52006DC0672

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 8.11.2006

COM(2006) 672 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI KERET A 2008 ÉS 2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

ELőCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI KERET A 2008 ÉS 2010 KÖZÖTTI IDőSZAKRA

Bevezetés

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló új pénzügyi keretre való felkészülés részeként a Bizottság 2004 szeptemberében új előcsatlakozási támogatási eszközre (IPA) nyújtott be javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az IPA-ról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendeletet 2006. július 17-én fogadták el.

Az IPA célzott segítséget kíván nyújtani azon országoknak, amelyek EU-tagságra jelöltek vagy valószínűleg jelöltek lesznek. Annak érdekében, hogy az egyes országok célkitűzéseit a lehető leghatékonyabb módon sikerüljön elérni, az IPA-t a következő öt különböző alkotóelemre osztották: átmeneti támogatás és intézményfejlesztés; határokon átnyúló együttműködés; regionális fejlesztés; humánerőforrás-fejlesztés és vidékfejlesztés. A tagjelölt országok számára az adott alkotóelemek közül a regionális, a humánerőforrás-fejlesztési és a vidékfejlesztési intézkedések lesznek hozzáférhetők, amelyeket annak érdekében alakítottak ki, hogy előkészítsék az EU kohéziós és mezőgazdasági politikájának csatlakozás utáni végrehajtását. E célból az adott országnak rendelkeznie kell azon szükséges igazgatási kapacitással és struktúrákkal, amelyek révén felelősséget tud vállalni a támogatás lebonyolításáért. A lehetséges tagjelölt országok esetében ezen intézkedéseket az átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelemen keresztül hajtják majd végre.

Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) vonatkozásában a többéves indikatív pénzügyi keretet úgy alakították ki, hogy információt nyújtson a Bizottság által az 1805/2006/EK IPA-rendelet 5. cikkével összhangban javasolt, átfogó IPA-keret indikatív lebontásáról. Ez kapcsolódási pontként működik a bővítési csomag politikai kerete és a költségvetési eljárás között. Az egyes kedvezményezett országokra létrehozott többéves indikatív tervezési dokumentum – amely révén az adott ország számára az előcsatlakozási támogatást nyújtják – figyelembe veszi majd a többéves indikatív pénzügyi keretben javasolt indikatív lebontást.

A többéves indikatív pénzügyi keret alapja a hároméves gördülő programozási ciklus. Rendes körülmények között a többéves indikatív pénzügyi keret az n., n+1. és n+2. évre vonatkozóan az n–2. év utolsó negyedévében jelenik majd meg a bővítési csomag részeként, figyelembe véve a pénzügyi keretet és megjelenítve a csomagban magában meghatározott politikai prioritások javasolt pénzügyi megvalósítását.

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló új pénzügyi keret vonatkozásában a megállapodás késedelmes létrejötte és az IPA-rendelet szintén késedelmes elfogadása miatt nem lehetett a 2007 és 2009 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keretet e határidőre beterjeszteni. Így a jelen többéves indikatív pénzügyi keret – amely a 2008 és 2010 közötti időszakot fedi le – az IPA első ilyen pénzügyi kerete, továbbá megerősíti azon 2007. évi adatokat, amelyeket a Bizottság a Tanács és a Parlament számára a 2007. évi előzetes költségvetés-tervezetben adott meg. Országonként és alkotóelemenként tünteti fel az előcsatlakozási támogatás keretéből juttatott összegeket, mutatja továbbá a regionális és horizontális programok kereteit és a kiadások támogatására kihelyezett összegeket.

Politikai és stratégiai keret

Az előcsatlakozás általános politikai prioritásait az európai és csatlakozási partnerségek keretében, az éves országjelentésekben, valamint a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek minden évben benyújtott bővítési csomagban található bővítési stratégiai dokumentumban határozzák meg.

E többéves indikatív pénzügyi keretet a 2006. évi bővítési csomag alapján alkották meg. Az általános politikai hátteret az adja, hogy Törökországgal és Horvátországgal 2005 októberében megkezdődtek a tárgyalások, továbbá hogy döntés született a tagjelölt ország státuszának Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számára történő megadásáról, valamint hogy tudatában vagyunk annak, a nyugat-balkáni térség többi országa is lehetséges tagjelölt az Európai Unió számára.

A nyugat-balkáni térség különösen nagy kihívást jelent az EU számára. A bővítési politikának bizonyítania kell, hogy gyenge államokból és megosztott társadalmakból álló régiókban is képes véghezvinni az átalakulást. Az EU-ba való esetleges integrációt kilátásba helyező hiteles politika létfontosságú ahhoz, hogy az ezen országokban megindult reformok megtartsák irányukat. Ugyanakkor az is tisztán látható, hogy ezen országok csak akkor csatlakozhatnak az EU-hoz, ha a kritériumokat maradéktalanul teljesítették.

