(1)

A Tanács 2014. július 31-én elfogadta az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendeletet (2).

(2)

A 833/2014/EU rendelet végrehajtja a 2014/512/KKBP tanácsi határozatban (3) előírt egyes intézkedéseket.

(3)

A Tanács 2024. február 12-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2024/577 határozatot.

(4)

Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24-én Ukrajnában folytatandó katonai műveletet jelentett be, és az orosz fegyveres erők provokáció nélküli és indokolatlan támadást indítottak Ukrajna ellen. Ez a katonai agresszió Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének kirívó megsértése, továbbá sérti az erőszak alkalmazásának az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát – amely a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya – és az ENSZ Alapokmányának egyéb elveit is.

(5)

Az ENSZ Közgyűlése a 2022. március 2-án elfogadott ES-11/1. sz. határozatában a leghatározottabban elítélte az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszióját, amely sérti az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését. Az ENSZ Közgyűlése a 2022. október 12-én elfogadott ES-11/4. sz. határozatában tudomásul vette az ENSZ főtitkárának 2022. szeptember 29-i nyilatkozatát, amelyben a főtitkár emlékeztetett arra, hogy egy állam területének egy másik állam általi, erőszakkal való fenyegetés nyomán vagy erőszak alkalmazásával történő annektálása sérti a Charta és a nemzetközi jog elveit, továbbá elítélte mind az Oroszországi Föderáció által Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli régiókban szervezett jogellenes „népszavazásokat”, mind pedig az azok megszervezését követően Ukrajna Doneck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiójának jogellenes annektálására irányuló kísérletet.

(6)

Az ENSZ Közgyűlése a 2022. november 15-i A/RES/ES-11/5. sz. határozatában súlyos aggodalmának adott hangot az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziója által okozott emberélet-veszteségek, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése, az infrastruktúra és a természeti erőforrások megsemmisülése, a köz- és magántulajdon elvesztése, valamint a gazdasági vészhelyzet miatt, és elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni a nemzetközi jog Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett mindennemű megsértéséért, beleértve az ENSZ Alapokmányát sértő agressziót, valamint a nemzetközi humanitárius jognak és az emberi jogok nemzetközi jogának mindennemű megsértésért, továbbá hogy az Oroszországi Föderációnak viselnie kell valamennyi nemzetközi jogot sértő cselekményének jogkövetkezményeit, beleértve az ilyen cselekmények által okozott sérelmek, köztük a károk megtérítését.

(7)

Az ENSZ Közgyűlése továbbá a 2023. február 23-i A/ES-11/L.7. sz. határozatában felszólított arra, hogy a fegyveres konfliktusban érintett felek teljes mértékben tartsák be a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, és haladéktalanul szüntessék meg az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadásokat, valamint a polgári létesítmények – többek között lakóépületek, iskolák és kórházak – elleni szándékos támadásokat.

(8)

A Nemzetközi Bíróság a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény szerinti népirtásra vonatkozó állítások (Ukrajna kontra Oroszországi Föderáció) ügyben a 2022. március 16-i ideiglenes intézkedésekről szóló, kötelező erejű végzésében úgy ítélte meg (a végzés 60. bekezdésében), hogy „Ukrajnának egyértelmű joga van ahhoz, hogy ne képezze az Oroszországi Föderáció által végrehajtott katonai műveletek tárgyát”, valamint (a végzés 74. bekezdésében) hogy ezen jogának megsértése „helyrehozhatatlan kárt okozhat”. Hozzátette, hogy minden katonai művelet elkerülhetetlenül emberélet-veszteséget, szellemi és testi sérülést, valamint vagyoni és környezeti kárt okoz, különösen, ha olyan mértékű, mint az Oroszországi Föderáció által Ukrajna területén végrehajtott katonai művelet (4). A Nemzetközi Bíróság felszólította az Oroszországi Föderációt, hogy függessze fel az Ukrajna területén 2022. február 24-én általa megkezdett katonai műveleteket.

(9)

Az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i következtetéseiben ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és újólag megerősítette, hogy az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben.

(10)

A közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseivel összhangban az említett támogatás magában foglalja az ember által okozott – így az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajnát és lakosságát sújtó – katasztrófákkal szembesülő lakosság, országok és megsegítését is.

(11)

Tekintettel a helyzet súlyosságára, és válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, és mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményei továbbra is sértik a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályait – különösen az erőszak alkalmazásának az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát – vagy a nemzetközi humanitárius jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályait, helyénvaló fenntartani az Unió által bevezetett valamennyi intézkedést. Helyénvaló emellett kiegészítő rendkívüli intézkedéseket hozni Ukrajna támogatása, valamint annak helyreállítása és újjáépítése támogatásának céljából, összhangban a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseivel, különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek – többek között a nemzetközi humanitárius jog elveinek – megszilárdításával és erősítésével, a béke megőrzésével, a konfliktusok kialakulásának megelőzésével, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésével, továbbá az ember által okozott katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésével.

