52005PC0263(01)

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 22.6.2005

COM(2005) 263 végleges

2005/0118 (CNS)

2005/0119 (CNS)

2005/0120 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a cukorágazat piacának közös szervezéséről

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1258/1999/EK rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005) 808}

INDOKLÁS

1. BEVEZETÉS

2003 szeptemberében a Bizottság Közleményt[1] tett közzé a cukorágzatról szóló hatásvizsgálat[2] kíséretében az EU cukorpiaci rendszerének reformjára vonatkozó lehetőségekről, amelyet 2004 júliusában a Bizottság javaslatait körvonalazó Közlemény követett az EU cukorpiaci rendszerének[3] jövőjét illetően.

Az ebből fakadó vita nyomán a Bizottság úgy gondolta, hogy figyelembe veszi a Tanács, az Európai Parlament[4], az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság[5] és egyéb tanácsadó bizottságok, valamint a civil társadalom véleményét és új elemeket foglal bele a meglévő jogalkotási javaslatba.

Továbbá, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) legutóbbi testületi ülésének megállapításai az EU cukorkiviteli rendszerét elemezve, amint azt a WTO fellebbezési szerve[6] is megerősítette, számos változást tesz szükségessé az EU cukorkiviteli rendszerében, annak érdekében, hogy megfeleljen az EU nemzetközi kötelezettségeinek

Az EU cukorágazatának hosszútávon fenntartható politikája felé

Egyértelmű politikai konszenzus van arra vontakozóan, hogy az EU cukorágazata:

- eltávolodjon a jelenlegi szabályozáshoz kapcsolódó csökkenő tendenciától, ami az EU leginkább és legkevésbé kompetitív cukortermelő régióiban egyaránt drasztikusan korlátozná a kvóta szerinti cukortermelést;

- összhangba kerüljön a KAP-reform folyamattal, különösen a leválasztás bevezetését, az egységes támogatási rendszert és a kereszt-megfelelési szabályok alkalmazását magában foglaló új orientációval;

- késedelem nélkül ki kell fejleszteni a szükséges gazdasági kiigazításokat egy, a növekvő versenyképességen és fokozottabb piaci orientáción alapuló fenntartható piaci környezeten belül;

- meg kell valósítani a fenntartható piaci egyensúlyt összefüggésben a hazai termék szintekkel és a nemzetközi elkötelezettségekkel;

- hosszútávú politikai keretprogramot kell létrehozni, ami 2008-ban nem kíván meg semmilyen felülvizsgálatot.

Ebben az összefüggésben a Bizottság javasolja, hogy:

- az EU intézményes ár, a szerkezetátalakítás összegének nettója két éven keresztül 39%-kal csökkenjen, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a fenntartható EU piaci egyensúly, összeegyeztetve az EU nemzetközi kötelezettségeivel;

- a gazdálkodók közvetlen kifizetésének nemzeti csomagja valamennyi tagországban garantálja a 39%-kos intézményes árcsökkentésből származó becsült jövedelemveszteség 60%-át.

- a cukorkvóta szabályozás a 2014/15-ös gazdasági év végéig kiterjesztésre kerül.

Környezeti és társadalmi szempontból elfogadható versenyképesség az EU cukorágazata számára

Tekintettel az ágazatban szükséges gazdasági kiigazításokra, általános tartózkodás fogadta a kvóták tagállamok közötti átvitelének ötletét. Egy ilyen álláspont kötelező kvótacsökkentéssel jár a belső piaci egyensúly 2006/2007-től való fenntartása érdekében, egy életképtelen javaslat, különösen a WTO vonatkozó testületi ülése következtetésének fényében.

Az ágazati szerkezetátalakításhoz szükséges eszközök kérdését tehát újra ki kell dolgozni. A Bizottság most egy ambiciózus, önkéntes és ideiglenes szerkezetátalakítási rendszert javasol az EU cukorágazata számára, amit egy négy éves időszak során kell végrehajtani. A rendszer létrehoz:

- egy magas, degresszív, tonnánkénti szerkezetátalakítási támogatást, ami az EU cukorgyárai, valamint az izoglukóz és inulinszirup előállítói számára érhető el, a gyár bezárása és a kvótáról való lemondás esetén;

- kiegészítő támogatás fizetése annak érdekében, hogy biztosítsák a cukorrépa-termelők számára, hogy hozzájussanak a teljes, végső közvetlen kifizetésekhez már az első gazdasági évtől, abban az esetben, ha beszüntetik a termelést annak következtében, hogy a gyár, amellyel beszállítói szerződésük volt, a szerkezetátalakítási rendszer keretében bezárt.

A szerkezetátalakítási rendszer finanszírozására egy speciális összegből kerül sor, valamennyi édesítő kvóta terhére. A legtávolabbi régiókban működő teljes üzemű cukorfinomítók és cukoripari vállalkozások nem részesülnek a támogatásból.

A Bizottság azt is mérlegeli, hogy a bio-üzemanyag politika keretében megvalósuló fejlődés érdeklődésre számot tartó lehetőséget jelent a cukoripar számára. E fejlődés 2006 vége előtti ösztönzésére a Bizottság módosítja a vonatkozó rendeleteket, annak érdekében, hogy a cukorrépa után – amennyiben nem élelmezési célra termesztik – legyen adható területpihentetési támogatás, valamint az energianövények után járó 45 euro per hektár támogatás a 2003. évi KAP-reform szerint.

Az EU cukorpiaci rendszerének összeegyeztetése a nemzetközi kötelezettségekkel

Az EU kinyilvánított szándékának sérelme nélkül, hogy fokozatosan megszüntesse a mezőgazdasági exporttámogatásokat a Dohai Fejlesztési Programterv (DDA) keretében, a WTO jelentés előír bizonyos változtatásokat, annak érdekében, hogy biztosítsa az EK exporttámogatási kötelezettségek tiszteletben tartását.

Annak érdekében, hogy fenntartsanak egy bizonyos termelési szintet a jelenleg „C” cukrot előállító tagállamokban a Bizottság javasolja, hogy:

- ezen tagállamok számára hozzáférhető legyen egy 1 millió tonnás kiegészítő kvóta;

- a kvóta cukortermelőkhöz történő kiutalásának idején egyszeri, tonnánkénti összeg kerül felszámításra, ami az 1 éves szerkezetátalakítási támogatás szintjének felel meg.

A Bizottság azt tartja, hogy a legkevésbé fejlett országok (LDC) számára fenntartott vámmentes behozatalt a „Mindent csak fegyvert nem” (EBA) kezdeményezés keretében 2009/10-től fenn kell tartani és ezen EBA-országok gazdasági fejlődése számára stabil és hosszútávú perspektívát kell teremteni. Ezen országoknak ugyanazon garantált árakból kell részesülniük, mint az AKCs cukorról szóló jegyzőkönyvében szereplőknek.

Biztosítani kell továbbá, hogy az EBA behozatallal ne történjenek visszaélések a nem LDC-eredetű EU-cukor szállításával.Ennek megvalósításához a legjobb módszer egy különleges védzáradékról történő nemzetközi szintű megállapodás.

Mindazonáltal az EU cukorfinomítók szerkezetátalakítási támogatásból történő kizárásával a minimális garantált behozatali ár az AKCs-jegyzőkönyv szerinti cukor árára az EU intézményes árral együtt mozdul el és ezért a preferenciális cukorszállítók haladékot kapnak az EU-beli termelők áraihoz viszonyíta preferenciális nyers cukoráraik csökkentésére..

Jelenleg párbeszéd folyik az AKCs-országokkal a Bizottság „Akcióterv kísérőintézkedésekre a cukorról szóló jegyzőkönyv cukorpiaci rendszer reformja által érintett országai számára” című munkadokumentumára[7] vonatkozóan. Ezen intézkedések célja, hogy segítsék a cukorról szóló jegyzőkönyv országait a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodásban cukorágazatuk versenyképességének növelése, más gazdasági tevékenységek választékának bővítése vagy e változások hatásainak szélesebb társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti kezelése által.

A Horvátországgal és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folyó párbeszéd mellett 2005. július 1-től vámkontingens került bevezetésre[8] Albánia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia-Montenegro részére.

Bulgária és Románia felvételének következményeit szintén számításba vették az EU cukorpiaci rendszerének változásaira vonatkozó javaslatban.

Az EU cukorpiaci rendszere e három kulcselemének három jogi eszköz felel meg: javasolt intézkedések a cukorágazat közös piaci szervezésének reformjára (KPSz), intézkedések az EU cukorágazatának szerkezetátalakítására és intézkedések a cukorrépa-termelők közvetlen jövedelemtámogatására.

2. Javasolt intézkedések a cukorágazat közös piaci szervezésének (CMO) reformjára

2.1. A cukorpiaci rendszer időtartama

Az EU cukorpiaci rendszer a 2014/15 gazdasági év végéig kerül meghosszabbításra és 2008-ban nem kerül felülvizsgálatra.

2.2. Árak

Intervenció és a cukorágazati gazdasági év kezdő időpontja

Az EU piaci ágazatok intervenciós rendszerétől való elmozdulás elősegítése érdekében javasolt a cukor intervenciós rendszerének és árának eltörlése.

Az árcsökkentések megvalósításának megkönnyítése érdekében javasolt a cukorpiaci gazdasági év július 1-i kezdődátumának október 1-re történő megváltoztatása a 2007/08. évben.

Referencia ár

A cukor esetében az intervenciós árat referencia ár fogja felváltani. Az EU versenyképességének fokozására és a cukor uralkodó világpiaci árában mutatkozó szakadék csökkentésére a referencia ár a jelenlegi intervenciós árnál 39%-kal alacsonyabb szinten kerül meghatározásra.Az árcsökkentés két éven belül kerül megvalósításra a 2006/07 gazdasági évtől kezdődően.

A referencia ár a magánraktározás induló szintjének megalapozására szolgál.

Legalacsonyabb cukorrépa ár

A cukorrépa legalacsonyabb ára, összhangban a javasolt referencia árcsökkentésekkel, a szerkezetátalakítási összeg nélkül került kiszámításra. Mindazonáltal, számításva véve az eltávolodást a merev ártámogatási rendszertől az intervenciós rendszer eltörlése révén, egy rugalmassági záradék került bevezetésre, ami biztosítaná a cukorrépatermelők számára a lehetőséget, hogy tárgyaljanak a cukorrépa árról a legalacsonyabb garantált ár alatti 10%-ig. Az árcsökkentési táblázat a mellékletben szerepel.

Árjelentés

A cukorra vonatkozó árjelentési rendszert időben kell bevezetni a működőképes alkalmazáshoz, a 2006/07. gazdasági évtől kezdődően.

2.3. Kvóták

Egységes EU-kvóta létrehozása

Egyszerűsödik a jelenlegi kvótaszabályozási javaslat, az „A” és „B” kvóták egyetlen kvótába történő összevonásával. A jelenlegi „C” cukrot termelő tagállamok számára egy 1 millió tonnás kvótájú kiegészítő összeget kell hozzáférhetővé tenni. A kvóta cukortermelőkhöz történő kiutalásának idején egyszeri, tonnánkénti összeg kerül felszámításra, ami megfelel az 1 éves szerkezetátalakítási támogatás szintjének.

Létrehozásra kerül egy többletösszeg rendszer, hogy megteremtse az egységes kvótarendszer teljeskörű összefüggését, világosan megkülönböztetve a cukor különféle forrásait és biztosítva a rendszer jogi biztonságát.

Kvótacsökkentések

A szerkezetátalakítási időszak alatt nem lesz kötelező kvótacsökkentés. A piaci egyensúlyt a szerkezetalakítási rendszerbe lépő cukorkvóta összegek és az alábbiakban javasolt piaci egyensúlyteremtő eszközök fogják megteremteni. A szerkezetátalakítási időszak végén kvótacsökkentések kerülnek alkalmazásra, amennyiben szükséges, egy átalányösszeg, a mindegyik tagállam teljes kvótájából csökkentett százalék, alapján.

