1.

a vízvisszanyerés céljából vizet szolgáltató települési szennyvíztisztító telep településiszennyvíz-forrásai. A települési szennyvíz forrásait a 91/271/EGK tanácsi irányelvben (1) szereplő fogalommeghatározások alapján kell meghatározni. A települési szennyvíz tartalmazhat háztartási szennyvizet, ipari szennyvizet és lefolyást, és így különböző típusú szennyező anyagokat, patogéneket vagy egyéb anyagokat tartalmazó szennyvizet;

2.

a vízvisszanyeréshez vizet szolgáltató települési szennyvíztisztító telep hivatkozási száma vagy neve, és ha eltér a vízvisszanyerő létesítménytől, az üzemben végzett kezelések típusára vonatkozó információk (elsődleges, másodlagos, harmadlagos vagy negyedleges).

3.

a vízvisszanyerő létesítmény hivatkozási száma vagy neve, ha eltér a települési szennyvíztisztító teleptől, valamint a létesítményben alkalmazott kezelési eljárásokra és technológiákra vonatkozó információk. A kockázatkezelés szempontjából releváns folyamatok üzemi feltételeire és ellenőrzési paramétereire vonatkozó információkat is meg kell adni, beleértve az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 3. pontjával összhangban veszélyként azonosított patogéneket vagy szennyező anyagokat kezelő folyamatok ellenőrzési paramétereit is.

4.

a települési szennyvíztisztító telepre belépő települési szennyvíz minőségének jellemzése, amely lehetővé teszi a visszanyert víz minősége szempontjából releváns és azon paraméterek azonosítását, amelyek az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 3. pontja értelmében veszélyekké válhatnak. A jellemzés tartalmazhatja a víz-újrafelhasználási rendszer különböző pontjain jellemző vízminőség leírását, kitérve a veszélyes eseményekből, a rendszerhibákból vagy a szezonális eltérésekből eredő lehetséges ingadozásokra.

Ezek a pontok a következők lehetnek:

A víz minőségének jellemzése a következőkre terjed ki:

5.

a települési szennyvíztisztító telepre belépő és a víz-újrafelhasználási rendszeren keresztül 1 év során áthaladó vízmennyiség (azaz a minimális, maximális és átlagos áramlás), beleértve az áramlásnak az időjárási vagy egyéb események (turistaszezon) miatti változékonyságára vonatkozó információkat, amelyek adott esetben jelentősen befolyásolhatják a visszanyert víz mennyiségét és minőségét. Ha a kezelt települési szennyvíznek csak egy részét használják fel visszanyert víz előállítására, ezt az információt a vízvisszanyerő létesítménybe belépő vagy a másodlagos kezelési szakaszból származó és visszanyert víz előállításához felhasznált víz mennyiségére kell korlátozni;

6.

a megfelelőségi pont azonosítása a víz-újrafelhasználási rendszerben.

1.

a tárolórendszerek típusai (zárt vagy nyitott, beleértve a más szennyezési forrásokkal való keresztszennyeződés – többek között az iparból és a mezőgazdaságból származó lefolyás – elkerülésére irányuló intézkedéseket);

2.

a rendszer működési módja (folyamatos vagy szezonális);

3.

az átlagos tárolási idők;

4.

a visszanyert víz fizikai, kémiai és biológiai minőségének, valamint a bakteriális újraszaporodásnak és az alganövekedésnek az ellenőrzésére szolgáló irányítási stratégiák.

1.

a szivattyúrendszerekre vonatkozó információk;

2.

az alkalmazott csővezetékek, csatornák vagy egyéb elosztási eszközök típusai;

3.

a visszanyert víz fizikai, kémiai és biológiai minőségének a szolgáltatás során történő ellenőrzésére szolgáló irányítási stratégiák;

4.

az ivóvízrendszerrel, a szennyvízrendszerrel vagy bármely más szennyezési forrással – többek között nyitott csatornák esetében adott esetben az iparból és a mezőgazdaságból származó lefolyással – való keresztszennyeződés elkerülésére irányuló intézkedések.

