Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32024R0873

    A Bizottság (EU) 2024/873 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. január 30.) az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályok tekintetében történő módosításáról

    C/2024/441

    HL L, 2024/873, 2024.4.4, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/873/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/873/oj

    European flag

    Hivatalos Lapja
    Az Európai Unió

    HU

    L sorozat


    2024/873

    2024.4.4.

    A BIZOTTSÁG (EU) 2024/873 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2024. január 30.)

    az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályok tekintetében történő módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10a. cikke (1) bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    Az (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) felülvizsgálta és módosította a 2003/87/EK irányelvet, összhangba hozva azt az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3), amely 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentési célt határoz meg. A 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását is érinti, és így szükségessé teszi az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) módosítását.

    (2)

    Az (EU) 2023/959 irányelv a kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó kötelezettségeket vezet be a településihulladék-égető létesítmények üzemeltetői számára. Mivel az említett létesítményeknek az említett irányelv 12. cikke szerint nem kell kibocsátási egységeket visszaadniuk, az ingyenes kiosztás szempontjából nem helyénvaló figyelembe venni az e létesítmények által az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá tartozó más létesítményeknek szolgáltatott hőt.

    (3)

    Az ipari folyamatok villamosításának mint az e folyamatokból származó kibocsátások jelentős csökkentését eredményező, fontos technológiának az ösztönzése, valamint a termék-referenciaértékek és a hő- és tüzelőanyag-referenciaértékek hatálya alá tartozó folyamatok közötti egyenlő elbánás biztosítása érdekében a villamos energiából előállított mérhető és nem mérhető hőnek elvben jogosultnak kell lennie a hő- és tüzelőanyag-referenciaértékek szerinti ingyenes kiosztásra.

    (4)

    A C-271/20. sz. ügyben (5) a Bíróság kimondta, hogy a nyersanyagban tárolt és az égési folyamat során hőként felszabaduló kémiai energiát az ingyenes kiosztás szempontjából tüzelőanyagnak kell tekinteni. Mivel az ilyen égési folyamatok az üvegházhatású gázoktól eltérő kibocsátásokat is eredményeznek, a környezeti integritás biztosítása érdekében helyénvaló kifejezetten kizárni az ilyen égési folyamatok során felszabaduló hőt a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti ingyenes kiosztásból, különös tekintettel az e folyamatokból származó kén-oxid-kibocsátásokra. A tüzelőanyag-referenciaértékek alkalmazását tehát azokra az égési folyamatokra kell korlátozni, amelyek elsődleges célja nem mérhető hő termelése.

    (5)

    A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a meglévő eljárásokkal való harmonizáció biztosítása és az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó új feltételrendszer végrehajtását integrálja az említett rendelettel létrehozott ingyenes kiosztási rendszerben részt vevő létesítményekre vonatkozó jelenlegi ötéves ciklusba.

    (6)

    A nyomonkövetési szabályokkal való összhang biztosítása érdekében az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a nyomonkövetési módszertani tervet. 2019-ben, vagyis abban az évben, amikor az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet bevezette a nyomonkövetési módszertani terveket, az idő szűkössége miatt az alapadat-jelentések benyújtásához nem volt szükség az illetékes hatóság jóváhagyására. Erre a mentességre már nincs szükség, ezért az a továbbiakban nem alkalmazandó.

    (7)

    A 2003/87/EK irányelv értelmében az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó termékek előállítása nem részesül ingyenes kiosztásban, és az ingyenes kiosztás egy átmeneti időszak során fokozatosan kivezetésre kerül. E rendelkezés összehangolt végrehajtásának garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek adatokat és bizonyítékokat kell szolgáltatniuk az előállított árukról, nevezetesen a 2658/87/EGK tanácsi rendelettel (7) létrehozott Kombinált Nómenklatúra kódok (KN-kódok) alapján.

    (8)

    Az eljárások egyszerűsítése érdekében, különös tekintettel az éves tevékenységi szintre vonatkozó jelentéstételre, valamint az ingyenes kiosztásnak az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet (8) szerinti későbbi kiigazításaira, a későbbi ingyenes kiosztási kiigazítások alapjaként az összes létesítményrészre, köztük a kis létesítményrészekre vonatkozóan jelentett adatoknak kell szolgálnia.

    (9)

    Az ipari folyamatok villamosításának ösztönzése, illetve az említett folyamatokból származó kibocsátások jelentős csökkentése érdekében el kell törölni a tüzelőanyagok és a villamos energia felcserélhetőségére vonatkozó szabályokat. Következésképpen az EU ETS hatálya alá tartozó, nagymértékben vagy teljesen villamosított folyamatoknak ugyanúgy ingyenes kiosztásban kell részesülniük, mint a magas közvetlen kibocsátású folyamatoknak. Az ingyenes kiosztás mennyiségét tehát az ugyanazon referenciaérték alá tartozó létesítmények esetében a közvetlen és közvetett kibocsátás arányától függetlenül kell meghatározni. Jóllehet az említett folyamatokra vonatkozó ingyenes kiosztás a közvetett kibocsátásokat is magában foglalja, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése alapján meghatározott kibocsátásáthelyezési kockázatokat e folyamatok tekintetében teljes mértékben kezelik. A villamosenergia-fogyasztókra áthárított közvetett költségek az adott földrajzi terület villamosenergia-szerkezetétől függően változhatnak. A villamosított folyamatok közvetett kibocsátásai után odaítélt ingyenes kiosztások nem érinthetik a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése szerinti közvetettköltség-kompenzáció lehetőségét. Ugyanakkor a villamosenergia-árakra áthárított közvetett költségek kompenzálására irányuló pénzügyi intézkedések nem ellentételezhetik a szóban forgó, ingyenes kiosztással fedezett közvetett költségeket. A villamosenergia-referenciaértékek meghatározása céljából helyénvaló adatokat gyűjteni a releváns termék-referenciaértékekhez tartozó villamosenergia-fogyasztásról.

    (10)

    A tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészekből és a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészekből történő hővisszanyerés további ösztönzése érdekében az adott hőtermelést a tüzelőanyag-fogyasztáson és a technológiai kibocsátásokon alapuló kiosztáson felül további ingyenes kiosztásra is jogosulttá kell tenni. A kétszeres beszámítás kockázatát illetően úgy kell tekinteni, hogy a tüzelőanyag-referenciaérték értékének és a technológiai kibocsátásokra alkalmazott szorzónak az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti aktualizálása mérsékli ezt a kockázatot.

    (11)

    Az üzemeltetők adminisztratív terheinek minimalizálása érdekében a klímasemlegességi tervek adatait integrálni kell az ingyenes kiosztás kiszámításának alapjául szolgáló, meglévő nemzeti végrehajtási intézkedésekbe.

    (12)

    A legjobban teljesítők és az innováció jutalmazása céljából a 2003/87/EK irányelv mentesíti az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazása alól azokat a létesítményeket, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje az adott referenciaérték szerint leghatékonyabb 10 %-ba tartozó létesítmények átlaga alatt marad. Mivel a referenciaértékeket a létesítményrész szintjén határozzák meg, helyénvaló a mentességet alkalmazni, ha legalább egy létesítményrész üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje eléri a küszöbértéket, feltéve, hogy a kérdéses létesítményrész jelentős mértékben hozzájárul a létesítmény teljes ingyenes kiosztásához.

    (13)

    A kiosztási kiigazítások végrehajtásának és a működés beszüntetésének könnyebb összehangolása érdekében az üzemeltető által megfelelően vissza nem adott többlet kibocsátási egységeket le kell vonni az érintett üzemeltetőnek odaítélt ingyenes kiosztásból.

    (14)

    Annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltetők korrigálják az alapadat-jelentésekben szereplő és a múltbeli tevékenységi szintek meghatározását befolyásoló meg nem feleléseket vagy hibákat, az illetékes hatóságoknak nem elég felszólítást küldeniük, de gondoskodniuk is kell arról, hogy e hibák vagy meg nem felelések ténylegesen korrekcióra kerüljenek.

    (15)

    Annak garantálása érdekében, hogy a múltbeli tevékenységi szintek maximális mértékben reprezentatívak legyenek az ipari ciklusokra nézve, és minél kevésbé befolyásolják azokat az egyedi körülmények, például a gazdasági válságok hatása, e szinteket az alapidőszakban mért tevékenységi szintek mediánértékének alkalmazásával kell kiszámítani.

    (16)

    Az ingyenes kiosztásról szóló szabályok összehangolt és helyes alkalmazásának biztosítása érdekében helyénvaló pontosítani a múltbeli tevékenységi szintek meghatározási módját azokban az esetekben, amikor egy létesítményrész csak az alapidőszakban kezdte meg rendes működését. Ezen esetekben a múltbeli tevékenységi szinteknek a teljes naptári évek tevékenységein kell alapulniuk.

    (17)

    A termék-referenciaértékek hatálya alá nem tartozó technológiai kibocsátásokra vonatkozó ingyenes kiosztás a múltbeli kibocsátások után szerzett jogok fenntartásán alapul. 2013 óta a múltbeli kibocsátások 97 %-ának megfelelő szintű kibocsátás részesült ingyenes kiosztásban. Az említett technológiai kibocsátások csökkentésének ösztönzése, valamint a termék-referenciaértékek hatálya alá tartozó technológiai kibocsátások szerinti ingyenes kiosztással való összhang javítása érdekében a termék-referenciaértékek hatálya alá nem tartozó technológiai kibocsátások esetében az ingyenes kiosztás szintjét 91 %-ra kell csökkenteni, ami a termék-referenciaértékekre a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése alapján alkalmazandó minimális aktualizálási arányként 0,3 %-os éves csökkentésnek felel meg. A technológiai kibocsátások csökkentésére irányuló megoldások – például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – bevezetésének ütemtervével való nagyobb összhang érdekében a csökkentett szorzótényezőt 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

    (18)

    Az (EU) 2023/956 rendelet hatálya alá tartozó árukra vonatkozó ingyenes kiosztás fokozatos kivezetése céljából az érintett létesítményrész előzetes ingyenes kiosztására a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1a) bekezdésének második albekezdésében e célra meghatározott CBAM-tényezőt kell alkalmazni. A CBAM hatályának és a vonatkozó CBAM-tényezőnek az (EU) 2023/956 rendelettel bevezetett lehetséges jövőbeli változásait figyelembe kell venni az ingyenes kiosztás kapcsolódó fokozatos kivezetése során.

    (19)

    Az (EU) 2023/959 irányelv 2026. január 1-jétől eltörli a villamosenergia-termelők fogalmát, illetve az EU ETS-ből származó ingyenes kiosztás terén az érintett termelőket megillető egyedi bánásmódot. Ezért az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó rendelkezéseit ennek megfelelően törölni kell.

    (20)

    A meglévő létesítmények és az új belépők közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében a múltbeli tevékenységi szintek és a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása tekintetében az új belépőkre vonatkozó szabályoknak is tükrözniük kell a változásokat.

    (21)

    Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló további ösztönzők bevezetése érdekében a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének harmadik albekezdése kiegészült egy, az ingyenes kiosztást az energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtásának feltételéhez kötő rendelkezéssel, amely további kiegészítésre szorul. Az említett irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, az energetikai auditjelentésben vagy a tanúsított energiagazdálkodási rendszerben foglalt ajánlásokat, amelyek jelenleg a vállalkozás szintjére vonatkoznak, le kell fordítani a létesítmény szintjére. A jogbiztonság garantálása érdekében az illetékes hatóság csak akkor tekintheti végrehajtottnak ezeket az ajánlásokat, ha a végrehajtás befejeződött, és a hitelesítő is megerősítette a teljesítést. A feltételhez kötöttség bevezetéséből eredő ösztönző hatás megőrzése érdekében lehetővé kell tenni a létesítmények számára, hogy visszaszerezzék a tőlük levont ingyenes kiosztásokat, miután az éves tevékenységi szintről szóló jelentés részeként végrehajtották az ajánlott intézkedéseket, és ezen intézkedések végrehajtása hitelesítve lett. Létre kell hozni az előírásoknak nem megfelelő létesítményekre vonatkozó feltételeknek az éves tevékenységi szintről szóló jelentést követő éves felülvizsgálati ciklusát. Az előírásoknak meg nem felelő létesítmények üzemeltetőinek, amelyek ingyenes kiosztásai 20 %-kal csökkentésre kerültek, hitelesített bizonyítékot kell szolgáltatniuk az illetékes hatóság részére a feltételhez kötöttség miatt csökkentett ingyenes kiosztások visszaszerzése érdekében ajánlott valamennyi intézkedés végrehajtásáról.

