30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/1

—

közös európai migrációs politika elfogadását ajánlja, amely jobb együttműködést és koordinációt tesz lehetővé a tagállamok és a harmadik országok között,

—

sürgeti a kifejezetten a komolyabb bevándorlási célpontként azonosított területekre és a bevándorlók tömeges érkezése által leterhelt tranzitzónákra – pl. Ceuta, Melilla, a Kanári-szigetek, Málta, Lampedusa és általában Dél-Olaszország – irányuló pénzügyi eszköz azonnal létrehozását – ezekben a térségekben a bevándorlók tömeges érkezése különösen súlyos problémát okoz,

—

az emberkereskedelem és az azt lebonyolító maffiák felszámolásához szükséges összes intézkedés elfogadását javasolja, és kéri, hogy ezt emeljék az uniós prioritások rangjára, és biztosítsák számára a megfelelő pénzügyi eszközöket. Az illegális bevándorlás kiküszöbölése és az azt előmozdító rejtett gazdaság elleni küzdelem alapvető feladatok,

—

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatoknak egyrészt a származási országokkal fenntartott kapcsolatokból származó tapasztalataik révén, másrészt a bevándorlók beilleszkedését célzó, elsősorban egészségügyi (ez képviseli a közkiadások legnagyobb részét), lakhatási, oktatási és foglalkoztatási intézkedéseik révén betöltött fontos szerepét,

—

javasolja, hogy hozzanak létre a bevándorlással kapcsolatos vélemények nyomon követését szolgáló mechanizmust, amelynek célja az lenne, hogy az alkotmányos ügyekkel foglalkozó szakbizottság elnöke vagy adott esetben az előadók révén biztosítsa az RB képviseletét az Európai Bizottság idevonatkozó kezdeményezéseiben. Ez a mechanizmus lehetővé tenné, hogy az RB tevékenyen részt vegyen a jogalkotási folyamat különböző fázisaiban: a) a jogalkotás előtti fázisban (konzultáció érdekelt félként, hatásvizsgálat); b) a politika értékelésének fázisában (éves jelentések a migrációról és az integrációról, éves integrációs fórum)

(1)

Európa történelme legsúlyosabb migrációs válságát éli át; és figyelembe véve, hogy a migránsok végső célja az, hogy bejussanak Európa területére, és így mindez nem csupán a bevándorlókat elsősorban fogadó tagállamok és térségek helyi problémája, hanem az egész EU, a tagállamok és a migránsok származási és tranzitországainak átfogó perspektívájából kell rá tekinteni, mivel ezeknek együtt kell válaszolniuk a migrációs hullámok – ideértve az EU-n belüli migrációt is – által nap mint nap állított új kihívásokra; továbbá mivel az Európai Tanács által 2004 novemberében elfogadott hágai program már rendelkezik egy közös bevándorlási politika megteremtését célzó munkaprogramról, és azt az Unió prioritásaként határozza meg,

(2)

Nem állnak rendelkezésre megbízható statisztikák a legális és az illegális migráció, valamint általában a migráció jelensége közötti összefüggés pontos felméréséhez, és ezért tovább kell folytatni az európai migrációs hálózattal kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy a közös bevándorlási és menekültügyi politikák támogatásához objektív és összehasonlítható adatokat kapjunk.

(3)

A bevándorlók integrációjának kérdését egyrészt munkaerő-piaci beilleszkedésük szempontjából (különös figyelmet fordítva a bevándorló nőkre), másrészt olyan átfogó szemszögből kell megvizsgálni, amely többek között magában foglalja az oktatási, a kulturális, a szociális és a politikai területeket.

(4)

Az integráció kétirányú folyamat, amely mind a bevándorlóknak a befogadó társadalomba való beilleszkedési hajlandóságát és ennek megvalósítását illető felelősségüket, mind pedig az Unió polgárainak a bevándorlók befogadására irányuló hajlandóságát feltételezi, olyan tudatosító és oktatási/felvilágosító intézkedésekre van szükség, amelyek előnyösen befolyásolják mindkét csoport viselkedését.

