EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52006PC0492

Módosított javaslat az Európai parlament és a Tanács határozata a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről – 2008 (előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján)

/* COM/2006/0492 végleges - COD 2005/0203 */

52006PC0492




[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 5.9.2006

COM(2006) 492 végleges

2005/0203 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről – 2008

(előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján)

INDOKOLÁS

1. A DOKUMENTUM HÁTTERE

1.1. A Bizottság javaslatának (COM(2005)467) átadása az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szerződés 251. cikke értelmében: 2005. október 6.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: 2006. április 20. (SOC/226).

A Régiók Bizottságának véleménye: 2006. április 27. (CDR 44/2006).

A Tanács általános megközelítése: 2006. május 18. (az EP első olvasata közben)

Az Európai Parlament jogalkotási véleménye (első olvasat): 2006. június 1. (T6-0234/2006).

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJAI

2.1 A javaslat indítékai:

A Szerződés 151. cikke alapján az a javaslat született, hogy a 2008. évet nyilvánítsák a kultúrák közötti párbeszéd európai évének.

A kultúrák közötti párbeszéd elválaszthatatlan az európai integráció alapvető célkitűzésétől, amely szerint Európa népei kerüljenek közelebb egymáshoz. Ezért az egész Európai Unióban prioritásként kell kezelni az európai polgárok és az Európai Unió valamennyi lakosa felkérését arra, hogy teljes mértékben vállaljanak részt sokszínűségünk előmozdításában, amely a migrációs hullámokkal, a nagyobb mobilitással, valamint a globalizáció hozta változásokkal és új elemekkel egyre gazdagabbá válik.

A kultúrák közötti párbeszéd másrészről olyan eszköz, amely megkönnyíti az Unió számára számos stratégiai jelentőségű prioritás végrehajtását.

A kultúrák közötti párbeszédnek szentelt európai év egyedülálló eszközt jelent e prioritás megerősítésének tudatosítása és a polgárok bevonása terén. Lendületet kíván adni egy hosszú, fenntartható folyamatnak.

2.2 A kultúrák közötti párbeszéd európai évének általános célkitűzései az alábbi folyamatokhoz járulnak hozzá:

- a kultúrák közötti párbeszéd folyamatának előmozdítása, amely következtében az Unió minden lakosa jobban be tud illeszkedni egy nyitottabb, de összetettebb kulturális környezetbe, amelyben különböző tagállamok, illetve a tagállamokon belül különböző kulturális identitások és meggyőződések élnek együtt,

- az Európai Unió területén élők, különösen a fiatalok ráébresztése az aktív és a világ felé nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amely alapjául az Európai Közösség közös értékei szolgálnak az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája szerint,

- kiemelve a különböző kultúrák és a kulturális sokszínűség megnyilvánulásainak hozzájárulását az Európai Unió tagállamainak örökségéhez és életmódjához,

- az oktatás szerepének elősegítése, amely fontos közvetítő eszköz a sokszínűség tanításához, más kultúrák jobb megértéséhez, készségek és a legjobb szociális gyakorlatok elsajátításához, valamint az egyenlőség elve és a kölcsönös megértés elősegítésében a média központi szerepének hangsúlyozása.

3. KÖLTSÉGVETÉS

Az eredetileg javasolt költségvetés 10 millió EUR volt, amely változatlan maradt.

A pénzügyi források elosztása azonban megváltozott. A Bizottság eredeti javaslata a tájékoztatási és kommunikációs kampányokra 4,5 millió eurót, a közösségi szintű fellépésekre 2,4 millió eurót, a nemzeti szintű fellépésekre 2,5 millió eurót és tanulmányokra 0,6 millió eurót irányzott elő.

Az EP módosításai (37. módosítás) a kommunikációs és tájékoztatási kampányok költségének drasztikus csökkentését irányozza elő a teljes költségvetés 20 %-ára, azaz 4,5 millió euróról 2 millió euróra.

A Tanács általános megközelítése a kommunikációra és a tanulmányokra 4 millió eurós csomagot (40 %) és a közösségi és nemzeti szintű fellépésekre 3 millió eurót (30%) irányoz elő, ami a Bizottság által támogatható kompromisszumos megoldásnak minősül.

4. A MÓDOSÍTÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Az Európai Parlament módosításai

4.1.1 2006. június 1-jén az EP az első olvasat során 46 módosítást fogadott el. A felülvizsgált javaslat ezekből 31-et foglal magában szó szerint vagy lényegét tekintve. A módosítások túlnyomó többsége a vonatkozó szakpolitikákra vagy folyamatokra történő utalások beillesztésével a határozattervezet szövegezését javítja.

4.1.2 Az alábbi – teljesen vagy részben elfogadott – módosítások jelentősebb változásokat jelentenek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az európai év tartalmához vagy végrehajtásához:

5. módosítás, amely hangsúlyozza a megújult lisszaboni stratégia kulturális és oktatási vetületeit, valamint az Európai Unión belüli esélyegyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről szóló tájékoztatás szükségességét,

7. módosítás, amely hangsúlyozza a civil társadalommal kialakított strukturális együttműködés szükségességét,

8. és 9. módosítás, amely a nemek közötti esélyegyenlőségre utal,

11. és 34. módosítás, amely konkrétan megnevezi az Európa Tanácsot és az UNESCO-t mint olyan nemzetközi szervezetet, amellyel az EU az európai év tekintetében együttműködhetne,

14. módosítás, amely az európai év tekintetében tisztázza a kultúrák közötti párbeszéd fogalmát,

15. és 25. módosítás, amely bevezeti a vallási sokszínűségre való utalást,

19. és 39. módosítás, amely hangsúlyozza az oktatás jelentőségét a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésében,

22. módosítás, amely hangsúlyozza a kultúrák közötti párbeszéd jelentősségét a mindennapi életben,

27. és 30. módosítás, amely hangsúlyozza a regionális és helyi szintet,

28. és 42. módosítás, amely az európai év tekintetében hangsúlyozza a transznacionális hálózatokkal és a civil társadalommal folytatott konzultáció szükségességét,

29. módosítás, amely hangsúlyozza a kultúrák közötti párbeszéd éve és az Esélyegyenlőség Mindenki Számára Európai Év (2007) közötti összefüggéseket,

47. módosítás (új 2a. cikk), amely rendelkezést vezet be a „fellépésben való részvételről”, hangsúlyozva a civil társadalom, a média, a városok és a helyi hatóságok szerepét.

