52006PC0093

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2.3.2006

COM(2006) 93 végleges

2006/0031 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat alapja és céljai

A Bizottság a Közösség nevében (és a Tanács 2001. október 16-i felhatalmazása[1] alapján) aláírta a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyvet[2] („A lőfegyverekről szóló jegyzőkönyv”, a továbbiakban: „a jegyzőkönyv”). Egy szétválasztási záradék beillesztése lehetővé tette, hogy ennek a nemzetközi jogi okmánynak a megkötésében megmaradjon a Közösség hatásköre.

Ennek a jegyzőkönyvnek a tárgya „a részes államok közötti együttműködés előmozdítása, megkönnyítése és megerősítése annak érdekében, hogy a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártását és kereskedelmét megelőzzék, az ellen küzdjenek és azt kiküszöböljék” (2. cikk). Számos cikket (21-et) tartalmaz, amelyek lényegében „a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásának és kereskedelmének megelőzését” célozzák. A jegyzőkönyv egyes rendelkezései azonban bizonyos korlátozott technikai módosításokat feltételeznek, konkrétan a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i tanácsi irányelvben, még akkor is, ha a jegyzőkönyv célja nyilvánvalóan eltér az irányelv céljától, amely csak egyes fegyvertípusok legális kereskedelmére alkalmazandó (kivételt képeznek például a hadifegyverek), és kizárólag a belső piac összefüggésében.

Ez a javaslat ennélfogva nem foglalkozik a jegyzőkönyvnek a 91/477 irányelv alkalmazási körén kívül eső vonatkozásaival, mint például a tagállamok által az Európai Unió külső határainál alkalmazott behozatali és kiviteli szabályokkal.

Általános háttér

Mindenekelőtt meg kell határozni a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásának és kereskedelmének fogalmát, átvéve az irányelvbe ezeknek a tevékenységeknek a jegyzőkönyv 3. cikkében szereplő meghatározásait, mégpedig természetesen a jogi egyértelműség, biztonság és összhang érdekében.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem különösen fontossá teszi a lőfegyverek nyomon követését is. Az alábbiakban bemutatott technikai módosítások a nyomon követés megkönnyítését célozzák, a 91/477 irányelv keretében és az ott említett fegyverekre vonatkozóan.

A fegyvereknek a gyártáskor történő megjelölése – természetesen azoké, amelyek az irányelv hatálya alá tartoznak – így csak közvetett módon jelenik meg a 91/477 irányelv 4. cikkének második albekezdésében, a fegyverkereskedők nyilvántartásaiban szerepeltetendő azonosító adatok feltüntetése révén. A jegyzőkönyv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja („a lőfegyverek megjelölése, gyártás”) viszont egyértelmű megjelölési kötelezettséget ír elő. Ez változatlan formában átvehető az irányelvben.

Indokoltnak tűnik az is, hogy az irányelv 4. cikke átvegye a jegyzőkönyv 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában szereplő előírást, amely a megjelölési kötelezettségről is rendelkezik olyan esetekben, amikor kormányzati készletekből állandó polgári használat céljára adnak át fegyvereket.

A 91/477 irányelv 4. cikke kötelezővé teszi a kereskedők számára (akiket az irányelv úgy határoz meg, mint „minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek a kereskedelmi vagy az üzleti tevékenysége egészében vagy részben lőfegyverek gyártásából, kereskedelméből, cseréjéből, bérbeadásából, javításából vagy átalakításából áll” – 1. cikk második bekezdése) a fegyverek beszerzését és eladását rögzítő nyilvántartások öt évig történő megőrzését. Az irányelv biztonsági vonatkozásának megerősítése érdekében a nyilvántartások megőrzésére minimálisan 10 éves időszakot kell elfogadni, a jegyzőkönyvben előírtaknak megfelelően (7. cikk). Ezenkívül azt is pontosítani kell, hogy a jegyzőkönyv 15. cikkében említettek szerinti ügynöki tevékenységek az irányelv által a kereskedőre adott meghatározásba jól beleillenek.

A jegyzőkönyv 5. cikke előírja, hogy a részes államoknak a bűncselekmény-jelleg értelmezését megadó jogalkotási és egyéb szükséges intézkedéseket kell elfogadniuk; különösen a lőfegyverek tiltott gyártása és kereskedelme során szándékosan elkövetett cselekményekre vonatkozóan. Erősíteni kell tehát az irányelvben az esetlegesen alkalmazható szankciók megfogalmazását, azok hatékonyságának növelése érdekében.