    (22)

    Az ingyenes kiosztásnak a klímasemlegességi tervek feltételéhez kötésére vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésében és 10b. cikkének (4) bekezdésében bevezetett új szabályok nyomán ki kell egészíteni a feltételhez kötöttség eljárási lépéseit. Az említett irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése értelmében az üzemeltetőknek 2024. május 1-jéig klímasemlegességi terveket kell készíteniük. A feltételrendszernek az ingyenes kiosztás iránti kérelemre vonatkozó jelenlegi eljárással való összehangolása érdekében a klímasemlegességi tervek benyújtási határidejét 2024. május 30-ban, vagy adott esetben a kérelmek benyújtására a tagállamok által megszabott egyéb határidőkhöz igazított időpontban célszerű meghatározni. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a feltétel azokat a létesítményeket érinti, amelyeknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje 2016-ban és 2017-ben meghaladta a vonatkozó termék-referenciaértékek szerinti kibocsátási szintek 80. percentilisét. E célra az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet (9) által a felülvizsgált referenciaértékek meghatározására bevezetett számítási módot célszerű alkalmazni. A meghatározás alapjául a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozó, a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján a 2016. és 2017. évre vonatkozóan bejelentett hitelesített adatok szolgálnak. Mivel a referenciaértékek a létesítményrészek szintjén kerülnek meghatározásra, helyénvaló bevezetni a kis létesítményrészekre vonatkozó küszöbértéket, amely alatt a feltételhez kötöttség nem alkalmazandó, amennyiben az érintett létesítményrész a létesítmény teljes előzetes ingyenes kiosztásához legfeljebb 20 %-ban járul hozzá.

    (23)

    A távfűtésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének ösztönzése és felgyorsítása érdekében a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdése a távfűtési létesítmények esetében további szabályokat állapít meg a klímasemlegességi tervekhez kapcsolódó feltételhez kötöttségre vonatkozóan. Ennek eredményeként a távfűtési rendszereknek hőt szolgáltató, az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények a 2026–2030-as időszakban további ingyenes kiosztásokat kérelmezhetnek. Annak érdekében, hogy a további ingyenes kiosztásokat kérelmező távfűtés-létesítményrészek üzemeltetői tiszta képet kapjanak a 2030 előtt megvalósítandó jelentős üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentésre vonatkozó további feltételekről, a további ingyenes kibocsátási egységek értékét a végrehajtandó beruházás volumenéhez kell kötni. A következetesség jegyében a kibocsátási egységek pénzbeli értékének meghatározásához használt szén-dioxid-árat a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkének (3) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni. Az üzemeltetőktől elvárt beruházások szintjének és típusának egyértelműsítése, valamint az összes érintett létesítmény közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentését a 2021 (a 2019–2023-as alapidőszak közepe) és 2030 közötti időszakban az átlagos lineáris csökkentési tényező lineáris pályájának alkalmazásával kell megállapítani, a 2003/87/EK irányelv 9. cikkével összhangban. Ez a módszertan minden érintett távhőtermelő számára azonos csökkentési követelményt eredményez, és nem teszi szükségessé létesítményspecifikus csökkentési arányok megállapítását.

    (24)

    A kettős feltételhez kötöttség ösztönzőinek megőrzése és az észszerűtlen következmények elkerülése érdekében az ingyenes kiosztás energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtásához kötött feltételei, illetve klímasemlegességi tervekhez kapcsolódó feltételei nem lehetnek kumulatívak. Ez azt jelenti, hogy az ingyenes kiosztásra a 20 %-os csökkentés akkor alkalmazandó, ha a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének harmadik és ötödik albekezdése szerinti egyik vagy mindkét feltétel nem teljesül.

    (25)

    A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdésével összhangban az (EU) 2023/2441 bizottsági végrehajtási rendelet (10) meghatározza a klímasemlegességi tervek minimális tartalmát és formátumát. Helyénvaló emellett rendszeres időközönként felülvizsgálni a klímasemlegességi terveket, lehetőséget biztosítva a köztes célok és mérföldkövek felülvizsgálatára és felváltására, figyelembe véve az új technológiákat, valamint a 2025-re és azt követően ötévente az egyes ellenőrzési időszakokra meghatározott, már megvalósult vagy még meg nem valósult kibocsátáscsökkentéseket, amennyiben azok továbbra is megfelelnek az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkében meghatározott klímasemlegességi célkitűzésnek.

    (26)

    Az átláthatóság jegyében az illetékes hatóságoknak közzé kell tenniük a klímasemlegességi terveket. A klímasemlegességi tervek közzététele nagyobb tudatosságot és több ismeretet biztosít a létesítményen belüli üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentéssel kapcsolatban. Az üzleti szempontból érzékeny információk védelme érdekében a létesítmények üzemeltetői számára lehetővé kell tenni, hogy kérhessék bizonyos üzleti szempontból érzékeny információk törlését a klímasemlegességi tervek nyilvánosan hozzáférhető változatából. Az ilyen irányú kérelmeket megfelelően indokolni kell.

    (27)

    A létesítmények beolvadására és kiválására vonatkozó szabályok végrehajtásának megkönnyítése érdekében, valamint figyelembe véve az érintett létesítmények sajátosságait az ingyenes kiosztásról szóló szabályok szempontjából, helyénvaló nagyobb rugalmasságot biztosítani a beolvadás, illetve a kiválás előtti és utáni különböző kiosztási szintek indokolt eseteiben, törölve azt a követelményt, hogy a beolvadást, illetve kiválást követően a kiosztásnak azonos szintűnek kell lennie.

    (28)

    Elkerülendő azt, hogy már nem üzemelő létesítmények jogosulatlanul részesülhessenek ingyenes kiosztásban, a működés beszüntetésének napját követő naptári évre vonatkozóan nem ítélhető oda ingyenes kiosztás.

    (29)

    Az üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési és energiahatékonyság-javítási ösztönzők megerősítése, valamint az új és a meglévő technológiák közötti egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében a 2003/87/EK irányelv előírja a meghatározott uniós szintű előzetes referenciaértékek felülvizsgálatát, a meglévő termék-referenciaértékek meghatározásának és rendszerhatárainak esetleges módosítása céljából. Ez a felülvizsgálat megtörtént, és azonosított bizonyos olyan referenciaértékeket, amelyek esetében a további ösztönzők vagy technikai pontosítások érdekében módosítani kell a meghatározásokat és a rendszerhatárokat.

    (30)

    A felülvizsgálat alapján az agglomerált vasérctermékek előállítására szolgáló alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiáknak az elsődleges acélgyártásba való bevonása, valamint a zöldacél-technológiák igényeinek figyelembevétele érdekében helyénvaló megnyitni a szinterezett ércre vonatkozó referenciaértéket az alternatív termékek előtt. Ezen ösztönzők maximalizálása érdekében a referenciaérték megnevezésének, valamint az érintett termékek és a rendszerhatárok meghatározásának technológiasemlegesnek kell maradnia.

    (31)

    A felülvizsgálat alapján a primer acél előállítására szolgáló alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiák ösztönzése, valamint a meglévő kokszalapú nagyolvasztós eljárás és a közvetlen redukciós technológia közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a forró fémre vonatkozó referenciaértéket módosítani kell, kiegészítve az érintett termékek és a rendszerhatárok meghatározását.

    (32)

    A felülvizsgálat alapján a fehér és szürke cementklinkert helyettesítő alternatív hidraulikus kötőanyagok előállítására szolgáló alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák ösztönzése érdekében helyénvaló megnyitni a szürke cementklinkerre és a fehér cementklinkerre vonatkozó referenciaértékeket az alternatív termékek előtt. A jogosulatlan kiosztás elkerülése érdekében az egyéb termék-referenciaértékek hatálya alá tartozó termékeket, valamint az egyéb folyamatokból származó melléktermékeket vagy hulladékokat figyelmen kívül kell hagyni.

    (33)

    A felülvizsgálat alapján a szén-dioxid-reaktorokból származó kibocsátások kezelése terén alkalmazandó ingyenes kiosztásról szóló szabályok harmonizált végrehajtása érdekében a nyersszóda-referenciaérték kapcsán egyértelművé kell tenni, hogy ezekre a folyamatokra az említett termék-referenciaérték rendszerhatára vonatkozik.

    (34)

    A felülvizsgálat alapján a vasszivacsból történő acélgyártásra vonatkozó ingyenes kiosztás kétszeres beszámításának elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a forró fémre, az elektromos ívkemencében előállított szénacélra és az elektromos ívkemencében előállított, erős ötvözetű acélra vonatkozó termék-referenciaértékek között ne legyenek átfedések, a vasszivacsból előállított acélt ki kell zárni az elektromos ívkemencében előállított szénacélra és az elektromos ívkemencében előállított, erős ötvözetű acélra vonatkozó referenciaértékek meghatározásából.

    (35)

    A felülvizsgálat alapján a hidrogén előállítására szolgáló alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiák ösztönzése, valamint a meglévő és az új technológiák, például a vízelektrolízis közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az (EU) 2023/959 irányelv kiterjesztette a hidrogén előállítására vonatkozó tevékenységi leírást, hogy az magában foglalja a zöld hidrogén előállítását is, illetve csökkentette az előállítási küszöbértéket. A hidrogén-referenciaértéket ennek megfelelően módosítani kell. Ugyanakkor az olyan elektrolízises folyamatok, amelyek során a hidrogén melléktermékként keletkezik, nem részesülhetnek a hidrogén- vagy ammónia-referenciaérték szerinti ingyenes kiosztásban, mivel ezek a technológiák nem újak, és a hidrogéntermeléstől eltérő elsődleges célt szolgálnak. Az ingyenes kiosztásról szóló szabályok további pontosítása érdekében célszerű kifejezetten kizárni az ammónia előállításához felhasznált hidrogént a hidrogéntermék-referenciaértékből.

    (36)

    A felülvizsgálat alapján a mész és a dolomitmész előállítására vonatkozó ingyenes kiosztásról szóló szabályok végrehajtásának további harmonizálása, valamint az éves kibocsátási jelentésekkel való összhang érdekében helyénvaló törölni a szabad kalcium-oxid- és magnézium-oxid-tartalom konzervatív becslésére való hivatkozásokat.

    (37)

    Annak érdekében, hogy a szabályok jobban tükrözzék az etilénoxid- és etilénglikol-keverékek előállításának energiaintenzitását, valamint a hidrogén és a szén-monoxid gázkeverékeinek összetételét, helyénvaló kiigazítani az etilénoxid/etilénglikol- és a hidrogéntermék-referenciaértékek múltbeli tevékenységi szintjeinek számítási módját.

    (38)

    Annak érdekében, hogy tükrözzék a kiosztási szabályokban bekövetkezett változásokat – többek között a termék-referenciaértékek felülvizsgálatát, az ingyenes kiosztás feltételhez kötését és a CBAM-hoz kapcsolódó ingyenes kiosztás fokozatos kivezetését –, az ingyenes kiosztás iránti kérelmek kapcsán végzett adatgyűjtés hatályát megfelelően ki kell igazítani. Hasonló változtatásokra van szükség a nyomonkövetési módszertani tervek minimális tartalma tekintetében is.

    (39)

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

    (40)

    Az e rendeletben bevezetett módosításokat a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó kiosztásokra kell alkalmazni. Az indokolatlan adminisztratív terhek csökkentése és az ingyenes kiosztási szintek kiszámíthatóságának biztosítása érdekében azonban azon új belépők esetében, amelyek az ingyenes kiosztás iránti kérelmüket 2023. december 31-ig nyújtották be a Bizottsághoz, valamint a meglévő létesítmények esetében a referenciaértékek meghatározására, a hulladékégetőkre, a CBAM-tényezőre, a kis létesítményrészekre, a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségére, a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti és a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészekből való hővisszanyerésre, a meglévő létesítmények múltbeli tevékenységi szintjére, a meglévő létesítmények létesítményszintű kiosztására, a termék-referenciaértékek hatálya alá nem tartozó technológiai kibocsátások utáni kiosztásra, a villamosenergia-termelők fogalmának törlésére, valamint a gőzkrakkolás és a vinilklorid monomer tekintetében történő kiosztásra vonatkozó rendelkezéseket 2026. január 1-jétől kell alkalmazni. A módosítások nem érinthetik a 2025. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó ingyenes kiosztást. A kiosztás iránti kérelmeiket eltérő időpontokban benyújtó új belépők közötti egyenlő bánásmód és egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében egyedi alkalmazási szabályokat kell bevezetni. Azon új belépők esetében, amelyek ingyenes kiosztás iránti kérelmüket 2024. január 1-jén vagy azt követően nyújtják be, e rendelet módosításait a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó kiosztásokra kell alkalmazni, míg a 2023. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó kiosztásokra a rendelet 2023. december 31-én alkalmazandó változatát kell alkalmazni.

