52006PC0042

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 7.2.2006

COM(2006) 42 végleges

2006/0014 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS EURATOM RENDELETE

az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A hetedik keretprogramra vonatkozó, 2005. április 6-án elfogadott bizottsági javaslat kíséretében látott napvilágot az „Egyszerűsítések a hetedik keretprogramban” című bizottsági személyzeti munkadokumentum, amely tíz fontos intézkedést jelölt meg, és rámutatott, hogy az egyszerűsítés „kritikus a sikeresség szempontjából”.

A hetedik keretprogram részvételi szabályaira irányuló bizottsági javaslat jó alkalom az egyszerűsítés számos aspektusának valóra váltására és a hatodik keretprogram során meghatározott elvek továbbvitelére.

2. JOGALAP

A Tanács rendeletére irányuló jelen javaslat az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 7. és 10. cikkén alapul, Ezek a részvételi szabályok meghatározzák a keretprogramban részt venni kívánó jogalanyok jogait és kötelezettségeit, és megállapítják az e részvételből származó eredmények felhasználásának és terjesztésének alapelveit. A hetedik keretprogramot a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási jogszabályaiban foglalt előírásokkal, valamint az állami támogatásokra, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

3. ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

A hetedik keretprogram részvételi szabályainak lehetséges változásairól munkatalálkozók és egy konzultációs weblap révén megkérdeztük az érdekelteket, a tagállamokat és a társult államokat. Emellett a javaslatokról egyeztettünk egy, a kisebb szereplőket tömörítő véleményező testülettel is annak érdekében, hogy a változások erre a résztvevői körre se legyenek hátrányosak.

4. TARTALOM

A javaslat négy fejezetet tartalmaz: bevezető rendelkezéseket (tárgyi hatály, fogalommeghatározások és titoktartás), a részvétel szabályait (részvételi minimumfeltételek, eljárási kérdések: minimális résztvevőszám, székhely, a javaslatok benyújtása és értékelése, végrehajtás és támogatási megállapodások, a projektek és a programok ellenőrzése; közösségi pénzügyi hozzájárulás: finanszírozási jogosultság, támogatási formák, megtérítési hányadok, kifizetés, elosztás, visszatérítés és garanciák), a terjesztésre, a felhasználásra és a hozzáférési jogokra vonatkozó szabályokat (tulajdonjog, védelem, közzététel, terjesztés és felhasználás, az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési szabályok), valamint a „fúziósenergia-kutatás” tématerületen folytatott tevékenységekben való részvétel különös szabályait .

A résztvevők minimális számát és a résztvevők székhelyére vonatkozó kikötéseket a javaslat a cselekvés típusa szerint határozza meg. A társult országokban székhellyel rendelkező jogalanyok a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt a cselekvésekben.

A részvételi szabályok megállapítják a pályázati felhívások kibocsátásának eljárását és a pályáztatás alóli kivételeket, valamint a pályázatok benyújtásának, értékelésének, kiválasztásának és a szerződés odaítélésének eljárását. Tartalmazzák továbbá a külső szakértők kijelölésére vonatkozó szabályokat is. A pályázatok benyújtására, értékelésére, kiválasztására és a szerződés odaítélésére vonatkozó belső szabályokat részletesebben a Bizottság fogja megállapítani, és ennek keretében kerül sor a független szakértők kijelölésére vonatkozó szabályok lefektetésére is. Ezek a szabályok részletesen rendelkeznek a kétlépcsős pályázati eljárás (ezt az eljárást minél szélesebb körben kell majd alkalmazni, különösen ha nagy túljelentkezés várható, igen nagy projektek esetén, annak érdekében, hogy kevesebb kiadás menjen veszendőbe a támogatásra esélytelen pályázatok kidolgozásával összefüggésben stb.) és a kétlépcsős értékelés (ha maga a pályázati eljárás egylépcsős) különös szabályairól. A korábbi keretprogramokhoz kidolgozott és az említett belső szabályokban megjelenő értékelési eljárás nem tartalmaz alapvető változásokat. Lehetőség szerint nagyobb teret kap a távoli értékelés, és tovább javul az értékelést végző személyek felkészítése. A meghallgatások igénybevétele racionálisabb lesz. Az értékelés feltételeit most nem a részvételi szabályok, hanem az egyedi programok határozzák meg, és a munkaprogramok (illetőleg a pályázati felhívások) tovább pontosíthatják őket.

Bár a részvételi szabályok külön nem rendelkeznek erről a kérdésről, javasoljuk, hogy a hetedik keretprogramban a pályázatokat főszabályként elektronikus úton kelljen beadni ; ezt a módszert a hatodik keretprogram már kellőképpen tesztelte és alkalmazta. A sikeres projektek várakozási ideje lerövidíthető automatikusan előkészített űrlapok, központi forrásból származó adatokon alapuló előzetes regisztráció, illetve a pályázatok tartalmának és formátumának módosíthatósága révén. Jelentős segítséget nyújthatna a Bizottság valamennyi szerve számára elérhető, közös adatbázison alapuló egységes regisztrációs rendszer alkalmazása.

A résztvevők pénzügyi életképességének következetes értékelése és a kapcsolódó pénzügyi eljárások javítása érdekében a Bizottság a későbbiekben belső szabályokat fogad el és tesz közzé a tárgyban irányadó szabályok alkalmazásáról.

A Bizottság mintát dolgoz ki a támogatási megállapodásokhoz, amelyekben meghatározza a résztvevők egymással és a Bizottsággal szembeni jogait és kötelezettségeit. Megmarad a konzorciumok autonómiájának és rugalmasságának a hatodik keretprogramban felállított rendszere, különösen ami a konzorciumok összetételében beálló változásokat illeti. A hatodik keretprogramhoz hasonlóan a támogatási megállapodás akkor lép hatályba, amikor azt a koordinátor és a Bizottság meghatalmazott tisztviselője aláírta. Annak érdekében, hogy a projekt keretében élvezhessék jogaikat és megfelelhessenek kötelezettségeiknek, minden résztvevőnek csatlakoznia kell a támogatási megállapodáshoz.

A hatodik keretprogramhoz hasonlóan a résztvevőknek konzorciumi megállapodást kell kötniük, kivéve akkor, ha ez alól a pályázati felhívás felmentést ad. A szellemi tulajdonra vonatkozó új előírások azonban várhatóan nagyban megkönnyítik e megállapodás kidolgozását és elfogadását.

A Bizottság külső szakértők bevonásával, a szükségesnek ítélt időpontokban és terjedelemben ellenőrzi a közösségi támogatásban részesített valamennyi közvetett cselekvést, valamint magát a hetedik keretprogramot és egyedi programjait.

A közösségi támogatásra jogosult résztvevők körét a „Közösségi pénzügyi hozzájárulás” című rész határozza meg, amely emellett a támogatási formákról, a megtérítési hányadokról, a kifizetésről, az elosztásról, a visszatérítésről és a garanciákról is rendelkezik.

A közösségi pénzügyi támogatás a javaslat szerint három formában adható: a támogatható költségek megtérítéseként, átalányösszegként vagy átalányfinanszírozásként (ez utóbbi megvalósulhat egységre vetített költségskála alapján vagy közvetett költségek átalányfinanszírozása formájában). Ezek a formák egy-egy finanszírozási rendszeren belül a teljes közösségi pénzügyi hozzájárulásra alkalmazhatók, de alkalmazhatók vegyesen is. A legtöbb támogatási rendszerben előnyt élvez majd a támogatható költségek megtérítése, különösen a hetedik keretprogram kezdeti szakaszában. Az átalányösszeg és az átalányfinanszírozás fokozatosan kerül bevezetésre, és ha beválik, szélesebb körben is alkalmazható lesz.

A javaslat egyszerűsíti a támogatható költségek meghatározását, és nem él a korábbi keretprogramokban alkalmazott három költségjelentési modellel . Ez azt jelenti, hogy a résztvevők valamennyi közvetlen és közvetett költségüket beszámíthatják, de a közvetett költségekre vonatkozóan választhatnak átalányfinanszírozást is. A költségeket a résztvevők rendes számviteli és gazdálkodási eljárásainak megfelelően kell megállapítani oly módon, hogy a projekt célkitűzéseinek megvalósítása során érvényesüljenek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvei.

