(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2022. november 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Törökországból (a továbbiakban együttesen: érintett országok) származó, acélból készült bulbavas behozatalával kapcsolatban. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy a Laminados Losal S.A.U. (a továbbiakban: panaszos) 2022. szeptember 30-án panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az acélból készült bulbavassal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése értelmében a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak alatt nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve, ha az 5. cikk értelmében elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek.

(4)

A panaszos nem kérte a nyilvántartásba vételt, és a Bizottság megállapította, hogy nem teljesülnek az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt követelmények. A vizsgálati időszak alatt kárt okozó behozatal szintjétől eltekintve a behozatal ezt követően nem nőtt jelentősen.

(5)

Az alábbi 4.3.1. szakaszban kifejtett okok miatt a Bizottság úgy határozott, hogy a fenti preambulumbekezdésekben ismertetett elemzés céljából összesíti az érintett országokból érkező behozatalt. A felügyeleti adatbázisból kinyert adatok és az érintett országokban működő, együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok elemzéséből az derült ki, hogy az érintett országokból érkező behozatal összesített mennyisége a vizsgálat megindítását követő első négy teljes hónapban (azaz 2022 decemberétől 2023 márciusáig) 2 %-kal csökkent a vizsgálati időszak azonos időszakához képest. A vizsgálat megindítását követő első négy hónapban az érintett országokból származó átlagos havi behozatal mértéke 15 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatti havi átlagos behozatalhoz képest. Ezért a Bizottság az előzetes tájékoztatási időszakban az acélból készült bulbavas behozatalára az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése alapján nem vezetett be nyilvántartásba vételi kötelezettséget.

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a panaszost, az ismert exportáló gyártókat, a kínai és török hatóságokat, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint szövetségeket, és részvételre kérte fel őket.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(8)

Az eljárás megindítását követően a török kormány, az Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş (a továbbiakban: Özkan Demir) török exportáló gyártó, a Fincantieri S.p.A. (a továbbiakban: Fincantieri) uniós felhasználó és a Baglietto s.r.l. (a továbbiakban: Baglietto).

(9)

A török kormány és a Fincantieri egyaránt azt állította többek között, hogy a panasz túlságosan is bizalmas információkra támaszkodik, különösen az uniós gazdasági ágazat mikrogazdasági mutatóira vonatkozó részletes adatok, valamint a panasz egyes mellékletei tekintetében. Mindkét fél azt állította, hogy a betekinthető változat ezért nem volt elegendő ahhoz, hogy a felek érdemi észrevételeket tehessenek a panaszban szereplő kármutatókkal és állításokkal kapcsolatban.

(10)

Az alaprendelet 19. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. Mivel a panasz csupán egy uniós gyártó információira, illetve az adott uniós gyártónak a nyilvánosan rendelkezésre álló információkkal és statisztikákkal együtt kezelt információira vonatkozik, a panaszos titoktartási céllal a vonatkozó számadatokat érdemi tartományokban adta meg. A panaszos hasonlóképpen rendelkezésre bocsátotta a mellékletek betekinthető változatát, illetve a szolgáltatott információk érdemi összefoglalóját. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a panasznak az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes olyan alapvető bizonyítékot és a bizalmasan kezelt adatok azon betekinthető összefoglalóit, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára a védelemhez való joguk megfelelő gyakorlását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(11)

A török kormány és a Fincantieri egyaránt ellenezte, hogy a kárelemzés során figyelembe vegyék a Laminorul S.A. (a továbbiakban: Laminorul), az acélból készült bulbavasat gyártó romániai vállalat adatait, amely a figyelembe vett időszak alatt csődbe ment és beszüntette termelését. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a csődöt követően a Laminorult egy másik vállalat felvásárolta, de nem kezdte újra az acélból készült bulbavas gyártását. A török kormány és a Fincantieri szerint a panaszban szereplő számadatoknak nem kellett volna a Laminorulra vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat is tartalmazniuk, mivel ez a vállalat csődbe ment, és már nem gyárt acélból készült bulbavasat. Ezért a panaszban nem kellett volna a Laminorult az uniós gazdasági ágazat részének tekinteni.

(12)

A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a Laminorul a figyelembe vett időszak alatt – ha nem is a teljes időszakban – még mindig az uniós gazdasági ágazat részét képezte. Ezért a panaszos megfelelően járt el, amikor a panaszban feltüntette a Laminorul adatait, és így az érintett időszakokban pontos képet festett az uniós gazdasági ágazat helyzetéről. Ezen túlmenően a panaszban szereplő adatok rávilágítottak, hogy a legtöbb mutató a Laminorul elemzésen belüli figyelembevételével és anélkül is hasonló tendenciákat mutatott. A Bizottság mindenesetre az e rendeletben figyelembe vett időszakra vonatkozó elemzésében a lehetőségekhez mérten jelezte, hogy a Laminorul adatai milyen hatással voltak az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetére.