(5)

A helyi és regionális közösségeknek mint a bevándorlók közvetlen befogadóinak és az integrációs (munkaügyi, oktatási, kulturális, szociális és politikai) intézkedések fő végrehajtóinak a bevándorlók polgárközelibb szinten történő, hatékony befogadásának biztosítása érdekében alapvető szerepet kell majd játszaniuk a bevándorlási politika meghatározásában,

1.1

az illegális bevándorlók visszatelepítéséről és a hágai program helyi és regionális megvalósításáról szóló saját korábbi véleményeivel összhangban (1) úgy ítéli meg, hogy a bevándorlással kapcsolatban átfogó megközelítést kell alkalmazni, amely magában foglalja a migrációs politika területén meghozandó legfontosabb teendőkről alkotott világos elképzelést, amely nem széttöredezett intézkedésekből áll. Fontolóra kell venni minden szükséges jogszabályi, operatív és gazdasági intézkedést a jelenséget már a gyökereinél kezelő lépésektől kezdve – a származási országokkal való fejlesztési együttműködés és az illegális emberkereskedelem elleni küzdelem – a végső fázisig bezárólag – az országainkban letelepedett összes bevándorló beilleszkedéséhez szükséges intézkedések, valamint a nyilvánvalóan vonzó tényezőt jelentő és kizsákmányoláshoz vezető rejtett gazdaság elleni küzdelem; továbbá megállapítja, hogy a bűnözői szervezetek hozzájárulnak az illegális bevándorlás előmozdításához;

1.2

hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a bevándorlók száma az 1980-as évek óta nő, és az EU a fejlődő országokból érkező jelentős számú (a számítások szerint jelenleg mintegy 40 millió) bevándorló célpontja, még nem létezik közös európai politika a migrációs áramlások szabályozására, ezért a tagállamok olyan egyoldalú döntéseket hoznak, amelyek megnehezítik közös álláspont elfoglalását;

1.3

megjegyzi továbbá, hogy nem szabad megvárni, hogy súlyos következményekkel járó események következzenek be a migrációs áramlások kezelésével kapcsolatban. Ezek a válsághelyzetek nem lehetnek a társulási megállapodások megkötésének előfeltételei;

1.4

úgy véli, hogy a harmadik országokkal aláírt társulási megállapodásokba bele kell foglalni a politikai, szociális, gazdasági és kulturális tényezőket oly módon, hogy valódi kölcsönös függőségi kapcsolat vagy viszony jöjjön létre a migráció és a fejlődés között, amint azt az Európai Parlament a fejlődésről és a migrációról szóló jelentésében is javasolja (2);

1.5

megerősíti, hogy a szabályozatlan migráció jelenségének elkerüléséhez elengedhetetlen lépések a munkahelyteremtő projekteken keresztül megvalósuló teljes körű fejlesztési együttműködés, egy gazdasági és kereskedelmi fórum létrehozása, egyetemi hálózatok kiépítése, a bevándorlóknak szánt mikrohitel-alapok létrehozása, olyan intézkedések meghozatala, amelyek elősegítik, hogy a bevándorlók részt vegyenek saját országuk fejlesztésében, az infrastruktúrák, kiváltképp az ivóvízellátáshoz (Afrika lakosságának 42 %-a nem rendelkezik ivóvízellátással), valamint az áramellátáshoz (mindössze 20 % rendelkezik rendszeres áramszolgáltatással) szükséges hálózatok, egészségügyi központok és iskolák építése. Mindezt annak figyelembevételével, hogy a legfontosabb feladatnak az intézményi együttműködés megerősítését kell tekinteni, megteremtve a fejlesztési támogatás kedvezményezett országaiban egy sor előfeltételt, például az irányítás átláthatóságát és a struktúrák demokratizálódását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a támogatást hatékonyan tudják fogadni és felhasználni. Egyszóval itt a fejlesztési együttműködés inkább minőségi, mint mennyiségi megerősítéséről van szó. Annak érdekében, hogy a támogatások valóban a fejlődés forrásai lehessenek, kiemelten fontos, hogy felhasználásuk magas fokú átláthatósága biztosítva legyen;

1.6

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatoknak egyrészt a származási országokkal fenntartott kapcsolatokból származó tapasztalataik révén, másrészt a bevándorlók beilleszkedését célzó, elsősorban egészségügyi (ez képviseli a közkiadások legnagyobb részét), lakhatási, oktatási és foglalkoztatási intézkedéseik révén betöltött fontos szerepét. A származási országokkal folytatott együttműködés területén a helyi és regionális önkormányzatok számos megállapodást és projektet hoztak tető alá, többek között meg kell említeni a Madridi Autonóm Közösség által az AENEAS program keretében Marokkóban megnyitott, a visszatérő fiatalokat befogadó otthonokat;