    (41)

    Mivel az ingyenes kiosztás teljes naptári évek alapján kerül kiszámításra, és a 2003/87/EK irányelvnek az (EU) 2023/959 irányelvvel bevezetett módosításai többségükben 2024. január 1-jétől alkalmazandók, ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

    (42)

    E rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, mivel az üzemeltetőknek 2024 áprilisától, májusától vagy júniusától meg kell felelniük az alapadat-jelentésre vonatkozó szabályoknak, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    A 2. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

    „3.

    »hő-referenciaérték szerinti létesítményrész«: a termék-referenciaérték szerinti létesítményrész meghatározása által le nem fedett olyan bemenő és kimenő anyag- és energiaáram és az ezeknek megfelelő kibocsátás, amely olyan mérhető hő előállításához, vagy az EU ETS hatálya alá tartozó – a kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikke alkalmazásában az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeken kívüli – létesítményből való olyan mérhető hő importjához, illetve mindkettőhöz kapcsolódik, amelyet:

    a)

    a létesítmény határain belül termékek előállítása, a villamos energia termelésére használt mechanikus energiától eltérő mechanikai energia termelése, nem villamosenergia-termelés célját szolgáló hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából fogyasztanak el, illetve

    b)

    a távfűtés kivételével – az EU ETS hatálya alá nem tartozó létesítménybe vagy egyéb entitásba exportálnak, kivéve a villamos energia termelési célú exportját;”

    b)

    a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

    „6.

    »tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész«: a termék-referenciaérték szerinti létesítményrész által le nem fedett olyan bemenő és kimenő anyag- és energiaáram és az ezeknek megfelelő kibocsátás, amely nem mérhető hő tüzelőanyag-égetéssel vagy villamos energiából, elsősorban hőtermelési céllal történő termeléséhez kapcsolódik, és amelyet termékek előállítása, a villamos energia termelésére használt mechanikus energián kívüli mechanikai energia termelése, nem villamosenergia-termelés célját szolgáló hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából fogyasztanak, ideértve a biztonsági fáklyázást is;”.

    2.

    A 4. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

    a)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

    „ba)

    adott esetben a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése és 10b. cikkének (4) bekezdése szerinti klímasemlegességi terv;”

    b)

    a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „c)

    az alapadat-jelentésről a 2003/87/EK irányelv 15. cikke alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően kiadott hitelesítői jelentés.”

    3.

    A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „6. cikk

    Egy létesítmény üzemeltetője, amely ingyenes kiosztás iránti kérelmet nyújt be vagy ingyenes kiosztásban részesül a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke szerint, az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési módszertani terv alapján nyomon követi az e rendelet IV. mellékletében felsorolt benyújtandó adatokat.”

    4.

    A 10. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

    „(2a)   A termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek esetében az üzemeltetőnek a KN-kódok alapján egyértelműen meg kell különböztetnie, és az illetékes hatóság számára kielégítő bizonyítékkal igazolnia kell azt, hogy az adott folyamat az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) I. mellékletében felsorolt áruk előállítását szolgálja-e vagy sem.

    (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendelete (2023. május 10.) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról (HL L 130., 2023.5.16., 52. o.). ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/956/oj).” "

    b)

    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A hő-referenciaérték, a tüzelőanyag-referenciaérték és technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészek esetében az üzemeltetőnek – a NACE- és PRODCOM-kódok alapján – egyértelműen különbséget kell tennie aközött, hogy az adott folyamat a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek minősített ágazatot vagy alágazatot szolgál-e ki, vagy sem. Ezenkívül az üzemeltetőnek meg kell különböztetnie a mérhető hő azon mennyiségét, amelyet a távfűtés céljából exportálnak, attól a mérhető hőtől, amely nem olyan ágazatot vagy alágazatot szolgál ki, amely a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek minősül.

    Emellett az üzemeltetőnek a KN-kódok alapján egyértelműen meg kell különböztetnie és az illetékes hatóság számára kielégítő bizonyítékkal igazolnia kell azt, hogy az adott folyamat az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállítását szolgálja-e vagy sem.”

    ;

    c)

    a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „Ha az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények egyike az EU ETS-en kívüli létesítmény vagy egyéb entitás számára termelt vagy exportált mérhető hőt, az üzemeltető ezt úgy köteles értékelni, hogy a kérdéses hő esetében a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész vonatkozó folyamata nem olyan ágazatot vagy alágazatot szolgál ki, amely a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek minősül, hacsak az üzemeltető kielégítő bizonyítékkal nem szolgál az illetékes hatóságnak a tekintetben, hogy a mérhető hő fogyasztója a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek minősített ágazathoz vagy alágazathoz tartozik.”;

    ii.

    a bekezdés a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

    „Ezen túlmenően, amennyiben az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmény mérhető hőt termelt és exportált egy, az EU ETS-en kívüli létesítménynek vagy egyéb entitásnak, az üzemeltetőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállításához felhasznált mérhető hő mennyiségéről. Amennyiben az üzemeltető nem tud az illetékes hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatni, az érintett hőmennyiséget az említett rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállításához felhasználtnak kell tekinteni.”;

    d)

    az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „d)

    a létesítményrészek által előállított, importált vagy exportált összes mérhető hő tekintetében dokumentálva van, hogy a mérhető hő az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmény égetési folyamatából származik-e, illetve azt más hőtermelő folyamatokból, vagy az EU ETS hatálya alá nem tartozó entitásoktól, vagy pedig az EU ETS hatálya alá kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítményekből importálták;”

    ii.

    az f) pontot el kell hagyni;

    iii.

    a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „j)

    a kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a termelési folyamat azonos termelési folyamatba visszavezetett termékeit levonják az éves tevékenységi szintekből, az I. mellékletben megállapított termékmeghatározásokkal összhangban;”

    iv.

    a k) pontot el kell hagyni.

    5.

    A 14. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerinti listát a Bizottság által rendelkezésre bocsátott elektronikus formanyomtatvány használatával kell a Bizottsághoz benyújtani, és abban azonosítani kell az EU ETS hatálya alá tartozó valamennyi létesítményt, ideértve az EU ETS hatálya alá kizárólag az említett irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítményeket is, továbbá azokat a kis létesítményeket, amelyek az említett irányelv 27. és 27a. cikke alapján kivehetők az EU ETS hatálya alól, valamint azokat a létesítményeket, amelyeket az említett irányelv 24. cikke alapján az EU ETS hatálya alá kívánnak vonni.”

    ;

    b)

    a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    a létesítmény és határainak azonosítása az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben használt létesítményazonosító kód alapján;”

    ii.

    a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

    „da)

    az illetékes hatóság értékelése az ingyenes kiosztás 22a. cikk, illetve adott esetben 22b. cikk (1) bekezdése alapján történő 20 %-os csökkentéséről;

    db)

    adott esetben a további 30 %-nyi ingyenes kiosztásra vonatkozó, a 22b. cikk (3) bekezdése szerinti feltételek teljesítése;”

    iii.

    az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „e)

    minden egyes létesítményrész esetében az arra vonatkozó információk, hogy az adott létesítményrész a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek minősített ágazathoz vagy alágazathoz tartozik-e, beleértve adott esetben a gyártott termékek PRODCOM-kódjait;”

    iv.

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

    „ea)

    minden egyes létesítményrész esetében arra vonatkozó információk, hogy az előállított áruk szerepelnek-e az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében, adott esetben az előállított áruk KN-kódjainak felhasználásával;”

    c)

    a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(6)   Amint az érintett kiosztási időszakra vonatkozó ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége bejelentésre került, a Bizottság úgy határoz meg bármely tényezőt a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdése alapján, hogy a létesítmények részére az e rendelet V. mellékletében meghatározott tényezők alkalmazásával kiszámított ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségeinek összegét az érintett kiosztási időszak minden egyes évére vonatkozóan összehasonlítja a létesítmények számára a 2003/87/EK irányelv 10a. cikk (5) és (5a) bekezdésének megfelelően kiszámított éves kibocsátásiegység-mennyiséggel, figyelembe véve a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése és 10a. cikkének (5) bekezdése szerint meghatározott, az Unió egészére kiterjedő éves összmennyiség megfelelő arányát, valamint a leghatékonyabb 10 %-ba tartozó létesítményrészek részére e rendelet 16. cikke (8) bekezdésének második albekezdése alapján odaítélhető mentességet. A számítások során figyelembe kell venni a 2003/87/EK irányelv 24. cikke szerinti kiterjesztések által az ETS hatálya alá vont, illetve az említett irányelv 27. és 27a. cikke alapján onnan kivett létesítményeket.”

    ;

    d)

    a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(8)   A 4. cikk (2) bekezdése alapján kapott jelentéseket és terveket kérésre valamennyi tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsátja.”

    ;

    e)

    a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

    „(9)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetőknek indokolatlanul kiosztott kibocsátási egységek visszaadására megfelelően sor kerüljön. Amennyiben az üzemeltető nem adja vissza az indokolatlanul kiosztott kibocsátási egységeket, az illetékes hatóság felkéri a nemzeti jegyzék kezelőjét, hogy az indokolatlanul kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét vonja le az üzemeltetőnek kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségéből. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen irányú kéréseikről.”

    6.

    A 15. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A tagállamok az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében elbírálják a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott alapadat-jelentéseket és hitelesítői jelentéseket. Adott esetben az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az üzemeltetők korrigálják azon meg nem feleléseket vagy hibákat, amelyek befolyásolják a múltbeli tevékenységi szintek meghatározását. Az illetékes hatóság felkérheti az üzemeltetőket, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtandó információk és dokumentumok mellett további adatokat is bocsássanak a rendelkezésére.”

    ;

    b)

    a (3)–(8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint minden olyan termék esetében, amelyhez az I. mellékletben hivatkozottaknak megfelelően termék-referenciaértéket határoztak meg, az érintett létesítményben az adott termék alapidőszak alatti éves múltbeli termelésének mediánértékére vonatkozik.

    (4)   A hőhöz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az EU ETS hatálya alá tartozó – a kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikke alkalmazásában az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeken kívüli – létesítmény határain belül, az alapidőszak során termékek előállítása vagy – a villamos energia előállítását kivéve – mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából fogyasztott, de nem villamosenergia-ellátási célú nettó mérhető hő termeléséhez, illetve annak az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményből való importjához, illetve mindkettőhöz, valamint az EU ETS hatálya alá nem tartozó létesítmény vagy egyéb entitás számára történő – de nem villamosenergia-termelés célú – exportjához kapcsolódó éves múltbeli mennyiség terajoule/évben kifejezett mediánértéke.

    A távfűtéshez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az EU ETS hatálya alá tartozó – a kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikke alkalmazásában az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeken kívüli – létesítményből importált, az alapidőszak során termelt, illetve mindkettő tevékenységhez köthető, távfűtés céljából exportált mérhető hő éves múltbeli mennyiségének terajoule/évben kifejezett mediánértéke.

    (5)   A tüzelőanyaghoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az alapidőszak során elsődlegesen termékek előállítása vagy – a villamos energia előállítását kivéve – mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások, valamint biztonsági fáklyázás céljából felhasznált, de nem villamosenergia-ellátási célú nem mérhető hő termeléséhez elfogyasztott energia éves múltbeli mennyiségének terajoule/évben kifejezett mediánértéke.

    (6)   Az érintett létesítményben az alapidőszak során termékek előállításával kapcsolatban bekövetkezett technológiai kibocsátások esetében a folyamathoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az éves múltbeli technológiai kibocsátásoknak a szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett mediánértéke.

    (7)   A (3)–(6) bekezdésben említett mediánértékek meghatározásához csak azokat a naptári éveket kell figyelembe venni, amikor a létesítmény legalább egy napig üzemelt.

    Ha a létesítményrész az adott alapidőszakban kevesebb mint két naptári éven keresztül üzemelt, a múltbeli tevékenységi szint a létesítményrész üzemszerű működése megkezdésének naptári évét követő első naptári évre vonatkozó tevékenységi szint lesz.