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kutatási és demonstrációs tevékenységek esetén egyaránt legfeljebb a támogatható kiadások bevételekkel csökkentett összegének 50 %-át fedezheti. A KKV-k, az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú intézmények és a gazdasági haszonszerzésre nem törekvő kutatóintézetek által végzett kutatás esetén a felső határ 25 %. Minden más tevékenység, ideértve a koordinációs és támogatási cselekvések tevékenységeit és a kutatók képzését és karrierfejlesztését célzó tevékenységeket is, jogalanytól függetlenül legfeljebb 100 %-os támogatásban részesülhet.

Ezek a maximumértékek a kedvezményezett jogalanyoknál felmerülő összes támogatható költségre vonatkoznak akkor is, ha a támogatás részben átalányösszeg vagy átalányfinanszírozás formájában valósul meg. A maximumértékek akkor is érvényesek, ha a kedvezményezett jogalany olyan projektben vesz részt, amely teljes egészében átalányösszeg vagy adott esetben átalányfinanszírozás formájában részesül közösségi támogatásban.

A kiválósági hálózatokra a javaslat az átalányösszeg speciális formáját írja elő. A kutatónként évente folyósítható átalányösszeg nagyságát a részvételi szabályok állapítják meg. Az átalányösszeg egyes részleteinek kifizetésére a közös tevékenységi program (KTP) megvalósítását mérő mutatók alakulásával arányosan kerül sor.

Az államháztartási szervek, a gazdasági haszonszerzésre nem törekvő kutatóintézetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények benyújthatnak arra jogosult köztisztviselő által készített könyvvizsgálói igazolást is. Csökken az egy támogatási megállapodás keretében és a résztvevőnként benyújtandó könyvvizsgálói igazolások száma, és racionálisabbak lesznek a jelentéstételi időszakok.

A hatodik keretprogramhoz hasonlóan a konzorciumi résztvevők felelnek a rájuk bízott feladatok teljes körű ellátásáért akkor is, ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit. A különösen a KKV-k részvételét akadályozó tényezők felszámolása érdekében megszűnik ugyanakkor a hatodik keretprogramban a cselekvések többségére előírt egyetemleges pénzügyi felelősség. Ily módon várhatóan felgyorsulnak az eljárások, és javul a költséghatékonyság. A közösségi költségvetésből finanszírozott európai kutatás kockázatainak értékelésétől függően sor kerülhet egy olyan mechanizmus felállítására, amely fedezetet nyújt a valamely résztvevő részéről a Közösséggel szembeni visszatérítési kötelezettség teljesítésének elmulasztásából fakadó pénzügyi kockázatra . A mechanizmus működését a vállalkozások és – az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, valamint az érintett tagállam vagy társult ország garanciavállalását élvező résztvevők kivételével – egyéb résztvevők által fizetendő kismértékű hozzájárulás fedezné. A kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések résztvevői nem járulnak hozzá a mechanizmus működéséhez. A hozzájárulás beszedése az esedékes összeg visszatartásával valósul meg. A költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban a pénzügyi kockázatok fedezéséhez már nem szükséges visszatartott összegeket az adott kutatási keretprogram kutatási cselekvései visszakapják. Ezért bankgaranciát csak abban a ritka esetben kell kérni, ha az előfinanszírozás a támogatás több mint 80 %-át teszi ki – a költségvetési rendelet értelmében egyedül ekkor kötelező bankgaranciát benyújtani. A Bizottság emellett mindent megtesz az egyes résztvevőkhöz kapcsolódó különleges kockázatok mérséklésére.

A javaslat szabályokat tartalmaz a terjesztésre, a felhasználásra és a hozzáférési jogokra vonatkozóan (tulajdonviszonyok, védelem, közzététel, terjesztés és felhasználás, a háttérismeretekkel és az új ismeretekkel kapcsolatos hozzáférési jogok). Ezek a szabályok a Szerződés vonatkozó előírásai figyelembevételével rendelkeznek a háttérismeretekkel, az új ismeretekkel és a hozzáférési jogokkal kapcsolatos fogalommeghatározásokról és szabályokról. A 45. cikk rendelkezik különösen a Bizottság terjesztési jogáról az új ismeretek vonatkozásában abban az esetben, ha a résztvevők a terjesztést elmulasztják. A szellemi jogokra a „fúziósenergia-kutatás” tématerületen érvényes szabályokat a javaslat a tématerület különös szabályai között tartalmazza.

Egyéb, a javaslatban nem szabályozott intézkedések

Segítségnyújtás

Gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság valamennyi érintett szerve egységesen értelmezze a projektekre vonatkozó (különösen a jogi és pénzügyi természetű) előírásokat. Bizonyos mértékig ez megvalósítható a Bizottságra vonatkozóan a részvételi szabályok tervezetével összhangban megállapítandó előírások révén. Ezen túlmenően helpdesk szolgáltatással és információs központ létrehozásával kell gondoskodni arról, hogy a Bizottság által kibocsátott üzenetek egységesek és következetesek legyenek. Továbbra is működtetni kell a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó helpdesk szolgáltatást.

Kommunikáció

További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az információk minél egyértelműbbek és hozzáférhetőbbek legyenek. Csökkenteni és konszolidálni kell a dokumentumok számát és méretét. Gondoskodni kell arról, hogy ugyanazt az információt ne tartalmazza több forrás is, és meg kell akadályozni, hogy ugyanazt az információt több dokumentum eltérő formában tartalmazza.

2006/0014 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS EURATOM RENDELETE

az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. és 10. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,[1]

tekintettel az Európai Parlament véleményére,[2]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[3]

tekintettel a Számvevőszék véleményére,[4]

mivel:

(1) Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, ...-i .../.../Euratom tanácsi határozattal[5] létrejött az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramja. A Bizottság köteles gondoskodni a keretprogram és egyedi programjai végrehajtásáról, különös tekintettel ezek pénzügyi vonatkozásaira.

(2) A hetedik keretprogram végrehajtása az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelettel[6] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom rendelettel[7] (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) összhangban történik.

(3) A hetedik keretprogramot ezen túlmenően az állami támogatásokra, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó szabályokkal[8] összhangban kell végrehajtani.

(4) A vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére vonatkozó szabályoknak olyan következetes és átlátható rendszert kell létrehozniuk, amely biztosítja a hatékony végrehajtást és a hetedik keretprogram minden résztvevője számára a könnyű hozzáférést.

(5) A hetedik keretprogramnak elő kell segítenie a Közösség legkülső régiói, valamint minél szélesebb körben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételét.

(6) A következetesség és az átláthatóság érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) fogalommeghatározása tekintetében a 2003/361/EK bizottsági ajánlás[9] alkalmazandó.

(7) Ennek megfelelően, az általuk megszerezhető jogokkal és kötelezettségekkel összhangban a jogi személyek mellett a természetes személyek részvételét is lehetővé kell tenni. A természetes személyek részvétele biztosítja, hogy a tudományos kiválóság és képességek kialakítása és fejlesztése ne korlátozódjék a csak jogi személyeket felölelő projektek közösségi finanszírozására, és egyúttal lehetővé teszi, hogy a keretprogramban olyan KKV-k is részt vehessenek, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel.

(8) Mind általában, mind a hetedik keretprogram keretében megvalósuló közvetett cselekvésekre különösen meg kell határozni a részvétel minimumfeltételeit. Meg kell határozni különösen a résztvevők számára és székhelyére vonatkozó szabályokat.

(9) Kívánatos, hogy bármely jogalany szabadon részt vehessen azokban a projektekben, amelyek a minimumfeltételeket kielégítik. A minimumot meghaladó részvételnek hozzá kell járulnia az érintett közvetett cselekvés hatékony működéséhez.

(10) A nagyrészt tagállamokból vagy társult országokból álló, az európai nukleáris kutatás és képzés területén az együttműködés fejlesztése iránt elkötelezett nemzetközi szervezeteket ösztönözni kell arra, hogy részt vegyenek a hetedik keretprogramban.

