27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/2

---

Közlemény a textiltermékekre vonatkozó egyedi védzáradék tekintetében a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikkének alkalmazásáról

(2005/C 101/02)

1.   BEVEZETÉS – AZ IRÁNYMUTATÁSOK CÉLKITŰZÉSEI

A textiltermékekre vonatkozó egyedi védzáradékokkal (a továbbiakban: TVEV) kapcsolatos, a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv által tartalmazott rendelkezéseket a 138/2003/EK tanácsi rendelet (1) beépítette az EU-jogba oly módon, hogy a 3030/93/EGK tanácsi rendeletet (2) új 10a. cikkel egészítette ki. Az új 10a. cikk szinte szó szerinti átirata a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv által tartalmazott szövegnek, a fő kiegészítés egy belső EU-s döntéshozatali eljárás kialakítása, amely alapján az ún. „komitológiai eljárást” (vö. a későbbi leírással) követően döntéseket fogadtak el.

A rendelkezés elfogadása óta az értelmezésre vonatkozóan számos kérdés merült fel, és aggodalmak is megfogalmazódtak az eljárásokban bevezetendő lehető legnagyobb átláthatóságra, valamint a bizottsági politika alkalmazása során a nagyobb kiszámíthatóságra vonatkozóan. A Bizottság, válaszul ezekre az aggodalmakra, a „Textília és ruházat 2005 után” című, 2004. október 13-i közleményében (3) jelezte, hogy hozzáférhetővé kívánja tenni „a Bizottság által követendőnek tartott eljárásokat és feltételeket tartalmazó iránymutatásokat a Tanács által elfogadott vonatkozó rendeletekkel összhangban a védzáradékok alkalmazására, különösen a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvben szereplő, textiltermékekre vonatkozó védzáradékra vonatkozóan”. Ez a közlemény útmutatást (a továbbiakban: iránymutatások) tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan kívánja alkalmazni a TVEV-t. Célja ezért az érdekelt felek tájékoztatása következőkről:

a)	a Bizottság megítélése szerint a TVEV alkalmazására vonatkozó kritériumok;

b)	a TVEV alkalmazására vonatkozó kérelmek gondos kezelésének és vizsgálatának tekintetében olyan, a Bizottság által alkalmazni szándékozott eljárások, amelyek bármely érdekelt fél számára lehetővé teszik, hogy részt vegyen az eljárásban.

Az iránymutatások azt a „korai figyelmeztető rendszert” is érthetővé teszik, amelyet a Bizottság azt arra vonatkozó döntésekor szándékozik használni, hogy vizsgálatot kezdjen-e és fokozottan konzultáljon-e Kínával, ha bizonyos „riasztási szinteket” elértek. Ez a TVEV jelenlegi alkalmazásának sérelme nélkül történik majd, amely alkalmazás a TVEV-ben meghatározott feltételektől függ majd.

Ezek az iránymutatások az érdekelt felek tájékoztatására szolgálnak és nem jogi eszközök. A Bizottság azon politikai szándékát tükrözik, amely a TVEV alkalmazására vonatkozó egyes eljárások és feltételek követésére irányul, ezért nem vezetnek jogilag megalapozott jogos elvárásokhoz a Bizottság által a vonatkozó rendeletekkel összhangban elfogadásra kerülő egyedi döntések tekintetében, amelyek a TVEV-n alapuló fellépések teljes megalapozottságát biztosító eseti vizsgálatok eredményei. Mivel a közösségi jogszabályok alapján a Bizottság széles hatáskörrel rendelkezik a TVEV alkalmazására vonatkozóan, ezek az iránymutatások azt teszik érthetővé az érdekelt felek számára, hogy a Bizottság hogyan szándékozik ezeket a hatásköröket gyakorolni.

2.   A TEXTILTERMÉKEKRE VONATKOZÓ EGYEDI VÉDZÁRADÉK LEÍRÁSA

A Kína WTO-hoz történő csatlakozásával foglalkozó munkacsoportnak a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvhöz (4) csatolt jelentése (5) a (242) bekezdésben olyan rendelkezést tartalmaz, amely feljogosítaná a WTO tagjait, hogy a Kínából érkező textil- és ruházati (T&R) termékek behozatalára védintézkedéseket hozzanak, mégpedig 2008 végéig (6). A rendelkezés (amelyet az 1. melléklet mutat be) fő elemei a következők:

a)	A hivatkozás feltételei : a záradék akkor alkalmazható ha „valamely WTO-tag úgy véli, hogy a T&R termékek Kínából származó behozatala (…) a piac zavara folytán azzal fenyeget, hogy hátráltatja e termékek kereskedelmének rendes fejlődését.”

b)

A tervezett védintézkedés . A záradék alkalmazására azzal kerül sor, hogy a záradékra hivatkozó tag konzultációkat kér. Két lépésről van szó: a) a konzultációkérést követően Kína egyetért azzal, hogy a kérés tárgyát képező vonatkozó termékkategória érintett országba irányuló szállítmányait a konzultációkérés hónapját megelőző legutóbbi 14 hónap első 12 hónapja folyamán exportált mennyiségnél 7,5 %-kal (a gyapjútermékek esetében 6 %-kal) magasabb szintre korlátozza; b) kölcsönösen elfogadott megoldás hiányában az érintett WTO-tag keretmennyiségeket vezethet be az ilyen mennyiségekre. Az ilyen intézkedések csak egy évig lehetnek hatályban. Az azonban, hogy meghosszabbíthatóak-e, értelmezés kérdése, mivel a szöveg szerint „az e bekezdés alapján megtett intézkedés nem maradhat hatályban egy évnél tovább, újbóli alkalmazás nélkül”, így nyitva marad a záradék új alkalmazásának lehetősége ugyanazon termékek vonatkozásában az egyéves időszak lejárta után.