Izoglukóz

Az izoglukóz és a cukorpiac közötti kapcsolat következtében a javasolt árcsökkentéseknek hatása lesz az EU izoglukóz ágazatának jövedelmére is. Következésképpen az izoglukóz ágazatnak abban a helyzetben kell lennie, hogy kihasználja a méretgazdaságosságból származó előnyöket, a gazdasági működőképesség hosszútávú perspektívája érdekében. Ilyen körülmények mellett javasolt az izoglukóz kvóták progresszív és arányos növelése 2006/07-től kezdődően három éven át évente100 000 t mértékben.

2.4. Piaci egyensúlyteremtő eszközök

Éves átviteli rendszer

Akárcsak a jelenlegi rendszerben, megengedett a cukorgyárak számára, hogy az adott gazdasági tárgyév kvótatúllépését átvigyék a következő gazdasági év kvótájához.

Visszavételi rendszer

A Bizottság fenntartja továbbá a piaci egyensúlyhiány kezelésének lehetőségét, az adott gazdasági évben, a cukorkvóta százalék piacról való visszavonásával a következő gazdasági év kezdetéig. Mindazonáltal a kvóta következő gazdasági évre történő megállapítása során a Bizottság nemcsak a visszavont mennyiségeket veszi számításba, hanem a szerkezetátalakítási rendszer során lemondott mennyiségeket is.

Magánraktározás

Javasolt egy magánraktározási rendszer, anak érdekében hogy nyitva legyen a lehetőség a cukornak a piacról történő időszakos visszavonására. Ezt, adott esetben, a Bizottság hajtja végre, amennyiben a piaci ár a referencia ár alá zuhan. A visszavont mennyiségek nem támogathatóak a magánraktározási támogatási rendszer keretében.

2.5. A vegy- és gyógyszeriparra vonatkozó különleges intézkedések

Javasolt, hogy az alkohol, beleértve a termelési kvótákból származó rum, bioetanol és élesztő termelést, kizárására vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket fenntartsák és kiterjesszék a vegy- és gyógyszeriparban használt cukormennyiségekre a magas cukorfelhasználású végtermékek esetében.

Tekintettel arra a lehetőségre, hogy a vegy- és gyógyszeripar egy hosszabb időszak során nem tud eleget tenni a cukorbeszerzésnek a világpiaci árral összhangban, javasolt, hogy fenntartásra kerüljön a termelési visszatérítési rendszer, annak érdekében, hogy biztosított legyen a megfelelő cukorellátás ezen iparágak számára. Mindazonáltal, amennyiben ezt további nehézségek szükségessé teszik, lehetőség van egy különleges, a vegy- és gyógyszeripar részére előirányzott vámkontingens megnyitására.

2.6. Nemzetközi kötelezettségek

A hagyományos ellátási szükséglet rendszerének keretében a finomításra szolgáló preferenciális cukorra szóló behozatali engedély a teljes üzemű finomítók számára kerül fenntartásra. Szükség esetén kiegészítő behozatali vámkontingens kerül megnyitásra ezen finomítók ellátásának biztosítására. 2009/10-től, amikor az EBA kezdeményezés teljes egészében végrehajtásra kerül, a preferenciális behozatallal történő gazdálkodás részben egyéb szereplők számára is megnyílik, beleértve a nem teljes üzemű finomítókat is.

A Bizottságnak továbbra is meglesz a lehetősége arra, hogy amennyiben szükséges, biztosítsa a cukorról szóló jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek teljesítését az importálandó mennyiségekre vonatkozóan a legalacsonyabb garantált áron egészen 2007-ig, vagy az újabb, a majdani Gazdasági Partnerségi Megállapodásból (EPA) származó kötelezettségekét.

3. Javasolt intézkedések az EU cukorágazatának szerkezetátalakítására

3.1. Szerkezetátalakítási rendszer

A Bizottság egy új, önkéntes és időszakos szerkezetátalakítási rendszert javasol az EU cukorágazata számára, amely négy évig működik (2006/07-2009/10).

A szerkezetátalakítási alapnak három fő célkitűzése van: először, hogy arra ösztönözze a kevésbé versenyképes termelőket, hogy hagyjanak fel az iparral, másodszor, hogy biztosítsa a pénzt a gyárbezárások társadalmi és környezeti hatásaival való szembenézésre (szociális és munkahelyteremtő programok, valamint helyreállító intézkedések finanszírozása, hogy a területet jó környezeti állapotba hozzák), harmadszor pedig, hogy pénzügyi alapról gondoskodjon a leginkább érintett régiók számára.A szerkezetátalakítási alaphoz való hozzájutás feltételei közösségi szinten kerültek meghatározásra, összhangban az alap gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzéseivel. E feltételek teljesítését a tagállamoknak kell ellenőrizniük; szerkezetátalakítási támogatásban mindössze egy alkalommal lehet részesíteni azt a bezárásra kerülő gyárat, amelyik egyértelműen elkötelezte magát e feltételek tiszteletben tartása mellett.

A szerkezetátalakítási rendszer finanszírozására egy különleges, tonnánkénti összegből három éven keresztül kerül sor, valamennyi édesítő kvóta terhére. A szerkezetátalakítás összege 2006/07-ben 126,40 euro, 2007/2008-ban 91,00 euro, 2008/09-ben 64,50 euro tonnánként.

A rendszer magas, degresszív tonnánkénti támogatást biztosít, ami csak az EU megszűnő cukorgyárai és izoglukóz, valamint inulinszirup előállítói számára férhető hozzá. Az első évben a támogatást kvótánként 730 euro/t-ban állapítják meg, ami fokozatosan 420 euro/t-ra csökken a negyedik évben. A rendszer mielőbbi megkezdésének ösztönzése érdekében a 2005. július 1-től bezáró cukorgyárak jogosultak lesznek a szerkezetátalakítási támogatásra.

Továbbá 2008/09-től kezdődően a szerkezetátalakítási támogatás egy részét diverzifikációs intézkedésekre lehet fordítani a cukorágazat reformja által leginkább érintett régiókban. Szintén fel kell hívni a figyelmet az európai Kohéziós politika eszközei által nyújtott további lehetőségekre a gazdasági szerkezetátalakítás támogatására és a munkások átképzésére azokban a zónákban, amelyeket különösen érzékenyen érintenek a reform következményei.

3.2. Kiegészítő támogatás a cukorrépa termelőknek

A szerkezetátalakítási támogatási rendszer költségvetéséből a cukorrépa termelők kiegészítő támogatásban részesülnek, hogy biztosítva legyen annak lehetősége, hogy azok a termelők, akiknek fel kellett hagyniuk a termeléssel annak a gyárnak a bezárása miatt, amellyel cukorrépa beszállítói szerződésben álltak, megkaphassák a teljes, végleges közvetlen kifizetést az árcsökkentések 1. évétől kezdve.

4. Javasolt intézkedések a cukorrépa termelők közvetlen jövedelemtámogatására

A Bizottság közvetlen kifizetések biztosítását javasolja globális alapon azon termelők számára, akik kvóta alapján termeltek cukorrépát a történeti referencia időszakban, 2000 – 2002. között. A tagállamok azonban, méltányossági okokból rugalmasan járhatnak el az egyéni gazdáknak ettől eltérő időszakra nyújtott közvetlen kifizetések kiszámításával.

A közvetlen kifizetések nemzeti csomagja minden tagállam számára a kétlépcsős, 39%-os intézményes árcsökkentésből származó becsült jövedelemveszteség 60%-át jelenti. A jövedelemveszteség becslésénél számításba vételre került a súlyozott legkisebb cukorrépa árban bekövetkezett változás valamennyi tagállamban, megszorozva a kvóta szintjével (ld.: 2. melléklet). A tagállamok egy ráadás csomagban is részesülnek, melynek célja, hogy kártalanítsák a területükön az inulinszirup előállítására cikóriát termelő gazdálkodókat.

A legtávolabbi régióknak biztosított közvetlen kifizetés egységes keretbe kerül a POSEI alatt, amelyet jelenleg még vitatnak, következésképpen kizárásra kerül az egységes támogatási rendszerből. A legtávolabbi francia régiók továbbá, amelyek egyedüliként élvezték az értékesítési támogatást, további összegben részesülnek, ami megfelel a jelenlegi értékesítési intézkedéseknek a vonatkozó időszak alatt.

5. A cukorreformra vonatkozó javaslatok költségvetési hatása

A vontakozó időszakra a javasolt reform költsége tiszteletben tartja a status quo kiadást, amint azt 2003 januárjában, a KAP-reform javaslatai idején javasolták. Az ágazat számára javasolt új intézkedések költségei, melyek közül a termelők termeléstől független közvetlen kifizetései teszik ki a nagyobb részt,, jelentős mértékben megtérülnek az export-visszatérítési kiadások lényeges csökkenéséből és a finomítási támogatás eltörléséből adódó megtakarítások révén.

Az ágazat számára javasolt intézkedések teljes végrehajtásakor a közvetlen jövedelemtámogatás nemzeti csomagjai 1 542 millió euro éves kiadást tartalmaznak. A magánraktározási rendszerre vonatkozó bármilyen kiadást korlátozni kell, és csak abban az esetben merülhet fel, ha megvan annak a kockázata, hogy a piaci árak jelentősen a referencia ár alá zuhannak.

Tekintettel a szerkezetátalakítási támogatásra, egy ad hoc szerkezetátalakítási összeg biztosítja ennek finanszírozását, ami a szerkezetátalakítási alapba kerül utalásra. Három gazdasági éven keresztül (2006/07-től 2008/09-ig) 4 225 millió euro összeg áll rendelkezésre, a szerkezetátalakítási támogatás pedig négy gazdasági éven (2006/07-től 2009/10-ig) át lesz hozzáférhető.

1. melléklet – Javasolt intézményes árak az EU cukorágazatban

Referencia időszak | 2006/07 | 2007/08 | 2008/09 | 2009/10 |

Intézményes / referencia cukor ár (euro/t) | 631,9 | 631,9 | 476,5 | 449,9 | 385,5 |

Intézményes / referencia cukor ár, nettó szerkezetátalakítási összeg (euro/t) | 631,9 | 505,5 | 385,5 | 385,5 | 385,5 |

Szerkezetátalakítási összeg (euro/t) | – | 126,4 | 91,0 | 64,5 | – |

Legalacsonyabb cukorrépa ár (euro/t)* | 43,63 | 32,86 | 25,05 | 25,05 | 25,05 |

* A referencia időszakra a legalacsonyabb cukorrépa áraz EU-15 súlyozott átlaga. |

2. melléklet – Nemzeti csomagok a gazdálkodók közvetlen jövedelemtámogatására ( millió euro )

a) | 1212 91 | Cukorrépa |

1212 92 00 | Cukornád |

b) | 1701 | Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban |

c) | 1702 20 | Juharcukor és juharszirup |

1702 60 95 | Egyéb, hozzáadott ízesítőszert vagy színezéket nem tartalmazó, szilárd halmazállapotú cukrok és cukorszirupok, a laktóz és a glükóz kivételével |

1702 90 60 | Műméz, természetes mézzel keverve is |

1702 90 71 | Égetett cukor, legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva |

1702 90 99 | Maltodextrin és izoglükóz |

2106 90 59 | Ízesített vagy színezett cukorszirupok, kivéve az izoglükóz, laktóz, glükóz és maltodextrin szirupot |

d) | 1702 30 10 | Izoglükóz |

1702 40 10 |

1702 60 10 |

1702 90 30 |

e) | 1702 60 80 | Inulinszirup |

1702 90 80 |

f) | 1703 | Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz |

g) | 2106 90 30 | Ízesített vagy színezett izoglükóz szirupok |

h) | 2303 20 | Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék |

2. Az (1) bekezdésben felsorolt termékek tekintetében a gazdasági év október 1-jén kezdődik és a következő év szeptember 30-án ér véget.