1.7

emlékeztet az uniós fővárosi régiók közgyűléseinek 2006. április 26-27-én tartott, 5. konferenciáján született nyilatkozatra, amelyben megállapítják, hogy az Unió fővárosi régiói gazdagságuk és dinamizmusuk miatt jelentős vonzerővel rendelkeznek a harmadik országokból érkező, új és jobb kilátásokat kereső személyek számára, valamint ezzel megegyezően úgy véli, hogy intézkedéseket kell hozni a szabályos határátkelőket – repülőtereket, kikötőket és szárazföldi útvonalakat – megkerülő tömeges bevándorlás megakadályozására, és hogy e személyek országaink más régióiba történő beilleszkedéséhez vezető, megfelelő terveket kell kidolgozni;

1.8

hasonlóképpen emlékeztet a fővárosi régiók álláspontjára, amelyek olyan közös európai bevándorlási politika kidolgozására törekednek, amely felölelné mindazon kérdéseket, amelyek érintik a bevándorlók teljes körű társadalmi integrációját. Csak az integráció révén érhetjük el, hogy átvegyék a demokratikus együttélésnek és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékeit, amelyek az Uniót felépítő politikai rendszerek alapját képezik. Ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a bevándorlókat a befogadó társadalom hivatalos nyelvébe, illetve nyelveibe és kultúrájába bevezető, valamint az olyan kezdeményezések kidolgozásának a jelentőségére, amelyek révén a bevándorlók úgy érezhetik, hogy fontosak e társadalom számára, és maguk is felelősek annak jövőjéért;

1.9

úgy ítéli meg, hogy a bevándorlás mindenki számára kihívás: az uniós, nemzeti, regionális és helyi kormányzatoktól kezdve az uniós polgárokon át a bevándorlókig mindannyiunknak megvan benne a maga szerepe. Csakis így oldhatjuk meg a vele járó problémákat, és így aknázhatjuk ki – mindnyájan, beleértve a származási országokat is – a benne rejlő lehetőségeket;

1.10

éppen ezért úgy véli, hogy javítani kell az együttműködést:

1.11

a következőket ajánlja:

1.12

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a bevándorlók hazautalásait termelő beruházások irányába tereljék a származási országokban, megkönnyítve azok mikrohitelhez jutását. Ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy hasznos volna a hazautalásokat úgy irányítani, hogy azokat összekössék a fejlesztési támogatási alapok révén megvalósított beruházásokkal. Ajánlja továbbá annak kötelezővé tételét, hogy az elengedett adósságot termelő beruházásokra fordítsák, amelyeket aztán összeköthetnének az említett hazautalásokkal oly módon, hogy a bevándorló számára megtakarításainak ilyen jellegű projektekbe történő befektetése legyen a legkifizetődőbb;

1.13

ezzel kapcsolatban sürgeti egy garanciaalap létrehozását a mikroprojektek hosszú távú fennmaradásának biztosítása és a fejlődésre gyakorolt hatásuk maximalizálása érdekében, és támogatja egy gazdasági és kereskedelmi fórum, valamint uniós és fejődő országbeli szakértőkből álló hálózatok létrehozását;

1.14

kéri a tagállamokat, hogy vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a migrációs politikák kidolgozásába és a nemzeti integrációs és foglalkoztatási tervek létrehozásába, hiszen a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket helyi és regionális szinten teszik meg;

1.15

sürgeti a kifejezetten a komolyabb bevándorlási célpontként azonosított területekre és a bevándorlók tömeges érkezése által leterhelt tranzitzónákra – pl. a Kanári-szigetek, Ceuta, Lampedusa, Málta, Melilla és általában Dél-Olaszország – irányuló pénzügyi eszköz azonnal létrehozását – ezekben a térségekben a bevándorlók tömeges érkezése különösen súlyos problémát okoz, mivel nem állnak rendelkezésre a megfelelő humanitárius bánásmód biztosításához szükséges eszközök. Szem előtt kell tartanunk, hogy egy határ két oldalán tapasztalható jövedelemkülönbség a világon az EU déli külső határainál a legnagyobb;

1.16

arra kéri az Európai Uniót és tagállamait, hogy ismerjék fel az EU szigeti területeinek partvidékein át történő tömeges méretű illegális bevándorlás sajátos jellegét, az ezzel járó humanitárius tragédiát, valamint következményeit Európa biztonságára és kohéziójára nézve. Az EU-nak ki kell használnia az azokban a régiókban rejlő lehetőségeket, amelyek tengeri határai a harmadik országokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakításához vezető különleges hídként szolgálnak;

1.17

a családegyesítésről, a hágai program helyi és regionális megvalósításáról és az illegális bevándorlók visszatelepítésével kapcsolatos zöld könyvről szóló saját korábbi véleményeiben foglaltakkal, valamint az Európai Parlamentnek a migrációról és a fejlődésről szóló éves jelentésével összhangban (3) úgy véli, hogy intézkedéseket kell hozni a migrációval kapcsolatos jogbiztonság növelése érdekében, mégpedig számos területen:

1.18

az illegális bevándorlók visszatelepítésével kapcsolatos zöld könyvről szóló saját korábbi véleményében (4) foglaltakkal összhangban olyan intézkedések kidolgozását sürgeti, amelyek elősegítik az önkéntes hazatérést, és előnyben részesítik azt a kitoloncolással szemben. Jó volna bevezetni olyan ösztönzőket, amelyek a potenciális bevándorlókat otthonmaradásra sarkallják. A kitoloncolás esetében különös figyelmet kell szentelni a sebezhető csoportoknak, és mindenképpen együtt kell működni a származási országokkal;

1.19

emlékeztet arra, hogy a gyermekekről szóló nemzetközi egyezményeknek megfelelően a gyermek mindenek felett álló érdeke azt kívánja, hogy amennyiben lehetséges, a gyermek családja körében nevelkedjen. A támogatást a származási országban kell nyújtani, ahol oktatásban és képzésben kell részesíteni őket, hogy ott, a családjuk közelében találjanak munkát. A gyermekjogi egyezmény maga is kötelezi az államokat, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását;

1.20

kéri, hogy az európai integrációs alapok kezelésekor vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok különleges igényeit, és támogatja ezek részvételét a nemzeti programok, valamint a hozzájuk tartozó operatív programok előkészítésében;

1.21

az Európai Parlamentnek a fejlődésről és a migrációról szóló jelentésével összhangban sürgeti továbbá az Európai Bizottságot, hogy készítse elő a bevándorlóknak a befogadó ország politikai és társadalmi életébe való, nyelvi, kulturális és állampolgári képzés segítségével történő, identitásuk megtartását azonban meg nem akadályozó beilleszkedéséhez szükséges pénzügyi eszközöket. Hangsúlyozza továbbá, hogy figyelembe kell venni a bevándorlók leszármazottainak (gyermekeinek és unokáinak) beilleszkedésével kapcsolatos különleges problémákat is;

1.22

Különösen kiemeli az oktatás területét: ez az a politika, amely a leginkább és a legjobban elősegíti az integrációt, hiszen az iskolát sikeresen elvégzők aránya a bevándorlók között a többi uniós polgár átlagához viszonyítva riasztóan alacsony. Emlékeztet arra, hogy a bevándorlók integrációjához elengedhetetlen az oktatási rendszerbe, valamint a munkaerőpiacra történő beilleszkedésükhöz szükséges eszközök létrehozása. Ezért javasolja:

1.23

az Európai Bizottság integrációs kézikönyvében foglaltakkal összhangban fontosnak tartja:

2.1

a legális migrációval kapcsolatban úgy véli, nem szabad megfeledkezni arról, hogy éppen azok tudják ösztönözni hazájuk fejlődését, akik képességeiknek köszönhetően elhagyják az országot;

2.2

megítélése szerint, amint azt már a „Javaslat tanácsi irányelvre a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok, szakképzés vagy önkéntes szolgálat céljából történő belépésének és tartózkodásának a feltételeiről” tárgyában készült véleményében (5) is hangsúlyozta, az agyelszívásra úgy kell tekinteni, hogy bár ösztönözni kell a mi országaink gazdaságai számára benne rejlő lehetőségeket is, elő kell segíteni e személyek hazatérését is, hogy segítsék hazájuk fejlődését, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget, hogy képzésük folytatása vagy befejezése céljából újra visszatérhessenek, ezáltal folyamatos tapasztalatáramlás indulna be, ami előnyös mind a származási, mind pedig a befogadó ország számára;

2.3

úgy véli, hogy a körkörös migráció fontos eszköz a migráció fejlesztéshez való pozitív hozzájárulásának a megerősítéséhez;

2.4

támogatja az Európai Bizottság alapvető célkitűzését, azaz a harmadik országok valamely tagállam által befogadott és legálisan foglalkoztatott állampolgárainak biztosított jogok közös keretének a garantálását. Külön hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a diplomák és egyéb végzettségek elismerésének és egységesítésének kérdésével, annak elkerülése érdekében, hogy a bevándorlók a sajátjuknál alacsonyabb végzettséget igénylő munkát végezzenek;

