Choose the experimental features you want to try

32023R2124

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - EU - 2023/2124 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32023R2124

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2124 rendelete (2023. október 4.) a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről (átdolgozás)

PE/24/2023/REV/1

HL L, 2023/2124, 2023.10.12, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2124/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2124/oj

Date of document:: 04/10/2023; az aláírás napja
Date of effect:: 01/11/2023; hatálybalépés a közzététel napja +20 lásd cikk 142
Date of signature:: 04/10/2023
Date of end of validity:: No end date

Author:: Európai Parlament, Az Európai Unió Tanácsa
Form:: Rendelet

Procedure number:

2021/0248/COD

Link

European Parliament - Legislative observatory

Treaty:

Szerződés az Európai Unió működéséről

Legal basis:

12016E043 - P2

Proposal:

52021PC0434 Adopted on: 04/10/2023

Link

Select all documents mentioning this document

Modifies:

Relation	Act	From
Repeal	32011R1343	01/11/2023
Implicit repeal	32015R2102	01/11/2023
Implicit repeal	32019R0982	01/11/2023

Modified by:

Relation	Act	Comment	Subdivision concerned	From	To
Corrected by	32023R2124R(01)	(IT)

Subsequent related instruments:

Amendment proposed by 52024PC0183

Instruments cited:

EUROVOC descriptor:

Subject matter:

Halászati politika

Directory code:

04.10.10.00 Halászat / Közös halászati politika / Strukturális intézkedések
04.10.20.00 Halászat / Közös halászati politika / Piacszervezés

HTML

PDF - authentic OJ

e-signature

How to verify the authenticity of the Official Journal

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

Sorozat L

2023/2124

2023.10.12.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2124 RENDELETE

(2023. október 4.)

a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították (4). Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A közös halászati politika egyik, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott célkitűzése annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint, hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához.

(3)	Az Európai Közösség csatlakozott a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: GFCM-megállapodás) a 98/416/EK tanácsi határozat (6) értelmében.

(4)

A GFCM-megállapodás megfelelő keretet nyújt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger élő tengeri erőforrásai fenntarthatónak és az összeomlás alacsony kockázatával járónak tekintett fejlesztését, védelmét, az azokkal való észszerű gazdálkodást és azok legjobb felhasználását előmozdító többoldalú együttműködéshez.

(5)	Az Unió, valamint Bulgária, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Görögország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia szerződő felei a GFCM-megállapodásnak.

(6)

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (a továbbiakban: GFCM) által elfogadott ajánlások kötelezőek szerződő feleire nézve. Mivel az Unió a GFCM-megállapodás szerződő fele, az említett ajánlások az Unióra nézve kötelezőek, és ezért azokat végre kell hajtani az uniós jogban, kivéve, ha az utóbbi már lefedi a tartalmukat. Az Uniónak biztosítania kell, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek az uniós jog alapján alkalmazandó elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, egyenlő versenyfeltételeket előmozdítva az uniós piaci szereplők számára a harmadik országbeli piaci szereplőkkel szemben.

(7)

Az említett okokból, és mivel az ajánlások uniós jogban való végrehajtásához azok állandó jellege miatt szintén állandó jogi eszközre van szükség, helyénvaló, hogy az említett ajánlásokat – jogi egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosítva a GFCM-hez tartozó vizeken tevékenykedő uniós piaci szereplők számára – egyetlen jogalkotási aktussal, a további ajánlásokat pedig az említett aktus módosításai révén hajtsák végre.

(8)

Az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikkével összhangban az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak (a továbbiakban: EFCA) a Bizottság kérésére segítséget kell nyújtania az Unió és a tagállamok számára a harmadik országokkal és az olyan nemzetközi regionális halászati szervezetekkel fennálló kapcsolataik tekintetében, amelyeknek az Unió tagja. Az említett rendelettel összhangban amennyiben az Unió kötelezettségeinek végrehajtásához szükséges, az EFCA-nak a Bizottság kérésére nemzetközi ellenőrzési programok alapján össze kell hangolnia a tagállamok ellenőrzési tevékenységeit. Ezért helyénvaló olyan rendelkezéseket elfogadni, amelyek az EFCA-t – Bizottság általi kijelölése esetén – azon szervként szerepeltetik, amely az ellenőrzésre vonatkozó információkat, így például a tengeren végzett ellenőrzésekről szóló jelentéseket megkapja a tagállamoktól.

(9)

Az állománygazdálkodási intézkedéseknek és ajánlásoknak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulniuk. Az állománygazdálkodási intézkedések alapjául szolgáló szakvéleménynek a halászflotta kapacitására és tevékenységére, a kiaknázott erőforrások biológiai állapotára és a halászatok társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozó adatok tudományos felhasználásán kell alapulnia. Az említett adatokat időben kell összegyűjteni és benyújtani annak érdekében, hogy a GFCM alárendelt szervei elkészíthessék szakvéleményüket, amelyben figyelembe kell venni a biológiai, társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi szempontokat.

(10)	A GFCM 2005 óta tartott éves ülésszakai alkalmával a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászat egyes fajtái tekintetében számos ajánlást és határozatot fogadott el, amelyeket elsősorban az 1343/2011/EU rendelettel hajtott végre az uniós jogban.

(11)

2019. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a GFCM/33/2009/8. sz. ajánlás 13. rendelkezését és I. mellékletét módosító GFCM/43/2019/8. sz. ajánlást. Jóllehet az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (8) részben lefedi az utóbb említett ajánlás tartalmát, e rendeletnek végre kell hajtania az uniós jogban az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(12)

2019. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a vörös nemeskorall földközi-tengeri fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/4. sz. ajánlást, hatályon kívül helyezve a GFCM/35/2011/2. sz., a GFCM/36/2012/1. sz., a GFCM/40/2016/7. sz. és a GFCM/41/2017/5. sz. ajánlásokat. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(13)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a GFCM/36/2012/3. sz. ajánlást módosító, a GFCM alkalmazási területén a cápák és ráják védelmét szolgáló halászati állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/42/2018/2. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(14)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a GFCM/38/2014/1. sz. ajánlás helyébe lépő, az Adriai-tengeren a kis méretű nyílt vízi fajok állományait érintő, a 2019–2021-es időszakra vonatkozó további sürgősségi intézkedésekről szóló GFCM/42/2018/8. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(15)

Fontos megbecsülni adott esetben a GFCM-hez tartozó vizeken folytatott szabadidős horgászatból származó fogásokat annak a lehetővé tétele érdekében, hogy a halászati tudományos tanácsadó bizottság (a továbbiakban: a SAC) leíró jellegű információkat és tanácsokat szolgáltasson a szabadidős horgászatból származó fogások becslésére vonatkozóan.

(16)

A GFCM/37/2013/1. sz. és a GFCM/42/2018/8. sz. ajánlásban meghatározott GFCM intézkedések a fedélzeten tartásra és a kirakodásra vonatkozó tilalmat tartalmaznak, amelyet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésével összhangban végre kell hajtani az uniós jogban. A megfelelő végrehajtás céljából az ellenőrzésre, a nyomon követésre és a felügyeletre vonatkozóan nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyeket a Bizottságnak évente meg kell küldenie a GFCM titkárságának.

(17)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a GFCM/39/2015/2. sz. és a GFCM/40/2016/4. sz. ajánlásokat hatályon kívül helyező, a Tuniszi-csatorna tengerfenéki állományaira vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervet létrehozó GFCM/42/2018/5. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(18)

2019. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatát érintő többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(19)

2019. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a nagyszemű vörösdurbincs alborán-tengeri fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/2. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(20)

A Földközi-tengeren folytatott vegyes halászatban nem megengedhető, hogy egyes halászeszközök szelektivitása egy bizonyos szint alá menjen. A halászati erőkifejtés átfogó ellenőrzése és korlátozása mellett, azokon a területeken, ahol fontos halállományok kifejlett egyedei csoportosulnak, alapvető fontosságú korlátozni a halászati erőkifejtést annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szaporodás károsodása kockázatának olyan alacsony szinten tartását, amely lehetővé teszi az állományok fenntartható kiaknázását. Ajánlatos ezért a halászati erőkifejtést a SAC által vizsgált terület tekintetében először a korábbi szintekre korlátozni, majd pedig nem megengedni az említett szintek bárminemű növekedését.

(21)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren az európai angolnára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/42/2018/1. sz. ajánlást. Ez az ajánlás többéves állománygazdálkodási tervet állapít meg az európai angolna földközi-tengeri halászatára vonatkozóan, összhangban az elővigyázatossági megközelítéssel a halászati gazdálkodás vonatkozásában. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(22)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a Levantei-tengeren az óriásgarnélára és a vörösgarnélára irányuló, fenntartható vonóhálós halászatra vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/42/2018/3. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(23)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a Jón-tengeren az óriásgarnélára és a vörösgarnélára irányuló, fenntartható vonóhálós halászatra vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/42/2018/4. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(24)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren a kék tarisznyarákra vonatkozó regionális kutatási programról szóló GFCM/42/2018/7. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(25)

2018. évi ülésszakán a GFCM elfogadta az öblöscsiga fekete-tengeri halászatára vonatkozó regionális kutatási programról szóló GFCM/42/2018/9. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(26)

2019. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a nagy aranymakrahal földközi-tengeri, lehorgonyzott, halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő halászatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/43/2019/1. sz. ajánlást. Ez az ajánlás kiegészíti a nagy aranymakrahal halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő halászatára vonatkozó tilalmi időszak megállapításáról szóló GFCM/30/2006/2. sz. ajánlást és egy sor állománygazdálkodási intézkedést állapít meg a lehorgonyzott, halcsoportosulást előidéző eszközöknek a nagy aranymakrahal-állomány GFCM alkalmazási területén megvalósuló kiaknázása során történő használatára vonatkozóan. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(27)

2019. évi ülésszakán a GFCM elfogadta a Tuniszi-csatornában az óriásgarnélára és a vörösgarnélára irányuló, fenntartható vonóhálós halászatra vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/43/2019/6. sz. ajánlást. E rendelettel az uniós jogban végre kell hajtani az említett ajánlásban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(28)

A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a GFCM titkárságával való együttműködés és információcsere tekintetében, és a következők formátuma és továbbítása tekintetében: a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken folytatott halászati tevékenységekről szóló jelentés; az aranymakrahal-halászat tekintetében megállapított halászati tilalmi időszakban a rossz időjárás miatt elvesztett napok átvitelére vonatkozó kérelmek, valamint az ilyen átvitelről szóló jelentés; továbbá az aranymakrahal-halászatra vonatkozó adatgyűjtés keretében teendő jelentés. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(29)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is teljesítse a GFCM-megállapodás szerinti kötelezettségeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogban már végrehajtott, létező GFCM-intézkedések Unióra nézve kötelezővé vált azon módosításainak az uniós jogban való végrehajtása tekintetében, amelyek a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a GFCM-lajstromba való felvétele céljából a GFCM titkársága részére való továbbítására, a vörös nemeskorallra vonatkozó állományvédelmi intézkedésektől való eltérésekre; a vörös nemeskorallra vonatkozó állandó fogási dokumentációs rendszer (CDS) végrehajtására; a kikötő szerint illetékes állam által hozott intézkedésekre; a GFCM földrajzi alterületek táblázatára, térképére és földrajzi koordinátáira, a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett ellenőrzési eljárásokra és a GFCM statisztikai mátrixaira vonatkoznak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (a továbbiakban: GFCM) által meghatározott, a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó védelmi, állománygazdálkodási, kiaknázási, nyomonkövetési, forgalmazási és végrehajtási intézkedések Unió általi alkalmazásának szabályait állapítja meg.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az uniós halászhajók és a tagállamok állampolgárai által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott valamennyi kereskedelmi halászati és akvakultúra-tevékenységre, valamint – amennyiben e rendelet kifejezetten így rendelkezik – a szabadidős horgászati tevékenységekre alkalmazandó.

Ez a rendelet az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (11) sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – e rendelet nem alkalmazandó a kizárólag tudományos kutatási célú, a lobogó szerinti tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott olyan halászati műveletekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azokat a tagállamokat, amelyek vizein a kutatást végzik. A tudományos kutatások céljából halászati műveleteket folytató tagállamok az említett halászati műveletekből származó minden fogásról tájékoztatják a Bizottságot, azokat a tagállamokat, amelyek vizein a kutatást végzik, valamint a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1967/2006/EK rendelet 2. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (12) 4. cikkében, az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 2. cikkének 1–13. pontjában és az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 6. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokon túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület”: a GFCM-megállapodásban foglaltak szerint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger;

2.	„pufferterület”: a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területre való véletlen belépés megakadályozása érdekében az e terület körül fekvő övezet, amely növeli a környező területek védelmét;

3.	„halászati nap”: bármely olyan, 24 órából vagy annak egy részéből álló folyamatos időszak, amelynek során egy adott hajó a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen és a kikötőn kívül tartózkodik;

4.	„az adatgyűjtési referenciakeret (a továbbiakban: DCRF) kézikönyv”: a tudományos tanácsadó bizottság (a továbbiakban: SAC) által készített és a GFCM által jóváhagyott, a DCRF végrehajtásával kapcsolatos kézikönyv;

5.	„közös flottanyilvántartási szám (közös flottanyilvántartás a továbbiakban: CFR)”: az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendelet (15) 2. cikkének l. pontjában meghatározott közös flotta -nyilvántartási szám (a továbbiakban: CFR-szám);

6.	„élőtömeg”: a halászati műveletek befejezése után azonnal, napi halászati utak esetén pedig legkésőbb a kijelölt kirakodási ponton történő kirakodásuk előtt lemért friss fogások tömege;

7.	„vörösnemeskorall-zátony”: változó méretű terület, ahol a vörösnemeskorall-(Corallium rubrum) telepek viszonylag gyakoriak;

8.	„vörösnemeskorall-telep”: a vörös nemeskorall (Corallium rubrum) halászatában kiaknázott biológiai és több száz/több ezer vörösnemeskorall-polip által létrehozott genetikai egység, amely egy többágú fához hasonló alakot ölthet.

II. CÍM

BIZONYOS FAJOKAT ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, VÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. fejezet

Európai angolna

4. cikk

Hatály

Ez a fejezet az európai angolnára (Anguilla anguilla) irányuló valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó, nevezetesen a célzott, a véletlen halászatra és a szabadidős horgászatra a Földközi-tenger I. mellékletben meghatározott valamennyi tengervizében, ideértve az édesvizeket, valamint az átmeneti és a brakkvizeket is, mint például a lagúnák és a torkolatok.

5. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek

(1) Az európai angolna további védelme érdekében a tagállamok halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeket hozhatnak létre. Az említett területek elhelyezkedésének és határainak összhangban kell lenniük az európai angolna fő élőhelyeinek érintett tagállambeli eloszlásával.

(2) Az (1) bekezdésben említett területeken tilos az európai angolna halászata. A fenti területeken véletlenül kifogott példányokat a kifogást követően azonnal vissza kell engedni.

6. cikk

Technikai intézkedések

Az (EU) 2019/1241 rendelet sérelme nélkül a tagállamok által az 1100/2007/EK tanácsi rendelet (16) 2. cikke alapján elfogadott nemzeti állománygazdálkodási tervek és nemzeti állománygazdálkodási intézkedések technikai intézkedéseket állapítanak meg, például az engedélyezett halászeszközre és szembőségre vonatkozóan.

7. cikk

További intézkedések

(1) A tagállamok önkéntes intézkedéseket fogadhatnak el nemzeti állománygazdálkodási tervük vagy nemzeti állománygazdálkodási intézkedéseik kiegészítésére az 1100/2007/EK rendelet 2. cikkével összhangban, figyelembe véve többek között az európai angolna védettségi helyzetét vizeiken, az európai angolnára irányuló halászati tevékenységek hatását a vizeiken, továbbá az emberi beavatkozás okozta elhullás egyéb forrásait.

(2) A tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedéseket legkésőbb két héttel azok hatálybalépését követően közlik a Bizottsággal, és a Bizottság az említett intézkedéseket azok hatálybalépésétől számított egy hónapon belül továbbítja a GFCM titkárságának.

8. cikk

Az intézkedések végrehajtása

(1) A tagállamok legkésőbb egy hónappal a GFCM negyvenötödik ülésszaka előtt jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e fejezetben meghatározott intézkedések végrehajtásáról.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentést legkésőbb a GFCM negyvenötödik ülésszaka előtt továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jelentés a nemzeti gazdálkodási tervekben szereplő intézkedések és egyéb intézkedések hatására vonatkozó becslést is tartalmazhat.

9. cikk

Halászati engedély

(1) A tagállamok minden év június 10-ig megküldik a Bizottságnak az 1100/2007/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti, engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékét. A Bizottság az említett jegyzéket minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jegyzék bármely módosítását haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság az említett módosításokat késedelem nélkül megküldi a GFCM titkárságának.

10. cikk

Engedélyezett átmeneti és brakkvizek

(1) A tagállamok 2020. január 1-jéig összeállítják és naprakészen tartják az összes olyan engedélyezett átmeneti és brakkvíz – például lagúnák és torkolatok – jegyzékét, ahol az európai angolna kifogására hagyományos állandó, passzív halászeszközt helyeztek el.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jegyzéket minden év június 10-ig megküldik a Bizottságnak. A Bizottság az említett jegyzéket minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jegyzék bármely módosítását haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság az említett módosításokat késedelem nélkül közli a GFCM titkárságával.

11. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

(1) Az európai angolna kirakodása kizárólag az egyes tagállamok által erre a célra kijelölt kirakodási pontokon engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a kijelölt kirakodási pontoktól eltérő intézkedéseket is bevezethetnek, feltéve, hogy ezek az intézkedések hatékonyan hozzájárulnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat elleni küzdelemhez.

12. cikk

A fogások nyilvántartása

(1) Az európai angolna lehalászására engedéllyel rendelkező halászhajók halászainak vagy parancsnokainak – a fogás és a lehalászás élőtömegétől függetlenül – fogásaikat élőtömegben kell nyilvántartaniuk.

(2) Az olyan átmeneti és brakkvizek – például lagúnák és a torkolatok – esetében, ahol az európai angolna halászatát továbbra is hagyományos, állandó passzív halászeszközzel végzik, az engedéllyel rendelkező halászhajók halászainak vagy parancsnokainak fogásaikat élőtömegben kell nyilvántartaniuk.

(3) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének sérelme nélkül a hajók parancsnokai – függetlenül a lehalászás élőtömegétől – a naplóban rögzítik az európai angolna napi fogásait.

II. FEJEZET

Óriásgarnéla és vörösgarnéla

I. Szakasz

Levantei-tenger

13. cikk

Hatály

Ez a szakasz az óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnélára (Aristeus antennatus) irányuló, az I. melléklet szerinti 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterületen valamennyi vonóhálós halászati tevékenységre alkalmazandó.

14. cikk

Tudományos megfigyelés

A tagállamok évente biztosítják az e szakasz hatálya alá tartozó fajok állapotának megfelelő tudományos megfigyelését, lehetővé téve a SAC számára, hogy elkészítse szakvéleményét, amelyben figyelembe kell venni a biológiai, társadalmi-gazdasági és környezeti szempontokat.

15. cikk

Az engedéllyel rendelkező és aktív hajók jegyzéke

(1) A tagállamok minden év január 10-ig megküldik a Bizottságnak az adott évre vonatkozóan a 13. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó valamennyi halászhajó jegyzékét. A Bizottság az említett jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.

(2) Az (1) bekezdés alapján létrehozott jegyzékben nem szereplő halászhajó egyetlen halászati út során sem halászhat, nem tarthat a fedélzeten vagy nem rakodhat ki a 13. cikkben felsorolt fajokból a fogás teljes élőtömegének 3 %-át meghaladó mennyiséget.

(3) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékének bármilyen kiegészítéséről, abból való törlésről és/vagy annak módosításáról, amikor ilyen változás felmerül. A Bizottság az említett módosításokat késedelem nélkül továbbítja a GFCM titkárságának.

16. cikk

Halászati tevékenységek

A tagállamok minden év július 31-ig részletes jelentést küldenek a Bizottságnak az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató halászhajók előző évi halászati tevékenységéről. A Bizottság az említett jelentést minden év augusztus 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

1.	működési napok;

2.	működési terület;

3.	teljes fogás.

17. cikk

További területi vagy időbeli korlátozások

(1) A tagállamok a már meglévőkön túl további területi vagy időbeli korlátozásokat írhatnak elő, amelyek révén – a fiatal egyedek csoportosulási területeinek védelme érdekében – a halászati tevékenységek megtilthatók vagy korlátozhatók.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden ilyen további területi vagy időbeli korlátozásról, amint azokat megállapították. A Bizottság ezekről késedelem nélkül értesíti a GFCM titkárságát.

18. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése ellenére az engedéllyel rendelkező, e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató halászhajók halászai vagy parancsnokai – függetlenül a fogás élőtömegétől – bejelentik az óriásgarnéla és a vörösgarnéla összes fogását és járulékos fogását.

19. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

(1) A tagállamok kirakodási pontokat jelölnek ki, ahol az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajók kirakodására és átrakodására sor kerül. A tagállamok minden kijelölt kirakodási pont tekintetében meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket és helyeket.

(2) A tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt kirakodási pontoktól eltérő bármely helyen tilos az e szakasz hatálya alá tartozó fajok bármely mennyiségének halászhajókról történő ki- és átrakodása.

(3) A tagállamok a kijelölt kirakodási pontok jegyzékének bármely változását minden év november 15-ig közlik a Bizottsággal. A Bizottság az említett jegyzéket minden év november 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

20. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése ellenére minden 10 métert meghaladó teljes hosszúságú, az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajót hajómegfigyelési rendszerrel (a továbbiakban: VMS) kell felszerelni.

21. cikk

Napló

Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése ellenére az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, engedéllyel rendelkező halászhajók fedélzetén naplót kell tartani, amelyben e rendelet 18. cikkével összhangban – függetlenül a fogás élőtömegétől – rögzítik és bejelentik a napi óriásgarnéla- és vörösgarnéla-fogásokat.

II. Szakasz

Jón-tenger

22. cikk

Hatály

Ez a szakasz az óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnélára (Aristeus antennatus) irányuló, az I. melléklet szerinti 19, 20 és 21 földrajzi alterületen valamennyi vonóhálós halászati tevékenységre alkalmazandó.

23. cikk

Tudományos megfigyelés

24. cikk

Az engedéllyel rendelkező és aktív hajók jegyzéke

(1) A tagállamok minden év január 10-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az adott évre vonatkozóan a 22. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó valamennyi halászhajó jegyzékét. A Bizottság az említett jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.

(2) Az (1) bekezdésben említett jegyzékben nem szereplő halászhajó egyetlen halászati út során sem halászhat, nem tarthat a fedélzeten vagy nem rakodhat ki a 22. cikkben felsorolt fajokból a fogás teljes élőtömegének 3 %-át meghaladó mennyiséget.

25. cikk

Halászati tevékenységek

1.	működési napok;

2.	működési terület;

3.	teljes fogás.

26. cikk

További területi vagy időbeli korlátozások

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden ilyen további területi vagy időbeli korlátozásról, amint azokat megállapították. A Bizottság késedelem nélkül értesíti azokról a GFCM titkárságát.

27. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

28. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

(3) A tagállamok a kijelölt kirakodási pontok jegyzékének bármely változását minden év október 31-ig közlik a Bizottsággal. A Bizottság az említett jegyzéket minden év november 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

29. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése ellenére minden 10 métert meghaladó teljes hosszúságú, az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajót VMS-sel kell felszerelni.

30. cikk

Napló

Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése ellenére az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, engedéllyel rendelkező halászhajók fedélzetén naplót kell tartani, amelyben e rendelet 27. cikkével összhangban – függetlenül a fogás élőtömegétől – rögzítik és bejelentik a napi óriásgarnéla- és vörösgarnéla-fogásokat.

III. Szakasz

Tuniszi-csatorna

31. cikk

Hatály

Ez a szakasz az óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnélára (Aristeus antennatus) irányuló, az I. melléklet szerinti 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen valamennyi vonóhálós halászati tevékenységre alkalmazandó.

32. cikk

Flottakezelési intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy flottakapacitásukat az e szakasz hatálya alá tartozó fajok kiaknázására vonatkozóan a XII. melléklet A. táblázatában megállapított szinten tartják.

33. cikk

Tudományos megfigyelés

34. cikk

Az engedéllyel rendelkező és aktív hajók jegyzéke

(1) A tagállamok minden év június 10-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az adott évre vonatkozóan a 31. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó valamennyi halászhajó jegyzékét. A Bizottság az említett jegyzéket minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékének bármilyen kiegészítéséről, abból való törlésről és/vagy annak módosításáról, amikor ilyen változás merül fel. A Bizottság az említett módosításokat késedelem nélkül továbbítja a GFCM titkárságának.

35. cikk

Halászati tevékenységek

A tagállamok minden év november 15-ig részletes jelentést küldenek a Bizottságnak az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató halászhajók előző évi halászati tevékenységéről. A Bizottság az említett jelentést minden év november 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jelentés legalább a következőket tartalmazza:

1.	működési napok;

2.	működési terület;

3.	a 31. cikkben felsorolt kulcsfontosságú fajokból ejtett teljes fogás.

36. cikk

További területi vagy időbeli korlátozások

37. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

(1) A tagállamok kirakodási pontokat jelölnek ki, ahol az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajók kirakodására sor kerül.

(2) A tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt kirakodási pontoktól eltérő bármely helyen tilos a 31. cikkben felsorolt fajok bármely mennyiségének halászhajókról történő ki- és átrakodása.

(3) Az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató, engedéllyel rendelkező halászhajók halászai vagy parancsnokai – függetlenül a fogás élőtömegétől – kötelesek bejelenteni a 31. cikkben felsorolt fajok valamennyi fogását.

III. FEJEZET

A vörös nemeskorall védelme és fenntartható hasznosítása

38. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet a vörös nemeskorall (Corallium rubrum) begyűjtésére irányuló valamennyi kereskedelmi halászati tevékenységre alkalmazandó, az I. mellékletben meghatározottak szerint a Földközi-tenger valamennyi tengervizében.

(2) Szabadidős horgászat céljából tilos a vörös nemeskorall fogása és fedélzeten tartása, átrakodása vagy kirakodása.

(3) Ez a fejezet az 1967/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének, az (EU) 2019/1241 rendelet 7. cikkének, vagy a 92/43/EGK tanácsi irányelvből (17) fakadó bármilyen szigorúbb intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

39. cikk

Nemzeti állománygazdálkodási tervek

(1) A tagállamok nemzeti állománygazdálkodási terveket fogadnak el a vörös nemeskorallra vonatkozóan.

(2) A rendelkezésre álló tudományos információktól függően az állománygazdálkodásnak a vörösnemeskorall-zátony szintjén, a GFCM statisztikai négyszög szintjén vagy nemzeti szinten kell megvalósulnia. Minden nemzeti állománygazdálkodási tervnek legalább a 40., 41., 42., 44 – 50., 52., 53. és 56. cikkben felsorolt elemeket kell tartalmaznia.

(3) A tagállamok a vörös nemeskorallra vonatkozó nemzeti állománygazdálkodási terveiket azok elfogadásától számított 10 munkanapon belül nyújtják be a Bizottságnak, a Bizottság pedig azokat legkésőbb az elfogadásuktól számított 15 munkanapon belül továbbítja a GFCM titkárságának. A tagállamok haladéktalanul újra benyújtják a Bizottságnak a vörös nemeskorallra vonatkozó frissített nemzeti állománygazdálkodási tervüket. A Bizottság továbbítja a frissített nemzeti állománygazdálkodási tervet a GFCM titkárságának, különösen a vörös nemeskorall-zátonyokra vonatkozó új tilalmakra vagy új nyitásokra vonatkozó döntések esetén.

40. cikk

Halászeszközök és eszközök

A vörös nemeskorall begyűjtésének egyetlen megengedett eszköze az olyan kalapács, amelyet az illetékes nemzeti hatóság által engedélyezett vagy elismert halászok, vagy engedéllyel rendelkező hajók oxigénpalackos búvármerüléshez használnak. A begyűjtés során az engedéllyel rendelkező halásznak biztosítania kell, hogy a koralltelep alapja ne váljon le a talapzatról.

41. cikk

Minimális begyűjtési mélység

(1) Tilos a vörös nemeskorall begyűjtése 50 méternél kisebb mélységben.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából e rendelet 140. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke (1)–(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésétől való eltérések engedélyezése érdekében.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérés engedélyezése céljából az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó közös ajánlásokhoz a következőket kell csatolni:

a)	a nemzeti állománygazdálkodási keretre vonatkozó részletes információk;

b)	a tudományos vagy a technikai indokok;

c)	azon halászhajók jegyzéke, amelyek engedélyt kaptak a vörös nemeskorall 50 méternél kisebb mélységben történő begyűjtésére, vagy a vörös nemeskorallok ilyen begyűjtésére vonatkozó engedélyek száma; valamint

d)	a tengeren és szárazföldön földrajzi koordinátákkal meghatározott azon halászterületek jegyzéke, ahol az ilyen begyűjtést engedélyezik.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérések csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhetők:

a)	az ilyen eltéréseket állománygazdálkodási szabályok révén 2020. április 18-át megelőzően legalább öt éven keresztül folyamatosan végrehajtották; vagy

b)	új eltérés esetén a SAC-nak támogatnia kell azt, igazolva, hogy a kérelem összhangban van e fejezet célkitűzéseivel.

(5) A Bizottság tájékoztatja a GFCM titkárságát a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

42. cikk

Minimális állományvédelmi referenciaméret

(1) Tilos vörös nemeskorallt begyűjteni olyan vörös nemeskorall-telepekről, amelyek átmérője az alsó egy cm-en 7 mm-nél kevesebb, és az ilyen telepről származó vörös nemeskorallt tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, továbbá nyersanyagként eladásra kiállítani vagy kínálni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából e rendelet 140. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke (1)–(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – az (1) bekezdéstől eltérve – a méreten aluli (< 7 mm) vörösnemeskorall-telepek esetében az élőtömeg legfeljebb 10 %-áig terjedő tűréshatár engedélyezésére vonatkozóan.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérés céljából az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó közös ajánlásokhoz csatolni kell az említett eltérést alátámasztó tudományos vagy technikai indokokat.

(4) A Bizottság tájékoztatja a GFCM titkárságát a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

43. cikk

A begyűjtési és az erőkifejtési adatok továbbítása

A tagállamok minden év június 15-ig közlik a Bizottsággal az előző évben végzett begyűjtéseiket és erőkifejtéseiket. A Bizottság az említett adatokat minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

44. cikk

Fogási korlátok

(1) Minden tagállam egyedi napi és/vagy éves begyűjtési és/vagy halászati erőkifejtési korlátokból álló rendszert hozhat létre engedéllyel rendelkező halászai vagy engedéllyel rendelkező halászhajói tekintetében. Az ilyen korlátoknak összhangban kell állniuk a kiadott halászati engedélyek számával, valamint az érintett tagállamra vonatkozóan meghatározott éves begyűjtési korlátokkal és halászati erőkifejtési korlátokkal.

(2) Ha egy adott évben és egy megfelelően azonosított vörösnemeskorall-zátony szintjén, vagy megfelelően azonosított vörösnemeskorall-zátony hiányában a releváns GFCM statisztikai négyszög szintjén a 42. cikk szerint meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméret alatt begyűjtött telepek aránya:

a)	egy adott vörösnemeskorall-zátonyról egy adott évben begyűjtött teljes fogás kevesebb mint 10 %-a, a nemzeti állománygazdálkodási tervvel nem rendelkező tagállamok szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket hajtanak végre az érintett területen;

egy adott vörösnemeskorall-zátonyról egy adott évben begyűjtött teljes fogás több mint 10 %-a és kevesebb mint 25 %-a, a tagállamok szigorúbb ellenőrzést hajtanak végre az érintett területen, és felmérik a vörösnemeskorall-populáció méretszerkezetét, függetlenül attól, hogy létezik-e nemzeti állománygazdálkodási terv.

(3) A vörös nemeskorallra vonatkozóan a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott fogási határértékszint elérésekor a tagállamok az érintett területeken betiltják a vörös nemeskorall halászatát.

(4) A fogási határértékszint akkor tekinthető elértnek, amikor az alapi részen 7 mm-nél kisebb átmérőjű vörösnemeskorall-telepek mennyisége az adott évben meghaladja az adott vörösnemeskorall-zátonyról begyűjtött teljes mennyiség 25 %-át.

(5) Ahol a korallzátonyokat még nem azonosították megfelelően, a fogási határértékszint és a (3) bekezdésben említett tilalom a releváns GFCM statisztikai négyszög szintjén alkalmazandó.

(6) A tagállamok megteszik a (3) bekezdésben előírt elővigyázatossági tilalmak végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A tilalmat elrendelő határozatukban a tagállamok meghatározzák az érintett begyűjtési terület földrajzi kiterjedését, a tilalom időtartamát és a tilalom ideje alatt az érintett területen a halászatra irányadó feltételeket, valamint a halászat újranyitásának feltételeit.

(7) A (4) bekezdésben említett fogási határértékszint elkerülése, valamint a telepek optimális kiaknázásának és regenerációjának biztosítása érdekében a tagállamok eltávolodási szabályt vezethetnek be, amely szerint a halászhajók abbahagyják a halászatot és a telepeket abban az irányban hagyják el, amelyik a lehető legkisebbre csökkenti az azokkal való újbóli érintkezés kockázatát.

(8) Amikor a tagállamok a (7) bekezdésben említett eltávolodási szabályt hajtanak végre, arról haladéktalanul értesítik a Bizottságot, a Bizottság pedig értesíti a GFCM titkárságát.

(9) A tagállamok vörösnemeskorall-zátonyaik között váltógazdálkodásszerű rendszert hajthatnak végre a koralltelepek optimális kiaknázásának és regenerációjának biztosítása érdekében.

(10) Amikor a tagállamok a (9) bekezdésben említett váltógazdálkodásszerű rendszert hajtanak végre, arról haladéktalanul értesítik a Bizottságot, a Bizottság pedig a GFCM titkárságát.

45. cikk

Területi vagy időbeli tilalmak

(1) A vörösnemeskorall-begyűjtést aktívan folytató tagállamok – a nemzeti szinten már meghozott tilalmak mellett – a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján további területi vagy időbeli tilalmakat vezethetnek be a vörös nemeskorall védelmére.

(2) A tilalmakat megállapító tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a GFCM titkárságát és a Bizottságot.

46. cikk

Távirányítású víz alatti járművek

(1) A 38. cikkben említett területen tilos távirányítású víz alatti járművet használni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a távirányítású víz alatti járművek használata kizárólag tudományos célokra, a GFCM kutatási program keretében, annak végéig megengedett.

47. cikk

Flottakezelési intézkedések

(1) Hajók vagy halászok csak akkor jogosultak a Földközi-tengeren vörösnemeskorall-begyűjtésre, ha a lobogó szerinti tagállam hatósága vagy a halászati tevékenység helye szerinti parti tagállam által kiadott érvényes halászati engedéllyel rendelkeznek. Az ilyen engedélyek részletezik a halászat folytatásának technikai feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben említett engedély hiányában tilos vörös nemeskorallt begyűjteni, a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, értékesíteni, valamint eladásra kiállítani vagy felkínálni.

(3) Halászati engedély csak olyan halásznak (búvárnak) adható, aki a nemzeti jogszabályokkal összhangban megfelel a hivatásos búvárkodásra vonatkozó nemzeti előírásoknak.

(4) A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az (1) bekezdésben említett halászati engedélyekről, és minden év június 15-ig megküldik a Bizottság részére azon halászok és/vagy hajók jegyzékét, amelyek részére az (1) bekezdésben említett engedélyeket kiadták. A Bizottság az említett jegyzéket legkésőbb minden év június 30-ig megküldi a GFCM titkárságának. Az említett jegyzéknek minden egyes hajóra vonatkozóan legalább a VIII. mellékletben említett információkat kell tartalmaznia.

(5) A tagállamok mindaddig nem növelhetik az (1) bekezdésben említett halászati engedélyek számát, amíg a SAC által hitelesített tudományos szakvélemény szerint a vörös nemeskorall-populációk olyan fenntartható szintre nem nőttek vissza, ami lehetővé teszi fokozott kiaknázásuk fenntartását.

48. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

Az engedéllyel rendelkező halászok vagy hajók kizárólag az arra kijelölt kirakodási pontokon rakodhatják ki és rakodhatják át a begyűjtött vörös nemeskorallt. Erre a célra minden egyes tagállam kirakodási pontokat jelöl ki, ahol a vörös nemeskorall kirakodása és átrakodása engedélyezett, és e kijelölt kirakodási pontok jegyzékét minden év június 15-ig megküldi a Bizottságnak. A Bizottság az említett jegyzéket minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkársága részére, kivéve, ha nem történik változás a kijelölt kirakodási pontok korábban közölt jegyzékében. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett jegyzék frissítéseit. A Bizottság az említett frissítéseket késedelem nélkül továbbítja a GFCM titkárságának.

49. cikk

Előzetes értesítés

Bármely kikötőbe lépés előtt, és a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt legalább négy órával – vagy ha a halászterület az érkezési kikötőtől kevesebb mint négy órára van, akkor legalább egy órával – a halászhajó parancsnokai vagy azok képviselője vagy az engedéllyel rendelkező halászok a következő információkról értesítik az illetékes hatóságokat:

1.	a kikötőbe érkezés várható időpontja;

2.	az engedéllyel rendelkező hajó vagy a begyűjtéshez használt hajó külső azonosító száma és neve;

3.	a fedélzeten tartott vörösnemeskorall-telepek élőtömegben kifejezett becsült mennyisége és a koralltelepek száma;

4.	a begyűjtési területre vonatkozó adatok, lehetőség szerint földrajzi koordinátákkal.

50. cikk

A begyűjtött mennyiségek nyilvántartása

(1) A vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók halászai vagy parancsnokai minden begyűjtési művelet után kötelesek feljegyezni begyűjtésüket.

(2) A vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező halászhajók fedélzetén naplót kell tartani, amelyben a begyűjtött mennyiség élőtömegétől függetlenül rögzíteni kell a vörös nemeskorallra vonatkozó napi fogásokat a halászati tevékenység végzésének területe és mélysége szerinti bontásban, valamint lehetőség szerint a halászati napok és a merülések számát. Az említett információkat az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidőn belül közölni kell az illetékes nemzeti hatóságokkal.

(3) Az érintett tagállamok minden év december 15-éig benyújtják a Bizottsághoz a vörös nemeskorallra vonatkozó, ebben a cikkben említett adatokat. A Bizottság minden év december 31-ig továbbítja az említett adatokat a GFCM titkárságának.

51. cikk

Kísérleti projektek

A tagállamok kísérleti projekteket hajthatnak végre annak biztosítása érdekében, hogy a vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező valamennyi halász vagy hajó VMS-t vagy bármilyen más olyan földrajzi helymeghatározási rendszert használjon, amely az ellenőrzést végző hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a halászati utak során folyamatosan nyomon kövessék az előbbiek tevékenységét.

52. cikk

A vörös nemeskorall kirakodott mennyiségének ellenőrzése

Minden tagállam kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési programot hoz létre, különösen a kirakodott mennyiség ellenőrzése és a naplók hitelesítése céljából.

53. cikk

Átrakodási műveletek

Tilos a vörös nemeskorall tengeren történő átrakodása.

54. cikk

Ellenőrzési terv

Minden tagállam ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza az e fejezetben foglalt ellenőrzési és végrehajtási intézkedéseket, figyelembe véve az V. mellékletben felsorolt elemeket. Az említett ellenőrzési terveket minden év január 15-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, és a Bizottság az említett terveket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

55. cikk

A vörösnemeskorall-termékek nyomonkövethetősége

(1) Egy hároméves átmeneti időszakban (2020–2022) a tagállamok részt vehetnek a fogási dokumentációs rendszer (a továbbiakban: CDS) kísérleti szakaszában a begyűjtött vörös nemeskorall GFCM alkalmazási területén belüli származási helyének azonosítása céljából, és végrehajthatják a következő nyomonkövethetőségi intézkedéseket:

a)	a begyűjtött vörös nemeskorall valamennyi kirakodását, behozatalát, kivitelét és újrakivitelét a X. mellékletben említett és a lobogó szerinti állam illetékes hatóságai által kiállított, hitelesített CDS-tanúsítványnak kell kísérnie;

minden tanúsítványnak egyedi dokumentumazonosító számmal kell rendelkeznie. Az ilyen szám a lobogó szerinti államra jellemző, és azt minden egyes halászhoz vagy engedéllyel rendelkező hajóhoz hozzá kell rendelni. Az ilyen tanúsítványok nem ruházhatók át más halászra vagy engedéllyel rendelkező hajóra;

c)	a tagállamok csak akkor hitelesítik a vörös nemeskorallra vonatkozó CDS begyűjtési tanúsítványokat, ha az alátámasztó dokumentumok és a kapcsolódó szállítmány ellenőrzésének eredményeként megállapítást nyert, hogy a CDS-ben szereplő valamennyi információ pontos.

(2) A kísérleti szakaszban részt vevő tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak, a Bizottság pedig ennek megfelelően jelentést tesz a GFCM titkárságának a vörös nemeskorallra vonatkozó állandó CDS kísérleti szakaszának végrehajtásáról.