4.2. A Tanács módosításai

4.2.1 A Bizottság módosított javaslata javarészt beilleszti a Tanács általános megközelítésében található módosításokat annak érdekében, hogy a Tanács minél hamarabb elfogadhassa a javaslatot. Az e módosításokról folytatott konzultáció 2006. július 12-én háromoldalú ülésen történt. A pénzügyi források elosztása tekintetében a Bizottság támogatja a Tanács Kulturális Bizottsága által javasolt lebontást, mivel megfelelő kompromisszumot jelent a Bizottság eredeti javaslata és az Európai Parlament jelentése között.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

5.1 A Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az alábbiak szerint módosítja javaslatát:

2005/0203 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről – 2008

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 151. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[4],

mivel:

(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a Közösség küldetése, hogy Európa népei között minden eddiginél szorosabb egységet hozzon létre, és hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve közös kulturális örökségüket.

(2) Az Unió egymást követő bővítéseinek, az egységes piac teremtette növekvő mobilitásnak, a korábbi és napjainkban zajló migrációs hullámoknak, a kereskedelem, az oktatás, a szabadidő és az általános globalizáció révén az Európán kívüli világgal folytatott felélénkült cserefolyamatok összeadódó hatása fokozza az európai polgárok és az Európai Unió valamennyi lakosa, valamint a különböző kultúrák, nyelvek, népcsoportok, vallások közötti kölcsönhatásokat Európában és azon kívül egyaránt.

(3) Az európai polgároknak és mindazoknak, akik átmeneti vagy állandó jelleggel az Unióban tartózkodnak, meg kell tudniuk szerezni azon ismereteket, képzettségeket és képességeket, amelyek segítségével meg tudnak birkózni a nyitottabb, ugyanakkor összetettebb környezettel, illetve az ebből fakadó nehézségekkel és feszültségekel annak érdekében, hogy hasznukra fordíthassák e társadalom kínálta lehetőségeket egy sokszínű, pluralista, szolidaritáson alapuló és dinamikus társadalomban ki tudják használni lehetőségeiket nem csak Európában, de a világ többi részén is.

(4) Az európai integráció középpontjában álló kultúrák közötti párbeszéd lehet a megfelelő kivételes eszköz amellyel társadalmaink összetett valósága a polgárok számára irányíthatóvá válik, és lendületet kaphat. fontos, hogy biztosítsuk a kultúrák és a polgárok közötti párbeszédet, hogy megerősödjön a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása, és hogy foglalkozhassunk társadalmaink összetett valóságával, valamint a különböző kulturális identitások és meggyőződések együttélésével. Fontos továbbá hangsúlyozni a különböző kultúrák hozzájárulását az Európai Unió tagállamainak örökségéhez és életmódjához, és felismerni, hogy a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd az egyetlen eszköze annak, hogy megtanuljunk harmóniában együtt élni.

(5) A kultúrák közötti párbeszéd ily módon hozzájárul az Unió több stratégiai prioritásának megvalósításához azáltal, hogy:

- tiszteletben tartja és elősegíti a kulturális sokszínűséget Európában, könnyebbé teszi az együttélést, bátorítva és előmozdítva az Európai Unió közös értékein nyugvó, a világra nyitott, aktív európai polgárság létrejöttét,

- azáltal, hogy magában foglalja a megújult lisszaboni stratégiát, amelyhez a tudásalapú gazdaságnak olyan emberekre van szüksége, akik a jólét fokozása érdekében alkalmazkodni tudnak a változásokhoz, és képesek az innováció minden lehetséges forrását kiaknázni, hozzájárul az Európai Unión belül az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség biztosításához,

- hangsúlyozza e stratégia kulturális és oktatási dimenzióját, és egyben támogatja a növekedést eredményező és munkahelyeket teremtő kulturális és kreatív gazdaságot az Európai Unióban,

- az Európai Unió közös értékeinek tiszteletben tartása mellett támogatja az Unió elkötelezettségét a szolidaritás, a társadalmi igazságosság , a szociális piacgazdaság és az együttműködés fejlesztése, valamint a megerősített kohézió iránt,

- segítségével az Európai Unió Európa jobban hallathatja hangját a világban, valamint – kiterjesztve ezáltal a stabilitás, a demokrácia és a közös jólét térségét az Unión kívülre is – eredményes partnerséget köthet a szomszédságába tartozó szomszédos országokkal, és ezáltal befolyásolja növeli az európai polgárok és az Európai Unió valamennyi lakosának jólétét és biztonságát.

(6) A kultúrák közötti párbeszéd több szakpolitika és közösségi eszköz fontos aspektusa olyan területeken, mint a strukturális alapok, az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, az ifjúságpolitika, a kultúra, az állampolgári jogok és a sport, a nemek közötti esélyegyenlőség, a megkülönböztetések és a társadalmi kirekesztés elleni harc , az élethosszig tartó tanulás , az idegen- és fajgyűlölet elleni küzdelem, a bevándorlóknak nyújtott menedékjog és integrációjuk, az emberi jogok és a fenntartható fejlődés, az audiovizuális politika és a kutatás.

(7) E párbeszéd ugyanakkor egyre fontosabb szerephez jut az Európai Unió külkapcsolatainak terén is, különösen a csatlakozó és a tagjelölt országok, a nyugat-balkáni térség országai, az EU-val társulási megállapodás kötésére jelölt országok , az európai szomszédsági politika társországai és további harmadik, különösen a fejlődő országok tekintetében.

(7)( 8 ) A közösségi tapasztalatok és kezdeményezések különféle alapján alapvető fontosságú, hogy elősegítsük minden egyes polgár – a férfiak és nők egyenlő elbánása alapján –, mindegyik tagállam és az európai társadalom teljes egészként kell bevonni történő részvételét a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos folyamatban, különösen a civil társadalommal folytatott strukturált együttműködésen keresztül. Mindez hozzájárul az európai identitás kialakításához, mivel a különbségek összefogása alakítja a közösséghez való tartozás különböző aspektusait.

