52005PC0410

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 31.8.2005

COM(2005) 410 végleges

2003/0242 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak a

környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról

2003/0242 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak a

környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról

1. ELŐZMÉNYEK

A javaslat EP-hez és Tanácshoz történő továbbításának időpontja (COM(2003) 622 végleges – 2003/0242 (COD)): | 2003. október 24. |

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja: | 2004. április 29. |

Az Európai Parlament véleményének időpontja (első olvasat): | 2004. március 31. |

A közös álláspont elfogadásának időpontja: | 2005. július. 18. |

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

A Bizottság javaslatának célja, hogy az ENSZ-EGB keretében elfogadott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló (Århusi) Egyezmény előírásait a közösségi intézményekre és szervekre alkalmazza. Az Egyezményt a Közösség 2005. február 17-én ratifikálta, és 90 nappal később vált számára kötelezővé. Az Århusi Egyezmény a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában – a „hatóság” fogalommeghatározásában – kifejezetten az Egyezmény hatálya alá utalja „minden olyan, a 17. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezet intézményeit, amely ezen Egyezményhez csatlakozó Fél”. Tekintettel arra, hogy a „hatóság” Egyezmény szerinti meghatározása meglehetősen tág, nemcsak az EK-Szerződés 7. cikkében megnevezett közösségi intézmények számítanak hatóságnak, hanem általában valamennyi olyan, közfeladatot ellátó szerv is, amely az EK-Szerződés értelmében vagy annak alapján jött létre.

A javaslat az Egyezmény mindhárom pillérére kiterjed, és konkrét rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amelyek lényegesek a közösségi szintű döntéshozatal szempontjából.

A környezeti információhoz való hozzáférés tekintetében a javaslat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre épít, amelynek rendelkezéseit valamennyi közösségi intézményre és valamennyi meghatározott közösségi szervre kiterjeszti, továbbá kiegészítő szabályokat állapít meg különösen a környezeti információk aktív terjesztésére vonatkozóan.

A javaslat előírja azokat a szabályokat, amelyek a környezetet érintő tervek és programok közösségi intézmények és szervek által történő kidolgozása során a nyilvánosság részvételére irányadóak. Bár az Århusi Egyezmény és végrehajtó jogszabályai a környezeti szempontból jelentős projektek engedélyezése vonatkozásában is előírják a részvételt, ez a kérdés esetünkben érdektelen, mert e programok engedélyezése tagállami szinten történik.

A javaslat végül a közösségi környezetvédelmi jog vonatkozásában rendelkezik a közösségi intézmények aktusaira és mulasztásaira alkalmazandó felülvizsgálati eljárásról.

3. MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS ÁLLÁSPONTRÓL

3.1. Általános megjegyzések

Az EP plenáris ülésén a Bizottság az Európai Parlament által az első olvasatban javasolt 40 módosításból nyolcat teljes egészében, részben vagy elvben elfogadott. A közös álláspont szó szerint vagy lényegileg tartalmaz számos, az Európai Parlament által az első olvasatban indítványozott módosítást.

A Bizottság azokat a módosítási indítványokat fogadta el, amelyek az Århusi Egyezmény szellemében, például az eljárási szabályok explicitebb kifejtésével világosabbá vagy részletesebbé kívánták tenni a javaslatot.

A Tanács a közös álláspontban egyértelműsítette és javította a környezeti információkhoz való hozzáférés részletes szabályait abban a szellemben, amelyben az EP számos módosító indítványa eredetileg megfogant. A közös álláspont számos elemet átvesz – bár nem minden részletében – a nyilvánosságnak a környezetet érintő tervek és programok kidolgozásában való részvételére vonatkozó európai parlamenti módosító indítványokból.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog vonatkozásában a közös álláspont egyszerűsíti a közösségi intézmények és szervek aktusainak belső felülvizsgálata iránti kérelem benyújtására jogosult személyekkel szemben támasztott kritériumokat és a vonatkozó eljárást: a kérelem benyújtására jogosult különösen a nem kormányzati szervezet akkor is, ha nem végez aktívan közösségi szintű tevékenységet, ugyanakkor a kérelemnek közösségi szintű kérdésre kell vonatkoznia, azaz összhangban kell lennie a környezetvédelmi jog 2. cikk f) pontja szerinti fogalommeghatározásával.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2005. július 18-án minősített többséggel elfogadott közös álláspont nem változtatja meg a javaslat szemléletét vagy céljait, ezért azt jelenlegi formájában támogatja.

