(1)

A Tanács az (EU) 2022/2349 határozat (1) útján felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen az Európa Tanácsnak a mesterséges intelligenciáról, valamint az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményéről. A tárgyalások 2024. május 17-én sikeresen lezárultak a mesterséges intelligenciáról, valamint az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) parafálásával és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága általi elfogadásával.

(2)

Az egyezmény meghatározza azokat az általános elveket és kötelezettségeket, amelyeket az egyezmény részes feleinek be kell tartaniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét a mesterségesintelligencia-rendszerek (a továbbiakban: az MI-rendszerek) életciklusán belüli tevékenységekkel kapcsolatban.

(3)

2024. június 13-án az Európai Parlament és a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. és 114. cikke alapján – elfogadta az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2), amely általánosságban teljes mértékű harmonizáción alapuló harmonizált szabályokat tartalmaz, amelyek az MI-rendszerek Unióban történő forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkoznak. Az említett szabályok a tagállamokban közvetlenül alkalmazandók, kivéve, ha az említett rendelet kifejezetten másként rendelkezik. Az egyezményt az Unióban kizárólag az (EU) 2024/1689 rendelet és adott esetben más releváns uniós vívmányok révén kell végrehajtani.

(4)

Az MI-rendszerek életciklusán belüli olyan tevékenységek, amelyek nemzetbiztonsági érdekek védelméhez kapcsolódnak, nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. Az (EU) 2024/1689 rendelet, amely az egyezményt végrehajtó fő uniós jogi aktus lesz, szintén kizárja hatálya alól a – módosítással vagy anélkül – kizárólag nemzetbiztonsági célokra forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt MI-rendszereket, valamint az Unióban kizárólag ilyen célokra használt MI-rendszerek kimenetét, függetlenül az e tevékenységeket végző szervezet típusától. A nemzetbiztonság emellett az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint változatlanul az egyes tagállamok kizárólagos felelőssége. Következésképpen az egyezmény által létrehozott Részes Felek Konferenciáján kifejezésre juttatandó uniós álláspontnak tiszteletben kell tartania a fent megállapított határokat. Így különösen a Bizottságnak tartózkodnia kell attól, hogy a Részes Felek Konferenciájának ülésein az MI-rendszerek életciklusán belüli, a nemzetbiztonsági érdekek védelmével kapcsolatos tevékenységekről tárgyaljon vagy azokkal kapcsolatban állást foglaljon.

(5)

Tekintettel arra, hogy az egyezmény személyi és tárgyi hatálya, valamint anyagi jogi rendelkezései nagy mértékben megegyeznek az (EU) 2024/1689 rendeletével, amelyet más releváns uniós vívmányok egészítenek ki, az egyezmény megkötése érinthet közös uniós szabályokat, vagy megváltoztathatja azok alkalmazási körét az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében. Az ilyen egyéb releváns uniós vívmányok közé tartoznak az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogok végrehajtására irányuló jogi aktusok, például a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó uniós jogszabályok, ideértve a 2000/43/EK (3) és a 2000/78/EK tanácsi irányelvet (4), a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós vívmányok, beleértve az (EU) 2016/679 (5) és az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6), amelyek célja olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, valamint az információk megismeréséhez és közléséhez való jogot; a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló (EU) 2024/900 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) és a termékbiztonsági jogszabályok és a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó jogszabályok, többek között a 85/374/EGK tanácsi irányelv (8). Az Unió ezért kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik az egyezmény aláírására. Következésképpen csak az Unió válhat az egyezmény részes felévé, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére.

(6)

A Részes Felek Konferenciája fontos szerepet fog játszani az egyezmény hatékony végrehajtásában, többek között azáltal, hogy konkrét ajánlásokat tesz az egyezmény értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan. A Részes Felek Konferenciája mérlegelni fogja az egyezmény lehetséges módosításait is. Az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének megfelelően a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján határozatokat kell elfogadnia a Részes Felek Konferenciáján az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az említett szervnek joghatással bíró jogi aktusokat kell elfogadnia, ideértve különösen a Részes Felek Konferenciájának eljárási szabályzatát. Az említett eljárási szabályzatról folyó tárgyalás során, amelyet az egyezmény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül konszenzussal kell elfogadni, az Unió arra fog törekedni, hogy a tagállamok számát tükröző 27 szavazat kerüljön a számára kiosztásra. Amennyiben az Unió számára 27 szavazat kerül kiosztásra, az Uniót képviselő Bizottságnak megerősített koordinációt kell biztosítania a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Részes Felek Konferenciája előtt egységes álláspontokat képviselhessen, és az Unió nevében gyakorolhassa szavazati jogát. Az ilyen megerősített koordináció különösen releváns tekintettel arra, hogy valamennyi tagállam az Európa Tanácsnak is tagja, továbbá tekintettel a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő jellegére, valamint arra, hogy e területen koherens, globálisan alkalmazandó keretrendszerre van szükség. A megerősített koordináció biztosítása érdekében a Tanácsot be kell vonni minden álláspont kialakításába, függetlenül azok jellegétől, többek között az EUSZ 16. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadottakéba. Amennyiben az Unió minden erőfeszítése ellenére nem képes elérni a 27 szavazat előirányzását, akkor annak biztosítása érdekében, hogy az Unió az Európa Tanácsban betöltött súlyát tükröző és az érdekei megfelelő védelmét lehetővé tevő számú szavazattal rendelkezzen, a Bizottságnak javaslatot kell tennie arra, hogy a tagállamok az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdése alapján és az Unió kizárólagos hatáskörének teljeskörű tiszteletben tartása mellett felhatalmazást kapjanak arra, hogy az Unió mellett csatlakozzanak az egyezményhez.

(7)

A Bizottság fel fog kérni minden tagállamot arra, hogy egy képviselője a Bizottság képviseletének kíséreteként, az uniós küldöttség részeként vegyen részt a Részes Felek Konferenciájának ülésein. A lojális együttműködés elvét tiszteletben kell tartani.

(8)

Bármely egyéb olyan megállapodás tekintetében, amelynek megkötésére a jövőben az Európa Tanács égisze alatt vagy más nemzetközi fórumokon – többek között a mesterséges intelligencia területén – sor kerülhet, valamint az egyezmény bármely módosítása tekintetében a külső hatásköröknek az Unió és a tagállamok közötti megosztását minden egyes ilyen eszköz sajátosságaira figyelemmel kell értékelni. Rendkívül fontos, hogy az Unió és tagállamai továbbra is közvetlen és aktív szerepet játsszanak az Unió véleményének kifejezésre juttatásában és érdekeinek megvédésében, mégpedig következetes és koordinált módon, a Szerződésekkel teljes összhangban.

(9)

A Szerződésekkel összhangban a Bizottságnak biztosítania kell az egyezmény aláírását, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére,