52005DC0546

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.10.2005

COM(2005) 546 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Mauritániával a Cotonou-i megállapodás 96. cikke alapjánfolytatandó konzultációk megkezdéséről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Mauritániával a Cotonou-i megállapodás 96. cikke alapján folytatandó konzultációk megkezdéséről

Mauritánia történelmében a közelmúltat számos államcsínykísérlet jellemzi. Így ragadta magához a hatalmat 1984-ben Ould Taya ezredes, Ould Haidallah elnököt követve.

A kilencvenes évek elején a nemzetközi közösség nyomására új alkotmányt hagytak jóvá, és a politikai pártokat is legalizálták. Az 1992-ben tartott és az elnök által megnyert elnökválasztásokat törvényhozói (1996) és elnöki (1997) viták követték a szavazások szabályosságát illetően. 2001-ben demokratikusabb körülmények között újabb parlamenti választásokat tartottak, és annak ellenére, hogy a hatalmon lévő párt és szövetségesei elsöprő többséggel nyertek, végül az ellenzék képviselőinek egy csoportját választották meg. A legutóbbi elnökválasztás során (2003-ban) a másik jelöltet, Ould Haidallah korábbi elnököt letartóztatták, majd szabadon engedték (a választások előtt), végül újra letartóztatták a szavazást követően.

A legutóbbi államcsínykísérleteket 2003 júniusában, valamint 2004 augusztusában és szeptemberében iszlám katonák hajtották végre. Az államcsínykísérletek feltételezett szerzői, valamint polgári iszlám vezetők, és a „klasszikus” politikai ellenzék vezetői ellen Ouad Naga perének keretében hoztak ítéletet. A különböző esetek során felmerülő zűrzavar, a per folyamán előforduló egyes szabálytalanságok és a vád által követelt súlyos büntetés ellenére Ouad Naga pere végül enyhe ítélettel zárult. Egészen a közelmúltban, 2005 áprilisa és májusa során, iszlám elemeket tartóztattak le, ezt követően terrorista elemek az ország északi részén egy mauritániai lovasszázad ellen intéztek támadást. Az elnök ekkor úgy döntött, a hadsereg mozgósításával harcol a terrorista csoportok ellen.

A külpolitikában Ould Taya elnök kormánya eleinte Irakkal, később a nyugati világgal tartotta a kapcsolatot. 1999-ben Izraellel is diplomáciai kapcsolatokat létesített. Ez a vallásos ellenzéket szította, amit a kormány megpróbált elfojtani. Az ország külpolitikája, a közelmúltban történt közeledése az Egyesült Államokhoz a biztonság és a terrorizmus elleni harc területén, valamint a vallásos ellenzék belső elnyomása komoly feszültséget okozott Líbiával, Szaúd-Arábiával és más arab országokkal.

Mauritánia nem tagja sem a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (amelyből 2000-ben lépett ki), sem a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Uniónak, azonban az Arab Maghreb Uniónak igen. Az ország meghívottként vesz részt a barcelonai Euro-Mediterrán párbeszédben, és 2005 májusának végén nyújtotta be a hivatalos csatlakozás iránti kérelmét.

Ebben az összefüggésben következett be a 2005. augusztus 3-i államcsíny.

Az államcsínyt, melynek igazi okai nem teljesen ismertek, vérontás nélkül hajtották végre a régi elnökhöz, Ould Tayához közel álló katonák, akik katonai tanácsot (Katonai Tanács az Igazságért és a Demokráciáért – CMJD) alakítottak. A CMJD-t a korábbi rendszer volt nemzetbiztonsági igazgatója, Ely Ould Mohamed Vall ezredes vezeti, a tanácsot további 15 ezredes és egy hadnagy alkotja.

A CMJD alkotmányos chartát hirdetett ki, amely véget vetett a 2001-ben megválasztott parlament hatalmának. A tanács a jogalkotási hatáskört rendeletalkotás útján fogja gyakorolni. Az alkotmányos chartának megfelelően olyan átmeneti kormányt neveztek ki, amelynek tagjai lemondtak azon politikai pártok tagságáról, amelyekhez addig tartoztak.