(11) A Szerződés 101. cikkével összhangban lehetővé kell tenni a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok, valamint a nemzetközi szervezetek részvételét. Kívánatos azonban megkövetelni, hogy e partnerek részvételét indokolja az a hozzájárulás, amelyet a hetedik keretprogram célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tesznek.

(12) A fentiekben említett célkitűzésekkel összhangban meg kell állapítani a közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtandó közösségi finanszírozás feltételeit.

(13) A Bizottságnak a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok előírásain túlmenően meg kell határoznia további, a pályázatok beadására, értékelésére, kiválasztására és a szerződés odaítélésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. Meg kell határoznia különösen a független szakértők igénybevételére vonatkozó szabályokat.

(14) Kívánatos, hogy a Bizottság a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok előírásain túlmenően meghatározzon további, a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő jogalanyok jogi és pénzügyi életképességének megítélésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is.

(15) Ebben az összefüggésben a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok szabályozzák többek között a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét, a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet, a Bizottság által követelt összegek behajtásának eljárásait, a szerződéskötési és a támogatási eljárásból való kizárást és a kapcsolódó szankciókat, valamint a Bizottság és a Számvevőszék által a Szerződés 160c. cikke alapján végzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat és helyszíni szemléket.

(16) Az egyes cselekvésekre létrehozandó megállapodásoknak a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokkal összhangban rendelkezniük kell a Bizottság vagy a Bizottság meghatalmazottja felügyelettel és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogköréről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által végzett helyszíni ellenőrzésekről.

(17) A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a hetedik keretprogram keretében végzett közvetett cselekvéseket, valamint magát a hetedik keretprogramot és annak egyedi programjait.

(18) A kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a résztvevők az alkalmasnak ítélt körben oltalmat biztosítsanak a cselekvések során létrehozott szellemi tulajdonnak, és felhasználják és terjesszék az eredményeket.

(19) A szellemi tulajdonjogok tulajdonosai jogainak tiszteletben tartásával ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők a kutatási munka végrehajtásához, illetve a kutatási munkából eredő ismeretek felhasználásához szükséges mértékben hozzáférhessenek az általuk a projekt rendelkezésére bocsátott információkhoz és a kutatási munkából eredő ismeretekhez.

(20) Megszűnik a hatodik keretprogramban egyes résztvevők számára előírt azon kötelezettség, hogy konzorciumi partnereikért pénzügyi felelősséget kell vállalniuk. Az esedékes összegek befizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok mértékétől függően a közösségi pénzügyi hozzájárulás egy része visszatartható a kötelezettségeiket nem teljesítő partnerek részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegek fedezésére. A kockázat elkerülését célzó mechanizmushoz a korábban a többi résztvevőért pénzügyi felelősség vállalására kötelezett résztvevők adnak hozzájárulást; ezt a hozzájárulást a Bizottság a kifizetések teljesítésekor visszatartja.

(21) A rendelet hatálya nem terjed ki a Szerződés 45–51. cikke alapján létrehozott közös vállalkozásoknak nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásra.

(22) A rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő elveket.

(23) A Közösség a költségvetési rendeletnek megfelelően többek között a következő módokon nyújthat pénzügyi támogatást:

(a) ajánlattételi felhívások alapján végrehajtott közbeszerzés útján, áruk vagy szolgáltatások szerződésben rögzített árán keresztül;

(b) támogatásokkal;

(c) szervezeteknek fizetett tagdíj révén;

(d) a 16. cikkben meghatározott független szakértők honoráriumán keresztül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezetBevezető rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza, hogy a vállalkozások, a kutatóközpontok, az egyetemek és egyéb jogalanyok milyen szabályok szerint vehetnek részt a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló [.../.../...] határozat II. mellékletének a) részében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével egy vagy több résztvevő által végrehajtott cselekvésekben (a továbbiakban: közvetett cselekvések).

A rendelet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) rendelkezéseivel összhangban meghatározza a hetedik keretprogram keretében végrehajtott közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályait is.

A hetedik keretprogram keretében végrehajtott kutatás eredményeire vonatkozóan a rendelet meghatározza az új ismeretek bármely arra alkalmas eszközzel történő közreadására vonatkozó szabályokat az új ismeretek védelmére irányuló eljárás érdekében történő közreadás kivételével, de beleértve a tetszőleges eszközzel történő közzétételt is (a továbbiakban: terjesztés).

A rendelet meghatározza az új ismereteknek a szóban forgó közvetett cselekvéstől eltérő kutatási tevékenységekben, termék vagy eljárás kifejlesztésében, létrehozásában és forgalomba hozatalában, illetőleg szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában történő közvetlen vagy közvetett hasznosítására (a továbbiakban: felhasználás) vonatkozó szabályokat is.

A rendelet meghatározza az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozó használati engedélyek és felhasználói jogok (a továbbiakban: hozzáférési jogok) szabályait is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályokban előírt fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

(1) „új ismeretek”: a cselekvésekből származó eredmények, ideértve az információkat is, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem. Az ilyen eredményekhez tartoznak a szerzői joggal; a formatervezési minták oltalmával; a szabadalmi jogokkal; a növényfajtákra vonatkozó jogokkal; vagy hasonló oltalmi formákkal kapcsolatos jogok;

(2) „háttérismeretek”: a támogatási megállapodáshoz való csatlakozást megelőzően a résztvevők birtokában lévő információk és az ilyen információkhoz kapcsolódó szerzői jogok és más szellemi tulajdonjogok, amelyekre vonatkozóan a résztvevők a támogatási megállapodáshoz való csatlakozást megelőzően nyújtottak be kérelmet, és amelyek szükségesek a közvetett cselekvés végrehajtásához vagy a közvetett cselekvés eredményeinek felhasználásához;

(3) „kutatóintézet”: olyan, gazdasági haszonszerzésre nem törekvő szervezet, amely elsődleges tevékenységként tudományos vagy műszaki kutatást végez;

(4) „harmadik ország”: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Közösségnek;

(5) „társult ország”: olyan harmadik ország, amely szerződő fele olyan, az Európai Atomenergia-közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében vagy amely alapján a kérdéses ország pénzügyi hozzájárulást ad a hetedik keretprogram egészéhez vagy egy részéhez;

(6) „nemzetközi szervezet”: az Európai Atomenergia-közösség kivételével bármely olyan kormányközi szervezet, amely a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, valamint az ilyen nemzetközi szervezet által létrehozott szakosodott ügynökség;

(7) „nemzetközi európai érdekszervezet”: nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége az Európai Közösség tagállama vagy társult ország, és amelynek elsődleges célkitűzése a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

(8) „államháztartási szerv”: bármely jogalany, amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezet;

(9) „KKV-k”: a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-án kelt szövegének értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások;

(10) „munkaprogram”: a Bizottság által valamely, a [.../.../...] határozat 2. cikke értelmében vett egyedi program végrehajtására elfogadott terv;

(11) „finanszírozási rendszerek”: a közvetett cselekvések közösségi finanszírozásának mechanizmusai a [.../.../...] határozat II. mellékletének a) része szerint;

(12) „társult jogalany”: olyan jogalany, amely társulási szerződést kötött az Európai Atomenergia-közösséggel.

3. cikk

Titoktartás

A támogatási megállapodásban, a kijelölési okmányban vagy a szerződésben megállapított feltételeknek megfelelően a Bizottság és a résztvevők a számukra bizalmasként megjelölt adatokat, ismereteket és dokumentumokat kötelesek bizalmasan kezelni.

II. fejezetRészvétel

4. cikk

Az e fejezetben meghatározott szabályok a IV. fejezetben a „fúziósenergia-kutatás” tématerületen folytatott tevékenységekre megállapított különös szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

1. szakaszMinimumfeltételek

5. CIKK

Általános elvek

(1) A valamely tagállamban, társult országban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások, egyetemek, kutatóközpontok és egyéb jogalanyok jogosultak részt venni közvetett cselekvésben, amennyiben az ebben a fejezetben megállapított minimumfeltételek teljesülnek, ideértve a 11. cikk alapján esetleg meghatározott feltételeket is.