(8) ( 9 ) E határozat alkalmazásában a „tevékeny európai polgárság” fogalmába az EK-Szerződés 17. cikkében meghatározott polgárokon kívül valamennyi, az Európai Unió területén állandó vagy átmeneti jelleggel élő személy is beletartozik.

(9) ( 10 ) Az Európai Unió közös értékei megegyeznek az EK-Szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározottakkal.

( 10 11 ) Biztosítani kell a kultúrák közötti párbeszédben hangsúlyos szerepet játszó valamennyi közösségi, nemzeti, regionális és helyi intézkedéssel való kiegészítő jelleget és horizontális megközelítést , mivel a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű programsorozat lehetővé teszi segítségével fokozódik e fellépések ismertsége és koherenciája , miközben hozzájárul az innovációhoz és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását célzó szemléletek horizontális és ágazatközi vetületéhez . Mind a közösségi, mind a nemzeti szinten tervezett fellépéseknek fel kell használniuk az Esélyegyenlőség Mindenki Számára Európai Év (2007) alatt szerzett tapasztalatokat.

( 12 ) Az európai évnek szintén hozzá kell járulnia a kultúrák közötti párbeszéd horizontális és keresztirányú prioritásként való beillesztéséhez a közösségi politikákba, fellépésekbe és programokba, valamint ennek előmozdítása során a legjobb gyakorlatok meghatározásához és egymással történő megosztásához. A kultúrák közötti párbeszéd terén a legjobb gyakorlatok és projektek látható elismerése ösztönzi az érdekelteket, és a civil társadalom körében előmozdítja az eszmét.

( 13 b ) Más nemzetközi intézményekkel, mint pl. az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val adott esetben kialakítható együttműködés, különösen abból a célból, hogy fel lehessen használni a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása terén szerzett tapasztalatukat és szakértelmüket.

( 11 14 ) Ugyancsak fontos biztosítani a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat, illetve a megfelelő keretek között az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országokkal, a nyugat-balkáni térség országaival és az európai szomszédsági politikában résztvevő partnerországokkal közösen kidolgozott, kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések valamennyi külpolitikai vetületének egymást kiegészítő jellegét. A Bizottságnak biztosítania kell a harmadik országokkal – különösen a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat célkitűzései szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlődő országokkal – folytatott minden további együttműködési kezdeményezéssel való kiegészítő jelleget.

( 11b 15 ) A kapcsolódó külkapcsolati eszközökkel megszervezendő, kultúrák közötti párbeszédre irányuló rendezvényeknek többek között tükrözniük kell a tapasztalatok és értékek harmadik országokkal történő megosztására vonatkozó közös érdeket, és elő kell segíteniük a harmadik országok kultúráinak megismerését, tiszteletben tartását és megértését.

( 12 16 ) E határozat címzettjei a tagállamok. A kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására vonatkozó kezdeményezések révén – amelyeket az együttműködés és a párbeszéd vonatkozó keretein belül, de különösen az Európai Unió civil társadalmai, és a tagjelölt országok közötti párbeszéd keretében kell kidolgozni – a tagjelölt országoknak szorosan kapcsolódniuk kell a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos fellépésekhez[5].

( 13 17 ) E határozat a fellépés teljes időtartamára pénzügyi keretet hoz létre, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között megkötött intézményközi megállapodás 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság részére elsődleges hivatkozási alapot jelent[6].

( 14 18 ) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. Ezért a tervezett fellépés jellegének és alkalmazási körének megfelelő tanácsadó bizottság felállítása indokolt.

( 15 19 ) Tekintettel arra, hogy a tervezett fellépés célkitűzéseit a többoldalú partnerségi kapcsolatok és közösségi szinten zajló transznacionális csereprogramok iránti igény miatt a tagállamok nem tudják megvalósítani, és ezért a fellépés alkalmazási köre miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e határozat nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Tárgy

1. A 2008. évet a „kultúrák közötti párbeszéd európai évének” kell nyilvánítani , amely hozzájárul a 2008 után is folytatódó, kultúrák közötti párbeszéd fenntartott folyamatának megnyilvánulásához és hangsúlyozásához.

2. cikk Célkitűzések

1. A kultúrák közötti párbeszéd európai évének általános célkitűzései az alábbi folyamatokhoz járulnak hozzá:

- a kultúrák közötti párbeszéd támogatása egy olyan eszköz formájában, amely segíti az európai polgárokat és az Unió területén átmeneti vagy állandó jelleggel tartózkodó személyeket olyan ismeretek, képesítések és képességek megszerzésében, amelyek képessé teszik őket egy nyitottabb, és egyszersmind összetettebb környezet, illetve az azzal járó esetleges nehézségek kezelésére annak érdekében, hogy a számukra egy sokszínű és dinamikus társadalom által nyújtott lehetőségekből előnyt kovácsoljanak Európában és annak határain kívül egyaránt; olyan folyamatként, amely következtében az Európai Unió minden lakosa jobban be tud illeszkedni egy nyitottabb, de összetettebb kulturális környezetbe, amelyben különböző tagállamok, illetve a tagállamokon belül különböző kulturális identitások és meggyőződések élnek együtt,

- az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő valamennyi polgár, különösen a fiatalok ráébresztése az aktív és a világra nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és alapjául az Európai Unió közös értékei – az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a szolidaritás, a demokratikus elvek és a jogállamiság, valamint az emberi jogok, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása szolgál nak az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája szerint ,

- kiemelve a különböző kultúrák és a kulturális sokszínűség megnyilvánulásainak hozzájárulását az Európai Unió tagállamainak örökségéhez és életmódjához.