(13)

A török kormány és az Özkan Demir észrevételeket tett a panaszban szereplő több egyedi kármutatóval kapcsolatban, azt állítva, hogy egyes mutatók nem az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetére utalnak, illetve a kárt az érintett országokból érkező behozatalon kívül más tényezők is okozhatták.

(14)

E tekintetben a Bizottság emlékeztetett az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövegére, amely kimondja, hogy a panasznak tartalmaznia kell az állítólagosan dömpingelt behozatal mennyiségének változásaira, a behozatalnak az uniós piacon a hasonló termékek árára gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt, ebből következő hatására vonatkozó információkat, amelyeket releváns (nem feltétlenül az összes) tényezők támasztanak alá. A panasz tartalmazta ezeket az információkat, amelyek a kár meglétére és az érintett országokból érkező behozatallal fennálló ok-okozati összefüggésre utaltak. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott, hogy kimutatható legyen a kár és az ok-okozati összefüggés, ezért elutasította ezt az állítást.

(15)

A kárra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkozó egyéb, az eljárás megindításához közvetlenül nem kapcsolódó konkrét észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakaszok (4., 5. és 7. szakasz) foglalkoznak.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(17)

Az acélból készült bulbavas uniós gyártóinak korlátozott számára tekintettel a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy a kérdőíveket bocsát a mindössze két ismert uniós gyártó rendelkezésére. E két gyártó közül csupán a Laminados Losal, S.A.U. (a panaszos) válaszolt a kérdőívre. A másik uniós gyártó, az uniós gyártás [15–25] %-át adó Olifer s.p.l. (a továbbiakban: Olifer) nem jelentkezett a vizsgálat során. Ezért a Bizottság nem folyamodott mintavételhez, hanem a panaszos adatait használta fel, és adott esetben – a (147) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az Oliferre és a Laminorulra vonatkozó adatokat becsléssel állapította meg.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)

Mindössze egy független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy nincs szükség a mintavételre.

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(21)

Egyetlen kínai exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság tehát úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(22)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes törökországi exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte Törökország Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(23)

Egyetlen török exportáló gyártó, az Özkan Demir nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság tehát úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(24)

A Bizottság kérdőívet küldött Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. Erre azonban nem érkezett válasz. A Bizottság következésképpen tájékoztatta a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kívánja figyelembe venni. Észrevétel nem érkezett.

(25)

A Bizottság online közzétette (3) az exportáló gyártókra, a független importőrökre és az uniós gyártókra vonatkozó kérdőíveket.

(26)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(27)

A Covid19-világjárvány kitörésére és a bevezetett korlátozó intézkedésekre tekintettel a Bizottság a következő kínai exportáló gyártó esetében végzett távoli adatellenőrzést:

(28)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata 2019. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(29)

A vizsgált termék a legfeljebb 204 mm szélességű, ötvözetlen acélból készült bulbavas (a továbbiakban: acélból készült bulbavas). Az acélból készült bulbavasat főként a hajógyártási ágazatban használják az utasszállító hajók, kompok, katonai hajók és kereskedelmi hajók acél vázszerkezetének építéséhez. Acélból készült bulbavas tengeri platformok és villamossínek építéséhez is használható, de az Unióban az acélból készült bulbavas ilyen jellegű felhasználása csak elhanyagolható mennyiséget érint (a továbbiakban: vizsgált termék).

(30)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és a Törökország származó, jelenleg az ex 7216 50 91 KN-kód (TARIC-kód: 7216509110) alá tartozó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék).

(31)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(32)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy e termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékek.

(33)

A termékkört illetően nem tettek észrevételeket.

(34)

mivel a vizsgálat megindításakor Kína vonatkozásában elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az említett országbeli exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(35)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő valamennyi exportáló gyártót arra, hogy bocsássák rendelkezésre az acélból készült bulbavas előállításához felhasznált bemeneti anyagokra vonatkozóan kért információkat. Az egyik exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. benyújtotta a vonatkozó információkat. A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság továbbá kérdőívet küldött a kínai kormánynak.

(36)

Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A Bizottság felkérte a kínai kormányt, hogy tegyen észrevételeket a 18. cikk alkalmazásával kapcsolatosan. Észrevétel nem érkezett.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Törökország lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik ország. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(38)

A Bizottság 2023. január 24-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. E feljegyzésben a Bizottság a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd., az érintett termék egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártója által szolgáltatott adatok alapján – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a bulbavas előállítása során felhasznált összes termelési tényezőt. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország. A Bizottság az első feljegyzés kapcsán észrevételeket kapott a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. exportáló gyártótól.