A 6. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is kielégíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 1. és 2. cikkében kitűzött célok megvalósítását.

Jogalanynak minősül minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, a közösségi jog vagy a nemzetközi jog alapján alapított jogi személy, amely jogképes és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet.

(2) Természetes személy esetén a jogalany székhelyére történő hivatkozás a szokásos lakóhelyre történő hivatkozásként értendő.

(3) Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (a továbbiakban: KKK) a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokkal megegyező módon, velük azonos jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt a közvetett cselekvésekben.

6. cikk

Minimumfeltételek

(1) A közvetett cselekvésekre vonatkozó minimumfeltételek a következők:

(a) a cselekvésben legalább három olyan jogalanynak kell részt vennie, amelyek mindegyikének székhelye tagállamban vagy társult országban van, és amelyek közül egyiknek a székhelye sincs ugyanabban a tagállamban vagy társult államban, mint bármely másiké;

(b) a 7. cikk értelmében mindhárom jogalanynak függetlennek kell lennie egymástól.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából a KKK-t, a nemzetközi európai érdekszervezetet és a közösségi jog alapján létrehozott jogalanyt mint résztvevőt úgy kell tekinteni, hogy székhelye az ugyanazon cselekvés többi résztvevőjének székhelye szerinti tagállamoktól vagy társult országoktól eltérő tagállamban vagy társult országban van.

7. cikk

Függetlenség

(1) Két jogalany függetlennek tekintendő, ha egyik sem gyakorol közvetlen vagy közvetett ellenőrzést a másik felett, és a két jogalany nem áll ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából az ellenőrzés különösen a következő formák valamelyikét öltheti:

(a) a kérdéses jogalany esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50%-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

(b) a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetett vagy közvetlen birtoklása.

(3) A jogalanyok között fennálló következő viszonyok azonban önmagukban nem tekintendők ellenőrzésnek:

(a) a kibocsátott részvénytőke névértékének több mint 50 %-át vagy a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségét közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon állami befektetési társaság, intézményi befektető vagy kockázatitőke-társaság birtokolja;

(b) a kérdéses jogalanyok felett ugyanazon államháztartási szerv gyakorolja a tulajdonosi vagy a felügyeleti jogokat.

8. cikk

Koordinációs és támogatási cselekvések. A kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések

A koordinációs és támogatási cselekvésekben, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy jogalanynak kell részt vennie.

Az első bekezdés nem alkalmazandó a kutatási tevékenységek koordinálását végző cselekvésekre.

9. cikk

Egyetlen résztvevő

Ha a közvetett cselekvés minimumfeltételeit teljesítik olyan jogalanyok, amelyek együttesen egyetlen jogalanyt alkotnak, akkor ez utóbbi egyedüli résztvevője lehet közvetett cselekvésnek mindenkor, ha székhelye tagállamban vagy társult országban van.

10. cikk

Nemzetközi szervezetek és harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok

A jelen fejezetben előírt minimumfeltételek és az egyedi programokban vagy a vonatkozó munkaprogramokban lefektetett esetleges további feltételek teljesülése esetén a közvetett cselekvések nyitva állnak a nemzetközi szervezetek és a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok részvétele előtt.

11. cikk

További feltételek

A jelen fejezetben előírt minimumfeltételeken túlmenően az egyedi programok és a munkaprogramok további feltételeket írhatnak elő a résztvevők minimális számára vonatkozóan.

Az egyedi programok és a munkaprogramok a közvetett cselekvés jellegének és céljainak függvényében előírhatnak további feltételeket a résztvevők típusára és indokolt esetben székhelyére vonatkozóan is.

2. szakaszEljárások

1. ALSZAKASZ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

12. CIKK

Pályázati felhívás

(1) A Bizottság a vonatkozó egyedi programokban és munkaprogramokban meghatározott követelményekkel összhangban pályázati felhívásokat ad ki közvetett cselekvésekre.

A végrehajtási szabályokban előírt közzétételen túlmenően a Bizottság a pályázati felhívásokat a hetedik keretprogram internetes oldalain, egyedi információs csatornákon, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül teszi közzé.

(2) A pályázati felhívásban a Bizottság szükség esetén megjelöli, ha a pályázók nem kötelesek konzorciumi megállapodást kötni.

13. cikk

Kivételek

A Bizottság nem ír ki pályázati felhívást:

(a) a végrehajtási szabályokkal összhangban az egyedi programokban, vagy ha az egyedi program lehetővé teszi a munkaprogramokban kedvezményezettek megnevezését, a munkaprogramokban megnevezett jogalanyok által végrehajtandó koordinációs és támogatási cselekvésekre;

(b) a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó beszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvésekre;

(c) a független szakértők kijelölésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvésekre;

(d) egyéb olyan cselekvésekre, amelyek esetében ezt a költségvetési rendelet vagy a végrehajtási szabályok előírják.

2. alszakaszA pályázatok értékelése

14. CIKK

Értékelés, kiválasztás és a szerződés odaítélése

(1) A Bizottság a pályázati felhívásra beérkező pályázatokat az egyedi programban és a munkaprogramban előírt értékelési elvek, kiválasztási kritériumok, és szerződés-odaítélési kritériumok alapján értékeli.

A munkaprogram előírhat különös kritériumokat, és meghatározhatja a kritériumok alkalmazásának részletes szabályait.

(2) Nem választható ki az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg az egyedi programban, a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az ilyen pályázatok az értékelési, a kiválasztási és a szerződés-odaítélési eljárásokból bármikor kizárhatók.

(3) A pályázatokat az értékelés eredményei alapján kell kiválasztani.

15. cikk

A benyújtás, az értékelés, a kiválasztás és a szerződés-odaítélés eljárásai

(1) A Bizottság elfogadja és közzéteszi a pályázatok benyújtására vonatkozó eljárás, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és szerződés-odaítélési eljárások szabályait. Meghatározza különösen a pályázatok benyújtására vonatkozó kétlépcsős eljárás részletes szabályait, valamint a kétlépcsős értékelési eljárás szabályait.

(2) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős benyújtási eljárásról rendelkezik, akkor a második szakaszban csak azok a pályázók kapnak felhívást részletes pályázat benyújtására, amelyek pályázata kielégítette az első szakasz értékelési kritériumait.

(3) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős értékelési eljárásról rendelkezik, akkor az értékelés második szakaszában csak azok a pályázatok vesznek részt, amelyek néhány kritérium értékelése alapján az első szakaszban megfelelőnek bizonyultak.

(4) A Bizottság szabályokat fogad el és tesz közzé annak biztosítására, hogy a közvetett cselekvések résztvevői létezésének, jogállásának és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése következetes módon történjék.

16. cikk

Független szakértők kijelölése

(1) A Bizottság a hetedik keretprogramban és egyedi programjaiban előírt értékelés segítésére független szakértőket jelöl ki.

A 13. cikkben említett koordinációs és támogatási cselekvések esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli.

(2) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

A független szakértőket az alkalmas jelöltek jegyzékének összeállítása érdekében magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, illetve nemzeti kutatóintézetek, kutatási intézmények vagy vállalkozások részére kibocsátott felhívások alapján kell kiválasztani.

Ha szükségesnek ítéli meg, a Bizottság a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező személyt is felkérhet.

Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy független szakértői csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn.

(3) A független szakértő kijelölésekor a Bizottság megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy a szakértő részéről a véleményezésre szánt üggyel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(4) A Bizottság kijelölésiokmány-mintát (a továbbiakban: kijelölési okmány) fogad el, amely nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a szakértő részéről a kinevezéskor nem áll fenn összeférhetetlenség, valamint arról, hogy a szakértő vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot, ha a véleményezés vagy feladatai elvégzése során összeférhetetlenség merül fel. A Bizottság a Közösség nevében minden független szakértővel külön-külön hoz létre kijelölési okmányt.