2. A kultúrák közötti párbeszéd európai éve különleges célkitűzései

- a kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és intézkedések közérthetőségének és koherenciájának fokozása és ösztönzése, valamint azok előmozdítása,

- a különböző kultúrák örökségünk és életmódunk terén érvényesülő hozadékának nyomatékosítása; az európai polgárok és az Európai Unió területén élő polgárok, különösen a fiatalok fogékonyságának fokozása azon eszközök iránt, amelyekkel a kultúrák közötti párbeszéd révén megvalósítható egy aktív és a világra nyitott európai polgárság, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amelynek alapjául az Európai Unió közös értékei szolgálnak; az Európai Unió területén élő polgárok, különösen a fiatalok fogékonyságának fokozására való törekvés a kultúrák közötti párbeszéd mindennapi életben betöltött jelentősége iránt ,

- az egész Európai Unióban a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése legjobb gyakorlatainak felismerésére, egymással való megosztására és látható európai elismerésére irányuló munka,

- az oktatás szerepének elősegítése, amely fontos közvetítő eszköz a sokszínűség tanításához, más kultúrák jobb megértéséhez, készségek és a legjobb szociális gyakorlatok elsajátításához, valamint az egyenlőség elve és a kölcsönös megértés elősegítésében a média központi szerepének hangsúlyozása,

- hozzájárulás a kultúrák közötti párbeszéd innovációhoz, és azon új megközelítéseinek horizontális és ágazatközi vetületéhez, amelyek célja felderítéséhez, elsősorban a fiatalok körében történő – elősegítése ideértve a különböző ágazatokból az érdekeltek széles körének együttműködését.

3. cikk Az intézkedések tartalma

A 2. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében hozott intézkedéseket a melléklet tartalmazza.

Ezen intézkedések közé tartozik a következő tevékenységek végrehajtása, illetve az azoknak nyújtott támogatás:

1. információs és promóciós kampányok, különösen a médiával való együttműködés által, közösségi és nemzeti szinten a kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseivel kapcsolatos kulcsfontosságú üzenetek terjeszése érdekében; európai szintű rendezvények és kezdeményezések, melyek célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése a lehető legtöbb személy közvetlen bevonása vagy más formában történő elérése által, valamint a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat kapcsán nyert tapasztalatok és eredmények hangsúlyozása,

2. európai szintű események és kezdeményezések, melyek célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, valamint a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat kapcsán nyert tapasztalatok és eredmények hangsúlyozása; nemzeti és regionális szintű és hangsúlyozottan európai vonatkozással bíró rendezvények és kezdeményezések a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat céljainak elősegítése érdekében, különös figyelmet szentelve a polgári oktatással kapcsolatos intézkedéseknek és mások különbözőségükkel együtt való megismerésének,

3. nemzeti szintű és hangsúlyozottan európai vonatkozással bíró rendezvények és kezdeményezések a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat céljainak elősegítése érdekében , tájékoztatási és promóciós kampányok, különösen a médiával és a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés által, közösségi és nemzeti szinten a kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseivel kapcsolatos kulcsfontosságú üzenetek terjesztése érdekében,

4. közösségi vagy nemzeti szintű felmérések és tanulmányok készítése konzultációk a transznacionális hálózatokkal és a civil társadalom érdekeltjeivel (olyan eszközökön keresztül, mint pl. kisebb értekezletek, viták, felmérések és tanulmányok) , melyek célja, hogy értékelést és jelentést készítsenek a kultúrák közötti párbeszéd európai évének előkészületeiről, hatékonyságáról és hatásáról , amely hosszú távú nyomon követése alapjául szolgál .

4. cikk Végrehajtás

1. E határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

2. Ezek az intézkedések figyelembe veszik a civil társadalom és a média, valamint a városok és a helyi hatóságok szerepét. Adott esetben a megfelelő eszközökkel a civil társadalom szereplőivel, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal együttműködve kell végrehajtani őket.

3. Különleges figyelmet kell szentelni az európai intézményekkel, különösen az Európai Parlamenttel folytatott együttműködésre.

5. cikk A tagállamok együttműködése

Az egyes tagállamok kijelölnek egy nemzeti koordinációs testületet, vagy egy annak megfelelő adminisztratív szervet, amelynek feladata, hogy megszervezze e tagállamnak a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozatban való részvételét. A tagállam e határozat elfogadásától számított egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a kiválasztás eredményéről. Az egyes tagállamok biztosítják, hogy ez a testület nemzeti, regionális és helyi szinten a különböző feleket megfelelően vonja be a kultúrák közötti párbeszédbe. Az említett testület nemzeti szinten biztosítja a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos intézkedések koordinációját.

6. cikk A bizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti, amely tagállamonként egy képviselőből áll, és amelynek elnöki tisztét a Bizottság látja el. A nemzeti képviselők kinevezése lehetőség szerint az 5. cikkben említett nemzeti koordinációs testület feladata.

2. E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk Pénzügyi rendelkezések

1. A melléklet B A . szakaszában előírt közösségi hatályú intézkedések értelmében közbeszerzési szerződés köthető, illetve az Európai Közösségek költségvetéséből finanszírozott támogatások ítélhetők meg. A melléklet B. szakaszában előírt közösségi hatályú intézkedések azok teljes költségének maximum 80 %-áig támogathatók az Európai Közösségek általános költségvetésének terhére.

2. A melléklet C B . szakaszában előírt intézkedések azok teljes költségének maximum 50 %-áig támogathatók az Európai Közösségek általános költségvetésének terhére, és a 8. cikkben említett eljárásnak megfelelően.

3. A melléklet A C. szakaszában előírt közösségi hatályú intézkedések értelmében közbeszerzési szerződés köthető, illetve az Európai Közösségek költségvetéséből finanszírozott támogatások ítélhetők meg.

8. cikk Alkalmazási és kiválasztási eljárás

1. A támogatások odaítéléséről szóló határozatokat a Bizottság hozza meg a 6. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban. A Bizottság biztosítja a támogatásnak a tagállamok és az érintett tevékenységek különböző területei közötti kiegyensúlyozott és igazságos elosztását, figyelembe véve a javasolt projekt minőségét.

2. A 7. cikk (3) bekezdésében ismertetett támogatási kérelmeket az 5. cikkben előírt testület nyújtja be a Bizottsághoz.

9. cikk Nemzetközi szervezetek

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve céljából a Bizottság együttműködhet a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val, ügyelve az EU részvételével kapcsolatban a láthatóság biztosítására.

10. cikk A Bizottság szerepe

1. A Bizottság biztosítja az e határozatban előírt intézkedések, valamint az egyéb közösségi fellépések és kezdeményezések közötti koherenciát.

2. A Bizottság biztosítja, hogy a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozatban résztvenni kívánó tagjelölt országokat bevonja annak alapján, hogy milyen mértékben vettek részt a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos közösségi programokban, valamint azáltal, hogy – megfelelő keretek között – sajátos kezdeményezéseket dolgoz ki különösen az Európai Unió civil társadalmai, valamint a tagjelölt országok közötti párbeszéd keretében.