3.2. Részletes megjegyzések

3.2.1. A Bizottság által teljes egészében, részben vagy elvben elfogadott és a közös álláspontba beépített parlamenti módosítások

A 6. módosítást a közös álláspont az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, enyhén átfogalmazva veszi át, és egyértelművé teszi, hogy a közösségi intézményekhez „beérkezett vagy általuk előállított” információ kezelése során is be kell tartani az információhoz való hozzáférés szabályait.

A 17. módosítást a közös álláspont az 1. cikk új (2) bekezdésében, enyhén átfogalmazva veszi át, és bevezeti az Århusi Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvet, amely szerint a tisztségviselőknek és a hatóságoknak segítséget és útbaigazítást kell nyújtaniuk a nyilvánosságnak a környezeti információhoz való hozzáférésben, a környezeti döntéshozatalban való részvétel megkönnyítésében és az igazságszolgáltatás igénybevételében

A 25. módosítás Bizottság által elfogadott részét a közös álláspont a 10. cikk (1) bekezdésében veszi át, amely most világossá teszi, hogy a belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidő „az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy kihirdetését – ezek közül az utolsó időpontját ” követően veszi kezdetét.

3.2.2. A Bizottság által elvetett, de a közös álláspontba teljes egészében, részben vagy elvben beépített parlamenti módosítások

A 18. módosítás Bizottság által elvetett részét a közös álláspont elvben és részben a környezeti információhoz való hozzáférés iránti kérelmekre alkalmazandó kivételekről szóló, új 6. cikkben veszi át. Miközben alkalmazni kívánja azt az alapelvet, hogy az 1049/2001/EK rendelet alkalmazását kell kiterjeszteni valamennyi közösségi intézményre és szervre, a Tanács úgy ítéli meg, hogy az Århusi Egyezménynek való teljes megfelelés érdekében néhány, a rendeletben meghatározott kivételt a környezeti információ iránti kérelmek vonatkozásában szűkíteni kell. Ezt a szűkítést végzi el a 6. cikk.

A nyilvánosság részvételére vonatkozó 21., 46. és 22. módosítást a Bizottság azért vetette el, mert indokolatlanul részletes szabályokat kívánt megállapítani az igazgatási eljárásra. Ezek ugyanakkor elvben és részben megjelennek a közös álláspontban, az átdolgozott 9. (a Bizottság javaslata szerinti 8.) cikkben.

A minősített intézmények elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló 33., 35. és 58. módosítást a Bizottság elvetette. E módosítások egyes elemeit a közös álláspontban „A jogosultság feltételei közösségi szinten” című 11. cikk veszi át. Megszűnik különösen az a követelmény, hogy a nem kormányzati szervezetek elismeréséhez ilyen minőségükben közösségi szinten aktívan végzett tevékenység szükséges; ugyanakkor az általuk benyújtott felülvizsgálati kérelemnek közösségi szintű kérdésre kell vonatkoznia, azaz összhangban kell lennie a „környezetvédelmi jog” fogalommeghatározásával. Ezen túlmenően a közös álláspont a Bizottság javaslatával összevetve nem kívánja meg többé, hogy a nem kormányzati szervezetnek „nyilvántartásba vett könyvvizsgáló által hitelesített éves pénzügyi jelentéssel kell rendelkeznie”.

3.2.3. A Bizottság és a Tanács által elvetett és a közös álláspontból kihagyott parlamenti módosítások

Az 1. módosítást már eleve tartalmazza a (7) preambulumbekezdés.