Országok nagyobb csoportját egyidejűleg érintő további bővítés nem szerepel az EU tervei között. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások sorozata időigényes folyamat. A nyugat-balkáni térségben található kisebb országok más és más állomásnál tartanak az Európai Unióhoz vezető úton. Az új tagok zökkenőmentes beilleszkedése érdekében a további bővítések ütemét az diktálja majd, hogy az egyes országok milyen teljesítményt tudnak felmutatni a szigorú előírások teljesítése terén. Az EU a tagságot politikai és gazdasági feltételekhez köti, megállapított továbbá az EU jogszabályainak és szakpolitikáinak végrehajtását és érvényesítését célzó, a tagsággal és az igazgatási kapacitással járó kötelezettségekkel kapcsolatos kritériumokat is.

Az Unióval fenntartott kapcsolatok terén a következő lépés megtételének lehetősége ösztönzőleg hat az országok számára abban, hogy folytassák az átalakulást, és elfogadják az Unió előírásait és értékeit. Már maga a tagság felé vezető út is értékeket hordoz, még akkor is, ha a csatlakozásra csak évek múltán kerül sor. Ez az út gyakran nehéz, ezért az EU számára rendkívül fontos, hogy a folyamat teljes ideje alatt aktív legyen, és megőrizze elkötelezettségét annak kimenetele iránt.

Stratégiai pénzügyi programozás

1. Pénzeszközök elosztása az országok között

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokat követően a Bizottság legalább annak teljesítését vállalta, hogy egyetlen kedvezményezett ország sem kap 2007-ben kevesebb támogatást, mint amennyit 2006-ban kapott. Ez szolgált tehát a számítások alapjául. Ezenfelül döntés született arról is, hogy Bosznia és Hercegovina, valamint Albánia ne kapjon kevesebb támogatást, mint amennyit átlagosan évente egyenként kaptak 2004 és 2006 között. Ez azt tükrözi, hogy ezen évek támogatását előre, már 2004-ben meghatározták.

A szükségletek és hatások becsléseként a fejenkénti juttatásokat a múltban előre megadták. Ezen intézkedéssel szemben a nyugat-balkáni térség egyes országai el fogják érni legalább a CARDS keretein belül 2004–2006-ban kapott, 23 eurós fejenkénti átlagot.

Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság mint tagjelölt országok számára 2008-ra (2004-es árakon számított) fejenként több mint 30 eurós szintet irányoztak elő.

Törökország esetében – az ország méretét és felvevőképességét figyelembe véve – a támogatás fokozatosan növekszik a 2007 és 2013 közötti időszakban.

Az egyes országok szükségleteit és felvevőképességét az elosztási folyamat során mérlegelték.

2. Pénzeszközök elosztása az alkotóelemek között

A pénzeszközök alkotóelemek közötti elosztásának kiszámításához a tagjelölt országok esetében a kiindulópont azon elosztás vizsgálata volt, amelyet a hasonló tevékenységek között a múltban a Phare, az ISPA és a SAPARD keretein belül alkalmaztak. Ebből kiindulva kellő figyelmet fordítottak a jelenlegi tagjelölt országok igazgatási rendszereinek felkészültségére, valamint a II. alkotóelem – azaz a tagállamokkal való határokon átnyúló együttműködés – finanszírozására irányuló igényre, hogy az megegyezzen az 1b. fejezetben az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) juttatott finanszírozás összegével.

A számadatok ismertetése

A következő táblázatban a fenti adatok jelenlegi árakon és millió euróban kifejezve találhatók meg. Országonként és alkotóelemenként, valamint regionális és több országra kiterjedő programokra és támogatási kiadásokra lebontva mutatja ki a juttatásokat. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a Koszovónak szánt pénzeszközöket[1] külön mutatják ki, és e pénzeszközök önálló többéves indikatív tervezési dokumentum központi részét képezik majd.

a) Támogatási kiadások

Az IPA-pénzeszközök végrehajtásához szükséges támogatás mellett a támogatási kiadásoknak fedezniük kell az előző, benne a Bulgária és Románia részére juttatott előcsatlakozási finanszírozás fokozatos megszüntetését is.