(5) A Bizottság a megfelelő médiumok révén rendszeresen közzéteszi azon független szakértők jegyzékét, akik egy-egy egyedi programban közreműködtek.

3. alszakaszVégrehajtás és támogatási megállapodás

17. CIKK

Általános rendelkezések

(1) A résztvevők végrehajtják a közvetett cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtesznek. A közvetett cselekvés résztvevői a Közösség vonatkozásában együttesen és egyetemlegesen végzik a munkát.

(2) A Bizottság a 18. cikk (7) bekezdésében előírt minta alapján, az érintett finanszírozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével elkészíti a Közösség és a résztvevők közötti támogatási megállapodást.

(3) A résztvevők nem vállalhatnak a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlen kötelezettségeket.

(4) Ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit, a többi résztvevő ilyenkor is kiegészítő közösségi hozzájárulás nélkül köteles teljesíteni a támogatási megállapodást, kivéve akkor, ha a Bizottság ez alól kifejezetten felmentést ad.

(5) Ha egy cselekvés végrehajtása ellehetetlenül vagy a résztvevők a cselekvést nem hajtják végre, a Bizottság gondoskodik a cselekvés megszüntetéséről.

(6) A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság értesüljön minden olyan eseményről, amely hatással lehet a közvetett cselekvés végrehajtására vagy a Közösség érdekeire.

18. cikk

A támogatási megállapodás általános rendelkezései

(1) A támogatási megállapodás a [.../.../...] határozattal, e rendelettel, a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal, valamint a közösségi jog általános elveivel összhangban meghatározza a résztvevők Közösséggel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.

A támogatási megállapodás ugyanezen feltételekkel összhangban meghatározza azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a közvetett cselekvés végrehajtása során válnak résztvevővé.

(2) A támogatási megállapodás szükség szerint előírja, hogy a közösségi pénzügyi hozzájárulás mely része alapul a támogatható költségek megtérítésén, és mely része átalányfinanszírozáson (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegeken.

(3) A támogatási megállapodás meghatározza, hogy a konzorcium összetételében bekövetkező mely változások teszik szükségessé pályázati felhívás előzetes közzétételét.

(4) A támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők a kérdéses közvetett cselekvés végrehajtásáról rendszeres időközi jelentéseket bocsátanak a Bizottság rendelkezésére.

(5) A támogatási megállapodás szükség szerint előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell az új ismeretek tulajdonjogának harmadik félre történő átruházására irányuló esetleges szándékról.

(6) Ha a támogatási megállapodás a résztvevők számára olyan tevékenységek elvégzését írja elő, amelyek harmadik felek javát szolgálják, a résztvevők kötelesek ezt széles körben nyilvánosságra hozni, és a harmadik feleket átlátható, méltányos és részrehajlástól mentes módon beazonosítani, értékelni és kiválasztani. Ha a munkaprogram lehetővé teszi, a támogatási megállapodás előírhat kritériumokat e harmadik felek kiválasztására. A Bizottság a harmadik felek kiválasztásával szemben kifogási jogot tart fenn.

(7) A Bizottság e rendelettel összhangban támogatási megállapodás-mintát dolgoz ki.

(8) A támogatási megállapodás-mintának tükröznie kell a Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében[10] lefektetett elveket. A támogatásmegállapodás-mintának a szükségesnek ítélt mértékben ki kell terjednie az oktatással minden szinten fennálló szinergiákra; a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók közösségén kívül, a széles közvélemény részvételével folytatandó párbeszéd előmozdítására való készségre és képességre; a nők kutatásban történő részvételét és szerepét fokozó tevékenységekre; valamint a kutatás társadalmi-gazdasági vonatkozásaival foglalkozó tevékenységekre.

19. cikk

A hozzáférési jogokra, a felhasználásra és a terjesztésre vonatkozó rendelkezések

(1) Abban a terjedelemben, amelyben ez a rendelet ezeket a kötelezettségeket nem szabályozza, a támogatási megállapodásban elő kell írni az egyes résztvevők hozzáférési jogokkal, felhasználással és terjesztéssel összefüggő kötelezettségeit.

Ebből a célból a támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők kötelesek a Bizottságnak tervet benyújtani az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről.

(2) A támogatási megállapodás meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján a résztvevők kifogással élhetnek az új ismeretek felhasználásának és terjesztésének a Bizottság egyes, felhatalmazással rendelkező képviselői által történő technológiai ellenőrzésével szemben.

20. cikk

A megszűnésre vonatkozó rendelkezések

A támogatási megállapodásban elő kell írni a megállapodás teljes vagy részleges megszűnésének eseteit különösen e rendelet megsértésével, a teljesítés elmaradásával és a szerződésszegéssel összefüggésben, és meg kell határozni, milyen következményekkel jár a résztvevőkre nézve, ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit.

21. cikk

Különös rendelkezések

(1) A meglévő kutatási infrastruktúra és adott esetben az új kutatási infrastruktúra támogatását szolgáló közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodás tartalmazhat olyan, a titoktartásra, a nyilvánosságra, a hozzáférési jogokra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó különös rendelkezéseket, amelyek érinthetik az infrastruktúra felhasználóit.

(2) A kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodás tartalmazhat olyan, a titoktartásra, a hozzáférési jogokra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó különös rendelkezéseket, amelyek a cselekvés által kedvezményezett kutatókat érintik.

(3) A tagállamoknak a Szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekei érvényesítése érdekében a támogatási megállapodás szükség szerint különös rendelkezéseket tartalmazhat a titoktartásra, az információk bizalmasságára, a hozzáférési jogokra, az új ismeretek tulajdonjogának átruházására és az új ismeretek felhasználására vonatkozóan.

22. cikk

Aláírás és csatlakozás

A támogatási megállapodás a koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba.

A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott hozzá.

4. alszakaszKonzorcium

23. CIKK

Konzorciumi megállapodás

Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok megállapodást (a továbbiakban: konzorciumi megállapodást) kötelesek kötni a következő kérdések szabályozására:

(a) a konzorcium belső szervezete;

(b) a közösségi pénzügyi hozzájárulás elosztása;

(c) a terjesztés és a felhasználás kiegészítő szabályai, beleértve szükség szerint a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megállapodásokat is;

(d) a belső viták rendezésének módja.

24. cikk

Koordinátor

(1) A közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok a következő feladatoknak e rendelettel, a költségvetési rendelettel, a végrehajtási szabályokkal és a támogatási megállapodással összhangban történő ellátására koordinátort választanak maguk közül:

(a) annak biztosítása, hogy a támogatási megállapodásban megjelölt jogalanyok az abban foglaltaknak megfelelően eleget tesznek a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás alaki követelményeinek;

(b) a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvétele és szétosztása;

(c) a pénzügyi elszámolások rendben tartása, nyilvántartások vezetése, valamint a 35. cikkel összhangban a Bizottság tájékoztatása a közösségi pénzügyi hozzájárulás szétosztásáról;

(d) a résztvevők és a Bizottság között hatékony és korrekt párbeszéd biztosítása.

(2) A koordinátor személyét a támogatási megállapodásban meg kell jelölni.

Új koordinátor kijelöléséhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

25. cikk

A konzorcium változásai

(1) A közvetett cselekvés résztvevői javasolhatják új résztvevő felvételét vagy meglévő résztvevő eltávolítását.

(2) A folyamatban lévő cselekvéshez csatlakozó jogalany köteles csatlakozni a támogatási megállapodáshoz.

(3) Ha a támogatási megállapodás előírja, a konzorcium pályázati felhívást tesz közzé és ezt egyedi tájékoztató eszközökkel, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalain, szakmai sajtótermékekben és kiadványokban, valamint a tagállamok és a társult országok által a tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül széles körben terjeszti.

A konzorcium a pályázatokat a 14., illetve a 16. cikkben előírt elvek alapján az eredeti cselekvésre irányadó kritériumok szerint, a konzorcium által kijelölt független szakértők segítségével értékeli.