A 2006/2007. gazdasági év azonban 2006. július 1-jén kezdődik és 2007. szeptember 30-án ér véget.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1) „fehércukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmazó cukor;

(2) „nyerscukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban 99,5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózt tartalmazó cukor;

(3) „izoglükóz”: a száraz állapotában legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból, vagy annak polimerjeiből nyert termék;

(4) „inulinszirup”: a száraz állapotban, szabad formában vagy szacharóz formájában, legalább 10% fruktózt tartalmazó, inulin vagy oligofruktózok hidrolíziséből nyert és cukor/izoglükóz egyenértékként kifejezett közvetlen termék;

(5) „kvótacukor”, „kvóta-izoglükóz” és „kvóta-inulinszirup”: az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége;

(6) „ipari cukor”, „ipari izoglükóz” és „ipari inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az (5) pontban említett megfelelő mennyiségen felül, és amelyet a 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához történő felhasználásra szánnak;

(7) „többlet cukor”, „többlet izoglükóz” és „többlet inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az (5) és a (6) pontban említett megfelelő mennyiségen felül;

(8) „kvóta-cukorrépa”: a kvótacukorrá feldolgozott összes répa;

(9) „szállítási szerződés”: egy értékesítő és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés;

(10) „szakmán belüli megállapodás”: a következők valamelyike:

a) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről nemzeti vállalkozási szervezetek valamely csoportja, másrészről nemzeti értékesítői szervezetek valamely csoportja között közösségi szinten létrejött megállapodás,

b) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely, vállalkozásokat tömörítő szervezet, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás között létrejött megállapodás,

c) az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, annyiban, amennyiben ezek a cukorrépának a cukorgyártó társaságok, illetve szövetkezetek részvényesei, illetve tagjai által történő szállítását szabályozzák,

d) az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, bármilyen szállítási szerződés megkötése előtt létező megegyezések, , feltéve, hogy a megegyezéseket elfogadó értékesítők legalább 60%-át szállítják annak a teljes cukorrépa-mennyiségnek, amelyet a vállalkozás az egy vagy több gyárban történő cukorgyártás céljából vásárol;

(11) „AKCS/indiai cukor”: a VI. mellékletben szereplő államokból származó, az 1701 KN-kód alá tartozó cukor, amelynek a Közösségbe történő behozatala:

- az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyv alapján, vagy

- az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, cukornádról szóló megállapodás alapján történik;

(12) „teljes munkaidőben működő finomító”: kizárólag nyerscukrot vagy a kristályosító fázis előtt előállított szirupot finomító termelőegység, beleértve azokat a termelőegységeket, amelyek a 2004-es évben nádcukrot finomítottak.

II. CÍMB első piac

1. FEJEZET ÁRAK

3. cikk Referenciaárak

1. A fehércukor esetében a referenciaár a következő:

a) a 2006/2007. gazdasági évre tonnánként 631,9 euro;

b) a 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 476,5 euro;

c) a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 449,9 euro;

d) a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 385,5 euro.

2. A nyerscukor esetében a referenciaár a következő:

a) a 2006/2007. gazdasági évre tonnánként 496,8 euro;

b) a 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 394,9 euro;

c) a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 372,9 euro;

d) a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 319,5 euro.

3. Az (1) és a (2) bekezdésben említett referenciaárakat a csomagolatlan, gyártelepi árú, a vevő által választott szállítóeszközre rakodott cukorra kell alkalmazni. A referenciaárakat az I. mellékletben ismertetett szabványos minőségű fehércukorra és nyerscukorra kell alkalmazni.

4. cikk Árak bejelentése

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiac áraira vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiac reprezentatív árainak közzétételére szolgáló rendszert.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások, illetve a cukoriparban működő más gazdasági szereplők által szolgáltatott adatok adják.

5. cikk A cukorrépa minimálára

1. A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a) a 2006/2007. gazdasági évre tonnánként 32,86 euro;

b) a 2007/2008. gazdasági évtől tonnánként 25,05 euro.

A kvóta-cukorrépa minimálára azonban szakmán belüli megállapodás keretében legfeljebb 10%-kal csökkenthető.

2. Az (1) bekezdésben említett minimálárat az I. mellékletben ismertetett szabványos minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

3. A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a minimálárat megfizetni, amelyet a szabványos minőségtől való eltérések függvényében lehet áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazítani.

4. A 15. cikkben előírt többlet összeggel terhelt ipari cukor, illetve többlet cukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a vételárat, hogy az a kvóta-cukorrépa minimálárával legalább egyenlő legyen.

6. cikk Szakmaközi megállapodások

1. A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a II. mellékletben megállapított vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

2. A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

3. A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

- kvótacukornak,

- vagy kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

4. Minden cukorgyártó vállalkozás azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal látja el:

a) a (3) bekezdés első francia bekezdésében említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

5. Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán a kvótacukrukkal egyenlő cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

6. A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett – eltérhetnek a (3) és a (4) bekezdéstől.

7. Ha nincs szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelmére e rendelet alapján megteszi a szükséges lépéseket.

2. FEJEZETKVÓTATERMELÉS

7. cikk Kvóta-kiosztás

1. A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a III. melléklet állapítja meg.

2. A tagállamok kvótát osztanak ki minden olyan, cukorgyártó, izoglükóz-gyártó, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozásnak, amely a területükön rendelkezik székhellyel, és amelyet a 17. cikk szerint elismertek.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében megegyezik a vállalkozás részére a 2005/2006. gazdasági évre az 1260/2001/EK rendelet alapján kiosztott A és B kvóták összegével.

3. Ha a kvóta kiosztása egynél több termelőegységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

8. cikk Kiegészítő cukorkvóta

1. Legkésőbb 2006. július 31-ig azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek a 2004/2005. gazdasági év folyamán az 1260/2001/EK rendelet alapján C cukrot termeltek, a székhelyük szerinti tagállamtól a IV. mellékletben meghatározott összérték erejéig kiegészítő kvóta kiosztását kérhetik. A kiegészítő kvótákat objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján kell kiosztani.

2. Ha a kiegészítő kvóták iránti igény meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti mennyiséget, az érintett tagállam a kiosztandó mennyiségek arányos csökkentéséről rendelkezik.

3. A vállalkozások részére az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kiegészítő kvóták után egy egyszeri összeget kell kivetni. Ezt az összeget úgy kell megállapítani, hogy egyenlő legyen a 2006/2007. gazdasági évben alkalmazandó szerkezetátalakítási támogatás szintjével. Beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája után történik.

4. A (3) bekezdéssel összhangban fizetett egyszeri összeg teljes egészét a tagállam azokra a területén működő vállalkozásokra terheli, amelyek kiegészítő kvótához jutottak.

Az egyszeri összeget az érintett cukorgyártó vállalkozás a tagállam által meghatározandó határidőig köteles megfizetni. A legkésőbbi határidő 2007. február 28. lehet.

5. Ha a cukorgyártó vállalkozás nem fizette meg az egyszeri összeget 2007. február 28. előtt, a kiegészítő kvóták nem tekinthetők az érintett cukorgyártó vállalkozás részére kiosztottnak.

9. cikk Kiegészítő izoglükóz-kvóta

A 2006/2007. gazdasági évben 100 000 tonna izoglükóz-kvótával egészül ki a III. mellékletben meghatározott teljes izoglükóz-kvóta. A 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évek mindegyikében az előző gazdasági év kvótájához 100 000 tonna további izoglükóz-kvótát kell adni.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükóz-kvóta arányában osztják ki.

10. cikk Kvótakezelés

1. A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a III. mellékletben meghatározott kvótákat a 2006/2007. gazdasági évre vonatkozóan legkésőbb 2006. szeptember 30-ig, továbbá a 2007/2008., 2008/2009., 2009/2010. és 2010/2011. gazdasági évek mindegyikére vonatkozóan legkésőbb az előző gazdasági év februárjának végéig kell kiigazítani. A kiigazítás kiterjed a 8. cikknek, e cikk (2) bekezdésének, e rendelet 14. és 19. cikkének, valamint a …/2005/EK tanácsi rendelet (szerkezetátalakítási rendelet) 3. cikkének alkalmazásából következő eredményekre.

2. Figyelembe véve a …/2005/EK tanácsi rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer (szerkezetátalakítási rendszer) eredményeit, a Bizottság legkésőbb 2010 februárjának végéig – a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – dönt arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni.

3. A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

11. cikk Nemzeti kvóta újrakiosztása

1. A tagállamok az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és valamennyi érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve a vállalkozások között átcsoportosíthatnak kvótákat.

A tagállam azonban a területén székhellyel rendelkező, cukrot vagy izoglükózt gyártó vállalkozás kvótáját nem csökkentheti a kiosztott kvóta 10%-át meghaladó mértékben.

2. Az (1) bekezdés szerint visszavont mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

3. FEJEZETKVÓTÁN KÍVÜLI TERMELÉS

12. cikk Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 7. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a) egyes, a 13. cikkben említett termékek feldolgozásához kell felhasználni;

b) a 14. cikkel összhangban a következő gazdasági év kvótatermelésébe kell átvinni, vagy

c) a …/2005/EK rendelet II. címével összhangban a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében kell felhasználni.

A többi mennyiségre a 15. cikkben említett többlet összeget kell alkalmazni.

13. cikk Ipari cukor

1. Az ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a) az a gazdasági év vége előtt egy, a 17. cikk szerint elismert gyártó és egy, a 17. cikk szerint elismert felhasználó között létrejött szállítási szerződés tárgya volt;

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

2. A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) alkohol, rum, aktív élesztő és „Rinse appelstroop”;

b) olyan ipari termékek, amelyek cukrot nem tartalmaznak, de feldolgozásuk során a végtermék tömegének 50%-át meghaladó mennyiségű cukor, izoglükóz vagy inulin szirup felhasználására kerül sor;

c) olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek esetében a cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-tartalom meghaladja a végtermék tömegének 50%-át.

3. Az 1. cikk (1) bekezdésének b)-e) pontjában felsorolt termékekre vonatkozóan termelési visszatérítés ítélhető oda, ha az e cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többlet cukor, többlet izoglükóz, illetve többlet inulinszirup.

Az e cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek előállításához felhasznált cukor, izoglükóz, illetve inulinszirup után csak akkor fizethető termelési visszatérítés, ha azokat nem exportálják harmadik országokba.

A termelési visszatérítés megállapításakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználásából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendelkezésre álló többlet cukor árát, vagy – ha nincs többlet cukor – a referenciaárat.

14. cikk A többlet cukor átvitele

1. Minden vállalkozás dönthet úgy, hogy cukorkvótáján, izoglükóz-kvótáján vagy inulinszirup-kvótáján túllépő termelésének egészét vagy egy részét átviszi, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

2. Az a vállalkozás, amely az (1) bekezdésben említett döntést hoz:

a) legkésőbb a folyó gazdasági év január 31-ig tájékoztatja az érintett tagállamot az átvitelre kerülő cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-mennyiségről;

b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket saját költségén a folyó gazdasági év végéig raktározza.

Azonban az első albekezdés a) pontjában említett január 31-i dátum helyébe:

a) a Spanyolországban székhellyel rendelkező vállalkozások tekintetében április 15. lép a répacukor-termelés esetében és június 20. lép a nádcukor-termelés esetében;

b) az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező vállalkozások tekintetében február 15. lép;

c) a Guadeloupe és Martinique franciaországi tengerentúli megyékben székhellyel rendelkező vállalkozások tekintetében április 30. lép.

3. Ha egy vállalkozás termelése végül az érintett gazdasági évben kevesebb lett, mint az (1) bekezdésnek megfelelően történő döntéshozatal idején becsült mennyiség, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

4. Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

15. cikk Többlet összeg

1. Többlet összeget kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többlet cukor, többlet izoglükóz és többlet inulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági év kvótatermelésébe átvitt és a 14. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, illetve a 12. cikk c) pontjában említett mennyiségeket;

b) azokra az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségekre, amelyek tekintetében egy később meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett valamely termékben feldolgozták;

c) azokra a cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 19. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 19. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

2. A többlet összeget a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kellően magas szinten kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozásának elkerülése érdekében.

3. Az (1) bekezdés szerint fizetett többlet összeget a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek a vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

4. FEJEZETPIACIRÁNYÍTÁS

16. cikk Termelési díj

1. A 2007/2008. gazdasági évtől kezdve a cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

2. A termelési díj mértéke 12,00 euro a kvóta-cukor, illetve kvóta-inulinszirup tonnájára vetítve. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50%-a.