(39)

A Bizottság 2023. április 3-án, a beérkezett észrevételek és a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. által szolgáltatott kiegészítő információk elemzését követően egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Törökországot tekinti reprezentatív országnak. Egyúttal tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országbeli gyártó, nevezetesen a Kocaer Çelik Sanayi adatai alapján állapítja meg. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. tett észrevételeket.

(40)

A második feljegyzésre vonatkozóan érkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulástól mentes árakat és költségeket onnan szerzi majd be. E választás mögöttes okait az alábbi 3.4. szakasz részletesen ismerteti.

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(43)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(44)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (4) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(45)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (5). A Bizottság megállapította különösen, hogy a vizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát – azaz az acélt – előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (6), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (7). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (8). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (9). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (10), valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (11).

(46)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a panaszban foglalt bizonyítékok, többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (12) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az acélból készült bulbavas piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak és amelyeket az ezzel kapcsolatos korábbi bizottsági vizsgálatok is megállapítottak.

(47)

A panasz azt az állítást tartalmazta, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják a kínai kormány vagy más hatóságok különféle, mindenre kiterjedő beavatkozásai, melyekre a kormányzat különböző szintjein kerül sor, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni.

(48)

Konkrétabban a panasz rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések (például a tizenharmadik és a tizennegyedik ötéves terv) útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(49)

A panasz példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. Ezen belül a panaszos – az acéliparban folytatott korábbi bizottsági vizsgálatokra, a jelentésre, valamint egyéb forrásokra hivatkozva – a következőket adta elő:

(50)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a szóban forgó ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(51)

A vizsgált termék ágazatában – azaz az acélágazat egyik alágazatában – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Mivel a vizsgált termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, nem állapítható meg a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya.

(52)

A vizsgálat azonban megerősítette, hogy az acélágazatban működő két legnagyobb gyártó – nevezetesen az Angang Steel csoport (a továbbiakban: Ansteel) és a China Baowu Steel csoport (a továbbiakban: Baowu) – vagy teljes mértékben állami tulajdonban van, vagy az állam ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik benne. Ezenkívül az acélból készült bulbavas gyártásával foglalkozó néhány kulcsfontosságú vállalat – többek között a Hebei Jitai Special Steel Group Co., Ltd., a Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. és a Hebei Jingye Group Co., Ltd. – kormányzati beavatkozásnak van kitéve. A Tangshan Baigong Industry Development co. magánvállalat teljes tulajdonú leányvállalataként működő (13) Hebei Jitai Special Steel Group Co., Ltd. vállalat célkitűzései között szerepel, hogy „hozzájáruljon a vállalat fejlődéséhez, a kor haladásához és a haza jólétéhez” (14). Továbbá a Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. a Nanjing Steel, a Nanjing SASAC alá tartozó, állami tulajdonban lévő vállalat tulajdonában és irányítása alatt áll (15). A Hebei Jingye Group Co. Ltd. esetében a csoport pártbizottsági titkárhelyettesének vezetésével a KKP keretében különböző pártépítési tevékenységeket szerveztek (16).

(53)

Ezenfelül figyelemmel arra, hogy általánossá vált, hogy a KKP a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (17), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel, az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(54)

Ez a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség (CISA) szintjén is jól látható. Alapszabályának 3. cikke szerint a CISA „ragaszkodik a Kínai Kommunista Párt átfogó vezetéséhez” és „elfogadja a nyilvántartó és irányító szervek, a pártépítő szervek, valamint az illetékes ágazati irányító közigazgatási szervek üzleti irányítását, felügyeletét és irányítását” (18) .

(55)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (19), vagy a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (20), vagy az acélhulladék-ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, amelynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot” (21). Ami konkrétan a vizsgált terméket illeti, Shandong és Jiangsu tartomány kiadta tizennegyedik ötéves tervét a hajógyártás és a tengerészeti berendezések fejlesztéséről, kifejezetten támogatva a hajógyártási ágazatot és a kapcsolódó acélgyártást, például az acélból készült bulbavas gyártását (22).