(4) A konzorcium az összetétel megváltozásáról értesíti a Bizottságot, amely az értesítéstől számított 45 napon belül kifogással élhet.

Ha az összetétel megváltoztatásával együtt a konzorcium a támogatási megállapodás más olyan módosításaira is javaslatot tesz, amelyek közvetlenül nem függnek össze az összetétel megváltoztatásával, akkor ezekhez a változtatásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

5. alszakaszA programok és a közvetett cselekvések ellenőrzése. Információszolgáltatás

26. CIKK

Ellenőrzés

A Bizottság a 18. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását.

A Bizottság ellenőrzi különösen a 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről benyújtott tervek végrehajtását. Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 16. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködését.

A Bizottság a 16. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködésével ellenőrzi a hetedik keretprogramot, egyedi programjait és szükség szerint a korábbi keretprogramokat. A Bizottság a 16. cikkel összhangban kijelölt független szakértőkből csoportokat állíthat fel a közösségi kutatáspolitika végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásra.

27. cikk

Tájékoztatás

(1) A Bizottság kérésre bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely, az egyes közvetett cselekvések keretében elvégzett tevékenységből eredő új ismerettel kapcsolatos, a Bizottság birtokában lévő hasznos információt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

(a) a kérdéses információ közpolitikai szempontból érdeklődésre tarthat számot;

(b) a résztvevők nem adtak alapos és elegendő indokot a kérdéses információ kiadásának megtagadására.

(2) Az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás semmilyen körülmények között nem jelenti a Bizottság vagy a résztvevők bármely jogának vagy kötelezettségének a tájékoztatás címzettjére történő átruházását.

A tájékoztatás címzettje ugyanakkor köteles a megkapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ennek hiányában ha a kérdéses információt a részvevők a bizalmasságra vonatkozó korlátozás nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére.

3. szakaszKözösségi pénzügyi hozzájárulás

1. ALSZAKASZ FINANSZÍROZÁSI JOGOSULTSÁG ÉS A TÁMOGATÁS FORMÁI

28. CIKK

Finanszírozási jogosultság

(1) Közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a közvetett cselekvésben részt vevő:

(a) bármely, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező vagy a közösségi jog alapján alapított jogalany;

(b) bármely nemzetközi európai érdekszervezet;

(2) A nemzetközi európai érdekszervezettől eltérő nemzetközi szervezet, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részvétele esetén akkor adható közösségi pénzügyi hozzájárulás, ha a következő feltételek legalább egyike teljesül:

(a) a hozzájárulás lehetőségéről az egyedi program vagy a vonatkozó munkaprogram rendelkezik;

(b) a hozzájárulás alapvető fontosságú a közvetett cselekvés végrehajtásához;

(c) a hozzájárulás lehetőségéről kétoldalú tudományos és technológiai megállapodás vagy a Közösség és a jogalany székhelye szerinti ország között fennálló bármely más egyezség rendelkezik.

29. cikk

A támogatás formái

(1) A hetedik keretprogram II. mellékletének (a) részében meghatározott támogatásokat megvalósító közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a támogatható költségek megtérítésén kell alapulnia.

A közösségi pénzügyi hozzájárulás öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással vagy átalányösszegekkel együttesen is alkalmazható. A közösségi pénzügyi hozzájárulás ösztöndíj vagy díj formájában is adható.

(2) A közösségi pénzügyi hozzájárulást a teljes közvetett cselekvés költségeire vetítve kell kiszámítani, azonban az egyes résztvevők által bejelentett költségek alapján kell elszámolni.

30. cikk

A támogatható költségek megtérítése

(1) A támogatáshoz a résztvevők társfinanszírozást kötelesek biztosítani.

A támogatható költségek megtérítésén alapuló közösségi pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget.

(2) A cselekvés végrehajtása után, a támogatás kifizetésekor figyelembe kell venni a bevételeket.

(3) A közvetett cselekvés végrehajtása során felmerülő költségek akkor minősülnek támogathatónak, ha megfelelnek valamennyi következő követelménynek:

(a) ténylegesek;

(b) a cselekvés időtartama alatt merültek fel, kivéve a zárójelentés költségeit, ha erről a támogatási megállapodás külön rendelkezik;

(c) megállapításuk a résztvevő rendes számviteli és gazdálkodási elvei és gyakorlata szerint történik, és kizárólag a közvetett cselekvés célkitűzéseinek és várt eredményeinek elérése érdekében, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveit szem előtt tartva kerültek felhasználásra;

(d) szerepelnek a résztvevő könyvelésében és kifizetésre kerültek; harmadik fél hozzájárulása esetén szerepelnek a harmadik fél könyvelésében;

(e) nem tartalmaznak nem támogatható költségeket, különösen azonosítható közvetett adókat (a hozzáadottérték-adót is ideértve), illetékeket, fizetendő kamatokat, lehetséges jövőbeni veszteségekre és díjakra képzett tartalékokat, árfolyamveszteségeket, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségeket, más közösségi projektben elszámolt, felmerült vagy megtérített költségeket, adósság- és adósságszolgálati terheket, túlzott vagy meggondolatlan kiadásokat és egyéb olyan költségeket, amelyek nem felelnek meg az a)–d) pont feltételeinek.

Az a) pont szempontjából átlagos személyi költségek akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a résztvevőnél alkalmazott gazdálkodási elveknek és számviteli gyakorlatnak, és nem térnek el jelentősen a tényleges költségektől.

31. cikk

Közvetlen támogatható költségek és közvetett támogatható költségek

(1) A támogatható költségeket a cselekvéshez közvetlenül társítható költségek (a továbbiakban: közvetlen támogatható költségek) és esetleg a cselekvéshez közvetlenül nem társítható, de a cselekvéshez társítható közvetlen támogatható költségekkel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek (a továbbiakban: közvetett támogatható költségek) alkotják.

(2) A közvetett támogatható költségek fedezésére a résztvevő választhat átalányfinanszírozást, amelynek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított összes közvetlen támogatható költségből kell meghatározni.

(3) A támogatási megállapodás – különösen koordinációs és támogatási cselekvések, valamint esetleg kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések esetében – a közvetett támogatható költségek megtérítését az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított közvetlen támogatható költségek meghatározott százalékára korlátozhatja.

32. cikk

A támogatás felső korlátja

(1) Kutatási és technológiafejlesztési tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti.

Az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, a kutatóintézetek és a KKV-k esetén azonban a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 75 %-át fedezheti.

(2) Demonstrációs tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti.

(3) Koordinációs és támogatási cselekvéssel, valamint kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvéssel támogatott tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti.

(4) A vezetéssel és a könyvvizsgálói igazolással összefüggésben, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott egyéb tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti.

Az első albekezdés alkalmazásában egyéb tevékenységnek minősül többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésektől eltérő cselekvésben végzett képzés, a koordináció, a hálózatok fenntartása és a terjesztés.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazása során a közösségi pénzügyi hozzájárulás meghatározásakor a támogatható költségek bevételekkel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(6) Az (1)–(5) bekezdés olyan közvetett cselekvésekre is értelemszerűen alkalmazandó, amelyek teljes egészében átalányösszeg vagy átalányfinanszírozás formájában részesülnek közösségi támogatásban.

33. cikk

A támogatható költségek jelentése és könyvvizsgálói hitelesítése

(1) A költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban, szükség szerint könyvvizsgálói igazolás kíséretében a Bizottságnak szabályos időközönként jelentést kell benyújtani a közvetett cselekvésekkel összefüggésben felmerülő támogatható költségekről, az előfinanszírozás kamatjövedelméről és a bevételekről.

A jelentésben meg kell jelölni és a cselekvés végeztével igazolással meg kell erősíteni, ha a kérdéses cselekvéshez kapcsolódik társfinanszírozás.

(2) Az államháztartási szervek, a kutatóintézetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények az (1) bekezdésben említett könyvvizsgálói igazolást arra jogosult köztisztviselővel is elkészíttethetik.