    Ha a létesítményrész az adott alapidőszakban az üzemszerű működés megkezdésének évét követően egy naptári évnél kevesebb ideig üzemel, a múltbeli tevékenységi szintet akkor kell megállapítani, amikor az a tevékenységi szintről az üzemszerű működés megkezdésének naptári évét követő első naptári évre vonatkozóan jelentést nyújt be.

    (8)   A (3) bekezdéstől eltérve, azon termékek esetében, amelyekre a III. mellékletben említett termék-referenciaértékek alkalmazandók, a tagállamok a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az éves múltbeli termelés mediánértéke alapján, az említett mellékletben szereplő képletek szerint határozzák meg.”

    7.

    A 16. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   Amennyiben egy meglévő létesítmény üzemeltetője a 4. cikknek megfelelően ingyenes kibocsátásiegység-kiosztás iránti, megalapozott kérelmet nyújt be, az érintett tagállam a 14. cikkel összhangban gyűjtött adatok alapján az első kiosztási időszak tekintetében 2021-től minden évre, illetve ezt követően pedig minden ötéves időszakra kiszámítja az adott létesítmény részére ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét.”

    ;

    b)

    a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

    i.

    a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „d)

    a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek esetében az adott évre kiosztandó ingyenes kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tüzelőanyag-referenciaértéknek az adott ötéves időszakra elfogadott értéke és a tüzelőanyaggal kapcsolatos múltbeli tevékenységi szint szorzatának felel meg az elfogyasztott energia mennyiségét illetően;”

    ii.

    az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „e)

    a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészek esetében az adott évre ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége egy adott évre 2027. december 31-ig a folyamathoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint 0,97-szeresének, 2028-ban és az azt követő években pedig 0,91-szeresének felel meg.”;

    c)

    a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „A 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az érintett évre ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységeknek az e cikk (2) bekezdése alapján az egyes létesítményrészek tekintetében meghatározott előzetes éves mennyiségére az e rendelet V. mellékletben meghatározott tényezőket kell alkalmazni, amennyiben az érintett létesítményrészekben zajló folyamatok olyan ágazatot vagy alágazatot szolgálnak ki, amely a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében nem minősül a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek.”;

    d)

    a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(4)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett létesítményrészekben zajló folyamatok a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitettnek minősített ágazatokat vagy alágazatokat szolgálnak ki, az alkalmazandó tényező 1.”

    ;

    e)

    a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

    „(4a)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett létesítményrészekben zajló folyamatok az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállítását szolgálják, a (2) bekezdés alapján az egyes létesítményrészek tekintetében meghatározott, ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségét meg kell szorozni a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1a) bekezdésének második albekezdésében meghatározott vonatkozó CBAM-tényezővel.”

    ;

    f)

    a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(8)   Az egyes meglévő létesítmények számára ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek végleges éves mennyisége az e cikk (6) bekezdése alapján meghatározott létesítmények számára ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységeknek az e rendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghatározott ágazatközi korrekciós tényezővel megszorzott előzetes éves mennyisége.

    Az első albekezdéstől eltérve, az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyisége az egyes létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségének 100 %-a, amennyiben azok a létesítményrészek, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett időszakban a vonatkozó referenciaértékek tekintetében a leghatékonyabb 10 %-ba tartozó létesítményrészek átlaga alatt van, az adott létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségének több mint 60 %-át fedezik.”

    8.

    A 17. cikk a)–f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    a)

    „a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az adott létesítményrész üzemszerű működése megkezdésének naptári évét követő első naptári évi tevékenységi szintje minden olyan termék esetében, amelyre vonatkozóan termék-referenciaértéket határoztak meg e rendelet I. melléklete vagy a 2003/87/EK irányelv 24. cikke alapján;

    b)

    a hőhöz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az üzemszerű működés megkezdésének naptári évét követő első naptári év tevékenységi szintje a létesítmény határain belül termékek előállítása vagy a villamos energia termelésére használt mechanikus energián kívüli mechanikai energia termelése, nem villamosenergia-termelés célját szolgáló hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából elfogyasztott mérhető hő vagy az EU ETS hatálya alá tartozó – a kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeken kívüli – létesítményből importált mérhető hő, illetve mindkettő, valamint az EU ETS hatálya alá nem tartozó létesítmény vagy egyéb entitás számára történő, de nem villamosenergia-termelés célú export tekintetében;

    c)

    a távfűtéshez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az üzemszerű működés megkezdésének naptári évét követő első naptári év tevékenységi szintje a mérhető hőnek az EU ETS hatálya alá tartozó – a kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeken kívüli – létesítményből származó, a távfűtés céljából történő importja, termelése vagy mindkettő tekintetében;

    d)

    a tüzelőanyaghoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az üzemszerű működés megkezdésének naptári évét követő első naptári év tevékenységi szintje az érintett létesítményben elsődlegesen termékek előállítása vagy mechanikai energia – nem villamosenergia-termelési célú – termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások, valamint biztonsági fáklyázás céljából elfogyasztott, de nem villamosenergia-ellátási célú, nem mérhető hő termeléséhez felhasznált energia tekintetében;

    e)

    a technológiai kibocsátáshoz kapcsolódó tevékenységi szint az üzemszerű működés megkezdésének naptári évét követő első naptári év tevékenységi szintje a technológiai egység technológiai kibocsátásának előállítása tekintetében;

    f)

    az a) ponttól eltérve a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint azon termékek esetében, amelyekre a III. mellékletben említett termék-referenciaértékek vonatkoznak, az adott létesítményrész üzemszerű működése megkezdésének naptári évét követő első naptári év tevékenységi szintje, az említett mellékletben szereplő képletek alapján meghatározva.”

    9.

    A 18. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

    a)

    az első albekezdésben a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „b)

    az egyes technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészek esetében az adott évre ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége 2027. december 31-ig a folyamathoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint 0,97-szeresének, 2028-ban és az azt követő években pedig 0,91-szeresének felel meg.”;

    b)

    a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „Az új belépők részére ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségének kiszámítására a 16. cikk (3), (4), (4a), (5) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.”

    10.

    A 19., 20. és 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „19. cikk

    A gőzzel végzett krakkolás tekintetében alkalmazott kiosztás

    A 16. cikk (2) bekezdésének a) pontjától és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, azon termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében, amely magas értékű vegyi anyagok termeléséhez kapcsolódik, az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége az adott kiosztási időszakban a gőzzel végzett krakkolás termék-referenciaértékének a III. melléklettel összhangban meghatározott múltbeli tevékenységi szinttel megszorzott értéke. A számítás eredményéhez hozzá kell adni a következőket: a hidrogén tonnájaként 1,78 tonna szén-dioxid és a pótlólag betáplált hidrogén múltbeli termelése mediánértékének hidrogéntonnában kifejezett szorzata, az etilén tonnájaként 0,24 tonna szén-dioxid és a kiegészítőleg betáplált etilén múltbeli termelése mediánértékének etiléntonnában kifejezett szorzata, valamint az magas értékű vegyi anyagok tonnájaként 0,16 tonna szén-dioxid és a hidrogénen és etilénen kívüli egyéb, pótlólag betáplált értékes vegyi anyagok múltbeli termelése mediánértékének értékes vegyianyag-tonnában kifejezett szorzata.

    20. cikk

    A vinil-klorid monomer tekintetében alkalmazott kiosztás

    A 16. cikk (2) bekezdésének a) pontjától és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, a vinil-klorid monomer (VCM) gyártásához kapcsolódó létesítményrész esetében az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége a megfelelő kiosztási időszakban a VCM-referenciaértéknek a tonnában kifejezett VCM-gyártás múltbeli tevékenységi szintjével megszorzott, és a 15. cikk (2) bekezdésében említett alapidőszak, illetve adott esetben a 17. cikk a) pontjában említett, az üzemszerű működés megkezdésének naptári évét követő első naptári év során a VCM-gyártás szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett közvetlen kibocsátási hányadosával megszorzott értéke (amelybe a nettó hőimportból származó kibocsátás is beletartozik, amely a terajoule-ban kifejezett múltbéli nettó hőimport és a vonatkozó kiosztási időszak hő-referenciaértékének szorzataként számítható ki), és a 15. cikk (2) bekezdésében említett alapidőszak, illetve adott esetben a 17. cikk a) pontjában említett, az üzemszerű működés megkezdését követő első naptári év során a VCM-gyártáshoz kapcsolódó közvetlen kibocsátások és hidrogénnel kapcsolatos kibocsátások szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett – a hidrogéntüzelésből eredő múltbeli hőfogyasztás terajoule-ban kifejezett értékének szorzata alapján kiszámított – összegével egyenlő.

    21. cikk

    Létesítmények közötti hőáramok

    Amennyiben egy termék-referenciaérték szerinti létesítményrész az EU ETS hatálya alá nem tartozó vagy az EU ETS hatálya alá kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítménytől vagy más entitástól importált mérhető hővel rendelkezik, az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége a 16. cikk (2) bekezdésének a) pontja, illetve a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott termék-referenciaérték szerinti érintett létesítményrész esetében a tárgyévben az EU ETS hatálya alá nem tartozó vagy az EU ETS hatálya alá kizárólag az említett irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítményből vagy más entitásból származó múltbeli hőimport értéke és a mérhető hőre az adott kiosztási időszakra vonatkozóan elfogadott hő-referenciaérték szorzatával csökken.”

    11.

    A 22. cikket el kell hagyni.

    12.

    A szövegbe a következő cikkek kerülnek beillesztésre:

    „22a. cikk

    Az ingyenes kiosztásnak a végrehajtott energiahatékonyság-javító intézkedések feltételéhez kötése

    (1)   A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az e rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján meghatározott végleges éves mennyiségét az említett irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének megfelelően 20 %-kal csökkenteni kell, ha az üzemeltető nem tudja az illetékes hatóság számára kielégítő módon bizonyítani, hogy a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 8. cikkében foglalt valamennyi ajánlást végrehajtotta.

    Az első albekezdéstől eltérve nem alkalmazható ilyen csökkentés, ha az üzemeltető az illetékes hatóság számára hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

    a)

    az ajánlás által érintett befektetések megtérülési ideje meghaladja a három évet;

    b)

    az ajánlás végrehajtásának beruházási költségei meghaladják az alábbi küszöbértékek valamelyikét:

    i.

    a létesítmény éves forgalmának 5 %-a vagy a létesítmény nyereségének 25 %-a, az ingyenes kiosztás iránti kérelem 4. cikk szerinti benyújtási határidejét megelőző három naptári év megfelelő éves átlagértékei alapján számítva;

    ii.

    a 16. cikk (8) bekezdése alapján ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéből az első albekezdésnek megfelelően levont mennyiség átlagos éves gazdasági egyenértékének 50 %-a, amelyet a kibocsátási egységeknek a közös aukciós platformon a 4. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet megelőző releváns naptári évben érvényes átlagára alapján kell kiszámítani;

    c)

    az üzemeltető olyan egyéb intézkedéseket hajtott végre a vonatkozó alapidőszak során vagy után, amelyek az érintett létesítményben az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2012/27/EU irányelv 8. cikke szerinti auditjelentésben vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszerben ajánlottakkal egyenértékű csökkentését eredményezik;

    d)

    az ajánlások nem eredményeznének energiamegtakarítást a létesítményben zajló ipari folyamat rendszerhatárain belül;

    e)

    azok a létesítményspecifikus üzemeltetési feltételek, beleértve a tervezett vagy nem tervezett karbantartási időszakokat is, amelyek alapján az a) pontban említett megtérülési időszakot meghatározták, még nem következtek be;

    f)

    az auditjelentés vagy a tanúsított energiagazdálkodási rendszer ajánlásai a vonatkozó alapidőszak első négy évében nem kerültek kiadásra.

    (2)   Az üzemeltető írásos eljárásokat dolgoz ki, hajt végre, dokumentál és tart fenn az ajánlások végrehajtására vonatkozóan, adott esetben bizonyítékokkal támasztva alá az (1) bekezdésben felsorolt feltételek alkalmazását.

    (3)   A hitelesítő a 4. cikk (2) bekezdésében említett alapadat-jelentés hitelesítésének keretében ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében említett ajánlásokat végrehajtották-e, és hogy adott esetben teljesülnek-e az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek.

    A hitelesítő adott esetben az éves tevékenységi szintről szóló jelentésnek az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet (*3) 7. cikke szerint elvégzett hitelesítése keretében ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében említett ajánlásokat végrehajtották-e, és hogy adott esetben teljesülnek-e az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek.