Meg kell jegyezni, hogy a TVEV egy átmeneti jellegű, kivételes rendelkezés, amely nem kapcsolódik a WTO egyéb, védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseihez vagy eljárásaihoz. Egyedülállósága, amely magában foglalja azt, hogy az ezekkel az iránymutatásokkal követett megközelítés nem alkalmazható más védintézkedésben, abból a tényből fakad, hogy célja egy kiegészítő eszköz biztosítása a kontingensmentes rendszerre való átmenet megkönnyítése céljából, amely a textil- és ruházati termékekről szóló WTO-megállapodás (TRM) 2004. december 31-i megszűnésétől lesz hatályos, figyelemmel Kínának a WTO-hoz történő csatlakozására hét évvel a TRM megkötéséről szóló tárgyalásokat követően. A rendelkezés megfogalmazása egyúttal rendkívül homályos, amely viszonylag széles diszkrecionális határok között és kis felelősséggel alkalmazható a WTO-ban.

Az alkalmazásra vonatkozó követelményei alacsonyabbnak tűnnek, mint az egyéb hatályos, védintézkedésekkel kapcsolatos WTO-rendelkezések esetében. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy a TVEV alapján rendelkezésre álló intézkedések hatálya (csak mennyiségi korlátok) és időtartama korlátozottabb (legfeljebb egy év), mint az egyéb védintézkedésekre vonatkozó eszközök esetében.

3.   A TVEV ÁTÜLTETÉSE AZ EU-JOGBA

A TVEV-t a 2003. január 21-i 138/2003/EK tanácsi rendelet építette be a közösségi jogba, kiegészítve a 3030/93/EGK tanácsi rendeletet egy új 10a. cikkel, amely hasonlít a jegyzőkönyvben szereplő szöveghez (lásd a 2. mellékletet) és felhatalmazta a Bizottságot a mechanizmus alkalmazására. A Bizottság így felhatalmazást kapott a textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal való konzultáció mellett egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére döntéshozatalra a konzultációkéréssel (amely Kína önkorlátozásának kivetését váltja ki), illetve a korlátozások kivetésével kapcsolatban. A közösségi jog általános elveivel összefüggésben e rendelkezés szabályozza a TVEV Közösségen belüli alkalmazását.

Mielőtt a Bizottság hivatalos konzultációkat kér Kínával vagy mielőtt megszorításokat vet ki, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikkének értelmében, amelynek jogi rendelkezéseit szintén a 2. melléklet tartalmazza (7), a Bizottság a javasolt intézkedésekről benyújt egy tervezetet a textiltermékekkel foglalkozó bizottsághoz, és miután a bizottság minősített többséggel megerősítően szavaz, elfogadja azt. A minősített többség hiányában a Bizottság haladéktalanul benyújt egy javaslatot a Tanácshoz, amelyet a Tanács elutasíthat, módosíthat, visszavonhat minősített többséggel. Amennyiben azonban a Tanácsnak nem sikerül egy hónapon belül állást foglalnia minősített többséggel, a Bizottság elfogadja a javasolt intézkedéseket. Abban az esetben, ha a Tanács minősített többséggel ellenzi az intézkedést, a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia azt, és vagy egy módosított javaslatot készíthet, újra benyújtja javaslatát, vagy jogalkotási javaslatot nyújt be; ha egy hónapon belül a Tanács határozata nem születik meg, a Bizottságnak el kell fogadnia a jogszabályt.

E közlemény azokat a kritériumokat teszi érthetővé, amelyeknek megfelelően a 4. szakaszban szereplő döntéseket hozzák, és a panaszok kezelésére, valamint a döntéshozatalra vonatkozó eljárásokat, amelyeket az 5. szakasz tárgyal. Bemutatja a „korai figyelmeztető rendszert” is, amelyet úgy dolgoztak ki, hogy a piaczavarás és következésképpen a védintézkedések igénybevételének kockázatát minimalizálja (6. szakasz). Végül említésre kerül a behozatal néhány szintje, amelyek alatt a Bizottság elvileg nem szándékozik alkalmazni a védzáradékot (7. szakasz).

4.   A TVEV ALKALMAZÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSAI ÉS FELTÉTELEI

A TVEV akkor alkalmazható, ha „a Kínából származó, a TRM hatálya alá tartozó textil- és ruházati termékek Közösségbe történő behozatala azzal fenyeget, hogy a piac zavara folytán hátráltatja e termékek kereskedelmének rendes fejlődését.” Számos, az alábbiakban felsorolt kulcselem magyarázatot érdemel. E magyarázat nem tekintendő sem kötelezőnek, sem hitelesnek, csupán a Bizottság ezen elemekre vonatkozó, az érdekelt felek javára történő értelmezését jelenti.

a)   A zavar okai

A zavar – a piac zavara folytán a kereskedelem zavaros fejlődése – oka „a Kínából származó, a TRM hatálya alá tartozó textil- és ruházati termékek behozatala” kell, hogy legyen. A termékek származása – mint az a Közösségben hatályban levő szabályokkal összhangban megállapításra került – a mérvadó, függetlenül attól, hogy közvetlenül Kínából vagy egyéb közbeeső területeken keresztül érkeznek. Az érintett termékeknek a textil- és ruházati termékekről szóló WTO-megállapodás (TRM) hatálya alá kell tartozniuk.

b)   „A textil- és ruházati termékek kereskedelme rendes fejlődésének hátráltatására vonatkozó fenyegetés”

A WTO-csatlakozási tárgyalásokon Kínával megegyezés született a TVEV-ről mint a különösen a TRM-ben végbement liberalizációt követően rendelkezésre álló kiegészítő védelmi mechanizmusról, hogy figyelemmel legyenek Kína nagyon fontos termelési és kiviteli potenciáljára a textil- és ruházati termékek vonatkozásában. Célkitűzése különösen az volt, hogy az ágazatban 2005-től uralkodóvá váló kontingensmentes kereskedelmi környezetre történő, lehető legsimább átmenetet biztosítsa. Ebből az okból a TVEV alkalmazását az válthatja ki, ha a Kínából érkező behozatal alakulása „azzal fenyeget, hogy hátráltatja a textil- és ruházati termékek kereskedelmének rendes fejlődését.”

