1.

A felszín alatti vizek kémiai állapotának a 4. cikkel összhangban történő megítélésének alkalmazásában a felszín alatti vizek alábbi minőségi előírásai megegyeznek a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3.2. táblázatában említett és az annak az irányelvnek a 17. cikkével összhangban meghatározott minőségi előírásokkal.

2.

A növényvédő szerekre vonatkozó minőségi előírásoknak az ezen irányelv céljaira meghatározott alkalmazásának eredményei nem sértik a 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelvben előírt kockázatértékelési eljárások eredményeit.

3.

Ezen irányelv 3. cikkével és II. mellékletével összhangban szigorúbb küszöbértékeket kell megállapítani, amennyiben egy adott felszín alatti víztest esetében úgy ítélhető meg, hogy a felszín alatti víz minőségi előírásai a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a kapcsolódó felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzések teljesítésének elmulasztását, vagy az ilyen víztestek ökológiai vagy kémiai minőségének jelentős romlását, vagy a közvetlenül a felszín alatti víztesttől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását eredményezhetik. Az ilyen küszöbértékekkel kapcsolatban szükséges programokat és intézkedéseket a 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre is alkalmazni kell.

1.

A küszöbértékek meghatározásának az alábbiakon kell alapulnia:

2.

A küszöbértékek meghatározásakor figyelembe kell venni a szennyező anyagok eredetét, lehetséges természetbeni előfordulásukat, toxikológiai és diszperziós tendenciájukat, valamint a környezetben való tartós megmaradásukat és bioakkumulációs képességüket is.

3.

A küszöbértékek meghatározását az összegyűjtött adatokra vonatkozó olyan ellenőrző mechanizmusnak kell alátámasztania, amely az adatok minőségének értékelésén, analitikai megfontolásokon, valamint a természetben és emberi eredetű bevezetés eredményeként egyaránt előforduló anyagok háttérszintjein alapul.

arzén

kadmium

ólom

higany

ammónium

klorid

szulfát

triklór-etilén

tetraklór-etilén

a)

a veszélyeztetettként jellemzett felszín alatti víztestek vagy víztestcsoportok számára, valamint az ilyen osztályozáshoz hozzájáruló szennyező anyagokra és szennyezési indikátorokra vonatkozó információ, beleértve a megfigyelt koncentrációkat/értékeket;

b)

a veszélyeztetettként jellemzett felszín alatti víztestek mindegyikére vonatkozó információt, különös tekintettel a víztestek méretére, a felszín alatti víztestek, valamint az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolatra, és – a természetben előforduló anyagok esetében – a felszín alatti víztestekben lévő természetes háttérszintekre;

c)

a küszöbértékeket, valamint azt, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni;

d)

a küszöbértékek és az alábbiak közötti viszonyra vonatkozó információkat:

1.

A felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztestcsoport kémiai állapotának megállapítására szolgáló értékelési eljárást valamennyi veszélyeztetettként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztestcsoport, és a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztestcsoport ilyen jellemzéséhez hozzájáruló szennyező anyagok mindegyikének vonatkozásában el kell végezni.

2.

A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett vizsgálatok lefolytatásakor a tagállamok figyelembe veszik:

3.

Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. és iv. alpontjában említett feltételei teljesülnek-e, a tagállamok – adott esetben és amennyiben szükséges, valamint a megfigyelési eredmények megfelelő összesítései alapján, amelyeket szükség esetén a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztestcsoport koncepcionális modelljén alapuló koncentrációbecslések támasztanak alá – becsléssel megállapítják az olyan felszín alatti víztest kiterjedését, amelynek esetében valamely szennyező anyag éves átlagkoncentrációja magasabb a felszín alatti vizek valamely minőségi előírásánál vagy küszöbértékénél.

4.

Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában említett feltételei teljesülnek-e, a tagállamok – adott esetben és amennyiben szükséges, a vonatkozó megfigyelési eredmények és a felszín alatti víztest megfelelő koncepcionális modellje alapján – értékelik az alábbiakat:

5.

A tagállamok a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.5. és 2.5. szakaszával összhangban térképeken mutatják be valamely felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztestcsoport kémiai állapotát. A tagállamok ezeken a térképeken feltüntetnek továbbá – adott esetben és amennyiben az megvalósítható – valamennyi olyan mintavételi helyet, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásait és/vagy küszöbértékeit túllépik.

