14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 183/1

1.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló tanácsi állásfoglalás (1) megállapította, hogy a fiatalok értékes erőforrást jelentenek a társadalom számára, és hangsúlyozta, hogy velük és szervezeteikkel folyamatos és strukturált párbeszédet folytatva biztosítani kell számukra a jogot, hogy részt vegyenek az őket érintő politikák alakításában;

2.

Az ifjúságnak Európa demokratikus életében való részvételéről a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd áttekintéséről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2012. november 27-én elfogadott állásfoglalás (2) megállapította, hogy a harmadik 18 hónapos munkaciklus tartamára (vagyis a 2013. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra) az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés átfogó tematikus prioritása a társadalmi befogadás lesz;

3.

A strukturált párbeszéd részvételen alapuló folyamat, a harmadik 18 hónapos munkaciklusban elért eredmények pedig egyrészt az ír, a litván és a hellén elnökség alatt folytatott nemzeti konzultációk, másrészt pedig a 2013 márciusában Dublinban, 2013 szeptemberében Vilniusban és 2014 márciusában Szalonikiben megrendezett uniós ifjúsági konferenciák eredményeire épülnek;

4.

A dublini ifjúsági konferencia együttes következtetései, amelyeket a 2013. májusi EYCS Tanács ülésén terjesztettek az ifjúságügyi miniszterek elé, a következő prioritásokra helyezték a hangsúlyt: foglalkoztatás, oktatás, részvétel, jólét, támogatási eszközök (szociális és ifjúsági szolgáltatások), ifjúsági szervezetek és minőségi ifjúsági munka (3);

5.

A vilniusi ifjúsági konferencia együttes következtetései, amelyeket a 2013. novemberi EYCS Tanács ülésén terjesztettek az ifjúságügyi miniszterek elé, a következő prioritásokra helyezték a hangsúlyt: oktatás, tanácsadás, az oktatási rendszerből a munka világába történő átmenet, munkaerő-piaci feltételek, autonómia, az ifjúsági szervezetek szerepe és ágazatokon átívelő együttműködés (4);

6.

A szaloniki ifjúsági konferencia együttes ajánlásai a következő prioritásokra helyezték a hangsúlyt: minőségi oktatás, minőségi átmenet, minőségi munkahelyek, generációk párbeszéde és egymástól tanulása, aktív befogadás, a fiatalok vállalkozói készsége és szociális vállalkozás (5);

7.

Az Erasmus+ program keretében jobb finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a strukturált párbeszéd támogatásához, így például a nemzeti munkacsoportoknak nyújtott közvetlen éves támogatás;

8.

Az ifjúságról szóló 2012. november 27-i közös uniós jelentés (6) értékelte a strukturált párbeszédet, és az a javaslat szerepelt benne, hogy a folyamat a következők révén tovább fejleszthető: a strukturált párbeszéd folyamatának és eredményének további értékelése, a nemzeti munkacsoportok tagságának inkluzívabbá tétele a különböző hátterű valamennyi fiatal számára és a döntéshozók arra való ösztönzése, hogy nagyobb mértékben vegyék figyelembe a fiatalok ajánlásait;

9.

A strukturált párbeszéd értékelésének szerepelnie kell az ifjúságról szóló, hamarosan elkészülő második uniós jelentésben, és tartalmaznia kell egy áttekintést a strukturált párbeszéd eredményeinek nemzeti és uniós szintű figyelembevételéről;

10.

Az egyes ciklusokon átívelő koherens és megszakítás nélküli folyamat biztosítása érdekében a strukturált párbeszédnek és a hozzá kapcsolódó konzultációknak a fiatalok és a döntéshozók által közösen megvitatott és a Tanács által megállapított átfogó tematikus prioritással összefüggő kérdésekre kell összpontosítaniuk;

11.

A strukturáltpárbeszéd-ciklushoz egyszerű és átlátható rendszert kell kialakítani, amely biztosítja az átfogó téma folytatódását, és a fiatalokkal való konzultációk során lehetővé teszi az idővel való jobb gazdálkodást;

Minden ciklus első szakaszában a Tanács által megállapított átfogó tematikus prioritással kapcsolatban valamennyi érdekelt bevonásával létre kell hozni az egyetértési megállapodást és alulról építkező megközelítést kell alkalmazni, és ennek kell irányadó keretként szolgálnia a következő szakaszokban folyó párbeszéd során.

A második szakaszban konzultációkat kell folytatni, ezek során lehetséges megoldásokat kell kidolgozni, amelyeket a Tanács tudomására kell hozni, majd ajánlásokat kell megfogalmazni az átfogó tematikus prioritás tekintetében.

A harmadik szakaszban konkrét intézkedéseket kell kidolgozni, amelyeket be kell nyújtani a Tanácsnak további mérlegelésre;

12.

A strukturált párbeszéd ismertségének növelése érdekében az ifjúságkutatók és az ifjúságsegítők által támogatott nemzeti munkacsoportoknak – adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal konzultációt folytatva – törekedniük kell a fiatalok aktív részvételének biztosítására, azon fiatalokat is beleértve, akik korábban nem vettek részt a strukturált párbeszédben. Fel lehet kérni az ifjúsági információs és ifjúságsegítő hálózatokat, hogy – adott esetben – támogassák a nemzeti munkacsoportok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy még több fiatalt érjenek el;

13.

Az uniós elnökségi ifjúsági konferenciák eredményességének javítása érdekében értékelni kell és felül kell vizsgálni az ifjúsági konferencián alkalmazott munkamódszereket és döntéshozatali folyamatokat. Az Európai Bizottság és a tagállamok – a nemzeti kompetenciák kellő figyelembevételével – mérlegelhetnék egy olyan visszajelző mechanizmus létrehozását, amely révén a fiatalok tájékoztatást kapnak a strukturált párbeszéd folyamatából fakadó ajánlások megvalósíthatóságáról. Az ajánlásokat adott esetben tekintetbe lehetne venni, hogy a szakpolitika alakítása több információ alapján történjen és hogy a folyamat eredményesebb legyen a fiatalok számára;

14.

A strukturált párbeszéd közös és jobb európai láthatóságának kialakítása érdekében kreatív és részvételen alapuló olyan folyamatot kell indítani, amely lehetővé teszi a folyamat nemzeti és európai szintű „reklámozását”. A Bizottságnak folytatnia kell az európai portál azon részének fejlesztését, amely a strukturált párbeszéddel foglalkozik;

15.

A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel a következő munkaciklus során (azaz a 2014. július 1-jétől2015. december 31-ig tartó időszakban) folytatandó strukturált párbeszéd átfogó tematikus prioritása a fiatalok önállóságának elősegítése lesz, a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően;

16.

A kiválasztott kiemelt cselekvési területeket az esetlegesen felmerülő új fejlemények alapján minden elnökség kiegészítheti;

17.

A későbbi elnökségi trió ciklusának (azaz a 2016. január 1-jétől2017. június 30-ig terjedő időszaknak a) kiemelt cselekvési területeit az elnökségi trió hivatalba lépése előtt meg kell határozni.