56. cikk

A vörös nemeskorallal kapcsolatos tudományos tájékoztatás

(1) A DCRF kézikönyv vörös nemeskorallal kapcsolatos rendelkezésein túl a tagállamok bejelentik a zátony szintjén, a GFCM statisztikai négyszöge szintjén és nemzeti szinten az alább felsorolt adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a)	a halászok és az engedéllyel rendelkező hajók számára kiadott, vörös nemeskorallra vonatkozó halászati engedélyek száma;

b)	a merülések száma engedéllyel rendelkező halászonként és halászati utanként;

c)	az egyes halászati utakon a fedélzeten tartózkodó, engedéllyel rendelkező halászok száma; valamint

d)	az egyes begyűjtött telepek átmérője, amennyiben lehetséges.

Az ilyen adatokat a tagállamok minden év június 10-ig jelentik a Bizottságnak, a Bizottság pedig az említett adatokat minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) Azon tagállamok, amelyek engedéllyel rendelkező halászainak vagy hajóinak tevékenysége vörös nemeskorall begyűjtésére irányul, gondoskodnak arról, hogy a begyűjtések megfelelő tudományos megfigyelésére szolgáló mechanizmus álljon rendelkezésre abból a célból, hogy a SAC leíró jellegű tájékoztatást és szakvéleményt nyújthasson többek között a következőkről:

a)	az alkalmazott halászati erőkifejtés (például a halászati utak száma vagy a merülési idő hetente, havonta vagy évente) és az állományonként begyűjtött összmennyiség a zátony szintjén, a GFCM statisztikai négyszöge szintjén, nemzeti vagy nemzetközi szinten;

b)	az állományvédelmi és állománygazdálkodási referenciapontok a regionális gazdálkodási terv továbbfejlesztése érdekében, a maximális fenntartható hozam elérésére és az állományösszeomlás veszélyének alacsony szinten tartására irányuló célkitűzéssel összhangban;

c)	az állománygazdálkodási alternatívák biológiai és társadalmi-gazdasági hatásai, ideértve a bemeneti/kimeneti ellenőrzést vagy technikai intézkedéseket;

d)	esetleges további területi vagy időbeli tilalmak a halászat fenntarthatóságának megőrzése érdekében.

(3) A vörös nemeskorallra vonatkozó kutatási programok keretében begyűjtött vörösnemeskorall-telepek kereskedelmi hasznosítása tilos.

(4) A tagállamok nemzeti tudományos megfigyelőket küldhetnek a vörös nemeskorallt begyűjtő hajókra. Ebben az esetben a tagállamok az összegyűjtött információkat jelenthetik a Bizottságnak, a Bizottság pedig továbbítja az említett információkat a GFCM titkárságának.

IV. FEJEZET

Tengerfenéki halászat

I. Szakasz

Tuniszi-csatorna

57. cikk

Hatály

Ez a szakasz a tengerfenéken élő állományokra, többek között a szürke tőkehalra (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnélára (Parapenaeus longirostris) irányuló, 10 métert meghaladó teljes hosszúságú, uniós fenékvonóhálós hajók által az I. melléklet szerinti 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó.

58. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

(1) A tagállamok e szakasz hatálya alatt halászati állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a tengerfenéken élő állományok, különösen a szürke tőkehal és a piros ostorgarnéla kiaknázottsági szintje elérje és fenntartsa a maximális fenntartható hozamot.

(2) A tagállamok minden év január 15-ig megküldik a Bizottságnak az elfogadott állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket, valamint az említett intézkedések vagy tervek módosításait. A Bizottság az említett intézkedéseket vagy terveket, valamint azok módosításait minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

59. cikk

További területi vagy időbeli korlátozások

(1) A tagállamok a már meglévőkön túl további területi vagy időbeli korlátozásokat írhatnak elő, amelyek révén – az ívó- és a halbölcsőhelyek védelme érdekében – a halászati tevékenységek megtilthatók vagy korlátozhatók.

(2) A tagállamok minden év június 15-ig közlik a Bizottsággal a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizekre vonatkozó területi/időbeli korlátozásokat. A Bizottság e jegyzéket minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

60. cikk

Tudományos megfigyelés

A tagállamok biztosítják az 57. cikkben felsorolt fajok megfelelő éves tudományos megfigyelését.

61. cikk

A tengerfenéki állományra irányuló fenékvonóhálós halászat engedélyezése

(1) Az 57. cikkben említett fajokat aktívan halászó fenékvonóhálós hajók kizárólag az illetékes hatóságok által kiállított és a végezhető tevékenységek technikai feltételeit rögzítő, érvényes halászati engedélyben kifejezetten meghatározott halászati tevékenységeket végezhetik. Az ilyen hajókat VMS-sel kell felszerelni.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati engedélynek az (EU) 2017/218 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott adatokon túlmenően tartalmaznia kell a következőket:

a)	GFCM-nyilvántartási szám;

b)	korábbi név (ha volt);

c)	korábbi lobogó (ha volt);

d)	más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen).

(3) A tagállamok minden év október 31-ig megküldik a Bizottságnak azon hajók jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett engedélyt adtak ki. A Bizottság az említett jegyzéket legkésőbb minden év november 30-ig megküldi az általa kijelölt szervnek és a GFCM titkárságának.

(4) A tagállamok minden év július 31-ig megküldik a Bizottságnak, a Bizottság pedig legkésőbb minden év augusztus 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának az (1) bekezdésben említett hajók által végzett halászati tevékenységekről szóló jelentést összesített formában, legalább a következő információkkal:

a)	a halászati napok száma;

b)	a halászati terület; valamint

c)	a szürke tőkehal és a piros ostorgarnéla kifogott mennyiségei.

62. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

(1) Minden tagállam az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkének (5) bekezdésével összhangban kirakodási pontokat jelöl ki, ahol a Tuniszi-csatornában fogott szürke tőkehal és piros ostorgarnéla kirakodható. E jegyzék minden módosításáról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a GFCM titkárságát.

(2) A Tuniszi-csatornában fogott szürke tőkehal és piros ostorgarnéla bármely mennyiségét tilos kirakodni vagy átrakodni a tagállamok által kijelölt kirakodási pontoktól eltérő bármely helyen.

(3) A tagállamok minden kijelölt kirakodási pontra vonatkozóan meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket. A tagállamok biztosítják továbbá az ilyen tevékenységek ellenőrzését valamennyi kijelölt kirakodási ponton, valamennyi kirakodási és átrakodási időszakban.

63. cikk

Nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer

(1) A tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket folytathatnak a nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer (a továbbiakban: a rendszer) keretében, amely az I. mellékletben meghatározott 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen található, nemzeti joghatóságon kívüli vizekre terjed ki (a továbbiakban: az ellenőrzés és felügyelet tárgyát képező terület).

(2) A tagállamok ellenőröket jelölhetnek ki és ellenőrző eszközöket rendelhetnek a rendszerhez, valamint ellenőrzéseket végezhetnek a rendszer keretében. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv is kijelölhet uniós ellenőröket a rendszerhez.

(3) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv koordinálja az Unió felügyeleti és ellenőrzési tevékenységeit, valamint az érintett tagállamokkal együttműködve közös alkalmazási tervet dolgozhat ki, amely lehetővé teszi, hogy az Unió teljesítse a rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e tervek végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(4) Minden tagállam legkésőbb minden év október 31-ig megküldi a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv részére az (1) bekezdésben említett területen ellenőrzésre és felügyeletre felhatalmazott ellenőrök névjegyzékét, valamint az ellenőrzés és a felügyelet során használt azon hajók és légi járművek nevét, amelyeket a következő évre vonatkozóan a rendszerhez kívánnak rendelni. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv minden év december 1-jéig, vagy a lehető leghamarabb, az ellenőrzési tevékenységek megkezdése előtt megküldi ezeket az információkat a GFCM titkársága részére.

(5) A rendszerhez kijelölt ellenőröknek maguknál kell tartaniuk az illetékes hatóságok által a IV. melléklet szerinti mintának megfelelően kiállított GFCM személyazonosító okmányt.

(6) A fedélzeti ellenőrző vizsgálati feladatokat a rendszerrel összhangban ellátó hajóknak az V. melléklet szerinti egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell közlekedniük.

(7) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a lobogója alatti közlekedésre jogosult, az (1) bekezdésben említett területen tevékenykedő valamennyi ellenőrhajó lehetőleg napi szintű, biztonságos kapcsolatot tartson az ugyanazon a területen tevékenykedő összes többi ellenőrhajóval a tevékenységeik összehangolásához szükséges információk megosztása céljából.

(8) Az (1) bekezdésben említett területen ellenőrzési vagy felügyeleti jelenléttel rendelkező minden egyes tagállam a területre való belépésükkor közli valamennyi ellenőrhajóval az észleléseknek a VII. melléklettel összhangban összeállított jegyzékét, valamint az előző tíznapos időszakban végzett fedélzeti ellenőrző vizsgálati tevékenységek jegyzékét, amely tartalmazza az időpontokat, a koordinátákat és az egyéb releváns információkat.

64. cikk

Ellenőrzések elvégzése

(1) A rendszerhez kijelölt ellenőrök:

a)	a hajóra szállás előtt közlik az ellenőrhajó nevét a halászhajóval;

b)	az ellenőrhajóra és az ellenőröket a halászhajókra átszállító hajóra is kitűzik az V. melléklet szerinti jelzőlobogót;

c)	legfeljebb háromtagú ellenőrcsoportokat állítanak össze.

(2) Hajóra szálláskor az ellenőrök kötelesek bemutatni a IV. mellékletben ismertetett személyazonosító okmányt a halászhajó parancsnokának. Az ellenőrzést a GFCM egyik hivatalos nyelvén, lehetőség szerint a halászhajó parancsnoka által beszélt nyelven kell lefolytatni.

(3) Az ellenőrök az ellenőrzésről jelentést készítenek a VI. mellékletben meghatározott formában.

(4) Az ellenőrök a jelentést a hajóparancsnok jelenlétében írják alá, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, és akinek szintén alá kell írnia a jelentést.

(5) A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrző fél hatóságai, amelyek továbbítják azt az ellenőrzött hajó lobogó szerinti államának hatóságai és a Bizottság és/vagy az általa kijelölt szerv számára. A Bizottság továbbítja a jelentés másolatát a GFCM titkárságának.

(6) Az ellenőrcsoport létszámát és az ellenőrzés időtartamát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg minden lényeges körülmény figyelembevételével.

65. cikk

Jogsértések

(1) E cikk alkalmazásában az alábbi tevékenységek minősülnek jogsértésnek:

a)	az 1005/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g) és h) pontjában említett tevékenységek;

b)	a műholdas hajómegfigyelési rendszer zavarása; valamint

c)	VMS nélküli tevékenykedés.

(2) Ha a halászhajó tekintetében végzett fedélzeti ellenőrző vizsgálati tevékenység során az ellenőrök jogsértést észlelnek, az ellenőrhajó lobogója szerinti tagállam hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet, amely közvetlenül és a GFCM titkárságán keresztül is értesíti az ellenőrzött halászhajó lobogója szerinti államot. Az ellenőröknek a halászhajó lobogója szerinti állam ismerten a közelben tartózkodó ellenőrhajóit is tájékoztatniuk kell.

(3) A hajó lobogó szerinti tagállama biztosítja, hogy a jogsértést megállapító ellenőrzést követően az érintett halászhajó felhagyjon minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kirakodási pontra, ahol vizsgálatot kell indítani.

(4) Amennyiben az ellenőrzés során jogsértést észleltek, a lobogó szerinti tagállam által végrehajtott intézkedésekről és nyomon követésről értesíteni kell a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv továbbítja a megtett intézkedésekről és a nyomon követésről szóló jelentéseket a GFCM titkársága részére.

(5) A tagállami hatóságok a 64. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentések és az ellenőrök által, dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapítások alapján ugyanúgy járnak el, mint a saját ellenőreik által készített jelentések és megállapítások alapján.

II. Szakasz

Adriai-tenger

66. cikk

Hatály

Ez a szakasz a tengerfenéki állományokra – ideértve a szürke tőkehalat (Merluccius merluccius), a norvég homárt (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhalat (Solea solea), a piros ostorosgarnélát (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárnát (Mullus barbatus) – irányuló, feszítőlapos vonóhálóval, merevítőrudas vonóhálóval, páros fenékvonóhálóval és feszítőlapos ikervonóhálóval, az I. melléklet szerinti 17 és 18 földrajzi alterületen valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó.

67. cikk

Területi és időbeli tilalmak

(1) A tagállamok:

mélységtől függetlenül legalább hat tengeri mérföldig vagy a hat tengeri mérföldön túli halászatra engedéllyel nem rendelkező hajók esetében négy tengeri mérföldig évente folyamatosan legalább nyolc hétre lezárják a part menti övezetet a tengerfenéken élő állományokra halászó vontatott halászfelszerelés előtt; vagy

évente folyamatosan legalább 30 napig a felségvizek legalább 20 %-ára kiterjedő tilalmat rendelnek el a feszítőlapos vonóhálóval, merevítőrudas vonóhálóval, páros fenékvonóhálóval és feszítőlapos ikervonóhálóval folytatott halászati tevékenységek tekintetében, a hajók teljes hosszúságától függetlenül, a tagállamok által a tengerfenéki állományok fiatal egyedeinek védelme szempontjából fontosnak elismert területeken és időszakokban, valamint figyelembe véve a vándorlási útvonalakat és a fiatal egyedek eloszlásának térbeli mintáit.

(2) A tagállamok minden év június 15-ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett, a joghatóságuk alá tartozó vizekre vonatkozó azon területi korlátozásokat, amelyeket a 66. cikkben említett tengerfenéki állományok ívó- és a halbölcsőhelyeinek védelme érdekében alkalmaznak.

(3) A Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban kapott információkat minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

68. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

(1) A tagállamok e szakasz hatálya alatt halászati állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket fogadnak el a tengerfenéken élő állományok, különösen a szürke tőkehal, a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a piros ostorgarnéla és a bajuszos vörösmárna állományai megfelelő védelmének biztosítása érdekében, az Adriai-tengeren folytatott fenntartható tengerfenéki halászatra vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervben (17 és 18 földrajzi alterület) meghatározott általános célkitűzésekkel összhangban.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedéseket módosítják, a tagállamok arról késedelem nélkül értesítik a Bizottságot, és a Bizottság a következő év január 31-ig közli az ilyen módosításokat a GFCM titkárságával.

69. cikk

Flottakezelési intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató flották teljes aktív flottakapacitása – az uniós és a GFCM-nyilvántartásokban egyaránt rögzített bruttó tonnatartalom (a továbbiakban: BT) és/vagy bruttó regisztertonna (a továbbiakban: BRT), motorteljesítmény (a továbbiakban: kW) és a hajók száma tekintetében – ne haladja meg a 2015. évi tengerfenéki halászati flottakapacitást vagy annak 2015 és 2017 közötti átlagát.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az (1) bekezdésben említett referencia-időszakban feszítőlapos vonóhálóval 1 000 napnál rövidebb ideig halászó nemzeti flottákra. E flották halászati kapacitása az említett referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet.

70. cikk

Halászati engedély

(1) A tagállamok összeállítják a lobogójuk alatt közlekedő és a 66. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét.

(2) A tagállamok minden év január 10-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő és az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató, engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat. A Bizottság az említett jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(3) Az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató hajók csak az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedéllyel végezhetnek meghatározott halászati tevékenységeket. A 12 métert meghaladó teljes hosszúságú, engedéllyel rendelkező hajókat 2021. január 1-jétől VMS-sel, 2022. január 1-jétől pedig elektronikus halászati naplóval kell felszerelni.

(4) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy megfelelő mechanizmusok álljanak rendelkezésre minden egyes halászhajó nemzeti flottanyilvántartásban való szerepeltetésére, a hajó fogásainak és halászati erőkifejtésének a napló útján történő nyilvántartására, valamint a halászhajók tevékenységeinek és kirakodásainak fogási és erőkifejtési mintavételes felmérések révén történő nyomon követésére, az uniós vagy nemzeti szabályokkal összhangban.

(5) 2021. január 1-jétől a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatoknak a jövőbeli halászati erőkifejtési rendszer létrehozása céljából történő összegyűjtése érdekében a tagállamok minden év június 10-ig bejelentik a Bizottságnak az előző évből származó, kW x halászattal töltött napokra, valamint a halászeszközök szerinti és – a XIII. mellékletben előírtaknak megfelelően a hajóhosszosztályok összevonása nélküli – hajóhossz szerinti bontásban a halászati napokra vonatkozó adatokat. A Bizottság az említett adatokat minden év június 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

71. cikk

Az IUU-halászati tevékenységek kezelésére irányuló különös intézkedések

(1) Az Adriai-tengeren aktívan halászó, engedéllyel rendelkező halászhajók halászai vagy parancsnokai kötelesek bejelenteni a 66. cikkben felsorolt fajok valamennyi fogását és járulékos fogását. A fogások elektronikus bejelentésére vonatkozó kötelezettség 2022. január 1-jétől alkalmazandó – függetlenül a fogás élőtömegétől – a 12 méter teljes hosszúságot meghaladó hajókra.

(2) A tagállamok kijelölik azokat a kirakodási pontokat, ahol a 66. cikkben felsorolt fajokra aktívan halászó hajók kirakodásaira sor kerül. A tagállamok minden kijelölt kirakodási pont tekintetében meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket és helyeket. A tagállamok biztosítják továbbá az ilyen tevékenységek kockázatelemzésen alapuló ellenőrzését a kirakodási és átrakodási időszakban valamennyi kijelölt kirakodási ponton.

(3) A tagállamok által a (2) bekezdéssel összhangban kijelölt kirakodási pontoktól eltérő bármely helyen tilos kirakodni vagy átrakodni a halászhajókról az Adriai-tengeren feszítőlapos vonóhálóval, merevítőrudas vonóhálóval, páros fenékvonóhálóval és feszítőlapos ikervonóhálóval ejtett fogások bármilyen mennyiségét.

(4) A tagállamok minden év november 15-ig közölnek a Bizottsággal az azon kijelölt kirakodási pontok jegyzékében bekövetkezett bármely változást, ahol az állományok kirakodására sor kerülhet a (2) bekezdésben említettek szerint. A Bizottság az említett változásokat minden év november 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

72. cikk

A fogások bejelentése

(1) Az e szakasz hatálya alá tartozó halászatot folytató, engedéllyel rendelkező vonóhálós hajókat megfelelő földrajzi helyzetmeghatározási rendszerrel kell felszerelni. A 12 méter teljes hosszúságot meghaladó engedéllyel rendelkező vonóhálós hajókat VMS-sel kell felszerelni. A 12 méter teljes hosszúságnál rövidebb, engedéllyel rendelkező vonóhálós hajók esetében a tagállamok közlik a Bizottsággal a választott földrajzi helyzetmeghatározási rendszert.

(2) A 66. cikkben felsorolt kulcsfontosságú állományokból ejtett valamennyi fogást – a fogás élőtömegétől függetlenül –, valamint a nem célfajok 50 kg-ot meghaladó fogásait be kell jelenteni a naplóban.

V. FEJEZET

Kis méretű nyílt vízi fajok halászata

I. Szakasz

adriai-tenger

73. cikk

Hatály

Ez a szakasz a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira – beleértve a szardíniát (Sardina pilchardus) és a szardellát (Engraulis encrasicolus) – irányuló valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó az I. melléklet szerinti 17 és 18 földrajzi alterületen.

74. cikk

Halászati kapacitásgazdálkodás

(1) E cikk alkalmazásában a kis méretű nyílt vízi állományokra vonatkozó halászati referenciakapacitásnak azt a kapacitást kell tekinteni, amely az érintett tagállamok halászhajóinak jegyzékei alapján kerül megállapításra. Az említett jegyzékekben szerepel minden, vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt, 2014-ben e fejezet hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató halászhajó.

(2) Amennyiben az élőtömegben mért fogás legalább 50 %-át szardínia és szardella teszi ki, a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt halászhajók – az érintett hajó teljes hosszúságától függetlenül – úgy tekintendők, mint amelyek aktívan kis méretű nyílt vízi állományokra halásznak.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt, e fejezet hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajóknak a nemzeti halászflotta-nyilvántartásban és a CFR-ben rögzített összesített flottakapacitása semmikor ne haladja meg a XII. melléklet B. táblázatában meghatározott halászati referenciakapacitást.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó a tíznél kevesebb erszényes kerítőhálóval vagy nyílt tengeri vonóhálóval kis méretű nyílt vízi állományokra aktívan halászó hajókból álló nemzeti flottákra. Ilyen esetekben az aktív flották kapacitása legfeljebb 50 %-kal növekedhet a hajók számát, valamint a BT-ben és kW-ban kifejezett kapacitását tekintve.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdésben említett, vonóhálóval vagy erszényes kerítőhálóval felszerelt, kis méretű nyíltvízi állományokra halászó hajók havonta legfeljebb 20 halászati napot, és évente legfeljebb 180 halászati napot töltsenek halászattal.