A 91/477 irányelv I. melléklete III. részének a) pontja továbbá kimondja, hogy a lőfegyver meghatározásának megfelelő tárgyak, amelyeket bizonyos műszaki eljárásokkal használatra tartósan alkalmatlanná tettek, nem tekinthetők az irányelv hatálya alá tartozó fegyvereknek. A jegyzőkönyv 9. cikke azonban a fegyverek hatástalanítására vonatkozóan kinyilatkoztat bizonyos átfogóbb általános elveket, amelyeket át kell venni a módosított irányelvbe.

A javasolt módosítások jellege

A javasolt módosítások nem vetnek fel új problémákat az irányelv általános méretgazdaságossága szempontjából. A módosítások csak hozzáigazítják az irányelv rendelkezéseit ahhoz az új keretrendszerhez, amelyet a Közösségnek a jegyzőkönyvhöz való csatlakozása teremtett.

Összhang az Unió más politikáival és célkitűzéseivel

A javaslat konzisztensen illeszkedik, különösen az Unió szervezett bűnözés elleni politikájának – a robbanóanyagok, gyújtószerkezetek, bombakészítéshez használt felszerelések és lőfegyverek nagyobb biztonságát célzó intézkedésekről szóló bizottsági közleménynek (COM(2005) 329 végleges) – irányvonalába, amely szerint „A Bizottság 2005-ben a 91/477 irányelv technikai módosítását is javasolni fogja annak érdekében, hogy az irányelvbe bekerüljenek az irányelv által érintett fegyverek közösségen belüli forgalmára vonatkozó, a jegyzőkönyv előírásainak megfelelő rendelkezések”.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

Ebben az esetben nincs szükség konzultációra, tekintettel arra, hogy a Közösség egy nemzetközi kötelezettségének érvényesítéséről van szó.

Emlékeztetőül, a javaslat csak az irányelv technikai vonatkozásait érinti, az előterjesztett javaslatokra vonatkozó műszaki szakértői véleményt a nemzeti szakértők egy csoportja készítette el, amint az alábbiakban az kifejtésre kerül.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Érintett tudományos/ szakterületek

A javasolt módosításokról a jegyzőkönyv tárgyalása során már történt uniós szintű megállapodás; vegyes megállapodásról van szó, amelyet az összes tagállam és a Bizottság közötti egyeztetés keretében tárgyaltak meg. Ezek csak átemelik azokat az álláspontokat, amelyek alapján a jegyzőkönyv megkötésére sor került.

Alkalmazott módszer

A nemzeti szakértők informális csoportjának a 91/477 irányelv alkalmazásával kapcsolatban 2005. május 23-án tartott értekezlete, a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásból adódóan az irányelv megszövegezésével kapcsolatos következtetések levonása érdekében.

A megkérdezett szervezetek/ szakértők

Az igazságügyi, belügyi és védelmi minisztériumok képviselői.

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása

A csoport úgy véli, hogy el kell végezni a javasolt technikai módosításokat, annál is inkább, mert azok egy már letárgyalt és megkötött megállapodásból (a jegyzőkönyvből) következnek.

A szakértői véleményezés eredményeinek közreadásához felhasznált eszközök

A jegyzőkönyvet szabályosan kihirdették (lásd a fenti hivatkozásokat) és az érdekelt felek nem jeleztek fenntartást.

Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálat nem szükséges, mivel egyszerű, technikai módosításokról van szó a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaival kapcsolatban, amint az „Impact assessment guidelines” – Hatásvizsgálati iránymutatások – című dokumentumból (SEC(2005) 791, 2005. június 15.) következik.

E módosítások beépítésének elmaradása többek között jogbizonytalanságot eredményezne a gazdasági szereplők számára, és a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak megszegését jelentené.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt intézkedések összefoglalása

Az irányelv alkalmazási körén belül meg kell határozni a lőfegyverek tiltott gyártásának és kereskedelmének fogalmát, meg kell erősíteni megjelölésük szükségességét, meg kell hosszabbítani az irányelv által előírt nyilvántartás-megőrzési időtartamot, egyértelművé kell tenni az alkalmazandó szankciókat és át kell venni az ENSZ-jegyzőkönyv által a fegyverek hatástalanítására meghatározott általános elveket.

Jogalap

Az EK-Szerződés 95. cikke.

Szubszidiaritási elv

A Bizottság fellépését a jegyzőkönyv aláírása indokolja, amely érvényesítendő nemzetközi kötelezettségeket jelent természetesen.

Arányossági elv

A javasolt módosítások a jegyzőkönyv rendelkezéseinek az irányelvbe történő beépítésére korlátozódnak.

Az ezekből a technikai módosításokból következő pénzügyi és adminisztrációs terhek rendkívül korlátozottak.

Így például az érintett fegyverek megjelölését a gyakorlatban a gazdasági szereplők már biztosítják, és a nyilvántartások vezetése nagyrészt számítógépesített, az ártalmatlanításra vonatkozó általános elvek sok választási lehetőséget kínálnak az alkalmazható technikákat illetően, az alkalmazandó szankciók meghatározásának pedig nincsenek pénzügyi kihatásai.

