(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2023. március 30-án az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó polietilén-tereftalát behozatalára vonatkozóan (1). Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság a PET Europe (a továbbiakban: panaszos) által 2023. február 14-én benyújtott panaszt követően indította meg a vizsgálatot. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, PET-előállítással foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő kár veszélyével kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az ideiglenes rendelet (3) és (4) preambulumbekezdésében leírtak szerint a Bizottság úgy határozott, hogy nem veszi nyilvántartásba a Kínából érkező PET-behozatalt az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és 14. cikkének (5a) bekezdése szerint.

(4)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos úgy érvelt, hogy az ideiglenes rendelet (3) preambulumbekezdésében a Bizottság összekeverte a nyilvántartásba vételre és a visszamenőleges hatályú alkalmazásra vonatkozó határozatot. A Bizottság azzal indokolta, hogy nem rendelte el a nyilvántartásba vételt, hogy a behozatal nem növekedett. A panaszos azzal érvelt, hogy ez az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése (vám visszamenőleges hatályú kivetése), nem pedig a 14. cikkének (5) bekezdése szempontjából releváns kritérium. A Bizottság ezért a panaszos véleménye szerint hibásan alkalmazta az alaprendeletet.

(5)

Megjegyzendő, hogy az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése valóban nem hivatkozik kifejezetten az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésére. A 14. cikk (5) bekezdése azonban egyértelműen jelzi, hogy a behozatal nyilvántartásba vételének célja, hogy a későbbiekben intézkedéseket lehessen alkalmazni az érintett behozatallal szemben. Ezért a behozatal 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételének indokolásához elegendő bizonyítéknak kell lennie arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülhetnek. A panaszos állítását ezért a Bizottság elutasította.

(6)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2023. október 31-én megküldte a feleknek a javasolt ideiglenes vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez szükséges mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(7)

A Bizottság 2023. november 27-én az (EU) 2023/2659 bizottsági végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) útján ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó polietilén-tereftalát Unióba érkező behozatalára.

(8)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően a panaszos, az exportáló gyártók és azok szövetsége, a felhasználók, valamint egy független importőr nyújtott be észrevételeket.

(9)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor a Svepollal és a PET Europe-pal.

(10)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ feltárását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat. Ahhoz, hogy átfogóbb adatok álljanak rendelkezésére a vizsgálati időszakot követő időszakban felszámított uniós értékesítési árakról, valamint felmerült termelési költségekről és nyereségről, a mintában szereplő uniós gyártókat felkérték, hogy nyújtsanak be kiegészítő adatokat. A mintában szereplő összes uniós gyártó benyújtotta a kért információkat.

(11)

Az érintett felek ideiglenes tájékoztatását, valamint végső tájékoztatását követően az UNESDA (4), egy felhasználói szövetség fenntartotta azon állítását, hogy a Bizottságnak le kellett volna zárnia a vizsgálatot, amint világossá vált, hogy a panasz nem mutatott kárt, pontatlan, valamint hiányoznak belőle az újrafeldolgozott PET (a továbbiakban: rPET) szegmensére vonatkozó adatok.

(12)

Emlékeztetni kell arra, hogy a panasz a kár veszélyére hivatkozott, nem pedig a jelentős kár fennállására, és a panaszban szereplő állításokat a későbbi vizsgálat is megerősítette. Az ideiglenes rendelet (204) preambulumbekezdésében foglaltak szerint ahhoz, hogy a Bizottság dömpingellenes vámot vethessen ki, elegendő, ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdésével összhangban fennáll a jelentős kár veszélye. Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság az rPET-szegmensre vonatkozó becsült adatokat elegendő bizonyítéknak tekintette a panasztételi szakaszban. Ezért az UNESDA állításait a Bizottság elutasította.

(13)

Az UNESDA azt állította, hogy az ideiglenes rendelet elfogadására a tisztességes eljárási jogok megsértésével került sor. Az UNESDA utalt arra a tényre, hogy a Bizottság 2023 októberében módosította a kárra vonatkozó adatokat, és az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozó határozatot akkor hozta meg, amikor az érdekelt felek már nem tudtak észrevételeket tenni. Az UNESDA kijelentette, hogy a panaszos által 2023 októberében a kárra vonatkozóan benyújtott adatokat követően a felhasználóktól megtagadták a lehetőséget észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában az UNESDA megismételte az érvelését.

(14)

Először is meg kell jegyezni, hogy a kárra utaló makrogazdasági mutatókra vonatkozó végleges adatokat csak 2023 októberében szolgáltattak, mivel a Bizottság elvégezte az rPET-szegmens kiegészítő elemzését (amely nagyon dinamikus, és több mint 50, különböző méretű és gyakorta változó kapacitású gyártót foglal magában), feldolgozta az érdekelt felek számos beadványát, és kiterjedt hiánypótlási eljárást folytatott le a panaszossal, hogy objektíven meghatározott és reprezentatív makrogazdasági mutatókat kapjon a teljes PET-ágazatra nézve, beleértve az rPET-szegmenst is. Ezenkívül a felhasználóknak és más érdekelt feleknek egyaránt bőven volt lehetősége eljárási jogaik megfelelő gyakorlására az eljárás során, ideértve a Bizottság szolgálataival folytatott meghallgatást, az egészen 2023 októberéig előterjesztett számos írásos beadványt és az ideiglenes rendeletre vonatkozó észrevételeket. Ezen túlmenően az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása a 2023 októberében benyújtott, kárra vonatkozó adatokon alapult, amellyel kapcsolatban a Bizottság valamennyi érdekelt felet felkérte, hogy tegyen észrevételeket. Az UNESDA tett is észrevételeket ezen adatokkal kapcsolatosan. Ezért a Bizottság tévesnek és megalapozatlannak ítélte azt az állítást, hogy az UNESDA-tól megtagadták a lehetőséget, hogy észrevételeket tegyen.

(15)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó PET behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(16)

Amennyiben a felek kérelmezték, az érdekelt felek végső tájékoztatását követően lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. 2024. február 29-én meghallgatásokra került sor a Svepollal.

(17)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Svepol azt állította, hogy a Bizottság e vizsgálat során tanúsított magatartása két vonatkozásban sértette a Svepol és más érdekelt felek védelemhez való jogát.

(18)

Először is, a Svepol helytelenítette, hogy az általános tájékoztató (GDD) közzétételére a kínai újévi ünnepi időszak kezdete előtti este került sor, annak ellenére, hogy ezt semmilyen azonnali és sürgős eljárási határidő nem tette indokolttá. A Svepol szerint a kínai munkaszüneti időszak jelentős mértékben gátolta és korlátozta a Svepol és az exportáló gyártók azon képességét, hogy a Bizottság által megadott határidőn belül gyakorolják a meghallgatáshoz való jogukat, és írásbeli bizonyítékokat nyújtsanak be a általános tájékoztatóval kapcsolatban.

(19)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 5. cikke alapján indított vizsgálatokat az alaprendeletben előírt szigorú jogszabályi határidőkön belül kell lefolytatni, ami számos belső és külső eljárási lépésre is kiterjed. A Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó esetben megfelelően betartották az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésében előírt legalább 10 napos határidőt. Ugyanakkor ugyanezen cikk értelmében a határidőt „az ügy sürgősségének megfelelő figyelembevétele mellett” kell megállapítani. Ennek fényében kell vizsgálni annak a határidőnek a meghatározását, amelyen belül az érdekelt feleknek válaszolniuk kell az általános tájékoztatóra.

(20)

Továbbá a Bizottság megfelelően figyelembe veszi azokat a körülményeket, amelyek korlátozhatják az érdekelt feleket az általa meghatározott határidők betartásában, és kellően indokolt esetben engedélyezi a határidők meghosszabbítását. Ezt a vizsgálati értesítés 9. pontja fejtette ki, amely úgy rendelkezik, hogy „[a]z eljárás megindításáról szóló ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg” . (5) A jelen ügyben a Svepol kivételes körülmények hiányában a benyújtott indokolás alapján háromnapos hosszabbítást kapott. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítéssel és szokásos gyakorlatával teljes mértékben összhangban járt el. Ezért megalapozatlan az az állítás, amely szerint a Bizottság megsértette volna a Svepol vagy más érdekelt felek védelemhez való jogát, és azt el kellett utasítani.

(21)

Másodszor, a Svepol kifogásolta, hogy az uniós gyártók által a vizsgálati időszak után kitöltött kérdőívek betekinthető érdemi összefoglalóit csak a Svepol kérését követően és két hónappal azután bocsátották az érdekelt felek rendelkezésére, hogy az uniós gyártók benyújtották a vonatkozó érzékeny adatokat. Ezenkívül a Svepol szerint az a tény, hogy az érdekelt felek csak négy nappal az általános tájékoztató közzétételét követően kapták meg azon érzékeny információk betekinthető érdemi összefoglalóit, amelyekre a Bizottság az általános tájékoztatóban támaszkodott és hivatkozott, szükségszerűen befolyásolta az érdekelt felek azon képességét, hogy a Bizottság által megadott határidőn belül bizonyítékokat nyújtsanak be és észrevételeket tegyenek az általános tájékoztatóval kapcsolatban.

(22)

Meg kell jegyezni, hogy először is az általános tájékoztató pontos összesített adatokat szolgáltatott a mintában szereplő uniós gyártók értékesítési ára, előállítási költségére és jövedelmezősége tekintetében, a kérdőívre adott válaszok betekinthető érdemi összefoglalóiban viszont csak mutatók és tartományok szerepeltek ezen érzékeny és vállalatspecifikus információk vonatkozásában. Másodszor, amint arra a Svepol rámutatott, a Bizottság négy nappal az általános tájékoztató közzététele után orvosolta az érdemi összefoglalók hiányát, így a Svepolnak 9 nap állt rendelkezésre annak vizsgálatára, és arra, hogy vonatkozó megállapításait belefoglalja e az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeibe. Harmadszor, a (20) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Svepol háromnapos határidő hosszabbítást kapott az érdekelt felek végső tájékoztatásának megválaszolására. Ezért, mivel az említett eljárási vonatkozású problémát késedelem nélkül orvosolták, az nem veszélyeztethette a jelen ügyben érdekelt felek eljárási jogait, és a Svepol érveit ennek megfelelően el kellett utasítani.

(23)

A mintavételre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (18)–(27) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(24)

Az érintett termék meghatározását az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdése rögzítette. A vizsgált termék a polietilén-tereftalát (PET), amely az ISO 1628-5 szabvány szerint 78 ml/g vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkezik. Ami a viszkozitás meghatározását illeti, a PET viszkozitási értékét egy adott oldószerrel előállított PET-oldaton mérik. Az ISO szabvány öt különböző oldószer-kombinációt határoz meg, amelyek a méréshez használhatók:

(25)

Bár az egyes alkalmazott oldószerek kissé eltérő viszkozitási értéket adnak, matematikai képletek segítségével az egyik oldószerrel kapott viszkozitási érték átszámítható arra a viszkozitási értékre, amelyet egy másik oldószer használatával kaptunk volna.

(26)

Megjegyzendő, hogy a korábban alkalmazandó, az ISO 1628-5 szabvánnyal felváltott DIN 53728 szabvány szerint kizárólag a fenti (24) preambulumbekezdés a) pontjában felsorolt fenol/1,2-diklór-benzol (50/50) oldószerre történt hivatkozás.

(27)

Ezért az egyértelműség, a tagállami vámhatóságok általi egységes alkalmazás és a korábbi ipari szabványnak való megfelelés érdekében a jelen eljárás céljából pontosításra kerül továbbá, hogy a PET viszkozitását a fenol/1,2-diklór-benzol (50/50) oldószerrel készült oldaton kell mérni vagy arra át kell számítani.

(28)

A termékkörrel kapcsolatban az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására válaszul a Ceville exportáló gyártó – amelyet az INCOM Resources Recovery (Tianjin) Co. Ltd exportáló gyártó támogatott – megismételte az rPET-nek a vizsgálat termékköréből való kizárására irányuló kérését, az ideiglenes rendelet (38) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint. Mindkét érdekelt fél hivatkozott az rPET-nek a nyers PET-től (a továbbiakban: vPET) eltérő áraira, az rPET-felhasználás növekedésének az uniós fenntarthatósági célkitűzésekhez fűződő kapcsolatára, valamint arra a tényre, hogy jelenleg nem importálnak rPET-et Kínából az Unióba.

