30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/29

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli az Európai Bizottság által előterjesztett jelentést az európai borpiaci szervezés reformjával kapcsolatosan. Az EGSZB különösen örül annak, hogy az Európai Bizottság alapvetően a borspecifikus piacszervezés megőrzését javasolja, amelynek keretében követhető a „mélyreható reform” opciója.

1.2

Mivel az európai borok mind a belső piacon, mind a fontos exportpiacokon piaci részesedéseket vesztettek a harmadik országokból, különösen Amerikából származó borokkal szemben, ezért – az európai borok versenyképességének javításához és a piaci részesedések visszanyeréséhez – szükséges a jogi keretfeltételek módosítása. A reform és a külkereskedelmi szabályozások során fontos, hogy az Európai Bizottság határozottabban vegye figyelembe az európai borágazat világpiaci vezető pozícióját.

1.3

Az EGSZB emlékeztet 1999. január 27–28-i véleményére (1), amelyben már akkor is elégtelennek tekintette az Európai Bizottság akkori reformjavaslatait. Számos akkori javaslatunk – különösen a versenyképesség, az intervenciós intézkedések, a regionális különbségek tekintetbevétele és a tájékoztatás vonatkozásában – ma még aktuálisabb, mint azelőtt.

1.4

Az EGSZB kiemeli, hogy a bor és a szőlőtermesztés az európai kultúra és életmód fontos és szerves alkotórésze. A szőlőtermesztés számos európai bortermelő régióban meghatározza a társadalmi és gazdasági környezetet. Az EGSZB ezért súlyt helyez arra, hogy a reform során ne csupán a gazdasági következményeket vegyék figyelembe, hanem a foglalkoztatásra, a társadalom szerkezetére, valamint – különösen a kivágási programok folyományaképpen – a környezetre, illetve a fogyasztóvédelemre és az egészségre gyakorolt hatást is.

1.5

Az EGSZB rámutat arra, hogy a bortermelés az Európai Unióban 1,5 millió, túlnyomórészt kisméretű családi gazdaság számára jelent egzisztenciális alapot, és több mint 2,5 millió munkavállaló számára nyújt – legalább idényjellegű – foglalkoztatást. Ezért az EGSZB ügyel arra, hogy a reform során a borászok jövedelmére és az európai bortermelés foglalkoztatási lehetőségeire kedvezően ható intézkedéseket részesítsék előnyben.

1.6

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai bizottsági javaslat, amely nemzeti pénzügyi keretet bocsát a bortermelő tagállamok rendelkezésére, jelentős módon hozzájárul a szubszidiaritás megerősítéséhez és a regionális különbségek fokozottabb tekintetbevételéhez. Az EGSZB ezekhez az elvekhez tartja magát, amikor javaslatokat tesz a támogatóeszközöknek az uniós közösségi keret és a nemzeti kereten belüli intézkedések közötti elosztására, és ellenzi a borpiaci politika tagállami hatáskörbe történő visszahelyezésére irányuló lépéseket.

1.7

Az EGSZB konkrét intézkedésjavaslatokat vár az Európai Bizottságtól a fogyasztók tájékoztatása, valamint a belső piacon és az exportpiacokon való értékesítés fellendítése tárgyában.

2.1

Az Európai Bizottság a reform céljaiként jelöli meg a versenyképesség növelését, az európai borok imázsának erősítését, az elvesztett piaci részesedések visszaszerzését és új piaci részesedések meghódítását, a lehető legegyszerűbb szabályokat, a bortermelő régiók társadalmi és politikai szerepének tekintetbevételét.

2.1.1.

Az Európai Bizottság további célként jelöli meg a piaci egyensúly helyreállítását és ebből különböző intézkedéseket vezet le, például egy átfogó kivágási program szükségességét.

2.2

Az Európai Bizottság jelentésében a jelenlegi piaci helyzetet vizsgálja, leírja a jelenlegi piacszervezéssel kapcsolatban felmerülő problémákat, és ebből intézkedéseket vezet le.

2.3

Az Európai Bizottság az EU borpiaci szervezésének reformjával kapcsolatban négy lehetséges opciót mérlegelt:

2.3.1.

Az Európai Bizottság mérlegelései alapján arra a következtetésre jut, hogy a négy opció közül a mélyreható reform jár a legtöbb előnnyel, és hogy a specifikus borpiaci szervezést fenn kell tartani.