2.5

kiemeli a foglalkoztatáshoz való hozzáférés fontosságát a bevándorlók sikeres integrációjában, és rámutat a leegyszerűsítő megközelítés és a regionális és helyi erőfeszítések között feszülő ellentétre, mivel az előbbi kizárólag arra koncentrál, hogy több bevándorlót kell fogadni és egyszerűen legalizálni akarja a munkavállalók státusát, míg az utóbbiak a kirekesztés, a peremre kerülés és az idegengyűlölet elleni küzdelemre, valamint a nők – akiknek a gyerekekhez fűződő kapcsolata meghatározó a család integrációja szempontjából – beilleszkedését célzó intézkedések végrehajtására irányulnak;

2.6

úgy ítéli meg, hogy a legális migrációnak magában kel foglalnia a családegyesítést mint a bevándorlók társadalmi integrációjának egyik alappillérét, mivel ennek hiányában a stratégia nem valósul meg hiánytalanul. A családegyesítést mint az integrációt katalizáló folyamatot ösztönözni kell, de kizárólag a szülőkből, gyerekekből és nagyszülőkből álló családi egység erejéig;

2.7

ezzel összefüggésben hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatoknak a nemi dimenzióval kapcsolatos aggodalmát, azaz hogy figyelembe kell venni a nőket egyrészt nemük, másrészt etnikai származásuk alapján érő kettős diszkriminációt. Ezzel kapcsolatban kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nők jogai és a nemek közti egyenlőség előmozdítása érdekében fokozzák a származási országokkal folytatott párbeszédet;

2.8

támogatja az Európai Bizottságnak az ideiglenes munkavállalókra vonatkozó megfontolásait, és kedvezőbb szabályok kidolgozását tartja szükségesnek az ideiglenes munkavállalók mobilitása terén. El kell azonban kerülni, hogy az idénymunka a szabálytalan bevándorlás csatornájává váljon. Erre megoldást jelenthetne az, ha az ideiglenes munkalehetőségeket bevonnák a származási országokkal folytatott együttműködési projektek keretébe, oly módon, hogy e munkavállalók számára meglegyen az ösztönzés, hogy a szezon végeztével hazatérjenek, és egy együttműködési projekt keretén belül tovább dolgozzanak. E projektek keretében továbbá ösztönözni lehetne nemcsak a földrajzilag közeli, hanem a távolabbi országokból, például Latin-Amerikából származó ideiglenes munkavállalók érkezését, kihasználva az utazási költségeknek az utóbbi időkben tapasztalható csökkenését;

2.9

az Európai Bizottsággal egyetértésben elengedhetetlennek tartja az európai bevándorlási politika megfelelő kidolgozásához szükséges adatok gyűjtésének a javítását, amely politikának a bevándorlók fogadásakor mindenképpen döntő tényezőként kell számolnia a munkaerő-piaci igényekkel. Tarthatatlan, hogy a legális bevándorlók 90 %-a illegális bevándorlóként kezdi;

2.10

üdvözli az Európai Bizottság által a dokumentumban kinyilvánított szándékot, hogy ezzel kapcsolatban létrehozza a Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját, amely az interneten tájékoztatást ad az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) együttműködési hálózatról, melynek célja információs, tanácsadási és felvétellel/elhelyezkedéssel (munkakereséssel) kapcsolatos szolgáltatások nyújtása munkavállalók és munkaadók számára, hogy ezáltal tájékoztassa, eligazítsa és tanácsokkal lássa el a mobilitásban részt venni kívánó személyeket mind az álláslehetőségekről, mind az élet- és munkakörülményekről az Európai Gazdasági Térségben, segítve ezzel többek között a harmadik országokból munkaerőt felvenni szándékozó munkaadókat is; az RB azzal segíthetné az Európai Bizottságot, hogy megadja neki a helyi és regionális önkormányzatok által üzemeltetett internetes portálok címeit, amelyek fontos információforrásként szolgálhatnak az összes érdekelt fél számára (6);

2.11

osztja az Európai Bizottság nézetét, mely szerint Európát vonzóvá kell tenni a szakképzett munkaerő, a legkiválóbb diákok és a kutatók szemében. Továbbá a diákok esetében (bizonyos tagállamok jelenlegi gyakorlatával szemben) meg kell engedni, hogy a tanulás mellett munkát vállaljanak, hiszen ez segítené őket a munkaerőpiacra történő beilleszkedésben. Érdekes volna az EU-ban széles körben működő, igen sikeres Erasmus, illetve Leonardo da Vinci programokhoz hasonló speciális mobilitási programokat létrehozni a külföldi diákok számára, egyrészt az agyelszívás megakadályozása, másrészt e diákok képzésének elősegítése érdekében, hiszen ők a származási országok humántőkéje szempontjából felbecsülhetetlen értéket képviselnek;