1.

a kiszolgált területen már meglévő vagy tervezett öntözési módszerek leírása, figyelembe véve, hogy az évszaktól vagy a víz rendelkezésre állásától függően különböző módszerek alkalmazhatók. Ha a végfelhasználókat még nem azonosították, vagy közülük sokat egyetlen vízvisszanyerő létesítmény szolgál ki, az információ lehet a kiszolgált területen jellemző vagy gyakrabban használt öntözési típusokra vonatkozó általános információ, és tartalmazhatja a visszanyert víz adott minőségi osztályának bizonyos terménytípusokon történő biztonságos használatához szükséges öntözési módszerre vonatkozó előírásokat.

Az öntözési módszereket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A használt öntözési típusokra vonatkozó, az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 4. pontjában említett, a lakosságot vagy a környezetet érintő expozíciós utak azonosítása szempontjából releváns további információknak adott esetben a következőket kell tartalmazniuk:

1.

a visszanyert víz tervezett felhasználásai (az (EU) 2020/741 rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott kiválasztott visszanyertvíz-minőségi osztályoknak, terménykategóriáknak és öntözési módszereknek megfelelően), a felhasználási pontok, valamint a domináns ültetési és betakarítási eljárás, időszakok és gyakoriság, továbbá a kiszolgált területen általában alkalmazott termesztési módszer. Ha még nem azonosítottak konkrét végfelhasználókat vagy felhasználásokat, vagy ha sok felhasználót egyetlen vízvisszanyerő létesítmény szolgál ki, az információ alapulhat a visszanyert víz adott területen történő tervezett felhasználásán vagy az e területen alkalmazott legelterjedtebb mezőgazdasági gyakorlatokon és terményeken. Az információ tartalmazhat arra vonatkozó előírásokat is, hogy a visszanyert víz adott minőségi osztálya hogyan használható biztonságosan bizonyos terménytípusok esetében és bizonyos feltételek mellett.

Az (EU) 2020/741 rendelet I. mellékletének 1. táblázatában kategóriákként megjelölt terménytípusokat a termény tervezett felhasználásának megfelelően kell leírni:

2.

adott esetben az (EU) 2020/741 rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett, a visszanyert vízre a megfelelőségi pont után – szükség esetén az elosztási vagy tárolási infrastruktúrában és az öntözött területeken is – az (EU) 2020/741 rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott minőségi követelmények teljesítéséhez alkalmazott további kezelésekre vagy megfelelő akadályokra vonatkozó információk.

3.

adott esetben a visszanyert vízzel való keverésre szánt egyéb vízforrásokra, valamint a keverési pontokra, a mennyiségi és minőségi jellemzőkre, továbbá a kockázatok értékelése szempontjából lényeges változékonyságra vonatkozó információk, különösen ha a keverést akadályként használják. Ha a végfelhasználókat még nem azonosították, vagy közülük sokat egyetlen vízvisszanyerő létesítmény szolgál ki, az információ állhat a kiszolgált terület tipikus keverési gyakorlatára vonatkozó általános információkból és tartalmazhat az e gyakorlat biztonságosságát szavatoló előírásokat.

4.

a várhatóan szolgáltatott visszanyert víz áramlási tartománya, az esetleges szezonális változékonyság, valamint a felhasználás időtartama (ideiglenes vagy eseti) az öntözési ütemtervnek megfelelően.

—

a fél felelősségi körébe tartozó intézkedések;

—

a víz-újrafelhasználási rendszer azon szakasza vagy lépése, ahol az intézkedéseket végre kell hajtani;

—

az intézkedések végrehajtásának időpontja.

1.

a vízvisszanyerő létesítmény és – ha eltér a vízvisszanyerő létesítménytől – a települési szennyvíztisztító telep üzemeltetői, beleértve a köz- vagy magántulajdonban lévő víziközmű-üzemeltetőket is;

2.

adott esetben a visszanyert víz tárolására és elosztására szolgáló létesítmények üzemeltetői;

3.

a területeket visszanyert vízzel öntöző üzemeltetők, ideértve a mezőgazdasági termelőket, a mezőgazdasági termelők társulásait vagy az öntözők konzorciumait;

4.

a kijelölt illetékes hatóságtól eltérő érintett hatóságok vagy szervek, ideértve a vízügyi hatóságokat, a közegészségügyi hatóságokat és a környezetvédelmi hatóságokat;

5.

a víz-újrafelhasználási rendszer bármely részéért felelős vagy a helyi területen székhellyel rendelkező egyéb felek.