2.4

Az Európai Bizottság alternatívaként egy egylépcsős és egy kétlépcsős reformot javasol. Az A. változat esetében a telepítésre vonatkozó szabályozást haladéktalanul (vagy 2010.08.01-jével), átmeneti szabályozás nélkül megszüntetnék. A B. változat esetében a telepítésre vonatkozó szabályozás megszüntetése előtt átfogó kivágási akciót kellene végrehajtani, hogy sor kerülhessen a szerkezeti alkalmazkodásra.

2.5

Az Európai Bizottság javasolja az alábbi intézkedések azonnali megszüntetését:

2.6

Az Európai Bizottság javasolja, hogy minden egyes bortermelő tagállamnak álljon rendelkezésére egy objektív kritériumok alapján meghatározott költségvetési keret; a tagállam ezt a keretet az általa egy előre megállapított listából kiválasztott, a helyzetének leginkább megfelelő intézkedések finanszírozására használná fel.

2.7

Az Európai Bizottság javasolja, hogy számos ilyen átszervezési és átalakítási intézkedést a vidékfejlesztés keretében hajtsanak végre, és e célra a specifikus borköltségvetés egy részét a II. pillérbe kell átcsoportosítani.

2.8

Az Európai Bizottság javasolja a minőségre vonatkozóan jelenleg hatályban lévő szabályozási keret alapos felülvizsgálatát abból a célból, hogy az EU minőségpolitikája jobban megfeleljen a nemzetközi szabályoknak, különösen a TRIPs-egyezmény rendelkezéseinek.

2.9

Az Európai Bizottság javasolja a borkészítési eljárások liberalizálását, mindenekelőtt a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) normáinak figyelembevételével.

2.10

Az Európai Bizottság javasolja a szacharózzal való alkoholtartalom-növelés betiltását, mindezt a mustsűrítmény-felhasználás esetén folyósítandó támogatás megszüntetésével együtt, valamint az északi bortermelő területekre vonatkozóan az alkoholtartalom-növelés megengedett határértékeinek jelentős korlátozását.

2.11

Az Európai Bizottság indítványozza a címkézésre vonatkozó rendelkezéseknek egy, a különféle borkategóriák és az azokkal kapcsolatos adatok összességére vonatkozó egységes jogszabályi keret létrehozásával történő egyszerűsítését.

2.12

Az Európai Bizottság határozott szándéka, hogy felelősségteljes promóciós és tájékoztatási politikát folytasson. Valamennyi, a hatályban lévő közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget meg kell ragadni.

2.13

Az Európai Bizottság biztosítani kívánja, hogy a borászati rendszer reformja révén a szőlőtermesztés és a borkészítés környezetre gyakorolt hatásai is minimálisra csökkenjenek.

2.14

Az Európai Bizottság súlyt helyez arra, hogy az új bor-KPSZ-t a WTO rendelkezéseinek megfelelővé tegye. Ezzel párhuzamosan megszünteti a hatályban lévő intervenciós intézkedéseket, és engedélyezi az importált mustokból az Európai Unióban készített borokat, valamint a közösségi borok EU-n kívüli borokkal történő házasítását.

3.1

Az EGSZB messzemenően támogatja az Európai Bizottság által megjelölt célkitűzéseket, szükségesnek tart azonban néhány kiigazítást.

3.1.1

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy korábbi véleményében többek között célkitűzésként jelölte meg az alábbiakat:

3.1.2

Az EGSZB szükségesnek tartja annak átfogó vizsgálatát, hogy a globalizált borpiacon és a tényleges külső védelem megszűnése esetén egyáltalán elérhető-e a piaci egyensúly célkitűzése.

3.1.3

Ezért különös figyelmet kell szentelni az európai termelők versenyképessége fokozásának. A feladat az európai gazdaság erősítése, a minőségért tett erőfeszítések támogatása, valamint a piaci fejleményekhez és a fogyasztók elvárásaihoz való nagyobb fokú alkalmazkodás.

3.1.4

Az EGSZB szükségesnek tartja a gazdasági célok pontosítását és szociális, valamint foglalkoztatáspolitikai célokkal való kiegészítését. Ennek során mindenekelőtt a bortermelő gazdaságok jövedelmi helyzetének javítására kell törekedni. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a fiatal borászok fejlődési lehetőségeinek. Tekintetbe kell venni a teljes munkaidős dolgozók és az idénymunkások foglalkoztatási lehetőségeit, és javítani kell a megfelelő bérezés feltételeit.