3. A Bizottság biztosítja a kultúrák közötti párbeszéd európai évének e célkitűzései elérése érdekében hozott intézkedések, valamint a várhatóan a megfelelő keretek között az EGT-megállapodást aláíró EFTA-országokkal, a nyugat-balkáni térség országaival és az európai szomszédsági politikában résztvevő partnerországokkal közösen kidolgozott, kultúrák közötti párbeszédre vonatkozó kezdeményezések közötti kiegészítő jelleget.

4. A Bizottságnak biztosítania kell a harmadik országokkal – de különösen a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat célkitűzései szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlődő országokkal – folytatott minden további együttműködési kezdeményezéssel való kiegészítő jelleget.

11. cikk Költségvetés

1. Az e határozat 2007. január 1-je és 2008. december 31-e közötti végrehajtására előirányzott pénzügyi keret 10 millió euro. Az előkészítő fellépéseket a teljes költségvetés 30 %-ára kell korlátozni.

2. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv függvényében engedélyezi.

12. cikk A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság biztosítja, hogy amikor az e határozat keretében finanszírozott fellépések végrehajtására sor kerül, a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében – a 2988/95/EK, Euratom és a 2158/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban – intézkedéseket hoz a csalás, a korrupció és az egyéb illegális tevékenységek megelőzésére, hatékony ellenőrzéseket végez, a jogosulatlanul kifizetett összegeket visszaszerzi, és – ha szabálytalanságra derül fény – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezet be.

2. Az e határozat keretében finanszírozott közösségi fellépések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.

3. A Bizottság az adott fellépésre odaítélt pénzügyi támogatást csökkenti, felfüggeszti vagy visszaszerzi, amennyiben szabálytalanságra – különösen az e határozat, az egyedi határozat, illetve a szóban forgó támogatást megítélő szerződés rendelkezéseivel való megfelelés elmulasztására – bukkan, vagy ha megállapítást nyert, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérése nélkül a fellépés olyan jelentős módosításon ment keresztül, amely összeegyeztethetetlen az említett fellépés jellegével, illetve végrehajtásának feltételeivel.

4. Amennyiben a határidőket nem tartották tiszteletben, vagy egy fellépés végrehajtásában elért haladás az odaítélt támogatás csupán egy részét indokolja, a Bizottság a kedvezményezettet meghatározott időszakon belül észrevételei benyújtására kéri fel. Amennyiben a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság visszavonhatja a pénzügyi támogatás fennmaradó részét, és követelheti a már folyósított összeg visszafizetését.

5. Minden jogosulatlanul kifizetett összeget vissza kell fizetni a Bizottságnak. A kellő időben vissza nem fizetett összegeket a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően késedelmi kamattal kell terhelni.

13. cikk Felügyelet

1. A kedvezményezett az e határozat keretében finanszírozott valamennyi fellépésre vonatkozóan technikai és pénzügyi jelentéseket nyújt be a munka előrehaladtának állapotáról. A fellépés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. Minden fellépéssel kapcsolatban az utoljára teljesített kifizetést követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje köteles megőrizni a Bizottság számára a fellépéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

3. A Bizottság minden egyéb szükséges lépést megtesz annak igazolása érdekében, hogy a finanszírozott fellépéseket megfelelően, illetve e határozat és a költségvetési rendelet (2002. június 25-i 1605/2005/EK, Euratom tanácsi rendelet) rendelkezéseivel összhangban végezték el.

14. cikk Felügyelet és értékelés

A Bizottság legkésőbb 2009. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az e határozat 3. cikkében előírt intézkedések végrehajtásáról, eredményeiről és általános értékeléséről, amely az Európai Unió e területet érintő jövőbeli szakpolitikái, intézkedései és fellépései alapjául szolgál.

15. cikk Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT INTÉZKEDÉSEK

B A. A KÖZÖSSÉGI SZINTŰ FELLÉPÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA

Néhány európai szintű emblematikus fellépés – melyek célja, hogy különösen a fiatalok körében jobban tudatosítsa a kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseit – összköltségük legfeljebb 80 %-ában közösségi támogatásban részesülhet.

E fellépések közé tartozhatnak különleges rendezvények, beleértve a kultúrák közötti párbeszéd európai évének a 2008-ban az Unió elnökségét ellátó országokkal együttműködésben megvalósított közösségi nyitó- és zárórendezvényét.

A közösségi szintű fellépésekre szánt pénzügyi források nem haladhatják meg a teljes költségvetés 30 %-át.

A B. KÖZÖSSÉGI SZINTŰ FELLÉPÉSEK

Néhány európai szintű emblematikus fellépés – melyek célja, hogy különösen a fiatalok körében jobban tudatosítsa a kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseit – összköltségük legfeljebb 80 %-ában közösségi támogatásban részesülhet.

Ezen fellépések közé tartozhatnak különleges események, beleértve a kultúrák közötti párbeszéd európai évének a 2008-ban az Unió elnökségét ellátó országokkal együttműködésben megvalósított közösségi nyitó- és zárórendezvényét.

1. Tájékoztatási és promóciós kampányok, amelyek tartalmazzák a következőket:

5. a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat logójának és jelmondatainak megtervezése, amelyek az e rendezvénysorozattal kapcsolatos valamennyi tevékenységet végigkísérik,

6. közösségi szinten koordinált és a tagállamokban véghezvitt tájékoztatási kampány, amely nemzeti szinten az egyes szinteken a kultúrák közötti párbeszéd legjobb gyakorlatain alapul,

7. együttműködés a magánszektorral, a médiával, az oktatási intézményekkel , a műsorszolgáltatókkal és egyéb olyan médiumokkal partnerekkel a civil társadalomból , amelyek a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos információk terjesztésében részt vesznek,

8. a kultúrák közötti párbeszéd európai évéhez kötődő bármilyen tevékenységgel kapcsolatban használandó logó és jelmondatok megtervezése, valamint a Közösség egész területén rendelkezésre bocsátandó promóciós eszközök előállítása,