    (4)   Az illetékes hatóság az (1) bekezdés első albekezdésében említett ajánlásokat csak abban az esetben tekinti végrehajtottnak, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

    a)

    az üzemeltető igazolja az ajánlások végrehajtásának teljesítését;

    b)

    a hitelesítő a (3) bekezdésnek megfelelően megerősítette az a) pontban említett teljesítést.

    22b. cikk

    Az ingyenes kiosztásnak a klímasemlegességi tervek feltételéhez kötése

    (1)   A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdése ötödik albekezdésének alkalmazásában az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az e rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján meghatározott végleges éves mennyiségét 20 %-kal csökkenteni kell a termék-referenciaérték szerinti létesítményrészekkel rendelkező létesítmények esetében, amennyiben a termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek közül legalább egynek az üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje 2016-ban és 2017-ben meghaladta az érintett termék-referenciaértékekre vonatkozó kibocsátási szintek 80. percentilisét.

    Az első albekezdéstől eltérve nem alkalmazható ilyen csökkentés, ha a következő feltételek teljesülnek:

    a)

    az első albekezdésben említett létesítmény üzemeltetője 2024. május 30-ig, vagy adott esetben az e rendelet 4. cikke szerinti, ingyenes kiosztás iránti kérelem részeként klímasemlegességi tervet nyújtott be az illetékes hatósághoz a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozóan;

    b)

    a 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban elvégzett hitelesítés megerősítette az említett irányelv 10b. cikke (4) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában említett célok és mérföldkövek teljesülését;

    c)

    az illetékes hatóság a (4) bekezdésnek megfelelően ellenőrizte és megfelelőnek ítélte a klímasemlegességi terv tartalmát és formátumát.

    (2)   Az (1) bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó, ha az érintett termék-referenciaérték szerinti létesítményrész legfeljebb 20 %-os mértékben járul hozzá az összes létesítményrész számára a 2021–2025-ös időszakra ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 16. cikk (2)–(5) bekezdése szerint kiszámított előzetes éves mennyiségéhez.

    (3)   A 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdése második, harmadik és negyedik albekezdésének alkalmazásában a távfűtés-létesítményrész számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek e rendelet 16. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kiszámított előzetes éves mennyiségét a 16. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított mennyiség 30 %-ával növelni kell, amennyiben a távfűtés-létesítményrész üzemeltetője e rendelet 4. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be, és amennyiben a 2025 végéig tartó időszak vagy a 2026–2030-as időszak tekintetében az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

    a)

    a létesítmény vagy a távhőtermelő olyan tagállamban található, amely megfelel a 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott és a VIII. mellékletben felsorolt kritériumoknak;

    b)

    a létesítmény vagy a távhőtermelő legalább a 2026–2030-as időszakra vonatkozó ingyenes kibocsátási egységek többletmennyiségének gazdasági értékével megegyező értékben valósított meg beruházásokat, azokkal a klímasemlegességi tervben meghatározott köztes célokkal és mérföldkövekkel összhangban, amelyek a klímasemlegesség elérése terén megvalósult előrehaladás mérésére szolgálnak 2025. december 31-ig, azt követően minden ötödik év december 31-éig;

    c)

    a b) pontban említett beruházás 2030 előtt jelentős kibocsátáscsökkentést eredményez;

    d)

    a létesítmény vagy a távhőtermelő 2024. május 30-ig klímasemlegességi tervet nyújt be a 4. cikk (1) bekezdése alapján, vagy adott esetben a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozóan;

    e)

    a 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban elvégzett hitelesítés megerősíti az említett irányelv 10b. cikke (4) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában említett célok és mérföldkövek teljesülését;

    f)

    az illetékes hatóság a (4) bekezdésnek megfelelően ellenőrizte és megfelelőnek ítélte a klímasemlegességi terv tartalmát és formátumát.

    A b) pont alkalmazásában a 30 %-nyi további kibocsátási egység gazdasági értékét úgy kell meghatározni, hogy a 2026–2030-as időszakra megítélt további ingyenes kibocsátási egységek számát meg kell szorozni a kibocsátási egységeknek a közös aukciós platformon a 4. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet megelőző naptári évben érvényes átlagárával, illetve meg kell szorozni a létesítményre alkalmazandó, a 14. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott tényezővel.

    A c) pont alkalmazásában a kibocsátáscsökkentés akkor minősül jelentősnek, ha a létesítménynek vagy a távhőtermelőnek a szolgáltatott távfűtés CO2-tonna/terajoule-ban kifejezett fajlagos kibocsátása az adott alapidőszak alatti átlagos fajlagos kibocsátás alá csökken, a 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említett lineáris csökkentési tényezők alkalmazásával egyenértékű kibocsátáscsökkentési arány mellett, a vonatkozó alapidőszak közepétől kezdődően.

    (4)   Az illetékes hatóság 2024. szeptember 30-ig ellenőrzi, hogy az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett klímasemlegességi tervek tartalma és formátuma megfelel-e az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek.

    22c. cikk

    A 22a. és 22b. cikk szerinti 20 %-os csökkentés nem kumulatív jellege

    A 22a. és 22b. cikkben említett 20 %-os csökkentés a vonatkozó kiosztási időszakban egy létesítményre csak egyszer alkalmazható.

    22d. cikk

    A klímasemlegességi terv aktualizálása

    (1)   Az üzemeltetők a 22b. cikkben említett klímasemlegességi tervben meghatározott időszakonként és valahányszor szükség van rá, értékelik a klímasemlegességi terv hatékonyságát az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése tekintetében, és adott esetben korrekciós intézkedéseket hajtanak végre a mérföldkövek és célok teljesítésének garantálása érdekében. Az aktualizálás kizárólag a jövőbeli mérföldköveket és célokat érintheti.

    (2)   Amennyiben a klímasemlegességi terv a mérföldkövek és célok tekintetében aktualizálásra kerül, az üzemeltető indokolatlan késedelem nélkül benyújtja az aktualizált tervet az illetékes hatóságnak.

    22e. cikk

    A klímasemlegességi terv közzététele

    (1)   Az illetékes hatóságok közzéteszik a 22b. cikknek megfelelően benyújtott klímasemlegességi tervet.

    (2)   Ha egy üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a klímasemlegességi terv olyan, üzleti szempontból érzékeny adatokat tartalmaz, amelyeknek nyilvánosságra hozatala sértené kereskedelmi érdekeit, az üzemeltető kérheti az illetékes hatóságot, hogy a kérdéses információkat ne tegye közzé. Amennyiben a kérelem indokoltnak minősül, az illetékes hatóság az említett információk nélkül köteles közzétenni a klímasemlegességi tervet.

    (*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2012/27/2023-05-04)."

    (*3)  A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334., 2018.12.31., 94. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2067/2021-01-01).” "

    13.

    A 23. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(4)   A Bizottság a kapott értesítésen alapuló határozatot fogad el, tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot, és adott esetben bevezeti a változásokat a 2003/87/EK irányelv 19. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe és az említett irányelv 20. cikke szerinti ügyleti jegyzőkönyvbe.”

    14.

    A 25. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

    15.

    A 26. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedély lejárt vagy visszavonták, beleértve azt az esetet is, ha a létesítmény már nem felel meg a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekre vonatkozó küszöbértékeknek;”;

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Amennyiben egy létesítmény beszüntette működését, az érintett tagállam a működés beszüntetésének napját követő naptári évtől nem utalhat ki kibocsátási egységeket az adott létesítménynek. A szükséges kiigazításokat arányosan kell elvégezni.”

    16.

    Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

    17.

    A III. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

    18.

    A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

    19.

    A VI. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

    20.

    A VII. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

    21.

    A rendelet szövege VIII. mellékletként az e rendelethez csatolt VI. melléklettel egészül ki.

    2. cikk

    Hatálybalépés és alkalmazás

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a rendeletet a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó kiosztásokra kell alkalmazni.

    Az 1. cikk (1) bekezdése, (4) bekezdésének a) és b) pontja, c) pontjának ii. alpontja, d) pontjának i., ii. és iv. alpontja, (6), (7), (10), (11), (16) és (17) bekezdése a 2026. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó kiosztásokra alkalmazandó azon új belépők esetében, amelyek kérelmüket 2023. december 31-ig nyújtották be, valamint a meglévő létesítmények esetében.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2024. január 30-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Ursula VON DER LEYEN


    (1)   HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o.).

    (3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

    (4)  A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.).

    (5)  A Bíróság (ötödik tanács) 2021. november 25-i ítélete, Aurubis AG kontra Bundesrepublik Deutschland, C-271/20, ECLI:EU:C:2021:959.

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendelete (2023. május 10.) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról (HL L 130., 2023.5.16., 52. o.).

    (7)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

    (8)  A Bizottság (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelete (2019. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 282., 2019.11.4., 20. o.).

    (9)  A Bizottság (EU) 2021/447 végrehajtási rendelete (2021. március 12.) a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgált referenciaértékek meghatározásáról (HL L 87., 2021.3.15., 29. o.).

    (10)  A Bizottság (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelete (2023. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásához szükséges klímasemlegességi tervek tartalma és formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, 2023/2441, 03.11.2023, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2441/oj).


    I. MELLÉKLET

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

    1.

    Az 1. szakasz a következőképpen módosul:

    a)

    a cím helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)

    A termék-referenciaértékek és rendszerhatárok meghatározása, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó adatok gyűjtése nélkül”;

    b)

    a szinterezett ércre vonatkozó második sor helyébe a következő szöveg lép:

    „Agglomerált vasérc

    Agglomerált vastartalmú termék, amely magas vastartalmú érceket, salakosítókat és esetlegesen vastartalmú újrahasznosított anyagokat tartalmaz, olyan kémiai és fizikai tulajdonságokkal, mint a vas és a szükséges salakosító anyagok vasércredukciós folyamatainak beindításához szükséges bázikusság, mechanikai erő és áteresztőképesség. Az agglomerált vasércet előállító üzemből kijövő agglomerált érc tonnájában kifejezve. A termelési folyamatba visszavezetett agglomerált vasérc nem tekintendő a termék részének.

    Az agglomerált vasérc előállításához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    0,171”;

    c)

    a forró fémre vonatkozó harmadik sor helyébe a következő szöveg lép:

    „Forró fém

    Elsődleges acélgyártásra szánt vasércből előállított vas, beleértve a) a további feldolgozásra szánt szénnel telített folyékony vasat, nagyolvasztói végtermékként, a nagyolvasztó kilépési pontján mért folyékony vas tonnájában kifejezve, kivéve a b) pont szerinti vasszivacsból előállított folyékony vasat,

    b) a közvetlen redukciós eljárást alkalmazó reaktor kilépési pontján lévő vasszivacsot, a közvetlenül redukált vas reaktor kilépési pontján mért vasszivacs tonnájában kifejezve. E termék-referenciaérték nem terjed ki az olyan hasonló termékekre, mint a vasötvözetek. A maradékanyagok és a melléktermékek nem tekintendők a termék részének.

    A folyamategységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik: nagyolvasztó, forrófém-folyamategységek, nagyolvasztó fúvókák, nagyolvasztó kemence, közvetlen redukciós eljárást alkalmazó reaktor, elektromos ívkemence és elektromos olvasztókemence vasszivacshoz, oxigénbefúvásos konverter (BOF), másodlagos kohászati egységek, vákuumos öntőüstök, öntőegységek (beleértve a vágást), salakkezelő egység, kemencetöltés előkészítése, torok- és egyéb gázkezelő egységek, portalanítóegységek, salak-előhevítés, szénszárítás szénpor injektálásához (PCI), edény-előhevítő állások, öntőforma-előhevítő állások, sűrítettlevegő-gyártás, porkezelő egység (brikettezés), iszapkezelő egység (brikettezés), gőzbefúvás a nagyolvasztóegységbe, gőzképző üzem, BOF konvertergáz-hűtés és egyéb.

    1,328”;

    d)

    a szürke cementklinkerre vonatkozó hatodik sor helyébe a következő szöveg lép:

    „Szürke cementklinker

    Szürke cementklinker vagy alternatív hidraulikus kötőanyagok cementgyártáshoz, az előállított hidraulikus kötőanyagok teljes mennyiségeként.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki az egyéb termék-referenciaértékek rendszerhatárain belül előállított termékekre, illetve más termelési folyamatok melléktermékeként vagy hulladékaként előállított termékekre, ideértve a pernyét, a kohósalakot, az acélsalakot, a szilikaport, a papíriszapot.