(6) Az e cikk (1) bekezdésében említett halászhajók jegyzékében nem szereplő halászhajó nem foghat ki, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem tarthat a fedélzeten és nem rakodhat ki 20 %-nál nagyobb arányban szardellát vagy szardíniát, illetve szardellát és szardíniát együttesen, amennyiben a halászati útra a 17 és/vagy a 18 földrajzi alterületen kerül sor.

(7) A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett, engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékének bármilyen kiegészítését, az abból való törlést és annak módosítását. Az említett változások nem érintik az (1) bekezdésben említett halászati referenciakapacitást. A Bizottság az említett információkat minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkársága részére.

75. cikk

A kis méretű nyílt vízi állományok adriai-tengeri halászatának ellenőrzése, nyomon követése és felügyelete

(1) A tagállamok minden év október 1-jéig megküldik a Bizottságnak a 74. cikknek való megfelelést megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedések révén biztosítani hivatott terveiket és programjaikat, különösen a havi fogások és a halászati erőkifejtés tekintetében.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden évben október 30-ig nyújtja be a GFCM titkársága részére.

VI. FEJEZET

Nagyszemű vörösdurbincs

76. cikk

Hatály

Ez a fejezet a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) horogsorral és kézi horogsorral történő halászatára irányuló valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó az Alborán-tenger I. melléklet szerinti 1, 2 és 3 földrajzi alterületen.

77. cikk

Technikai és állományvédelmi intézkedések

A nagyszemű vörösdurbincs halászatában részt vevő tagállamok a tengerfenékre gyakorolt negatív hatások megelőzése érdekében az eszközöket vagy anyagokat illetően alternatív eszközöket vagy mérséklésre irányuló intézkedéseket tesztelhetnek és fogadhatnak el.

78. cikk

Flottakezelési intézkedések

(1) A tagállamok összeállítják azon halászhajók nyilvántartását, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy horogsorral és kézi horogsorral halásszanak és a nagyszemű vörösdurbincs mennyiségeit a fedélzetükön tartsák vagy azokat kirakodják. Az említett nyilvántartást vezetni és frissíteni kell.

(2) A nagyszemű vörösdurbincsra halászó hajók csak akkor foghatnak ki vagy tarthatnak a fedélzeten nagyszemű vörösdurbincsot, ha rendelkeznek az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedéllyel. Az engedélynek tartalmaznia kell a VIII. mellékletben foglalt adatokat.

(3) A tagállamok:

minden év január 31-ig megküldik a Bizottságnak a tárgyévre vagy az azt követő év(ek)re engedéllyel ellátott, tevékenységet folytató hajók jegyzékét; a Bizottság ezt a jegyzéket minden év február végéig megküldi a GFCM titkárságának. A jegyzéknek a VIII. mellékletben előírt adatokat kell tartalmaznia;

minden év november 30-ig megküldik a Bizottságnak és a GFCM titkárságának az (1) bekezdésben említett hajók által végzett halászati tevékenységekről szóló jelentést összesített formában, amely a következő minimuminformációkat tartalmazza:

i.	a halászati napok száma;

ii.	a halászati terület; és

iii.	a nagyszemű vörösdurbincs fogásai évenként.

(4) A nagyszemű vörösdurbincs halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi, teljes hosszúságát tekintve 12 méternél hosszabb hajót fel kell szerelni VMS-sel vagy más olyan földrajzi helymeghatározási rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóságok a halászati út során folyamatosan nyomon kövessék az ilyen hajókkal végzett tevékenységeket.

79. cikk

Ellenőrzési és végrehajtási intézkedések

(1) A tagállamok kirakodási pontokat jelölnek ki, ahol engedélyezett a nagyszemű vörösdurbincs kirakodása, és e jegyzék valamennyi frissítését haladéktalanul közlik a Bizottsággal. A Bizottság az említett jegyzéket továbbítja a GFCM titkárságának. A nagyszemű vörösdurbincs kirakodására kizárólag kijelölt kirakodási pontokon kerülhet sor.

(2) A kisüzemi hajók kivételével bármely hajó kikötőbe való belépését megelőzően a halászok vagy képviselőjük legalább négy órával a becsült érkezési időpont előtt értesítik az illetékes hatóságokat a következő információkról:

a)	az érkezés várható időpontja;

b)	a halászhajó külső azonosító száma és neve; valamint

c)	a fedélzeten tartott élőtömeg becsült mennyisége.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat a halászok vagy képviselőik benyújthatják legfeljebb egy órával a becsült érkezési időpont előtt, amennyiben a halászterületek az érkezési kikötőtől kevesebb mint négy órára találhatók.

(4) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének sérelme nélkül, az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató, engedéllyel rendelkező halászhajók halászai vagy parancsnokai – a fogás élőtömegétől függetlenül – jelentik az összes napi fogást és nyilvántartják vagy megbecsülik az érintett fajok fogásait.

(5) Minden tagállam kockázatelemzésen alapuló programot hoz létre a kirakodott mennyiségek ellenőrzése és a naplók hitelesítése céljából.

(6) A tengeren történő átrakodás tilos.

80. cikk

Tudományos megfigyelés

A tagállamok és a Bizottság által a GFCM titkárságának továbbított információk alapján a SAC naprakész tájékoztatást nyújt és szakvéleményt fogalmaz meg legalább a következőkről:

1.	a halászeszközök jellemzői, többek között a rögzített hálók jellemzői, valamint a kézi horogsorban és a horogsorban használt horgok száma, típusa és mérete;

2.	az alkalmazott halászati erőkifejtés és a kereskedelmi halászflották által kifogott mennyiség; a szabadidős horgászat keretében kifogott mennyiségre vonatkozó becslés;

3.	az állományvédelmi és állománygazdálkodási referenciapontok a halászat fenntarthatóságának biztosításának céljából, a maximális fenntartható hozam elérésére és az állományösszeomlás veszélyének alacsony szinten tartására irányuló célkitűzéssel összhangban;

4.	a gazdálkodási alternatíváknak – többek között a bemeneti/kimeneti ellenőrzésnek és/vagy a technikai intézkedéseknek – a GFCM és/vagy a szerződő felek által beazonosított társadalmi-gazdasági hatásai;

5.	az állomány és az azt kiaknázó halászat fenntarthatóságának biztosítását célzó esetleges területi vagy időbeli tilalmak;

6.	a szabadidős horgászat lehetséges hatása a nagyszemű vörösdurbincs állományának (állományainak) védettségi helyzetére.

VII. FEJEZET

Nagy aranymakrahal

81. cikk

Hatály

Ez a fejezet a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterületek) halászati célú, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhellyel (a továbbiakban: FAD) történő halászatára irányuló valamennyi kereskedelmi halászati tevékenységre alkalmazandó.

82. cikk

Halászati tilalmi időszak

(1) Minden évben január 1-jétől augusztus 14-ig tilos a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) FAD-ok használatával történő halászata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a lobogója alatt közlekedő halászhajók nem tudták kihasználni a rendes halászati napokat, az adott tagállam a következő év január 31-ig átviheti a FAD-ok használatával halászó hajói által elvesztett napokat. Ebben az esetben az év vége előtt a tagállamok az átvinni kívánt napok számára vonatkozóan kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz.

(3) Az (1) és (2) bekezdés az 1967/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazgatási övezetre is alkalmazandó.

(4) A (2) bekezdésben említett kérelem a következő információkat tartalmazza:

a)	a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó, a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeire vonatkozó jelentés;

b)	a hajó neve és CFR-száma.

(5) A Bizottság a (2) bekezdésben említett kérelmekről a kérelem kézhezvételétől számított hat héten belül határoz, és e határozatról írásban értesíti a tagállamot.

(6) A Bizottság tájékoztatja a GFCM titkárságát az (5) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokról. A tagállamok minden év november 1-jéig megküldik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett, az előző évben elvesztett napok átviteléről szóló jelentést.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (4) bekezdésben említett kérelmek, valamint az elvesztett napok átviteléről szóló, a (6) bekezdésben említett jelentés formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

83. cikk

Átmeneti állománygazdálkodási intézkedések

Azok a tagállamok, amelyek a nagy aranymakrahal FAD-okkal való halászatának megkezdését tervezik, nemzeti intézkedéseiket elfogadásuk után benyújtják a Bizottságnak, és a Bizottság az említett intézkedéseket késedelem nélkül továbbítja a GFCM titkárságának.

84. cikk

Tudományos megfigyelés, valamint az állománygazdálkodási intézkedések kiigazítása és felülvizsgálata

(1) A tagállamok figyelemmel kísérik a lobogójuk alatt közlekedő és nagy aranymakrahalra halászó hajók által használt FAD-ok biológiai és környezeti hatását.

(2) A SAC által az e fejezetben meghatározott intézkedések felülvizsgálatára vonatkozóan nyújtott tanácsadás elősegítése érdekében a tagállamok összegyűjtik a meglévő releváns adatokat, ideértve a kutatási felmérési adatokat is, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az adatoknak a SAC által végzett összevetéséhez.

85. cikk

Nemzeti állománygazdálkodási intézkedések

Azok a tagállamok, amelyek FAD-ok használatával nagy aranymakrahalra irányuló halászatot folytatnak, és nem rendelkeznek nemzeti állománygazdálkodási intézkedésekkel, nemzeti állománygazdálkodási intézkedéseket fogadnak el, ideértve legalább a IX. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó intézkedések sorát.

86. cikk

Halászati engedélyek

(1) A nagy aranymakrahal halászatára jogosult halászhajók részére az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt kell kiadni, és azokat fel kell venni az érintett tagállam által minden év június 30-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátott, a hajók nevét és CFR-számát tartalmazó jegyzékbe. A Bizottság az említett jegyzéket minden év július 31-ig megküldi a GFCM titkárságának.

(2) A 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajóknak rendelkezniük kell halászati engedéllyel. Ez a követelmény az 1967/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazgatási övezetre is alkalmazandó.

87. cikk

A FAD-okkal végzett halászati tevékenységek jelentése

(1) Az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) sérelme nélkül, a tagállamok megfelelő rendszert hoznak létre a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok gyűjtésére és kezelésére.

(2) A tagállamok minden évben január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület I. mellékletben meghatározott mindegyik földrajzi alterületen az előző év során a nagy aranymakrahal halászatában részt vevő, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számáról, és az ezek által kirakodott és átrakodott nagy aranymakrahal összmennyiségéről.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen jelentések formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM titkárságának.

(5) Az e szakasz hatálya alatt a nagy aranymakrahal halászatát folytató, engedéllyel rendelkező halászhajók halászainak vagy parancsnokainak nyilván kell tartaniuk a FAD-okkal végzett halászati tevékenységüket.

88. cikk

A FAD felépítése, elhelyezkedése, karbantartása és pótlása

(1) Amennyiben a FAD felszíni szerkezetét anyag borítja, a tagállamok biztosítják vagy az érintett anyag eltávolítását, vagy azt, hogy a felszíni szerkezetet csak olyan anyag fedje, amelynek esetében minimális a kockázata annak, hogy abba nem célfajok – különösen a sebezhető fajok – belegabalyodnak vagy, hogy az más hajókra hatással legyen.

(2) A FAD felszín alatti összetevői kizárólag olyan anyagokból állhatnak, amelyekbe nem célfajok nem gabalyodnak bele.

(3) A FAD-ok tervezésekor előnyben kell részesíteni a biológiailag lebomló anyagokat.

(4) A FAD-okat telepítésük helyén megbízhatóan kell elhelyezni. A FAD-okat úgy kell kialakítani, hogy a kötél mentén megfelelő számú ellensúllyal rendelkezzenek annak biztosítása érdekében, hogy ha a tutajszakasz leválik és elsodródik, a kötél lesüllyedjen a tengerfenékre.

(5) A nagy aranymakrahalra halászó halászhajók halászainak vagy parancsnokainak gondoskodniuk kell a FAD-ok rendszeres karbantartásáról, szükség szerinti cseréjéről, és amennyiben nincsenek használatban, azok eltávolításáról. Csere esetén az új FAD-oknak ugyanolyan típusúnak, kialakításúnak, felépítésűnek és anyagúnak kell lenniük, továbbá ugyanazt az azonosítót kell viselniük, mint a lecserélt FAD-oknak. Lehorgonyzott FAD-ok cseréje esetén az új FAD-nak ugyanabban a helyzetben kell lennie, mint a lecserélt FAD-nak.

(6) Amennyiben egy FAD elvész vagy azt nem lehet behúzni, a halászhajók halászainak vagy parancsnokainak fel kell jegyezniük a FAD utolsó ismert pozícióját és annak dátumát. A nagy aranymakrahalat halászó halászhajóknak be kell gyűjteniük és jelenteniük kell az elveszett FAD utolsó regisztrált pozícióját, valamint legutóbbi regisztrált pozíciójának dátumát, a FAD azonosító számát és a FAD tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő valamennyi információt.

(7) A tagállamok minden szükséges intézkedést elfogadnak, hogy biztosítsák az elavult és használaton kívüli FAD-ok eltávolítását.

(8) A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajó számára tilos kifogni az olyan FAD által odavonzott halakat, amelyet nem az adott hajó állított fel.

89. cikk

A FAD-ok azonosítása és jelölése

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 8. cikkének sérelme nélkül a nagy aranymakrahalra halászó halászhajók halászai vagy parancsnokai gondoskodnak arról, hogy minden FAD-ot úgy jelöljenek meg, hogy az könnyen azonosítható legyen.

(2) Minden FAD-ot külsőleg meg kell jelölni az azt használó halászhajó(k) lajstromszámával. Az ilyen jelölésnek a jeladó leszerelése nélkül is láthatónak, továbbá tengervízállónak és a jeladó teljes élettartama alatt olvashatónak kell lennie. A láthatósági távolságnak a lehető legrövidebbnek kell lennie.

VIII. FEJEZET

Nagy rombuszhal

90. cikk

Hatály

Ez a fejezet a nagy rombuszhalra (Scophthalmus maximus) irányuló, az I. melléklet szerinti 29 földrajzi alterületen valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó.

91. cikk

A nagy rombuszhal IUU-halászatának megelőzését, megakadályozását és felszámolását célzó intézkedések

(1) A tagállamok a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével minden év január 20-ig megküldik a Bizottságnak a Fekete-tengerben (az I. melléklet szerinti 29 földrajzi alterület) a nagy rombuszhal halászatára engedéllyel rendelkező, fenéken rögzített kopoltyúhálót használó hajók jegyzékét. A Bizottság az említett jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéknek az (EU) 2017/218 végrehajtási rendelet I. mellékletében foglalt adatokon túlmenően a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)	GFCM-nyilvántartási szám;

b)	korábbi név (ha volt);

c)	korábbi lobogó (ha volt);

d)	más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen);

e)	főbb célfajok;

f)	a nagy rombuszhal halászatához használt főbb halászeszköz, a flottaszegmens és a III. melléklet C. szakaszában szereplő 1. feladat statisztikai mátrixában meghatározott operatív egység;

g)	a kopoltyúhálóval vagy a nagy rombuszhal halászatához valószínűleg használt egyéb halászeszközzel való halászat engedélyezett időszaka.

(3) A tagállamok a GFCM kérésére megküldik az egy adott időszakban halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozó adatokat. A tagállamok különösen az érintett halászhajók nevét, külső azonosító számát és a számukra kiosztott halászati lehetőségeket jelentik be.

(4) A tengeren talált, jelöletlen, gazdátlan, a nagy rombuszhal halászatához használt kopoltyúhálókat a parti tagállam illetékes hatóságai összegyűjtik. Ezt követően az összegyűjtött hálókat a tulajdonos pontos azonosításáig lefoglalják, vagy amennyiben nem azonosítható a tulajdonos, megsemmisítik.

(5) Minden érintett tagállam az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkének (5) bekezdésének megfelelően kirakodási pontokat jelöl ki, ahol a Fekete-tengerben fogott nagy rombuszhal ki- és átrakodható. Az ilyen kijelölt kirakodási pontok jegyzékét legkésőbb minden év november 30-ig meg kell küldeni a GFCM titkárságának és a Bizottságnak.

(6) A Fekete-tengerben fogott nagy rombuszhal bármely mennyiségének ki- és átrakodása az (5) bekezdésben említett kijelölt kirakodási pontoktól eltérő bármely helyen tilos.

92. cikk

A nagy rombuszhal halászatára vonatkozó nemzeti nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti tervek

(1) A tagállamok nemzeti nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti terveket (a továbbiakban: a nemzeti tervek) dolgoznak ki, hogy többek között a havi fogások és/vagy az alkalmazott halászati erőkifejtés megfelelő és pontos nyomon követéséről és nyilvántartásáról gondoskodva végrehajtsák a 91. cikk rendelkezéseit.

(2) A nemzeti terveknek a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)	az ellenőrzési eszközök egyértelmű meghatározása, a nemzeti tervek végrehajtásához kifejezetten rendelkezésre álló humánerőforrások, technikai és pénzügyi eszközök leírásával;

b)	a nagy valószínűséggel nagy rombuszhalat és kapcsolódó fajokat halászó halászhajókra összpontosító ellenőrzési stratégia egyértelmű meghatározása (ellenőrzési protokollokkal együtt);

c)	a piacok és a szállítás ellenőrzésére vonatkozó cselekvési tervek;

az ellenőrzési feladatok és eljárások meghatározása, ideértve a kifogott mennyiség első értékesítésnél végzett mérlegelésének ellenőrzésére vonatkozó mintavételi stratégiát és a naplóval/kirakodási nyilatkozattal kapcsolatos szabályok hatálya alá nem tartozó hajókra vonatkozó mintavételi stratégiát is;

magyarázó iránymutatás az ellenőrök, a termelői szervezetek és a halászok számára a nagy rombuszhal valószínű kifogásával járó halászatra vonatkozó szabályokról, ideértve az alábbiakat:

i.	dokumentumok, köztük az ellenőrzési jelentések, a halászati naplók, az átrakodási nyilatkozatok, a kirakodási és az átvételi nyilatkozatok, a fuvarokmányok és az értékesítési bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok;

ii.	hatályos technikai intézkedések, többek között a szembőségre és/vagy a hálóméretre, a legkisebb kifogható méretre vagy az időleges korlátozásokra vonatkozóan;

iii.	mintavételi stratégiák;

iv.	keresztellenőrzési mechanizmusok;

f)	a tagállami ellenőrök képzése a II. mellékletben említett feladatok elvégzésére tekintettel.

(3) A tagállamok a nemzeti terveket minden év január 20-ig megküldik a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv minden év január 31-ig továbbítja az említett terveket a GFCM titkársága részére.

93. cikk

A nagy rombuszhal halászatának tudományos megfigyelése

A tagállamok a SAC-kal és a Bizottsággal legkésőbb minden év november 30-ig – a nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatának tudományos megfigyelését támogatandó – közölnek minden kiegészítő információt.

94. cikk

Tilalmi időszak a nagy rombuszhal ívási időszakában

(1) Minden tagállam a GFCM Fekete-tengerrel foglalkozó munkacsoportja (a továbbiakban: WGBS) tudományos szakvéleménye alapján évente az áprilistól júniusig terjedő időszakon belül legalább két hónapos tilalmi időszakot állapít meg a nagy rombuszhal ívási időszaka alatt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalmi időszak a WGBS tudományos szakvéleménye alapján módosítható.

(3) A tagállamok további területi vagy időbeli korlátozásokat írhatnak elő, amelyek révén – a fiatal nagy rombuszhalak csoportosulási területeinek védelme érdekében – a halászati tevékenységek megtilthatók vagy korlátozhatók.

IX. FEJEZET

Tüskéscápa

95. cikk

Hatály

Ez a fejezet a tüskéscápára (Squalus acanthias) irányuló valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó az I. mellékletben meghatározott 29 földrajzi alterületen.

96. cikk

A tüskéscápára vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret

A fekete-tengeri tüskéscápa 90 cm-nél kisebb példányait tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni. A tüskéscápa ilyen példányainak véletlenül kifogott egyedeit azonnal sértetlenül és élve szabadon kell engedni, amennyire lehetséges. A halászhajók parancsnokai a naplóban rögzítik a tüskéscápa véletlenszerű befogását, visszaengedését és/vagy visszadobását. A tagállamok az említett információkról – a SAC-nak szóló éves jelentésükben és a GFCM adatgyűjtési keretrendszerén keresztül – értesítik a GFCM-et és a Bizottságot.

III. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Technikai és állományvédelmi intézkedések

I. Szakasz

A halászati tevékenységek által az egyes tengeri fajokra gyakorolt hatás csökkentése

1. Alszakasz

Cápák és rájaalakúak

97. cikk

Hatály

Ez az alszakasz az Elasmobranchii fajokra, valamint a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv (19) II. és III. mellékletében szereplő cápa- és rájafajokra irányuló, az e rendelet I. mellékletében meghatározott összes földrajzi alterületen valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó.