(29)

A Bizottság által meghatározott érintett termék a Kínából származó vPET és rPET behozatalára egyaránt kiterjedt, amelyek versenyeznek az uniós gazdasági ágazat által gyártott vPET-tel és rPET-tel. Az a tény, hogy két terméktípus ára esetleg eltér, nem indokolja a vizsgálat hatálya alóli kizárást. A Bizottság megállapította, hogy mindkét típusnak ugyanazok a fizikai, műszaki és kémiai jellemzői, hogy a két terméktípus versenyez egymással, és hogy a vPET és az rPET bizonyos mértékben helyettesíthetők egymással (lásd például az ideiglenes rendelet (254) és (293) preambulumbekezdését). Ezeket a megállapításokat nem kérdőjelezi meg az eltérő árazás. Ennélfogva helytelen és hatástalan lenne a vizsgálat hatálya alól kizárni az rPET-et. Ezen túlmenően téves az az állítás, miszerint nem történt rPET-behozatal. Jóllehet a vizsgálati időszak alatt az rPET Kínából érkező behozatala korlátozott volt, de létezett ilyen behozatal. Mindenesetre – amint fentebb megjegyeztük – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mindkét terméktípus részt vett a versenyben. Megállapítást nyert tehát, hogy a PET Kínából érkező dömpingelt behozatala – függetlenül attól, hogy rPET-ről vagy vPET-ről van szó – a kár veszélyét idézi elő az uniós PET-gyártók számára.

(30)

A termékkörre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (33)–(39) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(31)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egy, a mintában szereplő exportáló gyártó (Sanfame csoport) és egy importőr (Svepol) észrevételeket tett a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(32)

A rendes érték számítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (40)–(138) preambulumbekezdése tartalmazta.

(33)

Az ideiglenes intézkedések kihirdetését követően a Sanfame csoport észrevételeket nyújtott be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a jelenlegi vizsgálatban való alkalmazásával kapcsolatban. A Sanfame csoport azzal érvelt, hogy a PET előállításához szükséges egyes termelési tényezőket részben olyan Kínán kívüli harmadik országokból importálták, amelyeket nem érintenek a torzulások, és a Bizottságnak ezért a gyártó által az importált nyersanyagokért fizetett tényleges importárakat kellett volna alkalmaznia ahelyett, hogy az ilyen költségek esetében egy referenciaértéket alkalmazott volna, mivel a tényleges költségek olyan árakat tükröztek, amelyek nem torzultak, mivel azok a piaci erők hatására alakulnak ki.

(34)

A Bizottság elutasította ezt az érvelést. Jóllehet a Sanfame csoport jelezte a kérdőívre adott válaszaiban, hogy a PET előállításához használt nyersanyagok egy részét Kínán kívüli országokból importálta, nem tüntette fel egyértelműen és következetesen, hogy e költségeknek melyik része származik Kínán kívülről, és e költségek közül melyeket nem érintenek a torzulások. A Sanfame csoport ezért nem támasztotta alá megfelelő bizonyítékokkal azt a kérését, mely szerint a Bizottság a piaci feltételek mellett importált bizonyos mennyiségű nyersanyagok tényleges árait vegye figyelembe. Ezért arra vonatkozó bizonyíték hiányában, hogy az importált nyersanyagokat az Unióba irányuló exportra szánt PET előállításához használták fel, a Bizottság úgy döntött, hogy referenciaárakat alkalmaz a PET gyártása során felhasznált nyersanyagok teljes mennyiségére vonatkozóan, és elutasította a vállalat kérését.

(35)

Az ideiglenes intézkedések közzétételét követően a Sanfame csoport és a Svepol észrevételeket nyújtott be a Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy az MPI Polyester Industries (a továbbiakban: MPI) vállalat adatait használja fel az SGA-költségek és a nyereség referenciaértékének meghatározásához a reprezentatív országban, Malajziában.

(36)

A Sanfame csoport és a Svepol megismételték a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokról szóló, második feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiket. A korábbi érveken túlmenően a Sanfame csoport és a Svepol azzal érvelt, hogy a Recron termelésének integrált jellege reprezentatívabb helyettesítővé tenné, mint az MPI. A Svepol azt is állította, hogy a Recron – a mintában szereplő kínai gyártókhoz hasonlóan – paraxilolból állítja elő a PET-et, így a Recron SGA-költségei jól jelzik a kínai gyártókét.

(37)

Ezenkívül a Svepol azt állította, hogy a Bizottság nem támasztotta alá, hogy miért kell az MPI és a Recron pénzügyi adatait eltérően kezelni. A Svepol azzal érvelt, hogy a Bizottság ideiglenes következtetéseivel ellentétben a Recron weboldalán semmi sem utalt arra, hogy a cég fő tevékenysége a komplex származékos poliésztertermékek előállítása lenne. Ezen túlmenően, a termelési kapacitás feltüntetésén kívül az MPI weboldala nem jelezte, hogy értékét vagy költségét tekintve fő tevékenysége a PET-gyanta előállítása lenne. A weboldalon ehelyett az állt, hogy a gyanta-előállító üzemet és a fonógyárat aktívan együtt irányítják. A Svepol továbbá azzal érvelt, hogy a vizsgálat előtt soha nem hallott az MPI-ről, míg a Recron jól ismert gyártó volt az ágazatban.

(38)

Ezenkívül a Svepol azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte objektíven az adatokat, amikor ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Recron nyereségének és SGA-költségeinek szintje nem volt észszerű.

(39)

Amint azt a Sanfame csoport beadványában beismerte, a Recron nyilvánosan elérhető információi nem tették lehetővé annak pontos megállapítását, hogy a PET mekkora hányadot képvisel a vállalat teljes forgalmában. Másképpen megfogalmazva: a könnyen hozzáférhető adatok nem konkrétan a PET-üzletágra vonatkoztak. A Bizottság a legközelebbi rendelkezésre álló helyettesítő értéket kereste, beleértve többek között a vizsgálat tárgyát képező termék üzletágában tevékenykedő gyártó(k) konszolidált adatait is. Jóllehet a Recron valóban nagyvállalat, internetes oldalán (6) az szerepelt, hogy a világ legnagyobb integrált poliészter- és textilipari vállalatai közé tartozik, és a poliészter-származékból készült, komplex termékekre összpontosít. Másrészről pedig az MPI főként a PET-gyanta előállítására helyezi a hangsúlyt, amint az a weboldalán is szerepel (7). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az MPI a legközelebbi, könnyen elérhető helyettesítő, és úgy döntött, hogy nem használja fel a Recron adatait. Azon új érv, mely szerint a Recron integrált jellege közelebb áll a mintában szereplő kínai exportáló gyártók jellegéhez, nem változtatta meg ezt az értékelést. Amint azt már leírtuk, az integráció kiterjed a Recron tevékenységeinek középpontjában álló komplex származékos termékekre is, amelyek nem részei a vizsgált terméknek, ezért az integrált termelési struktúra nem volt összehasonlítható egy PET-gyantagyártó struktúrájával.

(40)

A Bizottság ezért megerősítette azon döntését, hogy az MPI adatait használja fel az észszerű SGA-költségek és nyereség meghatározásához, valamint a rendes érték kiszámításához.

(41)

Az exportár kiszámításának részleteit az ideiglenes rendelet (139)–(140) preambulumbekezdése tartalmazta. Mivel nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette ideiglenes ténymegállapításait.

(42)

A rendes érték és az exportár összehasonlítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (141)–(142) preambulumbekezdése tartalmazza. Mivel nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette ideiglenes ténymegállapításait.

(43)

Miután elutasította a fenti (33) és (35) preambulumbekezdésben ismertetett állításokat, a Bizottság megerősítette dömpingkülönbözetnek az ideiglenes rendelet (144) preambulumbekezdése részletezett kiszámítását.

(44)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(45)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150)–(151) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(46)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (152)–(155) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(47)

Az érintett országból érkező behozatal volumenével, piaci részesedésével, valamint árával kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság az ideiglenes rendelet (156)–(164) preambulumbekezdésében rögzített észrevételeit megerősítette ezekkel a pontokkal kapcsolatban.

(48)

A Bizottsághoz nem érkezett az ideiglenes rendelet e részével kapcsolatos észrevétel.

(49)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a panaszos benyújtotta a 2023 első negyedévére vonatkozó makrogazdasági adatok felülvizsgált változatát (az ideiglenes rendelet 14. táblázata), amely tükrözte azon rPET-gyártásra vonatkozó, a Wood Mackenzie iparági szakértőitől származó mögöttes adatok frissítéseit, amelyekből az rPET értékesítési adatait extrapolálták. Ez a módosítás azt eredményezte, hogy az uniós gazdasági ágazat PET-termelését ismertető számadat körülbelül 33 700 tonnával, az uniós gazdasági ágazat PET-értékesítéseinek volumenét ismertető számadat pedig több mint 32 100 tonnával esett vissza 2023 első negyedévében. Ez viszont az uniós felhasználást ismertető számadatok megfelelő csökkenését eredményezte a szóban forgó negyedévben, amelyet az ideiglenes rendelet 14. táblázata ismertet. Ez a módosítás azonban nem változtatott a megfigyelt tendenciákon, és ezért nem befolyásolta a Bizottság értékelésének eredményét. Ugyanis a 2023 első negyedévére vonatkozó importadatok Eurostat által végrehajtott frissítését követően (134 604 tonnáról 127 608 tonnára) az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése körülbelül 1 százalékponttal csökkent 2023 első negyedévében (63 %-ról 62 %-ra), miközben a kínai behozatal piaci részesedése változatlan maradt.

(50)

Az UNESDA szerint a panaszos által 2023 októberében szolgáltatott adatok (a továbbiakban: októberi adatok), amelyeket a Bizottság a kárra vonatkozó ideiglenes ténymegállapításaihoz használt fel, figyelmen kívül hagyták az ügy aktájában szereplő, az UNESDA által rendelkezésre bocsátott adatokat. Az UNESDA rámutatott a panaszos által a vizsgálat folyamán szolgáltatott adatok jelentős eltéréseire.

(51)

Először is, a panaszos által szolgáltatott októberi adatok a panaszos által a Bizottság makrogazdasági mutatókra vonatkozó kérdőívére adott végső válaszban szerepeltek, amelyet a Bizottság számos, a panaszoshoz intézett és a Bizottság által feltárt adatok hiányosságainak orvoslására irányuló kérést követően kapott meg. Hangsúlyozandó, hogy a hiánypótlási kérelmek a Bizottság által végzett további tényfeltárásból és az érdekelt felek – elsősorban az UNESDA – által a vizsgálat során benyújtott különböző beadványokból eredtek.

(52)

Másodszor, az októberi adatok az együttműködő vállalatokra vonatkozó ellenőrzött adatokat, valamint az uniós rPET-gyártókra vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb és megalapozott adatokat tükrözték. Az UNESDA nem tudta alátámasztani, hogy az októberi adatokat milyen indokok alapján kellene helytelennek vagy nem reprezentatívnak tekinteni. Elmulasztott magyarázatot adni arra, hogy a Bizottságnak miért kellene ehelyett más adatok felhasználásához folyamodnia, illetve hogy az UNESDA által hivatkozott adatok mennyiben voltak részletesebbek vagy pontosabbak, mint az októberi adatok.

(53)

Az érdekelt felek ideiglenes és végső tájékoztatását követően az UNESDA megkérdőjelezte a makrogazdasági adatok módosításait, és jelezte, hogy a panaszos alulbecsülte az uniós értékesítést, termelést és felhasználást azáltal, hogy különböző forrásokból származó információkat használt fel, a tényleges belső felhasználásnak a kétszeresét tüntette fel, és e célból vegyesen közölte a vPET-re és az rPET-re vonatkozó adatokat.

(54)

Az UNESDA adatok manipulálásával kapcsolatos állításai megalapozatlanok voltak. A Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a makrogazdasági adatokban – főként az rPET tekintetében – feltárt hiányosságok orvoslása terén. Valamennyi érdekelt fél ismertette véleményét és benyújtott adatokat. A Bizottság úgy határozott, hogy a Wood Mackenzie, valamint a PRE (Plastic Recyclers Europe, az rPET-gyártók ernyőszervezete) adatait használja fel az alábbi (56)–(57) preambulumbekezdésben ismertetett okokból. Az októberi adatok frissítését eredményező helyesbítéseket a Bizottság annak biztosítása érdekében kérte, hogy a felhasznált adatok tükrözzék a mintában szereplő uniós gyártók legitimációs válaszait és/vagy ellenőrzött adatait.

(55)

Ezenkívül az UNESDA a 2022. évi PET-piaci jelentésre és az abban szereplő rPET-gyártók működési hatékonyságára hivatkozott a termelés becslésének alapjaként, továbbá vitatta a Wood Mackenzie-től származó adatoknak az rPET-termelés becslésére való felhasználását.