Az eszközök megválasztása

Javasolt eszköz(ök): irányelv

Mivel a módosítandó eredeti jogi előírás is irányelv, a megfelelő jogi eszköz tehát egy másik irányelv, a formák párhuzamosságának tiszteletben tartásával.

Ha más közösségi jogi eszköz kiválasztására került volna sor, vagy az említett módosításokat a nemzeti jogszabályok segítségével hajtották volna végre, az az irányelvet megfosztotta volna tartalmának egy részétől, és veszélyeztethette volna következetességét és hitelességét is.

Ráadásul nem lenne megindokolható, hogy a Közösség, amely a jegyzőkönyv részese, belső jogrendjében miért nem vonja le abból a következtetéseket.

KÖLTSÉGEVETÉSI KIHATÁS

A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére.

KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓ

Egyszerűsítés

Az EU-szintű hatóságok különösen arra számíthatnak, hogy az irányelvben említett fegyverek nyomon követése egyszerűbb lesz a megfelelő megjelölés garanciája és a nyilvántartások megőrzésére vonatkozó minimális időtartam meghosszabbítása révén.

Hatályos jogi rendelkezések visszavonása

Nincs más, visszavonható hatályos jogi rendelkezés.

A javaslat részletes magyarázata, fejezetenként vagy cikkenként

„A javaslat jogi elemei, a javasolt intézkedések összefoglalása” című 3. részben található.

2006/0031 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[5],

mivel:

(1) A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv[6] a belső piac kísérő intézkedése. Egyensúlyt teremt bizonyos lőfegyvereknek a Közösségen belüli forgalmában biztosított bizonyos szabadság megadására vonatkozó kötelezettség és ennek a szabadságnak a korlátok közé szorítása között, az ilyen típusú termékekhez igazított, biztonsági természetű garanciák révén.

(2) A nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében való aláírásáról szóló, 2001. október 16-i 2001/748/EK tanácsi határozatnak[7] megfelelően a Bizottság a Közösség nevében aláírta az említett jegyzőkönyvet (a továbbiakban: „a jegyzőkönyv”).

(3) A Közösségnek a jegyzőkönyvhöz való csatlakozása szükségessé teszi a 91/477/EGK irányelv egyes rendelkezéseinek módosítását. Fontos gondoskodni arról, hogy az irányelvvel összefüggő nemzetközi kötelezettségvállalások alkalmazása következetes, hatékony és gyors legyen.

(4) Erre törekedve, ezen irányelv alkalmazásában pontosan meg kell határozni a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásának és kereskedelmének fogalmát.

(5) A jegyzőkönyv továbbá kimondja, hogy a fegyvereket gyártásuk során és a kormányzati készletekből állandó polgári felhasználásra való átadásukkor kötelező megjelölni, míg a 91/477 irányelv csak közvetetten utal a megjelölés kötelezettségére.

(6) Másfelől a fegyverekre vonatkozó információk nyilvántartásának megőrzési ideje legalább tíz év a jegyzőkönyvben foglaltak szerint.

(7) Azt is le kell szögezni, hogy a jegyzőkönyv 15. cikkében foglaltaknak megfelelő ügynöki tevékenységek jól illeszkednek az irányelv által a kereskedőre adott meghatározásba.

(8) A jegyzőkönyv bizonyos súlyos esetekben büntetőjogi szankciók alkalmazását és a fegyverek elkobzását követeli meg. Az irányelv által előírt szankciókat ennélfogva szigorítani kell.

(9) A lőfegyverek hatástalanítása tekintetében az irányelv I. melléklete III. részének a) pontja egyszerűen a nemzeti jogszabályok hatáskörébe történő utalást tartalmaz. A jegyzőkönyv a fegyverek hatástalanítására konkrétabb általános elveket fogalmaz meg. Az irányelv I. mellékletét tehát ki kell egészíteni.

(10) A 91/477/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/477/EGK irányelv a következőképpen módosul:

(1) Az 1. cikk a (2) bekezdés után a következő két bekezdéssel egészül ki:

„3. Ezen irányelv alkalmazásában a „tiltott gyártás”: lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik vagy lőszereik gyártása vagy összeszerelése:

- olyan részekből és alkotóelemekből, amelyek tiltott kereskedelem tárgyát képezték;

- a belső jogrend szerint, annak a tagállamnak az illetékes hatósága által kiadott felhatalmazás vagy engedély nélkül, amelyben a gyártás vagy az összeszerelés történt; vagy

- a lőfegyverek gyártáskor történő megjelölése nélkül, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban.