9. az eredmények nyilvánosságra hozatalát és a kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseihez hozzájáruló közösségi programok, fellépések és kezdeményezések közérthetőségét szolgáló, valamint a legjobb gyakorlatok európai elismertségét biztosító megfelelő intézkedések,

10. a közvélemény érdeklődését felkeltő, és a Közösség egész területén hozzáférhető eszközök és médiumok előállítása,

11. az eredmények megismertetését, és a kultúrák közötti párbeszéd európai évének célkitűzéseihez hozzájáruló programok, intézkedések, és közösségi kezdeményezések közérthetőségét szolgáló megfelelő intézkedések,

12. az oktatási intézmények, valamint a nagyközönség megfelelő kezdeményezései a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos információk terjesztése érdekében,

13. elsősorban az oktatási intézményeknek szánt olyan oktatási anyagok és eszközök terjesztése, amelyek elősegítik a kulturális sokszínűségről folytatott eszmecserét és a kultúrák közötti párbeszédet,

14. internetes portál létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a nagyközönség betekinthessen a kultúrák közötti párbeszéd területét érintő fellépésekbe, és a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos projektek vezetői eligazodhassanak a különböző kapcsolódó közösségi programok és fellépések között.

2. Egyéb fellépések :

Közösségi szintű felmérések és tanulmányok készítése, melyek célja értékelés és jelentés készítése az előkészületekről, hatékonyságról, hatásról. Konzultációk transznacionális hálózatokkal és a civil társadalom érdekeltjeivel (olyan eszközökön keresztül, mint pl. kisebb értekezletek, viták, felmérések és tanulmányok) , melyek célja, hogy értékelést és jelentést készítsenek a kultúrák közötti párbeszéd európai évének előkészületeiről , hatékonyságáról és hatásáról , amely hosszú távú nyomon követése alapjául szolgál . a kultúrák közötti párbeszéd európai évének hosszútávú utókövetéséről.

3. A finanszírozás többnyire árucikkek és szolgáltaltások nyílt és/vagy korlátozott ajánlati felhívással meghirdetett közvetlen beszerzésének formájában történik. Történhet támogatások formájában is.

A tájékoztatási és promóciós kampányokra szánt pénzügyi források nem haladhatják meg a teljes költségvetés 40 %-át.

C) A NEMZETI SZINTŰ FELLÉPÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA

A hangsúlyozottan európai vonatkozású nemzeti fellépések teljesíthetik – a fellépés összköltségének maximum 50 %-át jelentő – közösségi támogatás megítéléséhez szükséges feltételeket.

Ezek a fellépések tagállamonként egy-egy nemzeti kezdeményezés társfinanszírozására vonatkozhatnak.

D) KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSBÓL EGYÁLTALÁN NEM RÉSZESÜLŐ FELLÉPÉSEK

A Közösség nem pénzügyi támogatásban – ideértve a megtervezett logó használatának írásbeli engedélyezését – és a kultúrák közötti párbeszéd európai évével kapcsolatos egyéb eszközökben részesíti a magán- illetve állami szervezetek kezdeményezéseit, amennyiben ez utóbbiak garantálják a Bizottságnak, hogy a szóban forgó kezdeményezések végrehajtása már folyamatban van, vagy arra 2008-ban sor kerül, és e kezdeményezések várhatóan számottevően hozzájárulnak a kultúrák közötti párbeszéd európai éve célkitűzéseinek eléréséhez. A harmadik országokban a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozat égisze alatt vagy azzal együttműködésben szervezett kezdeményezések számára – anélkül, hogy e rendezvénysorozat keretében támogatásban részesülnének – a Bizottság szintén kiutalhat nem pénzügyi támogatást, és e kezdeményezések használhatják a kultúrák közötti párbeszéd európai évének logóját és egyéb eszközeit.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A MÓDOSÍTOTT JAVASLAT MEGNEVEZÉSE: Kultúrák közötti párbeszéd európai éve

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység/tevékenységek:

Szakpolitikai terület: oktatás és kultúra

Tevékenység: kultúra és nyelvek

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (régi BA tételek)) beleértve a következő megnevezéseket:

15.04.02.04 Kultúrák közötti párbeszéd európai éve

3.2. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama:

2007. január 1. – 2008. december 31.

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető) :

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | Az EFTA hozzájárulása | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

15.04.02.04 | nem kötelező kiadás | differenciált előirányzat | IGEN | NEM | NEM | 3 |

4. A FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Lásd az eredeti javaslatot

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon kell megvalósítani

Lásd a határozatjavaslat Indokolásának 1. pontját.

5.2. A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

Az európai év célkitűzései az egyes polgárokra nézve közösségi szinten jobban megvalósíthatók, és nagyobb hatással bírnak, mint a tagállamok szintjén. Az itt tervezett fellépések a szubszidiaritás elvének betartása mellett nem lépnek túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

A Bizottság biztosítja, hogy a kultúrák közötti párbeszéd európai éve elnevezésű rendezvénysorozatból finanszírozott tevékenységek kiegészítik az olyan területeken megvalósuló közösségi fellépéseket, mint a strukturális alapok, az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a polgárság, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az esélyegyenlőség, a bevándorlás, az alapvető jogok támogatása, az faj- és idegengyűlölet elleni küzdelem, a nemek közötti esélyegyenlőség elősegítése, az audiovizuális politika, valamint a kutatás. Az Esélyegyenlőséget Mindenki Számára Európai Évvel való kiegészítő jelleg különösen fontos lesz annak érdekében, hogy e két európai év kölcsönösen támogassa egymást célkitűzéseik és fellépéseik tekintetében.

5.3. A javaslat célkitűzései, várt eredményei és kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú irányítási keret összefüggésében

Lásd a határozatjavaslat 2. és 3. cikkét, valamint a kapcsolódó mellékletet.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[7].

x Központosított irányítás

x közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten, a következő szerveknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott szervek a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerint

( közszektorba tartozó nemzeti szervek/közszolgáltatási feladattal rendelkező szervek.

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Közös irányítás nemzetközi szervezetekkel (nevezze meg)

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Helyénvaló, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a finanszírozott intézkedések következetességét. E felügyeleti munka során előtérbe kell helyezni a támogatott fellépések minőségét és azok következetességét az európai év célkitűzéseivel. A felügyelet keretének megtervezése elsődlegesen a Bizottság felelősségi körébe tartozik a résztvevő országokkal folytatott konzultációt követően. A felügyeleti rendszerek alkalmazása a tevékenységek finanszírozásával kapcsolatos felelősségi köröknek megfelelően történik. Az alábbi táblázat néhány példát ismertet a mutatókra.