1.

a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4. szakaszával összhangban a monitoring programot úgy kell kidolgozni, hogy a 3. cikk szerint meghatározott szennyező anyagok koncentrációinak jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit azonosítani lehessen;

2.

a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására irányuló eljárásnak az alábbi elemeken kell alapulnia:

3.

A természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok koncentrációi jelentős és tartósan emelkedő tendenciáinak azonosításakor figyelembe kell venni a monitoring program kezdete előtt, a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező tendenciaazonosításról szóló jelentéshez gyűjtött adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

1.

a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontja az a pont, amikor a szennyező anyag koncentrációja eléri az I. mellékletben a felszín alatti vizek vonatkozásában meghatározott minőségi előírások és a 3. cikk értelmében meghatározott küszöbértékek parametrikus értékének 75 %-át, az alábbiak kivételével:

A 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett irányelvvel és a 2000/60/EK irányelvvel összhangban kell megállapítani;

2.

a veszélyeztetettként jellemzett valamely felszín alatti víztestre vonatkozó – a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.4. szakaszával összhangban, valamint az e melléklet B. részének 1. pontja szerint meghatározott – kezdőpontot annak megállapítása után a 2000/60/EK irányelv 13. cikke értelmében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv hatéves ciklusa alatt nem lehet megváltoztatni.

3.

A tendenciamegfordulást – az A. rész 2. pontjában található vonatkozó monitoring-előírások figyelembevételével – bizonyítani kell.

—

Az 1. módosítás és a 2. módosítás első része a „szennyezés” és az „állapotromlás” közötti különbség tekintetében nem egyértelmű. A vízről szóló keretirányelvvel összhangban az 1. cikk a felszín alatti vizek állapotromlása megakadályozásának szükségességére való hivatkozással egészült ki.

—

A 3. módosítás valamennyi felszín alatt víztestre az ivóvíz kinyerésére használt víztestekre vonatkozó elírásokat alkalmazná, ami reálisan nem megvalósítható. Ugyanez vonatkozik a 62. módosítás első részére (amelynek második részét a Tanács elfogadta), a 65. módosítás 2. pontja b) alpontjára, valamint a 68. módosításra.

—

A 95. és a 100. módosításokban meghatározott célkitűzéseket legjobban a közösségi kutatási keretprogramok révén lehetne megvalósítani.

—

A 4. módosítás nem felel meg a vízről szóló irányelvnek, amely világosan megkülönbözteti a felszín alatti és a felszíni vizek védelmi szintjét.

—

A 7., 10. és 80. módosítás, valamint a 15. módosítás aa) pontja a felszíni vizek mennyiségének állapotával foglalkozik. Ez kívül esik ennek a származékos irányelvnek a hatályán, amely kizárólag a minőségi állapotra terjed ki, a vízről szóló keretirányelv 17. cikkében meghatározottaknak megfelelően.

—

A 8. és a 9. módosítás, amely más politikai területekre hivatkozik, nem felel meg a közösségi jogszabályok szövegezésére vonatkozó útmutatásnak, csakúgy, mint a 13. módosítás, amelyről úgy vélik, inkább a vízről szóló keretirányelvet értelmezi, mintsem a felszín alatti vizekről szóló irányelvet igazolja.

—

A 11. módosítás nem szükséges, mivel a közös álláspont szövege a 6. cikkben a 80/68/EGK irányelvben szereplő rendszerrel egyenértékű rendszert hoz létre.

—

A 16. módosítás megkettőzi a vízről szóló keretirányelv 5. cikkének rendelkezéseit, amelyek világosan meghatározzák a felelősségi köröket a jellemzés tekintetében.

—

A 17. módosítás nem elfogadható, ugyanis a Tanács úgy véli, hogy a közösségi szintű minőségi előírások és a tagállamok által nemzeti hidrogeológiai sajátosságaiknak megfelelően meghatározandó küszöbértékek közötti, fogalmi és terminológiai szempontból egyaránt egyértelmű megkülönböztetés a javasolt irányelvnek lényeges eleme. Ennek a megközelítésnek a gyengítése vagy elvetése a végrehajtást bonyolultabbá tenné, és csökkentené annak eredményességét. Ez a szöveg egészére vonatkozik, a 30., 31., 34., 36., 65., 66., 67., 69., 70., 71., 89. és 90. módosítás egészére vagy részeire.