A 40. és a 41. módosítást a Bizottság azért nem fogadta el és a közös álláspont azért nem tartalmazza, mert a rendelet alkalmazási körének kiterjesztésére irányulnak oly módon, hogy a jogosult szervezetek a „környezetvédelmen” túlmenően a „fenntartható fejlődés előmozdítására” irányuló kérdésekben is kezdeményezhetnének felülvizsgálati eljárást. Az Århusi Egyezmény a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezeteknek biztosít kitüntetett helyzetet, és ez jelenik meg a Bizottság javaslatában is. A Bizottság elvetette a 8. és a 44. módosítást is, amelyek a „minősített intézmény” fogalmát kívánták kiterjeszteni a „fenntartható fejlődés előmozdításának” céljával tevékenykedő szervezetekre. Az említett módosítások az „eseti alapon alakult” helyi szervezetekre is ki kívánták terjeszteni a meghatározást, ami nem volt összhangban a Bizottság közösségi szintű kérdésekre összpontosító megközelítésmódjával. A közös álláspont szempontjából mindkét módosítás okafogyottá vált, hiszen a „minősített intézmény” fogalma kikerült a szövegből (a „közösségi szintről” azonban lásd a 3.2.2. pontot).

A (15) preambulumbekezdést érintő 56. módosítást a Bizottság azért nem fogadta el, mert a környezeti információhoz való hozzáférés kivételei vonatkozásában a 2003/4/EK irányelvre hivatkozott. Ez a módosítás a közös álláspontban sem szerepel, a közös álláspont azonban számos elemmel kiegészíti a Bizottság javaslatát a környezeti információkhoz való hozzájutás tárgyában (lásd a 3.2.5. pontot).

A (18) preambulumbekezdést érintő 3. módosítást a Bizottság azért vetette el és a közös álláspont azért nem tartalmazza, mert a rendelkező rész nyilvánosság részvételét szabályozó előírásai nem szólnak „például internetes honlapok igénybevételéről”.

Az új (20a) preambulumbekezdés beiktatására irányuló 4. módosítást, amely ki kívánta zárni azokat a szervezeteket, „amelyek esetleg nem rendelkeznek ténylegesen a környezet védelmére irányuló célkitűzésekkel”, a Bizottság elutasította és a közös álláspont sem tartalmazza.

Az új (20b) preambulumbekezdés beiktatására irányuló 5. módosításhoz, amely szükségesnek ítéli meg, hogy a közösségi intézmények „karcsúsítsák eljárásaikat”, a rendelkező részben nem tartozik előírás, ezért a közös álláspont nem tartalmazza.

A 9. módosítást, amely a „környezeti információ” fogalommeghatározását a jogsértési eljárások állására vonatkozó információval kívánta bővíteni, a Bizottság elvetette és a közös álláspont sem tartalmazza. A közös álláspont a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelv fogalommeghatározását veszi át.

A 16. módosítást azért vetette el a Bizottság, mert számos olyan, a környezeti információk aktív terjesztésére vonatkozó követelményt tartalmaz, amelyek túlmutatnak az Århusi Egyezmény követelményein. A módosítást, amely szükségtelen adminisztrációs terhet rótt volna az érintett szervekre, a közös álláspont sem tartalmazza.

A 19. módosítást azért vetette el a Bizottság, mert lényegében már szerepel a javaslatban. A módosítást a közös álláspont sem tartalmazza.

A nyilvánosság részvételére irányadó rendelkezések alkalmazási körére vonatkozó 7. és 10. módosítást – amelyek értelmében az alkalmazási kör kiterjedt volna a „környezetet érintő politikákra”, illetőleg azokra a tervekre és programokra is, amelyeket „közösségi intézmény vagy szerv (...) finanszíroz” – a Bizottság azért vetette el, mert túlmutatnak az Århusi Egyezmény jogilag kötelező rendelkezésein, és nincsenek összhangban a tagállamok által követett stratégiával. A módosításokat a közös álláspont sem tartalmazza.

A nyilvánosság részvétele eredményeinek kezelését részletesen szabályozni kívánó 23. módosítást a Bizottság (hasonlóan a kapcsolódó 21., 46. és 22. módosításhoz, amelyekre nézve lásd a 3.2.2. pontot) azért vetette el, mert túlságosan részletes szabályokat állapított volna meg. A módosítás lényegét a nyilvánosság részvételére irányadó szabályokat egyébként több helyütt módosító közös álláspont sem tartalmazza.

A 45. módosítást, amely a „környezetvédelmi jog” meghatározását olyan értelemben kívánta módosítani, hogy kiterjedjen mindazokra a közösségi jogszabályokra, amelyek elsődleges vagy másodlagos célja a környezet védelme, a Bizottság azért vetette el, mert értelmezési bizonytalanságot eredményezhetett volna. A módosítást a közös álláspont sem tartalmazza, amely ugyanakkor a Bizottság javaslatához képest alapvetően módosította a fogalommeghatározást.