3. A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

4. A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, illetve cukornád-termelők, vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50%-át viseljék.

17. cikk Elismert gazdasági szereplők

1. Kérelemre a tagállam elismertnek nyilvánítja a cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a gazdasági szereplőt, amely ezeket a termékeket a 13. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, feltéve, hogy a gazdasági szereplő:

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) beleegyezik abba, hogy az e rendeletben előírt bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendeletben előírt ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) elismerését nem függesztették fel, illetve nem vonták vissza.

2. Az elismert vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, illetve a finomításra sor kerül, a következőkről tájékoztatja:

a) azon répa- vagy nádmennyiségekről, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződés kötésére került sor, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozamáról;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatokról, a cukorgyártásra vonatkozó adatokról, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatokról;

c) az eladott fehércukor-mennyiségekről, és a vonatkozó árakról és feltételekről.

18. cikk Magántárolás

Ha a regisztrált közösségi átlagár egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és – a piaci helyzetet figyelembe véve – várható, hogy ezen a szinten marad, a fehércukor magántárolására támogatás adható azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

19. cikk A cukor kivonása

1. Annak érdekében, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen megőrizni, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a kvótacukor, kvóta-izoglükóz, illetőleg kvóta-inulinszirup egy bizonyos – valamennyi tagállamban megegyező – százalékát a következő gazdaság év kezdetéig ki lehet vonni a piacról.

Ilyen esetben az e rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett, a behozott nyerscukor finomításához szükséges szokásos ellátási szükségletet az érintett gazdasági év tekintetében azonos százalékkal kell csökkenteni.

2. Az (1) bekezdésben említett kivont százalékot a szóban forgó gazdasági év folyamán várható piaci trendek alapján legkésőbb ugyanazon gazdasági év október 31-ig meg kell határozni.

3. Minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás, a kivonás időtartama alatt a saját költségén tárolja azt a cukormennyiséget, amely igazodik az (1) bekezdésben említett százaléknak a vállalkozás által a szóban forgó gazdasági évre szóló kvóta alapján termelt mennyiségre történő alkalmazásához.

A valamely gazdasági év folyamán kivont cukormennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Azonban, a várható cukorpiaci trendeket figyelembe véve, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét:

- olyan többlet cukornak, többlet izoglükóznak, illetve többlet inulinszirupnak tekintsék, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá, illetve ipari inulinsziruppá alakításra rendelkezésre áll, vagy

- kiegészítő kvótába tartozó termelésnek tekintsék;

4. Ha a Közösségben a cukor-ellátás nem megfelelő, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a kivont cukor, izoglükóz, illetve inulinszirup egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható legyen.

20. cikk Különböző intézkedések alapján történő tárolás

A valamely gazdasági év folyamán a 14. cikkben, a 18. cikkben, vagy a 19. cikkben említett intézkedések valamelyike alapján tárolt cukrot nem lehet az említett rendelkezések közül bármely másik alapján tárolni.

III. CÍMH armadik országokkal folytatott kereskedelem

1. FEJEZET A BEHOZATALRA ÉS A KIVITELRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

21. cikk Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából származó tarifális nómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

22. cikk Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a) vámmal azonos hatású díj kivetése;

b) mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

23. cikk Behozatali és kiviteli engedélyek

1 Az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt terméknek a Közösségbe irányuló behozatala, illetve a Közösségből történő kivitele behozatali, illetve kiviteli engedély bemutatásához kötött. Azonban eltérésről lehet rendelkezni, ha bizonyos cukorimport irányítása esetében nincs szükség engedélyre.

2. Az engedélyt a tagállam minden kérelmezőnek kiadja, tekintet nélkül arra, hogy a kérelmező a Közösségben hol telepedett le, és az e rendelet 28. és 32. cikkének alkalmazása, a 2501/2001/EK rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazása, valamint a Szerződés 133. vagy 300. cikke szerint kötött megállapodások alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

3. A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

Az engedély kiadása biztosíték letétbe helyezése mellett történik, amely biztosíték garantálja, hogy a termék behozatala, illetve kivitele az engedély érvényességének ideje alatt megtörténik. A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha a behozatalra, illetve a kivitelre a szóban forgó időszak alatt nem, vagy csak részben kerül sor.

4. Az engedélyek érvényességének feltételeit a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

24. cikk Aktív feldolgozási szabályok

A cukorágazat piaca közös szervezésének megfelelő működé séhez szükséges mértékig, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban teljesen vagy részlegesen megtiltható az aktív feldolgozási szabályoknak az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek esetében történő alkalmazása.

25. cikk Védintézkedés

1. Ha a behozatal vagy a kivitel az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék közösségi piacán olyan súlyos zavart okoz, vagy olyan súlyos zavar bekövetkezésével fenyeget, amely várhatóan veszélyeztetheti a Szerződés 3 3. cikkében foglalt célkitűzések elérését, a kereskedelemben a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásait tiszteletben tartó, megfelelő intézkedések alkalmazhatók mindaddig, amíg az említett zavar vagy fenyegetés meg nem szűnik.

2. Ha az (1) bekezdésben említett helyzet alakul ki, a Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – dönt a szükséges intézkedésekről.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól érkezik kérés, a Bizottság annak tárgyában a beérkezésétől számított három munkanapon belül dönt.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

3. A Bizottság által a (2) bekezdés alapján hozott intézkedést bármely tagállam az értesítésétől számított három munkanapon belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács haladéktalanul összeül. Minősített többséggel eljárva, a Tanács a szóban forgó intézkedést az elé utalásának napjától számított egy hónapon belül módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti.

4. Azonban az e cikk értelmében meghozott, WTO-tagokra alkalmazott intézkedések esetében ezeket az intézkedéseket a 3285/94/EK tanácsi rendelet alapján kell alkalmazni.

2. FEJEZETA BEHOZATALRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk Behozatali vámok

1. Kivéve, ha e rendelet másképpen rendelkezik, az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékekre a közös vámtarifában szereplő importvám-tételeket kell alkalmazni.

2. Az (1) bekezdés ellenére, a Bizottság bizonyos mennyiségek tekintetében a következő termékekre vonatkozó behozatali vámok alkalmazását részben vagy teljes egészében felfüggesztheti annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi piacon a harmadik országokból történő behozatal révén az ellátás megfelelő legyen:

- 1701 11 10-es és 1701 12 10-es KN-kód alá tartozó, finomításra szánt nyerscukor,

- 1703-as KN-kód alá tartozó melasz.

3. Ha a 13. cikk (3) bekezdésében szereplő termelési visszatérítés nem garantálja a 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek gyártásához szükséges ellátást, a Bizottság bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti az 1701-es KN-kód alá tartozó fehércukorra, valamint az 1702 30 10-es, 1702 40 10-es, 1702 60 10-es és 1702 90 30-as KN-kód alá tartozó izoglükózra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását.

27. cikk A behozatal irányítása

1. A közösségi piacra gyakorolt azon káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bizonyos termékek behozatalából eredhetnek, egy vagy több ilyen terméknek a közös vámtarifában megállapított vámtétel mellett történő behozatala után kiegészítő behozatali vámot kell fizetni, ha a 40. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározandó feltételek teljesülnek, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal a Közösség piacán zavart okoz, illetve, ha a hatások a szándékolt célhoz képest aránytalanok volnának.

2. A Bizottság által a Kereskedelmi Világszervezettel közölt árszintet („a küszöbár”) el nem érő áron bonyolított behozatalra kiegészítő behozatali vámot lehet kivetni.

Az említett kiegészítő behozatali vám kivetésekor figyelembe veendő importárakat a szóban forgó szállítmány CIF importárai alapján kell meghatározni.

A CIF importárakat e célból össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci, illetve közösségi importpiaci áraival.

3. Ha bármely évben, amelyben az (1) bekezdésben említett káros hatások jelentkeznek vagy várhatóan jelentkezhetnek, a behozatal volumene meghalad egy, a piacra jutási lehetőségeken alapuló szintet, amelynek meghatározása az előző három év vonatkozó hazai fogyasztásának százalékában történik („a küszöbvolumen”), szintén kivethető kiegészítő behozatali vám.

28. cikk Vámkontingensek

1. A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket, az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályok szerint a Bizottság nyitja meg és kezeli.

2. A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer („érkezési sorrend” elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „régi/új érkezők módszerének” alkalmazása).

3. A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

29. cikk A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

1. A 19. cikk (1) bekezdése ellenére, a finomításra szánt cukor gazdasági évenkénti, fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 1 796 351 tonna mennyiségben kerül rögzítésre.

2. A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak teljes munkaidőben működő finomítók részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem érik el az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükségletet. A szóban forgó engedélyeket az AKCS/indiai cukor 75%-ára ki kell adni, mielőtt bármilyen más cukor tekintetében rendelkezésre állnának. Az engedélyeket csak teljes munkaidőben működő finomítók ruházhatják át egymásra, érvényességük pedig annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre az engedélyeket kiadták.

Ez a bekezdés a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évre, illetve az ezek után következő minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

3. Az 1701 11 10-es KN-kód alá tartozó, finomításra szánt és a VI. mellékletben említett államokból származó nádcukorra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását fel kell függeszteni azon kiegészítő mennyiség tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a teljes munkaidőben működő finomítók számára a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben biztosított legyen a megfelelő ellátás.

A kiegészítő mennyiséget a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet és az adott gazdasági évre előre jelzett nyerscukor-ellátás mérlege alapján. Ez a mérleg a gazdasági év folyamán a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálható, és a fogyasztásra szánt nyerscukor korábbi átalánybecsléseire alapozható.

30. cikk Garantált ár

1. Az AKCS/indiai cukorra vonatkozóan megállapított garantált árat kell alkalmazni a szabványos minőségű nyerscukornak és fehércukornak a következő országokból történő behozatalára:

a) a 2501/2001/EK rendelet 9. cikkében említett rendelkezések alapján a legkevésbé fejlett országok;

b) az e rendelet VI. mellékletében említett államok a 29. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő mennyiség tekintetében.

2. A garantált áras cukorra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemhez a kivitel szerinti ország hatósága által kiadott kiviteli engedélyt kell csatolni, amely igazolja, hogy a cukor megfelel az érintett rendelkezésekben előírt szabályoknak.

31. cikk Cukorjegyzőkönyvbeli kötelezettségvállalások

A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedések fogadhatók el annak biztosítása érdekében, hogy az AKCS/indiai cukornak a Közösségbe irányuló behozatalára az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyvben meghatározott, valamint a cukornádról szóló, az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött megállapodásban meghatározott feltételek szerint kerüljön sor. Az ilyen intézkedések szükség esetén eltérhetnek e rendelet a 29. cikkétől.

3. FEJEZETA KIVITELRE ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk Az export-visszatérítések alkalmazási köre

1. Abban a mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt termékeket további feldolgozás nélkül vagy a VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában exportálni lehessen, a cukor világpiaci árfolyamai vagy árai alapján és a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül, az említett árfolyamok, illetve árak és a közösségi árak közötti különbözet export-visszatérítéssel fedezhető.

2. Rendelkezni lehet arról, hogy export-visszatérítés járjon az 1. cikk (1) bekezdésének d), e) és g) pontjában felsorolt és további feldolgozás nélkül exportált vagy a VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában exportált termékek után.

Ebben az esetben, a szárazanyag 100 kilogrammjára vetített visszatérítés összegét különösen a következők figyelembevétele mellett kell megállapítani:

a) az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés,

b) az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés,

c) a tervezett kivitel gazdasági vonatkozásai.

3. Az I. mellékletben meghatározott szabványos minőségű nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg a fehércukor után járó export-visszatérítés 92%-át. Ez a korlát azonban nem alkalmazható a kandiscukorra vonatkozóan megállapítandó export-visszatérítésekre.

4. A VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

33. cikk Export-visszatérítés megállapítása

1. Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a) az érintett termék jellegének és az érintett piac helyzetének a legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét, a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés előidézése nélkül;

b) az adminisztrációs követelmények szem előtt tartásával, a gazdasági szereplők számára adminisztrációs szempontból a legkönnyebben teljesíthető.