Célkitűzések | Mutatók (indikatív) |

Általános |

A kultúrák közötti párbeszédet olyan eszközzé tenni, amely támogatja az európai polgárokat és mindazokat, akik átmeneti vagy állandó jelleggel az Unióban élnek, azon ismeretek, képzettségek és képességek megszerzésében, amelyek segítségével megbirkózhatnak a nyitottabb, ugyanakkor összetettebb környezettel, illetve az ebből fakadó esetleges nehézségekkel, hogy hasznukra fordíthassák e sokszínű és dinamikus társadalom kínálta lehetőségeket nem csak Európában, de a világ többi részén is; a kultúrák közötti párbeszéd folyamatának előmozdítása, amely következtében az Európai Unió minden lakosa jobban be tud illeszkedni egy nyitottabb, de összetettebb kulturális környezetbe, amelyben különböző tagállamok, illetve a tagállamokon belül különböző kulturális identitások és meggyőződések élnek együtt | az európai év költségvetéséből támogatott vagy szponzorált kezdeményezések száma és típusa az európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek szemléletének változása |

- az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő valamennyi polgár ráébresztése az aktív és a világra nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és alapjául az Európai Unió közös értékeinek – az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, nmegkülönböztetés-mentesség, és a szolidaritás, valamint a demokrácia elvei és a jogállamiság, illetve az emberi jogok, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása szolgál. az Európai Unió területén élők, különösen a fiatalok ráébresztése az aktív és a világ felé nyitott európai polgárság megteremtésének jelentőségére, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amely alapjául az Európai Közösség közös értékei szolgálnak az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája szerint | az európai évvel kapcsolatos rendezvényeken részt vevő polgárok száma az európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek –különösen a fiatalok – szemléletének változása |

kiemelve a különböző kultúrák és a kulturális sokszínűség megnyilvánulásainak hozzájárulását az Európai Unió tagállamainak örökségéhez és életmódjához | az európai évvel kapcsolatos rendezvényeken megnyilvánuló kulturális sokszínűség |

Specifikus | Mutatók |

A kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és cselekvések közérthetőségének és egysgégességének fokozása a kultúrák közötti párbeszédhez hozzájáruló közösségi programok és fellépések közérthetőségének és koherenciájának fokozása, valamint előmozdítása | az európai év során a vonatkozó közösségi programokkal kapcsolatban létrehozott és terjesztett információs eszközökhöz való hozzáférés és azok használata, az európai év e tevékenységeiben résztvevő személyek fogékonyságának fokozása e programok és cselekvések iránt |

A különböző kultúrák örökségünk és életmódunk terén érvényesülő hozadékának nyomatékosítása; az európai polgárok, és az Európai Unió területén élő polgárok – különösen a fiatalok – fogékonyságának fokozása azon eszközök közös keresése iránt, amelyekkel a kultúrák közötti párbeszéd révén megvalósítható egy aktív és a világra nyitott európai polgárság, amely tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget, és amelynek alapjául az Európai Unió közös értékei szolgálnak. az Európai Unió területén élő polgárok, különösen a fiatalok fogékonyságának fokozására való törekvés a kultúrák közötti párbeszéd mindennapi életben betöltött jelentősége iránt | az Európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek – különösen a fiatalok – szemléletének változása, a rendezvények írott és elektronikus médiában való szereplésének kiterjesztése és hangsúlyozása (minőségi és mennyiségi értelemben) |

az egész Európai Unióban a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése legjobb gyakorlatainak felismerésére, egymással való megosztására és látható európai elismerésére irányuló munka, | az európai év során értékelt legjobb gyakorlatok számaaz európai szinten elért legjobb gyakorlatok láthatósága |

az oktatás szerepének elősegítése, amely fontos közvetítő eszköz a sokszínűség tanításához, más kultúrák jobb megértéséhez, készségek és a legjobb szociális gyakorlatok elsajátításához, valamint az egyenlőség elve és a kölcsönös megértés elősegítésében a média központi szerepének hangsúlyozása | oktatási vetületű kezdeményezések számaaz európai évvel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő személyek szemléletének változása |

Hozzájárulás az innovációhoz, és azon megközelítések horizontális és ágazatközi vetületéhez, amelyek célja a kultúrák közötti párbeszéd – elsősorban a fiatalok körében történő – elősegítése. hozzájárulás a kultúrák közötti párbeszéd új megközelítéseinek felderítéséhez, ideértve a különböző ágazatokból az érdekeltek széles körének együttműködését | a különböző ágazatokat képviselő hálózatokat illetve támogatókat mozgósító projektek száma |

Működési | Mutatók |

európai szintű tájékoztatási és tudatosító kampányok: | tájékoztató és promóciós tevékenységek száma és típusa a közvélemény – különösen a fiatalok – tudatosságának javítása az európai év költségvetéséből támogatott rendezvények médiaszereplése az elért lakosság százalékos aránya a közvélemény érdeklődését fokozó eszközök létrehozása |

felmérések és tanulmányok | az európai év témakörében végzett felmérések és tanulmányok közzétételének lefedettsége |

közösségi szintű rendezvények és kezdeményezések | a szervezett rendezvények száma és a ráfordított közösségi támogatás a rendezvények médiaszereplése az európai év költségvetéséből támogatott rendezvények résztvevőinek száma (különös tekintettel a fiatalokra) a közvélemény – különösen a fiatalok – tudatosságának javítása a teljes költségvetés e működési célkitűzés támogatásához felhasznált aránya (indikatív cél: 24 30 %) |

nemzeti szintű rendezvények és kezdeményezések | a szervezett rendezvények száma és a ráfordított közösségi támogatás a nemzeti kezdeményezések médiaszereplése multiplikátor hatás (az európai év által szponzorált, de nem finanszírozott fellépések és kezdeményezések száma nemzeti, regionális és helyi szinten) a teljes költségvetés e működési célkitűzés támogatásához felhasznált aránya (indikatív cél: 25 30 %) |

A mutatókat a következő források által összegyűjtött adatok alapján fogják értékelni: a felmérések és a fókuszcsoportok által összegyűjtött adatok, az európai év folyamatos értékelése, valamint a nemzeti szervezetek és a vonatkozó közösségi programok vezetői által összegyűjtött adatok.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az európai év előzetes értékelése ezen európai parlamenti és tanácsi határozatjavaslat mellékletében szerepel.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (korábbi hasonló tapasztalatok tanulsága)

Az európai évet megelőző évben (2007) külső értékelésre kerül sor az európai év ellenőrzésének nyomon követése és – amennyiben szükséges – időközi eredmények felmutatása érdekében. Az említett értékelés eredményei várhatóan 2009 közepére lesznek hozzáférhetők.