Az új rendszert etnikai hovatartozástól függetlenül az egész lakosság elfogadta, ahogy a politikai pártok (a kezdeti elítélő szavak után még a PRDS, a korábbi elnök pártja is), és a mérsékelt iszlám mozgalmak is. A CMJD egy sor olyan nyilvános kötelezettségvállalást tett, amelyek később fokozatosan jogszabályi intézkedésekben fogalmazódnak meg:

1. Javaslatok olyan alkotmánymódosításokra, amelyek korlátoznák az elnöki megbízatások időtartamát és számát, és megakadályoznának a tárgyban minden későbbi változtatást. Valamennyi érintett mauritániai féllel való egyeztető eljárást követően e módosításokról alkotmányos népszavazást tartanak az államcsínyt követő 12 hónapon belül.

2. Szabad és átlátható parlamenti választások és elnökválasztások megszervezése az alkotmánnyal kapcsolatos népszavazás után, az államcsínyt követő 24 hónapon belül. A CMJD és az új, átmeneti kormány tagjai nem vehetnek részt a politikai pártok tevékenységeiben és kampányaiban, nem indulhatnak a választásokon, ahol nemzetközi megfigyelők jelenlétében egy független választási bizottság felügyel.

3. Intézkedések meghozatala a demokratikus átmenet, az igazságszolgáltatás és a felelősségteljes kormányzás rendszerének vonatkozásában.

4. A politikai szabadságjogok biztosítása és a politikai foglyok szabadon engedése.

5. Az ország által ratifikált szerződések és egyezmények tiszteletben tartása.

A CMJD alkotmányos végzést fogadott el, amely megerősíti, hogy a demokratikus átmenet folyamatának keretében a Tanács és az átmeneti kormány tagjai nem jogosultak részt venni a tervezett választásokban. A kormány az alkotmányos népszavazással, a parlamenti választásokkal és az elnökválasztással kapcsolatban választási segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be az ENSZ-hez.

Az augusztus 3-i államcsínyt a nemzetközi közösség, az ENSZ Főtitkára, az Afrikai Unió bizottságának elnöke (mely szervezet felfüggesztette Mauritánia tagságát), az Európai Unió elnöksége és a Bizottság is elítéli.

A Nuáksútba tett kiküldetést követően és a helyzet változása okán az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsa a 2005. szeptember 8-i ülésén arra buzdította „a mauritániai hatóságokat és a többi érintett szereplőt, hogy továbbra is dolgozzanak együtt az alkotmányos rend helyreállításán, valamennyi érintett szereplő közötti párbeszéd és együttműködés folytatásán és elmélyítésén, valamint a demokrácia és a jogállamiság konszolidálásán, Mauritánia egységének és szuverenitásának összefüggésében.”

Az államcsíny napján az Európai Unió elnöksége ismét elítélte a hatalom erőszakos átvételére irányuló minden kísérletet, míg a Bizottság nyilatkozatban elítélte az erőszakos hatalomátvételt, és a demokrácia tiszteletére, valamint az alkotmányos rend visszaállítására szólított fel. A nyilatkozat azt is jelezte, hogy a Mauritánia által is aláírt Cotonou-i egyezmény alkalmazható rendelkezései értelmében a Bizottság a későbbiekben felmérné a helyzetet.

A 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált AKCS–EK partnerségi megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése a partnerségi megállapodás alapvető elemeit határozza meg. A demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása alkotják a partnerségi megállapodás alapvető elemeit, ösztönzőleg hatva a felek bel- és külpolitikájára. E cikket és a Mauritániában lezajlott politikai változás körülményeit illetően a Bizottság szükségesnek véli az ország új hatóságaival való párbeszédet, a következő pontok tisztázása érdekében:

1. a választások megszervezése, többek között: i. a választási listák felülvizsgálata; ii. a szavazásban való részvétel gyakorlati feltételei; iii. egy független választási bizottság létrehozásának gyakorlati feltételei; és iv. a megfigyelői missziók telepítésének gyakorlati feltételei;

2. a választások megtartása és ütemterve, jelenleg úgy tűnik, ugyanis, hogy a választások kivitelezésének maximálisan tervezett ideje (24 hónap) bőven több az előkészítő feladatok bevezetéséhez szükségesnél, ezért le kell rövidíteni;

3. az előző kormányok kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása a felelősségteljes kormányzás területén, többek között a következőket illetően: i. a bányászati és kőolajipari bevételek gazdálkodásában és elosztásában az átláthatóságot biztosító szabályok bevezetése; ii. a szárazföldi szállítási ágazat liberalizációja; és iii. átláthatóság a költségvetési és makroökonomikus gazdálkodásban;

4. a következő területeken meghozandó intézkedések: i. az igazságszolgáltatási rendszer reformja; valamint ii. az állampolgári jogok és a szólásszabadság előmozdítása.

