(2)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék a Kínából származó, jelenleg az ex 2905 49 00 KN-kód alá tartozó eritrit, egy édesítőszerként használt négy szénatomos cukoralkohol (poliol), amelyet cukorból vagy glükózból állítanak elő tiszta formában vagy olyan keverékekben, amelyek kevesebb mint 10 tömegszázalékban tartalmaznak más termékeket, valamint az ex 2106 90 92 és ex 2106 90 98  KN-kódok alá tartozó, eritritet tartalmazó keverék termékek (TARIC-kódok: 2905 49 00 15, 2106 90 92 65 és 2106 90 98 15), (a továbbiakban: érintett termék).

(3)

A panaszos 2024. április 10-én az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásbavételi kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen alkalmazni.

(4)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy – az alaprendeletben meghatározott összes követelmény teljesülése esetén – az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(5)

A panaszos állítása szerint a 3. lábjegyzetben szereplő legfrissebb adatok alapján a vizsgálat megindítása óta az érintett termék behozatala jelentős mértékben nőtt, ami valószínűleg súlyosan aláásná a lehetséges végleges vámok javító hatását.

(6)

Az adatszolgáltató kérésére nem lehetett nyilvánosságra hozni az EU-ba irányuló kínai exportra vonatkozó adatok forrását. A Bizottság azonban összevetette a panaszos által szolgáltatott adatokat más rendelkezésre álló statisztikai forrásokkal (Eurostat és Surveillance adatbázis), valamint az együttműködő kínai exportáló gyártók által a mintavétellel kapcsolatban illetve a kérdőívre adott válaszokkal.

(7)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság ellenőrizte, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időpontja és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e a kivetendő végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(8)

Az eljárás jelenlegi szakaszában a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala dömpingelt formában történik. Konkrétan, a panaszos elegendő bizonyítékokkal szolgált a dömpingről, amely az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított, torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján képzett rendes érték és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul. Összességében és az állítólag 151 %-tól 189 %-ig terjedő dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztották azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(9)

A panaszos az uniós gazdasági ágazatot érő vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált: bemutatta az uniós gazdasági ágazat fő teljesítménymutatóinak romlását.

(10)

Ezek az információk a panasz nem bizalmas változatában és az eljárás megindításáról szóló, 2023. november 21-én közzétett értesítésben egyaránt szerepeltek. Az eljárás megindításáról szóló értesítés az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől kezdve nyilvános dokumentum, amely valamennyi érdekelt fél, köztük az importőrök számára is hozzáférhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – a panasz nem bizalmas változatához is hozzáférnek. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról.

(11)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vételnek az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti feltétele teljesül.

(12)

Az Eurostat adatai nem teszik lehetővé az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatala alakulásának teljes körű elemzését a vizsgálat megindítását megelőző időszak tekintetében. A Bizottság ezért az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt kritérium teljesülését a panaszos által szolgáltatott, egy adatszolgáltatótól származó, speciális piaci információk, valamint az Eurostat és a Surveillance 3 adatbázisokból származó adatok alapján elemezte.

(13)

Annak értékelése céljából, hogy a vizsgálat megindítása óta történt-e további jelentős növekedés, a Bizottság elsőként összehasonlította a vizsgálat megindítását követő első teljes hónap (2023. december) és a rendelkezésre álló utolsó teljes hónap (2024. március) közötti behozatal szintjét az előző év azonos időszakában (2022. december – 2023. március) történt behozatal megfelelő mennyiségével.

A Kínából érkező behozatal december és március között az előző évhez képest

(14)

Ezek alapján a Bizottság megállapította, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatalának átlagos havi volumene a 2023 decembere és 2024 márciusa közötti időszakban, azaz a dömpingellenes vizsgálat megindítását követően 26,2 %-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában a vizsgálati időszak alatt.

(15)

Ezt követően a Bizottság összehasonlította a vizsgálati időszak (3) (2022. október 1. és 2023. szeptember 30.) havi átlagos behozatalát az eljárás megindítását követő három teljes hónap (2023. december – 2024. március) havi átlagos behozatalával is. Amint az alábbi táblázat is részletezi, az összehasonlítás 58,8 %-os növekedést mutat.

A Kínából érkező behozatal a vizsgálati időszakban és az eljárás megindítását követően

(16)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az érintett termék behozatala a vizsgálat megindítását követően jelentősen fokozódott.

(17)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesül.

(18)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező kínai behozatal folytatódó növekedése további kárt okozna.

(19)

A (13)–(15) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék Kínából történő behozatalának a dömpingellenes vizsgálat megindítását követő időszakban bekövetkezett jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan. E növekedés jelentős mértéke már önmagában is azt valószínűsíti, hogy a jogi feltételek teljesülése esetén megállapítható a végleges vám javító hatásának romlása.

(20)

Emellett bizonyított az érintett termék importárának csökkenő tendenciája is.

(21)

E tekintetben, bár a Kínából az Unióba irányuló behozatal árai 2023 decembere és 2024 márciusa között átlagosan nem mutattak változást az előző év azonos – azaz 2022 decembere és 2023 márciusa közötti – időszakához képest, a vizsgálati időszakban tapasztalt havi átlagárhoz képest 2 %-kal estek vissza. Ez valószínűleg súlyosan aláássa az alkalmazandó vámok javító hatását.

(22)

A behozatalnak az ügy megindítása után bekövetkező további növekedése miatt – a növekedés időpontja és mértéke, valamint az egyéb körülmények (így a kínai kapacitásfelesleg és a kínai exportáló gyártók árazási magatartásának) figyelembevételével – visszamenőleges hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthetően súlyosan romlana bármilyen végleges vám javító hatása.

(23)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel harmadik feltétele teljesül.

(24)

A Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(25)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(26)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetők legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék Kínából történő behozatalát nyilvántartásba kell venni.

(27)

Az esetleges jövőbeli kötelezettségeket a vizsgálat eredményei fogják meghatározni.

(28)

A dömpingellenes vizsgálat megindítását kérő panasz becslései szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 170 %, a kár megszüntetéséhez szükséges átlagos szint pedig 156,5 %. A lehetséges jövőbeli kötelezettség mértéke az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban főszabály szerint e két szint kisebbikével egyezik meg.

(29)

A lehetséges jövőbeli kötelezettség a kár megszüntetésének panaszban állított szintjére, nevezetesen az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének legfeljebb 156,5 %-ára becsülhető.

(30)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően fogja kezelni,