Egy ilyen elvet sem a WTO joga vagy joggyakorlata, sem az EU-s jogszabályok nem határoznak meg. Annak megállapítása érdekében, hogy a textil- és ruházati termékek „kereskedelmének rendes fejlődését” veszély fenyegeti-e, a Bizottság a behozatal gyors emelkedését vagy hullámzását veszi figyelembe fő jelzésként, abszolút vagy relatív értéken. Egy kis százalékos változást nem lehet elegendőnek tekinteni a TVEV alkalmazásának kiváltásához. A növekedésnek gyorsnak és meredeknek kell lennie, olyannyira, hogy egy adott termék vagy termékcsoport kereskedelmi rendjében jelentős változásként lehessen értékelni. Vonatkozhat a behozott mennyiségekre vagy a behozott termékek értékére vagy mindkettőre. Az olyan termékek több tíz százalékpontos emelkedése például, amelyek esetében Kína már meghatározó szállító – vagy azokban az esetekben, amikor Kína kontingensei relatív értéken alacsonyak voltak – 2005-ben több hónapon keresztül, összehasonlítva 2004 hasonló időszakával, a behozatal gyors növekedésének minősülhet.

Ebben az összefüggésben az olyan növekedéseket, mint a 6. szakasz A. és B. táblázatában jelzettek, elvileg lehet úgy tekinteni, hogy „azzal fenyegetnek, hogy hátráltatják a textil- és ruházati termékek kereskedelmének rendes fejlődését”. Ugyanakkor a Bizottság elvileg úgy véli, hogy a behozatal bizonyos, a 7. szakaszban jelzett növekedési mértékei alatt nincs szó „a kereskedelem zavaros fejlődéséről”, mivel a kontingensek eltörléséből eredő rendes következménynek tekinthetők az egyes megnövekedett behozatalok.

A behozatal ilyen gyors növekedésének nem kell abszolút értékűnek lennie, relatív értékű is lehet. Ha azonban a növekedés csak relatív értékű, nyilvánvalóan gyengébb és nehezebben indokolható lesz a tervezett fellépés esete, kivéve, ha a behozatalra bizonyos körülmények között került sor (például jelentős áresések vagy például az euro-mediterrán- vagy AKP-partnerországokból az EU-ba irányuló jelentős exportcsökkenések esetén), és így „fenyeget azzal, hogy hátráltatja a kereskedelem rendes fejlődését.” Különösen a Kínából érkező, megnövekedett, relatív vagy abszolút értékű behozatal esetében, amelyet nem lehet behozatali hullámnak tekinteni, jelentős tényezőként figyelembe kell venni az importár alakulását , amelyet általában átlagos egységnyi importárként kell megállapítani, mivel behozatali statisztikák alapján határozható meg. Az átlagos egységnyi importárak jelentős csökkenése (különösen, ha egyéb szállítókkal összehasonlítva áralákínálás van) az ilyen behozatalnövekedéssel együtt valószínűleg a piac zavarát eredményezik, és „a kereskedelem rendes fejlődésére” veszélyt jelentenek.

c)   Piaczavarás

A WTO és az EK egyéb védintézkedési eszközeinek meghatározásaiból és gyakorlatából (8) kiindulva akkor lehet a piac zavaráról beszélni, ha egy termék vagy termékkategória behozatala abszolút vagy relatív értékű, gyors növekedést mutat, vagy olyan körülmények között történik, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak lényeges kár kiváltásához, vagy lényeges kárral fenyegetnek a közösségi iparág tekintetében. A piac zavarának megállapítása során többek között az olyan tényezőket veszik figyelembe, mint az érintett behozatal mennyisége, az ilyen behozatalnak az ilyen termékek uniós árára gyakorolt hatása, és az ilyen behozatalnak az ezeket a termékeket előállító uniós iparágra gyakorolt hatása.

A „piaczavarás” e nemzetközileg elfogadott meghatározásával összhangban nincs szükség tényleges kár bekövetkeztére, mivel ilyen esetben már túl késő lenne ahhoz, hogy egy intézkedés hatékony lehessen, ezért egy ilyen kárra vonatkozó fenyegetés is elégséges lehet. A kárra vonatkozó fenyegetést meg kell azonban állapítani, nem lehet feltételezett: közvetlenül fenyegetőnek kell lennie, és a behozatal aktuális alakulásából kell következnie. E tekintetben a kárral való fenyegetés meglétének figyelembe vételére vonatkozó követelménynek a behozatal abszolút vagy relatív értékű, tényleges, gyors növekedésének kell lennie. A puszta valószínűség, hogy egy ilyen növekedésre sor kerülhet – például az importkontingensek eltörlését követően – nem lehet elég. Az ilyen gyors behozatalnövekedést különösen oly módon kell megállapítani, hogy egy adott (két vagy három hónapnál nem rövidebb) időszakot a behozatal alakulása tekintetében összehasonlítják az előző évek egy hasonló időszakával.

Egy másik fontos, figyelembe veendő elem az importárak alakulása, mivel az ilyen árak bármely jelentős csökkenése vagy például más főbb szállítókhoz képest az alákínálás a piaci zavarra figyelmeztethet.

Azt is meg kell vizsgálni, hogy a behozatal mennyisége és ára közvetlen negatív hatással van-e vagy lesz-e az EU iparágára. Az előzetes feldolgozóiparra (azaz a fonó-, szövő- és kötő- vagy kikészítő ipar) gyakorolt hatás is lehet jelentős, ezért nem szabad kizárni az ipar kárának vagy a kárral való fenyegetésnek a megállapításából. Minden rendelkezésre álló, vonatkozó adatot az érintett uniós iparágra gyakorolt jelenlegi vagy várható hatás vizsgálatára fognak felhasználni, ilyenek például a termelés alakulása, a piaci részesedés, az eladások, a foglalkoztatás, a jövedelmezőség és az ellátásilánc-hatás.

A textil- és ruházati ágazat kategóriáin belüli és azok közötti termékek sokszínűségének, valamint a közöttük meglévő kapcsolatoknak és átfedéseknek a figyelembe vétele érdekében megfelelőnek vélték, hogy az érintett termékek vagy termékcsoportok egyedi alapon történő meghatározása rugalmasan történjen.

d)   Egyéb lényeges tényezők

Figyelembe veendő tényező a Kínából érkező behozatali hullám hatása egyéb szállítókra, különösen a sebezhetőbb, és a textiltől függő fejlődő országokra (kis fejlődő országok gazdaságai, legkevésbé fejlett és AKP-országok, és különösen a déli és keleti földközi-tengeri országok, mivel ezek az EU textil- és ruházati ipara versenyképes természetes övezetében fekszenek, és az uniós gazdasági ágazat kivitelének és befektetéseinek fontos célállomásai). A hagyományos szállítóknak az EU piacáról történő komoly kiszorulása a kereskedelem zavarának lehet a jele, komoly negatív következményekkel járhat, helyes lenne az orvoslása, bár védintézkedés csak akkor tehető, ha a fenti b) és c) alszakaszban kifejtett követelmények teljesülnek, azaz fennáll a kereskedelem rendes fejlődésének hátráltatásával való fenyegetés.