(56)

A Bizottság megfelelően figyelembe vette a különféle meglévő forrásokat, és – az rPET-re vonatkozó pontos adatok hiányában – igyekezett azonosítani a legmegbízhatóbb és legobjektívebb helyettesítő értéket. A 2022. évi PET-piaci jelentés használatát két okból nem találta megfelelőnek: az csak 2020-at használta referenciaévnek a működési kapacitás megállapításához, továbbá az Egyesült Királyságra, Svájcra és Norvégiára vonatkozó adatokat tartalmazott. Másrészt a Wood Mackenzie adatai között szerepeltek a PET-pehely felhasználására (vagyis az rPET-gyártásra) vonatkozó éves számadatok, és azok kifejezetten az uniós gazdasági ágazat termelésére vonatkoztak. A Wood Mackenzie ráadásul megkülönböztette az élelmiszer-minőségű és nem élelmiszer-minőségű rPET gyártását és a kémiai újrahasznosítást, és így összességében megbízhatóbb és megalapozottabb információforrásnak számított. Mindenesetre, még ha a Bizottság fel is használná a PET-piaci jelentést az rPET-termelés becslésére, a mutatókra gyakorolt hatás minimális lenne (8), és nem változtatna a Bizottság által a kár veszélyének megállapítása céljából jelen ügyben levont következtetéseken.

(57)

Ezenkívül az UNESDA előadta, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az uniós rPET-gyártókra vonatkozó részletes információkat, beleértve a vállalatok azonosítását és termelési kapacitását a figyelembe vett időszakban. Az UNESDA azonban ellentmondott önmagának, amikor azt állította, hogy az uniós termelési kapacitásra vonatkozó összesített éves információk, amelyeket a PRE (9) által szolgáltatott és a Bizottság végül felhasznált az értékeléséhez, pontosan megegyezett a felhasználók által szolgáltatott adatokkal. Amint azt korábban kifejtettük, a Bizottság különböző forrásokat értékelt, és a legmegbízhatóbbnak ítélt forrás – az rPET-gyártási kapacitás esetében az rPET-gyártókat képviselő ernyőszervezet (PRE) adatainak – felhasználása mellett döntött.

(58)

További észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (170)–(182) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(59)

A mikrogazdasági mutatókra vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (183)–(198) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(60)

Az ideiglenes rendelet (197) preambulumbekezdésében ismertetett értékelést követően a Bizottság az alábbi 1. táblázatban foglaltak szerint elemezte a vizsgálati időszak utáni időszakra vonatkozó adatokat (uniós értékesítési árak, uniós termelési költség, uniós jövedelmezőség, valamint a kínai behozatal volumene és árai 2023 második és harmadik negyedévében).

1. táblázat

2023. második és harmadik negyedév, uniós értékesítési árak/termelési költség/jövedelmezőség és a kínai behozatal volumene/árai

(61)

Ezen túlmenően, az érdekelt felek (különösen a (82), (93) és (125) preambulumbekezdésben kifejtett) érveire válaszul a Bizottság az alábbi 2. táblázatban részletesebben, negyedéves bontásban felvázolta a mikrogazdasági mutatókra (uniós értékesítési ár és uniós termelési költség) vonatkozó adatokat a vizsgálati időszak tekintetében.

2. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban a vizsgálati időszakban és 2023 első negyedévében

(62)

A Bizottság azt a végleges következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazatot hátrányosan érintette a Kínából érkező behozatal – különösen a vizsgálati időszak vége felé –, de nem olyan mértékben, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte volna.

(63)

A Bizottság ezért elvégezte az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdésével összhangban a jelentős kárral való fenyegetés elemzését.

(64)

Az ideiglenes rendelet (197) preambulumbekezdésében foglaltak szerint, a Bizottság az ideiglenes intézkedések bevezetését követően folytatta a jövőre vonatkozó elemzését azáltal, hogy 2023 második és harmadik negyedévéből származó adatokat gyűjtött, nevezetesen a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségére, értékesítési áraira és termelési költségére vonatkozóan a Kínából érkező behozatal áraival összehasonlításban (lásd az 1. táblázatot). A Bizottság ezt követően elemezte, hogy ezek a további adatok megerősítik vagy cáfolják-e a vizsgálati időszak és 2023 első negyedévének adatai alapján tett ténymegállapításokat (lásd különösen a (96), (79), (96), (119) és (126) preambulumbekezdést a ténymegállapításokkal kapcsolatos további részletekért).

(65)

Az 5.3. szakaszban a Bizottság foglalkozik minden olyan észrevétellel, amelyet az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése után kapott, és amelyek a végleges szakaszban végzett felülvizsgálatok és kiegészítő elemzések után is relevánsak maradtak.

(66)

Az ideiglenes rendelet (210) preambulumbekezdésében megállapításra került, hogy az érintett országból érkező behozatal 2019 és a vizsgálati időszak között jelentős mértékű növekedést mutatott: 192 941 tonnáról 305 055 tonnára emelkedett.

(67)

A 2023 júliusa és szeptembere közötti kiegészítő időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a kínai dömpingelt behozatal volumene – havi átlagokban kifejezve – csökkenni kezdett a vizsgálati időszakhoz és a 2023 júniusáig tartó, vizsgálati időszakot követő időszakhoz képest.

3. táblázat

Kínai behozatali volumenek a vizsgálati időszakot követő időszakban

(68)

A Bizottság ezért megállapította, hogy a növekvő volumenek tendenciája 2023 második negyedévét követően megállt. Mindazonáltal, amikor értékelte e számadatok jelentőségét és megbízhatóságát a kár veszélyére vonatkozó elemzés megerősítése vagy megcáfolása céljából, a Bizottság azt is megfigyelte, hogy az átlagos havi kínai behozatali volumen 2023 júliusa és szeptembere között bekövetkezett csökkenése (a 2022-es adatokhoz viszonyítva) a következők visszatartó hatásának tudható be: i. a jelen eljárás 2023. március 30-án történt megindítása, amely ideiglenes intézkedések legfeljebb 8 hónapos időszakon belüli elfogadásának távoli lehetőségével járt, valamint ii. a panaszos által 2023. május 31-én benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem. Más szóval, a vizsgálati időszakot követő, 2023 júniusáig tartó időszakra vonatkozó adatok (amely időszak közvetlenül azután van, hogy a panaszos benyújtotta a behozatal nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet), megerősítik a dömpingelt behozatal jelentős növekedési ütemét a figyelembe vett időszakban. A behozatal volumenének 2023 júniusától kezdődő jelentős csökkenése nem cáfolja ezt a következtetést, mivel ez valószínűleg a behozatal nyilvántartásba vétele iránti kérelem hatására következett be, tekintettel a vámok visszamenőleges hatályú alkalmazására. Ez a kérelem, különös tekintettel arra, hogy ekkor még nem volt utalás az esetlegesen kivethető vámok szintjére, elkerülhetetlenül visszatartó hatással bírt a behozatal volumenére. Ebből következik, hogy a behozatal 2021-től kezdődő jelentős növekedési üteme, amit a vizsgálati időszakot követő időszak adatai is megerősítenek, az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének a) pontja értelmében a behozatal jelentős növekedésének valószínűségét jelzi.

(69)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában az UNESDA azt állította, hogy az Eurostat adatai alapján a Kínából érkező behozatal 2023-ban 20 %-kal csökkent, és nincs ok azt feltételezni, hogy a behozatal eléri a 2022-es szintet. A (68) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, míg a kínai behozatal növekvő volumenének tendenciája 2023 második negyedévét követően megállt, e vizsgálat megindítása, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elkerülhetetlenül visszatartó hatással bírt a behozatal volumenére. A Bizottság ezért elutasította a UNESDA állítását.

(70)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CPCIF a következő érvekre is hivatkozott a Bizottság által a (68) preambulumbekezdésben megállapított „visszatartó hatás” tekintetében.

(71)

A CPCIF azt állította, hogy a behozatalnak a vizsgálati időszak negyedik negyedévében bekövetkezett jelentős visszaesése nyilvánvalóvá teszi, hogy a kínai importvolumen visszaesése már azelőtt megkezdődött, hogy bármilyen állítólagos „visszatartó hatás” bekövetkezett volna. A Bizottság megjegyezte, hogy a visszatartó hatás fennállása a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozik, és hogy a behozatalnak a vizsgálati időszak utolsó negyedévében bekövetkezett átmeneti csökkenése nem befolyásolja a (68) preambulumbekezdésben megfogalmazott következtetés érvényességét. A kínai behozatal ugyanis jelentősen nőtt a teljes figyelembe vett időszakban és a behozatal 2022 negyedik negyedévi visszaesésére a dömpingelt behozatalnak a megelőző negyedévekben történt folyamatos és meredek növekedését követően került sor, amit további növekedés követett a vizsgálati időszakot követő első negyedévben. Ezért a 2022 negyedik negyedévében bekövetkezett visszaesés nem érvénytelenítheti a Bizottság arra vonatkozó megállapításait, hogy amennyiben nem fogad el intézkedéseket, a közeljövőben a behozatal további növekedésére kerülhet sor.

(72)

Ezen túlmenően a CPCIF a jelen vizsgálat „visszatartó hatásával” kapcsolatban azt állította hogy a Bizottság érvelését konkrét bizonyítékokkal, nem pedig puszta feltételezéssel kell alátámasztani. A CPCIF szerint önmagában az a következtetés, hogy a behozatal volumenének csökkenése a vizsgálat megindításának vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a „valószínű hatása”, nem minősül sem egyértelmű bizonyítéknak, sem objektív vizsgálatnak.

(73)

Először is, amint az a (68) preambulumbekezdés teljes szövegéből egyértelműen kiderül, a Bizottság megállapította a jelenlegi eljárás megindításának és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a behozatal volumenére gyakorolt visszatartó hatását. Másodszor, a levont következtetés az Eurostat által a behozatalra vonatkozóan közzétett pozitív, megerősítő és ellenőrizhető információk objektív értékelésén alapul. Logikus, hogy a vizsgálat megindítása, majd a behozatal nyilvántartásba vételének lehetősége ismeretlen nagyságrendű esetleges vámok visszamenőleges hatályú kivetése céljából, visszatartó hatást gyakorolhatott az Unióban működő PET-importőrökre. Ez a hatás egyértelműen megfigyelhető a behozatali statisztikákban. Továbbá, amint az az alábbiakban kifejtésre kerül, az érdekelt felek nem adtak más érvényes magyarázatot arra, hogy miért csökkent jelentősen a behozatal volumene a vizsgálat megindítását és a behozatal nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet követően. Ezért a felvetést a Bizottság elutasította.

(74)

Végezetül a CPCIF előadta, hogy a korábbi behozatali tendenciák (amelyek szerint a kínai PET-behozatal 2018, illetve 2021 folyamán csökkent) azt mutatják, hogy a behozatal tartós csökkenése független a dömpingellenes vizsgálatok megindításától; ezért a CPCIF szerint megalapozatlan az az állítás, hogy a „visszatartó hatás” a jelenlegi vizsgálat megindításából és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemből ered. Az említett állítás nem képezte vita tárgyát, bár nem zárható ki, hogy a múltban a dömpingellenes vizsgálattól független egyéb tényezők (például a szállítási árak 2021-ben megfigyelt drámai emelkedése) is a behozatal csökkenéséhez vezettek. A CPCIF azonban nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a jelen ügyben a vizsgálati időszakot követő időszakban más tényezők is közrejátszottak volna a csökkenésben, és hogy az nem tulajdonítható e vizsgálat megindításának és a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának, amint azt a (68) preambulumbekezdés kifejti. Ezért a Bizottság elutasította a CPCIF állításait.

(75)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Svepol azzal érvelt, hogy a Bizottság által először 2023 júniusában észlelt behozatali volumencsökkenésnek szükségszerűen egy olyan kereskedelmi tendenciát kell tükröznie, amely több hónappal a jelen vizsgálat megindítása előtt kezdődött, nevezetesen a konténeres szállítási költségek szokásos szintre való visszatérését, ami a darabos ömlesztett szállítás megszüntetéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben a Svepol utalt arra, hogy jelentős időbeli eltolódás van egy értékesítési ügylettel kapcsolatos tárgyalások – azaz a termék Kínából történő megrendelésének időpontja – és az Unióba történő behozatal között. A Svepol továbbá emlékeztetett arra, hogy átlagosan 4–6 hónap telik el a darabos ömlesztett szállítmány megrendelésétől az EU-ba érkezéséig.

(76)

A (68) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálati időszakot követő időszakban már a jelenlegi eljárás 2023. március 30-i megindítása gyakorolt visszatartó hatást a kínai behozatalra. Továbbá, bár a darabos ömlesztett szállítmányok esetében hosszabb lehet a szállítási idő, a vizsgálati időszakot követő időszakban a szállítási díjak normalizálását követően megszüntették ezeket a szállításokat. A hagyományos konténeres szállítmányok tipikus szállítási ideje nem haladja meg a 2–3 hónapot (10), ezért a 2023 második negyedévében megvalósult magas behozatali volumenek még akkor is a hagyományos konténeres szállítmányoknak volnának tulajdoníthatók, ha beleszámítjuk az értékesítési ügylettel kapcsolatos tárgyalások és a tényleges behozatal közötti időbeli eltolódást, és figyelembe vesszük, hogy az utolsó darabos ömlesztett szállítmány 2023 márciusában érkezett meg (lásd a (103) preambulumbekezdést). Ebből következően a behozatal 2023. júniusi csökkenését a 2023. áprilisi események okoznák. Ezért a kínai behozatal volumenének 2023. júniusi csökkenése a vizsgálat 2023. március végi megindításának visszatartó hatásával magyarázható, nem pedig azzal, hogy a darabos ömlesztett szállítmányról a hagyományos konténeres szállítmányokra tértek át. 2023 áprilisában és májusában, azaz a márciusi utolsó darabos ömlesztett szállítmányt követően Kínából továbbra is jelentős mennyiségű behozatal érkezett konténerekben, ezért a Kínából érkező behozatal volumenének 2023 júniusától kezdődő csökkenését nem ez az átállás okozhatta.