1.

olyan patogének (köztük a baktériumok, a vírusok, a protozoonok és a bélférgek), amelyek felelősek a víz útján terjedő betegségek emberekben és állatokban való járványkitöréséért és indokolt esetben egyéb egészségügyi hatásokért, valamint a települési szennyvízben általában jelen lévő szennyező anyagok;

2.

olyan patogének, szennyező anyagok vagy egyéb anyagok, amelyek kapcsolódnak az ipari kibocsátásokhoz vagy adott esetben a szennyezett felületekről a városi gyűjtőrendszerbe jutó városi lefolyáshoz, és amelyek magas koncentrációban halmozódhatnak fel a települési szennyvízben, és ezáltal hatással lehetnek a visszanyert víz felhasználására;

3.

az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 5. pontjában felsorolt követelmények vagy a vonatkozó uniós, nemzeti vagy helyi jogszabályokban meghatározott egyéb követelmények és a helyszínspecifikus körülmények figyelembevételével azonosított patogének, szennyező anyagok vagy egyéb anyagok, valamint az, hogy a visszanyert víz eljuthat-e érzékeny receptorokhoz. Ezek a követelmények a következő szempontokra vonatkozhatnak:

4.

a visszanyert vízben potenciálisan jelen lévő olyan patogének, szennyező anyagok vagy egyéb anyagok, amelyek károsíthatják a talajt és az öntözött terményeket, és amelyeket az ISO 16075–1:2020 szabványnak (3) vagy a mezőgazdasági öntözésre vonatkozó bármely iránymutatásnak megfelelően azonosítottak, beleértve a következőket: i. vegyi anyagok, például az összes oldható só, nátrium, klorid, bór és a specifikus toxicitású ionok; ii. egyéb kémiai elemek és patogének;

5.

a visszanyert vízben azonosított és a víz-újrafelhasználási rendszer sajátos összefüggései szempontjából releváns, még nem szabályozott szennyező anyagok (beleértve a mikroműanyagokat és az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat).

1.

a megelőző intézkedések meghiúsulása a vízvisszanyerő létesítményben (vagy ha eltér, a települési szennyvíztisztító telepen), a tároló- és elosztórendszerekben vagy a terepen. Ez megtörténhet:

2.

olyan véletlen vagy nem megfelelő (vagy illegális) bevezetések, amelyek a patogének, szennyező anyagok vagy egyéb anyagok ellenőrizetlen koncentrációjához vezethetnek a szennyvízrendszerben és a települési szennyvíztisztító telepről kilépő szennyvízben, és amelyek befolyásolhatják a visszanyert víz minőségét;

3.

a nem megfelelő képzés vagy az engedélyezett felhasználásokra vonatkozó hiányos tájékoztatás következtében okozott emberi hibák;

4.

adott esetben szezonális változások vagy szélsőséges időjárási körülmények (beleértve az árvizeket és az aszályokat);

5.

szeizmikus események;

6.

vandalizmus vagy terrorcselekmények (beleértve az infrastruktúra elleni kibertámadásokat).

1.

a vízvisszanyerő létesítmény (vagy adott esetben a települési szennyvíztisztító telep) és adott esetben a tároló és elosztó létesítmények üzemeltetői és alkalmazottai;

2.

az öntözött mezőgazdasági területek végfelhasználói;

3.

a helyi közösség lakossága és munkavállalói, a közelben tartózkodók (beleértve a víz-újrafelhasználási rendszer területén vagy annak közelében véletlenül tartózkodó személyeket, akiknek jelenléte nem kapcsolódik a rendszerhez, és akik nem tesznek lépéseket a kitettségük csökkentése érdekében), akik véletlenül ki lehetnek téve a visszanyert víznek (többek között a visszanyert vizet fogadó nyitott csatornákon vagy azok közelében végzett rekreációs tevékenységekben való részvétel során vagy az esőztető berendezésekből származó visszanyert víz cseppjeinek való kitettség révén).