A TVEV alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülésének pozitív megállapítása nyomán a Bizottság elvileg hivatalos konzultációra kéri Kínát a 10a. cikk a) bekezdése alapján. A Bizottság azonban másként is dönthet abban az esetben, ha a TVEV-hivatkozás fontos és érezhetően negatív hatással lenne az általános közösségi érdekre (így egyéb – előzetes feldolgozó- vagy továbbfeldolgozó- –, iparágakra Kínában befektetéssel rendelkező EU-s iparágra, fogyasztókra vagy kereskedelemre), és így egyértelműen meghaladná a fellépés pozitív következményeit a gazdasági ágazat vonatkozásában.

5.   A VÉDINTÉZKEDÉSEK LEFOLYÁSÁNAK ELJÁRÁSAI ÉS MENETRENDJE

A Bizottság, kereskedelmi eszközei kezelése során, nagy fontosságot tulajdonít az átláthatóságnak és a hasznosságnak, így ha egy tagállam vagy egyéb érdekelt fél védintézkedési fellépés iránti kérelmet nyújt be, életbe lépnek eljárások a kérelem oly módon történő kezelésére, hogy minden érdekelt felet meghallgassanak, a döntések ésszerű határidőn belül szülessenek, megfelelő indoklás és az érdekelt felek, valamint a közvélemény felé történő megfelelő közzététel mellett. Az ilyen átláthatóság a kereskedelem és az üzlet kiszámíthatóságát és biztosságát eredményezi, és biztosítja, hogy a döntések valamennyi lényeges tény ismeretének birtokában, minden lényeges érv meghallgatását követően szülessenek. Különösen sürgős esetekben azonban a Bizottság dönthet eljárásainak meggyorsításáról, lerövidítve a határidőket, vagy egyszerűsítve és siettetve a konzultációs folyamatot, vagy a rendelkezésre álló információk alapján megtéve a szükséges lépéseket.

E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság a TVEV alkalmazására vonatkozó eljárások tekintetében a következőknek megfelelően kíván eljárni. Mint már említésre került, ez az érdekelt felek javát szolgáló magyarázatnak tekintendő arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan szándékozik gyakorolni hatáskörét. Nem tekintendő sem kötelezőnek, sem hitelesnek.

a)   Az eljárás kezdeményezése – Vizsgálat indítása és Kínával folytatott nem hivatalos konzultáció kérése

A védzáradékra a Kínával folytatandó hivatalos konzultációkra vonatkozó kéréssel történő hivatkozás előtt helyénvaló, hogy a Bizottság vizsgálatot indít a tények megállapítása érdekében, és nem hivatalos konzultációkat kér Kínával annak megvizsgálására, hogy mi módon kerülhető el a piaczavarás. Ez két esetben történhet:

—	egy tagállam kérésére

—	a Bizottság saját kezdeményezésére, amely kétféleképpen történhet: ha a 6. szakaszban leírt „korai figyelmeztető rendszer” alkalmazása során egyes „riasztási szinteket” elértek; vagy a védintézkedés szükségességéhez nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltató iparág kérésére.

Ugyanezeket az eljárásokat kell alkalmazni a hivatalból vagy kérésre kezdeményezett vizsgálatok esetében is.

i)   Kezdeményezés tagállami kérésre

Ha a kérelem megfelelő prima facie bizonyítékot tartalmaz ahhoz, hogy a TVEV alkalmazásához a 4. szakaszban meghatározott feltételek teljesüljenek, a Bizottság szolgálatai vizsgálatot kezdenek és nem hivatalos konzultációkra kérik a kínai hatóságokat.

Prima facie bizonyíték alatt azt kell érteni, ha a kérelem elegendő adatot és elemet tartalmaz a piac zavarára vonatkozóan akár EU-s szinten, akár egy megfelelő alacsonyabb földrajzi szinten, és a kereskedelem zavaros fejlődésére vonatkozóan, ahogy azt ezeknek az iránymutatásoknak a 4. szakasza meghatározza. Az ilyen kérelmek elvileg nem lennének elfogadhatóak, ha a behozatal szintje az e dokumentum 7. szakaszában jelzettől elmarad.

A kérelmek egy vagy több termékkategóriát, vagy az ilyen kategóriákon belüli egyes termékeket érinthetnek.

A Bizottság rendszerint a kérelem beérkezését követő tizenöt naptári napon belül dönt arról, hogy vizsgálatot indítson-e és nem hivatalos konzultációt kérjen-e, vagy elutasítsa a kérelmet.

A Bizottság elvileg nem fogadja el azokat a vizsgálat iránti kérelmeket, amelyek alapvetően korábbi, elutasított kérelmeket ismételnek meg, kivéve, ha olyan elemeket tartalmaznak, amelyek indokolják a benyújtást.

ii)   A Bizottság saját kezdeményezése

A Bizottság két esetben szándékozik eljárást kezdeményezni:

—	ha az ezen iránymutatások 6. szakaszában részletezett importellenőrző rendszer alapján gyűjtött információk a „riasztási szintek” túllépését jelzik,

—	a piac zavara által közvetlenül érintett felek megfelelően alátámasztott kérelmének benyújtása alapján.

A második feltétel esetében az elfogadandó kérelmeknek olyan szervtől vagy vállalkozáscsoporttól kell érkezniük, amelyek az EU-n belül megfelelően képviselik a szóban forgó ágazatot vagy terméket (nem ez lenne a helyzet például ugyanazon termék gyártóinak két vagy több társulása esetében, ha azok ellentétes nézeteket képviselnek).