7. CSALÁSELLENI INTÉZKEDÉSEK

Lásd e határozatjavaslat 12. és 13. cikkét.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (3 tizedesjegyig)

(A célkitűzések, fellépések és eredmények megnevezéseit fel kell tüntetni) |Teljesítés típusa |Átlagköltség

|2007 |2008 |2009 |2010 |2011 |n+4 év és később | ÖSSZESEN | | | | |Szám |Összköltség |Szám |Összköltség |Szám |Összköltség |Szám |Összköltség |Szám |Összköltség |Szám |Összköltség |Teljesítések száma |Összköltség | | A. fellépés: közösségi szintű intézkedések |Tájékoztatási és promóciós kampányok |1.700 |1 |1.820 |1 |1.580 | | | | | | | | |2 |3.400 | | |Felmérések és tanulmányok |0.200 |1 |0.150 |2 |0.450 | | | | | | | | |3 |0.600 | | B. fellépés: a fellépések közösségi szintű társfinanszírozása |Emblematikus fellépések, köztük a nyitó- és zárórendezvények |0.300 |2 |0.600 |8 |2.400 | | | | | | | | |10 |3.000 | | C. fellépés: a fellépések nemzeti szintű társfinanszírozása |Nemzeti kezdeményezések |0.120 |4 |.480 |21 |2.520 | | | | | | | | |25 |3.000 | | ÖSSZKÖLTSÉG | | |8 |3.0 |32 |7.000 | | | | | | | | |40 |10.000 | |

8.2 Az intézkedések költségének kiszámítása

A. fellépés: Közösségi szinten társfinanszírozott intézkedések

Néhány európai horderejű, emblematikus fellépés segítségével különösen a fiatalok körében az európai év célkitűzései iránti fogékonyság fokozható. Az említett fellépések közül az európai év nyitó- és zárórendezvényére az uniós elnökséget 2008-ban ellátó tagállamokkal együttműködésben kerül sor.

Az e fellépésekhez történő közösségi hozzájárulás – melynek maximális összege a teljes költség 80 %-a – várhatóan 300 000 euro lesz. Ez legalább 375 000 euro általános költségvetést jelent, ami például egy közel 250 személyes, kétnapos rendezvény szervezési költségeinek felel meg.

A csekély számú (tíz) tervezett fellépés jó földrajzi elosztást, a kérdések sokszínűségét és a kultúrák közötti párbeszéd kereteit tükröző számtalan megközelítést, valamint az év során az optimális ütem fenntartása érdekében kiegyensúlyozott elosztást irányoz elő.

B. fellépés: Közösségi szintű intézkedések

- Tájékoztatási és kommunikációs kampány:

Az európai év olyan közösségi tájékoztatási és fellépési támogatási kampány középpontjában áll, amelyek lényege logó és egy vagy több jelmondat létrehozása, érdeklődést felkeltő eszközök létrehozása, a médiával való együttműködés, valamint a közösségi kampány helyszíneinek megtalálásának elősegítése és támogatása a tagállamokban. E kampány során a fiatalok kiemelt figyelmet kapnak.

A kampány másik lényege, hogy megfelelő intézkedésekkel ismerteti és közérthetőbbé teszi azokat a közösségi programokat, fellépéseket és kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak az európai év célkitűzéseihez, valamint a kultúrák közötti párbeszédhez kapcsolódó projektvezetők számára olyan portált hoz létre, amellyel megismerteti velük az idevágó különböző közösségi programokat és fellépéseket.

Az európai év tájékoztatási és kommunikációs fellépéseihez szükséges teljes összeg a legésszerűbb becslések szerint 3 400 000 euro. A 3 400 000 euro egy része a kampány európai szintű finanszírozására, nagyobb része pedig a kampány nemzeti szintű helyszíneinek megtalálására és a civil társadalomnak a tudatosító folyamatba történő bevonására fordítandó.

- Felmérések és tanulmányok

Két Eurobarométer felmérésre is sor kerül az európai év hatásának kimutatása érdekében: az első a rendezvénysorozat kezdete előtt, a második a vége felé. Emellett az európai év keretében megvalósított valamennyi tevékenységeről értékelés készül, amely bekerül az európai év lezárása után közzétett jelentésbe.

C. fellépés: Nemzeti szintű tevékenységek

Noha a tudatosító fellépésekhez az Európai Unió biztosíthat megfelelő keretet, el kell ismerni, hogy a haladás nagy részét a tagállamok saját, tevékeny közreműködése révén kell véghezvinni. E közreműködést olyan jelentős fellépés vagy rendezvény megszervezése segíti elő, amely – hangsúlyosan európai vonatkozással – nemzeti szinten várhatóan mozgósítja a civil társadalmat.

E fellépéseket oly módon kell megtervezni, hogy a fent ismertetett közösségi fellépéssel karöltve működhessenek. A nyújtott támogatást a fellépés vagy a rendezvény teljes költségvetésének 50 %-áig terjedő támogatás formájában biztosítják. A közösségi hozzájárulás becsült átlagos összege 120 000 euro.

8.3. Igazgatási költségek – lásd az eredeti javaslatot

[1] HL C 49., 2006.2.28., 44. o.

[2] HL C (…)., (…)., (…). o.

[3] HL C (…)., (…)., (…). o.

[4] HL C (…)., (…)., (…). o.

[5] A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Unió civil társadalmai és a tagjelölt országok közötti párbeszédről – 2005. június 29. – COM(2005) 290 végleges

[6] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[7] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

Top