2.12

támogatja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy bizonyos esetekben egyetlen tartózkodási és munkavállalási engedélyt bocsássanak ki, csökkentve ezzel a bürokráciát és növelve az ellenőrzést; ugyanakkor javasolja, hogy a munkavállalási és tartózkodási engedélyek az egész Unióban egységesek legyenek;

2.13

megerősíti az Európai Bizottság kijelentését, hogy a bevándorlás nem jelent megoldást az európai népesség elöregedésére, az csak egy eszköz, amely enyhíti ugyan, de önmagában meg nem oldja az európai demográfiai deficit problémáját;

2.14

üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a közleményben a bevándorlók származási országaival való együttműködésnek, és támogatja a már létező bevándorlási pénzügyi eszközök megerősítését, valamint újabb célzott eszközök létrehozását;

2.15

megjegyzi, hogy belső szinten a helyi és regionális önkormányzatok irányítási jogköreik révén közvetlenül szembekerülnek a bevándorlással kapcsolatos problémákkal, ezért hangsúlyozza, hogy igen fontos többletértéket biztosíthatnak az Európai Bizottság által 2007-re tervezett, a tudatosítás, a tájékoztatás és a képzés területén a tapasztalatcseréről szóló tevékenységekben és vitákban (7);

2.16

felajánlja az Európai Bizottságnak, hogy részt vesz azon hatásvizsgálatok elkészítésében, amelyeket a közlemény szerint a legális bevándorlással kapcsolatos konkrét javaslatok előterjesztése előtt akar megvalósítani, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal való módszeres konzultációban (8).

3.1

különösen támogatja a harmadik országokkal folytatott együttműködés szükségességét az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében, és ezzel kapcsolatban támogatja az Európai Tanács 2005. december 15-16-i ülésén hozott határozatát, hogy az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz 3 %-át a közvetlenül a bevándorláshoz kötődő térségek anyagi támogatásának fokozására fordítsák;

3.2

szükségesnek tartja a származási országokkal kötött társulási megállapodások ösztönzését, amelyeknek ki kell térniük az esetleges migrációs és humanitárius válsághelyzetekre való felkészülésre, és amelyeknek magukban kell foglalniuk mind az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint az illegális bevándorlók visszatelepítése és hazatoloncolása terén folytatott együttműködésről, mind pedig a fejlesztési támogatásról és ezen országok helyi népessége számára a munkalehetőség-teremtésről szóló megállapodásokat;

3.3

úgy véli, hogy alapvetően fontos a bevándorlásra, annak mértékére, a létező jogszabályokra és a szabályozott utakra történő terelés lehetőségeire vonatkozó, a származási országokban rendelkezésre álló összes információforrás fejlesztése;

3.4

támogatja az Európai Bizottság arról szóló kezdeményezését, hogy gyorssegély-mechanizmust hozzanak létre azon tagállamok megsegítésére, amelyek súlyos nyomásnak vannak kitéve a külső határoknál. Arra kéri a Tanácsot, hogy kellő mértékben lássa el az Európai Bizottságot az ehhez szükséges eszközökkel;

3.5

az Európai Bizottság dokumentumában kiemeli az emberkereskedelem és az azt lebonyolító maffiák felszámolásának szükségességével kapcsolatos javaslatot, és kéri, hogy emeljék azt az uniós prioritások rangjára és biztosítsák számára a megfelelő pénzügyi eszközöket. Tisztában kell lenni az emberkereskedelem drámai humanitárius vonzatával is: különféle nemzetközi szervezetek statisztikái szerint minden harmadik bevándorló életét veszi a célországba vezető úton;

3.6

az előzőekkel kapcsolatosan felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi jogok teljes körű érvényesülése érdekében a fogadó európai országoknak el kell kerülniük, hogy a bevándorlók visszatelepítésének lebonyolítását olyan szomszédos országokra bízzák, amelyek nem tartják eléggé tiszteletben az emberi jogokat;

3.7

hangsúlyozza, hogy ezzel kapcsolatban az Európai Foglalkoztatási Stratégiának és az általános irányelveknek ösztönözniük kell a szabályozott foglalkoztatást olyan intézkedésekkel, mint a munkaerőhöz kapcsolódó nem bérjellegű kiadások csökkentése és az alacsony fizetéssel és képzettséggel rendelkező munkavállalók adóterheinek csökkentése, amelyek hozzájárulhatnak a be nem jelentett munkának, és ebből következően az illegális bevándorlók alkalmazásának a visszaszorításához. Ezek a munkaerőpiacot rugalmassá tevő intézkedések várhatóan ösztönzik a bevándorlók legális alkalmazását;