A Bizottság a védintézkedési fellépés iránti, az iparágtól érkezett kérelemre a fenti i) szakaszban leírt eljárásokat és kritériumokat szándékozik alkalmazni.

b)   A közlemény közzététele és az észrevételekre vonatkozó határidők

Vizsgálatindítás esetén a Bizottság haladéktalanul értesítést tesz közzé a vizsgálat megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában („HL”) és a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának (9) első oldalán.

A HL-ben és a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán közzétételre kerülő közlemény tartalmaz egy összefoglalót a védintézkedési vizsgálat alapját képező okokról, ideértve megfelelően a fő elemeit egy bemutatható védintézkedés iránti kérelemnek, valamint minden érdekelt felet felhív, hogy 21 naptári napon belül nyújtsák be véleményüket, és szolgáltassanak lényeges, a tárgyra vonatkozó információt. A folyamatban részt vevő érdekelt felek számára meghatározza a követendő eljárásokat és menetrendeket is.

c)   Vizsgálat és nem hivatalos konzultációk

A Bizottság vizsgálatot folytat le, hogy a közlemény közzétételét követő hatvan napon belül megállapítsa a tényeket. Ez az időszak kivételes körülmények esetén egyszer meghosszabbítható tíz munkanappal. A Bizottság felkutat minden szükségesnek tartott információt, ideértve megfelelően az érdekelt felek előadásainak vizsgálatával a Kínával folytatandó hivatalos konzultáció kéréséről való döntés meghozatalát.

A Bizottság megállapításait az érdekelt felek tudomására hozza, felhívja őket kiegészítő észrevétel megtételére, és kérésre meghallgathatja az érdekelt feleket. Ebből a célból a Bizottság megfelelő határidőket szab. A vizsgálat megkezdésével egyidejűleg a Bizottság nem hivatalos konzultációra kéri Kínát. A vizsgálat és a Kínával folytatott nem hivatalos konzultáció egyidejűleg folyik, a hatvan napos határidőn belül.

d)   Döntés a Kínával folytatandó hivatalos konzultáció iránti kérelemről

A Bizottság a vizsgálat végén rendelkezésre álló információk alapján hozza meg döntését, és közli a textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal a vizsgálatok és a Kínával folytatott nem hivatalos konzultációk eredményeit és következtetéseit.

Abban az esetben, ha a Bizottság pozitívan határoz a TVEV alkalmazása tekintetében, haladék nélkül összehívja a textiltermékekkel foglalkozó bizottság ülését, hogy megtudja véleményét a Kínával folytatandó, a TVEV a) pontja szerinti konzultáció kérésére irányuló szándékáról. A Bizottság megadja a bizottságnak a kérelemre vonatkozó okokat és indokokat részletező tényszerű ismertetést, valamint „a piaci zavar fennállását vagy veszélyét szemléltető aktuális adatokat és a Kínából származó termékek szerepét az ilyen zavarban” (10). Az eljárás további lépései azok, amelyeket a 3030/93/EGK tanácsi rendelet (11) 17. cikke jelez.

A textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt és, amennyiben helyénvaló, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében előírt eljárások befejezését követően a Bizottság, indokolatlan késedelem nélkül hivatalos konzultációt kér Kínával. Megállapításait és a konzultáció iránti kérésre vonatkozó döntésének indokait közleményben teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának (12) első oldalán, valamint közli a kérelmet benyújtó féllel.

Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a TVEV alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a döntés indokainak feltüntetve megfelelően értesíti a panaszost, és ez szintén közzétételre kerül az EU HL-jében.

e)   Döntések és eljárások rendkívüli sürgősség esetén

Olyan körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, annak előzetes megállapítását követően, hogy a behozatal a kereskedelem rendes fejlődésének akadályozásával fenyeget, vizsgálat nélkül vagy a vizsgálat befejeződése előtt, a Bizottság közvetlenül hivatalos konzultációkat kérhet Kínával. Különösen akkor kerül sor erre, amikor olyan jelentős mértékben hullámzik a behozatal, hogy nyilvánvalóan fenyegeti a kereskedelem rendes fejlődését, és hogy az ilyen behozatalok a közösségi iparágnak jelentős kárt fognak okozni, ha nem kerül sor intézkedésre. Az ilyen kérelmet a textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal folytatott konzultáció előzi meg, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében maghatározott eljárásokkal összhangban.

f)   A Kínával folytatott hivatalos konzultációk időszaka

A TVEV-vel összhangban Kína, a konzultációra vonatkozó kérelem beérkezésétől a kivitelben önkorlátozásokat vezet be. Ha ez a kéréstől számított 15 naptári napon belül nem történik meg, a Bizottság haladéktalanul átküldi a textiltermékekkel foglalkozó bizottságnak a helyzet orvoslásához szükséges javaslatokat, amelyek rendszerint gondoskodnak a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kiszámított importkorlátozások megállapításáról.

A konzultációs időszak a kézhezvételtől számított 90 napig tart.

g)   A védintézkedések elfogadása

Amennyiben a fenti f) pontban meghatározott 90 napos konzultációs időszak során nem születik kölcsönösen elfogadható megoldás Kínával, és amennyiben úgy határoz, hogy a 4. szakaszban foglalt feltételek teljesülnek, a Bizottság a megfontolás tárgyát képező termékekre keretmennyiséget állapíthat meg. Ebben az összefüggésben a Bizottság haladéktalanul összehívja a textiltermékekkel foglalkozó bizottság ülését, hogy megtudja annak véleményét a keretmennyiségnek a konzultációk tárgyát képező lényeges kategóriákra történő megállapítását célzó javaslatról. Az ilyen korlátozást a Kínából származó olyan termékek behozatalára is alkalmazzák, amelyeket a hivatalos konzultációkat bejelentő közlemény közzétételét követően exportáltak és azt a mennyiséget túllépve szállítottak, amelyre Kínának kellett volna korlátoznia magát a csatlakozási jegyzőkönyv 242. pontjával összhangban. Az eljárás további lépései azok, amelyeket a 3030/93/EGK tanácsi rendelet (13) 17. cikke jelez.