2. Az export-visszatérítések a Közösség egészére nézve azonosak. A rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, amennyiben a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

Az export-visszatérítéseket a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

A visszatérítések megállapíthatók:

a) rendszeres időközönként;

b) ajánlati felhívással olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan erről az eljárásról korábban már rendelkeztek.

A rendszeres időközönként megállapított export-visszatérítéseket – szükség esetén –az adott időközben a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére módosíthatja.

3. A 32. cikk (1) és (2) bekezdésében említett és további feldolgozás nélkül exportált termékek után járó export-visszatérítést csak kérelemre és kiviteli engedély bemutatása mellett lehet nyújtani.

A 32. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, további feldolgozás nélkül exportált termékekre alkalmazandó export-visszatérítés az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítéssel egyenlő, differenciált visszatérítés esetében pedig az ugyanazon a napon:

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre,

vagy,

b) adott esetben, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó visszatérítéssel egyenlő, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

4. E cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazási köre a 3448/93/EK tanácsi rendelet[13] 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiterjeszthető azokra a szóban forgó termékekre, amelyek a VII. mellékletben szereplő feldolgozott termékek formájában kerülnek kivitelre. A részletes végrehajtási szabályokat az említett eljárással összhangban kell elfogadni.

34. cikk Kivitel keretei

A Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő, volumenre vonatkozó kötelezettségvállalások betartását az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani.

35. cikk Kiviteli korlátozások

1. Ha az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely a közösségi piacon az ellátást zavarja vagy ilyen zavarral fenyeget, és amennyiben ennek a helyzetnek a folytatódása vagy romlása valószínűsíthető, rendkívül sürgős esetben meg lehet tenni a megfelelő intézkedéseket.

2. Az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekre tekintettel kell alkalmazni.

IV. CÍMÁ ltalános és záró rendelkezések

1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

36. cikk Állami támogatás

Ha ez a rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét alkalmazni kell az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek előállítására és kereskedelmére.

37. cikk Piaczavarási záradék

Ha a közösségi piacon az árak jelentős növekedését vagy csökkenését regisztrálják és:

- az e rendelet többi cikke alapján meghozható intézkedéseket már mind megtették,

- és a piac zavarását okozó helyzet valószínűleg továbbra is fennáll vagy ezzel fenyeget,

további szükséges intézkedéseket lehet tenni.

38. cikk Tájékoztatás

A tagállamok és a Bizottság minden szükséges tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához és az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

39. cikk Cukorpiaci Irányítóbizottság

1. A Bizottság munkáját a Cukorpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

A 4. cikk (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

40. cikk Végrehajtási szabályok

1. A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban e rendelet alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek közé tartoznak különösen a következők:

a) a 3-6. cikk alkalmazásának részletes szabályai, különösen azok a szabályok, amelyek a referenciaárnak a 3. cikk (3) bekezdésében említett standardjától való eltérések tekintetében és az 5. cikk (3) bekezdésében említett minimálár tekintetében alkalmazandó áremelésekre és árcsökkentésekre vonatkoznak;

b) a 7-10. cikk alkalmazásának részletes szabályai;

c) a 13., 14. és 15. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen a termelési visszatérítések nyújtásának feltételei, az ilyen visszatérítések összege, valamint a támogatható mennyiségek;

d) a 8., 15. és 16. cikkben említett összegek megállapítására és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás adására vonatkozó részletes szabályok;

e) a 26., 27. és 28. cikk alkalmazásának részletes szabályai. E szabályok közé tartozhatnak különösen:

i) a 26. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felfüggesztés, amely versenytárgyalási eljárással határozható meg;

ii) azon termékek leírása, amelyek tekintetében a 27. cikk szerint kiegészítő behozatali vám alkalmazható;

iii) a 28. cikk (1) bekezdése alapján az éves vámkontingensek, szükség szerint az év folyamán megfelelően elosztva, és az alkalmazandó kezelési módszer meghatározása, amely adott esetben tartalmazza a következőket:

- a termék jellegére, származási helyére és származására kiterjedő garanciák;

- az első francia bekezdésben említett garanciák ellenőrzésére szolgáló okirat elismerése;

- a kiviteli engedélyek kiadásának feltételei és a kiviteli engedélyek érvényességi ideje;

f) a 38. cikk alkalmazásának részletes szabályai;

g) a III. cím 3. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának részletes szabályai. E szabályok közé tartozhatnak különösen:

i) a ki nem osztott, illetve fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztásának részletes szabályai;

ii) a 35. cikkben említett megfelelő intézkedések;

2. Továbbá, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a következők fogadhatók el:

a) a 6. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok;

b) az I. és a II. melléklet módosításai;

c) a 16-19. cikk alkalmazásának részletes szabályai, valamint különösen:

i) az elismert gazdasági szereplők által benyújtandó kiegészítő adatok;

ii) a szankcióknak, felfüggesztéseknek és a gazdasági szereplők elismerése visszavonásának kritériumai;

iii) a 18. cikkben foglalt magántárolási támogatás odaítélése és e támogatás összege;

iv) a 19. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalékaránya;

v) a minimálár megfizetésének a feltételei, amennyiben a 19. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik;

d) a 23. cikk (1) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásának szabályai;

e) a 29. és a 30. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen, a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés érdekében:

i) a 2. cikk (11) bekezdésében előírt fogalommeghatározás módosításai;

ii) a VI. melléklet módosításai;

f) a 37. cikk alkalmazásának részletes szabályai.

[41. cikk A ..../2005/EK rendelet módosítása

A ……/2005/EK rendelet 24. cikkében, a (2) bekezdés helyébe a következő lép:

"2. A Közösség a II. és a III. címben foglalt intézkedéseket a következő éves maximumig finanszírozza:

(millió euro) | 2007-es gazdasági év | 2008-as és azt követő gazdasági évek |

Francia tengerentúli megyék: | 126.6 | 143.9 |

Azori-szigetek és Madeira: | 77.9 | 78.2 |

Kanári-szigetek: | 127.3 | 127.3"][14] |

42. cikk Egyedi intézkedések

Azokat az intézkedéseket, amelyek egy szükséghelyzetben egyaránt szükségesek és indokoltak egyedi gyakorlati problémák megoldása érdekében, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ilyen rendelkezések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

43. cikk Pénzügyi rendelkezések

A tagállamok számára az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során felmerülő kiadásokra az 1258/1999/EK rendeletet és az annak végrehajtására elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. FEJEZETÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk Átmeneti intézkedések

A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, átmeneti intézkedések fogadhatók el az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendelettel megállapított szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében.

45. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1260/2001/EK rendelet hatályát veszti.

46. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2006/2007. gazdasági évtől kell alkalmazni. A II. címet a 2014/2015. gazdasági év végéig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részérol

az elnök

MELLÉKLET I SZABVÁNYOS MINŐSÉGEK

I. pont A cukorrépa szabványos minősége

A szabványos minőségű cukorrépa:

a) ép és forgalomképes minőségű;

b) az átvételi helyen 16%-os cukortartalmú.

II. pont A fehércukor szabványos minősége

1. A szabványos minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a) ép, eredeti és forgalomképes minőség; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó,

b) minimális polarizáció 99,7°,

c) maximális nedvességtartalom 0,06%,

d) maximális inverzcukor-tartalom 0,04%,

e) a 2. pont alapján meghatározott pontok száma nem haladhatja meg összesen a 22-t, sem:

- a 15-öt a hamutartalom tekintetében,

- a 9-et a színtípus tekintetében, amelyet a Brunswicki Agrártechnológiai Intézet módszerének – továbbiakban: a „Brunswick-módszer” – alkalmazásával határoztak meg,

- a 6-ot az oldat színezése tekintetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének – továbbiakban: az „ICUMSA-módszer” – alkalmazásával határoztak meg.

2. Egy pont:

a) a 28° Brix-en, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom 0,0018%-ának,

b) a Brunswick-módszer alkalmazásával meghatározott színtípus 0,5 egységének,

c) az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatszínezés 7,5 egységének felel meg.

3. Az 1. alpontban említett tényezők meghatározására azokat a módszereket kell alkalmazni, amelyeket e tényezők meghatározására az intervenciós intézkedések keretében alkalmaznak.

III. pont A nyerscukor szabványos minősége

1. A szabványos minőségű nyerscukor 92%-os fehércukor-hozamú cukor.

2. A nyers répacukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor polarizációs fokából le kell vonni:

a) annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát,

b) annak kettővel szorzott százalékos inverzcukor-tartalmát,

c) egyet.

3. A nyers nádcukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor kettővel szorzott polarizációs fokából le kell vonni százat.

II. MELLÉKLET A RÉPÁRA VONATKOZÓ VÁSÁRLÁSI FELTÉTELEK

I. pont

E melléklet alkalmazásában „szerződő felek”:

a) a cukorgyártó vállalkozások, a továbbiakban: „gyártók”,

b) répaeladók, a továbbiakban: „eladók”.

II. pont

1. A szállítási szerződéseket előírt mennyiségű kvóta-cukorrépára vonatkozóan, írásban kötik.

2. A szállítási szerződések rögzítik, hogy további répamennyiség szállítható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett.

III. pont

1. A szállítási szerződésekben fel kell tüntetni a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett, és adott esetben második francia bekezdésében említett répamennyiségekre vonatkozó vételárakat. A 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett mennyiségek esetében ezek az árak nem lehetnek alacsonyabbak a kvótarépára vonatkozó, az 5. cikk (1) bekezdésében említett minimálárnál.

2. A szállítási szerződésekben a répa cukortartalmára egy rögzített értéket kell előírni. Ezek a szerződések tartalmaznak egy, a különböző cukortartalmakat és tényezőket feltüntető átszámítási skálát, amelynek segítségével a szállított répamennyiségeket át lehet váltani a szállítási szerződésben feltüntetett cukortartalomnak megfelelő mennyiségekre.

A skála a különböző cukortartalmaknak megfelelő hozamokon alapul.

3. Amennyiben egy eladó a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett répa szállítására kötött szállítási szerződést egy gyártóval, az e szállító által teljesített minden szállítást – amelyet e pont 2. alpontja szerint át kell váltani – a szállítási szerződésben rögzített répamennyiség erejéig a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése szerinti szállításnak kell tekinteni.

4. Azok a gyártók, akik kisebb mennyiségű cukrot állítanak elő, mint amennyi a kvótarépájuk, amelyre a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján vetés előtti szállítási szerződéseket írtak alá, a bármely további termelésnek megfelelő répamennyiséget, egészen kvótájuk mértékéig, azok között az eladók között osztják fel, akikkel a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vetés előtti szállítási szerződést kötöttek.

A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

IV. pont

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a répaszállítások időbeni eltolódásáról és szokásos időtartamáról.

2. Az 1. alpontban említett rendelkezéseknek az előző gazdasági év folyamán alkalmazandó rendelkezéseknek kell lenniük, figyelembe véve a tényleges termelés szintjét; a szakmán belüli megállapodások ettől eltérhetnek.

V. pont

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a répabegyűjtő helyekről.

2. Amennyiben az eladók és a gyártók az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott begyűjtő helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

3. A szállítási szerződések kikötik, hogy a berakodás és a begyűjtő helyről való elszállítás költségeit a gyártónak kell viselnie, az előző gazdasági év előtt már alkalmazott helyi szabályokon vagy szokásokon alapuló különleges megállapodásokra is figyelemmel.

4. Dániában, Görögországban, Spanyolországban, Írországban, Portugáliában, Finnországban és az Egyesült Királyságban azonban, amennyiben a répát ex works szállítják, a szállítási szerződésekben meg kell követelni a gyártóknak a berakodási és szállítási költségekhez való hozzájárulását, és ki kell kötni a százalékot vagy az összegeket.

VI. pont

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a répaátvételi helyekről.

2. Amennyiben az eladók és a gyártók az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott átvételi helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

VII. pont

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a cukortartalomnak a polarimetriás módszerrel történő meghatározásáról. Az átvételkor a répából mintát kell venni.