1.

a víz-újrafelhasználási rendszer közelében található felszíni vizek, felszín alatti víztestek vagy parti vizek és azok vízi ökoszisztémái;

2.

a víz-újrafelhasználási rendszer közelében található, ivóvízellátásra használt vízkészletek, beleértve az ivóvízellátásra szolgáló víztározókat (azaz az ivóvíz-előállítás céljából védett területeket);

3.

az öntözött és a környező területek talaja és terményei;

4.

a víz-újrafelhasználási rendszer közelében található ökoszisztémák és/vagy védett területek (beleértve a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján létrehozott területeket és más természetvédelmi területeket is), valamint az azonosított környezeti elemekhez kapcsolódó szárazföldi és vízi állat- és növényvilág;

5.

a víz-újrafelhasználási rendszer közelében található tápanyagérzékeny és nitrátérzékeny területek.

1.

a visszanyert víz közvetlen vagy közvetett – a visszanyert vízzel érintkezésbe kerülő termények, talaj vagy tárgyak révén történő – lenyelése;

2.

a visszanyert vízzel való közvetlen vagy közvetett – a visszanyert vízzel érintkezésbe kerülő termények, talaj vagy tárgyak révén történő – érintkezés (bőr vagy a szemek);

3.

a visszanyert víz (aeroszol) belélegzése.

1.

a visszanyert víz bejutása a felszín alatti vizekbe szivárgás következtében (többek között csővezetékekből és tárolórendszerekből), öntözés révén vagy heves esőzéseket követően;

2.

a visszanyert víz felszíni vagy parti vizekbe történő lefolyása szivárgás következtében (többek között csővezetékekből és tárolórendszerekből) vagy öntözés révén;

3.

a visszanyert víz (fent meghatározottak szerinti) tápanyagérzékeny és nitrátérzékeny területekre vagy védett területekre történő lefolyása szivárgás következtében (többek között csővezetékekből és tárolórendszerekből) vagy öntözés révén.

1.

a terület geológiai, hidrogeológiai és hidrológiai viszonyai, ideértve a nem körülhatárolt víztartó rétegbeli és felszín alatti vizet, valamint a körülhatárolt és nem körülhatárolt víztartó rétegbeli és felszín alatti víz keverékét felhasználó vízkinyerési rendszerek meglétét (valamint fő jellemzőiket, például az öntözött területektől való távolságot, a rendszer típusát, a szivattyúrendszer vagy az artézi kút alkalmazását, a vízhasználatot);

2.

a felszíni vizek jelenléte, jellemzői és felhasználásai, beleértve az előírt minimális áramlást, az áramlások szezonális változásait, a szennyvíztisztító telep kibocsátásainak hozzájárulását;

3.

a talaj szerkezete és tulajdonságai a terület talajtani jellemzőinek megfelelően;

4.

az áteresztő területek (ideértve a vegetáció típusára, az erdőkre vonatkozó információkat) és a nem áteresztő felületek (köztük a parkolók és az utcák) jelenléte;

5.

a jellemző időjárási viszonyok változásai: hőmérséklet, csapadék, páratartalom, szél.

1.

a környezeti elemeket érintő (az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 4. pontjával összhangban azonosított) lehetséges expozíciós utak és a kapcsolódó (az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 3. pontjával összhangban azonosított) veszélyek elemzése;

2.

a veszélyek (a visszanyert vízben azonosított patogének, szennyező anyagok és egyéb anyagok) vizsgálata a vonatkozó környezetminőségi előírások fényében vagy az adott környezeti elem (többek között a felszín alatti vizek, a felszíni vizek, a talaj, a termények) tekintetében a patogénekre, a szennyező anyagokra vagy az egyéb anyagokra vonatkozóan az uniós, nemzeti vagy helyi jogszabályokban meghatározott bármely más határérték alapján, figyelembe véve a helyszínspecifikus körülményeket, valamint a veszély megengedhető koncentrációjának meghatározása a visszanyert vízben;