3.8

támogatja a legális migráció előnyeiről és az illegális migráció veszélyeiről szóló tájékoztató kampányok elősegítését, valamint az Európai Bizottság azon kezdeményezését, mely szerint 2007-ben tanulmányt szándékozik készíteni a legalizálás egyes tagállamokban folytatott jelenlegi gyakorlatairól és azok hatásairól, amely a jövőbeni viták és az európai szintű legalizálás közös jogi kerete létrehozásának alapjául szolgál majd;

3.9

ésszerűnek tartaná, ha a tagállamok diplomáciai képviseletei és a hírszerző szolgálatok koordinálása közösségi szinten történne. Ily módon az illetékes helyi önkormányzatokkal való együttműködésben lehetségessé válna az illegális bevándorlók szállításával foglalkozó bűnszövetkezetek azonosítása és felszámolása;

4.1

egyetért a létrehozandó migrációs hálózat megbízatásával, amely abban áll, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal látja el az Európai Bizottságot, a tagállamokat és általában a nagyközönséget a menekültügy és a migráció kérdésében, és a bizalmas jellegű adatok kivételével, minden esetben az adatvédelmi ügynökségek beleegyezésével támogatja az információk nyilvánosságra hozatalát;

4.2

egyetértését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az adatgyűjtési és -elemzési, kutatási, a vélemények és ajánlások közzétételével, valamint a tudatosító tevékenység megszervezésével kapcsolatos konkrét feladatokat egyetlen szervezet végezze, és hogy a feladatok egy helyre történő összpontosítása méretgazdaságosságot eredményez és megkönnyíti a koordinációt, továbbá

4.3

újabb feladatot tűz ki: az EMH-t bízzák meg a közösségi jogszabályok különböző országok által végzett átültetésének az összehangolásával is;

4.4

az Európai Parlamenttel egyetértésben (9) javasolja az érdekeltek és az információgyűjtésért felelős szervek közötti kiterjedt együttműködés biztosítása érdekében, hogy minden ilyen szerven belül nevezzenek ki egy kapcsolattartót, és használjanak egy, csak az érdekeltek és a szakosodott felhasználók számára elérhető honlapot. Szükség lesz ugyanakkor az e kérdésekkel foglalkozó nemzeti és nemzetközi szervek közötti kapcsolattartásra is, akiknek meg kell találniuk a problémák megoldását szolgáló együttműködési formákat;

4.5

a hálózat szerkezetét illetően az 1. lehetőséget, azaz az Európai Bizottsághoz kapcsolódó hálózatot javasolja, mert ez elősegíti az ellenőrzést, a koordinációt és a többi uniós intézménnyel való kapcsolatokat. A nemzeti kapcsolattartó pontok funkcióját illetően a nemzeti képviselőknek kell vállalniuk az adatgyűjtés és a problémaelemzés feladatát. A kapcsolattartó pontok szerepe az adatok gyűjtése, elemzése (ahol lehetséges) és a hálózathoz, illetve a nemzeti szereplőkhöz való eljuttatása kellene, hogy legyen, a kapcsolattartó pont feladatairól és tevékenységeiről szóló nemzeti rendelkezésekkel összhangban. Státusukból eredően függetlennek kell lenniük minden ország kormányától, és regionális és helyi szervekkel is kell rendelkezniük. Minden esetben garantálni kell az adatok továbbításának zökkenőmentességét.

4.6

alapvetően fontosnak tartja, hogy e hálózaton keresztül:

5.1

úgy véli, hogy a bevándorlás tervezését és az ahhoz megfelelő migrációs politika kialakítását lehetővé tevő adatokkal való kiegészítés révén hasznosabbá kell tenni a migrációról és a fejlődésről szóló éves jelentéseket. Elegendő információ híján nem tervezhetők a közpolitikák, ezen a területen pedig ez különösen igaz;

5.2

sürgeti a tagállamok, valamint helyi és regionális önkormányzataik közötti információcserét a meglévő hálózatokon és a létrehozandó európai migrációs hálózaton keresztül. Fontos, hogy minden érdekelt fél hozzájusson a lehető legtöbb információhoz;

5.3

hangsúlyozza, hogy minden megvalósítandó ötletet programba kell foglalni, és minden kidolgozandó programot vagy jogszabályt utólag értékelni kell hasznosságának és kezelése minőségének a megismerése érdekében. Éppen ezért üdvözli az Európai Bizottságnak a migrációról és az integrációról szóló éves értékelő jelentés kidolgozására irányuló kezdeményezését;