(12)

A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2022/335 határozatot (5), amely megtiltotta az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyleteket, ideértve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel folytatott ügyleteket. A Tanács 2022. március 9-én elfogadta a (KKBP) 2022/395 határozatot (6), hogy ilyen tilalmat vezessen be az orosz Nemzeti Befektetési Alapra (National Wealth Fund) vonatkozóan. A tilalmat a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdése állapítja meg, és azt a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdése is tartalmazza. Az említett tilalmak következtében a tagállamok pénzügyi intézményei által tartott releváns pénzeszközök „immobilizáltak”.

(13)

Amint azt az Európai Tanács 2023. október 26–27-i ülésének következtetései is hangsúlyozzák, határozott, a partnerekkel koordinált módon tett előrelépésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy a közvetlenül az Oroszország immobilizált vagyoni eszközeiből származó, magánfelek által birtokolt valamennyi rendkívüli bevételt hogyan lehetne Ukrajna, valamint annak helyreállítása és újjáépítése támogatására átirányítani, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, valamint az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Következtetéseiben az Európai Tanács felszólította az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (a továbbiakban: a főképviselő) és a Bizottságot a munka javaslatok benyújtása céljából történő felgyorsítására.

(14)

Ami a partnerekkel való koordinációt illeti, a G7-ek vezetői a 2023. december 6-i nyilatkozatukban újólag megerősítették, hogy határozott előrelépésre van szükség ahhoz, hogy a közvetlenül az Oroszország immobilizált állami vagyoni eszközeiből származó, magánfelek által birtokolt rendkívüli bevételeket átirányítsák Ukrajna támogatására, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően és az alkalmazandó joggal összhangban.

(15)

Ezzel összefüggésben a Tanács elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2024/577 határozatot, hogy bizonyos szempontokból pontosítsa az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyletek tilalmát, valamint hogy további intézkedéseket vezessen be.

(16)

A (KKBP) 2024/577 határozat pontosítja azt, hogy az Orosz Központi Bank pénzeszközeihez és tartalékaihoz kapcsolódó, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, például az orosz Nemzeti Befektetési Alap, pénzeszközeihez és tartalékaihoz kapcsolódó mérlegtechnikai ügyletek nem tartoznak a 2022. február 28. óta alkalmazandó ügyleti tilalom hatálya alá. A továbbra is engedélyezett mérlegtechnikai ügyletek különösen – az immobilizált kamatszelvény- vagy osztalékkifizetések és visszafizetések, valamint a lejáró betétek miatt – felhalmozódó készpénzegyenlegek újbóli befektetéséhez kapcsolódnak a prudens befektetési politikával összhangban, az alkalmazandó szabályozási követelményeknek megfelelően.

(17)

Az egyéb ügyletek, különösen az Orosz Központi Bank részére vagy javára, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, például az orosz Nemzeti Befektetési Alap, részére vagy javára történő közvetlen vagy közvetett transzferek továbbra is tilosak.

(18)

Az ilyen egyéb ügyletek tilalma a készpénzegyenlegek rendkívüli és váratlan felhalmozódását eredményezi a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében vett központi értéktárak mérlegében, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pénzügyi eszközök kiegyenlítésében és azokhoz kapcsolódóan a központi számlavezetésben az Unión belül. Az említett felhalmozódás annak tudható be, hogy az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, például az orosz Nemzeti Befektetési Alap, pénzeszközei és tartalékai immobilizáltak, mivel tilos az Orosz Központi Banknak és az említett személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a tőkeösszegek és kamatok, kamatszelvények, osztalékok vagy értékpapírokkal kapcsolatos egyéb bevételek kifizetése.

(19)

A központi értéktárak olyan sajátos helyzetben vannak, amely különbözik más pénzügyi intézmények helyzetétől, mivel a központi értéktárak ügyfeleinek készpénzegyenlegét általában az egyes napok vége előtt elutalják a központi értéktárból, és az jellemzően nem generál hozamot az ügyfelek számára. A központi értéktáraknak prudens módon kell kezelniük azokat az általuk tartott készpénzegyenlegeket, amelyeket az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, például az orosz Nemzeti Befektetési Alap, pénzeszközeivel kapcsolatban halmozódnak fel a korlátozó intézkedések következtében. Ennek eredményeként váratlan és rendkívüli bevételek keletkeznek.

(20)

Az e rendelet hatálya alá tartozó váratlan és rendkívüli bevételeket az alkalmazandó szabályok szerint nem kell az Orosz Központi Bank rendelkezésére bocsátani, még az ügyleti tilalom megszüntetését követően sem. Azok így nem minősülnek állami pénzeszközöknek. Ezért az állami pénzeszközöket védő szabályok e bevételekre nem alkalmazandók.