    A szürke cementklinker vagy az alternatív hidraulikus kötőanyagok gyártásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    0,766”;

    e)

    a fehér cementklinkerre vonatkozó hetedik sor helyébe a következő szöveg lép:

    „Fehér cementklinker

    Fehér cementklinker vagy alternatív hidraulikus kötőanyagok olyan anyagok elsődleges kötőanyagaként történő felhasználásra, mint réstömítő masszák, kerámiacsempe-ragasztók, szigetelő- és rögzítőhabarcsok, ipari padlóhabarcsok, készgipsz, javítóhabarcs és vízhatlan bevonóanyagok legfeljebb átlag 0,4 tömegszázalék Fe2O3-, 0,003 tömegszázalék Cr2O3- és 0,03 tömegszázalék Mn2O3-tartalommal. A hidraulikus kötőanyagok tonnájában (100 % klinker/alternatív hidraulikus kötőanyagként) kifejezve.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki az egyéb termék-referenciaértékek rendszerhatárain belül előállított termékekre, illetve más termelési folyamatok melléktermékeként vagy hulladékaként előállított termékekre, ideértve a pernyét, a kohósalakot, az acélsalakot, a szilikaport, a papíriszapot.

    A fehér cementklinker vagy az alternatív hidraulikus kötőanyagok gyártásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    0,987”;

    f)

    a tissue-ra vonatkozó huszonnyolcadik sor helyébe a következő szöveg lép:

    „Tissue

    Tissue papírok, melyek háztartási vagy kereskedelmi és ipari felhasználású tissue és más higiéniai papírok széles körét, például a WC-papír, az arctörlő kendő, a konyhai törlő, a kéztörlő és az ipari törlőkendők, valamint a pelenka, egészségügyi betét stb. gyártását lefedik. A TAD (levegővel szárított tissue) nem része e csoportnak. Légszáraz tonnában megadott nettó értékesíthető termelésként kifejezve, 6 %-os nedvességtartalmú papírként meghatározva.

    A papírgyártási folyamat részét képező valamennyi folyamat beletartozik, különösen a papír- vagy lemezgép és a kapcsolódó energiaátalakító egységek (kazán/CHP), valamint a közvetlen technológiaitüzelőanyag-felhasználás. E folyamat részét nem képező, más helyszíni tevékenységek, például fűrésztelepi tevékenységek, famegmunkálási tevékenységek, vegyi anyagok eladásra történő gyártása, hulladékkezelés (helyszíni hulladékkezelés a létesítményen kívüli kezelés helyett (szárítás, pelletálás, hamvasztás, hulladéklerakás), PCC (lecsapatott kalcium-karbonát) gyártása, szagos gázok kezelése és a távfűtés nem tartoznak bele. A nagytekercs késztermékekké történő átalakítása nem része e termék-referenciaértéknek.

    0,334”;

    g)

    a nyersszódára vonatkozó utolsó sor helyébe a következő szöveg lép:

    „Nyersszóda

    Teljes bruttó nátrium-karbonát-termelés nyersszóda-tonnában kifejezve, a kaprolaktám-előállítási rendszerben melléktermékként keletkező sűrű nyersszóda kivételével.

    A következő folyamategységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik: tengervizes tisztítás, mészkőkalcinálás és mésztejgyártás, szén-dioxid reaktorok, ammónia-abszorpció, NaHCO3-kicsapódás, NaHCO3-kristályok szűrése vagy kiválasztása az anyalúgból, NaHCO3 bomlása Na2CO3-á, ammónia-visszanyerés továbbá nyersszóda-sűrítés vagy sűrű nyersszóda gyártása.

    0,843”.

    2.

    A 2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)

    A termék-referenciaértékek és rendszerhatárok meghatározása, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó adatok gyűjtésével

    Referenciaként meghatározott termék

    Az érintett termékek meghatározása

    Az érintett folyamatok és kibocsátások meghatározása (rendszerhatárok)

    A referenciaértékek aktualizálásához alkalmazott éves csökkentési ráta meghatározásának kiindulási pontja (kibocsátási egység/t)

    Finomítói termékek

    Finomítói termékek keveréke, több mint 40 % könnyű termékkel (motorbenzin (benzin), beleértve a repülőgép-benzint, a benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyagokat valamint egyéb könnyű kőolajpárlatokat és készítményeiket; kerozin, beleértve a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagokat; és gázolajak) »CO2 súlyozott tonnában« (CWT) kifejezve. A termék-referenciaértékbe nem tartoznak bele az egyéb termékekkel rendelkező finomítók.

    Beletartozik valamennyi olyan finomítói folyamat, amely megfelel valamelyik CWT-folyamategység meghatározásának, valamint a finomító határain belül működő, folyamathoz nem tartozó kisegítő létesítmények, például tartálymegtöltés, keverés, szennyvízkezelés stb. A fő finomítókban található kenőolaj- és bitumenfeldolgozó egységek szintén beszámítanak a finomító CWT-értékébe és a kibocsátási keretbe.

    A más ágazatokhoz, például a petrolkémiai ágazathoz tartozó technológiai egységek néha fizikai egységet alkotnak a finomítóval. Az ilyen technológiai egységekre és azok kibocsátásaira nem alkalmazandó a CWT-megközelítés.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,0295

    Elektromos ívkemencében előállított szénacél

    Kevesebb mint 8 % fém ötvözőelemet, valamint olyan mértékű szennyező anyagot tartalmazó acél, öntött másodlagos nyersacél tonnájában kifejezve, amely korlátozza azokat a felhasználásokat, ahol nem követelmény a kiemelkedő felületi minőség és feldolgozhatóság, illetve ha a fémötvözőelem-tartalomra, illetve az erős ötvözetű acélra vonatkozó acélminőségi kritériumok egyike sem teljesül.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki a forró fémre vonatkozó referenciaérték hatálya alá tartozó vasszivacsból előállított acélra.

    A következő folyamategységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik: elektromos ívkemence, másodlagos kohászat, öntés és vágás, égetés utáni egység, portalanítóegység, edényhevítő állások, öntőforma-hevítő állások, salakszárítás és salak-előhevítés.

    Az öntést követő folyamatok nem tartoznak bele.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,283

    Elektromos ívkemencében előállított, erős ötvözetű acél

    Legalább 8 % fém ötvözőelemet tartalmazó acél, illetve ahol követelmény a kiemelkedő felületi minőség és feldolgozhatóság. Öntött másodlagos nyersacél tonnájában kifejezve.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki a forró fémre vonatkozó referenciaérték hatálya alá tartozó vasszivacsból előállított acélra.

    A következő folyamategységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik: elektromos ívkemence, másodlagos kohászat, öntés és vágás, égetés utáni egység, portalanítóegység, edényhevítő állások, öntőforma-hevítő állások, lassú hűtőegység, salakszárítás és salak-előhevítés. Nem tartoznak bele a FeCr-átalakító egységek és az ipari gázok hűtőanyaggal történő tárolása.

    Az öntést követő folyamatok nem tartoznak bele.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,352

    Vasöntés

    Öntöttvas, a kész ötvözet, kéreggel rendelkező és folyékony öntésre kész vas tonnájában kifejezve.

    Az olvasztó-, öntő-, üregelőműhely és a folyamat lépcsőihez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    A »megmunkálás« folyamata olyan műveletekre utal, mint például az öntetcsiszolás, de nem tartozik bele az általános illesztés, a hőkezelés vagy a festés, amelyek kívül esnek a termék-referenciaérték rendszerhatárain.

    Adatgyűjtés céljából csak a rendszerhatárokon belüli öntési folyamatokhoz felhasznált villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,325

    Ásványgyapot

    Üveg, kőzet vagy salak felhasználásával előállított ásványgyapotból készült szigetelő termékek, hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelési alkalmazás céljára. Az ásványgyapot (értékesíthető termék) tonnájában kifejezve.

    Az olvasztás, szálhúzás és kötőanyag-injektálás, kezelés, szárítás és formázás gyártási lépcsőihez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,682

    Gipszkarton

    A referenciaérték kizárólag a gipszből/gipsz alapú összetételből készült, papírral/papírlemezzel (nem) bevont/megerősített kartonokra, lemezekre, panelekre, burkolólapokra és hasonló cikkekre terjed ki, a gipsszel agglomerált, díszített cikkek kivételével (gipszvakolat mint értékesíthető termék tonnájában).

    Ez a termék-referenciaérték a nagy sűrűségű préselt gipsz rostlemezekre nem terjed ki.

    Az őrlés, szárítás, égetés és lemezszárítás gyártási lépcsőihez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    Adatgyűjtés céljából csak a szárítási fázisban használt hőszivattyúk villamosenergia-fogyasztását kell figyelembe venni.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki a szárított szekunder gipsz köztes termék előállítására.

    0,131

    Korom

    Kemencekorom, kemencekorom-tonnában kifejezve, mint értékesíthető termék, 96 % feletti tisztasággal. Ez a referenciaérték nem terjed ki a gáz- és a lámpakorom-termékekre.

    A kemencekorom előállításához, megmunkálásához, csomagolásához és fáklyázásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    Azonban csak a legalább 2 MW névleges teljesítményű elektromos meghajtású eszközöket, például szivattyúkat és kompresszorokat kell figyelembe venni.

    1,954

    Ammónia

    Termelt tonnában kifejezett ammónia (NH3), 100 %-os tisztaságú.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki a klóralkáli-elektrolízissel vagy klorátgyártással előállított hidrogénből előállított ammóniára.

    Az ammónia és a köztes termék, a hidrogén gyártásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    Az egyéb köztes termékekből történő ammóniaelőállítás nem tartozik bele.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    1,619

    Gőzzel végzett krakkolás

    Magas értékű vegyi anyagok keveréke az acetilén, etilén, propilén, butadién, benzol és az ilyen anyagokat tartalmazó, a krakkolási üzemterületről exportált hidrogén tonnában mért teljes tömegében kifejezve, nem számítva a pótlólagos betáplálásból származó magas értékű vegyi anyagokat (hidrogén, etilén, egyéb magas értékű vegyi anyagok); a teljes termékkeverékben legalább 30 tömegszázalék etiléntartalommal, valamint a magas értékű vegyi anyagok, a fűtőgáz, butén és folyékony szénhidrogének legalább 50 tömegszázalékos össztartalmával.

    A következők előállításához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik: magas értékű vegyi anyagok tisztított termékként vagy köztes termékként a vonatkozó magas értékű vegyi anyag koncentrált tartalmával a legkisebb forgalmazható formában (nyers C4, nem hidrogénezett pirolízisbenzin); kivéve a C4-extrakciót (butadiénüzem), a C4-hidrogénezést, a pirolízisbenzin hidrogénnel való kezelését és aromások extrakcióját, valamint a napi működéshez kapcsolódó logisztikát/tárolást.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,702

    Aromás vegyületek

    Aromások keveréke CO2 súlyozott tonnában (CWT) kifejezve.

    A következő aromás alegységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik: pirolízisbenzint hidrogénnel kezelő egység, benzol-/toluol-/xilol- (BTX-) extrakció, TDP-, HDA-, xilol-izomerizáció, P-xilol egységek, kumolgyártás és ciklohexángyártás.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,0295

    Sztirol

    Sztirol monomer (vinilbenzol, CAS-szám: 100-42-5). A sztirol (értékesíthető termék) tonnájában kifejezve.

    A sztirol, valamint a köztes termék, az etilbenzol gyártásához (a sztirolgyártáshoz betáplált mennyiséggel) közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    A propilén-oxidot és sztirol monomereket egyaránt előállító létesítmények esetében a kizárólag a propilénnal és propilén-oxiddal végzett műveletekre szolgáló egységek nem tartoznak bele a referenciaértékbe, a megosztott létesítmények pedig a sztirol-monomer-termelés tonnában kifejezett mennyiségének arányában tartoznak bele.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,527

    Hidrogén

    Az érintett létesítményrészből exportált valamennyi hidrogén- és szénmonoxid-tartalmú termékmozgás összesítésén alapuló tiszta hidrogén, valamint a teljes tartalmazott hidrogénhez plusz szén-monoxidhoz képest legalább 60 térfogatszázalék hidrogént tartalmazó hidrogén–szén-monoxid keverékek a 100 %-os tisztaságú hidrogén mint értékesíthető termék tonnájában kifejezve.

    Az ammóniagyártáshoz használt hidrogénre nem ez a referenciaérték, hanem az ammónia-referenciaérték vonatkozik.

    Ez a referenciaérték nem terjed ki a klóralkáli-elektrolízissel vagy klorátgyártással előállított vagy a hidrogén gyártóüzemekből történő szállítására használt hidrogénhordozókból kémiai átalakítás útján felszabaduló hidrogénre.