(77)

Ami a darabos ömlesztett szállítás jelentőségét és a konténeres szállítással való kapcsolatát illeti, a Svepolnak az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételei szerint egy tényszerűen helytálló elemzés azt mutatta volna, hogy a 2022. évi növekedés amiatt következett be, hogy Kína volt az egyetlen olyan exportáló ország, amely a konténeres szállítási költségek megugrását követően képes volt darabos ömlesztett szállítmányokat küldeni az EU-ba, és ezáltal versenyelőnyhöz jutott más PET-exportáló országokkal szemben. Miután a konténeres szállítási költségek visszatértek a szokásos szintre, Kína elveszítette ezt az előnyt, ami logikusan a Kínából származó behozatal volumenének csökkenéséhez és az egyéb forrásokból származó behozatal növekedéséhez vezetett. Ezen érvelés szerint Kína 2022-ben darabos ömlesztett szállítási kapacitásainak köszönhetően (bizonyos mértékben) megszerezte a többi PET-exportáló országból származó, válság előtti behozatali volumeneket, majd a válságot követően, miután Kína elveszítette versenyelőnyét, a szóban forgó harmadik országok visszaszerezték azokat. Ezt az elemzést az ügy tényei nem támasztják alá. Amint azt az ideiglenes rendelet 16. táblázata alátámasztja, és a Svepol sem vitatja, a fő PET-exportáló országok, Egyiptom, Törökország és Vietnam 2022-ben inkább növelték piaci részesedésüket, nem pedig veszítettek abból. Így téves az az elmélet, amely szerint Kína 2023 harmadik negyedévében elveszítette a szállítás terén élvezett versenyelőnyének hatását, a harmadik országok pedig visszaszerezték a korábban tőlük átvett piacot. Kína soha nem szerzett piaci részesedést ezektől az országoktól. Amint azt az ideiglenes rendelet 14. táblázata mutatja, 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve között az egyetlen jelentős piaci részesedést veszítő szereplő az uniós gazdasági ágazat volt, amely az említett időszakban 11 százalékpontos piaci részesedést veszített. Ebből következik, hogy a kínai PET-behozatal 2023 júniusától kezdődő csökkenését a Kínából érkező behozatallal szembeni dömpingellenes vizsgálat három hónappal korábbi megindítása okozta, nem pedig az, hogy más PET-exportáló országok visszaszerezték 2022-ben el sem veszített piaci részesedésüket.

(78)

A (230), (231) és (233) preambulumbekezdésben, valamint az ideiglenes rendelet 14. táblázatában meghatározottak szerint a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége fenntarthatatlan szintre jutott 2022 negyedik negyedévében és 2023 első negyedévében (12 %-os, illetve 11 %-os veszteség), amikor a kínai árnyomás – a behozatal folyamatos növekedése után – leginkább érezhető volt.

(79)

A vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozóan gyűjtött további adatokból az uniós gyártók negatív jövedelmezőségi tendenciájának folytatódása rajzolódott ki (lásd az 1. táblázatot), 2023 második és harmadik negyedévében 11 %-os, illetve 13 % veszteség mellett.

(80)

A Svepol szerint azt a tényt, hogy nem a Kínából érkező behozatal okozta az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének 2022 negyedik negyedévében és 2023 első negyedévében bekövetkezett csökkenését, megerősítette az a tény, hogy az uniós gyártó jövedelmezősége 2023-ban tovább csökkent, annak ellenére, hogy 2023 júniusától a Kínából érkező behozatal volumene jelentősen csökkent.

(81)

A Bizottság nem ért egyet a tények Svepol általi értelmezésével. A Bizottság (az érdekelt felek által adott magyarázatok alapján) megállapította, hogy jelentős időbeli eltolódás van egy értékesítési ügylettel kapcsolatos tárgyalások – azaz a termék Kínából történő megrendelésének időpontja – és az Unióba történő behozatal között. A kínai értékesítés és az uniós értékesítés abban az időpontban versenyeznek egymással, amikor az értékesítésről tárgyalnak. Ezenfelül a (68) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a behozatal volumenének 2023 júniusától kezdődő jelentős csökkenése a dömpingellenes vizsgálathoz és különösen a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez köthető, nem pedig valamely konkrét piaci erőhöz. A behozatal volumenének 2023 júniusától megfigyelt csökkenése az importőrök azon valószínűsíthető törekvését tükrözte, hogy korlátozzák az esetleges visszamenőleges hatályú dömpingellenes vámoknak való kitettségüket, de nem szüntette meg a dömpingelt kínai behozatal által gyakorolt árnyomást, amelyet akkoriban semmilyen intézkedés nem akadályozott. Ezért nem meglepő, hogy az uniós gazdasági ágazat még akkor is veszteséges maradt, és nem állt azonnal talpra, amikor a statisztikák már a dömpingelt behozatal visszaesését mutatták.

(82)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a CPCIF (a kínai PET-gyártókat képviselő szövetség) előadta, hogy a Bizottság nem szolgáltatott az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti áraira vonatkozó negyedéves adatokat, illetve nem tájékoztatott a vizsgálati időszak utáni időszak uniós árairól, és ennek eredményeként a Bizottság nem vizsgálta meg objektíven az árakat és az árhatásokat egyértelmű bizonyítékok alapján. A CPCIF azt is előadta, hogy az ideiglenes rendelet nem szolgált információkkal a vizsgálati időszakot követő időszakban a panaszos uniós gazdasági ágazat vállalatai által Kínából végrehajtott behozatallal kapcsolatban.

(83)

Az ideiglenes rendelet (231) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak utolsó negyedévében és a vizsgálati időszak utáni első negyedévben a termelési költsége alatti áron értékesített. Ezért a Bizottság objektíven, egyértelmű bizonyítékok alapján vizsgálta a kínai dömpingelt behozatal uniós árakra gyakorolt hatásait. Az a tény, hogy korábban nem szerepeltek az ideiglenes rendeletben a vizsgálati időszakban és a vizsgálati időszak utáni időszakban érvényes uniós értékesítési árakra, uniós termelési költségre és a behozatali volumenekre vonatkozó, negyedéves bontású részletes adatok, feltüntetve a panaszos uniós gyártók által végrehajtott behozatalt (amelyet most a teljesség és az egyértelműség kedvéért az 1. és 2. táblázat ismertet), nem cáfolja a Bizottság által végül levont következtetést.

(84)

A CPCIF azt állította, hogy a Bizottság ideiglenes rendeletben szereplő értékelése pontatlan behozatali adatokon alapult. A CPCIF szerint az Eurostat azt jelentette, hogy a kínai behozatal volumene 2023 első felében 216 560 tonna volt, szemben a Bizottság által állított 223 558 tonnával. Hasonlóképpen, a 2022 megfelelő időszakában nyilvántartásba vett behozatal 144 706 tonna volt, ami eltér a Bizottság által megállapított 139 672 tonnától. Következésképpen a kínai behozatal előző évhez viszonyított növekedése kevesebb, mint 50 % lenne, nem pedig 60 %, amint azt a Bizottság állította.

(85)

A Bizottság ideiglenes rendeletben szereplő értékelése az eljárás ideiglenes szakaszában végzett adatkigyűjtés időpontjában rendelkezésre álló behozatali adatokon alapult. A Bizottság által használt adatok és a CPCIF által kigyűjtött adatok közötti különbség az adatok Eurostatból való kigyűjtésének időpontjában rejlik. Ez annak tudható be, hogy az Eurostat adatait időről időre frissítik. Ettől függetlenül a felülvizsgált adatok semmi esetre sem lennének alkalmasak arra, hogy a Bizottság értékelését cáfolják vagy más módon megváltoztassák, és az ideiglenes rendelet (210) preambulumbekezdésében tett ténymegállapítás (vagyis, hogy a Bizottság az uniós piacra irányuló dömpingelt behozatal jelentős mértékű növekedését állapította meg, ami a behozatal jelentős növekedésének valószínűségét jelzi) érdemben változatlan maradna.

(86)

A Svepol és az UNESDA azt állították, hogy a kínai behozatal piaci részesedésének a figyelembe vett időszak alatti 1–1,5 %-os elhanyagolható növekedése nem szolgálhat alapként a kár veszélyének megállapításához. A Svepol továbbá összehasonlította a kínai behozatal és az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedésének alakulását, utalva Törökország, Vietnám és Egyiptom gyorsan növekvő piaci részesedésére (a piaci részesedés 5 százalékpontos összesített növekedésére).

(87)

Először is, a kínai piaci részesedés 1–1,5 %-os növekedése az uniós gazdasági ágazat által Kínából végrehajtott behozatal levonása utáni piaci részesedésre utalt. Ebben az összefüggésben nem világos, hogy mekkora volt az uniós gazdasági ágazat és a vele kapcsolatban álló vállalatok által az egyéb harmadik országokból végrehajtott behozatal aránya, ezért a Svepol által végzett összehasonlítás nem tekinthető tisztességesnek és objektívnek. Ezenkívül a Svepol összesítette a többi nagy exportáló ország piaci részesedésének növekedését, és ezt az összesített adatot hasonlította össze a kínai behozatallal.

(88)

A fentiektől függetlenül, a felek érvelésével ellentétben a Bizottság a dömpingelt behozatal jelentős növekedési ütemének meghatározásakor nem kizárólag a kínai behozatal piaci részesedésének a teljes figyelembe vett időszak alatti növekedésére támaszkodott. Ez a megközelítés nem lenne helyénvaló, tekintettel a jelen ügy tényállására, és különösen arra, hogy a kár veszélye csak a vizsgálati időszak végén vált láthatóvá. Az ideiglenes rendelet (210) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően részletesebb elemzésre került sor, amelyben a Bizottság értékelte a dömpingelt behozatal piaci részesedésének alakulását a releváns időszakokban, azaz összehasonlította a 2021-es évet a vizsgálati időszakkal, valamint 2022 első félévét 2023 első félévével. Ez az értékelés jelentős növekedési ütemet mutatott, ami a Kínából érkező behozatal számottevő növekedésének valószínűségét jelzi. Ezért a Bizottság elutasította a Svepol és az UNESDA érvelését.

(89)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az UNESDA azzal érvelt (hivatkozva arra, hogy a Kínából érkező behozatal vizsgálati időszakban bekövetkezett növekedésének 45–62 %-át a panaszos érte le), hogy ha az uniós gazdasági ágazat nem indítja újra a Kínából származó behozatalt, nincs ok azt feltételezni, hogy a behozatal ismét jelentősen növekedni fog. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kár veszélyének megállapítása nem az uniós gazdasági ágazat behozatalaitól függ, és amint az az ideiglenes rendelet (252) preambulumbekezdésében szerepel, ezek a behozatalok nem befolyásolják a Bizottság kárelemzését.

(90)

A CPCIF vitatta a Bizottság azon állítólagos ténymegállapítását, mely szerint az egyes országok által bevezetett piacvédelmi intézkedések miatt teljesen kivitelezhetetlenné vált a kínai exportőrök számára, hogy hozzáférjenek a szóban forgó piacokhoz. A CPCIF továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg az alternatív exportpiacokat a vizsgálati időszakban, illetve a vizsgálati időszak utáni időszakban. A CPCIF hivatkozott olyan piacokra, mint Indonézia, India vagy Japán, valamint ezek jelentős importkapacitására és/vagy azok jelentős kínai behozatalára 2023 szeptemberében a piacvédelmi intézkedések ellenére. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF megismételte az érvelését.

(91)

Először is, a Bizottság nem jutott olyan következtetésre, hogy az egyes országok által bevezetett piacvédelmi intézkedések miatt teljesen kivitelezhetetlenné vált volna a kínai exportőrök számára, hogy hozzáférjenek a szóban forgó piacokhoz, hanem az ideiglenes rendelet (217) preambulumbekezdésében azt állította, hogy a kínai exportáló gyártók számára egyre nehezebben hozzáférhetők bizonyos piacok (azonban a hozzáférés nem teljesen kivitelezhetetlen). Másodszor, a CPCIF állításával ellentétben a Bizottság megfelelő vizsgálatnak vetette alá a kínai PET exportpiacait. Az ideiglenes rendelet (220) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint – az Orosz Föderáción kívül – a PET egyetlen más kínai exportpiaca sem érte el a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló export volumenét. Ezenfelül ez a tendencia a vizsgálati időszakot követő időszakban, 2023 első felében is folytatódott. A statisztikák azt mutatták, hogy Kína PET-exportjának elsődleges célországa az Unió, és a kínai kapacitásfelesleg nagy részét intézkedések hiányában valószínűleg az Unióba irányuló exportra irányítanák át. Az érdekelt felek nem terjesztettek elő olyan megalapozott érvet, amely ezt a ténymegállapítást megcáfolta volna. Ezen túlmenően ezen elemzés céljaira az Unióba irányuló kínai exportra vonatkozó adatokat és azoknak a 2023 második felétől más piacokra irányuló exporttal való összehasonlítását a Bizottság nem tekintette reprezentatívnak, figyelembe véve a vizsgálatnak a kínai behozatal szintjére gyakorolt visszatartó hatására (lásd a (68) preambulumbekezdést). A Bizottság hivatkozott továbbá az ideiglenes rendelet (221) és (247) preambulumbekezdésében szereplő értékelésre, amely továbbra is érvényes maradt.

(92)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF azt állította, hogy az Unióba irányuló dömpingelt kivitel jelentős növekedésének valószínűségére vonatkozó értékeléskor a Bizottság a visszatartó hatásra hivatkozva lényegében érvényteleníti az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdése b) pontjának célját, amely a további exportok felvételére képes más exportpiacok rendelkezésre állására vonatkozik. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy megfelelően elemezte más exportpiacok rendelkezésre állását, különösen a jelentős kárral való fenyegetés fennállásának megállapítása szempontjából döntő időszakban, és megválaszolta az ezzel kapcsolatos érdemi észrevételeket (lásd az ideiglenes rendelet (217), (220)–(221) preambulumbekezdését, valamint a (91) preambulumbekezdést). Amint az a (91) preambulumbekezdésből egyértelműen kiderül, a visszatartó hatásra való hivatkozás a 2023 második felének a vizsgálati időszakot követő időszakára korlátozódik, nem pedig a Bizottság által az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban tett megállapítások egyetlen indokolását jelenti.

(93)

A Svepol hangsúlyozta, hogy a jelentős kár veszélyét arra az időszakra vonatkozóan kell megállapítani, amelyben az állítólag felmerült, azaz 2022 negyedik negyedévére és 2023 első negyedévére vonatkozóan. A Svepol azzal érvelt, hogy a Bizottság nem szolgáltatott bizonyítékot a kínai exportáló gyártók által 2022 negyedik negyedévében és 2023 első negyedévében megvalósított áralákínálásra vonatkozóan, és hogy ez az állítólagos áralákínálás okozta az uniós gazdasági ágazat árainak és jövedelmezőségének csökkenését. A Svepol továbbá előadta, hogy még ha a Bizottság áralákínálást állapítana is meg 2022 negyedik negyedévére és 2023 első negyedévére vonatkozóan, nem állapította meg, hogy a figyelembe vett időszakban, a vizsgálati időszakban, és különösen 2022 negyedik negyedévében és 2023 első negyedévében a Kínából érkező PET-behozatal miatt árleszorítás vagy árlenyomás következett volna be, annak ellenére, hogy ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy ez az eset állt fenn.

(94)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Svepol fenntartotta, hogy a kár veszélyére vonatkozó elemzésben, a Bizottságnak vizsgálnia kell, hogy a dömpingelt importtal történt-e jelentős áralákínálás az uniós gazdasági ágazat valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja-e, vagy jelentős mértékben megakadályozza-e azt az áremelkedést, amely egyébként bekövetkezett volna. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF azt is előadta, hogy a 2023 harmadik negyedévére vonatkozó, a Bizottságnak a kár veszélyére vonatkozó elemzése szempontjából döntő fontosságú legfrissebb adatok azt jelzik, hogy a kínai importárak nem kínáltak alá az uniós értékesítési áraknak.

(95)

A Bizottság nem ért egyet azzal, hogy a vizsgálati időszakon belül negyedéves időszakokra vonatkozóan kellett volna kiszámítania az alákínálást. Amint azt a Bíróság a Giant Electric-ügyben (11) megállapította, a Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében egyáltalán nem köteles meghatározni az áralákínálást, és jogosan alapozhatta kárelemzését, ennélfogva pedig az ok-okozati összefüggést is, a dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt, az árakkal kapcsolatos más jelenségekre, például az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős árerózióra vagy az árnövekedés jelentős mértékű megakadályozására. A Bizottság azzal sem ért egyet, hogy árelemzése nem volt elég részletes, mivel nemcsak a vizsgálati időszakra vonatkozó információkat vette figyelembe, hanem negyedéves bontásban értékelte a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat helyzetét a vizsgálati időszakban és az azt követő időszakban is. A Bizottság továbbá megvizsgálta a kínai behozatal volumenére és áraira, valamint az uniós gazdasági ágazat termelésére, értékesítési volumenére, áraira és költségeire vonatkozó negyedéves információkat (lásd az ideiglenes rendelet 14. táblázatát, valamint e rendelet 1. és 2. táblázatát). Amint az az ideiglenes rendelet (222)–(224) preambulumbekezdésében szereplő adatokból és elemzésekből már egyértelmű volt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló árakon megvalósuló, dömpingelt kínai behozatal nagymértékű beáramlása miatt az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt csökkenteni árait a vizsgálati időszak utolsó negyedévében és a vizsgálati időszakot követő első negyedévben, ami veszteséges helyzetet eredményezett ebben a két negyedévben. A vizsgálati időszakot követően továbbra is számottevő mennyiségű, egyre csökkenő árú kínai behozatal további elmozdulást mutatott – különösen 2023 első negyedévében – az uniós gyártók árait jelentős mértékben leszorító árakon megvalósuló, dömpingelt behozatal irányába.

(96)

E negatív tendenciák továbbra is megfigyelhetők, ha a vizsgálati időszak utáni időszakra vonatkozó adatokat vizsgáljuk, nevezetesen a 2023. második és harmadik negyedévi értékesítési árakat, termelési költségeket és jövedelmezőséget (lásd az 1. táblázatot). A mintában szereplő uniós gyártók átlagos értékesítési árai, valamint termelési költsége azt mutatta, hogy – a vizsgálati időszak első három negyedévével ellentétben – a vizsgálati időszak utolsó negyedévétől 2023 harmadik negyedévéig e kínai behozatal az uniós gyártók értékesítési árait leszorította a termelési költség szintje alá.

(97)

Ezen túlmenően az uniós értékesítési adatok és a mintában szereplő exportáló gyártók 2022 negyedik negyedévi exportárainak összehasonlítása azt mutatta, hogy a kínai árak jelentősen, 8 %-kal alákínáltak az uniós áraknak. Ezért az uniós gazdasági ágazat nemcsak a vizsgálati időszak egésze során szembesült jelentős alákínálással, hanem a vizsgálati időszak végén is, amikor a kár veszélye megnyilvánult.

(98)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CPCIF azt állította, hogy a Bizottság nem indokolta meg, hogy miért tulajdonította az áreróziót a dömpingelt behozatalnak, különös tekintettel arra, hogy az árak 2022 negyedik negyedéve óta tartó csökkenése híven tükrözte a belföldi gazdasági ágazat költségeinek csökkenését. A fenti (96) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálati időszak utolsó negyedévétől 2023 harmadik negyedévéig e kínai behozatal az uniós gyártók értékesítési árait leszorította a termelési költség szintje alá. Bár az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai a termelési költséghez hasonló ütemben csökkentek, ez a tendencia nem magyarázza meg, hogy az értékesítési árak miért maradtak a termelési költség alatt.

(99)

A CPCIF vitatta a Bizottságnak az ideiglenes rendeletben tett ténymegállapítását, amely szerint „a kínai dömpingelt behozatal a figyelembe vett időszak alatt lényeges mértékben nőtt, hanem arra is, hogy e tendencia a vizsgálati időszakot követő időszak alatt sem torpant vagy fordult meg”, utalva a behozatal 2023 júniusa óta történt jelentős visszaesésére. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF megismételte az érvelését, hozzátéve, hogy az ideiglenes rendelettel ellentétben a Bizottság elismerte, hogy a növekvő volumenek tendenciája 2023 második negyedévét követően megállt.

(100)

A kínai behozatal volumenének 2023 júniusától bekövetkezett csökkenése a jelen vizsgálat (68) preambulumbekezdésben említett visszatartó hatásával magyarázható. A behozatal volumenének ezen csökkenése csak átmeneti, és ez a tendencia megfordulna, ha nem vezetnének be intézkedéseket. Emellett nincs eltérés az ideiglenes rendeletben (amely 2023 első negyedévéig vizsgálta a tendenciát) tett megállapítások és az e rendeletben tett végleges megállapítások között, amelyek szerint a növekvő volumenek tendenciája 2023 második negyedévét követően megállt. A Bizottság ezért elutasította a CPCIF állítását.

(101)

A CPCIF továbbá azt állította, hogy az ideiglenes rendeletben közölt, a vizsgálati időszak utáni időszakra vonatkozó adatok, különösen a termelékenységben megmutatkozó pozitív tendencia, az uniós értékesítési volumenek és a 2023 első negyedévében elért jövedelmezőség (2022. negyedik negyedévhez viszonyítva), nem szolgáltak bizonyítékként a kínai PET-behozatal miatt fenyegető kár veszélyére vonatkozó állítás igazolására.

(102)

Jóllehet a CPCIF által ismertetett mutatók pozitív tendenciát mutattak, azokat egy tágabb összefüggésben kell szemlélni, és elsősorban a kár veszélyének megállapítását megelőző időszakban fennálló helyzettel kell összehasonlítani (lásd az ideiglenes rendelet (238) preambulumbekezdését). Ez az elemzés, amelyet a 2023. második és harmadik negyedévére vonatkozó jövedelmezőségi adatok is alátámasztanak (lásd az 1. táblázatot), egyértelműen azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat törékeny állapotban van, amely intézkedések hiányában azonnal jelentős kárrá alakulhat át.

(103)

A Svepol azt állította, hogy az ideiglenes rendelet nem foglalkozott azzal a hatással, hogy a kínai exportáló gyártók a vizsgálati időszakban darabos ömlesztett áruként való szállításra tértek át. A Svepol szerint a szállítási költségek 2021 második felében és a vizsgálati időszak nagy részében történt megugrása miatt az uniós PET-felhasználók és -importőrök a hagyományos konténeres szállítás helyett ömlesztett szállítás alkalmaztak, növelve ezzel a Kínából érkező behozatal volumenét. A Svepol fenntartotta, hogy a kínai ömlesztett szállítmányok jelentette versenyelőny csak átmeneti volt, és azóta megszűnt a konténeres szállítási költségek normalizálódásával, amely tényt leginkább a Kínából érkező PET-behozatalnak a 2023 második negyedévében – a 2023 márciusában történt utolsó ömlesztett szállítás után – bekövetkezett visszaesése bizonyít (12). Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az UNESDA azzal is érvelt, hogy mivel a fuvarköltségek normalizálódtak, az ömlesztett formában történő behozatal pedig nem volt sikeres, indokolatlan volt azt feltételezni, hogy fennáll a valószínűsége a Kínából származó behozatal újbóli növekedésének.

(104)

Noha elismert tény, hogy a Kínából 2022-ben szállított PET nagy része darabos ömlesztett áruk mozgatására alkalmas hajókon érkezett, amint azt az ideiglenes rendelet is megjegyzi (lásd a (228) preambulumbekezdést), a szállítási költségek a 2022 közepéig tartó csúcs után normalizálódni kezdtek. Mindazonáltal a kínai import ugrásszerű növekedése egészen 2023 második feléig megfigyelhető volt (13), tehát jóval azután, hogy a szállítási költségek visszatértek a normál szintre, és az utolsó állítólagos ömlesztett szállítmányt vámkezelték. A Bizottság ezért megállapította, hogy a kínai behozatal nagy volumenben érkezett be az Unióba még akkor is, ha a darabos ömlesztett szállítmányokat nem vesszük figyelembe. Ezen túlmenően, a (68) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a kínai behozatali volumen 2023 második negyedévének vége felé történő csökkenése inkább e vizsgálat visszatartó hatásával magyarázható, mintsem azzal, hogy a darabos ömlesztett szállításról normál konténeres szállításra váltott. Ezért, még ha volt is egybeesés az darabos ömlesztett szállítás alkalmazása és a kínai behozatal 2021 folyamán és 2022 egy részében bekövetkezett növekedése között, ez a körülmény nem teszi érvénytelenné a Bizottság ideiglenes rendeletben szereplő értékelését.