Az ilyen keretmennyiséget az érintett kategóriának a konzultációkérés hónapját megelőző legutóbbi 14 hónap első 12 hónapja folyamán az EU-ba behozott termékei 7,5 %-kal (vagy a gyapjútermékek kategóriái esetében 6 %-kal) megnövelt mennyiségében állapítják meg. A keretmennyiség hatálya a konzultációkérés évében december 31-ig tart, illetve – amennyiben a konzultációkérés időpontjában három hónap vagy kevesebb maradt hátra az évből – a konzultációkéréstől számított 12 hónapos időszak végéig. Az e rendelkezés szerint megállapított keretmennyiség időszaka alatt tovább folytatják Kínával a konzultációkat.

Ezt a döntést a vonatkozó (bizottsági vagy tanácsi) eljárásokkal összhangban közéteszik az EU HL-jében.

Egy adott termékre vonatkozó védintézkedés megszűnését követően az e szakaszban ismertetett eljárások alkalmazandók majd az azonos termékekre vonatkozó új védintézkedések bevezetésére.

6.   KORAI FIGYELMEZTETŐ RENDSZER – A VIZSGÁLAT HIVATALBÓL VALÓ KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS NEM HIVATALOS KONZULTÁCIÓK IRÁNTI KÉRELEM

A korábbi tapasztalatok és különösen a 2002-ben liberalizált termékkategóriák Kínából érkező behozatalának fejlődése fényében helyénvaló lenne bizonyos útmutatást nyújtani azokra a lépésekre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság követ annak érdekében, hogy biztosítsa a kereskedelemben a lehető legnagyobb fokú kiszámíthatóságot, lehetővé tegye, hogy a Kínából érkező behozatal oly módon fejlődjön, amely révén elkerülhető a piaci zavar, és ezáltal maximális teret biztosít az elfogadható megoldások kidolgozásához úgy, hogy a védintézkedésekre csak utolsó eszközként kerül sor.

E célkitűzések követése érdekében a Bizottság bevezet egy korai figyelmeztető rendszert, amely alapján a Kínából érkező behozatal tendenciája megmutatja az arra utaló jeleket, hogy a behozatal zavaros fejlődése következik be vagy fenyeget közvetlenül, és a védzáradék felhívása előtt nem hivatalos konzultációkat kérne Kínával, és vizsgálatot kezdene arra vonatkozóan, hogy az ilyen behozatal okozhat-e piaci zavart. Csak abban az esetben, ha az ilyen megbeszélések dacára a kereskedelmi tendenciák oly módon folytatódnak, hogy a védintézkedés alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek, a Bizottság, a 3030/93/EGK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokat használva, hivatalosan felhívná a védzáradékot, és ezért hivatalos konzultációt kérne Kínával.

A TVEV alapján védintézkedés megtételéről való döntés mindenesetre eseti alapon történik a TVEV alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzését követően és – kivéve a rendkívüli sürgősség eseteit – a fentebb kifejtett eljárásoknak megfelelő vizsgálat után.

A 3030/93/EGK tanácsi rendelet rendelkezései alapján végrehajtásra kerülő importellenőrzés alapján a Bizottság rendszeresen megvizsgálja, hogy a Kínából érkező tényleges behozatal egyes figyelmeztető küszöbértékeit (14) átlépik-e, vagy éves alapon, vagy egy rövidebb időszak (elvileg legalább három hónap) folyamán időarányos alapon. Ilyen esetekben a Bizottság kapcsolatot létesít a kínai hatóságokkal, hogy megvizsgálják a behozatal alakulását, hatásait és a tendenciák folytatódásának valószínűségét. Ezeket a 2004-ben a Kína számára megállapított kontingenseket jelentős mértékben meghaladó növekedéseket jelző figyelmeztető küszöbértékeket kategóriánként állapították meg, figyelembe véve a következőket:

a)	az a mérték, ameddig a 2005. január 1-jén eltörölt kontingenseket használták, figyelemmel egyéb olyan országok relatív pozíciójára, amelyekre a kontingens vonatkozott 2004-ben;

b)	a Kínából érkező behozatal által képviselt részesedés a teljes EU-s behozatalban, a terjeszkedés jeleként vagy lehetőségeként;

c)	a behozatal térhódításának arányszámai, valamint alakulásuk;

d)	az EU-s termelés szintjei, valamint alakulásuk

e)	az érintett termékek piacának helyzetére utaló egyéb mutatók, mint például a fogyasztásban és az árakban jelentkező tendenciák.

Az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy elvileg a Bizottság a Kínából érkező behozatal milyen mértékű növekedése nyomán kezdene vizsgálatot és kérne nem hivatalos konzultációkat Kínával:

A. Táblázat

A konzultációs szintek meghatározásának képlete
Termékek, melyek Kínából történő behozatala a 2004-es teljes EU-behozatal mennyiségének (…) %-át teszi ki	2005 2004-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2006 2005-ös növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2007 2006-os növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2008 2007-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában
7,5 % vagy kevesebb	100 %	50 %	50 %	50 %
> 7,5 % – 20 %	50 %	50 %	50 %	50 %
> 20 % – 35 %	30 %	30 %	30 %	30 %
35 %-ot meghaladó	10 %	10 %	10 %	10 %

B. Táblázat

Az A. táblázatban szereplő képlet alkalmazásából származó konzultációs szintek

[NB: a képlet alkalmazását követően a táblázatot kategóriáról kategóriára kell bővíteni]