98. cikk

Védett Elasmobranchii fajok

(1) A tagállamok biztosítják a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében felsorolt Elasmobranchii fajok halászati tevékenységekkel szembeni nagyfokú védelmét.

(2) A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő Elasmobranchii fajok egyedeit tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, valamint eladásra kiállítani vagy kínálni.

(3) A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő Elasmobranchii fajok véletlenül kifogott egyedeit a halászhajóknak lehetőség szerint haladéktalanul, sértetlenül és élve szabadon kell engedniük.

99. cikk

A cápák azonosítása

(1) A 98. cikk sérelme nélkül, a cápák fejét és bőrét a fedélzeten, a kirakodás előtt tilos eltávolítani. Fej és bőr nélküli cápákat a kirakodást követő első eladási piacon tilos értékesíteni.

(2) A 98. cikk sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy a cápákat úgy tartsák a fedélzeten, azokat úgy rakodják át, rakodják ki és azokat első értékesítéskor úgy forgalmazzák, hogy a fajok felismerhetőek és azonosíthatóak legyenek, és hogy az említett fajok fogása, járulékos fogása és adott esetben szabadon engedése nyomon követhető és nyilvántartható legyen.

100. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

A tagállamok minden év március 15-ig közlik a Bizottsággal az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és az e rendelet 120. cikkében a vonóhálóval végzett halászati tevékenységekre vonatkozóan fennálló tilalom tekintetében alkalmazott eltérések részletes szabályait, összhangban az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) és (10) bekezdésében, valamint az e rendelet 120. cikkében megállapított eltérések engedélyezésére vonatkozóan megállapított feltételekkel. A Bizottság az említett részletes szabályokról minden év március 31-ig értesíti a GFCM titkárságát. Az ilyen értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:

1.	az engedéllyel rendelkező vonóhálós hajók jegyzéke és jellemzői;

2.	a releváns zónák mind a szárazföldön, mind pedig a tengeren földrajzi koordinátáikkal, valamint a GFCM statisztikai négyszögei szerint azonosítva;

3.	a tengeri környezetre gyakorolt hatás nyomon követése és mérséklése érdekében hozott intézkedések. Az első albekezdésben említett részletes szabályok bármilyen módosításáról a lehető leghamarabb értesíteni kell a Bizottságot, amely az említett információt továbbítja a GFCM titkárságának.

2. Alszakasz

egyes tengeri fajok járulékos fogásai

101. cikk

Hatály

Ez az alszakasz a 92/43/EGK irányelvből vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (20) fakadó bármilyen szigorúbb intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

102. cikk

Tengeri madarak halászeszközökkel történő véletlen befogásai

(1) A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri madarakat a halászhajók parancsnokainak azonnal szabadon kell engedniük.

(2) A halászhajók nem hozhatnak a partra tengeri madarakat, kivéve a tengeri madarak védelmére irányuló nemzeti tervek keretében vagy az egyes sérült madarak felépüléséhez szükséges segítség biztosítása céljából, és azzal a feltétellel, hogy az ilyen tengeri madarak partra hozatalára irányuló szándékról az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően megfelelően és hivatalosan tájékoztatták.

103. cikk

Tengeri teknősök halászeszközökkel történő véletlen befogásai

(1) A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri teknősöket lehetőség szerint biztonságosan kell kezelni, valamint azokat sértetlenül és élve szabadon kell engedni.

(2) A halászhajók parancsnokai nem hozhatnak a partra tengeri teknősöket, kivéve, ha specifikus mentőprogram vagy nemzeti megőrzési program keretében teszik, vagy egyébként arra az egyes sérült és kábult teknősök megmentése és a felépülésükhöz szükséges segítség biztosítása érdekében kerül sor, és azzal a feltétellel, hogy erről az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően megfelelően és hivatalosan tájékoztatták.

(3) A kis méretű nyílt vízi fajokra erszényes kerítőhálóval vagy szorítózsinór nélküli kerítőhálóval halászó hajóknak lehetőség szerint el kell kerülniük a tengeri teknősök bekerítését.

(4) A horogsorral és a fenéken rögzített kopoltyúhálóval halászó hajók fedélzetén a tengeri teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését lehetővé tévő olyan felszereléseket kell tartani, amelyek biztosítják, hogy a tengeri teknősök kezelésére és szabadon engedésére túlélési esélyeik maximalizálása mellett kerül sor.

104. cikk

A barátfókák véletlen befogása

(1) A halászhajók parancsnokai nem vehetnek a fedélzetre, rakodhatnak át és rakodhatnak ki barátfókákat (Monachus monachus), kivéve, ha sérült egyedek megmentése és a felépülésükhöz nyújtott segítség biztosítása érdekében teszik, és azzal a feltétellel, hogy erről az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően megfelelően és hivatalosan tájékoztatták.

(2) A halászeszközökkel véletlenül befogott barátfókákat sértetlenül és élve szabadon kell engedni. Az elpusztult egyedek tetemeit ki kell rakodni és át kell adni tudományos vizsgálat céljára, illetve az illetékes nemzeti hatóságoknak megsemmisítésre.

105. cikk

Cetfélék járulékos fogásai

(1) A halászeszközökkel véletlenül befogott és a halászhajó mellett vontatott cetféléket a halászhajóknak haladéktalanul, lehetőség szerint élve és sértetlenül szabadon kell engedniük.

(2) A tagállamok megfelelő nyomonkövetési rendszert hoznak létre, melynek célja megbízható adatok gyűjtése a fenéken rögzített kopoltyúhálóval tüskéscápára halászó hajók által a Fekete-tenger cetfajainak állományaira gyakorolt hatásról, és az említett adatokat benyújtják a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat késedelem nélkül továbbítja a GFCM titkársága részére.

106.cikk

Egyes tengeri fajok járulékos fogásainak nyilvántartása

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül az említett rendelet 14. cikkében említett halászati naplóban a halászhajó parancsnokának rögzítenie kell az alábbiakat:

a)	tengeri madarak véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

b)	tengeri teknősök véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

c)	barátfókák véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

d)	cetfélék járulékos fogásainak és szabadon engedésének esetei;

e)	a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. és III. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok járulékos fogásának és – amennyiben ez megkövetelt – szabadon engedésének esetei.

(2) A SAC általi elemzésre szánt nemzeti jelentéseknek a naplóban rögzített információkon kívül a következőket is tartalmazniuk kell:

a tengeri teknősök véletlen befogásának eseteit illetően:

i.	a halászeszköz típusa,

ii.	a befogások időpontjai,

iii.	merítési idő,

iv.	a befogás mélysége és helyszíne,

a célfaj,

vi.	az érintett tengeri teknős-faj, valamint

vii.	a befogott tengeri teknős elpusztult-e és visszadobták, vagy életben maradt és szabadon engedték;

a cetfélék véletlen befogásának eseteit illetően:

i.	a halászeszköz jellemzői,

ii.	a befogások időpontjai,

iii.	a befogás helyszínei (az e rendelet I. mellékletében meghatározott földrajzi alterületek vagy statisztikai négyszögek megadásával), valamint

iv.	az érintett cetféle delfin-e, vagy pedig a cetfélék valamely másik fajához tartozik.

(3) A tagállamok megállapítják az arra vonatkozó szabályokat, hogy az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének értelmében halászati naplót vezetni nem köteles halászhajók parancsnokai milyen módon tartsák nyilván az (1) bekezdésben említett véletlen (be)fogásokat.

(4) Az érintett tagállamok minden év december 15-ig elektronikus jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz a tengeri madarak, a tengeri teknősök, a barátfókák, a cetfélék, a cápák és a ráják véletlen (be)fogásainak és visszaengedésének arányairól, valamint az (1) és a (2) bekezdésben említett információkról. A Bizottság minden év december 31-ig továbbítja az említett információkat a GFCM titkárságának.

II. Szakasz

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek

1. Alszakasz

Oroszlán-öböl

107. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület létrehozása

Létrejön az Oroszlán-öböl keleti részén a XI. melléklet A. részében meghatározott földrajzi koordinátákat összekötő vonalak által határolt, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület.

108. cikk

Halászati erőkifejtés

A 107. cikkben említett halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen a vontatott hálót, fenék- és vízközi horogsort, illetve fenéken rögzített hálót alkalmazó halászhajók tengerfenéken élő állományokra vonatkozó halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az egyes tagállamok által az említett területen 2008-ban alkalmazott halászati erőkifejtést.

109. cikk

Dokumentált halászati múlt

A tagállamok legkésőbb 2012. február 16-ig elektronikus formában benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon hajók jegyzékét, amelyek dokumentált halászati múltjuk alapján a 2008. évben a 107. cikkben említett területen és az I. melléklet szerinti 7 földrajzi alterületen halásztak. Az említett jegyzék tartalmazza a hajó nevét, CFR-számát, azon időtartamot, amely alatt a hajó a 107. cikkben említett területen halászatra volt jogosult, valamint az egyes hajók által 2008 során a 7 földrajzi alterületen, azon belül is a 107. cikkben említett területen töltött napok számát.

110. cikk

Engedéllyel rendelkező hajók

(1) Az e rendelet 107. cikkében említett területen halászatra jogosult hajók részére tagállamuk az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt ad ki.

(2) Azon halászhajók részére, amelyek nem rendelkeznek dokumentált adatokkal arra vonatkozóan, hogy 2008. december 31. előtt halászati tevékenységet folytattak a 107. cikkben említett területen, a halászat azon a területen nem engedélyezett.

(3) A tagállamok legkésőbb 2012. február 16-ig közlik a Bizottsággal a következőkkel kapcsolatos, 2008. december 31-én hatályos nemzeti jogszabályokat:

a)	egy hajó által naponta halászati tevékenységgel tölthető órák maximális száma;

b)	egy hajó által hetente a tengeren és a kikötőn kívül tölthető napok maximális száma; valamint

c)	a halászhajók tekintetében a lajstromozás szerinti kikötőjük elhagyásának és az oda való visszatérésnek a kötelező jelleggel megállapított időpontjai.

111. cikk

Az érzékeny élőhelyek védelme

A tagállamok biztosítják, hogy a 107. cikkben említett területet megóvják minden egyéb olyan emberi tevékenység hatásaival szemben, amely veszélyezteti az említett területet mint az ívó halak csoportosulási területét jellemző sajátosságok megőrzését.

112. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok minden év január 31-ig elektronikus formában jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a 107. cikkben említett területen folytatott halászati tevékenységekről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen halászati tevékenységekről szóló jelentés formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. Alszakasz

Tuniszi-csatorna

113. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek

Tilos fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő területeken:

1.	„az Adventure-padtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet B. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak;

2.	„a Gela-medencétől nyugatra fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet B. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak;

3.	„a máltai homokpadtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet B. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak.

114. cikk

Pufferterületek

(1) A 113. cikkben említett, „az Adventure-padtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület körül pufferterületet kell kijelölni, amelyet a XI. melléklet C. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak.

(2) A 113. cikkben említett, „a Gela-medencétől nyugatra fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület körül pufferterületet kell kijelölni, amelyet a XI. melléklet C. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak.

(3) A 113. cikkben említett, „a máltai homokpadtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület körül pufferterületet kell kijelölni, amelyet a XI. melléklet C. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak.

(4) Az e cikkben említett pufferterületeken fenékvonóhálós halászati tevékenységeket folytató hajók kötelesek biztosítani, hogy VMS-sük megfelelő gyakorisággal küldjön jeleket. A pufferterületeken fenékvonóhálós halászatra használni kívánt, a VMS részét képező transzponderrel nem rendelkező hajókat olyan más földrajzi helymeghatározó rendszerrel kell felszerelni, amely lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóságok nyomon kövessék az ilyen hajókkal végzett halászati tevékenységeket.

3. Alszakasz

Adriai-tenger

115. cikk

Halászati korlátozások a Jabuka-árok (Pomo-árok) térségében

(1) Tilos a szabadidős horgászat, valamint a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a XI. melléklet D. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen.

(2) Minden év szeptember 1-jétől október 31-ig tilos a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, fenéken rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a XI. melléklet D. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen.

(3) Minden év szeptember 1-jétől október 31-ig tilos a szabadidős horgászat, valamint a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, fenéken rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a XI. melléklet D. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen.

116. cikk

A Jabuka-árokban (Pomo-árok) folytatott tevékenységre engedéllyel rendelkező hajók

(1) A 115. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, fenéken rögzített horogsorral és csapdával folytatott kereskedelmi halászati tevékenységek csak akkor végezhetők az e bekezdésekben említett területeken, ha a hajó külön engedéllyel rendelkezik, és igazolni tudja, hogy a múltban is folytatott halászati tevékenységeket az érintett területeken.

(2) A 115. cikk (2) bekezdésében említett területen az engedéllyel rendelkező halászhajók nem folytathatnak halászatot heti két halászati napnál hosszabb ideig. Az engedéllyel rendelkező, feszítőlapos ikervonóhálót használó halászhajók heti egy halászati napnál hosszabb ideig nem folytathatnak halászatot.

(3) A 115. cikk (3) bekezdésében említett területen az engedéllyel rendelkező, fenékvonóhálót használó hajók kizárólag szombatonként és vasárnaponként 5.00 és 22.00 óra között jogosultak halászni. Az engedéllyel rendelkező, fenéken rögzített hálót, fenéken rögzített horogsort és csapdákat használó hajók hétfő 5.00 órától csütörtök 22.00 óráig halászhatnak.

(4) A 115. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területeken az e cikk (1) bekezdésében említett halászeszközzel halászni jogosult hajók részére tagállamuk az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt ad ki.

(5) A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig megküldik a Bizottságnak azon hajók jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett engedélyt kiadták. A Bizottság legkésőbb minden év április 30-ig megküldi a GFCM titkárságának a következő évre engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. A jegyzéknek minden egyes hajóra vonatkozóan tartalmaznia kell a VIII. mellékletben említett információkat.

(6) Az engedéllyel rendelkező hajók csak a kijelölt kirakodási pontokon rakodhatják ki a tengerfenéki állományokból származó fogásaikat. Erre a célra minden érintett tagállam olyan kirakodási pontokat jelöl ki, ahol a Jabuka-árok (Pomo-árok) halászati korlátozás hatálya alá tartozó területéről származó fogások kirakodása engedélyezett. E kijelölt kirakodási pontok jegyzékét minden év április 10-ig meg kell küldeni a Bizottság részére. A Bizottság az említett jegyzéket minden év április 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(7) A 115. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területeken az e cikk (1) bekezdésében említett halászeszközzel halászni jogosult hajóknak rendelkezniük kell megfelelően működő VMS-sel és/vagy automatikus azonosító rendszerrel (a továbbiakban: AIS), a fedélzeten tartott vagy a használt halászeszközt pedig bármely halászati művelet megkezdése vagy az említett területekre való kihajózás előtt megfelelően azonosítani, számozni és jelölni kell.

(8) A fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdákkal felszerelt, engedéllyel nem rendelkező halászhajók csak akkor haladhatnak át a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen, ha üzemben lévő fedélzeti VMS-sel és/vagy AIS-sal, egyenes útvonalon, legalább 7 csomós állandó sebességgel közlekednek, és ha semmilyen halászati tevékenységet nem folytatnak.

4. Alszakasz

Érzékeny mélytengeri élőhelyek

117. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek létrehozása érzékeny mélytengeri élőhelyeken

Tilos vontatott kotróhálós és fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő területeken:

1.	a „Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet E. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak;

2.	a „Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet E. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak;

3.	az „Eratoszthenész-fenékhegy” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet E. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak.

118. cikk

Az érzékeny élőhelyek védelme

A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik kötelesek legyenek védeni a 117. cikkben említett területek érzékeny mélytengeri élőhelyeit, különösen bármely egyéb olyan tevékenység hatásaival szemben, amely veszélyezteti ezen élőhelyek jellegzetességeinek megőrzését.

III. Szakasz

Területi vagy időbeli tilalmak

119. cikk

Időbeli tilalom

Minden év július 1-jétől szeptember 30-ig tilos fenékvonóhálós halászatot folytatni a partvonal és a 14 földrajzi alterület 200 méteres izobátja között (az I. mellékletben említett Gabèsi-öböl).

IV. Szakasz

Halászeszközök

120. cikk

Vonóhálós és kopoltyúhálós halászat a Fekete-tengeren

(1) Tilos vonóhálós halászatot folytatni:

a)	a parttól számított három tengeri mérföld távolságon belül, amennyiben a víz mélysége ebben a távolságban nem éri el az 50 méteres izobátot; vagy

b)	az 50 méteres izobáton belül, ha a víz mélysége a parttól számított kisebb távolságon belül eléri az 50 métert.

(2) A tagállamok – azáltal, hogy a GFCM/42/2018/2. sz. ajánlással összhangban eltéréseket engedélyeznek – kivételesen lehetővé tehetik halászhajóik számára, hogy halászatot folytassanak az (1) bekezdésben említett övezetben, feltéve, hogy megfelelően tájékoztatják a Bizottságot minden ilyen eltérésről.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy, a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyezett eltérés nem tesz eleget az említett bekezdésben meghatározott feltételnek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az eltérés módosítását.

(4) A Bizottság tájékoztatja a GFCM titkárságát a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyezett bármilyen eltérésről.

(5) 2015. január 1-jétől nem használható 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú zsinegből szőtt, fenéken rögzített kopoltyúháló.

II. FEJEZET

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetését eredményező állományvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozás

121. cikk

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetését eredményező állományvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozás

Az e rendelet 5., 17., 26., 36., 45., 59., 67., 82., 94. és 119. cikkében meghatározott, a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetését eredményező intézkedések az 1380/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja értelmében állományvédelmi intézkedéseknek tekintendők az ideiglenes szüneteltetésnek az (EU) 2021/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 21. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban történő finanszírozása céljából.

III. FEJEZET

Ellenőrzési intézkedések

I. Szakasz

Az engedéllyel rendelkező hajók lajstroma

122. cikk

Az engedéllyel rendelkező hajók lajstroma

(1) A tagállamok a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével minden év november 30-ig megküldik a Bizottságnak azoknak a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a lobogójuk alatt közlekedő és a területükön lajstromba vett hajók naprakész jegyzékét, amelyek részére a halászati engedély kiadása útján engedélyezik a halászatot a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jegyzék a következő információkat tartalmazza:

a)	a hajó CFR-száma és külső jelzései az (EU) 2017/218 végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint;

b)	az engedélyezett halászati és/vagy átrakodási időszak;

c)	az alkalmazott halászeszközök.

(3) A Bizottság a naprakész jegyzéket minden év december 31-ig megküldi a GFCM titkárságának, hogy az érintett hajókat felvehessék a GFCM által a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú és a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászatra engedéllyel rendelkező hajókról vezetett lajstromba (a továbbiakban: a GFCM-lajstrom).

(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzék bármilyen változásáról a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével értesíteni kell a Bizottságot, amely azt továbbítja a GFCM titkárságának legalább tíz munkanappal azt megelőzően, hogy a hajó a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen megkezdi a halászati tevékenységet.

(5) Az (1) bekezdésben említett jegyzékben nem szereplő, 15 métert meghaladó teljes hosszúságú uniós halászhajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen semmilyen halat és semmilyen kagylót nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem rakodhatnak át és nem rakodhatnak ki.

(6) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

csak a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő és az általuk kiadott halászati engedélyt a fedélzeten tartó hajók folytathatnak – a halászati engedélyben meghatározott feltételeknek megfelelően – halászati tevékenységet a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen;

nem adható ki halászati engedély azon hajók számára, amelyek a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy máshol IUU-halászatot folytattak, kivéve, ha az új tulajdonos megfelelő okirati bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy hajói tekintetében az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, tényleges tulajdonosi vagy pénzügyi érdekeltséggel nem rendelkeznek, és azok semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak e hajók felett, illetve hogy e hajók nem vesznek részt IUU-halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe;

amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik tiltják az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő, a lobogójuk alatt közlekedő hajók tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy részt vegyenek a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekben, illetve, hogy azzal összefüggésbe hozhatók legyenek;

d)	amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő hajók tulajdonosai a lobogó szerinti tagállam állampolgárai vagy jogi személyei legyenek;

e)	hajóik megfelelnek a GFCM valamennyi vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésének.

(7) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak megtiltása érdekében, hogy a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat vagy kagylót halásszanak, és az itt fogott halat vagy kagylót a fedélzeten tartsák, átrakodják vagy kirakodják.

(8) A tagállamok haladéktalanul közölnek a Bizottsággal, vagy adott esetben az általa kijelölt szervvel minden olyan információt, amely alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat vagy kagylót halásznak, illetve rakodnak át.