(105)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CPCIF azt állította, hogy a vizsgálat 2022. negyedik negyedévére vonatkozó ténymegállapításai, amelyek a behozatal egyértelműen csökkenő tendenciáját mutatták a vizsgálati időszak vége felé, nem utaltak „előrelátható” vagy „közvetlen” kárra, sem pedig a „hamarosan bekövetkező” kár veszélyére. A CPCIF továbbá azzal érvelt, hogy ha 2022 negyedik negyedévében felmerült a kár veszélye, azt lehetetlen a kínai importnak tulajdonítani. Ezenkívül a CPCIF szerint azt a tényt, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentősen növelni tudta nettó nyereségét, valamint értékesítési forgalmát és árait a figyelembe vett időszakban, amikor a kínai behozatal lényegesen magasabb volt, mint a vizsgálati időszak negyedik negyedévében, a Bizottságnak megfelelően el kell ismernie és objektíven meg kell vizsgálnia. A CPCIF az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte álláspontját, és tévesen azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott a CPCIF ezen érvével.

(106)

Először is, a 2022. negyedik negyedévi, a behozatal szintjére vonatkozó ténymegállapításokat nem lehetett elkülönítve kezelni a kár veszélyének meghatározásakor. Másodszor, az ideiglenes rendelet (237) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint, a kínai behozatal jelentősen nőtt a teljes figyelembe vett időszakban: a behozatal 2022 negyedik negyedévi visszaesésére a dömpingelt behozatalnak a megelőző negyedévekben történt folyamatos és meredek növekedését követően került sor, és azt további növekedés követte a vizsgálati időszakot követő első negyedévben. Ezek a fejlemények, amelyeket a Bizottság teljes egészükben, valamint a kínai dömpingelt behozatalnak az uniós árakra a vizsgálati időszak vége felé és a vizsgálati időszak utáni időszakban gyakorolt leszorító hatásával összefüggésben is értékelt, a körülmények megváltozására, és a dömpingelt kínai behozatal által okozott káros utaltak, amely világosan előrelátható és közvetlen volt.

(107)

Az ideiglenes rendeletben meghatározottak szerint, noha az uniós gazdasági ágazat jól teljesített 2022 harmadik negyedévéig, 2022 utolsó negyedévében szinte minden kármutató drámai romlásnak indult, és ez a kedvezőtlen helyzet 2023 első negyedévében is folytatódott.

(108)

A végleges szakaszban végzett további vizsgálat megerősítette, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is törékeny, és az uniós gyártók esetében az ideiglenes rendeletben megállapított negatív tendencia 2023 második és harmadik negyedévében is folytatódott. Pontosabban, a mintában szereplő uniós gyártók említett időszakban (a vizsgálati időszak végén és 2023 első negyedévében) felszámított értékesítési árai és felmerült termelési költségei azt mutatják, hogy a dömpingelt kínai behozatal továbbra is árlenyomást gyakorolt az uniós eladási árakra 2023 második és harmadik negyedévében. Az uniós gyártók értékesítési árai a termelési költségek szintje alatt maradtak, és az uniós gazdasági ágazat továbbra is 11 %-os, illetve 13 %-os veszteséget szenvedett el 2023 második és harmadik negyedévében.

(109)

A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (238)–(242) preambulumbekezdésében arra vonatkozóan megfogalmazott következtetéseit, hogy a vizsgálati időszak végén az uniós gazdasági ágazatot ért egyértelműen előrelátható és közvetlen kár fenyegeti.

(110)

Ideiglenes ténymegállapításaiban a Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező (a panaszosok és a velük kapcsolatban vállalatok behozatala, az újrahasznosított PET felhasználók általi fokozott használata, harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a nyersanyag- és energiaárak emelkedése miatti költségnövekedés, a beruházási költségek növekedése és a fogyasztók vásárlási preferenciái) hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Ezeknek az egyéb tényezőknek az uniós gazdasági ágazat helyzetének kedvezőtlen alakulására gyakorolt hatása azonban csak korlátozott volt – ha egyáltalán volt ilyen hatás –, és nem csökkentette a dömpingelt behozatal és a kár veszélye közötti ok-okozati összefüggést.

(111)

A vizsgálati időszak utáni időszakra vonatkozó adatoknak a végleges szakaszban történt frissítését követően az uniós gyártók 2023 második és harmadik negyedévében felmerült termelési költségeire és felszámított értékesítési áraira vonatkozó negyedéves adatok (lásd az 1. táblázatot) azt mutatják, hogy az uniós gyártók a dömpingelt kínai behozatalból eredő nyomás következtébe továbbra is arra kényszerültek, hogy veszteségesen értékesítsenek, ami alátámasztja a Bizottság ideiglenes megállapításait. Ezzel kapcsolatban a Svepol az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válasza szerint nem került kifejtésre, hogy a behozatali feltételek 2022 negyedik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve közötti megfordulása miért nem enyhítette az uniós gyártókra nehezedő állítólagos nyomást.

(112)

Ami a Kínából és más harmadik országokból érkező behozatalra vonatkozó legfrissebb (2023. második és harmadik negyedévére vonatkozó) importadatokat illeti, annak ellenére, hogy a kínai behozatal az említett időszakban a vizsgálat megindításának visszatartó hatása miatt csökkent (lásd a (68) preambulumbekezdést), az uniós gyártók továbbra is szenvedtek a kínai exportáló gyártók által megvalósított árlenyomás hatásai miatt, amelyek megakadályozta az uniós gyártókat abban, hogy áraikat a termelési költségeik feletti szinten állapítsák meg.

(113)

A fentiek fényében és az ideiglenes rendelet 6.1. szakaszával összhangban a Bizottság megerősítette azon következtetését, hogy a kínai dömpingelt behozatal negatív hatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, és jelentős kárral fenyegette az uniós gazdasági ágazatot, miközben az egyéb tényezők nem voltak képesek gyengíteni az ok-okozati összefüggést.

(114)

A CPCIF azt állította, hogy a Bizottság nem tudott ok-okozati összefüggést megállapítani a dömpingelt behozatal és a dömpingelt behozatal által okozott kár veszélye között. A CPCIF azt állította (de az e ponttal kapcsolatos állítását nem kísérte részletes elemzés), hogy az ideiglenes rendeletből hiányzott az érdemi elemzés, és nem szolgáltatott elegendő bizonyítékkal alátámasztott ok-okozati összefüggést annak igazolására, hogy a volumen és/vagy az árszintek voltak felelősek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatásért. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF megismételte az érvét.

(115)

A Bizottság hivatkozott az ideiglenes rendelet 6. szakaszára, amelyben megindokolja, hogy miért jutott arra a következtetésre, hogy az ok-okozati összefüggést a jogilag megkövetelt módon állapították meg.

(116)

A Svepol azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította az egyértelmű ok-okozati összefüggés fennállását a 2022. negyedik negyedévi és 2023. első negyedévi „kínai behozatal állítólagosan alacsony árai”, valamint az uniós gazdasági ágazat árainak lenyomása között, amely a vizsgálati időszak utolsó negyedévében az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének jelentős romlását, valamint a 2023 első negyedévében is fennmaradó veszteségeket eredményezte. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Svepol fenntartotta, hogy a Bizottság nem fejtette ki, miként voltak képesek az uniós gyártók a legjobb teljesítményüket elérni és „elhárítani” az árlenyomást 2022 első három negyedévében, amikor a behozatali volumenek elérték a legmagasabb szintet és az importárak alacsonyak voltak. A (117) preambulumbekezdésben ismertetett elemzés ellenére a CPCIF az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában azt is állította, hogy a Bizottság elemzésében sehol jelenik meg az a tény, hogy a változatlanul gyenge kereslet miatt az uniós PET-piac továbbra is lefelé irányuló árnyomás alatt áll.

(117)

Az ideiglenes rendelet (249) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat termelési szintje és kapacitáskihasználása jelentős visszaesést mutatott a vizsgálati időszak alatt, közvetlenül azt követően, hogy a kínai behozatal jelentős mértékben megnövekedett. Jóllehet az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak első három negyedévében képes volt elhárítani a dömpingelt kínai behozatal növekvő volumenének hatását a nyereséges PET-műveletek és a viszonylag stabil uniós értékesítési volumenek fenntartásával, ez a vevői keresletnek a vizsgálati időszak első felében tapasztalt élénkülésének volt köszönhető. Amint azonban a kereslet és az uniós értékesítési volumenek csökkenni kezdtek, és az uniós működési hatékonyság meredeken visszaesett, a dömpingelt kínai behozatal által okozott nyomás fenntarthatatlan szintet ért el, és az uniós gyártók helyzetének súlyosbodásához vezetett a vizsgálati időszak végén és a vizsgálati időszakot követő időszakban (lásd az ideiglenes rendelet (223) preambulumbekezdését), amely nyomott értékesítési árakat és negatív jövedelmezőséget tükrözött. Ezért megfelelően megállapítást nyert a pozitív ok-okozati összefüggést a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlása között, és a Bizottság elutasította a Svepol állítását.

(118)

A CPCIF előadta, hogy a kár veszélyének Bizottság általi meghatározása utóbbinak a 2022 negyedik negyedévében és a vizsgálati időszakot követő időszakban tett ténymegállapításaira támaszkodott, eltérve a figyelembe vett időszakra vonatkozó ténymegállapításaitól, amelyek nem azonosítottak kárt. A kínai behozatal uniós gyártókra gyakorolt hatásainak értékelésekor azonban a CPCIF szerint az értékelés a figyelembe vett időszak általános importtendenciáival hasonlította össze azokat, nem pedig kifejezetten 2022 negyedik negyedévére és a vizsgálati időszak utáni időszakra összpontosított. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF megismételte az érvét.

(119)

A CPCIF állítása hibás volt. Először is, amint az az ideiglenes rendelet 5. és 6. szakaszából (nevezetesen annak (210), (212), (213), (222), (223), (230), (233), (244)-(247), (252) és (255) preambulumbekezdéséből) következik, nyilvánvaló, hogy a kár veszélyének meghatározása a vizsgálati időszak tendenciáinak vizsgálatán múlott, különös tekintettel a negyedéves fejleményekre. Ugyanakkor a Bizottság az ideiglenes rendelet (207) preambulumbekezdésével összhangban felülvizsgálta a figyelembe vett időszak adatait is, hogy jobban átlássa az uniós gazdasági ágazat helyzetét egy hosszabb időszakra vetítve, ami a kár veszélyének megállapításához vezetett. Másodszor, különösen a panaszos vállalatok által Kínából megvalósított behozatalt illetően, a CPCIF állításával ellentétben, az ideiglenes rendelet (252) preambulumbekezdésében kifejtetteknek megfelelően, a Bizottság a vizsgálati időszakban, valamint 2022 negyedik negyedévében fennálló helyzetet értékelte. Továbbá, amint azt az ideiglenes rendelet 14. táblázata és e rendelet 1. táblázata vázolja, a 2023. első és második negyedévére vonatkozó adatok, amelyek azt mutatták, hogy az uniós gazdasági ágazat behozatala a teljes kínai behozatal [10–20] %-át tette ki, nem tudták gyengíteni az ok-okozati összefüggést. A Bizottság ezért elutasította a CPCIF állítását.

(120)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a CPCIF igyekezett bizonyítani a nyers PET-ről az újrahasznosított PET-re való elmozdulást a két szegmens 2022 negyedik negyedéve és 2023 első negyedéve közötti időszakra vonatkozó, negyedéves adatainak összehasonlításával. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF megismételte ezt. Az UNESDA a vPET rPET-rel való helyettesítésével kapcsolatos érvelését is megismételte, ami szerinte a vPET-gyártók eladásainak csökkenéséhez vezetett.

(121)

Először is, a Bizottság hivatkozott az ideiglenes rendelet (254) preambulumbekezdésében ismertetett következtetésekre, amely érvényben maradnak. Másodszor, a (49) preambulumbekezdésben vázoltak szerint a 2023. első negyedévi rPET-termelési adatokat frissítették, figyelembe véve a Wood Mackenzie legfrissebb rendelkezésre álló adatait, és az rPET-termelési adatokat lefelé korrigálták. Harmadszor, még ha az eredeti számadatokat is vesszük figyelembe, az rPET-termelésben az EU fenntarthatósági erőfeszítései által előidézett átmeneti felfutás ebben az esetben nem tudja hihetően aláásni a kár veszélyének elemzését, sem pedig gyengíteni az ok-okozati összefüggést, tekintettel az rPET uniós gazdasági ágazatbeli szegmensének méretére, valamint annak a figyelembe vett időszakban, a vizsgálati időszakban vagy a vizsgálati időszak utáni időszakban a gazdasági mutatókra gyakorolt hatására. Mindenesetre a CPCIF és az UNESDA nem tudta bizonyítani, hogy a vPET termeléscsökkenésének az rPET-termelés növekedésével való átmeneti ellensúlyozása egy olyan időszakban, amikor a kár veszélye már megállapítást nyert, hogyan befolyásolta volna jelen ügyben az ok-okozati összefüggést.