3.1.5

Az EGSZB kritikusan vélekedik a hatásköröknek a Miniszterek Tanácsáról az Európai Bizottságra való átruházásával kapcsolatban, például az új borkészítési eljárások engedélyezését illetően, mivel az Európai Bizottság a bilaterális egyezményekkel kapcsolatos tárgyalás során nem képviselte megfelelően az európai bortermelők érdekeit.

3.1.6

Az EGSZB szerint meg kell növelni a jelenlegi pénzeszközöket, hogy tekintettel lehessünk két új bortermelő ország uniós csatlakozására.

3.2

Az EGSZB szükségesnek tartja az Európai Bizottság elemzése és az abból levezetett intézkedések átfogó felülvizsgálatát, mivel a piaci résztvevők és a független szervezetek kétségbe vonják az elemzés helytállóságát.

3.2.1

Az EGSZB szükségesnek tartja a jobb és átfogóbb piacfigyelést, hogy a borpiac szervezésének alapjaként pontosabb adatokat kapjunk a gyártásról, a kereskedelemről és a fogyasztásról. A mostanáig felhasznált általános adatok fontosak, azonban nem elégségesek. Naprakész információkra van szükség a gyártási struktúrák, az értékesítési csatornák és a fogyasztói magatartás változásairól is.

3.2.2

Felül kell vizsgálni az Európai Bizottság kijelentését, miszerint egyre több a strukturális felesleg. Az EGSZB rámutat arra, hogy a raktárkészletek növekedésének vizsgálatakor a minőségi bortermelés növekedését is tekintetbe kell venni.

3.3

Az EGSZB – fenntartva a jogot, hogy e négy opciót még alaposabban is megvizsgálja – előzetes elemzés után egyetért a kiválasztás eredményével. A „mélyreható reform” opciójának kialakítása azonban módosításra szorul.

3.3.1

Az EGSZB kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság a borspecifikus piacszervezés megőrzését javasolja. A piacszervezés valamennyi szempontját – a gyártástól a fogyasztásig, főként azonban a fogyasztóvédelemmel, az egészségvédelemmel és a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos intézkedéseket – a borpiac szervezésének keretében kell tekintetbe venni.

3.4

Az EGSZB szerint a bor új piacszervezésének 2008-ban kell hatályba lépnie. Szükségesnek tartja azonban az átmeneti időszakot (phasing out), hogy szükség szerint lehetővé váljon a gazdaságok számára az új keretfeltételekhez való fokozatos alkalmazkodás.

3.4.1

Az EGSZB határozottan ellenzi azt a javaslatot, hogy a rendelkezésre álló költségvetés több mint egyharmada a kivágási programba folyjon, hiszen így ezek a pénzeszközök nem állnak a piaci intézkedések, illetve a versenyképesség fokozására irányuló intézkedések rendelkezésére. Ugyanakkor elismeri a kivágás jelentőségét mint piacszervezési eszközt (lásd alább), amelyet a közösségi közös kereten belül önkéntes intézkedésként kell a bortermelő régiók rendelkezésére bocsátani.

3.4.2

Az EGSZB ellenzi a telepítésre vonatkozó szabályozás teljes liberalizálását, mivel ez veszélyeztetné a borpiac reformjának gazdasági, szociális, környezetpolitikai és a tájmegőrzéssel kapcsolatos célkitűzéseit. Nem támogathatjuk a bortermelésnek a hagyományos borvidékekről az olcsóbban művelhető területekre való áthelyezését. Ha az új ültetvények tilalmával összekapcsolt európai telepítési szabályozás nem állhat fenn tovább, akkor felhatalmazási keretet kell teremteni annak érdekében, hogy a bortermelő régiók telepítési szabályozásaikat az EU borpiaci szervezésével összhangban megőrizhessék, illetve kialakíthassák.

3.4.3

Az EGSZB hiányolja, hogy az Európai Bizottságnak a „piaci részesedések visszanyerésére” vonatkozó szavait nem követik tettek a mélyreható reform kialakításánál. E támogatásra méltó célkitűzések megvalósításához hiányoznak az eszközök és az intézkedések.