34. cikk

Kiválósági hálózatok

(1) Ha a munkaprogram másként nem rendelkezik, a kiválósági hálózatoknak nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulást átalányösszeg formájában kell biztosítani, amelynek nagyságát a kiválósági hálózatban közreműködő kutatók száma és a cselekvés időtartama alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés alapján kifizetendő átalányösszeg kiszámításához évente és kutatónként 23 500 EUR egységösszeget kell figyelembe venni.

Az egységösszeget a Bizottság a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban kiigazíthatja.

(3) A munkaprogramban elő kell írni az (1) bekezdés alapján nyújtandó átalányösszeg legnagyobb összegének kiszámításához legfeljebb figyelembe vehető résztvevő- és – szükség esetén – kutatószámot. A kiválósági hálózatban ugyanakkor szükség szerint a pénzügyi hozzájárulás összegének meghatározásakor figyelembe vettnél több résztvevő is részt vehet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átalányösszeget részletekben kell kifizetni.

A részleteket a közös tevékenységi program végrehajtásában elért előrehaladás szerint, a kutatási erőforrások és kapacitások integráltságának a konzorciummal közösen megállapított és a támogatási megállapodásban előírt mutatók segítségével történő mérése alapján kell folyósítani.

2. alszakaszKifizetés, szétosztás, visszakövetelés és garanciák

35. CIKK

Kifizetés és szétosztás

(1) A közösségi pénzügyi hozzájárulást a résztvevőknek a koordinátoron keresztül kell kifizetni.

(2) A koordinátor olyan nyilvántartást vezet, amelyből bármikor megállapítható, hogy a közösségi finanszírozásból mely résztvevő mekkora részt kapott.

A koordinátor ezt az információt kérésre közli a Bizottsággal.

36. cikk

Visszakövetelés

A Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban határozatot hozhat pénzeszközök visszaköveteléséről.

37. cikk

Kockázatok fedezésére visszatartott összegek

(1) A visszakövetelt összegek befizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok mértékétől függően a Bizottság a közvetett cselekvés egyes résztvevőinek előirányzott közösségi pénzügyi hozzájárulás egy kis százalékának megfelelő összeget visszatarthat a közvetett cselekvésben részt vevő, kötelezettségeiket nem teljesítő jogalanyok részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegek fedezésére.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

(a) az államháztartási szervekre, a közvetett cselekvés azon résztvevőire, amelyek részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállalt, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézményekre;

(b) a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések résztvevőire.

Az (a) és (b) pontban felsorolt valamennyi résztvevő csak saját tartozásaiért felel.

(3) A visszatartott összegek a költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdése értelmében a hetedik keretprogramhoz rendelt bevételnek minősülnek.

(4) A keretprogram végén fel kell mérni a fennálló kockázatok fedezéséhez szükséges összeget. Az ezen összeget meghaladó összegeket előirányzott bevételként vissza kell téríteni a keretprogramnak.

III. fejezetTerjesztés, felhasználás és hozzáférési jogok

38. cikk

Az e fejezetben meghatározott szabályok az e rendelet IV. fejezetében a „fúziósenergia-kutatás” tématerületen folytatott tevékenységekre megállapított különös szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

1. szakaszÚj ismeretek

1. ALSZAKASZ TULAJDONJOG

39. CIKK

Az új ismeretek tulajdonjoga

(1) Az új ismeretek a Bizottság tulajdonát képezik:

(a) a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó beszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvések esetén;

(b) a független szakértőkkel kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvések esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közvetett cselekvésektől eltérő közvetett cselekvések keretén belül végzett munka végrehajtásából származó új ismeretek azon résztvevők tulajdonát képezik, amelyek elvégezték az ezen ismereteket eredményező munkát.

(3) Ha egy résztvevő alkalmazottja vagy egyéb, számára munkát végző személy jogosult igényt tartani az új ismeretekkel kapcsolatos jogokra, a résztvevőnek biztosítania kell, hogy ezek a jogok a támogatási megállapodásban előírt kötelezettségekkel összeegyeztethető módon gyakorolhatók legyenek.

40. cikk

Az új ismeretek közös tulajdona

(1) Ha az új ismeretek több résztvevő közösen végzett munkájából származnak, és a munka egy-egy résztvevőre eső részét nem lehet meghatározni, akkor az érintett résztvevők ezen új ismeretek tekintetében közös tulajdonnal rendelkeznek.

(2) Ha az ilyen közös tulajdonjog gyakorlásának megosztására és feltételeire vonatkozóan nem kötöttek közös tulajdoni megállapodást, akkor a közös tulajdonnal rendelkező jogalanyok mindegyike jogosult harmadik félnek a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni a következő feltételekkel:

(a) a közös tulajdonban érintett többi jogalanyt előzetesen értesíteni kell;

(b) a közös tulajdonban érintett többi jogalanynak ésszerű és méltányos ellentételezést kell adni.

41. cikk

Új ismeretek átruházása

(1) Ha egy résztvevő az új ismeretek tulajdonjogát másra átruházza, a támogatási megállapodással összhangban az új tulajdonosnak kötelezettségeit – különösen a hozzáférési jogok biztosítására, a terjesztésre és a felhasználásra vonatkozókat – is át kell adnia.

(2) Titoktartási kötelezettsége függvényében, ha egy résztvevőnek hozzáférési jogokat is át kell adnia, akkor erről előzetesen köteles értesíteni az adott cselekvés többi résztvevőjét, és egyúttal az új ismeretek új tulajdonosára vonatkozóan köteles átadni a többi résztvevőnek valamennyi, a támogatási megállapodás alapján őket megillető jogok gyakorolásához szükséges információt is.

A többi résztvevő ugyanakkor írásos megállapodásban lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha egy adott résztvevő tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre átruházza.

(3) A (2) bekezdés első albekezdésében előírt értesítést követően a többi résztvevő kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben azon az alapon, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná hozzáférési jogaikat.

Ha a többi résztvevő igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná jogaikat, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett résztvevők megállapodásra nem jutnak.

(4) A támogatási megállapodás szükség szerint többletkövetelményként előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell használati jogok harmadik félnek történő megadására vagy a tulajdonjog harmadik félre történő átruházására irányuló esetleges szándékról.

42. cikk

Az európai versenyképesség megőrzése, a tagállamok védelmi érdeke és etikai elvek

A Bizottság kifogással élhet a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részére történően az új ismeretek tulajdonjogának átruházásával vagy az új ismeretekre vonatkozó használati engedély megadásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek vagy a tagállamoknak a Szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeinek, illetőleg etikai elvekkel összeegyeztethetetlen. Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása vagy a használati engedély megadása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket.

2. alszakaszOltalom, közzététel, terjesztés és felhasználás

43. CIKK

Az új ismeretek oltalma

(1) Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas új ismeretek tulajdonosa a vonatkozó jogszabályokkal összhangban köteles gondoskodni az új ismeretek megfelelő és hatékony oltalmáról, és ennek során köteles megfelelően figyelembe venni az érintett közvetett cselekvés résztvevőinek jogos érdekeit, ezen belül különösen üzleti érdekeit.

Ha egy résztvevő jogos érdekére hivatkozik, akkor bármely időpontban ki kell tudnia mutatni, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne.

(2) Ha az új ismeretek tulajdonosa nem gondoskodik a tulajdonában lévő új ismeretek védelméről, és a 41. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem ruházza át másra az új ismereteket, akkor a Bizottság értesítéséig nem kerülhet sor terjesztésre.

A Bizottság az érintett résztvevő egyetértésével ilyen esetekben átveheti a szóban forgó új ismeretek tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. Az érintett résztvevő csak akkor utasíthatja vissza egyetértése megadását, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének.

44. cikk

A közösségi pénzügyi támogatás megjelölése

Az új ismeretekkel kapcsolatban megjelenő minden kiadványban, minden, a résztvevők által vagy nevében benyújtott szabadalmi bejelentésben és minden egyéb terjesztés során hivatkozni kell arra, hogy a szóban forgó új ismeretek közösségi pénzügyi támogatás segítségével jöttek létre.

E hivatkozás feltételeit a támogatási megállapodásban kell megállapítani.