5.4

támogatja az Európai Bizottság éves integrációs fórum létrehozásáról szóló javaslatát, amelyben a szakértők, a bevándorlók, a közigazgatási szervek felelősei, valamint a helyi és regionális szint képviselői és általában véve minden érintett szereplő megosztaná a bevált gyakorlatokat és a maga számára levonná a következtetéseket. A bevált gyakorlatok cseréjét létfontosságúnak tartja az előrelépés és a területen folytatott politikák eredményeinek egységesítése érdekében, és ennek révén a regionális önkormányzatok is konkrét hozzájárulásokat tehetnek. Mindenképpen biztosítani kell a migrációra vonatkozó pontos és elégséges, e politikák végrehajtásakor figyelembe veendő információk megszerzéséhez szükséges eszközöket. Ezen a fórumon figyelembe kell majd venni az éves jelentéseket is, és az összes érintett szereplővel állandó kapcsolatban kell állni;

6.1

közös európai migrációs politika elfogadását ajánlja, amely jobb együttműködést és koordinációt tesz lehetővé a tagállamok és a harmadik országok között;

6.2

lényegesnek tartja a rendelkezésre álló adatok mennyiségének növelését és minőségének javítását, valamint a munkaerőpiac szükségleteinek megismerését annak érdekében, hogy lehetővé váljon az európai bevándorlási politika megfelelő megvalósítása, valamint a migrációs hullámok ellenőrzése;

6.3

javasolja a közös fejlődést mint olyan követendő utat, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok bevándorló közösségeiben rejlő potenciál hasznosulhasson a származási országok fejlődése során; ezenkívül más, a legális bevándorlás kanalizálására irányuló, újító jellegű alternatívák vizsgálatát tanácsolja, amelyek segítségével elháríthatók az akadályok a bevándorlók származási országban történő alkalmazása elől;

6.4

az emberkereskedelem és az azt lebonyolító maffiák felszámolásához szükséges összes intézkedés elfogadását javasolja, és kéri, hogy ezt emeljék az uniós prioritások rangjára, és biztosítsák számára a megfelelő pénzügyi eszközöket. Az illegális bevándorlás kiküszöbölése és az azt előmozdító rejtett gazdaság elleni küzdelem alapvető feladatok;

6.5

ismételten megjegyzi, hogy belső szinten a helyi és regionális önkormányzatok irányítási jogköreik révén közvetlenül szembekerülnek a bevándorlással kapcsolatos problémákkal, ezért javasolja, hogy hozzanak létre a bevándorlással kapcsolatos vélemények nyomon követését szolgáló mechanizmust, amelynek célja az lenne, hogy az alkotmányos ügyekkel foglalkozó szakbizottság elnöke vagy adott esetben az előadók révén biztosítsa az RB képviseletét az Európai Bizottság idevonatkozó kezdeményezéseiben. Ez a mechanizmus lehetővé tenné, hogy az RB tevékenyen részt vegyen a jogalkotási folyamat különböző fázisaiban:

6.6

hasonlóképpen kéri, hogy képviseltethesse magát az Európai Bizottság migrációs politikával foglalkozó formális és informális munkacsoportjaiban. Meggyőződése, hogy e nyomon követés révén az Európai Bizottság meríthet a helyi és regionális önkormányzatoknak a bevándorlás terén szerzett tapasztalataiból;

6.7

kéri, hogy az EMH-ba vonják be a regionális és helyi önkormányzatokat;

6.8

kéri, hogy hozzájárulhasson az Európai Bizottság által létrehozni kívánt internetes portál feltöltéséhez azáltal, hogy rendelkezésre bocsátja a helyi és regionális önkormányzatok által üzemeltetett internetes portálok címeit, amelyek fontos információforrásként szolgálhatnak az összes érdekelt fél számára;

6.9

kéri a már létező jogi és pénzügyi eszközök megerősítését, valamint egy, mind a közelmúltban érkezett bevándorlók, mind pedig a bevándorlók leszármazottainak (gyermekeinek és unokáinak) integrációját elsősorban az oktatáson keresztül megvalósítani hivatott új eszköz létrehozását.

6.10

végül azt javasolja, hogy tartsák meg az első csúcstalálkozót „Az európai régiók szerepe a migrációs áramlatok kezelésében” témájában, azzal a céllal, hogy ez elősegítse a régióink közötti vélemény- és tapasztalatcserét ebben a tárgyban.