—

A 18. cikk elvben elfogadható, de a szövegezést egyértelműbbé tették a potenciálisan környezeti veszélyhez vezető tendenciák fogalmának jobb kezelése érdekében.

—

A 19. és a 20. módosítás részben elfogadható, jelenlegi formájában azonban nincsen összhangban a vízről szóló keretirányelvvel. A 2. cikk (4) bekezdése mindkét módosításból átvett elemeket.

—

A 21. módosítás újra meghatároz egy a vízről szóló keretirányelvben már meglévő fogalmat, és zavart okozhat. A vízről szóló keretirányelv a „felszín alatti víztestek állapotromlásának megakadályozását”, és nem a minőség romlásának megakadályozását írja elő.

—

A 22. és a 24. módosítás, valamint a 38. módosítás első része olyan fogalmakra utal, amelyek nem szerepeltek a közös álláspontban, és súlyos gyakorlati nehézségeket teremtenek. A természetesen előforduló koncentrációk kérdésével azonban (amelyre vonatkozóan a 91. módosítás is tartalmaz utalásokat) a (7) preambulumbekezdés is foglalkozik.

—

A 23., 49. és a 93. módosítás egy új, összetett és szükségtelen fogalmat vezet be, amely széles körű félreértelmezésekhez vezethet. A történelmi szennyezést a közös álláspontban és a vízről szóló keretirányelvben szereplő általánosabb rendelkezések megfelelően szabályozzák.

—

Az 56. módosítás a javasolt irányelv hatályát tekintve nem releváns.

—

A 27. cikk nem egyeztethető össze a Tanács azon vélekedésével, hogy a minőségi előírásokat és a küszöbértékeket a felszín alatti vizekre jelentett veszélynek megfelelő szintekben kell meghatározni.

—

Az 57. és az 59. módosítás nem szükséges, hiszen a közös álláspont foglalkozik a jó és a gyenge kémiai állapot jelentésével.

—

A 37. módosítás a vízről szóló keretirányelv szennyező anyagra és szennyezésre vonatkozó fogalommeghatározásaira tekintettel szükségtelen.

—

A 40. módosítás nem fogadható el, mivel az intézkedések programjának végrehajtásáért a tagállamok felelősek.

—

A 41. és az 58. módosításban tárgyalt kérdésekkel a közös álláspont IV., illetve III. melléklete foglalkozik.

—

A 46. módosítás nem elfogadható, mivel egy a 80/68/EGK irányelvből származó rendelkezést nagyon eltérő összefüggésben használ, ami megvalósíthatatlanná teszi.

—

Az 51., 52. és 54. módosítás megkettőzi a vízről szóló irányelv rendelkezéseit. Az 50. módosítást illetően a Tanács a 6. cikk (4) bekezdésében a 80/68/EGK irányelv (15. cikk) által inspirált rendelkezést fogalmazott meg, figyelembe véve a bürokratikus teher minimalizálásának szükségességét.

—

Az 55. módosítás, helytelenül, a III. mellékletet esetében kizárta a technikai kiigazítás lehetőségét.

—

A 60. módosításban javasolt törlés a felszín alatti vizekről szóló irányelv és a 91/676/EGK irányelv összeegyeztethetetlenségéhez vezetne. A közös álláspont egyértelművé teszi a két irányelv közötti kapcsolatot.

—

A 64. módosítás már nem releváns, mivel a közös álláspont a megfelelés kérdését másképpen kezeli, elkerülendő azt a helyzetet, hogy egyetlen ellenőrzési ponton való meg nem felelés a teljes felszín alatti víztest vagy víztestcsoport meg nem feleléséhez vezessen (vö. 4. cikk és a III. melléklet).

—

A 73., 76., 77., 78., 79. (első rész), 83., 84. és 85. módosítás már nem releváns. A Tanács elsősorban úgy vélekedett, hogy az eredeti javaslatban a rögzített időszakokra alapuló megközelítés az unión belüli hidrogeológiai körülmények változatosságára tekintettel nem alkalmazható, és közös kritériumokat csak a tendencia megállapítására és a tendencia megfordításának kezdőpontjára kell megállapítani (IV. melléklet). A 79. módosítás második részében szereplő alapelgondolás (a 89. módosításhoz hasonlóan) megjelenik a IV. melléklet 1.3 pontjában.

—

A 81. módosítás zavart okoz és nincs összhangban a vízről szóló irányelvvel. A közös álláspont 5. cikkének (2) bekezdése azonban egyértelművé teszi, hogy mit kell védeni.