45. cikk

Felhasználás és terjesztés

(1) A résztvevők kötelesek a tulajdonukban lévő új ismereteket felhasználni vagy gondoskodni azok felhasználásáról.

(2) Az egyes résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tulajdonukban lévő új ismeretek terjesztése a lehetőségekhez képest minél gyorsabban történjék. Ennek elmaradása esetén a Bizottság a Szerződés 12. cikkének megfelelően jogosult terjeszteni az új ismereteket.

(3) A terjesztést a szellemi tulajdonjogokra, a titoktartásra, az új ismeretek tulajdonosának jogos érdekeire és a tagállamoknak a Szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeire tekintettel kell végezni.

(4) A terjesztésre irányuló egyes tevékenységekről előzetesen értesíteni kell a többi érintett résztvevőt.

Az értesítést követően bármely érintett résztvevő kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új ismeretekhez fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében.

2. szakasz HOZZÁFÉRÉSI JOGOK A HÁTTÉRISMERETEKHEZ ÉS AZ ÚJ ISMERETEKHEZ

46. CIKK

Háttérismeretek

A résztvevők írásos megállapodásban meghatározhatják, mely háttérismeretekre van szükség a közvetett cselekvéshez, és adott esetben kizárhatnak bizonyos háttérismereteket.

47. cikk

Alapelvek

(1) A hozzáférési jogokra vonatkozó igényeket írásban kell beadni.

(2) Az új ismeretek vagy a háttérismeretek tulajdonosának beleegyezése nélkül a hozzáférési jogok nem jogosítanak használati engedély kiadására.

(3) Az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozóan kizárólagos felhasználási jog úgy adható, ha az összes többi résztvevő írásban lemond a kérdéses ismeretekre vonatkozó hozzáférési jogairól.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés sérelme nélkül a résztvevőknek vagy harmadik feleknek új ismeretek vagy háttérismeretek tekintetében hozzáférési jogokat biztosító megállapodásnak gondoskodnia kell arról, hogy fennmaradjon a többi résztvevő hozzáférési jogának lehetősége.

(5) Egy adott cselekvés résztvevői mihamarabb kötelesek tájékoztatni egymást minden, a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési jogok biztosítását érintő korlátozásról, valamint minden egyéb olyan korlátozásról, amely lényegesen befolyásolhatja a hozzáférési jogok biztosítását.

(6) Ha egy közvetett cselekvésben valamely résztvevő részvétele megszűnik, az semmilyen módon nem érinti a kérdéses résztvevő arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a támogatási megállapodásban meghatározott előírások és feltételek szerint hozzáférési jogokat biztosítson az adott cselekvés többi résztvevője számára.

48. cikk

Közvetett cselekvés végrehajtását szolgáló hozzáférési jogok

(1) Az új ismeretekre vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van.

Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2) A háttérismeretekre vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jog biztosítására.

Ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes résztvevő eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

49. cikk

A felhasználást szolgáló hozzáférési jogok

(1) Ha saját új ismereteik felhasználásához szükséges, a közvetett cselekvés résztvevőit megilletik az új ismeretekhez való hozzáférési jogok.

Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2) Ha saját új ismereteik felhasználásához szükséges, a közvetett cselekvés résztvevőit megilletik a háttérismeretekhez való hozzáférési jogok, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jogok biztosítására.

Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján biztosítandó hozzáférési jogokra legkésőbb egy évvel a következő események valamelyikét követően nyújtható be igény:

(a) a közvetett cselekvés vége;

(b) a kérdéses háttérismeretek vagy új ismeretek tulajdonosa részvételének megszűnése.

Az érintett résztvevők megállapodhatnak eltérő időkorlát alkalmazásában.

IV. fejezet A „fúziósenerg ia-kutatás” tématerületen folytatott tevékenységekben való részvétel különös szabályai

50. cikk

Hatály

E fejezet szabályai az egyedi programban meghatározott „fúziósenergia-kutatás” tématerületen végzett tevékenységekre alkalmazandók. Ha az e fejezetben előírt szabályok és a II. és a III. fejezet előírásai eltérően rendelkeznek, akkor az e fejezetben előírt szabályokat kell alkalmazni.

51. cikk

A fúziósenergia-kutatás végrehajtása

A „fúziósenergia-kutatás” tématerületen folytatott tevékenységek végrehajthatók a következő keretekben meghatározott terjesztési és felhasználási szabályok és eljárások alapján:

(a) az egyrészről a Közösség, másrészről a tagállamok vagy a társult harmadik államok vagy a tagállamokban vagy a társult harmadik államokban működő jogalanyok között létrejött társulási szerződések;

(b) az egyrészről a Közösség, másrészről a tagállamokban és a társult államokban lévő vagy azok nevében eljáró szervezetek között létrejött európai fúziós fejlesztési megállapodás (EFDA);

(c) az ITER európai közös vállalkozás, a Szerződés II. címének 5. fejezete alapján;

(d) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy az e megállapodások alapján esetleg létrehozott jogalanyok, különösen az ITER-megállapodás;

(e) bármely más, a Közösség és a társult szervezetek között létrejött többoldalú megállapodás, különösen a személyzet mobilitásáról szóló megállapodás;

(f) a fúziós energia kutatásának előmozdítása és a fúziós energia kutatásához történő hozzájárulás érdekében a társulási szerződéssel nem rendelkező tagállamok vagy a hetedik keretprogramhoz társult, de társulási szerződéssel nem rendelkező országok szerveinek részvételével létrehozott költségmegosztáson alapuló cselekvések.

52. cikk

Közösségi pénzügyi hozzájárulás

(1) Az 51. cikk (a) pontjában említett társulási szerződésekben és az 51. cikk (f) pontjában említett költségmegosztáson alapuló cselekvésekben meg kell határozni a hozzájuk tartozó tevékenységekhez nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályait.

A hetedik keretprogram időtartama alatt a közösségi pénzügyi hozzájárulás éves normatívája nem haladhatja meg a 20 %-ot.

(2) Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi program 7. cikkének (2) bekezdése alapján a fúziós program céljaira létrehozott tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság finanszírozhatja:

(a) a társulási szerződések keretében, 40%-ot nem meghaladó mértékben: a társult jogalanyok részvételével működő olyan konkrét együttműködésen alapuló projektek kiadásait, amelyeket a tanácsadó bizottság elsőbbségi támogatásra javasolt és a Bizottság jóváhagyott; az elsőbbségi támogatást elsősorban az ITER/DEMO szempontjából fontos tevékenységekre kell összpontosítani, kivéve a korábbi keretprogramok során már elsőbbségi bánásmódban részesített projektek esetében;

(b) az európai fúziós fejlesztési megállapodás alapján (a beszerzéseket is beleértve) vagy az 51. cikk (c) pontjában említett közös vállalkozás keretében végrehajtott cselekvéseket;

(c) a személyzet mobilitásáról szóló megállapodás keretében végrehajtott cselekvéseket.

(3) A (2) bekezdés (a) vagy (b) pontja alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülő projektek és cselekvések esetében az 51. cikk (a) és (b) pontjában említett valamennyi jogalany jogosult részt venni az érintett berendezésen végzett kísérletekben.

(4) Az 51. cikk (d) pontjában említett nemzetközi együttműködési megállapodások valamelyikének keretén belül végzett cselekvésekhez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulást a megállapodásban rögzített feltételekkel összhangban kell meghatározni vagy a megállapodás alapján létrehozott jogalanynak kell meghatároznia. A megállapodásban való részvétel és a megállapodásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás tekintetében a Közösség bármely arra alkalmas jogalanyon keresztül eljárhat.

V. fejezetZáró rendelkezések

53. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL C […]., […]., […]. o.

[2] HL C […]., […]., […]. o.

[3] HL C […]., […]., […]. o.

[4] HL C […]., […]., […]. o.

[5] HL C […]., […]., […]. o.

[6] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[7] HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Az 1261/2005/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

[8] Jelenleg: A kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszere (HL C 45., 1996.2.17., 5. o.)

[9] HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

[10] HL L 75., 2005.3.22., 67. o.