3.

az expozíciós tartomány értékelése a visszanyert vízben azonosított egyes veszélyek koncentrációja, az expozíciós utak és az expozíciós szintek alapján, az öntözési módszer és gyakorlatok, valamint az öntözés volumene, gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott valószínűségük és súlyosságuk szerint rangsorolva;

4.

annak értékelése, hogy egy bizonyos veszély el fog-e érni egy víztestet vagy az ISO 16075–1:2020 szabványban javasolt módszer alkalmazásával, amely értékeli a felszín alatti és felszíni vizeknek a visszanyert víz beszivárgásával vagy lefolyásával szembeni sebezhetőségét, figyelembe véve a terület hidrogeológiáját, vagy az (EU) 2020/741 rendelet alkalmazását támogató bizottsági iránymutatások vagy bármely más azzal egyenértékű módszer alkalmazásával;

5.

a környezeti kockázatok jellemzése minden egyes azonosított veszély vagy veszélycsoport, valamint minden expozíciós út és veszélyes esemény esetében;

6.

az expozíció valószínűségének és a következményei súlyosságának értékelése olyan kockázati mátrixok használatával, amelyek kombinálják a valószínűséget és a súlyosságot, beleértve a következőkben javasoltakat is: az ISO 20426: 2018 szabvány (5), vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) higiéniai biztonsági tervezési kézikönyve (6), vagy az (EU) 2020/741 rendelet alkalmazását támogató bizottsági iránymutatások és a Közös Kutatóközpont által készített technikai útmutató (2022) (7);

7.

a talajt vagy a terményeket érintő kockázatok értékelése az agronómiai szempontból aggályos paraméterek meglévő referenciaértékei alapján, a helyi körülményektől (köztük a talaj típusától és savtartalmától) függően, beleértve az ISO 16075–1:2020 vagy más egyenértékű szabványban meghatározott értékeket is.

1.

a populációkat érintő (az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 4. pontjával összhangban azonosított) lehetséges expozíciós utak és a kapcsolódó (az (EU) 2020/741 rendelet II. mellékletének 3. pontjával összhangban azonosított) veszélyek elemzése;

2.

adott esetben a dózis-reakció viszonyok értékelése a veszély bizonyos koncentrációjának kitett populáció reakciójának és a meghatározott súlyosságú lehetséges káros egészségügyi hatások valószínűségének meghatározása érdekében, figyelembe véve legalább a visszanyert vízben lévő azon patogéneket, amelyek egészségügyi problémákat (azaz egy élő szervezetben lévő anyag által okozott káros hatást) okozhatnak a kitett populációk (köztük az üzemeltetők és a mezőgazdasági termelők) számára;

3.

az emberi egészségre és az állatok egészségére vonatkozó lehetséges dózis- vagy expozíciós tartományok értékelése a visszanyert vízben jelen lévő patogének, szennyező anyagok és egyéb anyagok, valamint ezek koncentrációja alapján, figyelembe véve a terménytípusokat (nyersen fogyasztandó termények vagy feldolgozandó élelmezési célú termények), valamint az öntözési módszereket és gyakorlatokat (beleértve az öntözés gyakoriságát és időtartamát);

4.

az egészségügyi kockázatok jellemzése minden egyes azonosított veszély vagy veszélycsoport, valamint minden expozíciós út és veszélyes esemény esetében;

5.

az expozíció valószínűségének és a következmények súlyosságának értékelése az ISO 20426: 2018 szabványban vagy a WHO higiéniai biztonsági tervezési kézikönyvében meghatározott módszerek vagy bármely más egyenértékű módszer alkalmazásával.