(122)

A Svepol azzal érvelt, hogy a Bizottság csak a harmadik országokból érkező behozatal volumenét és árait értékelte a vizsgálati időszak egészére vonatkozóan, anélkül, hogy 2022 negyedik negyedévére és 2023 első negyedévére vonatkozóan elemezte volna e behozatal helyzetét az árak és volumenek tekintetében. A Svepol szerint nem volt indokolt arra a következtetésre jutni, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár veszélye közötti ok-okozati összefüggést. Állításának alátámasztására a Svepol előadta, hogy a Törökországból, Vietnámból és Egyiptomból érkező behozatal 2022 negyedik negyedéve és 2023 első negyedéve között nőtt, és összességében 80 000 tonnával haladta meg az említett időszakban Kínából érkező behozatalt. A Svepol az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte érveit, hozzátéve, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a harmadik országokból érkező behozatalra vonatkozó, 2023 második és harmadik negyedévi adatokat is. Hasonlóképpen a CPCIF szerint a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó importadatokat és a vizsgálati időszak utáni adatokat a harmadik országokból érkező behozatal értékelése során. Elemzésében a CPCIF utalt az Egyiptomból érkező behozatal 2023-ban bekövetkezett ugrásszerű növekedésére, valamint a legfrissebb (2023. júniustól szeptemberig terjedő időszakra vonatkozó) importadatokra, amelyek azt mutatják, hogy a különböző egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene és növekedési üteme lényegesen meghaladta a Kínának tulajdonított behozatalét. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a CPCIF megismételte az érvelését. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az UNESDA szintén azzal érvelt, hogy 2023-ban az uniós behozatal 29,5 %-át kitevő négy fő beszállító ország (Indonézia, Pakisztán, Vietnam és Omán) importárai alacsonyabbak voltak, mint a Kínából érkező behozatal ára (amely az uniós behozatal 19,7 %-át tette ki). Ezért az UNESDA szerint az uniós árszintek nem tulajdoníthatók Kínának.

(123)

A kár veszélyének meghatározásával összefüggésben a Kínán kívüli nagy exportáló országokból érkező behozatalt nemcsak a vizsgálati időszak egészére vonatkozóan, hanem részletesebben és negyedéves bontásban is értékelni kell a vizsgálati alatt és után.

(124)

Ennek fényében 2022 első három negyedévében (a kár veszélyének és az uniós árak leszorításának megállapítását megelőzően) az ezen harmadik országokból érkező behozatal ára lényegesen magasabb volt, mint a Kínából érkező behozatalé. Ezenkívül az ilyen „egyéb harmadik országokból” érkező behozatal árai nem voltak alacsonyabbak mint az uniós árak a harmadik negyedévben, amely közvetlenül megelőzte az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlását. Ezen túlmenően, míg ezen behozatal piaci részesedése viszonylag stabil volt a 2022-től 2023 első negyedévéig tartó időszakban, a kínai behozatal piaci részesedése – az uniós gazdasági ágazat által megvalósított behozatal nélkül – [12–13] %-ra ugrott 2023 első negyedévében (szemben a 2022 első negyedévében vagy 2022 negyedik negyedévében tapasztalt [4,5–5,5] %-kal), amikor már fennállt a kár veszélye. Ezért, figyelembe véve az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árainak szintjét és piaci részesedésének (a kínai behozataléhoz viszonyított) stabilitását a 2022-től 2023 első negyedévéig tartó időszakban, megállapítást nyert, hogy a harmadik országokból (Törökországból, Egyiptomból és Vietnámból) érkező behozatal nem képes gyengíteni a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot érő kár veszélye közötti ok-okozati összefüggést, amint az az ideiglenes rendelet (259) preambulumbekezdésében szerepel. Ami a legfrissebb importadatok CPCIF és az UNESDA által végzett elemzését illeti, e vizsgálat megindításának visszatartó hatása (lásd e rendelet (68) preambulumbekezdését) miatt az ilyen friss adatok elemzése, az Unióba irányuló kínai behozatali adatokkal való összehasonlítás és az uniós árakra gyakorolt hatás nem volt reprezentatív. A Bizottság ezért elutasította a Svepol, a CPCIF és az UNESDA állításait.

(125)

A CPCIF előadta, hogy a Bizottság nem szolgáltatott az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszakban és a vizsgálati időszakot követő időszakban felmerült termelési költségeire vonatkozó, negyedéves adatokat, következésképpen az ok-okozati összefüggés elemzése e tekintetben spekulatív, és nem tartalmazott egyértelmű bizonyítékokat. Ezenkívül a CPCIF azt állította, hogy 2022 negyedik negyedévét megelőzően a PET előállítási költségei példátlanul megugrottak, ami lehetetlenné tette az uniós gyártók számára, hogy kiigazítsák értékesítési áraikat, különösen a kereslet egyidejű csökkenésének fényében. Állításának alátámasztására a CPCIF a villamos energia, gáz és a tisztított tereftálsav árának 2022 szeptemberében bekövetkezett hirtelen és rendkívüli emelkedésére hivatkozott.

(126)

Először is, az 1. és 2. táblázatban felvázolt, az uniós gyártók vizsgálati időszakban és a vizsgálati időszakot követő időszakban felmerült termelési költségeire vonatkozó negyedéves adatok alátámasztották a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (265) preambulumbekezdésében tett ténymegállapításait. A negyedéves elemzés rámutatott, hogy bár a termelési költségek 2022 második és harmadik negyedévében majdnem a negyedik negyedévi szintre emelkedtek, az uniós gyártók ebben az időszakban (2022 második és harmadik negyedéve) jóval a termelési költségeik szintje fölötti értékesítési árakat tudtak meghatározni. 2022 negyedik negyedévében és 2023 első és harmadik negyedéve között azonban az uniós gyártók a dömpingelt kínai behozatal jelentette nyomás következtében veszteségesen voltak kénytelenek értékesíteni. Másodszor, a CPCIF érvelését, amely szerint közvetlenül 2022 negyedik negyedéve előtt vagy annak elején a nyersanyag- és energiaárak hirtelen és jelentős emelkedése következett be, nem támasztották alá a termelési költségekre vonatkozó, ellenőrzött adatok. Az uniós gazdasági ágazat termelési költsége alig változott 2022 harmadik és negyedik negyedéve között (4 %-os növekedés), ami érvénytelenítette a CPCIF érvelését.

(127)

Az ideiglenes rendelet (270)–(271) preambulumbekezdésében levont következtetések véglegesen megerősítést nyertek.

(128)

Az ideiglenes rendelet (163) preambulumbekezdésére és az exportőrök CIF-árának a behozatal utáni költségekkel való kiigazítására hivatkozva a Svepol azt kérdezte a Bizottságtól, hogy a behozatal utáni költségei miért nem voltak reprezentatívak a jelen vizsgálatban. Megállapítást nyert, hogy a Svepol behozatal utáni költségként jelentette be a vállalat SGA-költségeit, valamint a vámkezelést követően, a vevőknek való kiszállítás kapcsán felmerült költségeit. A Svepol által felsorolt egyik költségkategória sem tekinthető azonban olyan költségnek, amelyre vonatkozóan az alákínálás és a kárkülönbözet számítása keretében kiigazításra kerül sor.

(129)

A PET Europe úgy vélte, hogy a minimális nyereségcél alkalmazása észszerűtlen volt, és az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte érvelését. Jóllehet az alkalmazott 6 %-os nyereségcél – az ideiglenes rendelet (275) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint – a törvényi minimum, a PET Europe szerint ez nem tükrözte a tőkeintenzív uniós gazdasági ágazat szükségleteit. A panaszos hivatkozott a CSI Market Trackerre, amely alapján a vegyipari ágazat jövedelmezősége 14,73 % volt (adózás előtti haszonkulcs), és megjegyezte, hogy jelen ügyben a rendes érték kiszámítása céljából a Bizottság 14,84 %-os haszonkulcsot alkalmazott. A PET Europe ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy a legalább 14 %-os előirányzott haszonkulcs lenne megfelelő e vizsgálat céljaira.

(130)

Először is, a PET árunak minősül, amint arra az e termék behozatalára vonatkozó egyéb intézkedések is emlékeztetnek – lásd az (EU) 2019/1286 végrehajtási rendelet (14) (170) preambulumbekezdését –, és az uniós gyártók jellemzően a jogszabályban meghatározott minimum alatti jövedelmezőséget érnek el. Ezt bizonyították a figyelembe vett időszak első két évéből származó adatok (2,9 % 2019-ben és 0,3 % 2020-ban), valamint a korábbi vizsgálatból származó adatok, ahol az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2017-ben 3 % volt, a 2017 áprilisa és 2018 márciusa közötti időszakban pedig 3,7 % (lásd az (EU) 2019/1286 végrehajtási rendelet (160) preambulumbekezdését). Ezen túlmenően a CSI Market Trackerből származó jövedelmezőségi adatok inkább a vegyianyaggyártási ágazatra vonatkoztak, nem pedig a műanyag- és gumiágazatra, ahol a jövedelmezőség 5,13 % volt 2023 harmadik negyedévében (a PET Europe által hivatkozott időszakban). Végül a rendes érték kiszámításához használt haszonkulcs az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint meghatározott reprezentatív országban elért nyereségre vonatkozott, amely nem használható referenciaértékként az uniós gazdasági ágazat gyártóinak nyereségcélja esetében. A fentiek tükrében a PET Europe állítása elutasításra került.

(131)

Annak meghatározása érdekében, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban bekövetkezett-e a vizsgálat tárgyát képező behozatalok további jelentős növekedése és emiatt szükséges-e az e növekedés miatti további kár figyelembevétele a kárkülönbözetben, figyelemmel arra is, hogy az előzetes tájékoztatási időszakra nem rendelt el az érintett behozatalok vonatkozásában nyilvántartásba vételi kötelezettséget, a Bizottság az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elemezte a behozatali volumenek alakulását.

(132)

A Surveillance 3 adatbázisban szereplő adatok alapján az előzetes tájékoztatási időszak négy hete alatt a Kínából érkező behozatal volumene 42 %-kal volt kisebb, mint a vizsgálati időszakban ugyanazon négy hetes időszak alatt tapasztalt behozatali volumen. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban nem következett be a vizsgálat tárgyát képező behozatalok jelentős növekedése.

(133)

Ezért a Bizottság e tekintetben nem igazította ki a kár megszüntetéséhez szükséges szintet, és észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (279) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(134)

A fenti értékelést követően a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

(135)

Az ideiglenes rendeletben szereplő értékelésen túlmenően megjegyzendő, hogy a vizsgálati időszakot követően, 2023-ban több uniós gyártó átmenetileg csökkentette vagy teljesen leállította termelését a dömpingelt behozatal okozta nehéz helyzetre adott válaszlépésként. Ezért intézkedések hiányában nemcsak az uniós PET-ágazat léte kerülne súlyos veszélybe, hanem a PET-felhasználók PET-ellátásának stabilitása is.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (284) preambulumbekezdésében foglalt következtetést a Bizottság megerősítette.

(137)

A felhasználók az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására adott válaszukban megismételték, hogy az uniós érdek elemzése során a következő tényeket kell figyelembe venni: i. a PET-nek a teljes termelési költségben képviselt százalékos aránya a palackozottvíz-gyártók esetében 30–60 % között, az üdítőital-gyártók esetében pedig 14–30 % között mozog, így nagy hatással van a felhasználók magatartására és jövedelmezőségére, ii. az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvből (azaz 2024 júliusától a palackokhoz rögzített kupakok és a műanyag italpalackok gyártásánál 2025-től legalább 25 % rPET használata, ami 2030-tól 30 %-ra emelkedik), valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletből fakadó követelmények miatt magasabb az rPET-költsége, mivel annak ára a vPET árát követi, de utóbbinál lényegesen magasabb, és iii. az a tény, hogy az rPET-ágazat növekedése védve van a Kínából származó PET-vel való versenytől a jelenlegi és a jövőbeni szabályozási keretrendszer, például az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv miatt, és mivel az EFSA (15) jóváhagyása szükséges az élelmiszer-minőségű rPET esetén. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában az UNESDA azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok kivetése ellehetetlenítené a Kínából érkező PET-behozatalt, hivatkozva arra, hogy 2022-ben 6,5 %-os legnagyobb kedvezményes vámot vetettek ki Indiára, majd ezt követően 2023-ban megszűnt az indiai PET-behozatal.