3.5

Az EGSZB emlékeztet korábbi kérésére, miszerint meg kell szüntetni az intervenciós intézkedéseket mint mesterséges értékesítési lehetőségeket, a javaslatokat pedig ezen célkitűzés fényében értékeli.

3.5.1

Az EGSZB javasolja, hogy a kivágás a szociális komponenst is tartalmazó strukturális programok részeként önkéntes intézkedésként felkínálható legyen olyan gazdaságok számára, amelyek részben vagy egészben fel akarnak hagyni a termeléssel.

3.5.2

Az EGSZB nem tartja képviselhetőnek az intervenciós intézkedések azonnali elhagyását. Ezért javasolja, hogy a 2008–2010 közötti „phasing out” időszakban a nemzeti pénzügyi kereten belül felkínálhatók legyenek az alábbiak:

3.5.3

Az EGSZB alapvető jelentőségűnek tartja, hogy megőrződjön a melléktermékek elkülönített felhasználására vonatkozó kötelezettség, a bortermelés minőségének biztosítása és a lehetséges visszaélések elkerülése érdekében.

3.5.4

Az EGSZB véleménye szerint a nemzeti pénzügyi kereten belül elő kell irányozni a termelők társfelelősségén alapuló, megelőzést szolgáló intézkedéseket.

3.5.5

Az EGSZB a kitűzött célok eléréséhez szükségesnek tartja az új, előretekintő intézkedések bevezetését, amelyekhez többek között a következők tartoznak:

3.5.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a piacszervezési intézkedések főként azok javát kell, hogy szolgálják, akik tovább akarják fejleszteni a bortermelést Európában, és nem azoknak szólnak, akik – bármely oknál fogva – fel akarnak hagyni ezzel a tevékenységgel.

3.6

Az EGSZB üdvözli ezt a javaslatot, mert megfelel a regionális különbségek fokozottabb tekintetbevételére és a szubszidiaritási elvnek a borágazatban való következetesebb érvényesítésére irányuló kérésének. Meg kell azonban őrizni egy koherens, elégséges közösségi keretet a tagállami hatáskörbe történő visszahelyezés elkerülése és az európai borágazat európai jellegének fenntartása érdekében.

3.6.1

Már CES 68/99 számú véleményében kérte: a tagállamok hatáskörébe tartozzon, hogy szőlőterületeik számára mely intézkedéseket választják az átállási programból. Ennek során nagy jelentősége lehet a termelők szervezeteinek, az ágazati szövetségeknek, valamint a hasonló célkitűzéssel működő intézményeknek.

3.6.2

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy speciális programot kért a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező szőlőtermő területek – például a meredek és lejtős fekvésű termőterületeken való termelés – támogatása céljából. A szélsőséges éghajlati feltételeknek kitett területek szintén haszonélvezői kell, hogy legyenek az ilyen programoknak.

3.6.3

Az EGSZB átfogó intézkedéskatalógus mellett száll síkra, amelynek véleménye szerint túl kellene lépnie az Európai Bizottság példáin. Utal CES 68/99 számú véleményére, amelyben már kérte a pincészet és az értékesítés támogatására szolgáló program jelentős kibővítését.

3.6.4

Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy a nemzeti pénzügyi kereten belül egymással összehangolt és egymást kiegészítő intézkedéseket kell finanszírozni, hogy ezek a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ezen intézkedéseket tehát be kell illeszteni a gyártási lánc egyes szintjeibe, a szőlőtermesztéstől kezdve a feldolgozáson át egészen a termék értékesítéséig. Olyan intézkedéseket kell továbbá finanszírozni, amelyek lehetővé teszik a termelők számára a termelési potenciál társfelelősségen alapuló kezelését, valamint alternatív felvevőpiacok felderítését. Az EGSZB véleménye szerint a bortermelők szervezeteinek központi szerepet kellene betölteniük e tervek kezelésében.

3.6.5

A nemzeti keret költségvetésének elosztása – ahogyan ez már a szerkezetátalakítás esetében is gyakorlat – a szőlőterület alapú kulcs szerint kell, hogy történjék. A phasing out időszakban elégséges pénzügyi eszközt kell a kifutó piaci mechanizmusok javára előirányozni. Ily módon azok a gazdaságok, amelyek korábban igénybe vették ezen intézkedéseket, fokozatosan alkalmazkodni tudnak az új keretfeltételekhez.