2. A szakmán belüli megállapodások rendelkezhetnek más mintavételi időpontokról.

A szállítási szerződés ilyen esetben rendelkezik az átvétel és a mintavétel között a cukortartalomban bekövetkezett csökkenés ellensúlyozása céljából történő helyesbítésről.

VIII. pont

A szállítási szerződések rendelkeznek a bruttó tömegnek, tárának és cukortartalomnak a következő eljárások valamelyikének alkalmazásával történő megállapításáról:

a) a gyártó és a répatermelők szakmai szervezete közösen állapítja meg, amennyiben egy szakmán belüli megállapodás így rendelkezik;

b) a gyártó állapítja meg, a répatermelők szakmai szervezetének felügyelete alatt;

c) a gyártó állapítja meg, az érintett tagállam által elismert szakértő felügyelete alatt, feltéve, hogy az eladó annak költségeit megtéríti.

IX. pont

1. A szállítási szerződések megkövetelik, hogy a gyártók a leszállított répa teljes mennyisége tekintetében a következők közül egyet vagy többet teljesítsenek:

a) a leszállított répa össztömegéből származó friss répaszeletet az eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

b) az említett répaszelet egy részét, összepréselve vagy szárítva és kilúgozva, az eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

c) a répaszeletet, összepréselve vagy szárítva, az eladónak ex works paritás feltételei mellett visszaküldjék; a gyártó ebben az esetben az eladótól megkövetelheti a préselés vagy szárítás költségeinek megfizetését;

d) az eladónak az adott répaszelet értékesítési lehetőségeit figyelembe vevő ellentételezést fizessenek.

Ha a leszállított répa teljes mennyiségének egyes részei eltérő elbírálás alá esnek, a szállítási szerződés az első albekezdésben előírt kötelezettségek közül egynél többet követel meg.

2. A szakmán belüli megállapodás előírhatja a répaszeletnek az 1. a), b) és c) alpontban említettől eltérő szakaszban történő leszállítását.

X. pont

1. A szállítási szerződésekben minden előlegfizetésre, valamint a répa vételárának megfizetésére vonatkozóan rögzíteni kell a határidőket.

2. Az 1. alpontban említett határidők nem mások, mint az előző gazdasági év folyamán érvényes határidők. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

XI. pont

Amennyiben a szállítási szerződések az e melléklet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

XII. pont

1. A I. 3. b) alpontban leírtak szerinti szakmán belüli megállapodások választottbírósági záradékokat tartalmaznak.

2. Amennyiben a közösségi, regionális vagy helyi szintű, szakmán belüli megállapodások az e rendelet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

3. A 2. alpontban említett megállapodások különösen a következőket állapítják meg:

a) azoknak a répamennyiségeknek az eladók közötti felosztására vonatkozó szabályokat, amelyeknek a kvóta keretein belüli cukorgyártás céljából történő megvásárlásáról a gyártó a vetés előtt dönt;

b) a III. pont 4. alpontjában említett felosztásra vonatkozó szabályokat;

c) a III. pont 2. alpontjában említett átszámítási skálát;

d) a termelendő répafajták vetőmagjának választékára és az azzal való ellátásra vonatkozó szabályokat;

e) a szállítandó cukorrépa minimális cukortartalmát;

f) a gyártó és az eladók képviselői között a répaszállítások kezdő időpontjának rögzítése előtt történő egyeztetés követelményét;

g) a korai vagy későbbi szállítások után az eladóknak járó ösztönzők kifizetését;

h) részadatokat a következőkre vonatkozóan:

i) a IX. pont 1. b) alpontjában említett répaszelet-rész,

ii. a IX. pont 1. c) alpontjában említett költségek,

iii. a IX. pont 1. d) alpontjában említett ellentételezés;

i) a répaszeletnek az eladó általi elszállítását;

j) az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, szabályokat arra nézve, hogy miként kell a cukor referenciaára és tényleges eladási ára közötti bármely különbözetet a gyártó és az eladók között megosztani.

XIII. pont

Amennyiben nincs rögzített szakmán belüli megállapodás arra nézve, hogy miként kell az eladók között felosztani azokat a kvóta keretén belüli cukorgyártásra szánt répamennyiségeket, amelyeknek a vetés előtti megvásárlására a gyártó ajánlatot tesz, az érintett tagállam maga állapíthat meg szabályokat az ilyen felosztásra.

Az említett szabályok a szövetkezetek számára répát értékesítő szokásos eladókra olyan szállítási jogokat is ruházhatnak, amelyek eltérnek azoktól a szállítási jogoktól, amelyekkel akkor rendelkeznének, ha ilyen szövetkezethez tartoznának.

MELLÉKLET III NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

Tagállam vagy régió (1) | CUKOR (2) | IZOGLÜKÓZ (3) | INULINSZIRUP (4) |

Belgium | 819 812 | 71 592 | 215 247 |

Cseh Köztársaság | 454 862 | – | – |

Dánia | 420 746 | – | – |

Németország | 3 416 896 | 35 389 | – |

Görögország | 317 502 | 12 893 | – |

Spanyolország | 996 961 | 82 579 | – |

Franciaország (anyaország) | 3 288 747 | 19 846 | 24 521 |

Franciaország tengerentúli megyéi | 480 245 | – | – |

Írország | 199 260 | – | – |

Olaszország | 1 557 443 | 20 302 | – |

Lettország | 66 505 | – | – |

Litvánia | 103 010 | – |

Magyarország | 401 684 | 137 627 | – |

Hollandia | 864 560 | 9 099 | 80 950 |

Ausztria | 387 326 | – | – |

Lengyelország | 1 671 926 | 26 781 | – |

Portugália (kontinentális területek) | 69 718 | 9 917 | – |

Az Azori-szigetek autonóm régiója | 9 953 | – | – |

Szlovákia | 207 432 | 42 547 | – |

Szlovénia | 52 973 | – | – |

Finnország | 146 087 | 11 872 | – |

Svédország | 368 262 | – | – |

Egyesült Királyság | 1 138 627 | 27 237 | – |

TOTAL | 17 440 537 | 507 680 | 320 718 |

MELLÉKLET IV KIEGÉSZÍTŐ CUKORKVÓTÁK

Tagállamok | Kiegészítő kvóta |

Belgium | 62 489 |

Cseh Köztársaság | 20 070 |

Dánia | 31 720 |

Németország | 238 560 |

Franciaország (anyaország) | 351 695 |

Litvánia | 8 985 |

Hollandia | 66 875 |

Ausztria | 18 486 |

Lengyelország | 100 551 |

Svédország | 17 722 |

Egyesült Királyság | 82 847 |

TOTAL | 1 000 000 |

MELLÉKLET V CUKORKVÓTÁK, ILLETVE IZOGLÜKÓZ-KVÓTÁK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

I. pont

E melléklet alkalmazásában:

a) „vállalkozások egyesülése”: két vagy több vállalkozásnak egyetlen vállalkozásban történő egyesülése;

b) „vállalkozás átruházása”: valamely, kvótával rendelkező vállalkozás eszközeinek egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, illetve azokba történő beolvasztása;

c) „gyár átruházása”: egy műszaki egység – beleértve az érintett termék gyártásához szükséges valamennyi berendezést – tulajdonjogának egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes átvállalását eredményezi;

d) „gyár haszonbérlete”: az a haszonbérleti szerződés, amelyet egy műszaki egység – beleértve a cukor gyártásához szükséges valamennyi berendezést – a működtetése céljából, legalább három egymást követő gazdasági évre, a felek megállapodása szerint a harmadik gazdasági év vége előtti megszüntetés kizárása mellett, köt egy olyan vállalkozással, amely ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel, mint az érintett gyár, ha – a haszonbérlet hatálybalépését követően – a gyárat bérlő vállalkozás, teljes termelésére nézve, kizárólagosan cukorgyártó vállalkozásnak tekinthető.

II. pont

1. A 2. alpont sérelme nélkül, a cukorgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve a cukorgyárak átruházása esetén a kvótákat a következőképpen kell kiigazítani:

a) cukorgyártó vállalkozások egyesülése esetén, a tagállamok az egyesülés révén keletkező vállalkozás részére akkora kvótát osztanak ki, amely egyenlő az érintett cukorgyártó vállalkozások részére az egyesülés előtt kiosztott kvóták összegével;

b) cukorgyártó vállalkozás átruházása esetén, a tagállam az átruházott vállalkozás kvótáját cukorgyártás céljára a vállalkozást megszerző vállalkozás részére osztja ki, illetve, ha az átruházott vállalkozás az átruházással több vállalkozáshoz kerül, a kiosztásnak az ezek által egyenként vállalt cukortermelés arányában kell történnie;

c) cukorgyár átruházása esetén, a tagállam a gyár tulajdonjogát átruházó vállalkozás kvótáját csökkenti, és a szóban forgó gyárat megvásárló cukorgyártó vállalkozás vagy vállalkozások kvótáját a vállalt cukortermelés arányában levont mennyiséggel növeli.

2. Amennyiben az 1. alpontban említett valamelyik művelet által közvetlenül érintett több cukorrépa- vagy cukornád-termelő egyértelműen kinyilvánítja, hogy hajlandó a répáját vagy nádját olyan cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, amely nem részese az említett műveleteknek, a tagállam a kiosztást az által a vállalkozás által vállalt termelés alapján végezheti, amelynek a termelők a cukorrépájukat vagy nádjukat szállítani kívánják.

3. Abban az esetben, ha az 1. alpontban említettektől eltérő körülmények között kerül sor:

a) egy cukorgyártó vállalkozásnak,

b) egy cukorgyártó vállalkozás egy vagy több gyárának

a bezárására, a tagállam a kvótáknak az adott bezárással érintett részét egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak kioszthatja.

Úgyszintén az előző albekezdés b) pontjában említett esetben, amennyiben az érintett termelők közül néhányan egyértelműen kinyilvánítják, hogy hajlandók cukorrépájukat vagy cukornádjukat egy adott cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, a tagállam a kvótáknak az adott cukorrépával vagy cukornáddal összefüggő részét kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely részére a termelők a szóban forgó termékeket szállítani kívánják.

4. Amennyiben a 6. cikk (6) bekezdésében említett eltérésre történik hivatkozás, az érintett tagállam az említett eltéréssel érintett répatermelőktől és cukorgyártó vállalkozásoktól megkövetelheti, hogy szakmán belüli megállapodásaikba olyan különleges záradékokat illesszenek be, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára e pont 2. és 3. alpontjának az alkalmazását.

5. Ha egy cukorgyártó vállalkozáshoz tartozó gyár haszonbérletére kerül sor, a tagállam a gyárat bérbeadásra felkínáló vállalkozás kvótáját csökkentheti, és azt a részt, amellyel a kvótát csökkentette, kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely a gyárat azzal a céllal bérli, hogy abban cukrot állítson elő.

Ha a haszonbérlet az I. pont d) alpontjában említett, három gazdasági évre kiterjedő időszakban szűnik meg, a kvótának az ezen alpont első albekezdése alapján történő kiigazítását a tagállam a haszonbérlet hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényteleníti. Ha azonban a haszonbérlet vis maior miatt szűnik meg, a tagállam a kiigazítást nem köteles érvényteleníteni.

6. Amennyiben egy cukorgyártó vállalkozás a továbbiakban már nem tudja biztosítani, hogy az érintett cukorrépa-, illetve cukornád-termelők irányában a közösségi szabályozás alapján fennálló kötelezettségeinek eleget tegyen, és amennyiben erről a helyzetről az érintett tagállam illetékes hatóságai is megbizonyosodtak, az érintett tagállam – egy vagy több gazdasági évre – kioszthatja a kvóták érintett részét a vállalt termelés arányában egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak.

7. Amennyiben egy tagállam egy cukorgyártó vállalkozásnak a cukorrépa etil-alkohollá történő feldolgozására árgaranciákat és felvevőpiacra vonatkozó garanciákat nyújt, a tagállam – az adott vállalkozással és az érintett répatermelőkkel egyetértésben – kioszthatja egy vagy több gazdasági évre a cukorgyártási kvóták teljes egészét vagy egy részét egy vagy több vállalkozás részére.