    A hidrogén gyártásához, valamint a hidrogén és szén-monoxid szétválasztásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik. Ezek a következők közt helyezkednek el:

    a)

    a nyersanyag(ok) és – ha elkülönül(nek) – a tüzelőanyag(ok) belépési pontja(i);

    b)

    hidrogént és/vagy szén-monoxidot tartalmazó valamennyi termék kilépési pontjai;

    c)

    az import, illetve export hő belépési, illetve kilépési pontja(i).

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    8,85

    Szintézisgáz

    Az érintett létesítményrészből exportált valamennyi hidrogén- és szénmonoxid-tartalmú termékmozgás összesítésén alapuló, a teljes tartalmazott hidrogénhez plusz szén-monoxidhoz képest kevesebb mint 60 térfogatszázalék hidrogént tartalmazó hidrogén–szén-monoxid keverékek. A szintézisgáz tonnájában kifejezve, 47 térfogatszázalék hidrogénben feltüntetve, nettó értékesíthető termékként.

    A szintézisgáz gyártásához és a hidrogén és szén-monoxid szétválasztásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamatelem beletartozik. Ezek a következők közt helyezkednek el:

    a)

    a nyersanyag(ok) és – ha elkülönül(nek) – a tüzelőanyag(ok) belépési pontja(i);

    b)

    hidrogént és/vagy szén-monoxidot tartalmazó valamennyi termék kilépési pontjai;

    c)

    az import, illetve export hő belépési, illetve kilépési pontja(i).

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,242

    Etilénoxid/etilénglikolok

    Az etilénoxid/etilénglikol referenciaérték a következő termékekre terjed ki: etilénoxid (EO, nagy tisztaságú), monoetilén-glikol (MEG, standard kategória + rost kategória, nagy tisztaságú), dietilén-glikol (DEG), trietilén-glikol (TEG).

    A termékek összmennyiségét EO-egyenérték-tonnában (EOE) fejezik ki, amelynek meghatározása az adott glikol egy tömegegységében meglévő EO-mennyiségben (tömeg) történik.

    Az EO termelés, tisztítás és glikolszekció folyamategységeihez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

    Adatgyűjtés céljából a rendszerhatárokon belüli teljes villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni.

    0,512

    Egyéb hivatkozás feltüntetésének hiányában a termék-referenciaértékek minden esetben az előállított terméknek az eladható (nettó) termelésben kifejezett 1 tonnájára, és az érintett anyag 100 %-os tisztaságára vonatkoznak.

    Ahol előfordul fáklyázás, minden folyamat és kibocsátás meghatározásába (rendszerhatárok) beleszámítanak a fáklyák.”


    II. MELLÉKLET

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

    „III. MELLÉKLET

    A 15. cikk (8) bekezdésében és a 17. cikk f) pontjában említett egyes referenciaértékekhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint

    (1)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett finomítói termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet a különböző CWT-funkciók, azok meghatározása, a termelési volumen alapja, valamint a II. mellékletben felsorolt CWT-tényezők alapján kell meghatározni, az alábbi képlet szerint:

    Formula

    ahol:

    HALCWT

    :

    múltbeli tevékenységi szint CWT-ben kifejezve

    TPi,k

    :

    az i CWT-funkció termelési volumene az alapidőszak k évében

    CWTi

    :

    az i CWT-funkció CWT-tényezője

    TPAD,k

    :

    az »atmoszferikus nyers desztilláció« CWT-funkció termelési volumene, az alapidőszak k évében.

    (2)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett mész termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képlet szerint kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    HALlime,standard

    :

    a mésztermelés múltbeli tevékenységi szintje a szabványos tiszta mész tonnájában kifejezve

    mCaO,k

    :

    a termelt mész szabad CaO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve

    mMgO,k

    :

    a termelt mész szabad MgO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve

    HALlime,uncorrected,k

    :

    a mésztermelés kiigazítatlan múltbeli tevékenységi szintje az alapidőszak k évében, tonna mészben kifejezve.

    (3)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett dolomitmész termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képlet szerint kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    HALdolime,standard

    :

    a dolomitmész-termelés múltbeli tevékenységi szintje a szabványos tiszta dolomitmész tonnájában kifejezve

    mCaO,k

    :

    a termelt dolomitmész szabad CAO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve

    mMgO,k

    :

    a termelt dolomitmész szabad MgO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve

    HALdolime,uncorrected,k

    :

    a dolomitmész-termelés kiigazítatlan múltbeli tevékenységi szintje az alapidőszak k évében, tonna mészben kifejezve.

    (4)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett gőzzel végzett krakkolás termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képlet szerint kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    HALHVC,net

    :

    a pótlólagos betáplálásból termelt magas értékű vegyi anyagok nettó múltbeli tevékenységi szintje, magas értékű vegyi anyagok tonnájában kifejezve

    HALHVC,total,k

    :

    a magas értékű vegyi anyagok össztermelésének múltbeli tevékenységi szintje az alapidőszak k évében magas értékű vegyi anyagok tonnájában kifejezve

    HSFH,k

    :

    múltbeli pótlólagos hidrogénbetáplálás az alapidőszak k évében tonna hidrogénben kifejezve

    HSFE,k

    :

    múltbeli pótlólagos etilénbetáplálás az alapidőszak k évében tonna etilénben kifejezve

    HSFO,k

    :

    hidrogénen és etilénen kívüli más magas értékű vegyi anyagok múltbeli pótlólagos betáplálása az alapidőszak k évében magas értékű vegyi anyagok tonnájában kifejezve.

    (5)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett aromás termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet a különböző CWT-funkciók, azok meghatározása, a termelési volumen alapja, valamint a II. mellékletben felsorolt CWT-tényezők alapján kell meghatározni, az alábbi képlet szerint:

    Formula

    ahol:

    HALCWT

    :

    múltbeli tevékenységi szint CWT-ben kifejezve

    TPi,k

    :

    az i CWT-funkció termelési volumene az alapidőszak k évében

    CWTi

    :

    az i CWT-funkció CWT-tényezője.

    (6)   

    Hidrogén–szén-monoxid keverék előállításakor azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett hidrogén termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képlettel összhangban kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    HALH2

    :

    a hidrogéntermelés múltbeli tevékenységi szintje 100 % hidrogénre vonatkoztatva

    HALH2,act

    :

    tényleges hidrogéntermelés

    HALH2, WGS

    :

    a víz–gáz reakciót (WGS-reakció) leíró elmélet teljes mértékű lejátszódása esetében sztöchiometrikus aránnyal, a víz–gáz reakció tekintetében a HALCO, act x 0,071967 t H2/tCO képlettel kiszámított további hidrogéntermelés

    HALCO, act

    :

    tényleges szén-monoxid-termelés

    Emact

    :

    a hidrogéntermeléshez kapcsolódó tényleges kibocsátások

    EmWGS

    :

    a WGS-reakciót leíró elmélet teljes mértékű lejátszódásából származó hidrogéntermeléshez kapcsolódó további kibocsátások.

    A hidrogéntermeléshez kapcsolódó tényleges kibocsátásokat a következőképpen kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    Emact

    :

    a hidrogéntermeléshez kapcsolódó tényleges kibocsátások

    DirEmact

    :

    tényleges közvetlen kibocsátások a hőhöz kapcsolódó kibocsátások kivételével, a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítást, illetve a geológiai szén-dioxid-leválasztás és -tárolást megelőzően. A biomasszából származó kibocsátások esetében a kibocsátást a tényleges kibocsátás helyett a biomassza energiatartalmának és a földgáz kibocsátási tényezőjének szorzataként kell kiszámítani

    Heatexport,act

    :

    tényleges nettó hőexport

    BMheat

    :

    a mérhető hőre vonatkozó hő-referenciaérték értéke az adott kiosztási időszakban

    A víz–gáz reakciót leíró elmélet teljes mértékű lejátszódásából származó hidrogéntermeléshez kapcsolódó további kibocsátásokat a következőképpen kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    COWGS

    :

    a WGS-reakció révén CO2-vé való további elméleti átalakulást megelőzően termelt CO mennyisége

    MCO2

    :

    a CO2 molekulasúlya (44,01 g/mol)

    MCO

    :

    a CO molekulasúlya (28,01 g/mol)

    Heatexport,WGS

    :

    további nettó hőexport a víz–gáz reakciót leíró elmélet teljes mértékű lejátszódását követően, 99,5 %-os hővisszanyerést feltételezve, a WGS-reakció reakcióentalpiás értékének (–20,439 GJ/t megtermelt H2), a HALH2,WGS-nek és a 99,5 %-os hatásfokú hővisszanyerésnek a szorzataként kiszámítva

    BMheat

    :

    a mérhető hőre vonatkozó hő-referenciaérték értéke az adott kiosztási időszakban.

    (7)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett szintézisgáz termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képlettel összhangban kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    HALsyngas

    :

    a szintézisgáz-termelés múltbeli tevékenységi szintje 47 % hidrogénre vonatkoztatva

    VFH2,k

    :

    a múltbeli termelési mennyiség tiszta hidrogénfrakciója a hidrogén és a szén-monoxid teljes mennyiségéhez képest az alapidőszak k évében

    HALH2+CO,k

    :

    a múltbeli szintézisgáz-tartalomra vonatkoztatott szintézisgáz-termelés múltbeli tevékenységi szintje normál köbméter/évben kifejezve, 0 °C-ra és 101,325 kPa-ra vonatkoztatva az alapidőszak k évében.

    (8)   

    Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett etilénoxid/etilénglikol termék-referenciaérték alkalmazandó, az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képlet szerint kell meghatározni:

    Formula

    ahol:

    HALEO/EG

    :

    az etilénoxid-/etilénglikol-termelés múltbeli tevékenységi szintje az etilénoxid-egyenérték tonnájában kifejezve

    HALi,k

    :

    az i etilénoxid-/etilénglikol-össztermelés múltbeli tevékenységi szintje az alapidőszak k évében, tonnában kifejezve

    CFEOE,i

    :

    az i etilénoxid vagy etilénglikol átváltási tényezője az etilénoxid viszonylatában.

    Az alábbi átváltási tényezők alkalmazandók:

    Etilénoxid: 0,926

    Monoetilén-glikol: 0,717

    Dietilén-glikol: 1,174

    Trietilén-glikol: 1,429.


    III. MELLÉKLET

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

    1.

    Az 1.3. szakasz a következő ponttal egészül ki:

    „d)

    A 2003/87/EK irányelv I. melléklete szerinti összes releváns tevékenység teljes névleges bemenő hőteljesítménye.”

    2.

    Az 1.4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

    „1.4.

    A 22a. és a 22b. cikkben foglalt feltételhez kötöttségéről szóló rendelkezések végrehajtása

    Ez a rész legalább a következő adatokat tartalmazza:

    a)

    Kiadtak-e energetikai auditjelentést, vagy vezettek-e be tanúsított energiagazdálkodási rendszert a 2012/27/EU irányelv 8. cikke alapján a létesítményre vonatkozóan;

    b)

    Vannak-e még megvalósításra váró, a 2012/27/EU irányelv 8. cikke szerinti energetikai auditjelentésben, illetve tanúsított energiagazdálkodási rendszerben megfogalmazott ajánlások;

    c)

    A létesítmény távfűtési létesítmény-e, amely a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdése értelmében további ingyenes kiosztásra jogosult, és üzemeltetőjének szándékában áll-e további ingyenes kiosztást kérelmezni;

    d)

    Valamennyi termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében az, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintek 2016-ban és 2017-ben meghaladták-e az érintett termék-referenciaértékekre vonatkozó kibocsátási szintek 80. percentilisét;

    e)

    Adott esetben benyújtottak-e az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek megfelelő klímasemlegességi tervet;

    f)

    Részletes információk az ingyenes kiosztás 22a. és 22b. cikk szerinti feltételeinek teljesítéséről.”

    3.