4. Ezen irányelv alkalmazásában a „tiltott kereskedelem”: lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik megszerzése, eladása, szállítása, fuvarozása vagy átszállítása egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy másik tagállam területére, ha azt az érintett tagállamok valamelyike az ezen irányelvben foglalt rendelkezésekkel összhangban nem engedélyezi, vagy ha a lőfegyvereket nem jelölték meg a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően.”

(2) A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az egyes lőfegyverek azonosítása és nyomon követése végett a tagállamoknak az egyes lőfegyverek gyártásakor vagy egyedi megjelölést kell megkövetelniük – a gyártó nevének, az országnak és a gyártás helyének, valamint a sorozatszámnak a megadásával – vagy bármilyen más, egyedi és könnyen használható, egyszerű, numerikus vagy alfanumerikus kódot alkotó geometriai jelekből álló megjelölést, amely a gyártás országát minden állam számára könnyen azonosíthatóvá teszi.

A tagállamok ezenkívül ügyelnek arra, hogy amennyiben kormányzati készleteikből lőfegyvert állandó polgári használatra adnak át, azt olyan megfelelő egyedi megjelöléssel kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy az államok az ilyen átadás országát könnyen azonosíthassák.

2. Legalább az A és B kategóriák vonatkozásában valamennyi tagállam a kereskedői tevékenységnek a területén történő folytatását legalább a kereskedő magán- és szakmai feddhetetlenségének ellenőrzése alapján kiadott engedélytől teszi függővé. Jogi személy esetében az ellenőrzés a vállalkozást irányító személyre terjed ki. A C és D kategóriák vonatkozásában minden olyan tagállam, amely nem köti engedélyhez a kereskedői tevékenység folytatását, az ilyen tevékenységet bejelentéshez köti.

3. A kereskedők kötelesek nyilvántartást vezetni, amelyben rögzítik az általuk beszerzett vagy eladott minden A, B vagy C kategóriába tartozó lőfegyverre vonatkozó információt, beleértve azokat az adatokat is, amelyek lehetővé teszik a fegyver azonosítását, különös tekintettel annak típusára, gyártmányára, modelljére, kaliberére és gyártási számára, valamint a szállító és a vevő nevére és címére. A kereskedő öt évig köteles megőrizni a nyilvántartást akkor is, ha már megszüntette a tevékenységét. Mindegyik tagállam biztosítja ezeknek az információknak legalább tíz éven keresztül történő megőrzését.”

(3) A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok meghatározzák az ennek az irányelvnek az alkalmazásában hozott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók keretrendszerét, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítására. Az így előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok ügyelnek arra, hogy ezzel az irányelvvel összefüggésben bűncselekménynek minősüljön minden olyan szándékos cselekmény, amely:

- lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártását,

- lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott kereskedelmét,

- a 4. cikk (1) bekezdésében előírt megjelölés meghamisítását vagy letörlését, illegális módon történő eltávolítását vagy módosítását célozza.

Az ilyen irányú kísérletet, az abban való részvételt vagy az arra való ösztönzést – szándékos elkövetés esetén – szintén bűncselekménynek kell minősíteni.

Ezekre a jogsértésekre elkobzási intézkedést kell alkalmazni, ahogyan azt a bűnözéssel kapcsolatos termékek, eszközök és javak elkobzásáról szóló 2005. február 24-i 2005/212/JAI tanácsi kerethatározat 2. cikke előírja.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett rendelkezésekről legkésőbb az ezen irányelv 2. cikkében említett időpont -ig, az azokkal kapcsolatos minden későbbi változásról pedig a lehető legrövidebb határidőn belül értesítik a Bizottságot.”

(4) Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) A III. rész a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) használatra tartósan alkalmatlanná tették őket, olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a lőfegyver minden lényeges része használatra tartósan alkalmatlanná, és eltávolítása, kicserélése vagy reaktiválást célzó módosítása lehetetlenné vált.”

b) Az első albekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok rendelkezéseket hoznak az a) pontban említett hatástalanítás illetékes hatóság által történő ellenőriztetéséről, annak garantálására, hogy egy lőfegyveren elvégzett módosítások azt használatra tartósan alkalmatlanná tegyék. A tagállamok az említett ellenőrzés keretében tanúsítvány, vagy a lőfegyver hatástalanítását igazoló okmány kiadását, vagy erre a célra a lőfegyveren jól látható megjelölés alkalmazását írják elő.”

2. cikk

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb […]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetése utáni napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök [pic][pic][pic]

[1] Kihirdetés: Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 280. 2001.10.24.

[2] http://untreaty.un.org/English/TreatyEvent2003/index.htm

[3] HL C , , . o.

[4] HL C , , . o.

[5] HL C , , . o.

[6] HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

[7] HL L 280., 2001.10.24., 5. o.