A felülvizsgálati kérelem benyújtását magánszemélyek számára lehetővé tenni kívánó 30., 42., 47., 48., 49., 50., 52. és 53. módosítást a Bizottság elvetette, és a közös álláspont sem tartalmazza. Az Århusi Egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Felek számára, hogy megállapítsák az igazságszolgáltatás igénybevételének feltételeit, amivel a Bizottság javaslata a nem kormányzati szervekre („minősített intézményekre”) vonatkozó kritériumok felállításával élt is. Bár a közös álláspont egyszerűsítette a belső felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtási jogosultságára irányadó feltételeket, mind a közös álláspont, mind pedig a Bizottság javaslata állhatatosan ragaszkodik az EK-Szerződés 230. cikkének negyedik és 232. cikkének harmadik bekezdésében foglaltakhoz.

Az 51. módosítás, amely az ombudsmannál megtehető panaszról szóló, új 10b. cikkel kívánta kiegészíteni a szöveget, a Bizottság azért vetette el, hogy ne alakuljon ki konfliktus az EK-Szerződés ombudsmanhoz fordulás eljárását rögzítő 195. cikkével. A módosítást a közös álláspont nem tartalmazza.

A 37. módosítást azért vetette el a Bizottság és azért nem tartalmazza a közös álláspont, mert nem minden közösségi intézménynek és szervnek kell kiigazítania eljárási szabályzatát, vagy ha mégis, arra hagyni kell bizonyos időt.

3.2.4. A Bizottság által teljes egészében, részben vagy elvben elfogadott, de a közös álláspontból kihagyott parlamenti módosítások

Az (1) preambulumbekezdést érintő 39. módosítást mint deklarációs célú szövegrészt a Bizottság elfogadta, a közös álláspont azonban nem vette át.

A 43. módosítás Bizottság által elfogadott részét, amely a „nyilvánosság” fogalommeghatározását ki kívánta egészíteni „a nemzeti jognak megfelelően” kitétellel, a közös álláspont nem vette át.

A 18. módosítás Bizottság által elfogadott azon részét, amely arra az esetre, ha az információ nincs az érintett közösségi intézmény vagy szerv birtokában, a kérelmező tájékoztatására vonatkozó kötelezettségre előírt „lehető legsürgősebben” szövegrészt pontosította volna a „de legkésőbb 15 munkanapon belül” kitétellel, a közös álláspont (jelenleg 7. cikk) nem vette át.

A 36. módosítás, amely lehetőséget adott volna a „minősített intézmények” (nem kormányzati szervek) számára, hogy az elismerésüket megszüntető bizottsági határozat ellen fellebbezéssel éljenek, okafogyottá vált, mert a közös álláspont nem tartalmazza az elismerés eljárását.

A 38. módosítást, amely a rendelet alkalmazását a hatálybalépés után hat hónap elteltével kívánta volna kötelezővé tenni, a közös álláspont nem veszi át; a közös álláspont szerint ez az időpont „p. m.”.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Tanács által bevezetett módosítások az Århusi Egyezmény rendelkezései fényében segítenek világosabbá tenni a javaslatot, különösen a környezeti információkhoz való hozzáférés terén. Konkrétabb előírásokat tartalmaznak továbbá a nyilvánosság részvételére vonatkozóan is, miközben ugyanakkor kellő rugalmasságot hagynak az intézmények és a szervek számára, hogy gyakorlati és/vagy más előírások révén maguk válasszák meg a vonatkozó eljárásokat és határozzák meg azok részleteit. Bár egyszerűsödtek a nem kormányzati szervezetek belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására vonatkozó jogosultságának feltételei és a vonatkozó eljárás, a Bizottság megelégedéssel nyugtázza, hogy megmaradt az az alapvető elem, hogy a kérdéses szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi politika talaján a környezetvédelem előmozdítására irányuló elsődleges célkitűzéssel kell rendelkezniük. A Bizottság ennek megfelelően támogatja a 2005. július 18-án minősített többséggel elfogadott közös álláspontot.