Termékkategória	Egység	Kínából az EU25-be irányuló 2004-es behozatal (ezer egység)	Az EU-25 által Kínára megállapított 2004-es kontingens (ezer egység)	2005-ös szint	2006-os szint	2007-es szint	2008-as szint
1 – Pamutfonal	tonna	3 263	4 770	9 540	11 925	14 310	16 695
2 – Pamutszövet	tonna	34 465	30 556	51 698	68 930	86 163	103 395
3 – Szintetikus szövet	tonna	10 938	8 088	21 876	27 345	32 814	38 283
4 – T-ing	darab	191 473	126 808	382 946	478 683	574 419	670 156
5 – Pulóver	darab	64 324	39 422	128 648	160 810	192 972	225 134
6 – Férfi hosszúnadrág	darab	75 688	40 913	151 376	189 220	227 064	264 908
7 – Blúz	darab	26 035	17 093	52 070	65 088	78 105	91 123
8 – Férfiing	darab	40 837	27 723	61 256	81 674	102 093	122 511
9 – Frottírtörölköző	tonna	13 538	6 962	20 307	27 076	33 845	40 614
12 – Zokni és más harisnyaáru	pár	131 443	132 029	264 058	330 073	396 087	462 102
13 – Férfi alsónadrág	darab	681 114	586 244	749 225	817 337	885 448	953 560
14 – Férfi felsőkabát	darab	24 326	17 887	26 759	29 191	31 624	34 056
15 – Női felsőkabát	darab	35 570	20 131	46 241	56 912	67 583	78 254
16 – Férfiöltöny	darab	17 407	17 181	19 148	20 888	22 629	24 370
17 – Ujjas és blézer	darab	6 063	13 061	14 367	15 804	17 241	18 677
20 – Ágynemű	tonna	7 894	5 681	15 788	19 735	23 682	27 629
22 – Szintetikus szálból készült fonal	tonna	9 364	19 351	38 702	48 378	58 053	67 729
26 – Ruha	darab	8 682	6 645	17 364	21 705	26 046	30 387
28 – Hosszúnadrág (más)	darab	102 204	92 909	132 865	163 526	194 188	224 849
29 – Női kosztüm	darab	22 541	15 687	24 796	27 050	29 304	31 558
31 – Melltartó	darab	128 272	96 488	166 754	205 235	243 717	282 198
39 – Asztalnemű és konyhai textília	tonna	7 342	5 681	11 013	14 684	18 355	22 026
78 – Egyéb ruha	tonna	31 395	36 651	40 316	43 981	47 646	51 311
83 – Felsőkabát	tonna	12 039	10 883	15 651	19 262	22 874	26 486
97 – Háló	tonna	3 124	2 861	4 062	4 999	5 936	6 873
163 – Orvosi géz	tonna	8 657	8 481	9 523	10 388	11 254	12 120
ex20 – Selyem ágynemű	tonna	100	59	200	250	300	350
115 – Len-és ramifonal	tonna	2 727	1 413	3 545	4 363	5 181	6 000
117 – Lenszövet	tonna	1 510	684	2 264	3 019	3 774	4 529
118 – Len asztalnemű és -ágynemű	tonna	2 409	1 513	2 650	2 891	3 132	3 373
122 – Lenzsák- és zacskó	tonna	360	220	468	576	684	792
136A – Selyemszövet	tonna	446	462	693	924	1 155	1 386
156 – Blúz és selyempulóver	tonna	7 291	3 986	8 020	8 749	9 478	10 207
157 – Kötött ruha	tonna	17 941	13 738	19 735	21 529	23 323	25 117
159 – Selyemblúz	tonna	3 236	4 352	4 787	5 222	5 658	6 093

Az ilyen szintek megállapításához biztosított növekedések olyan fontosak, hogy ha túllépnék őket, elvileg meg lehetne fontolni, hogy nagy valószínűséggel „a behozatal zavaros fejlődése” történik. Ha elérnék ezeket, akár éves alapon, akár arányos alapon egy elvileg legalább három hónapos időszakban (15), a Bizottság vizsgálatot indítana annak kiderítésére, hogy vannak-e olyan tényezők, amelyek arra a következtetésre vezethetnének, hogy annak a behozatalnak az alakulása hátráltatja a behozatal rendes fejlődését, és a TVEV alkalmazására vonatkozó második feltétel teljesül-e, azaz fennáll-e a piaci zavar legalább kárral való fenyegetés formájában a hazai gazdasági ágazat vonatkozásában. Ezek a küszöbértékek csak vizsgálatot és nem hivatalos konzultációkat eredményeznek, viszont nem alkalmazhatók annak megállapítására, hogy a TVEV indokolt-e.

A 2006-ra, 2007-re és 2008-ra vonatkozó konzultációs szinteket a további vizsgálatok és a később napvilágra kerülő tényezők fényében ki lehet igazítani.

A konzultációs szint kiszámítására vonatkozó képletet megfelelően alkalmazni lehet egyes olyan termékekre is, amelyeket a termékkategória szintje alatti összesített szinten határoztak meg. Abban az esetben, ha a Kínából érkező behozatal túllépné a kapott szinteket éves vagy arányos (elvileg legalább három hónapos) alapon, a Bizottság, saját kezdeményezésére vagy egy tagállam vagy érdekelt fél kérelmére nem hivatalos konzultációt kérhet Kínával, és vizsgálatot indíthat.

Ezért ezeket a szinteket olyan jelzésnek kell tekinteni, amelyet ha elérnek, nem váltja automatikusan a TVEV alkalmazását.

7.   SZINTEK, AMELYEK ALATT ELVILEG NEM KERÜL SOR A TVEV ALKALMAZÁSÁRA

A Bizottság azt is megfontolja, hogy abban az esetben, ha egyes szinteket nem léptek túl, elvileg nincs ok a TVEV felhívására. Különösen ez a helyzet akkor, ha a kínai terjeszkedés mérsékelt, figyelembe véve relatív pozíciójukat az EU piacán. Ezekben az esetekben a Bizottság úgy véli, hogy az ilyen növekedések a behozatali kontingensek eltörlése után normálisak, ezért elvileg úgy véli – kivéve, ha nem bizonyított az ellenkezője –, hogy nincs szó a „kereskedelem zavaros fejlődéséről”. Ezeket az EU-ba irányuló kínai kivitelhez már jelentős határt biztosító szinteket az alábbi táblázat jelöli:

C. Táblázat

Azon szintek meghatározásának képlete, amelyek alatt nem alkalmazzák a TVEV-et
Termékek, melyek Kínából történő behozatala a 2004-es teljes EU-behozatal mennyiségének (…) %-át teszi ki	2005 2004-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2006 2005-ös növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2007 2006-os növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2008 2007-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában
7,5 % vagy kevesebb	25 %	25 %	25 %	25 %
> 7,5 % – 20 %	20 %	20 %	20 %	20 %
> 20 % – 35 %	15 %	15 %	15 %	15 %
35 %-ot meghaladó	10 %	10 %	10 %	10 %