1.

a vizek nitrátszennyezésének csökkentésére és megelőzésére vonatkozó, a 91/676/EGK tanácsi irányelv (11) szerinti követelmény: a kockázatértékelésben azonosítani kell a visszanyert víz mezőgazdasági öntözésre való felhasználása (többek között a lefolyás és a beszivárgás) miatti azon lehetséges hatásokat, amelyek a nitrátoknak való túlzott kitettséghez vezethetnek olyan felszíni és felszín alatti víztestek esetében, amelyeket valamely tagállam az említett irányelvvel összhangban a (nitrát-)szennyezés szempontjából potenciálisan érintettként azonosított;

2.

az emberi fogyasztásra szánt víz előállítása céljából védett területeknek az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) szereplő követelményeknek való megfelelésére vonatkozó kötelezettség: a kockázatértékelésben azonosítani kell azokat a felszíni vagy felszín alatti vizeket, amelyek ivóvíz előállítása céljából védett területnek minősülnek, és amelyeket potenciálisan érinthet a visszanyert víz mezőgazdasági öntözés céljából történő újrafelhasználása (pl. lefolyás vagy beszivárgás révén);

3.

a 2000/60/EK irányelvben foglalt környezetvédelmi célkitűzéseknek való megfelelés követelménye: a kockázatértékelésben azonosítani kell az említett irányelv hatálya alá tartozó víztestek állapotában a visszanyert víz mezőgazdasági öntözésre való felhasználása (többel között a lefolyás és a beszivárgás) miatt bekövetkező romlás lehetséges kockázatait;

4.

a felszín alatti víz szennyezésének megelőzésére vonatkozó, a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) szerinti követelmény: a kockázatértékelésben azonosítani kell a felszín alatti víztestek kémiai állapotában a visszanyert víz mezőgazdasági öntözésre való felhasználása miatt bekövetkező romlás lehetséges kockázatait;

5.

a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) foglalt, az elsőbbségi anyagokra és egyes más szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak való megfelelés követelménye: a kockázatértékelésben azonosítani kell a felszíni víztestek kémiai állapotában a visszanyert víz mezőgazdasági öntözésre való felhasználása miatt bekövetkező romlás lehetséges kockázatait;

6.

a 2000/60/EK irányelvben foglalt nemzeti vonatkozású szennyező anyagokra, nevezetesen a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak való megfelelés követelménye: a kockázatértékelésben azonosítani kell a felszíni víztestek ökológiai állapotában vagy potenciáljában a visszanyert víz mezőgazdasági öntözésre való felhasználása miatt bekövetkező romlás lehetséges kockázatait;

7.

a 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) foglalt fürdővízminőségi előírásoknak való megfelelés követelménye: a kockázatértékelésben azonosítani kell a fürdőzésre használt és a visszanyert víz használatának (pl. lefolyás útján) potenciálisan kitett víztesteket;

8.

a környezet és különösen a talaj védelmére vonatkozó követelmények, amikor a mezőgazdaságban szennyvíziszap felhasználására kerül sor a 86/278/EGK tanácsi irányelvnek (16) megfelelően: a kockázatértékelésben meg kell állapítani, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő felhasználása és e területek visszanyert vízzel való öntözése halmozódó kockázatot jelenthet-e;

9.

a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17), valamint az „Útmutató a mikrobiológiai kockázatoknak a friss gyümölcsök és zöldségek elsődleges termelésében alkalmazott megfelelő higiéniai gyakorlatok útján történő kezeléséhez” című bizottsági közleményben (18) meghatározott élelmiszer-higiéniai követelmények: a kockázatértékelésben meg kell állapítani, hogy a visszanyert víz használata azzal a kockázattal járhat-e, hogy nem teljesülnek a friss gyümölcsök és zöldségek termesztésére vonatkozó követelmények;

10.

a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) meghatározott takarmányhigiéniai követelmények: a kockázatértékelésben meg kell állapítani, hogy a visszanyert víz használata azzal a kockázattal járhat-e, hogy nem teljesülnek a takarmányok (nem élelmezési célú termények, köztük az élelmiszer-termelő állatok takarmányozására használt termények) termesztésére vonatkozó követelmények;

11.

a 2073/2005/EK bizottsági rendeletben (20) meghatározott mikrobiológiai kritériumoknak való megfelelés követelménye: a kockázatértékelésben meg kell állapítani, hogy a visszanyert víz használata azzal a kockázattal járhat-e, hogy nem teljesülnek az élelmiszerek előállítására vonatkozó követelmények;

12.