(21)

Továbbá, mivel ezek a váratlan és rendkívüli bevételek szükségszerűen a korlátozó intézkedések – különösen a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében megállapított tilalom – végrehajtásából származnak, a központi értéktárak nem várhatják el, hogy azokból jogosulatlan és nem szándékolt gazdasági előnyhöz jussanak. A közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseinek – különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elvei, többek között a nemzetközi humanitárius jog elvei megszilárdításának és erősítésének, a béke megőrzésének, a konfliktusok kialakulása megelőzésének, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésének, valamint az ember által okozott katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésének – megvalósítására irányuló jogszerű cél alapján ezért helyénvaló és szükséges biztosítani, hogy a központi értéktárak azon váratlan és rendkívüli nyeresége, amely az e rendelet hatálybalépése és az Orosz Központi Bank pénzeszközeire és tartalékaira vonatkozó ideiglenes korlátozó intézkedések majdani megszüntetésének időpontja közötti időszakban halmozódik fel, Ukrajna javát szolgálja. Továbbá az e rendelet szerinti intézkedések nem rónak túlzott terhet a központi értéktárakra. Az intézkedések ezért teljes mértékben tiszteletben tartják az Alapjogi Chartában, különösen az annak 17. és 52. cikkében elismert alapvető jogokat és szabadságokat, mivel indokoltak és arányosak a kitűzött célokkal.

(22)

A (KKBP) 2024/577 határozat ezért – a nemzetközi és az uniós joggal teljes összhangban –kiegészítő intézkedéseket vezetett be az említett váratlan és rendkívüli bevételekre és nettó nyereségekre vonatkozóan. E rendeletnek tükröznie kell az említett kiegészítő intézkedéseket. A jogbiztonság elvével összhangban ezeket a kiegészítő intézkedéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. A kiegészítő intézkedéseknek végső soron Ukrajna támogatására, valamint annak helyreállítására és újjáépítésére kell irányulniuk, különösen a Bizottság által javasolt jövőbeli Ukrajna-eszközön (8) keresztül, annak és a 833/2014/EU rendeletnek a célkitűzéseivel összhangban, továbbá a korlátozó intézkedések céljával és az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának célkitűzéseivel, többek között különösen a béke megőrzésének, a konfliktusok kialakulása megelőzésének, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésének, valamint az ember által okozott – így az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajnát és lakosságát sújtó – katasztrófákkal szembesülő lakosság, országok és régiók megsegítésének céljával összhangban.

(23)

Az ilyen kiegészítő intézkedések bevezetése nem lenne indokolt azon központi értéktárakkal szemben, amelyek csak nagyon kis összegeket tartanak az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, például az orosz Nemzeti Befektetési Alap, pénzeszközeiből és tartalékaiból. A beszedhető nagyon kis összegekre tekintettel ez aránytalan adminisztratív terhet róna az említett központi értéktárakra. A kiegészítő intézkedéseket ezért csak az 1 millió EUR-t meghaladó összértékű ilyen tartalékokat és pénzeszközöket birtokló központi értéktárakra kell alkalmazni.

(24)

Első lépésként az említett központi értéktáraknak az ilyen rendkívüli készpénzegyenlegeket, amelyek az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak immobilizációja következtében halmozódnak fel, más tevékenységeiktől elkülönítve kell elszámolniuk és kezelniük, és a keletkező bevételeket is el kell különíteniük.

(25)

A központi értéktárak számára továbbá meg kell tiltani, hogy a nemzeti joggal összhangban, a társasági adónak az érintett tagállam általános adózási szabályai szerinti levonását követően meghatározott nettó nyereségüket akár osztalékfizetés útján, akár bármilyen más formában a részvényesek vagy harmadik felek rendelkezésére bocsássák. A (26) preambulumbekezdésben említett tanácsi határozatig – figyelembe véve az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak tartásával kapcsolatos kockázatokat és költségeket – minden központi értéktár kérheti a felügyeleti hatóságát, hogy a jogszabályban előírt tőke- és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelés figyelembevételével engedélyezze az említett nettó nyereség egy részének felszabadítását.

(26)

Második lépésként lehetővé kell tenni, hogy a Tanács meghatározza, hogy az említett nettó nyereséget miként kell – az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, valamint az uniós és a nemzetközi joggal összhangban, a partnerekkel koordinált módon – Ukrajna, valamint annak helyreállításának és újjáépítésének támogatására fordítani. Ezzel összefüggésben a Tanácsnak azt az összeget is meg kell határoznia, amelyet a központi értéktárak a jogszabályban előírt tőke- és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelés figyelembevételével, és az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak tartásával kapcsolatos kockázatokat és költségeket figyelembe véve ideiglenesen megtarthatnak az említett nettó nyereségből. E célból a főképviselőnek és a Bizottságnak kellő időben javaslatot kell tennie az Ukrajnát támogató uniós intézkedések kiegészítésére. Az említett javaslat előkészítése során a főképviselő és a Bizottság tekintetében elvárt, hogy konzultáljanak az érintett érdekelt felekkel, különösen az Európai Központi Bankkal.

(27)

A központi értéktáraknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaiknak az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, például az orosz Nemzeti Befektetési Alap, pénzeszközeinek és tartalékainak immobilizációja következtében felhalmozódó készpénzegyenlegek és nettó nyereség összegéről, valamint az ennek alapján keletkezett bevételek teljes összegéről.

(28)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján rendeleteket fogadjon el, amelyekben meghatározza a központi értéktárak jelentéstételére vonatkozó konkrét szabályokat. A Bizottságnak e célból konzultálnia kell a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal.

(29)

Az említett intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak. Ennélfogva – különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – uniós szintű szabályozás szükséges.

(30)

A 833/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,