D. Táblázat

Szintek, amelyek alatt nem kerül alkalmazásra a TVEV

Termékkategória	Egység	Kínából az EU25-be irányuló 2004-es behozatal (ezer egység)	Az EU-25 által Kínára megállapított 2004-es kontingens (ezer egység)	2005-ös szint	2006-os szint	2007-es szint	2008-as szint
1 – Pamutfonal	tonna	3 263	4 770	5 963	7 155	8 348	9 540
2 – Pamutszövet	tonna	34 465	30 556	41 358	48 251	55 144	62 037
3 – Szintetikus szövet	tonna	10 938	8 088	13 673	16 407	19 142	21 876
4 – T-ing	darab	191 473	126 808	239 341	287 210	335 078	382 946
5 – Pulóver	darab	64 324	39 422	80 405	96 486	112 567	128 648
6 – Férfi hosszúnadrág	darab	75 688	40 913	94 610	113 532	132 454	151 376
7 – Blúz	darab	26 035	17 093	32 544	39 053	45 561	52 070
8 – Férfiing	darab	40 837	27 723	49 004	57 172	65 339	73 507
9 – Frottírtörölköző	tonna	13 538	6 962	16 246	18 953	21 661	24 368
12 – Zokni és más harisnyaáru	pár	131 443	132 029	165 036	198 044	231 051	264 058
13 – Férfi alsónadrág	darab	681 114	586 244	749 225	817 337	885 448	953 560
14 – Férfi felsőkabát	darab	24 326	17 887	26 759	29 191	31 624	34 056
15 – Női felsőkabát	darab	35 570	20 131	40 906	46 241	51 577	56 912
16 – Férfiöltöny	darab	17 407	17 181	19 148	20 888	22 629	24 370
17 – Ujjas és blézer	darab	6 063	13 061	14 367	16 326	18 285	20 245
20 – Ágynemű	tonna	7 894	5 681	9 868	11 841	13 815	15 788
22 – Szintetikus szálból készült fonal	tonna	9 364	19 351	24 189	29 027	33 864	38 702
26 – Ruha	darab	8 682	6 645	10 853	13 023	15 194	17 364
28 – Hosszúnadrág (más)	darab	102 204	92 909	117 535	132 865	148 196	163 526
29 – Női kosztüm	darab	22 541	15 687	24 796	27 050	29 304	31 558
31 – Melltartó	darab	128 272	96 488	147 513	166 754	185 994	205 235
39 – Asztalnemű és konyhai textília	tonna	7 342	5 681	8 810	10 279	11 747	13 216
78 – Egyéb ruha	tonna	31 395	36 651	40 316	43 981	47 646	51 311
83 – Felsőkabát	tonna	12 039	10 883	13 845	15 651	17 457	19 262
97 – Háló	tonna	3 124	2 861	3 593	4 062	4 530	4 999
163 – Orvosi géz	tonna	8 657	8 481	9 523	10 388	11 254	12 120
ex20 – Selyem ágynemű	tonna	100	59	125	150	175	200
115 – Len-és ramifonal	tonna	2 727	1 413	3 136	3 545	3 954	4 363
117 – Lenszövet	tonna	1 510	684	1 812	2 113	2 415	2 717
118 – Len asztalnemű és -ágynemű	tonna	2 409	1 513	2 650	2 891	3 132	3 373
122 – Lenzsák- és zacskó	tonna	360	220	414	468	522	576
136A – Selyemszövet	tonna	360	220	414	468	522	576
156 – Blúz és selyempulóver	tonna	7 291	3 986	8 020	8 749	9 478	10 207
157 – Kötött ruha	tonna	17 941	13 738	19 735	21 529	23 323	25 117
159 – Selyemblúz	tonna	3 236	4 352	4 787	5 222	5 658	6 093

---

(1)  HL L 23., 2003.1.28., 1. o.

(2)  HL L 275.,1993.11.8., 3. o.

(3)  „Textília és ruházat 2005 után – a textilekkel és ruházattal foglalkozó magas szintű csoport ajánlásai”, COM(2004)668 végleges, 2004.10.13.

(4)  A 2001. november 23-i WT/L/432 dokumentum.

(5)  A 2001. november 10-i WT/MIN(01)3 dokumentum.

(6)  Ez a bekezdés a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv része, amely pedig a WTO-egyezmény szerves része, vö. a csatlakozási jegyzőkönyv (2) bekezdésével.

(7)  Vö. a 2001. február 26-i 391/2001/EK tanácsi rendelettel módosított 3030/93/EGK tanácsi rendelet 17. cikkével.

(8)  Vö. a WTO védintézkedésekről szóló megállapodásának a védintézkedések alkalmazására vonatkozó feltételekről szóló 2.1. cikkével, valamint a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (16) bekezdése 4) pontjával (az átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmus vagy ÁTSVM, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó, átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmusról szóló 427/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 3285/94/EK tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdése.

(9)  Cím: http://europa.eu.int/comm/trade/index_en.htm.

(10)  Vö. a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikke (1) bekezdése a) pontjának első albekezdésével és a Kína WTO-hoz történő csatlakozásával foglalkozó munkacsoport jelentésének 242. a) pontjával.

(11)  Lásd a 2. mellékletet.

(12)  Cím: http://europa.eu.int/comm/trade/index_en.htm.

(13)  Lásd a 2. mellékletet.

(14)  A tényleges behozatalra vonatkozó, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet III. mellékletének 27. cikkével összhangban gyűjtött adatok. Ha azonban a Bizottságnak ellenőrzése körén kívül eső okokból nem állnának rendelkezésre ilyen aktuális adatok, a Bizotság dönthet az eljárás megindításáról és a vizsgálat megkezdéséről, továbbá nem hivatalos konzultáció kéréséről Kínával, ha a behozatali engedélyből (vö. a 3030/93/EGK tanácsi rendelet III. mellékletének 25. cikkével) rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a Kínából érkező behozatal valószínűleg túllépi az ilyen konzultációs szinteket.

(15)  A „konzultációs” vagy „riasztási” szintek arányos alapon történő kiszámítása úgy történik, hogy amennyire lehetséges, figyelembe veszik az idényjellegű szempontokat. Ez ajánlatossá teszi az év vonatkozó időszaka 2004 hasonló időszakának behozatalához képesti szintjeinek kiszámításához a képlet alkalmazását.

---

---

---