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeire vonatkozó, az (EU) 2023/915 bizottsági rendelet (21) szerinti követelmények: a kockázatértékelésben meg kell állapítani, hogy a visszanyert víz használata azzal a kockázattal járhat-e, hogy nem teljesülnek az élelmiszerek előállítására vonatkozó követelmények;

13.

az élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékére vonatkozó, a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) szerinti követelmények: a kockázatértékelésnek meg kell állapítania, hogy halmozott kockázatot jelenthet-e a visszanyert víz olyan mezőgazdasági területeken történő felhasználása, ahol növényvédő szerek alkalmazásával termesztenek élelmiszereket és takarmányokat (amennyiben a kockázatértékelés alapján a visszanyert vízben potenciális veszélyként növényvédő szerek lehetnek jelen);

14.

az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) és a 142/2011/EU bizottsági rendeletben (24) meghatározott állategészségügyi követelmények: a kockázatértékelésnek meg kell állapítania, hogy a visszanyert víz takarmánynövények vagy egyéb, takarmányozási célú termény öntözésére történő felhasználása azzal a kockázattal járhat-e, hogy (a takarmány fogyasztása vagy a szántóföldi kitettség következtében) nem teljesülnek az állategészségügyi követelmények.

1.

a vízvisszanyerő létesítmény (vagy ha eltér, a települési szennyvíztisztító telep), többek között a meglévő folyamatok értékelésével és optimalizálásával, vagy további korszerű kezelések azonosításával;

2.

adott esetben a visszanyert víz tárolására és elosztására szolgáló rendszerek;

3.

az öntözött területek vagy adott esetben a környezetük, többek között az expozíció kockázatát minimalizáló alternatív öntözési módszerek mérlegelésével, pufferzónák vagy hasonló módszerek biztosításával, vagy a munkavállalók és a mezőgazdasági termelők védelmével (a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés érdekében már meghozott lehetséges intézkedések mellett speciális egyéni védőfelszerelések használatának kötelezővé tétele vagy higiéniai protokollok elfogadása révén).

1.

az akadályok alkalmazásának az (EU) 2020/741 rendelet I. mellékletének 2. táblázatában a visszanyert víz minőségi osztályaira vonatkozóan meghatározott minőségi követelmények teljesítéséhez kell vezetnie. A minőségi osztály az (EU) 2020/741 rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági iránymutatásban szereplő akadályok és kritériumok akkreditált számának figyelembevételével határozható meg;

2.

az akadályok magukban foglalnak kezelési vagy kezelést nem tartalmazó lehetőségeket, és alkalmazhatók a megfelelőségi pont előtt vagy után;

3.

a visszanyert víz kiválasztott minőségi osztálya alapján (az ISO 16075–2:2020 szabványnak (25) vagy más vonatkozó iránymutatásnak megfelelően) kombináltan több akadály is alkalmazható különböző eltávolítási hatásfokok elérése és a kockázatok minimalizálásához szükséges általános eltávolítási hatásfok elérése érdekében (a többakadályos megközelítés elve).

1.

szabványos működési eljárások;

2.

az üzemeltetés és a karbantartási ütemezése;

3.

minőség-ellenőrzési intézkedések;

4.

a konkrét feladatok és felelőseik jegyzéke;

5.

a megfelelőségi pont és a kockázatkezelés szempontjából azonosított egyéb kritikus ellenőrzési pontok jegyzéke, beleértve azokat a pontokat is, ahol a visszanyert vizet a víz-újrafelhasználási rendszerben a következő félnek átadják; az ezekre a pontokra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a pontos helyszínt (lehetőség szerint földrajzi információs rendszer szerinti térképen vagy földrajzi információkkal) és a mintavételi módszert;

6.

laboratóriumi elemzéseken vagy online rendszereken alapuló adatgyűjtési eljárások;

7.

mintavételi és elemzési eljárások;

8.

eljárások vagy protokollok a visszanyert víznek a vonatkozó paraméterek tekintetében történő ellenőrzésére;

9.

a berendezésekre vonatkozó karbantartási programok (kitérve az online felderítésre szolgáló szondákra);

10.

a megelőző intézkedésekre és akadályokra vonatkozó karbantartási programok;

11.

az üzemeltetők képzésére vonatkozó eljárások.