II. Szakasz

A kikötő szerint illetékes állam intézkedései

123. cikk

Hatály

Ez a szakasz a harmadik országok halászhajóira alkalmazandó.

124. cikk

Előzetes értesítés

Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az előzetes értesítést legalább 72 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontját megelőzően kell megküldeni. A tagállamok azonban eltérő értesítési időtartamot is megállapíthatnak, figyelembe véve többek között a halászterületek és a kikötőik közötti távolságot. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a GFCM titkárságát, amely az említett információkat felveszi a kikötők nyilvántartásába.

125. cikk

Kikötői ellenőrzések

(1) Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése ellenére, a tagállamok a kijelölt kirakodási pontokon minden évben a kirakodási és átrakodási műveletek legalább 15 %-ára kiterjedő ellenőrzést végeznek.

(2) Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdése ellenére, a valamely tagállam kikötőjébe előzetes engedély nélkül lépő halászhajókat minden esetben ellenőrizni kell.

126. cikk

Ellenőrzési eljárás

A kikötői ellenőrzéseknek meg kell felelniük – az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt követelményeken túl – az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek.

127. cikk

A kikötőhasználat megtagadása

(1) A tagállamok nem engedélyezik kikötőik használatát harmadik országok hajói számára a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen fogott halászati termékek kirakodása, átrakodása vagy feldolgozása céljából, továbbá megtagadják a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférést – ideértve többek között az üzemanyag-felvételi és készletfelvételi szolgáltatásokat –, ha az érintett hajó:

a)	nem felel meg e rendelet követelményeinek;

b)	szerepel valamely regionális halászati állománygazdálkodási szervezet azon hajókra vonatkozó jegyzékében, amelyek IUU-halászatot folytattak, vagy támogatták azt; vagy

c)	nem rendelkezik a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenység folytatására feljogosító érvényes engedéllyel.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének 18. cikke szerinti vis maior vagy végszükség esetén engedélyezzék harmadik országok hajói számára, hogy kikötőikben igénybe vegyék az adott helyzet megoldásához feltétlenül szükséges szolgáltatásokat.

(2) Az (1) bekezdés az 1005/2008/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 37. cikke (5) és (6) bekezdésének a kikötőhasználat megtagadására vonatkozó rendelkezései mellett alkalmazandó.

(3) Amennyiben egy tagállam az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megtagadta valamely harmadik ország hajójától kikötőinek használatát, erről haladéktalanul értesíti a hajó parancsnokát, a lobogó szerinti államot, a Bizottságot és a GFCM titkárságát.

(4) Amennyiben a megtagadás (1) vagy (2) bekezdésben említett okai már nem állnak fenn, a tagállam azt visszavonja, és erről értesíti a (3) bekezdésben említett címzetteket.

III. Szakasz

IUU

128. cikk

A feltételezett IUU-halászati tevékenységekre vonatkozó bejelentési kötelezettség

(1) Az 1005/2008/EK rendelet 48. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok a GFCM éves ülésszaka előtt legalább 140 nappal benyújtják a Bizottságnak és adott esetben a Bizottság által kijelölt szervnek a következő információkat:

a)	a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen a folyó és az azt megelőző évben feltételezhetően IUU-halászati tevékenységet folytató hajókra vonatkozó információk;

b)	a tagállamok által bejelentett, az IUU-halászati tevékenységekre vonatkozó feltételezést alátámasztó bizonyítékok.

A Bizottság az említett információkat évente, legalább 120 nappal a GFCM éves ülésszaka előtt továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) A Bizottság adott esetben a GFCM éves ülésszaka előtt legalább 120 nappal továbbít a GFCM titkárságának a tagállamoktól kapott minden kiegészítő információt és olyan információt, amely releváns lehet az IUU-hajók listájának összeállítása szempontjából.

(3) Az IUU-hajók uniós listáján az 1005/2008/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban feltüntetendő információk típusának sérelme nélkül az (1) és (2) bekezdésben említett információknak – amennyiben rendelkezésre állnak – a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a)	a hajó neve és korábbi neve(i);

b)	a hajó lobogója és korábbi lobogó(i);

c)	a tulajdonos és a korábbi tulajdonosok neve és címe, beleértve a tényleges tulajdonosokat is;

d)	a hajótulajdonos(ok) bejegyzésének helye;

e)	a hajóüzemeltető és korábbi üzemeltető(k);

f)	a hajó hívójele és korábbi hívójele;

g)	a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) azonosító száma;

h)	tengeri mobilszolgáltatás-azonosító (MMSI) szám;

i)	teljes hosszúság;

j)	fényképek a hajóról;

k)	a GFCM IUU-hajókra vonatkozó listájára történő első felvétel időpontja;

l)	az állítólagos IUU-halászati tevékenység dátuma;

m)	az állítólagos IUU-halászati tevékenység helye;

n)	azon tevékenységek összefoglalása, amelyek a hajó listára való felvételét indokolják, valamint az e tevékenységeket ismertető és az azokat bizonyító valamennyi megfelelő dokumentumra történő hivatkozás; valamint

o)	az esetleg meghozott intézkedések eredménye.

129. cikk

A GFCM titkársága által jelentett állítólagos meg nem felelés

(1) Ha a Bizottság a GFCM titkárságától olyan bizonyítékot kap, amely alátámasztja azt a feltételezést, amely szerint valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó IUU-halászati tevékenységeket folytat, a Bizottság az említett információt késedelem nélkül továbbítja az érintett tagállamnak.

(2) Az érintett tagállam a GFCM éves ülésszaka előtt legalább 45 nappal bizonyítékot szolgáltathat a Bizottságnak, ideértve annak bizonyítékát is, hogy a felsorolt hajók nem halásztak a GFCM állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit megsértve, illetve nem halászhattak a GFCM alkalmazási területén. A Bizottság az említett információkat legalább 30 nappal a GFCM éves ülésszaka előtt továbbítja a GFCM titkárságának.

130. cikk

A GFCM IUU-listájának tervezete

A GFCM titkársága által összeállított, az IUU-hajókra vonatkozó lista tervezetének kézhezvételét követően a tagállamok szorosan figyelemmel kísérik az IUU-lista tervezetében szereplő hajókat, és meghatározzák tevékenységeiket, valamint a név, a lobogó és/vagy a bejegyzett tulajdonos esetleges megváltozását.

IV. FEJEZET

Együttműködés, tájékoztatás és jelentéstétel

131. cikk

Együttműködés és tájékoztatás

(1) A Bizottság, az adott esetben a Bizottság által kijelölt szerv, és a tagállamok együttműködnek és információt cserélnek a GFCM titkárságával, különösen az alábbiak révén:

a)	információk lekérése fontos adatbázisokból, és információk szolgáltatása ilyen adatbázisok részére;

b)	együttműködésre való felkérés és együttműködés e rendelet hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti halászati információs rendszereik lehetővé teszik a közöttük és a GFCM titkársága között a III. cím III. fejezetének II. szakaszában említett, a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésekre vonatkozó információk közvetlen elektronikus cseréjét, kellő figyelemmel a megfelelő titoktartási követelményekre.

(3) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy elektronikus úton megosszák az információkat az illetékes nemzeti szervekkel, és koordinálják az említett szerveknek a III. cím II. fejezetében meghatározott intézkedések végrehajtására irányuló tevékenységeit.

(4) A tagállamok e rendelet alkalmazása céljából összeállítják a kapcsolattartó pontok jegyzékét, amelyet elektronikus úton késedelem nélkül továbbítanak a Bizottságnak, a GFCM titkárságának és a GFCM-megállapodás szerződő feleinek.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az együttműködésre és az információcserére vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

132. cikk

Az információk formátuma és továbbítása a Bizottság felé

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az 50. cikkben, a 105. cikk (2) bekezdésében és a 106. cikkben említett információk formátuma és továbbítása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

133. cikk

A nyomon követéssel, ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos információkhoz és adatokhoz való hozzáférés a közös ellenőrzési és felügyeleti rendszerek keretében

(1) E cikk azokra a tagállamokra alkalmazandó, amelyek a GFCM alkalmazási területén kísérleti projektekben vagy nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszerekben vesznek részt.

(2) A tagállamok biztosítják a nyomon követéssel, ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos információk, adatok, jelentések és üzenetek biztonságos kezelését a közös ellenőrzési és felügyeleti rendszerek keretében.

(3) E cikk nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok kezelésével kapcsolatos, az uniós jog szerinti kötelezettségeit.

V. FEJEZET

Regionális kutatási programok

I. Szakasz

A Földközi-tengerben élő kék tarisznyarák

134. cikk

Regionális kutatási program

Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a kék tarisznyarák (Portunus segnis és Callinectes sapidus) földközi-tengeri kiaknázására irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket folytatnak, – a halászati, társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseket figyelembe véve – részt vesznek a kék tarisznyarák földközi-tengeri fenntartható kiaknázását célzó regionális kutatási programban.

135. cikk

Tudományos megfigyelés

Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a kék tarisznyarákra irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket folytatnak, megfelelő tudományos megfigyelést alakítanak ki a földközi-tengeri kéktarisznyarák-fogásokról, ami elősegíti a következőkkel kapcsolatos regionális kutatási program végrehajtását:

1.	az alkalmazott halászati erőkifejtés és a kifogott összmennyiség nemzeti szinten; és

2.	a tagállamok által azonosított állománygazdálkodási alternatívák és technikai intézkedések biológiai és társadalmi-gazdasági hatásai.

II. Szakasz

A Fekete-tengerben élő öblöscsiga

136. cikk

Regionális kutatási program

Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a 29 földrajzi alterületen az öblöscsigára (Rapana venosa) irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket folytatnak, – a halászati, társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseket figyelembe véve – részt vesznek az öblöscsiga fenntartható fekete-tengeri kiaknázását célzó regionális kutatóprogramban.

137. cikk

Tudományos megfigyelés

Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a 29 földrajzi alterületen az öblöscsigára irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket folytatnak, megfelelő tudományos megfigyelést alakítanak ki az öblöscsiga-fogások tekintetében, valamint elősegítik a regionális kutatóprogram végrehajtását és a WGBS munkáját azáltal, hogy információkat nyújtanak és tanácsadást végeznek a következők tekintetében:

1.	az alkalmazott halászati erőkifejtés és a kifogott összmennyiség nemzeti szinten;

2.	a járulékos fogások összmennyiségére vonatkozó adatok halászeszközönként és fajonként, a búvárkodás kivételével;

3.	a tagállamok által azonosított állománygazdálkodási alternatívák és technikai intézkedések biológiai és társadalmi-gazdasági hatásai; és

4.	esetleges területi vagy időbeli tilalmak a halászat fenntarthatóságának megőrzése érdekében.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

138. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

139. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság – a már végrehajtott GFCM-ajánlásokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges mértékben – felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítására a következők tekintetében:

1.	a GFCM titkársága részére a 120. cikk (4) bekezdése alapján történő információtovábbítás;

a 9. cikk, a 15. cikk, a 24. cikk és a 34. cikk, a 61. cikk (3) bekezdése, a 70. cikk, a 78. cikk (3) bekezdése, a 86. és a 122. cikk alapján a GFCM titkárságának továbbítandó, engedéllyel rendelkező hajók jegyzékére vonatkozó rendelkezések, valamint a VIII. melléklet alapján a hajók jegyzékébe foglalandó adatok;

3.	a vörös nemeskorallra vonatkozó állandó CDS végrehajtása az 55. cikk és a X. melléklet alapján;

4.	a kikötő szerint illetékes állam által hozott, a 123–127. cikkben meghatározott intézkedések;

5.	a földrajzi alterületek I. mellékletben meghatározott táblázata, térképe és földrajzi koordinátái;

6.	a kikötő szerint illetékes állam által a hajók tekintetében végzett, a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárások;

7.	a GFCM III. mellékletben szereplő statisztikai mátrixai; valamint

8.	a 120. cikk (2) bekezdésében meghatározott nemzetközi aktusokra való hivatkozások.

140. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 41. cikkben, a 42. cikkben és a 139. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól … 2023. november 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 41. cikkben, a 42. cikkben és a 139. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 41., a 42. és a 139. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

141. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1343/2011/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet XV. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

142. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. október 4-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

J. M. ALBARES BUENO

(1) HL C 517., 2021.12.22., 122. o.

(2) Az Európai Parlament 2023. július 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. szeptember 18-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(4) Lásd az XIV. mellékletet.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(6) A Tanács 98/416/EK határozata (1998. június 16.) az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz történő csatlakozásáról (HL L 190., 1998.7.4., 34. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(8) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(12) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).

(16) A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(17) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

(19) HL L 322., 1999.12.14., 3. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1139 rendelete (2021. július 7.) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról (HL L 247., 2021.7.13., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A. A GFCM földrajzi alterületek táblázata

FAO-ALTERÜLET

FAO STATISZTIKAI KÖRZET

FÖLDRAJZI ALTERÜLETEK

NYUGATI RÉSZ

1.1.	BALEÁR-SZIGETEK

1	Az Alborán-tenger északi része

2	Alborán-sziget

3	Az Alborán-tenger déli része

Algéria

5	Baleár-szigetek

6	Észak-Spanyolország

11.1.

Szardínia (nyugati része)

1.2.	OROSZLÁN-ÖBÖL

7	Oroszlán-öböl

1.3.

SZARDÍNIA

Korzika

9	A Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része

10	A Tirrén-tenger déli része

11.2.

Szardínia (keleti része)

12	Észak-Tunézia

KÖZÉPSŐ RÉSZ

2.1.	ADRIAI-TENGER

17	Az Adriai-tenger északi része

18	Az Adriai-tenger déli része (részben)

2.2.	JÓN-TENGER

13	Hammameti-öböl

14	Gabèsi-öböl

Málta

16	Dél-Szicília

18	Az Adriai-tenger déli része (részben)

19	A Jón-tenger nyugati része

20	A Jón-tenger keleti része

21	A Jón-tenger déli része

KELETI RÉSZ

3.1.	ÉGEI-TENGER

22	Égei-tenger

Kréta

3.2.	LEVANTEI-MEDENCE

24	A Levantei-medence északi része

Ciprus

26	A Levantei-medence déli része

27	Levantei-medence

FEKETE-TENGER

4.1.	MÁRVÁNY-TENGER

28	Márvány-tenger

4.2.	FEKETE-TENGER

29	Fekete-tenger

4.3.	AZOVI-TENGER

30	Azovi-tenger

B. A GFCM földrajzi alterületek térképe (GFCM, 2009)

– FAO statisztikai körzetek (piros) – GFCM földrajzi alterületek (fekete)

01	– Az Alborán-tenger északi része

09	– A Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része

16	– Dél-Szicília

24	– A Levantei-medence északi része

02	– Alborán-sziget

10	– A Tirrén-tenger déli és középső része

17	– Az Adriai-tenger északi része

– Ciprus

03	– Az Alborán-tenger déli része

11.1	– Szardínia (nyugati része)

18	– Az Adriai-tenger déli része

26	– A Levantei-medence déli része

– Algéria

11.2	– Szardínia (keleti része)

19	– A Jón-tenger nyugati része

27	– Levantei-medence

05	– Baleár-szigetek

12	– Észak-Tunézia

20	– A Jón-tenger keleti része

28	– Márvány-tenger

06	– Észak-Spanyolország

13	– Hammameti-öböl

21	– A Jón-tenger déli része

29	– Fekete-tenger

07	– Oroszlán-öböl

14	– Gabèsi-öböl

22	– Égei-tenger

30	– Azovi-tenger

– Korzika

– Málta

– Kréta

C. A GFCM földrajzi alterületek földrajzi koordinátái (GFCM, 2009)

F. ALT.	HATÁROK	F. ALT.	HATÁROK	F. ALT.	HATÁROK	F. ALT.	HATÁROK
1	Partvonal é. sz. 36° ny. h. 5° 36′ é. sz. 36° ny. h. 3° 20′ é. sz. 36° 05′ ny. h. 3° 20′ é. sz. 36° 05′ ny. h. 2° 40′ é. sz. 36° ny. h. 2° 40′ é. sz. 36° ny. h. 1° 30′ é. sz. 36° 30′ ny. h. 1° 30′ é. sz. 36° 30′ ny. h. 1° é. sz. 37° 36′ ny. h. 1°	4	Partvonal é. sz. 36° ny. h. 2° 13′ é. sz. 36° ny. h. 1° 30′ é. sz. 36° 30′ ny. h. 1° 30′ é. sz. 36° 30′ ny. h. 1° é. sz. 37° ny. h. 1° é. sz. 37° k. h. 0° 30′ é. sz. 38° k. h. 0° 30′ é. sz. 38° k. h. 8° 35′ Algéria és Tunézia határa Marokkó és Algéria határa	7	Partvonal é. sz. 42° 26′ k. h. 3° 09′ é. sz. 41° 20′ k. h. 8° Franciaország és Olaszország határa	10	Partvonal (beleértve Észak-Szicíliát is) é. sz. 41° 18′ k. h. 13° é. sz. 41° 18′ k. h. 11° é. sz. 38° k. h. 11° é. sz. 38° k. h. 12° 30′
2	é. sz. 36° 05′ ny. h. 3° 20′ é. sz. 36° 05′ ny. h. 2° 40′ é. sz. 35° 45′ ny. h. 3° 20′ é. sz. 35° 45′ ny. h. 2° 40′	5	é. sz. 38° k. h. 0° 30′ é. sz. 39° 30′ k. h. 0° 30′ é. sz. 39° 30′ ny. h. 1° 30′ é. sz. 40° k. h. 1° 30′ é. sz. 40° k. h. 2° é. sz. 40° 30′ k. h. 2° é. sz. 40° 30′ k. h. 6° é. sz. 38° k. h. 6°	8	é. sz. 43° 15′ k. h. 7° 38′ é. sz. 43° 15′ k. h. 9° 45′ é. sz. 41° 18′ k. h. 9° 45′ é. sz. 41° 20′ k. h. 8° é. sz. 41° 18′ k. h. 8°	11	é. sz. 41° 47′ k. h. 6° é. sz. 41° 18′ k. h. 6° é. sz. 41° 18′ k. h. 11° é. sz. 38° 30′ k. h. 11° é. sz. 38° 30′ k. h. 8° 30′ é. sz. 38° k. h. 8° 30′ é. sz. 38° k. h. 6°
3	Partvonal é. sz. 36° ny. h. 5° 36′ é. sz. 35° 49′ ny. h. 5° 36′ é. sz. 36° ny. h. 3° 20′ é. sz. 35° 45′ ny. h. 3° 20′ é. sz. 35° 45′ ny. h. 2° 40′ é. sz. 36° ny. h. 2° 40′ é. sz. 36° ny. h. 1° 13′ Marokkó és Algéria határa	6	Partvonal é. sz. 37° 36′ ny. h. 1° é. sz. 37° ny. h. 1° é. sz. 37° k. h. 0° 30′ é. sz. 39° 30′ k. h. 0° 30′ é. sz. 39° 30′ ny. h. 1° 30′ é. sz. 40° k. h. 1° 30′ é. sz. 40° k. h. 2° é. sz. 40° 30′ k. h. 2° é. sz. 40° 30′ k. h. 6° é. sz. 41° 47′ k. h. 6° é. sz. 42° 26′ k. h. 3° 09′	9	Partvonal Franciaország és Olaszország határa é. sz. 43° 15′ k. h. 7° 38′ é. sz. 43° 15′ k. h. 9° 45′ é. sz. 41° 18′ k. h. 9° 45′ é. sz. 41° 18′ k. h. 13°	12	Partvonal Algéria és Tunézia határa é. sz. 38° k. h. 8° 30′ é. sz. 38° 30′ k. h. 8° 30′ é. sz. 38° 30′ k. h. 11° é. sz. 38° k. h. 11° é. sz. 37° k. h. 12° é. sz. 37° k. h. 11° 04′
13	Partvonal é. sz. 37° k. h. 11° 04′ é. sz. 37° k. h. 12° é. sz. 35° k. h. 13° 30′ é. sz. 35° k. h. 11°	17	Partvonal é. sz. 41° 55′ k. h. 15° 08′ Horvátország és Montenegró határa	21	Partvonal Tunézia és Líbia határa é. sz. 35° k. h. 15° 18′ é. sz. 35° k. h. 23° é. sz. 34° k. h. 23° é. sz. 34° k. h. 25° 09′ Líbia és Egyiptom határa	25	é. sz. 35° 47′ k. h. 32° é. sz. 34° k. h. 32° é. sz. 34° k. h. 35° é. sz. 35° 47′ k. h. 35°
14	Partvonal é. sz. 35° k. h. 11° é. sz. 35° k. h. 15° 18′ Tunézia és Líbia határa	18	Partvonal (mindkét oldal) é. sz. 41° 55′ k. h. 15° 08′ é. sz. 40° 04′ k. h. 18° 29′ Horvátország és Montenegró határa Albánia és Görögország határa	22	Partvonal é. sz. 36° 30′ k. h. 23° é. sz. 36° k. h. 23° é. sz. 36° k. h. 26° é. sz. 34° k. h. 26° 30′ é. sz. 34° k. h. 29° é. sz. 36° 43′ k. h. 29°	26	Partvonal Líbia és Egyiptom határa é. sz. 34° k. h. 25° 09′ é. sz. 34° k. h. 34° 13′ Egyiptom és a Gázai övezet határa
15	é. sz. 36° 30′ k. h. 13° 30′ é. sz. 35° k. h. 13° 30′ é. sz. 35° k. h. 15° 18′ é. sz. 36° 30′ k. h. 15° 18′	19	Partvonal (beleértve Kelet-Szicíliát is) é. sz. 40° 04′ k. h. 18° 29′ é. sz. 37° k. h. 15° 18′ é. sz. 35° k. h. 15° 18′ é. sz. 35° k. h. 19° 10′ é. sz. 39° 58′ k. h. 19° 10′	23	é. sz. 36° k. h. 23° é. sz. 36° k. h. 26° 30′ é. sz. 34° k. h. 26° 30′ é. sz. 34° k. h. 23°	27	Partvonal Egyiptom és a Gázai övezet határa é. sz. 34° k. h. 34° 13′ é. sz. 34° k. h. 35° é. sz. 35° 47′ k. h. 35° Törökország és Szíria határa
16	Partvonal é. sz. 38° k. h. 12° 30′ é. sz. 38° k. h. 11° é. sz. 37° k. h. 12° é. sz. 35° k. h. 13° 30′ é. sz. 36° 30′ k. h. 13° 30′ é. sz. 36° 30′ k. h. 15° 18′ é. sz. 37° k. h. 15° 18′	20	Partvonal Albánia és Görögország határa é. sz. 39° 58′ k. h. 19° 10′ é. sz. 35° k. h. 19° 10′ é. sz. 35° k. h. 23° é. sz. 36° 30′ k. h. 23°	24	Partvonal é. sz. 36° 43′ k. h. 29° é. sz. 34° k. h. 29° é. sz. 34° k. h. 32° é. sz. 35° 47′ k. h. 32° é. sz. 35° 47′ k. h. 35° Törökország és Szíria határa