III. pont

Izoglükóz-gyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve egy izoglükóz-előállító gyár átruházása esetén, a tagállam az érintett kvótákat – izoglükóz előállítása céljából – kioszthatja egy vagy több más vállalkozás részére, függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e termelési kvótával, vagy sem.

IV. pont

A II. és a III. pont alapján hozott intézkedések csak akkor léphetnek hatályba, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe veszik;

b) az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy az intézkedések valószínűleg javítják a répa-, a nád- és a cukorgyártó-ágazat szerkezetét;

c) az intézkedések azonos területen letelepedett vállalkozásokra vonatkoznak, amely terület kvótáját a III. melléklet állapítja meg.

V. pont

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra október 1-je és a következő év április 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a folyó gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra ugyanabban az évben május 1-je és szeptember 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a következő gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

VI. pont

A 10. cikk (3) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok a kiigazított kvótákat – e kvótáknak a következő gazdasági évben történő alkalmazása céljából – legkésőbb február végéig kiosztják.

VII. pont

A II. és a III. pont alkalmazásakor a tagállamok az V. pontban említett időszakok lejárta után legkésőbb 15 nappal közlik a Bizottsággal a kiigazított kvótákat.

VI. MELLÉKLETA 2. CIKK (11) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ÁLLAMOK

Barbados

Belize

Elefántcsontpart

Kongó

Fidzsi-szigetek

Guyana

India

Jamaica

Kenya

Madagaszkár

Malawi

Mauritius

Mozambik

Saint Kitts és Nevis – Anguilla

Suriname

Szváziföld

Tanzánia

Trinidad és Tobago

Uganda

Zambia

Zimbabwe

VII. MELLÉKLET FELDOLGOZOTT TERMÉKEK

KN-kód | Megnevezés |

ex 0403 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefír és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve, vagy nem, illetve hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy anélkül, valamint ízesítve, vagy nem, illetve hozzáadott gyümölccsel, dióval vagy kakaóval, vagy anélkül: |

0403 10 | - Joghurt |

0403 10 51-től 0403 10 99-ig | Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

0403 90 | - Más |

0403 90 71-től 0403 90 99-ig | - - Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

ex 0710 | - Fagyasztott zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel, illetve vízben forrázással főzve): |

0710 40 00 | - Csemegekukorica |

ex 0711 | - Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (például kéndioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban: |

0711 90 | - Egyéb zöldségek; zöldségkeverékek: |

- - Zöldségfélék: |

0711 90 30 | - Csemegekukorica |

1702 50 00 | Vegytiszta fruktóz |

ex 1704 | Kakaót nem tartalmazó cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét), kivéve az 1704 90 10 vámtarifa-alszám alá tartozó édesgyökér kivonatát |

1806 | Csokoládé és egyéb, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények |

ex 1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból készült, kakaót nem tartalmazó, vagy a teljesen zsírtalanított anyagra számítva kakaóból 40 tömegszázaléknál kevesebbet tartalmazó, másutt nem említett élelmiszerkészítmények; a 0401-0404 vámtarifaszám alá tartozó árukból készült, másutt nem említett élelmiszerkészítmények, amelyek kakaót nem, vagy a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaznak. |

1901 10 00 | - Gyermektápszer, kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |

1901 20 00 | - Keverékek és tészták, az 1905 vámtarifaszám alá tartozó pékáruk készítéséhez |

1901 90 | - Más: |

- - Más: |

1901 90 99 | - - - Más |

ex 1902 | Száraztészta, főve vagy töltve (hússal, illetve egyéb anyagokkal) vagy nem, vagy más módon elkészítve, úgymint spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz, előkészítve, vagy nem: |

1902 20 | - Töltött tészta, (főve vagy más módon elkészítve is): |

- - Más |

1902 20 91 | - - - Főzve |

1902 20 99 | - - - Más |

1902 30 | - Más tészta |

1902 40 | - Kuszkusz: |

1902 40 90 | - - Más |

KN-kód | Megnevezés |

1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (például kukoricapehely); másutt nem említett gabona (kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével), előfőzve vagy másképp elkészítve: |

ex 1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáruk, kakaóval vagy anélkül; áldozó ostyák, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételő ostyák, rizspapír és hasonló termékek: |

1905 10 00 | - Ropogós kenyér |

1905 20 | - Mézeskalács és hasonlók |

1905 31 | - - Édes keksz (biscuit) |

1905 32 | - - Gofri és ostyák |

1905 40 | - Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termékek |

1905 90 | - Más: |

- - Más: |

1905 90 45 | - - - Biscuit |

1905 90 55 | - - - Extrudált vagy puffasztott termék pikánsan, illetve sózva |

1905 90 60 | - - - - Hozzáadott édesítőszerrel |

1905 90 90 | - - - - Más |

ex 2001 | Ecettel vagy ecetsavval elkészített, illetve tartósított zöldségek, gyümölcs, dió és egyéb, ehető növényi részek: |

2001 90 | - Más |

2001 90 30 | - - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

2001 90 40 | - - Yamgyökér, édesburgonya és hasonló, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalmú ehető növényi részek |

ex 2004 | Egyéb, nem ecettel vagy ecetsavval elkészített, vagy tartósított fagyasztott zöldség, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével: |

2004 10 | - Burgonya: |

- - Más |

2004 10 91 | - - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

2004 90 | - Más zöldségek és zöldségkeverékek: |

2004 90 10 | - - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

ex 2005 | Egyéb, nem ecettel vagy ecetsavval elkészített, vagy tartósított, nem fagyasztott zöldség, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével): |

2005 20 | - Burgonya: |

2005 20 10 | - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

2005 80 00 | - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

ex 2101 | Kávé, tea vagy matétea kivonatai, esszenciái és sűrítményei, valamint e termékeken vagy kávén, teán, vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

- Kávé kivonatai, esszenciái és sűrítményei, valamint e termékeken, vagy e kivonatokon, illetve esszenciákon, vagy kávén alapuló készítmények: |

- - A szóban forgó kivonatokon, esszenciákon vagy sűrítményeken vagy kávén alapuló készítmények: |

2101 12 98 | - - - Más: |

KN-kód | Megnevezés |

- A tea vagy matétea kivonatai, esszenciái és sűrítményei, valamint e kivonatokon, esszenciákon, illetve sűrítményeken, vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények: |

- - Készítmények |

2101 20 98 | - - - Más |

- Pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

- - Pörkölt cikória és egyéb pörkölt pótkávé: |

2101 30 19 | - - - Más |

- - Pörkölt cikória és egyéb pörkölt pótkávé kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

2101 30 99 | - - - Más |

2105 00 | Fagylalt és egyéb ehető jégkrém, kakaóval vagy anélkül: |

ex 2106 | Másutt nem említett élelmiszerkészítmények: |

2106 90 | - Más: |

2106 90 10 | - - Sajtfondü |

- - Más: |

2106 90 92 | - - - - - Tejzsírok, szacharóz, izoglükóz, glükóz vagy keményítő nélkül, illetve 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsírral, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózzal vagy izoglükózzal, 5 tömegszázaléknál kevesebb glükózzal vagy keményítővel |

2106 90 98 | - - - - - Más |

2202 | Vizek – ideértve az ásványvizeket és szénsavval dúsított vizeket – hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy ízesítve, valamint más alkoholmentes italok, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével |

2205 | Vermut és egyéb, friss szőlőből készült, növénnyel vagy aromás anyagokkal ízesített bor: |

ex 2208 | Kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalmú, denaturálatlan etilalkohol; szeszesitalok, likőrök és egyéb szesztartalmú italok: |

2208 20 | - Szőlőbor vagy szőlőtörköly desztillálásával előállított szeszek: |

2208 50 91-től 2208 50 99-ig | Holland gin |

2208 70 | Likőrök és szíverősítők: |

2208 90 41-től 2208 90 78-ig | - Egyéb szeszesitalok és szesztartalmú italok: |

2905 43 00 | Mannitol |

2905 44 | D-glucitol (szorbitol) |

ex 3302 | Illatanyag-keverékek és az iparban nyersanyagként alkalmazott keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (ideértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmények italok gyártására: |

3302 10 | - Az élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták: |

- - Az italgyártásban használt fajták: |

- - - Egy italfajtára jellemző összes ízesítőszert tartalmazó készítmények: |

- - - - - Egyéb (0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalommal) |

3302 10 29 | Más |

ex 38. árucsoport | Vegyipar különböző termékei: |

3824 60 | Szorbitol, a 2905 44 vámtarifa-alszám kivételével |

2005/0119 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel:

(1) A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló ....../2005/EK tanácsi rendelet[15] (cukor reform) a cukorpiac közös szervezésének jelentős reformját írja elő. Az e rendelet által bevezetett intézkedések magukban foglalják a közösségi cukor intézményi támogatott árának két lépésben történő jelentős csökkentését.

(2) A cukorágazat csökkentett piactámogatásának következményeképp a cukorrépa-termelőkre vonatkozó jövedelemtámogatási intézkedéseket kell bevezetni. Az említett intézkedésnek a cukorrépa- és cikóriatermelőknek nyújtott olyan kifizetés útján kell megvalósulnia, amelynek általános szintje a piactámogatások fokozatos csökkentésével párhuzamosan növekszik.

(3) A közvetlen termelőtámogatás függetlenítése és az egységes támogatási rendszer bevezetése elengedhetetlen eleme a közös agrárpolitika reformfolyamatának, amelynek célja az ár- és termeléstámogatási politikától a mezőgazdasági termelő részére nyújtott jövedelemtámogatási politika felé történő elmozdulás. Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet[16] az említett elemeket számos mezőgazdasági termékre vonatkozóan bevezette.

(4) A közös agrárpolitika reformját alátámasztó célkitűzések megvalósítása érdekében a cukorrépa-támogatást függetleníteni kell, és be kell illeszteni az egységes támogatási rendszerbe.

(5) Következésképp az 1782/2003/EK rendeletben megállapított a közvetlen támogatási rendszerekre vonatkozó szabályokat ki kell igazítani.

(6) Az új tagállamok cukorrépa- és cikóriatermelői csatlakozásuk óta részesültek a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK rendelet[17] keretében nyújtott ártámogatás előnyeiből. Tehát a cukor kifizetés, valamint az egységes támogatási rendszer cukorra és cikóriára vonatkozó összetevői nem függhetnek a 143a. cikkben meghatározott növekedési ütem alkalmazásától.

(7) Az egyéni jövedelemtámogatás szintjét egy cukor- vagy inulinszirup-termelő vállalkozással a tagállamok által meghatározandó egy vagy több gazdasági évre az 1260/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződés szerinti A vagy B cukor vagy inulinszirup előállításához használt cukorrépa vagy cikória termőterülete hektárjainak átlagos száma alapján számítják ki.

(8) A támogatási rendszer megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében, valamint a költségvetés ellenőrzése okán rendelkezést kell tenni, hogy az általános jövedelemtámogatás a történelmi referenciaév alapján számított nemzeti keretek korlátain belül maradjon.

(9) Azon tagállamok számára, amelyek úgy döntöttek, vagy úgy fognak dönteni, hogy az egységes támogatási rendszert csak 2007. január 1-jétől alkalmazzák lehetővé kell tenni, hogy a 2006-ban inulinszirup termeléséhez használt cukorrépa és cikória termelőinek jövedelemtámogatást nyújtson a szállított cukorrépa vagy cikória hektárjainak számán alapuló kifizetések formájában. Az egységes támogatási rendszer cukorra és cikóriára vonatkozó összetevőinek számítása tekintetében a tagállamok részére lehetőséget kell nyújtani, hogy meghatározzák a reprezentatív alapon figyelembe veendő gazdasági évet.

(10) A jelenlegi rendszerről az egységes támogatási rendszerre történő áttérésből adódó esetleges problémák megoldása érdekében helyénvaló a Bizottságra ruházni a vonatkozó átmeneti szabályoknak a hatályban lévő 1782/2003/EK rendelet 155. cikkének módosításával történő elfogadására vonatkozó hatáskört.