3.6.6

A nemzeti keret intézkedéseit a közösségi borpiacszervezésben kell meghatározni. A tagállamok feladata, hogy részarányos pénzügyi költségvetésük keretében (szőlőterület alapú kulcs) válasszanak az intézkedések közül, bortermelésük versenyképesebbé tétele céljából. A programokat Brüsszelben be kell mutatni. A szabályszerű végrehajtásért a tagállamokat terheli a felelősség.

3.6.7

Az EGSZB javasolja a támogatási eszközök alábbiak szerinti felosztását az uniós közösségi intézkedések és a nemzeti pénzügyi keretben foganatosítandó intézkedések között:

3.6.7.1

Közösségi intézkedések:

3.6.7.2

Nemzeti pénzügyi keret:

3.7

Az EGSZB számos véleményében hangsúlyozta a 2. pillér jelentőségét a vidék jövőbeni fejlesztése szempontjából, amelyhez az európai szőlőterületek is hozzátartoznak.

3.7.1

Ezen alapvető célkitűzés tekintetbevételével, a borágazat sajátos problémáinak megoldása érdekében amellett foglal állást, hogy a bor piacszervezési reformja keretében megvitatott intézkedéseket összességükben a borköltségvetésből finanszírozzuk. Ezért a költségvetést sem megszorítások, sem a pénzügyi eszközök átcsoportosítása révén nem szabad megkurtítani.

3.8

Mivel az Európai Bizottság e javaslatai rendkívül nagy jelentőségűek, és végeredményben a jelenlegi minőségbiztosítási rendszert kell megszüntetniük, az EGSZB az Európai Bizottságtól szimulációs modelleket vár arra vonatkozóan, hogy e javaslatok hogyan hatnak majd a borpiaci reform célkitűzéseire mind a jobb versenyképesség és a minőségbiztosítás, mind pedig a fogyasztóvédelmi nézőpontok tekintetében.

3.8.1

Az EGSZB kéri, hogy először a TRIPs-egyezmények hatályos rendelkezéseit – különösen az eredettel kapcsolatos adatok védelmét szolgáló nyilvántartás bevezetését – valósítsuk meg, mielőtt megvitatjuk az érvényben lévő európai minőségbiztosítási rendszer módosítását.

3.9

Az EGSZB ellentmondásokat lát a javaslatokban, amelyeket fel kell oldani.

3.9.1

Az EGSZB feltétlenül szükségesnek tartja a bor mint termék nemzetközileg elfogadott meghatározását. Ez az elismert gyártási módszerek rögzítését is szükségessé teszi.

3.9.2

Ha bármely eljárást jóváhagynak, amely a világ valamely pontján elfogadott, az ellentmond az OIV-előírások felé való erősebb orientációnak.

3.9.3

Az EGSZB amellett foglal állást, hogy a borkészítési eljárásoknak az OIV-előírásokhoz való igazítását következetesebben építsük be a bilaterális és nemzetközi kereskedelmi szerződések stratégiai orientációjába.

3.9.4

Az EGSZB nem ért egyet az importált szőlőmustokból vagy mustsűrítményekből való borkészítés tervbe vett engedélyezésével Európában, sem harmadik országokból származó termékek európai termékekkel való házasításával.

3.10

Az EGSZB 1999-ben készített véleményében kérte, hogy vegyék tekintetbe az Európai Unión belüli különböző gyártási, éghajlati és időjárási feltételeket. Utal arra, hogy ez a téma nagyon kényes; ez nem vezethet az európai borágazat kettészakadásához vagy akár a reformjavaslatok bojkottjához.

3.10.1

Az EGSZB ezért az Európai Bizottság javaslatait saját korábbi véleményei, az Európai Bizottság bemutatott elemzései, a borkészítési eljárások javasolt liberalizálása, a borkészítési eljárásoknak a bilaterális szerződésekben való elismerése tekintetbevételével, valamint a reformcélok – főként a versenyképesség növelése és a termelési költségek csökkentése – fényében értékeli. Az Európai Bizottság javaslata mellett és ellen szóló érveket mérlegelve a szacharóz felhasználásával, valamint a mustsűrítményekre nyújtott támogatásokkal kapcsolatos érvényes szabályozások lényegében változatlanul hagyása mellett foglal állást.

3.11

Az EGSZB rendkívül bonyolultnak tartja a javaslatokat és elvárja az Európai Bizottságtól, hogy pontos szimulációval mutassa be a javasolt módosítások következményeit.

3.11.1

Az EGSZB rámutat arra, hogy a jelöléssel kapcsolatos jogot csak nemrégiben módosították több éven át tartó vitát követően. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy tárja fel: melyek azok az új szempontok, amelyeket nem vettek figyelembe az éppen lezárult vita során.

3.11.2

Az EGSZB üdvözli a címkézési szabályok egyszerűsítéseit, ha ezek a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgálják. Az ilyen jellegű változások azonban nem vezethetnek a versenytorzulások vagy a fogyasztók félrevezetése veszélyének növekedéséhez, ami bírósági perek áradatát eredményezi. E szempontból felül kell vizsgálni az egyszerű asztali borok esetében a szőlőfajta és az évjárat fakultatív megadására vonatkozó európai bizottsági javaslatot is; e boroknak ugyanis alacsonyabb követelményeknek kell megfelelniük, mint a földrajzi jelzéssel ellátott asztali boroknak (Landwein) és az m.t. minőségi boroknak.

3.11.3

Az EGSZB rámutat arra, hogy az egyre bővülő Európai Unióban növekszik a nyelvi sokszínűség, és ebből kereskedelmi akadályok alakulhatnak ki – ahogyan ez jelenleg a szulfit feltüntetése esetében fennáll. Ezért a címkézés során a kötelező adatokat – például az adott termék összetevőit – általánosan érthető szimbólumok formájában kell feltüntetni.

3.12

Az EGSZB már CES 68/99 számú véleményében kérte, hogy a mértékletes borfogyasztás kedvező egészségügyi hatásairól és a túlzott fogyasztás veszélyeiről szóló információkat tegyék a bor piacszervezésének fontos alkotóelemévé.

3.12.1

Mivel az Európai Bizottság javaslatai rendkívül kevéssé körvonalazottak, az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy javasoljon olyan konkrét intézkedéseket a fogyasztók tájékoztatása, valamint a belső piacon és az exportpiacokon való értékesítés fellendítése tárgyában, amelyek túllépnek a hatályos elégtelen kereteken, és alkalmasak a piaci részesedések visszaszerzésére vagy új részesedések kiépítésére.

3.12.2

Ennek során különös figyelmet kell fordítani a mértékletes borfogyasztásnak mint az egészségtudatos táplálkozás és a modern életstílus alkotórészének előnyeiről való átfogó tájékoztatásra.

3.12.3

A külkereskedelmi mérleg évek óta megfigyelhető romlását meg kell állítani, és az exporttámogatási programok révén ismét jelentősen javítani kell azt.

3.13

Az EGSZB már CES 68/99 számú véleményében kérte e szempont átfogóbb tekintetbevételét.

3.13.1

A szőlőtermő területek általában egyedülálló kultúrtájak, amelyeket a borászoknak környezetkímélő gazdálkodási módszerekkel kell művelniük. A bortermelés teljes régiók életmódkultúrájának része, amelyek gazdasági, társadalmi és kulturális egzisztenciája a bortermeléstől függ.

3.13.2

A reformnak tehát a környezetet, a társadalom szerkezetét, az infrastruktúrát, a gazdaságot és az életmódhoz kapcsolódó értéket átfogó módon figyelembe kell vennie.

3.14

Az EGSZB már CES 68/99 számú véleményében elutasította annak engedélyezését, hogy harmadik országokból származó importtermékeket uniós termékekkel házasítsanak, illetve harmadik országokból származó termékekből az EU-ban bort készítsenek, az európai termelők számára ebből származó hátrányok, valamint a fogyasztókat fenyegető visszaélések veszélyei miatt. Sajnálatát fejezte ki, hogy hiányoznak az Európai Bizottság javaslatai arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet növelni a versenyképességet a nemzetközi kereskedelemben, különösen az exportpiacokon. A borpiac küszöbön álló reformjára való tekintettel az EGSZB ismételten megerősíti e kritikát.

3.14.1

Korábbi elemzései fényében az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság a borpiac szervezésének reformja és különösen a külkereskedelmi szabályozások során határozottabban vegye figyelembe az európai borágazat világpiaci vezető pozícióját.