II. MELLÉKLET

A KIKÖTŐ SZERINT ILLETÉKES ÁLLAM ÁLTAL A HAJÓK TEKINTETÉBEN VÉGZETT ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK

1. A hajó azonosítása

A kikötői ellenőrzést végző személyek:

(1)	ha szükséges, a lobogó szerinti állammal való megfelelő kapcsolatfelvétellel vagy a nemzetközi hajólajstromok segítségével ellenőrzik, hogy a fedélzeten tartott hivatalos iratok érvényesek-e;

(2)	ha szükséges, gondoskodnak az iratok hivatalos fordításának elkészíttetéséről;

(3)	ellenőrzik a hajó nevének, lobogójának, külső azonosító számának és jelzésének (és ha van ilyen, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) azonosító számának), valamint nemzetközi rádióhívójelének a helyességét;

(4)	lehetőség szerint megvizsgálják, hogy megváltozott-e a hajó neve és/vagy lobogója, és ha igen, feljegyzik annak korábbi nevét (neveit) és lobogóját (lobogóit);

(5)	feljegyzik a lajstromozás szerinti kikötőt, a tulajdonos (ha eltér a tulajdonostól, az üzemeltető és a tényleges tulajdonos), a hajóügynök és a hajóparancsnok nevét és címét, beleértve a társaság vagy bejegyzett tulajdonos egyedi azonosítóját, amennyiben rendelkezésre áll; valamint

(6)	feljegyzik a korábbi tulajdonosok nevét és címét, ha a hajónak az előző öt év során más tulajdonosai is voltak.

2. Engedélyek

A kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrzik, hogy a halászati engedély, illetve a hal és halászati termékek szállítására jogosító engedélyek összhangban állnak-e az 1. pont szerint beszerzett információkkal, valamint megvizsgálják az engedélyek érvényességi idejét és azoknak a területek, fajok és halászeszközök szerinti alkalmazását.

3. Egyéb iratok

A kikötői ellenőrzést végző személyek minden vonatkozó iratot átvizsgálnak, beleértve az elektronikus dokumentumokat is. Releváns iratok lehetnek naplók, különösen a halászati napló, valamint a személyzeti jegyzék, a rakodási terv és, ha van ilyen, a halraktárak rajza vagy leírása. Az ilyen raktárakat vagy helyiségeket ellenőrizhetik annak igazolása érdekében, hogy méretük és kialakításuk megegyezik-e az említett rajzokkal vagy leírásokkal, és hogy a rakodást a rakodási tervnek megfelelően hajtják-e végre. Adott esetben az említett iratok magukban foglalják a valamely regionális halászati állománygazdálkodási szervezet által kiállított fogási dokumentumokat vagy kereskedelmi okmányokat is.

4. Halászeszközök

(1)

A kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrzik, hogy a fedélzeten tartott halászeszközök megfelelnek-e az engedélyekben meghatározott feltételeknek. Az eszközök ellenőrzése kiterjedhet annak vizsgálatára is, hogy az olyan jellemzők, mint például a szembőség (és egyéb lehetséges eszközök), a hálók hossza és a horgok mérete, összhangban vannak-e a vonatkozó szabályozás előírásaival, és hogy az eszközök azonosító jelzései megfelelnek-e azoknak, amelyekre a hajónak engedélye van.

(2)

A kikötői ellenőrzést végző személyek átkutathatják a hajót, nem látható helyen tárolt, illetve egyéb okból illegális halászeszközöket keresve.

5. Halak és halászati termékek

(1)

A kikötői ellenőrzést végző személyek a lehető legalaposabban megvizsgálják, hogy a fedélzeten tartott halat és halászati termékeket a vonatkozó engedélyekben meghatározott feltételeknek megfelelően termelték-e ki. E vizsgálat során a kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálják a halászati naplót és a benyújtott jelentéseket, ideértve adott esetben a VMS-sel továbbított jelentéseket.

(2)

A fedélzeten tartott mennyiségek és fajok meghatározása érdekében a kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják a raktárban tárolt vagy a kirakodott halat. Ennek során a kikötői ellenőrzést végző személyek felbonthatják azokat a kartondobozokat, amelyekbe a halat előzetesen becsomagolták, és a halat vagy kartondobozt elmozdíthatják, hogy meggyőződjenek a halraktár épségéről.

(3)

A kirakodó hajóknál a kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrizhetik a kirakodott fajokat és mennyiséget. Az ellenőrzés kiterjedhet a termék típusára, az élőtömegre (a napló alapján megállapított mennyiség) és a feldolgozott súly élőtömegre való átszámítása során alkalmazott átváltási együtthatóra. A kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják továbbá az esetlegesen a fedélzeten tartott mennyiségeket is.

(4)

A kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják a fedélzeten tartott összes fogás mennyiségét és összetételét, ideértve a mintavétellel történő vizsgálatot is.

6. Az IUU-halászat ellenőrzése

Az 1005/2008/EK rendelet 11. cikke alkalmazandó.

7. Jelentés

Az ellenőrzés befejeztével írásos jelentést kell készíteni, amelyet az ellenőrnek alá kell írnia, és annak egy példányát a hajó parancsnokának át kell adni.

8. A kikötő szerint illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés eredményei

A kikötő szerint illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés eredményei legalább a következő információkat tartalmazzák:

Ellenőrzési referencia

—	ellenőrző hatóság (az ellenőrző hatóság vagy a hatóság által kijelölt helyettes szerv megnevezése),

—	ellenőr neve,

—	az ellenőrzés dátuma és időpontja,

—	ellenőrzés helye szerinti kikötő (az a hely, ahol a hajót ellenőrizték), és

—	dátum (a jelentés elkészítésének dátuma).

A hajó azonosító adatai

—	a hajó neve,

—	a hajó típusa,

—	a halászeszköz típusa,

—	külső azonosító szám (a hajó oldalán feltüntetett szám) és IMO-szám (ha van ilyen) vagy adott esetben egyéb szám,

—	nemzetközi rádióhívójel,

—	MMSI-szám (tengeri mobilszolgáltatás-azonosító), ha van ilyen,

—	lobogó szerinti állam (az az állam, ahol a hajót lajstromba vették),

—	korábbi nevek és lobogók, ha vannak ilyenek,

—	az anyakikötő (a hajó lajstrom szerinti kikötője) és előző anyakikötők,

—	a hajó tulajdonosa (a hajótulajdonos neve, címe, elérhetősége),

—	a hajótényleges tulajdonosa, ha az különbözik a tulajdonostól (név, cím, elérhetőség),

—	a hajó vonatkozásában a hajó használatáért felelős üzemeltetője, ha az különbözik a hajótulajdonostól (név, cím, elérhetőség),

—	hajóügynök (név, cím, elérhetőség),

—	a korábbi tulajdonosok neve és címe, ha volt ilyen,

—	a hajóparancsnok és a halászati parancsnok neve, állampolgársága és tengerészeti képesítései, és

—	személyzeti jegyzék.

Halászati engedély (jogosítványok, engedélyek)

—	a hajók halászati engedélyei, vagy a halak és halászati termékek szállítására jogosító engedélyei,

—	az engedélyeket kiadó államok,

—	az engedélyekben szereplő feltételek, beleértve a területeket és az érvényességi időt,

—	az érintett regionális halászati állománygazdálkodási szervezet,

—	az engedélyek területi és tárgyi hatálya, valamint érvényességi ideje,

—	az engedélyezett kiosztás részletei – kvóta, halászati erőkifejtés vagy egyéb,

—	halfajok, járulékos fogás és engedélyezett halászeszközök, és

—	átrakodási nyilvántartások és dokumentumok (adott esetben).

A halászati útra vonatkozó információk

—	az adott halászati út kezdetének dátuma, időpontja, övezete és helye,

—	felkeresett területek (az egyes területekre történő belépés és az onnan való kilépés),

—	a tengeren végzett átrakodási tevékenységek (dátum, fajok, hely, átrakodott halmennyiség),

—	az utoljára felkeresett kikötő,

—	az adott halászati út befejezésének dátuma és időpontja, és

—	felkeresni kívánt következő kikötő, adott esetben.

A fogás ellenőrzésének eredménye

—	kirakodás kezdete és vége (időpont és dátum),

—

halfajok,

—	terméktípus,

—	élőtömeg (a napló alapján meghatározott mennyiség),

—	az alkalmazott átváltási együttható,

—	feldolgozott súly (fajonként és kiszerelésenként kirakodott mennyiségek),

—	egyenértékű élőtömeg (az egyenértékű élőtömegben kirakodott mennyiségek, azaz „terméksúly szorozva az átváltási együtthatóval”),

—	az ellenőrzött halak és halászati termékek tervezett rendeltetési helye, és

—	a fedélzeten tartott halmennyiség és halfajok, ha van ilyen.

A halászeszközök ellenőrzésének eredményei

—	az eszköztípusok részletezése.

Megállapítások

—	Az ellenőrzés megállapításai, beleértve a feltételezett jogsértések meghatározását és a vonatkozó szabályokra és intézkedésekre való hivatkozást. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat az ellenőrzési jelentéshez kell mellékelni.

III. MELLÉKLET

A. A halászflották GFCM/SAC szerinti felosztása

Kategória

< 6 méter

6-12 méter

12-24 méter

Több mint 24 méter

1.	Többfunkciós kisüzemi hajók motor nélkül

2.	Többfunkciós kisüzemi hajók motorral

3.	Vonóhálós hajók

4.	Erszényes kerítőhálós hajók

5.	Horogsoros hajók

6.	Nyílt tengeri vonóhálós hajók

7.	Kerítőhálós tonhalhalászhajók

8.	Kotróhálós hajók

9.	Többfunkciós hajók

A kategóriák leírása

Többfunkciós kisüzemi hajók motor nélkül – Minden olyan motor nélküli (szél- vagy egyéb meghajtású) hajó, amelynek teljes hosszúsága kevesebb, mint 12 méter.

6 méternél rövidebb, többfunkciós kisüzemi hajók motorral – Minden olyan motoros hajó, amelynek teljes hosszúsága kevesebb, mint 6 méter.

6 és 12 méter közötti, többfunkciós kisüzemi hajók motorral – Minden olyan motoros hajó, amelynek teljes hosszúsága 6 és 12 méter közé esik, és az év során különböző halászeszközöket alkalmaz bármelyik ilyen eszköz egyértelmű dominanciája nélkül, vagy az ebben az osztályozásban nem szereplő halászeszközt alkalmaz.

12 méternél rövidebb, vonóhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága kevesebb, mint 12 méter, és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

12 és 24 méter közötti, vonóhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága 12 és 24 méter közé esik, és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

24 méternél hosszabb, vonóhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága több mint 24 méter, és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

6 és 12 méter közötti, erszényes kerítőhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága 6 és 12 méter közé esik, és erőkifejtésének több mint 50 %-át erszényes kerítőhálóval teljesíti.

12 méternél hosszabb, erszényes kerítőhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága több mint 12 méter, és erőkifejtésének több mint 50 %-át erszényes kerítőhálóval teljesíti, kivéve az év bármely szakában tonhalfogó kerítőhálót használó hajókat.

6 méternél hosszabb, horogsoros hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága több mint 6 méter (teljes hosszúság), és erőkifejtésének több mint 50 %-át horogsorral teljesíti.

6 méternél hosszabb, nyílt tengeri vonóhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága több mint 6 méter, és erőkifejtésének több mint 50 %-át nyílt tengeri vonóhálóval teljesíti.

Tonhalhalászhajók – Minden olyan hajó, amely az év bármely szakában tonhalfogó kerítőhálót használ.

6 méternél hosszabb, kotróhálós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága több mint 6 méter, és erőkifejtésének több mint 50 %-át kotróhálóval teljesíti.

12 méternél hosszabb többfunkciós hajók – Minden olyan hajó, amelynek teljes hosszúsága több mint 12 méter, és az év során különböző halászeszközöket alkalmaz bármelyik ilyen eszköz egyértelmű dominanciája nélkül, vagy az ebben az osztályozásban nem szereplő halászeszközt alkalmaz.

Megjegyzés:

Valamennyi cella felhasználható információgyűjtésre. A fenti táblázatban üresen hagyott cellák esetében nem valószínűsíthető jelentős populáció. Ha szükséges azonban, ajánlatos az „üres cellában” megadott információt összevonni az erre legmegfelelőbb szomszédos „szürke cellával”.

B. A névleges halászati erőkifejtés mérésére vonatkozó táblázat

Halászeszköz	Szám és méret	Kapacitás	Tevékenység	Névleges erőkifejtés (1)
Kotróháló (puhatestűek halászatához)	Nyitott hálónyílás, hálónyílás szélessége	BT	Halászattal töltött idő	Kotróhálóval kitermelt fenékfelület (2)
Vonóháló (ideértve a lepényhal halászatához használt kotróhálót)	Vonóháló típusa (nyílt tengeri, tengerfenéki) BT és/vagy BRT Motorteljesítmény Szembőség Hálóméret (hálónyílás szélessége) Sebesség	BT	Halászattal töltött idő	BT × napok BT × órák kW × napok
Erszényes kerítőháló	Háló hossza és merítési mélysége BT Fényerősség Csónakok száma	BT Háló hossza és merítési mélysége	Felkutatással töltött idő Hálókivetés	BT × halászeszközök Háló hossza × halászeszközök
Hálók	Háló típusa (pl. tükörháló, kopoltyúháló stb.) Háló hossza (a szabályozás szerint) BT Nettó felület Szembőség	Nettó hálóhossz és merítési mélység	Halászattal töltött idő	Nettó hosszúság × napok Felület × napok
Horogsorok	Horgok száma BT Horogsorok száma Horogjellemzők Csali	Horgok száma Horogsor-egységek száma	Halászattal töltött idő	Horgok száma × órák Horgok száma × napok Horogsoregységek száma × napok/órák
Csapdák	BT	Csapdák száma	Halászattal töltött idő	Csapdák száma × napok
Erszényes kerítőhálók/FAD-ok	FAD-ok száma	FAD-ok száma	Halászati utak száma	FAD-ok száma × halászati utak száma

C) GFCM 1. feladat – operatív egységek

(1) Az időbeli meghatározás nélküli erőkifejtéseket valamilyen időszakra kell vonatkoztatni (pl. év).

(2) Egy konkrét területre kell vonatkoznia (a terület nagyságának megadásával) a halászati intenzitás becslése érdekében (erőkifejtés/km2), és az erőkifejtésnek a kitermelt állományokra kell vonatkoznia.

IV. MELLÉKLET

A GFCM-ELLENŐRÖK SZEMÉLYAZONOSÍTÓ OKMÁNYÁNAK MINTÁJA

Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság				GFCM
	GFCM		Ezen ellenőri személyazonosító okmány birtokosa a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) közös ellenőrzési és felügyeleti rendszerének feltételei szerint szabályszerűen kijelölt GFCM-ellenőr, aki jogosult a GFCM-szabályzat rendelkezései szerint eljárni.
ELLENŐRI SZEMÉLYAZONOSÍTÓ OKMÁNY
Fénykép	Szerződő fél
	Az ellenőr neve:
	Kártyaszám		… Kibocsátó hatóság	… Ellenőr
	A kiállítás dátuma:	Öt évig érvényes

V. MELLÉKLET

A GFCM ELLENŐRI JELZŐLOBOGÓ MINTÁJA

VI. MELLÉKLET

GFCM ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

1. ELLENŐR(ÖK)

Név … Szerződő fél … A GFCM személyazonosító okmány száma …

2. AZ ELLENŐR(ÖKE)T SZÁLLÍTÓ HAJÓ ADATAI

2.1.

Név és lajstromszám …

2.2.

Lobogó …

3. AZ ELLENŐRZÖTT HAJÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

3.1.

Név és lajstromszám …

3.2.

Lobogó …

3.3.

Parancsnok (név és cím) …

3.4.

Hajótulajdonos (név és cím) …

3.5.

GFCM-nyilvántartási szám …

3.6.

A hajó típusa …

4. POZÍCIÓ

4.1.

A vizsgálóhajó parancsnoka által meghatározott pozíció … UTC; szél.: … hossz: …

4.2.

A halászhajó parancsnoka által meghatározott pozíció … UTC; szél.: … hossz: …

5. AZ ELLENŐRZÉS KEZDETÉNEK ÉS BEFEJEZÉSÉNEK DÁTUMA ÉS IDŐPONTJA

5.1.

Dátum … A fedélzetre lépés időpontja … UTC – A fedélzet elhagyásának időpontja … UTC

6. A FEDÉLZETEN LÉVŐ HALÁSZESZKÖZÖK TÍPUSA

Feszítőlapos fenékvonóháló – OTB
Vízközi feszítőlapos vonóháló – OTM
Garnéla fogására szolgáló vonóhálók – TBS
Erszényes kerítőháló – PS
Horgonyzott kopoltyúhálók (rögzített) – GNS
Rögzített horogsorok – LLS
Szabadidős horgászathoz használt eszközök – RG
Egyéb (adja meg)

7. HÁLÓSZEMEK MÉRETE – MILLIMÉTERBEN

7.1.

A használandó engedélyezett szembőség: … mm

7.2.

Az átlagos szembőség mérésének eredménye: … mm

7.3.

Jogsértés: IGEN ☐ - NEM ☐ … Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

8. A FEDÉLZETEN LEVŐ FOGÁSOK ELLENŐRZÉSE

8.1.

A fedélzeten tárolt halzsákmány ellenőrzésének eredményei

8.2.

Jogsértés: IGEN ☐ - NEM ☐ … Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9. A FEDÉLZETEN LÉVŐ IRATOK ÉS A VMS ELLENŐRZÉSE

9.1.

Halászati napló: IGEN ☐ - NEM ☐

9.2.

Jogsértés: IGEN ☐ - NEM ☐ … Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9.3.

Halászati jogosítvány IGEN ☐ - NEM ☐

9.4.

Jogsértés: IGEN ☐ - NEM ☐ … Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9.5.

Külön engedély: IGEN ☐ - NEM ☐

9.6.

Jogsértés: IGEN ☐ - NEM ☐ … Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9.7.

VMS: IGEN ☐ - NEM ☐ … Működik: IGEN ☐ - NEM ☐

9.8.