(11) A 110p. cikkben meghatározott cukor kifizetés közvetlen kifizetésként történő előirányozása érdekében az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(12) A cukor kifizetés tekintetében meghatározott jövedelemtámogatási összeg figyelembevétele érdekében az 1782/2003/EK rendelet II., VIII. és VIIIa. mellékletében meghatározott nemzeti felső határt ennek megfelelően ki kell igazítani.

(13) Az 1782/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az 37. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az inulinszirup termeléshez felhasznált cukorrépa és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjának megfelelően számítják és igazítják.

(2) Az 43. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a VII. mellékletben a burgonyakeményítőre, szárított takarmányra, vetőmagra, olajfaligetre, dohányra, cukorrépára és cikóriára vonatkozóan felsorolt támogatások esetén az a hektárszám, amelynek termelése támogatásban részesült, vagy – az inulinszirup termeléséhez felhasznált cukorrépa és cikória esetén – a bázisidőszak folyamán nyújtott támogatás összege, a VII. melléklet B., D., F., H., I. és K. pontja szerint kiszámítva;”;

(3) A III. cím 5. fejezetének 1. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„63a. cikkCukorrépa és cikória kifizetések

A cukor és cikória kifizetések összetevőinek az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztésére vonatkozóan a tagállamok a 63. cikk (3) bekezdésében meghatározott eltérés alkalmazásáról 2006. március 1-ig határozhatnak.”

(4) A 71c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„71c. cikkFelső határ

Az új tagállamok esetében alkalmazandó nemzeti felső határok megegyeznek a VIIIa. mellékletben felsoroltakkal. A felső határok kiszámítása – annak cukor és cikória összetevőjének kivételével – a 143a. cikkben előírt növekedési ütem figyelembevételével történt, ezért nincs szükség a csökkentésükre.”

(5) A IV. cím a következő fejezettel egészül ki:

« 10e. FEJEZETCUKOR KIFIZETÉS

110p. cikkCukor kifizetés

1. A 71. cikk alkalmazása esetén az inulinszirup termeléséhez felhasznált cukorrépa és cikória termelői a 2006-os évre cukor kifizetésre jogosultak. A kifizetést az 1260/2001/EK tanácsi rendelet* 19. cikkével összhangban a termelő által megkötött szállítási szerződés szerinti A és B cukor vagy inulinszirup termeléséhez felhasznált cukorrépa vagy cikória termőterülete hektárjainak átlagos száma alapján ítélik oda, a 2000/2001-es gazdasági évtől kezdődően az érintett tagállam által meghatározott egy vagy több éves bázisidőszakra, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes szempontoknak megfelelően.

2. A 71. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a cukor kifizetés összegének kiszámítása céljából ennek a cikknek az (1) bekezdésében említett cukorrépa vagy cikória termőterülete hektárjainak átlagos számát megszorozzák a VII. melléklet K. pontjában a 2006-os évre felsorolt megfelelő tonnánkénti összeggel.

3. A 143a. és 143c. cikkeket a cukor kifizetésekre nem alkalmazzák.”

______________________

(*) HL L 178., 2001.6.30., 1. o.”

(6) Az 145. cikk a következő db) alponttal egészül ki:

„db) a cukor és cikória kifizetések összetevőinek az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztésére vonatkozó részletes szabályok; "

(7) A 155. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„155. cikkEgyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben, valamint az 1260/2001/EK rendeletben említett rendeletekben előírt szabályozás alkalmazásáról az e rendeletben meghatározott szabályozás alkalmazására való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket, nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének, az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával, valamint az 1035/72/EGK rendeletben meghatározott fejlesztési tervekre vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet 83-87. cikkében említett fejlesztési tervekkel kapcsolatos intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153. cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók.”

(8) A mellékletek e rendelet mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részérol

az elnök

MELLÉKLET

Az 1782/2003/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

(1) Az I. melléklet a komlóra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„inulinszirup termeléséhez felhasznált cukorrépa és cikória | E rendelet IV. címének 10e. fejezete (*****) | Termelési támogatás” |

(2) A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLETA 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok

(millió euróban) |

(4) A VII. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„K. Cukorrépa és cikória

A mezőgazdasági termelők a 2000/2001-es gazdasági évtől kezdődően az érintett tagállam által egy vagy több éves bázisidőszakra, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes szempontoknak megfelelően meghatározott referenciaösszegébe beillesztendő összeget a tagállamok az 1260/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződés szerinti A vagy B cukor, vagy inulinszirup termeléséhez felhasznált cukorrépa vagy cikória termőterülete hektárjainak átlagos számának a következő, vonatkozó összeggel történő megszorzásával számítják ki:

Tagállam: | 2006 EUR/hektár Cukor kifizetések | 2007 és utána EUR/hektár Cukor kifizetések |

BE | 415,5 | 716,0 |

DK | 323,7 | 577,8 |

DE | 334,6 | 600,7 |

EL | 404,6 | 662,8 |

ES | 477,0 | 761,5 |

FR (kontinens) | 396,4 | 708,4 |

IE | 351,8 | 576,3 |

IT | 321,6 | 547,6 |

NL | 360,2 | 634,4 |

AT | 420,7 | 730,9 |

PT (kontinens) | 562,7 | 921,7 |

FI | 255,3 | 418,1 |

SE | 371,6 | 608,6 |

UK | 422,3 | 691,7 |

CZ | 422,0 | 670,4 |

HU | 403,7 | 633,5 |

LV | 299,2 | 469,2 |

LT | 231,6 | 363,0 |

PL | 290,9 | 467,7 |

SK | 352,6 | 575,8 |

SI | 382,1 | 625,8 |

Amennyiben az első albekezdésnek megfelelően kiszámított a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó referenciaösszegbe beillesztendő teljes összeg meghaladja az alábbi táblázatban említett és ezer euróban kifejezett felső határok korlátait az egy mezőgazdasági termelőre jutó összegeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

(1000 EUR) |

Tagállam: | 2006 | 2007 és azt követő |

Belgium | 48 588 | 83 729 |

Cseh Köztársaság | 27 849 | 44 245 |

Dánia | 19 312 | 34 478 |

Németország | 154 780 | 277 946 |

Görögország | 17 939 | 29 384 |

Spanyolország | 60 267 | 96 203 |

Franciaország | 151 144 | 270 081 |

Magyarország | 25 433 | 39 912 |

Írország | 11 258 | 18 441 |

Olaszország | 79 854 | 135 994 |

Lettország | 4 219 | 6 616 |

Litvánia | 6 547 | 10 260 |

Hollandia | 42 027 | 74 013 |

Ausztria | 18 929 | 32 891 |

Lengyelország | 99 125 | 159 392 |

Portugália | 3 939 | 6 452 |

Szlovákia | 11 812 | 19 289 |

Szlovénia | 2 993 | 4 902 |

Finnország | 8 254 | 13 520 |

Svédország | 20 807 | 34 082 |

Egyesült Királyság | 64 333 | 105 376 |

”. |

(5) A VIII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VIII. MELLÉKLETA 41. cikkben említett nemzeti felső határok

(1000 EUR) |

Tagállam: | 2005 | 2006 | 2007, 2008 és 2009 | 2010 és azt követő |

Belgium | 411 053 | 579 161 | 613 782 | 613 782 |

Dánia | 943 369 | 1 015 477 | 1 030 478 | 1 030 478 |

Németország | 5 148 003 | 5 646 981 | 5 769 946 | 5 769 946 |

Görögország | 838 289 | 1 719 228 | 1 752 673 | 1 752 673 |

Spanyolország | 3 266 092 | 4 125 330 | 4 359 266 | 4 359 266 |

Franciaország | 7 199 000 | 7 382 144 | 8 361 081 | 8 361 081 |

Írország | 1 260 142 | 1 333 563 | 1 340 521 | 1 340 521 |

Olaszország | 2 539 000 | 3 544 371 | 3 599 994 | 3 599 994 |

Luxemburg | 33 414 | 36 602 | 37 051 | 37 051 |

Hollandia | 386 586 | 428 613 | 853 599 | 853 599 |

Ausztria | 613 000 | 632 929 | 744 891 | 744 891 |

Portugália | 452 000 | 496 939 | 565 452 | 565 452 |

Finnország | 467 000 | 475 254 | 565 520 | 565 520 |

Svédország | 637 388 | 670 915 | 763 082 | 763 082 |

Egyesült Királyság | 3 697 528 | 3 934 753 | 3 975 849 | 3 975 849 |

”.

(6) A VIIIa. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VIIIa. MELLÉKLETA 71c. cikkben említett nemzeti felső határok

(1000 EUR) |

1. | BUDGET HEADING: (nomenclature 2006) 110-112-115-116 05 02 05 05 03 01 05 03 02 | APPROPRIATIONS (PDB 2006): M Eur 556 M Eur 1 498 M Eur 16 375 M Eur 18 118 |

2. | TITLE: Council regulation on the common organisation of the markets in the sugar sector Council regulation amending Regulation (EC) No 1782/2003 establishing common rules for direct support schemes under the common agricultural policy and establishing certain support schemes for farmers Council regulation establishing a temporary scheme for the restructuring of the sugar industry in the European Community and amending Regulation (EC) No 1258/1999 on the financing of the common agricultural policy |

3. | LEGAL BASIS: Articles 36 and 37 of the Treaty |

4. | AIMS: Following the CAP reform of 2003, this proposal aims at : - improving the competitiveness of the sugar sector; - promoting the sustainability and market orientation of the sugar sector; - ensuring the restructuring of the sector in good conditions for the economic operators while respecting environmental criteria. |

5. | FINANCIAL IMPLICATIONS | FINANCIAL YEAR 2007 (EUR million) | FINANCIAL YEAR 2008 (EUR million) | FINANCIAL YEAR 2009 (EUR million) |

5.0 | EXPENDITURE CHARGED TO THE EU BUDGET | -195 | 52 | 22 |

5.1 | REVENUE OWN RESOURCES OF THE EU (see annex 1) | 232 | -324 | -334 |

2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

5.0.1 | EXPENDITURE CHARGED TO THE EU BUDGET | 22 | 11 | 22 | 22 |

5.1.1 | REVENUE OWN RESOURCES OF THE EU | -344 | -344 | -344 | -344 |

5.2 | METHOD OF CALCULATION: See annex 2 |

6.0 | CAN THE PROJECT BE FINANCED FROM APPROPRIATIONS ENTERED IN THE RELEVANT CHAPTER OF THE CURRENT BUDGET? | YES NO |

6.1 | CAN THE PROJECT BE FINANCED BY TRANSFER BETWEEN CHAPTERS OF THE CURRENT BUDGET? | YES NO |

6.2 | WILL A SUPPLEMENTARY BUDGET BE NECESSARY? | YES NO |

6.3 | WILL APPROPRIATIONS NEED TO BE ENTERED IN FUTURE BUDGETS? | YES NO |

OBSERVATIONS: This proposal does not have any impact on staff and administrative expenditure managing this sector. |

[pic]

[pic]

[pic]

[1] COM(2003) 554.

[2] SEC(2003) 1022.

[3] COM(2004) 499.

[4] Végleges állásfoglalás P6 – TA(2005)0079 a 2005. március 10-i plenáris ülésen elfogadva.

[5] 1646/2004 vélemény – NAT 258, 2004. december 15-én elfogadva.

[6] Fellebbezési szerv jelentése AB-2005-2, EK-Kiviteli támogatások a cukorágazatban, 2005. április 28.

[7] SEC(2005) 61, 2005.1.17.

[8] 374/2005/EK tanácsi rendelet. (HL L 59., 2005.3.5., 1. o.).

[9] HL L 178., .2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[11] HL L …, …, … o.

[12] HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

[13] HL L 318., 1993.12.20., 18. o.

[14] [A javasolt, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, …./2005/EK tanácsi rendelet elfogadására várva.]

[15] HL L ..., …, … o.

[16] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 118/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 24., 2005.1.27., 15. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

[18] HL L 160., 1999.6..26., 103. o.

[19] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

* [A javasolt, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, …./2005/EK tanácsi rendelet elfogadására várva.]