    A 2.3. szakasz a következőképpen módosul:

    a)

    az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    A létesítményben felhasznált, tüzelőanyagokból és anyagokból (például kémiai reakciókból származó exoterm hőből) származó teljes energiabevitel mennyisége;”

    b)

    az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „f)

    A tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészekhez rendelt, tüzelőanyagokból származó energiabevitel mennyisége (a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitett és a CO2-kibocsátás-áthelyezéssel nem érintett tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében külön-külön kell jelenteni), valamint az egyes mennyiségekre vonatkozóan az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállításához felhasznált mennyiség;”

    c)

    a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „g)

    A mérhető hő előállításához felhasznált tüzelőanyag- és villamosenergia-bevitel mennyisége;”

    d)

    a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „j)

    Az EU ETS hatálya alá nem tartozó, vagy az EU ETS hatálya alá kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítményekből és entitásokból importált mérhető hő nettó mennyisége;”

    e)

    az n) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „n)

    Az EU ETS hatálya alá nem tartozó, vagy az EU ETS hatálya alá kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítményekbe vagy entitásokba exportált mérhető hő nettó mennyisége;”

    f)

    a p) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „p)

    A hő-referenciaérték szerinti létesítményrészekhez rendelhető mérhető hő nettó mennyisége (a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitett és a CO2-kibocsátás-áthelyezéssel nem érintett hő-referenciaérték szerinti, illetve távfűtés-létesítményrészek esetében külön-külön kell jelenteni), valamint az egyes mennyiségekre vonatkozóan az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállításához felhasznált mennyiség;”.

    4.

    A 2.4. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    Tüzelőanyagokból, villamos energiából és anyagokból (például kémiai reakciókból származó exoterm hőből) származó energiabevitel mennyisége, beleértve a vonatkozó kibocsátási tényezőt is a következők tekintetében:

    minden termék-referenciaérték szerinti létesítményrész,

    minden hő-referenciaérték szerinti és távfűtés-létesítményrész,

    minden tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész;”.

    5.

    A 2.5. szakasz a következőképpen módosul:

    a)

    az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „f)

    Az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek villamosenergia-fogyasztása esetében a rendszerhatárokon belül fogyasztott villamos energia mennyisége.”;

    b)

    az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „Az a)–d) pontról csak a villamos energiát termelő létesítményekben kell jelentést tenni.”

    6.

    A 2.6. szakasz a következőképpen módosul:

    a)

    az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    az EU ETS hatálya alá nem tartozó entitásokból vagy folyamatokból, vagy az EU ETS hatálya alá kizárólag a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában tartozó létesítményekből a létesítményrészhez rendelt importált mérhető hő mennyisége;”

    b)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

    „bb)

    Adott esetben minden egyes létesítményrész esetében az annak határain belül előállított áruk jegyzéke, beleértve azok KN-kódját és a termelés mennyiségét;”

    c)

    a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „c)

    A b) ponttól eltérve, a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitett hő-referenciaérték szerinti létesítményrész tekintetében a mérhető hőnek az EU ETS hatálya alá nem tartozó létesítményekbe vagy entitásokba való exportálása esetén a szóban forgó létesítmények vagy entitások NACE-4 kódjai (NACE Rev. 2.), valamint az e létesítmények vagy entitások által előállított áruk KN-kódja;”.

    7.

    A 2.7. szakasz a következőképpen módosul:

    a)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

    „bb)

    Adott esetben minden egyes létesítményrész esetében az annak határain belül előállított áruk jegyzéke, beleértve azok KN-kódját;”

    b)

    a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „d)

    A termék-referenciaérték szerinti létesítményrészekhez tartozó köztes termékek megnevezése és exportált vagy importált mennyisége;”

    c)

    a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „h)

    Ha alkalmazható, a szintézisgáz termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek esetében a hidrogéntartalomra vonatkoztatott hidrogén- vagy szintézisgáz-termelés normál köbméter/évben kifejezve, 0 °C-ra és 101,325 kPa-ra vonatkoztatva, valamint az éves termelési mennyiség tiszta hidrogénfrakciója a hidrogén és a szén-monoxid teljes mennyiségéhez képest;”.

    8.

    A 3.1. szakasz a következőképpen módosul:

    a)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

    „aa)

    Adott esetben minden egyes létesítményrész esetében az annak határain belül előállított áruk jegyzéke, beleértve azok KN-kódját;”

    b)

    az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „i)

    A rendszerhatárokon belül fogyasztott villamos energia mennyisége az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt referenciaértékek esetében;”

    c)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

    „p)

    Az előállított hidrogén és szén-monoxid mennyisége a hidrogénre vonatkozó termék-referenciaérték tekintetében.”

    9.

    A 3.2. szakasz a következő ponttal egészül ki:

    „aa)

    A hő-referenciaérték szerinti vagy távfűtés-létesítményrészekben villamos energiából előállított nettó mérhető hő mennyisége;”.


    IV. MELLÉKLET

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete a következőképpen módosul:

    1.

    Az 1. szakasz a következőképpen módosul:

    i.

    a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „d)

    Egy diagram, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

    a létesítmény műszaki elemei, a kibocsátó források, valamint a hőtermelő és hőfogyasztó egységek azonosítása,

    minden energia- és anyagáram, különös tekintettel a forrásanyagokra, a mérhető és nem mérhető hőre, adott esetben a villamos energiára, valamint a hulladékgázokra,

    a mérési pontok és a mérőeszközök,

    a létesítményrészek határai, beleértve a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitett ágazatokat és a más ágazatokat kiszolgáló létesítményrészek közötti határt, a NACE Rev. 2 vagy a PRODCOM alapján, valamint az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk és az egyéb áruk előállítását szolgáló létesítményrészek közötti határt, a KN-kódok alapján;”.

    2.

    A 2. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „a)

    Minden egyes létesítményrész esetében az előállított termékek és áruk nyomon követésére szolgáló eljárás és a vonatkozó PRODCOM-kódok és KN-kódok hivatkozása;”.


    V. MELLÉKLET

    Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete a következőképpen módosul:

    1.

    A 4.2. szakasz második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „Az illetékes hatóság akkor tekinti a költségeket észszerűtlennek, ha az üzemeltető költségbecslése meghaladja egy adott meghatározási módszer hasznát. Ennek érdekében a hasznot úgy kell kiszámítani, hogy a fejlesztési tényezőt össze kell szorozni a kibocsátási egységeknek az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 18. cikkének (1) bekezdésében említett referenciaárával, és a költségeknél adott esetben figyelembe kell venni a berendezések gazdasági élettartamán alapuló értékcsökkenési időszakot.

    (*1)  A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o.).” "

    2.

    A 9. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

    „9.

    A TERMÉKEK ÉS ÁRUK PRODCOM-KÓDJAINAK ÉS KN-KÓDJAINAK NYOMON KÖVETÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS

    Az adatoknak a létesítményrészekhez való helyes hozzárendelése céljából az üzemeltető nyilvántartást vezet a létesítményben előállított valamennyi termékről és áruról, valamint azok vonatkozó PRODCOM-kódjairól, a NACE Rev. 2 rendszer és a KN-kódok alapján. E lista alapján az üzemeltető:

    A termékeket és azok éves termelési adatait adott esetben hozzárendeli a termék-referenciaérték szerinti létesítményrészekhez, az I. melléklet fogalommeghatározásaival összhangban,

    Ezen információk figyelembevételével a bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokat és kibocsátásokat hozzárendeli egyrészről a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának kitett, másrészről az ilyen kockázattal nem érintett ágazatokhoz kapcsolódó létesítményrészekhez, a 10. cikknek megfelelően,

    Ezen információk figyelembevételével a bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokat és kibocsátásokat hozzárendeli az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk előállításához kapcsolódó létesítményrészekhez.

    E célból az üzemeltető létrehoz, dokumentál, végrehajt és fenntart egy olyan eljárást, amelynek segítségével rendszeresen ellenőrzi, hogy a létesítményben előállított termékek és áruk megfeleljenek a nyomonkövetési módszertani terv kialakításakor alkalmazott PRODCOM-kódoknak és KN-kódoknak. Ez az eljárás olyan előírásokat tartalmaz, melyek értelmében azonosítani kell azt, ha a létesítmény első alkalommal gyárt egy új terméket, az üzemeltetőnek meg kell határoznia az új termékre alkalmazandó PRODCOM-kódot, azt fel kell tüntetnie a termékek jegyzékén, valamint a termékhez kapcsolódó bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokat és kibocsátásokat hozzá kell rendelnie a megfelelő létesítményrészhez.”

    3.

    A 10. szakasz a következőképpen módosul:

    i.

    a 10.1.5. szakasz b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    „b)

    A hulladékgáz fogyasztásához rendelt bizonyos kibocsátási mennyiséget hozzá kell rendelni ahhoz a termék-referenciaérték szerinti, hő-referenciaérték szerinti, távfűtés vagy tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészhez, ahol az felhasználásra kerül. Ezt a mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy a hulladékgáz mennyiségét és fűtőértékét adott esetben meg kell szorozni a 2007/2008-tól a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdésében a referenciaértékek alapjául rögzített két év tekintetében releváns éves csökkentési ráta alapján meghatározott átmeneti hő- vagy tüzelőanyag-referenciaérték értékével.”;

    ii.

    a szöveg a következő szakaszokkal egészül ki:

    „10.1.6.

    A magas értékű vegyi anyagok előállításához kapcsolódó kibocsátás hozzárendelése a gőzzel végzett krakkolás referenciaértékéhez

    A 19. cikk szerinti kiosztási szabályokkal összhangban a hozzárendelt kibocsátásokból le kell vonni a hidrogén tonnájaként 1,78 tonna szén-dioxidnak és a pótlólag betáplált hidrogén múltbeli termelésének hidrogéntonnában kifejezett szorzatát, az etilén tonnájaként 0,24 tonna szén-dioxidnak és a pótlólag betáplált etilén múltbeli termelésének etiléntonnában kifejezett szorzatát, valamint a magas értékű vegyi anyagok tonnájaként 0,16 tonna szén-dioxidnak és a hidrogénen és etilénen kívüli egyéb, pótlólag betáplált magas értékű vegyi anyagok múltbeli termelésének magas értékű vegyianyag-tonnában kifejezett szorzatát.

    10.1.7.

    A hidrogénkibocsátás hozzárendelése a vinilklorid-referenciaértékhez

    A 20. cikk szerinti kiosztási szabályokkal összhangban a hozzárendelt kibocsátásokhoz hozzá kell adni az elégetett hidrogén terajoule-ban kifejezett mennyiségének és a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdésében a referenciaértékek alapjául rögzített vonatkozó két év alapján meghatározott átmeneti hő-referenciaérték értékének a szorzatát.

    10.1.8.

    A kibocsátás hozzárendelése a hidrogén-referenciaértékhez

    Amennyiben a végleges termékgáz tartalmaz szén-monoxidot (CO), a termékgázban lévő CO mennyiségének sztöchiometrikus egyenértékét CO2-re átszámítottnak kell tekinteni, és hozzá kell adni a hozzárendelt kibocsátásokhoz. Víz–gáz reakciót és 99,5 %-os hatásfokot feltételezve, a hozzárendelt kibocsátásokból le kell vonni az exoterm reakció nyomán visszanyerendő hő 1,47 GJ/t CO szerinti egyenértékének és a 2007/2008-től a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdésében a referenciaértékek alapjául rögzített két év tekintetében releváns éves csökkentési arány alapján meghatározott átmeneti hő-referenciaérték értékének a szorzatát. Ennek megfelelően a létesítményrész kibocsátásintenzitásának kiszámításakor a nevezőhöz hozzá kell adni azon hidrogénmennyiség sztöchiometrikus egyenértékét, amely megegyező CO-mennyiségből víz–gáz reakció nyomán keletkezne.”;

    iii.

    a 10.2. szakasz első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

    „e)

    a 10.1.6., a 10.1.7. és a 10.1.8. szakasszal összhangban meghatározott különleges referenciaértékekhez rendelhető kibocsátások, ha alkalmazandók.”


    (*1)  A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o.).” ”


    VI. MELLÉKLET

    „VIII. MELLÉKLET

    A jogosult tagállamok meghatározása a 22b. cikk (3) bekezdése alapján

    Egyes tagállamok létesítményei a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdése alapján a távfűtéshez kapcsolódóan további ingyenes kiosztásban részesülhetnek.

    1.   MÓDSZERTAN

    A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdése értelmében ahhoz, hogy a tagállamok a 22b. cikk (3) bekezdése alapján további ingyenes kiosztásra jogosultak legyenek, a 2014–2018-as évek átlaga tekintetében a következő feltételnek kell teljesülnie:

    Formula

    2.   JOGOSULT TAGÁLLAMOK

    Az 1. szakaszban leírt módszertan szerint a következő tagállamokban található létesítmények a 22b. cikk (3) bekezdése értelmében további ingyenes kiosztásban részesülhetnek:

    a)

    Bulgária,

    b)

    Csehország,

    c)

    Lettország,

    d)

    Lengyelország.


    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/873/oj

    ISSN 1977-0731 (electronic edition)


    Top