1.

az egészségügyi és a környezeti kockázatértékelés eredményein kell alapulnia;

2.

eljárásokat kell tartalmaznia legalább az (EU) 2020/741 rendelet I. melléklete szerinti rendszeres ellenőrzésre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítésére, valamint a visszanyert vízhez kapcsolódó minden olyan paraméter és határérték teljesítésére, amelyet az egészségügyi és a környezeti kockázatértékelés eredményei alapján kiegészítő követelményként azonosítottak;

3.

magában kell foglalnia a visszanyert víz mintavételére és elemzésére vonatkozó (laboratóriumi elemzés, valós idejű érzékelők vagy analizátorok segítségével történő) ellenőrzési eljárásokat a hely és a gyakoriság megjelölésével, valamint az azonosított szennyező anyagok kitett környezeti receptorokba (pl. felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, talajba) történő kibocsátásának ellenőrzésére szolgáló eljárásokat; az eljárásoknak dokumentált intézkedéseket kell tartalmazniuk a folyamatos egészség- és környezetvédelem biztosítása érdekében, többek között szélsőséges időjárási események esetén is;

4.

olyan eljárásokat kell magában foglalnia, amelyek összhangban vannak a hatályos jogszabályokkal, különösen a vízkészletek monitoringjának meg kell felelnie a 2009/90/EK bizottsági irányelvnek (26), biztosítva, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek a 2000/60/EK irányelv szerinti megfigyeléssel kapott eredményekkel.

5.

adott esetben és a kockázatértékelés eredményeinek megfelelően magában kell foglalnia a paramétereknek a környezeti elemekben (köztük a felszíni vizekben, a felszín alatti vizekben és a talajban) való nyomon követését; ha a nyomon követett környezeti elemek valamelyikében patogéneket, szennyező anyagokat és/vagy egyéb anyagokat azonosítanak, értékelni kell, hogy jelenlétük a visszanyert víz használatának tudható-e be, vagy más forrásból származnak-e.

1.

az azonosított veszélyes események esetén alkalmazandó korrekciós intézkedések és felelős személyek jegyzéke;

2.

vészhelyzeti eljárások a települési szennyvíztisztító telepen vagy a vízvisszanyerő létesítményben végzett kezelések kudarca esetén, amelynek következtében veszélyes anyagok juthatnak a visszanyert vízbe;

3.

vészhelyzeti eljárások a visszanyert vizet érintő veszélyekre vonatkozó, a kockázatértékelésnek megfelelően azonosított határértékek túllépése esetén;

4.

a rendszeres és rendkívüli karbantartási eseményekhez kapcsolódó vészhelyzeti eljárások (beleértve a bypass vagy a túlfolyó alkalmazását);

5.

eljárások és folyamatábrák a vészhelyzetek felek közötti kommunikációjának módjáról (beleértve azokat a vészhelyzeti eljárásokat is, amelyek biztosítják, hogy a potenciálisan szennyezett visszanyert vízzel öntözött terményeket ne hozzák forgalomba);

6.

olyan online eszközök, érzékelők vagy vezérlők, amelyek konkrét paraméterek nyomon követése alapján valós idejű riasztást váltanak ki.

1.

a munkakör vagy beosztás alapján azonosított egyes érintett felek (a vízvisszanyerő létesítmény vezetője, a vészhelyzeti műveleti központ vezetője) releváns elérhetőségi adatait tartalmazó jegyzék, amely biztosítja az adatvédelmi előírások betartását;

2.

a váratlan eseményeknek vagy vészhelyzeteknek az illetékes hatóságok és a végfelhasználók felé történő bejelentésére szolgáló eljárások;

3.

a figyelmeztető értesítések kézbesítésére vonatkozó eljárások; azon információk jegyzéke, amelyeket vészhelyzet esetén a különböző szereplők rendelkezésére kell bocsátani.