(138)

A Bizottság elismerte, hogy a PET jelenti a PET-felhasználók esetében a legnagyobb költségelemet. Az ideiglenes rendelet (294) preambulumbekezdésével összhangban azonban a kivetett vámokat olyan szinten határozta meg, amely lehetővé teszi a felhasználók és az importőrök számára, hogy továbbra is elfogadható áron importáljanak PET-et Kínából. Mivel a vámokat alacsony szinten, 6,6 %-ban határozta meg, még ha a PET a felhasználók előállítási költségének 14–60 %-át tenné is ki, a vámok mértéke nem járna gátló hatással, és nem befolyásolná lényegesen a fenntarthatósági célkitűzések megvalósítását és elérését, és azokat magukra viselhetnék azok a felhasználók, akik továbbra is Kínából kívánják beszerezni az anyagot. Ezenkívül az ellátás más gyártóktól is biztosítható, például az uniós gazdasági ágazattól és más harmadik országoktól, úgymint Törökország, Vietnám és Egyiptom. Az UNESDA által, az indiai behozatalra bevezetett legnagyobb kedvezményes vámmal végzett összehasonlítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a kínai PET-behozatalára már e vizsgálat előtt a 6,5 %-os közös vám vonatkozott, ami nem akadályozta meg Kínát abban, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen az Unióban.

(139)

A Bizottság nem is vitatta, hogy a PET downstream felhasználói kihívásokkal teli szabályozási és makrogazdasági környezetben működnek, és további beruházásokat kell végrehajtaniuk vagy többletköltségeik fognak felmerülni többek között az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvvel, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelettel kapcsolatos követelmények teljesítése és végrehajtása érdekében. Ezeknek a szabályozási követelményeknek a megléte azonban – hasonlóan a PET költségeit befolyásoló egyéb tényezőkhöz (pl. a nyersanyagok ára vagy a vásárlók által gyakorolt nyomás) – nem veszélyeztetheti az egyenlő versenyfeltételeket a PET upstream uniós piacán azáltal, hogy kezeli a kárt okozó dömping helyzetét, különösen akkor, ha a dömpingellenes vámok felhasználókra gyakorolt kedvezőtlen hatása csekélynek tekinthető.

(140)

Ami az rPET-szegmenst illeti, bár az Unió jogszabályba foglalt fenntarthatósági követelményei miatt is növekvő szegmensnek számított, semmiképp nem volt védve a tisztességtelen kínai verseny ellen. A szabályozási keret nem zárta ki, hogy a dömpingelt kínai rPET belépjen az Unióba – éppen ellenkezőleg, a fenntarthatósági menetrend csak ösztönözné a kínai rPET beáramlását, és a kínai exportőröket nem akadályozzák meg abban, hogy az EFSA szabályozó hatósági jóváhagyását kérelmezzék (és éppenséggel megszerezzék).

(141)

A felhasználók hangsúlyozták továbbá, hogy jelen ügyben a dömpingellenes vámok bevezetése hátrányosan érinti a versenyfeltételeket, mivel a beszállítói oldalon a piacot az uniós gyártó, az Indorama uralja, és az intézkedések kiszorítanák azt az egyetlen olyan nagy harmadik országot, amelyet nem az Indorama ural. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában az UNESDA megismételte az érvelését, hozzátéve, hogy az oligopolikus piacszerkezet miatt nagyobb lesz a dömpingellenes intézkedések árhatása. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Svepol szintén azzal érvelt, hogy a közös vámon felüli dömpingellenes vámok kivetése akadályozná a kínai exportőrök uniós piacra jutását, különös tekintettel az egyéb harmadik országokból származó, alacsony áron történő behozatalra.

(142)

Először is, a tisztességes árú kínai behozatal számára nem akadálya az Unióba való belépésnek. Másodszor, az uniós PET-ágazat legalább nyolc, a vPET gyártásában részt vevő független gazdasági szereplőből és több mint ötven rPET-gyártóból áll, ami az UNESDA érvelésével ellentétben nem tekinthető oligopolikus piacszerkezetnek. Ezen túlmenően, noha az Indorama erős jelenléttel rendelkezik az uniós és a globális PET-piacon, a nagy exportáló országok, mint például Vietnám, Dél-Korea vagy Törökország és gyártóik egészséges versenyt teremtenek az Indorama szervezeteivel szemben. Ezenkívül a felhasználók nem nyújtottak be megalapozott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezek az országok ne lennének képesek kielégíteni az uniós felhasználók és importőrök által támasztott keresletet.

(143)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Svepol azt állította, hogy az alternatív exportáló piacok nem lennének képesek versenynyomást gyakorolni az Indorama Unión belüli piaci erőfölényével szemben. Hasonlóképpen, az UNESDA azzal érvelt, hogy a Vietnamból és Koreából származó behozatal nem elegendő a kialakuló piaci koncentráció ellensúlyozására. Az állításokat semmilyen tény nem támasztotta alá, különösen a 2023-ra vonatkozó behozatali statisztikák fényében, amelyek például azt mutatják, hogy Vietnam Unióba irányuló behozatala 5 százalékponttal magasabb volt, mint a Törökországból (egy olyan piacról, ahol – bár nem kizárólagosan – de az Indorama is jelen van), és 5,6 százalékkal magasabb, mint az Egyiptomból (az Indorama által uralt piacról) származó behozatalé. Ezek a statisztikák egyértelműen bizonyítják azt, hogy az alternatív exportpiacok egészséges versenyt támasztanak az Indorama vállalatokkal szemben. Ezért a Svepol érvelését el kellett utasítani.

(144)

A felhasználók továbbá az italágazatban való foglalkoztatásra hivatkoztak, mint a megfontolandó kulcselemek egyikére. és ezt az álláspontot az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszukban megismételték. A felhasználói iparág azt állította, hogy sebezhető helyzetben vannak, mivel i. a 2022-es jelentős költségnövekedés hatással volt a foglalkoztatási szintekre, ii. a PET ára megduplázódott az összes többi költséghez képest, és iii. az értékesítési árak (a PET-ből készült csomagolóanyagba csomagolt termékek értékesítési árai) stagnálnak. Különösen kihangsúlyozták a kkv-kat, amelyek a palackozottvíz-ágazat 95 %-át teszik ki, az élelmiszer-minőségű PET felhasználásának viszont csupán 37 %-át képviselik, jobban ki vannak téve az inflációnak, és a teljes termelési költségükön belül a PET-költségek nagyobb arányt képviselnek. A Svepol azt is előadta, hogy a dömpingellenes vámok kivetése végzetes következményekkel járna az uniós downstream ágazatra nézve, ami több ezer uniós munkahelyet sodorna veszélybe, valamint az uniós fogyasztókra nézve, mivel ez a palackozott italok árának növekedéséhez vezetne egy olyan helyzetben, amelyben amúgy is válságot okozott a megélhetési költségek emelkedése és a magas infláció, miközben a PET-gyártók helyzete valószínűleg nem javulna a dömpingellenes intézkedések elfogadását követően, tekintettel arra is, hogy az uniós gyártók jövedelmezősége a nagyon alacsony kínai behozatal ellenére tovább csökkent. Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Svepol fenntartotta azon álláspontját, miszerint a Bizottság nem fejtette ki, hogy miért tulajdonít nagyobb súlyt az uniós PET-ágazat viszonylag csekély foglalkoztatásának, miközben elveti az uniós felhasználói ágazatban meglévő 300 000 munkahelyet érintő kockázatot.

(145)

A fenti (138) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt a dömpingellenes vámoknak az italágazatbeli foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait a Bizottság csekélynek ítélte meg. Egy, a felhasználói iparágban a foglalkoztatást érintő, távoli és nem számszerűsíthető kockázat nem tudja felülmúlni a PET upstream piacával kapcsolatban megállapított káros dömping konkrét helyzetének kezeléséhez fűződő érdeket. Ami az uniós fogyasztók érdekeit illeti, noha a Bizottság nem vitatta, hogy azok inflációval és megnövekedett megélhetési költségekkel szembesülnek, nehéz belátni, hogyan éreznék meg a dömpingellenes vám hatását egy olyan helyzetben, amikor a PET-csomagolások nyersanyagának ára csökken, vagy amikor – amint a PET-felhasználók érveltek – az utóbbiak nem tudják az áremelkedéseket (ideértve a dömpingellenes vám kivetéséből fakadó, feltételezett áremelkedést is), a vevőkre, például a kiskereskedelmi láncokra áthárítani.

(146)

A felhasználók ezen túlmenően azt állították, hogy a vPET-gyártók jövedelmezőségi szintje lényegesen magasabb volt, mint a felhasználók jövedelmezőségi szintje. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az UNESDA a 2019–2022-es időszakra vonatkozóan megismételte érvelését. Ez az állítás azonban megalapozatlan volt a vizsgálati időszak vége, valamint a vizsgálati időszakot követő időszak tekintetében, és az uniós gyártók jelenlegi veszteséges helyzetének tükrében nem lehetett azt alátámasztani.

(147)

A felhasználók az uniós PET-gyártóktól származó PET-szállításoknak a figyelembe vett időszakban tapasztalt problémáira és zavaraira is hivatkoztak mint az uniós érdekelemzés részeként értékelendő elemek egyike. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az UNESDA azt állította, hogy a zavarok az oligopolikus piacszerkezettel álltak összefüggésben. A Bizottság megállapította, hogy az uniós PET-ágazat stabilitása, valamint a harmadik országokból érkező, méltányos árú behozatal kulcsfontosságúak a fogyasztói ágazat ellátási stabilitásának biztosításához, valamint a jövőbeni vis maior események vagy a PET-szállításokkal kapcsolatos egyéb problémák hatásainak mérsékléséhez. Ezen túlmenően az uniós PET-ágazat legalább nyolc, a vPET gyártásában részt vevő független gazdasági szereplőből és több mint ötven rPET-gyártóból áll, ami az UNESDA érvelésével ellentétben nem tekinthető oligopolikus piacszerkezetnek.

(148)

A felhasználók továbbá arra hivatkoztak, hogy lehetetlen a PET árának példátlan emelkedését áthárítani ügyfeleikre, és ez kedvezőtlen hatással volt az amúgy is alacsony vagy akár negatív jövedelmezőségükre, ami összefonódott a fogyasztási cikkek ágazatában a további infláció elkerülésére irányuló nyomással. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az UNESDA fenntartotta, hogy a dömpingellenes intézkedések következtében emelkedni foga a vPET és az rPET uniós ára, valamint növekedni fog a vPET-behozatal, amelyet az Indorama ural.

(149)

Az ideiglenes rendelet (291) preambulumbekezdésében megállapítottaknak megfelelően, léteznek alternatív beszerzési források a PET-felhasználók számára. Ezen túlmenően, bár a PET ára az Unióban a dömpingellenes intézkedések következtében emelkedhet, számos más tényező is erősen befolyásolja a PET árának alakulását, például a kőolaj árának ingadozása, amely a tisztított tereftálsav (PTA), a PET legfontosabb nyersanyaga árának alapját képezi, a közüzemi díjak vagy a PET-készletek csökkentése. Amint azt a jelen ügyben megjegyeztük, a PET ára mindkét irányban ingadozott, és a 2023-as árak legalább 15–30 %-kal alacsonyabbak voltak, mint a 2022-es árak. Ezen ingadozások és a jelenlegi PET-ár fényében ezt az érvet el kellett utasítani.

(150)

Következtetésképpen a felhasználói ágazatra hatást gyakorló különféle elemek fenti elemzése választ adott azon aggályokra, amelyeknek a felhasználói ágazat és más érdekelt felek az ideiglenes rendeletben szereplő tények esetleges kétértelműségével, tisztázatlanságával vagy hiányával kapcsolatosan hangot adtak.

(151)

A Svepol szerint a Bizottságnak bármely végleges intézkedés elfogadása előtt figyelembe kell vennie az érdekelt felek uniós érdekre vonatkozó észrevételeit. A Svepol azt is hozzátette, hogy a Bizottság helytelenül állította az ideiglenes rendelet (288) és (291) preambulumbekezdésében, hogy a PET-gyanta az előforma végső költségének 15 %-át teszi ki.

(152)

Először is, ami az ideiglenes rendelet (288) és (291) preambulumbekezdését illeti, a Bizottság olyan információkra hivatkozott, amelyek közvetlenül a felhasználói szövetség (UNESDA) által benyújtott beadványból származnak. Másodszor, a Bizottság megfelelően foglalkozott az érdekelt felek e rendeletben és az ideiglenes rendeletben szereplő összes észrevételével, kiemelve a különböző érdekelt felek érdekeinek számos szempontját, továbbá egyértelmű és indokolt következtetésre jutott, amely megegyezik az ideiglenes rendelet (294)–(297) preambulumbekezdésében foglaltakkal.

(153)

Az ideiglenes rendelet (294)–(297) preambulumbekezdésében levont következtetések véglegesen megerősítést nyertek.

(154)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(155)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(156)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb vállalatra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(157)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, ezen egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (16). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(158)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó vállalatoknak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(159)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(160)

Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(161)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalat” számára megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(162)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket; ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(163)

A jelen ügyben tett ténymegállapítások fényében, és tekintve, hogy nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy ideiglenes intézkedések hiányában a kár veszélye jelentős kárrá alakult volna, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket fel kell szabadítani.

(164)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (17) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő,

(165)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt az e rendeletben előírt intézkedésekről.