b) Regionális és horizontális programok kerete

A regionális és több országra kiterjedő program olyan fellépéseket ölel majd fel, amelyek hasonlóak a CARDS, vagy a Phare több országot felölelő keretében, vagy a Törökország számára nyújtott előcsatlakozási eszközök alapján szervezett regionális programhoz. A finanszírozás szintje mindkét típusú fellépést lehetővé teszi. A nemzetközi pénzügyi intézmények 2006 óta fokozódó mértékben vesznek részt az előcsatlakozásban, ideértve az energiahatékonyság új eszközében való részvételt is. A számadatok tükrözik az ilyen programokra irányuló, egyre növekvő igényt. Az átmeneti polgári közigazgatás fokozatos leépítését szintén ebből a keretből kell finanszírozni. Az e keretből finanszírozott programok nemzeti programokat egészítenek majd ki, és csak akkor lesznek támogathatók, ha az előcsatlakozási folyamathoz hozzáadott értéket tudnak nyújtani.

Többéves indikatív pénzügyi keret:

az előcsatlakozási támogatási eszköz keretének lebontása

a 2008 és 2010 közötti időszakra , országonként és alkotóelemenként

Ország | Alkotóelem | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |

TÖRÖKORSZÁG | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 252.2 | 250.2 | 233.2 | 211.3 |

Határokon átnyúló együttműködés | 6.6 | 8.8 | 9.4 | 9.6 |

Regionális fejlesztés | 167.5 | 173.8 | 182.7 | 238.1 |

Humánerőforrás-fejlesztés | 50.2 | 52.9 | 55.6 | 63.4 |

Vidékfejlesztés | 20.7 | 53.0 | 85.5 | 131.3 |

Összesen | 497.2 | 538.7 | 566.4 | 653.7 |

HORVÁTORSZÁG | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 47.6 | 45.4 | 45.6 | 39.5 |

Határokon átnyúló együttműködés | 9.7 | 14.7 | 15.9 | 16.2 |

Regionális fejlesztés | 44.6 | 47.6 | 49.7 | 56.8 |

Humánerőforrás-fejlesztés | 11.1 | 12.7 | 14.2 | 15.7 |

Vidékfejlesztés | 25.5 | 25.6 | 25.8 | 26.0 |

Összesen | 138.5 | 146.0 | 151.2 | 154.2 |

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 41.6 | 39.9 | 38.1 | 36.3 |

Határokon átnyúló együttműködés | 4.2 | 5.3 | 5.6 | 5.7 |

Regionális fejlesztés | 7.4 | 12.3 | 20.8 | 29.4 |

Humánerőforrás-fejlesztés | 3.2 | 6.0 | 7.1 | 8.4 |

Vidékfejlesztés | 2.1 | 6.7 | 10.2 | 12.5 |

Összesen | 58.5 | 70.2 | 81.8 | 92.3 |

SZERBIA | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 178.5 | 179.4 | 182.6 | 186.2 |

Határokon átnyúló együttműködés | 8.2 | 11.5 | 12.2 | 12.5 |

Összesen | 186.7 | 190.9 | 194.8 | 198.7 |

MONTENEGRÓ | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 27.5 | 28.1 | 28.6 | 29.2 |

Határokon átnyúló együttműködés | 3.9 | 4.5 | 4.7 | 4.8 |

Összesen | 31.4 | 32.6 | 33.3 | 34.0 |

KOSZOVÓ | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 60.7 | 62.0 | 63.3 | 64.5 |

Határokon átnyúló együttműködés | 2.6 | 2.7 | 2.8 | 2.8 |

Összesen | 63.3 | 64.7 | 66.1 | 67.3 |

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 58.1 | 69.9 | 83.9 | 100.7 |

Határokon átnyúló együttműködés | 4.0 | 4.9 | 5.2 | 5.3 |

Összesen | 62.1 | 74.8 | 89.1 | 106.0 |

ALBÁNIA | Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés | 54.3 | 61.1 | 70.9 | 82.7 |

Határokon átnyúló együttműködés | 6.7 | 9.6 | 10.3 | 10.5 |

Összesen | 61.0 | 70.7 | 81.2 | 93.2 |

Országprogramok összesen | 1098.7 | 1188.6 | 1263.9 | 1399.4 |

Regionális és horizontális programok | 100.7 | 140.7 | 160.0 | 157.7 |

IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK | 55.8 | 54.0 | 56.5 | 64.6 |

MINDÖSSZESEN | 1255.2 | 1383.3 | 1480.4 | 1621.7 |

A számadatok millió euróban, jelenlegi árakon vannak megadva.

[1] Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában meghatározottak szerint és a 2004/520/EK (2006/56/EK) határozatot hatályon kívül helyezve.