Jogsértés: IGEN ☐ - NEM ☐ … Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

10. A JOGSÉRTÉSEK FELSOROLÁSA

☐	a lobogó szerinti szerződő fél által kiállított jogosítvány, felhatalmazás vagy engedély nélkül folytatott halászat – jogszabályi hivatkozás:

☐

a fogással és a fogással kapcsolatos egyéb tényezőkkel összefüggő adatoknak a GFCM jelentéstételi előírásainak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogással és/vagy a fogással kapcsolatos egyéb tényezőkkel összefüggő adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben – jogszabályi hivatkozás:

☐	halászat tilalmi övezetben – jogszabályi hivatkozás:

☐	halászat tilalmi időszakban – jogszabályi hivatkozás:

☐	tiltott halászeszközök használata – jogszabályi hivatkozás:

☐	a halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozási adatainak meghamisítása vagy szándékos elrejtése – jogszabályi hivatkozás:

☐	jogsértés kivizsgálásához kapcsolódó bizonyítékok elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése – jogszabályi hivatkozás:

☐	többszöri jogsértések, amelyek együttesen a GFCM által meghatározott hatályos intézkedések súlyos figyelmen kívül hagyásának minősülnek;

☐	engedéllyel rendelkező ellenőr elleni támadás, neki való ellenszegülés, az említett ellenőr megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásába történő beavatkozás, vagy indokolatlan akadályozása és késleltetése;

☐	műholdas hajómegfigyelési rendszer zavarása és/vagy VMS nélküli üzemelés – jogszabályi hivatkozás:

11. A FEDÉLZETEN LEMÁSOLT IRATOK JEGYZÉKE

…

12. A HAJÓ PARANCSNOKÁNAK ÉSZREVÉTELEI ÉS ALÁÍRÁSA

…

A parancsnok aláírása: …

13. AZ ELLENŐR(ÖK) ÉSZREVÉTELEI ÉS ALÁÍRÁSA

…

Ellenőr(ök) aláírása: …

VII. MELLÉKLET

GFCM ÉSZLELÉSI JELENTÉS

Az észlelések időpontja: ……/……/…… Idő: …UTC

Az észlelt hajó pozíciója:

Szélesség …– Hosszúság …

Útvonal: …– Sebesség …

Az észlelt hajó neve:

Az észlelt hajó lobogója:

Külső szám/jelölés:

A hajó típusa:

☐	Halászhajó

☐	Szállítóhajó

☐	Fagyasztóhajó

☐	Egyéb (adja meg)

Nemzetközi rádióhívójel:

IMO-szám (ha van):

10.

Tevékenység(ek):

☐

Halászat

☐

Hajózás

☐

Eresztés

☐

Átrakodás

11.

Rádiókapcsolat: IGEN ☐ - NEM ☐

12.

Az észlelt hajó parancsnokának neve és állampolgársága: …

13.

Az észlelt hajó fedélzetén található személyek száma: …

14.

Az észlelt hajó fedélzetén lévő fogások: …

15.

Az információkat gyűjtötte:

Az ellenőr neve:

Szerződő fél:

GFCM személyazonosító okmány száma:

A járőrhajó neve:

VIII. MELLÉKLET

A HAJÓK JEGYZÉKÉBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

A 15., 24., 34., 47., 70., 78. és 116. cikkben említett jegyzék a következő információkat tartalmazza az egyes hajókról:

(1)	a hajó neve (engedéllyel rendelkező hajó vagy begyűjtéshez használt engedéllyel rendelkező hajó)

(2)	a hajó lajstromszáma (a tagállamok által megadott kód),

(3)	GFCM-nyilvántartási szám (három betűjelből álló ISO-országkód + 9 számjegy, például xxx000000001),

(4)	a lajstromozás szerinti kikötő (a kikötő teljes neve),

(5)	korábbi név (ha volt),

(6)	korábbi lobogó (ha volt),

(7)	más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen),

(8)	nemzetközi rádióhívójel (ha van),

(9)	VMS (I/N válasz szükséges)

(10)	a hajó típusa, teljes hosszúsága és bruttó tonnatartalma (BT) és/vagy bruttó regisztertonna-tartalma (BRT), valamint kW-ban kifejezett motorteljesítménye,

(11)	biztonsági és védelmi berendezések a megfigyelők fedélzeten való fogadásához (I/N válasz szükséges) (adott esetben)

(12)	főbb célfajok

(13)	a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe,

(14)	a nagyszemű vörösdurbincs halászatához használt főbb halászeszköz, a flottaszegmens-besorolás és a DCRF-ben megjelölt operatív egység,

(15)	halászatra engedélyezett időszak (adott esetben)

(16)	halászatra engedélyezett terület (földrajzi alterületek és/vagy GFCM statisztikai rácsának négyszögei (adott esetben)

(17)	részvétel nemzeti/nemzetközi tudományos intézmények által vezetett kutatási programokban (I/N válasz szükséges; leírással) (adott esetben).

IX. MELLÉKLET

A FAD-OKRA VONATKOZÓ GAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSA

A tagállami hajókra vonatkozó FAD-gazdálkodási intézkedések magukban foglalják a következőket:

(1)

a FAD-gazdálkodási intézkedések leírása:

a)	a FAD/jeladó/bója típusa;

b)	a hajónként telepíthető FAD-ok maximális száma;

c)	az egyes FAD-ok közötti minimális távolság;

d)	a járulékos fogások csökkentésére és hasznosítására vonatkozó politika;

e)	más eszköztípusokkal való potenciális kölcsönhatás;

f)	a FAD-ok tulajdoni viszonyaival kapcsolatos nyilatkozat vagy politika;

(2)

intézményi keretek:

a)	a FAD-gazdálkodási intézkedésekkel összefüggő intézményi hatáskörök;

b)	a FAD-telepítés jóváhagyására irányuló kérelmezési eljárások;

c)	a hajótulajdonosoknak és -parancsnokoknak a FAD-ok telepítésével és használatával kapcsolatos kötelezettségei;

d)	FAD-pótlási politika;

e)	az e rendeleten kívüli további jelentéstételi kötelezettségek;

f)	a FAD-okkal összefüggő konfliktuskezelési politika;

g)	az egyes tilalmi területekre vagy időszakokra vonatkozó részletek (például parti tengerek, hajózási útvonalak, a kisüzemi halászattal érintett területek közelsége stb.);

(3)

a FAD-építés specifikációja és követelményei;

a)	a FAD tervezési jellemzői (leírás);

b)	világítási követelmények;

c)	radarreflektorok;

d)	látható távolság;

e)	FAD-jelzés és -azonosító;

f)	rádióbója-jelzés és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);

g)	szonárral felszerelt bója-jelzés és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);

h)	a biológiailag lebomló FAD-okkal kapcsolatban végzett kutatás;

i)	a FAD-ok elveszítésének vagy elhagyásának megelőzése;

j)	a FAD-ok begyűjtésének szabályozása;

(4)	a FAD gazdálkodási intézkedések alkalmazási időszaka; valamint

(5)	a FAD gazdálkodási intézkedések végrehajtásának nyomon követésére és felülvizsgálatára szolgáló eszközök.

X. MELLÉKLET

BEGYŰJTÉSI TANÚSÍTVÁNY A GFCM KÍSÉRLETI FOGÁSI DOKUMENTÁCIÓS PROGRAMJÁHOZ

A VÖRÖS NEMESKORALLRA VONATKOZÓ BEGYŰJTÉSI TANÚSÍTVÁNY A GFCM KÍSÉRLETI FOGÁSI DOKUMENTÁCIÓS PROGRAMJÁHOZ (CDS)

A begyűjtési dokumentum száma

Hitelesítő hatóság

1.	A halászhajó parancsnokának neve, adott esetben

Cím – tel./fax/e-mail

A hajóparancsnok aláírása és bélyegzője – dátum

2.	A hajó neve és lajstromszáma

Lobogó szerinti és anyakikötő

Hívójel/IMO (ha van)

Inmarsat-/fax-/telefonszám/e-mail

Kikötő

Indulási kikötő és ország

Kirakodási kikötő és ország

4.	Engedéllyel rendelkező halász(ok) a fedélzeten

Név – Cím – tel./fax/e-mail

Halászati jogosítvány(ok) száma – érvényességi idő: (dátum), ha van

A vörös nemeskorall halászatára vonatkozó engedély – érvényességi idő: (dátum)

Az engedély birtokosának aláírása

5.	Begyűjtési terület (hosszúsági, szélességi koordináták)

A begyűjtés időpontja

Becsült élőtömeg (kg)

Kirakodási élőtömeg (kg)

6.	A lobogó szerinti állam hatósága általi hitelesítés

Név és cím

Aláírás

Dátum és bélyegző

7.	Az exportőr neve, adott esetben

Cím – tel./fax/e-mail

Az exportőr aláírása és bélyegzője – dátum

8.	Az exporthatóság általi hitelesítés - Név és cím

Aláírás

Dátum és bélyegző

9.	Az importőr neve

Cím – tel./fax/e-mail

Az importőr aláírása és bélyegzője – dátum

10.	Az importhatóság általi hitelesítés - Név és cím

Aláírás

Dátum és bélyegző

XI. MELLÉKLET

A HALÁSZATI KORLÁTOZÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEK ÉS A PUFFERTERÜLETEK KOORDINÁTÁI

A. Halászati korlátozás alá vont terület az Oroszlán-öbölben

Létrejön az Oroszlán-öböl keleti részén a következő földrajzi koordinátákat összekötő vonalak által határolt, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

—	é. sz. 42° 40′ k. h. 4° 20′

—	é. sz. 42° 40′ k. h. 5° 00′

—	é. sz. 43° 00′ k. h. 4° 20′

—	é. sz. 43° 00′ k. h. 5° 00′.

B. Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek a Tuniszi-csatornában

(1)

„Az Adventure-padtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 37° 23,850′ k. h. 12° 30,072′

—	é. sz. 37° 23,884′ k. h. 12° 48,282′

—	é. sz. 37° 11,567′ k. h. 12° 48,305′

—	é. sz. 37° 11,532′ k. h. 12° 30,095′

(2)

„A Gela-medencétől nyugatra fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 37° 12,040′ k. h. 13° 17,925′

—	é. sz. 37° 12,047′ k. h. 13° 36,170′

—	é. sz. 36° 59,725′ k. h. 13° 36,175′

—	é. sz. 36° 59,717′ k. h. 13° 17,930′

(3)

„A máltai homokpadtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 36° 12,621′ k. h. 15° 13,338′

—	é. sz. 36° 12,621′ k. h. 15° 26,062′

—	é. sz. 35° 59,344′ k. h. 15° 26,062′

—	é. sz. 35° 59,344′ k. h. 15° 13,338′.

C. Pufferterületek a Tuniszi-csatornában

(1)

„Az Adventure-padtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület körüli pufferterület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 37° 24,849′ k. h. 12° 28,814′

—	é. sz. 37° 24,888′ k. h. 12° 49,536′

—	é. sz. 37° 10,567′ k. h. 12° 49,559′

—	é. sz. 37° 10,528′ k. h. 12° 28,845′

(2)

„A Gela-medencétől nyugatra fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület körüli pufferterület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 37° 13,041′ k. h. 13° 16,672′

—	é. sz. 37° 13,049′ k. h. 13° 37,422′

—	é. sz. 36° 58,723′ k. h. 13° 37,424′

—	é. sz. 36° 58,715′ k. h. 13° 16,682′

(3)

„A máltai homokpadtól keletre fekvő térség” elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület körüli pufferterület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 36° 13,624′ k. h. 15° 12,102′

—	é. sz. 36° 13,624′ k. h. 15° 27,298′

—	é. sz. 35° 58,342′ k. h. 15° 27,294′

—	é. sz. 35° 58,342′ k. h. 15° 12,106′.

D. Halászati korlátozások az adriai-tengeri Jabuka-árok (Pomo-árok) térségében

(1)

Tilos a szabadidős horgászat, valamint a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen:

—	é. sz. 43° 32,044′ k. h. 15° 16,501′

—	é. sz. 43° 05,452′ k. h. 14° 58,658′

—	é. sz. 43° 03,477′ k. h. 14° 54,982′

—	é. sz. 42° 50,450′ k. h. 15° 07,431′

—	é. sz. 42° 55,618′ k. h. 15° 18,194′

—	é. sz. 43° 17,436′ k. h. 15° 29,496′

—	é. sz. 43° 24,758′ k. h. 15° 33,215′

(2)

Minden év szeptember 1-je és október 31-e között tilos a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen:

—	é. sz. 43° 03,477′ k. h. 14° 54,982′

—	é. sz. 42° 49,811′ k. h. 14° 29,550′

—	é. sz. 42° 35,205′ k. h. 14° 59,611′

—	é. sz. 42° 49,668′ k. h. 15° 05,802′

—	é. sz. 42° 50,450′ k. h. 15° 07,431′

(3)

Minden év szeptember 1-je és október 31-e között tilos a szabadidős horgászat, valamint a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen:

—	é. sz. 43° 17,436′ k. h. 15° 29,496′

—	é. sz. 43° 24,758′ k. h. 15° 33,215′

—	é. sz. 43° 20,345′ k. h. 15° 47,012′

—	é. sz. 43° 18,150′ k. h. 15° 51,362′

—	é. sz. 43° 13,984′ k. h. 15° 55,232′

—	é. sz. 43° 12,873′ k. h. 15° 52,761′.

E. Halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület érzékeny mélytengeri élőhelyeken

(1)

A „Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 39° 27,72′ k. h. 18° 10,74′

—	é. sz. 39° 27,80 k. h. 18° 26,68′

—	é. sz. 39° 11,16′ k. h. 18° 32,58′

—	é. sz. 39° 11,16′ k. h. 18° 04,28′;

(2)

A „Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 31° 30,00 k. h. 33° 10,00′

—	é. sz. 31° 30,00 k. h. 34° 00,00′

—	é. sz. 32° 00,00 k. h. 34° 00,00′

—	é. sz. 32° 00,00′ k. h. 33° 10,00′;

(3)

Az „Eratoszthenész-fenékhegy” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

—	é. sz. 33° 00,00 k. h. 32° 00,00′

—	é. sz. 33° 00,00 k. h. 33° 00,00′

—	é. sz. 34° 00,00 k. h. 33° 00,00′

—	é. sz. 34° 00,00′ k. h. 32° 00,00′.

XII. MELLÉKLET

FLOTTAKAPACITÁS A TUNISZI-CSATORNÁBAN (12–16 FÖLDRAJZI ALTERÜLET) ÉS AZ ADRIAI-TENGEREN (17 ÉS 18 FÖLDRAJZI ALTERÜLET)

A. A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) a mélytengeri garnéla állományaira történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett flottakapacitása, a hajók számában, kW-ban és BT-ben kifejezve

Tagállam	Halászeszköz	Hajók száma	kW	BT
Ciprus	OTB	1	105	265
Spanyolország	OTB	2	440,56	218,78
Olaszország	OTB	320	93 756	26 076
Málta	OTB	15	5 562	2 007

B. Flottakapacitás az Adriai-tengeren

Tagállam	Halászeszköz	Hajók száma	kW	BT
Horvátország	PS	249	77 145,52	18 537,72
Olaszország	PTM-OTM-PS	685	134 556,7	25 852
Szlovénia	PS	4	433,7	38,5

XIII. MELLÉKLET

A 2017. ÉVI KIRAKODOTT MENNYISÉGEK LEGALÁBB 5 %-ÁT KITEVŐ HALÁSZESZKÖZ-TÍPUSOK ÉS HAJÓHOSSZOSZTÁLYOK („FLOTTASZEGMENS”) KOMBINÁCIÓJÁRA MEGHATÁROZOTT ERŐKIFEJTÉSI CSOPORTOK

Halászeszköz típusa	Földrajzi alterületek	Érintett állományok	Szerződő fél	Teljes hajóhosszúság (1)	Erőkifejtési csoport kódja	Halászati napok (2)	kW x Halászattal töltött napok
Egyhajós feszítőlapos fenékvonóháló (OTB)	17–18	bajuszos vörösmárna; szürke tőkehal; piros ostorgarnéla és norvég homár		< 12 m	OTB12<
				≥ 12 m és < 24 m	OTB12-24
				≥ 24 m	OTB> 24
Merevítőrudas vonóháló (TBB)	17	közönséges nyelvhal		< 12 m	TBB12<
				≥ 12 m és < 24 m	TBB12-24
				≥ 24 m	TBB> 24
Páros fenékvonóháló (PTB)	17–18	bajuszos vörösmárna; szürke tőkehal; piros ostorgarnéla és norvég homár		< 12 m	PTB12<
				≥ 12 m és < 24 m	PTB 12-24
				≥ 24 m	PTB> 24
Feszítőlapos ikervonóháló (OTT)	17–18	bajuszos vörösmárna; szürke tőkehal; piros ostorgarnéla és norvég homár		< 12 m	OTT12<
				≥ 12 m és < 24 m	OTT12-24
				≥ 24 m	OTT> 24

(1) A flottaszegmensek és a halászeszközök egyszerűsödnek, amint rendelkezésre állnak az erőkifejtésre vonatkozó adatok.

(2) Ezek az adatok 2021-től állnak rendelkezésre.

XIV. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS MÓDOSÍTÁSAI

Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2102 rendelete (HL L 308., 2015.11.25., 1. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/982 rendelete (HL L 164., 2019.6.20., 1. o.)

XV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1343/2011/EU rendelet	E rendelet
1. és 2. cikk	1. és 2. cikk
3. cikk, a) pont	3. cikk, 1. pont
3. cikk, b) és c) pont	–
3. cikk, d) pont	3. cikk, 5. pont
3. cikk, e) pont	3. cikk, 2. pont
4. cikk	107. cikk
5. cikk	108. cikk
6. cikk	109. cikk
7. cikk	110. cikk
8. cikk	111. cikk
9. cikk	112. cikk
9a. cikk	113. cikk
9b. cikk	114. cikk
9c. cikk	115. cikk
9d. cikk	116. cikk
9e. cikk	–
10. cikk	117. cikk
11. cikk	118. cikk
11a. cikk	119. cikk
12. cikk	82. cikk
13. cikk	86. cikk
14. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	87. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés
14a. cikk	94. cikk
15. cikk	–
15a. cikk	120. cikk
16. cikk	–
16a. cikk	40. cikk, (3) bekezdés
16b. cikk, (1)–(4) bekezdés	41. cikk, (1)–(4) bekezdés
16b. cikk, (7) bekezdés	43. cikk, (5) bekezdés
16c. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	42. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
16c. cikk, (7) bekezdés	44. cikk, (4) bekezdés
16ca. cikk, (1)–(4) bekezdés	44. cikk, (3)–(6) bekezdés
16ca. cikk, (5) bekezdés	45. cikk, (2) bekezdés
16cb. cikk	45. cikk, (1) bekezdés
16d. cikk, (1) bekezdés	40. cikk
16d. cikk, (2) bekezdés	46. cikk, (1) bekezdés
16da. cikk	96. cikk
16e. cikk	101. cikk
16f. cikk	102. cikk
16 g. cikk	103. cikk
16h. cikk	104. cikk
16i. cikk	105. cikk, (1) bekezdés
16j. cikk, (1) és (2) bekezdés	98. cikk, (2) és (3) bekezdés
16k. cikk	99. cikk, (1) bekezdés
16 l. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	74. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
16 l. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés	74. cikk, (5), (6) és (7) bekezdés
16 m. cikk	44. cikk, (1) bekezdés
17. cikk	122. cikk
17b. cikk	106. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
18. cikk	123. cikk
19. cikk	124. cikk
20. cikk	125. cikk
21. cikk	126. cikk
22. cikk	127. cikk
22a. cikk, (1) és (2) bekezdés	47. cikk, (1) és (2) bekezdés
22a. cikk, (3) bekezdés	47. cikk, (4) bekezdés
22a. cikk, (4) bekezdés	47. cikk, (5) bekezdés
22b. cikk	50. cikk, (1) és (2) bekezdés
22c. cikk	49. cikk
22d. cikk	48. cikk
22e. cikk	52. cikk
22f. cikk	53. cikk
22 g. cikk	56. cikk, (2) bekezdés
22i. cikk	78. cikk
22j. cikk	80. cikk
22k. cikk	61. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
22 l. cikk	62. cikk, (1) és (2) bekezdés
22 m. cikk	63. cikk
22n. cikk	64. cikk
22o. cikk	65. cikk
22p. cikk	91. cikk
22q. cikk	92. cikk
22r. cikk	93. cikk
23. cikk	131. cikk
23a. cikk, (7) bekezdés	132. cikk
23b. cikk	75. cikk
25. cikk	138. cikk
26. cikk, a) és b) pont	139. cikk, 1. és 2. pont
26. cikk, c), e), f) és g) pont	139. cikk, 1., 4., 5., 6. és 7. pont
27. cikk, (1)–(3) bekezdés	140. cikk,(1)–(3) bekezdés
27. cikk, (4) és (5) bekezdés	140. cikk, (5) és (6) bekezdés
29. cikk	142. cikk
I–VIII. melléklet	I–VIII. melléklet

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2124/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

All

FAJ

(három betűjelből álló FAO-fajkód)

Összesen (kg)

Kiszerelés

Vizsgált minta

Méreten aluli halak %-os aránya