Egy ilyen párbeszéd lehetővé tenné a mauritániai hatóságok álláspontjának pontosítását a fent említett kérdések tekintetében, és az Európai Unió láthatná, hogy e párbeszéd alapján milyen mértékben tudná az ország eddigi erőfeszítéseit támogatni a felülvizsgált Cotonou-i megállapodás lényeges elemeinek nagyobb tisztelete érdekében.

A mauritániai rendszerváltás létrejöttének körülményeiből, valamint az új hatóságok által létrehozott politikai szervezet formáiból adódóan a Bizottság úgy véli, különösen sürgős esetről van szó, amely a felülvizsgált Cotonou-i megállapodás 96. cikke (1a) bekezdése alapján igazolja, hogy nem szükséges az ugyanezen megállapodás 8. cikkében vázolt politikai párbeszéd összes lehetőségét kimeríteni. Az Európai Bizottság azonban azt reméli, hogy még a megfelelő intézkedések meghozatala előtt mód nyílik a kormánnyal hivatalosan is tárgyalni a kötelezettségvállalásokról. A Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács hívja meg a Mauritániai Iszlám Köztársaságot a felülvizsgált Cotonou-i megállapodás 9. és 96. cikke alapján folytatandó konzultációkra, a mellékelt levéltervezet értelmében.

A Bizottság azt javasolja, hogy a konzultációs időszak alatt folytatni lehessen a 6., 7., 8., és 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében zajló, a végrehajtás folyamatában lévő együttműködési tevékenységeket, amennyiben a finanszírozási megállapodás különleges feltételeinek megfelelnek. Javasolt továbbá azoknak a készülőfélben lévő együttműködési tevékenységeknek a folytatása, amelyek hozzájárulhatnak a demokrácia visszatéréséhez és a kormányzás javulásához.

MELLÉKLET

Brüsszel,

Őexcellenciája Sidi Ahmed Ould Boubacar úrA Mauritániai Iszlám Köztársaság Miniszterelnöke Nuáksút Mauritánia

TERVEZET

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Mauritániában lezajlott államcsínnyel kapcsolatos, 2005. augusztus 3-i nyilatkozatában az Európai Unió elnöksége emlékeztetett arra, hogy elítél minden, a hatalom erőszakos átvételére irányuló kísérletet.

Ugyanazon a napon az Európai Bizottság nyilatkozatában elítélte az erőszakos hatalomátvételt, és a demokrácia, valamint az alkotmányos keret tiszteletére szólított fel.

A mauritániai rendszerváltás létrejöttének körülményeiből, valamint az elfogadott politikai szervezet átmeneti jellegéből adódóan az Európai Unió úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgált Cotonou-i megállapodás lényeges elemeit megsértették. Az EU egyébként úgy véli, különösen sürgős esetről van szó, amely igazolja – ugyanennek a megállapodásnak 96. cikke (1a) bekezdése alapján –, hogy nem szükséges a 8. cikkben vázolt politikai párbeszéd összes lehetőségét kimeríteni.

Az Európai Unió azonban azt reméli, hogy még a megfelelő intézkedések meghozatala előtt mód nyílik az Ön kormányával hivatalosan is tárgyalni a kötelezettségvállalásokról. Következésképpen, a Közösség és az EU tagállamainak nevében tisztelettel meghívjuk hazáját a felülvizsgált Cotonou-i megállapodás 96. cikkével kapcsolatos konzultációkra, a helyzet alapos vizsgálata – vagy adott esetben orvoslása – érdekében. Az EU konstruktív szellemben és a párbeszéd reményében néz e konzultációk elé.

E konzultációk célja lehetővé tenni a mauritániai fél számára az átmeneti kormány programjának pontos ismertetését, különös tekintettel:

- a parlamenti választások és elnökválasztások megtartására vonatkozó elemekre és az alkotmányos kerethez való visszatérésre,

- a politikai és gazdasági felelősségteljes kormányzás vonatkozásában meghozandó intézkedésekre, az igazságszolgáltatás reformjára, valamint az állampolgári jogok és a szólásszabadság előmozdítására.

Azt javasoljuk, hogy e konzultációkra a közeljövőben, egy közösen megállapított időpontban kerüljön sor az Európai Unió Tanácsának brüsszeli épületében.

Kérjük, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésünket.

a Tanács részéről a Bizottság részéről

Másolatot kap: | az AKCS-nagykövetek bizottságának elnöke |

az AKCS-országok csoportjának főtitkára |