskedelmi, működési és/vagy adminisztrációs jellemzők főbb okait;

89. Az eltérést alátámasztó minden egyéb elemet;

90. Azon intézkedés leírását, amelyet a tagállam tervez a projekt végleges átjárhatóságának támogatása céljából. Amennyiben csekély eltérésről van szó, nincs szükség e leírásra.

A dokumentációt mind papír mind elektronikus formában be kell nyújtani, hogy azt szét lehessen osztani a bizottság tagjai között.

⎡

IX. MELLÉKLET

A. rész

Hatályon kívül helyezett irányelvek és azok módosításai(a 31. cikkben említettek szerint)

a Tanács 96/48/EK irányelve (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.) |

az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve (HL L 110., 2001.4.20., 1. o.) |

az Európai Parlament és aTanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) | kizárólag a III. melléklet 60. pontja |

az Európai Parlament és a Tanács 2004/50/EK irányelve (HL L 164., 2004.4.30.) |

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők(a 31. cikkben említettek szerint)

Irányelv | Az átültetés határideje |

96/48/EK | 1999. június 8. |

2001/16/EK | 2003. április 20. |

2004/50/EK | 2006. április 30. |

______________

X. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

96/48/EK irányelv | 2001/16/EK irányelv | Ezen irányelv |

1. cikk, (1) bekezdés | 1. cikk, (1) bekezdés | 1. cikk, (1) bekezdés |

1. cikk, (2) bekezdés | 1. cikk, (2) bekezdés | 2. cikk, (2) bekezdés |

- | 1. cikk, (3) bekezdés | 1. cikk, (3) bekezdés |

2. cikk, bevezető szavak | 2. cikk, bevezető rész | 2. cikk, bevezető rész |

2. cikk, a)–l) pont | 2. cikk, a)–l) pont | 2. cikk, a)–l) pont |

2. cikk, n) pont | 2. cikk, m) pont | 2. cikk, m) pont |

2. cikk, o) pont | 2. cikk, n) pont | 2. cikk, n) pont |

2. cikk, m) pont | 2. cikk, o) pont | 2. cikk, o) pont |

2. cikk, p) pont | 2. cikk, p) pont | 2. cikk, p) pont |

- | - | 2. cikk, q), r) és s) pont |

3., 4. és 5. cikk: | 3., 4. és 5. cikk: | 3., 4. és 5. cikk: |

6. cikk, (1)–(8) bekezdés | 6. cikk, (1)–(8) bekezdés | 6. cikk, (1)–(8) bekezdés |

- | - | 6. cikk, (9) bekezdés |

7–9. cikk | 7–9. cikk | 7–9. cikk |

10. cikk, (1)–(3) bekezdés | 10. cikk, (1)–(3) bekezdés | 10. cikk, (1)–(3) bekezdés |

- | 10. cikk, (6) bekezdés | 10. cikk, (4) bekezdés |

- | - | 10. cikk, (5) bekezdés |

11–13. cikk | 11–13. cikk | 11–13. cikk |

14. cikk, (1)–(5) bekezdés | 14. cikk, (1)–(5) bekezdés | 14. cikk, (1)–(5) bekezdés |

- | - | 14. cikk, (6)–(9) bekezdés |

15. és 16. cikk | 15. és 16. cikk | 15. és 16. cikk |

17. cikk | 17. cikk | 17. cikk, (1) és (2) bekezdés |

- | - | 17. cikk, (3) bekezdés |

18. cikk, (1)–(3) bekezdés | 18. cikk, (1)–(3) bekezdés | 18. cikk, (1)–(3) bekezdés |

- | - | 18. cikk, (4) és (5) bekezdés |

19. és 20. cikk | 19. és 20. cikk | 19. és 20. cikk |

21. cikk, (1)–(4) bekezdés | 21. cikk, (1)–(4) bekezdés | 21. cikk, (1)–(4) bekezdés |

21a. cikk, (1) bekezdés | 22. cikk | 22. cikk |

21a. cikk, (2) bekezdés | 21a. cikk | 21. cikk, (5) bekezdés |

21b. cikk | - | - |

21c. cikk | 21b. cikk | 21. cikk, (6) bekezdés |

22. cikk | 26. cikk | 26. cikk |

22a. cikk | 24. cikk | 24. cikk, (1) és (2) bekezdés |

- | - | 24. cikk, (3) bekezdés |

- | 23. cikk | 23. cikk |

- | 25. cikk | 25. cikk |

23. cikk | 27. cikk | 27. cikk |

24. cikk | 28. cikk | 28. cikk |

25. cikk | 29. cikk | 29. cikk |

26. cikk | 30. cikk | 30. cikk |

I.–VII. melléklet | I.–VII. melléklet | I.–VII. melléklet |

- | - | VIII. és X. melléklet |

________________

[1] HL C 89 E., 2000.3.28., 11. o.

[2] HL C 204., 2000.7.18., 13. o.

[3] HL C 317., 2000.6.11., 22. o.

[4] Az Európai Parlament 2000. május 17-i véleménye (HL C 59., 2001.2.23., 106. o.), a Tanács 2001. november 10-i közös álláspontja (HL C 23., 2001.1.24., 15. o.) és az Európai Parlament 2001. február 13-i határozata.

[5] HL L 235., 1996.9.17., 6. o. A legutóbb a 2004/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 164., 2004.4.30., 114. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 110., 2001.4.20., 1. o. A legutóbb a 2004/50/EK irányelvvel módosított irányelv.

[7] HL C., 33., 2. 1991.8.2., 1. o.

[8] HL C., 237., 8. 1991.8.24., 25. o.

[9] HL C., 175., 7. 1985.7.5., 40. o.

[10] Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.).

[11] A Tanács 93/465/EGK határozata a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról (HL L 220., 1993.8.30., 23. o.).

[12] HL L 235., 1996.9.17., 6. o.

[13] Lásd a .Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló, ..-án/-én elfogadott bizottsági jelentést.

[14] A transzeurópai közlekedési hálózatokról szóló iránymutatások, 1996. ….

[15] HL L 237., 1991.8.24., 25. o.

[16] Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.). A legutóbb a 98/4/EK irányelvvel (HL L 101., 1998.4.1., 1. o.) módosított irányelv.

[17] A megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozat (HL L 220., 1993.8.30., 23. o.).

[18] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[19] HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

[20] HL L 225., 1998.8.12., 27. o.

[21] 2004/49/EK irányelv

[22] HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

[23] HL L 75., 2001.3.15., 29. o. A legutóbb a 2002/844/EK határozattal (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) módosított irányelv.

[24] HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

[25] HL L 164., 2004.4.30., 114. o.

[26] Ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónap.

[27] A 27. cikk első albekezdésében említett időpont.

[28] HL L 228., 1996.9.9., 1. o. A legutóbb az 1346/2001/EK határozattal (HL L 185., 2001.7.6., 1. o.) módosított határozat.

[29] HL L 228., 1994.9.9., 1. o. A legutóbb az 1346/2001/EK határozattal (HL L 185., 2001.7.6., 1. o.) módosított határozat.

[30] HL L 143.,1995.6.27., 70. o. A 2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 26. o.) módosított irányelv.