(56)

Más tartományokban is láthatók hasonló példák a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az acélágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” (23). Az állam befolyása települési szinten, például a Hebei tartományban található Tangshan város 2022. évi vas- és acélipari 1 + 3 cselekvési tervében is megmutatkozik, amelyben különböző települési szervezeteket bíztak meg azzal feladattal, hogy „a régióban elősegítsék a hasonló termékeket gyártó vállalkozások szövetségeit és átszervezését”, például a Shougang (Jingtang, Qiangang) és a Tangsteel New District két nagy acélipari csoport feladata, hogy „felkutassák a pénzügyi intézményeket és iránymutatással szolgáljanak számukra annak érdekében, hogy a vas- és acélipari vállalkozásoknak alacsony kamatozású hiteleket nyújtsanak, hogy lehetővé tegyék számukra az új iparágakra való áttérést, és ugyanakkor […] támogatást nyújtsanak kamatkedvezmények formájában”, valamint „támogassák a termékszerkezet optimalizálását” azáltal, hogy „a bajnoki címet országos szinten újonnan elnyert gyártó vállalatok és termékek […] 1 millió jüan, illetve 500 000 jüan, valamint a bajnoki címet tartományi szinten újonnan elnyert gyártó vállalatok és termékek 300 000 jüan, illetve 100 000 jüan díjban részesülnek” (24).

(57)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését”, azaz „hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhoukouban stb., valamint az ágazat bővítésének, megerősítésének és specializációjának biztosítását. Többek között 2025-ig Anyang város nyersvastermelési kapacitása 14 millió tonna alatti, nyersacél-termelési kapacitása 15 millió tonna alatti lesz” (25).

(58)

A vizsgálat továbbá megerősítette, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlét révén befolyást gyakorol az árakra és a költségekre, mivel megállapítást nyert, hogy az acélból készült bulbavast gyártó vállalatok és a KKP között személyes kapcsolat áll fenn. Például az együttműködő exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. igazgatótanácsának elnöke párhuzamosan a vállalat pártbizottságának titkári tisztségét is betölti (26). Ezen túlmenően a vállalat stratégiai megállapodást írt alá a Jiangsu Huaneng állami tulajdonban lévő vállalattal, 100 %-ban a Huaneng – a központi SASAC alá tartozó, állami tulajdonban lévő vállalat – tulajdonában lévő leányvállalattal (27), és az együttműködés elmélyítésére irányuló szándékmegállapodást írt alá a Kínai Export-Import Bank jiangsui fiókjával, ami állami pénzügyi támogatásra utal (28). A városi KKP-bizottságnak a Longteng munkájába való beavatkozása a Changshu városának honlapján közzétett következő cikkből is kitűnik: „a Közlekedési Hivatal pártbizottsága tovább mélyíti a párba rendezéssel kapcsolatos munkáját. Ez a pártépítő szerv vezetésének köszönhetően szorosabb és mélyebb együttműködést fog biztosítani a párba rendezett vállalkozásokkal, hogy a pártépítés politikai előnyeit – a kölcsönös támogatás és a kölcsönös ösztönzés szempontjából – mindinkább fejlesztési előnyökké és a tömegek szolgálatában álló gyakorlati intézkedésekké alakítsa. Együtt új eredményeket, új előrelépéseket és új győzelmeket fogunk elérni az új korszak hosszú menetelése során (29) .” Hasonlóképpen a Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. és anyavállalata, a Nanjing Steel igazgatótanácsának elnöke egyidejűleg a pártbizottság titkári tisztségét is betölti. (30)

(59)

A vizsgált termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során olyan szakpolitikai dokumentumokat azonosított, amelyekből kiderült, hogy az iparág hasznot húzott az acélágazat részét képező vizsgált termékkel kapcsolatos kormányzati iránymutatásokból és beavatkozásból.

(60)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (31). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (32). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (33).

(61)

A vizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt fontos nyersanyag a vasérc. A vasércről a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv is említést tesz, miszerint annak kapcsán az állam a következőket tervezi: „a hazai ásványi erőforrások racionális fejlesztését. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitika végrehajtása, a fejlett technológiák és berendezések bevezetésének ösztönzése a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentése érdekében” (34). A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; a pénzügyi intézmények vizsgálata és irányítása annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. A kormány ugyanakkor diszkonttámogatásokat fog nyújtani (35) .” Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy megfeleljenek az ösztönzött iparágak – köztük az acélból készült bulbavas gyártásához felhasznált fő nyersanyagot előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(62)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az acélágazatban való, a (45) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira.

(63)

A fenti (45) preambulumbekezdésben említettek szerint az acélágazatra az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra utaló bizonyítékot, hogy az acélágazatra, ezen belül pedig az acélból készült bulbavas gyártóira ne vonatkozna a kínai munkajogi rendszer. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (az acélból készült bulbavasnak és annak legfontosabb bemeneti anyagainak előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó bemeneti anyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (36).

(64)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a fenti (45) preambulumbekezdésben említett acélágazatra. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(65)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az acélból készült bulbavas gyártásához több különböző bemeneti anyagra van szükség. Amikor az acélból készült bulbavas gyártói beszerzik e bemeneti anyagokat vagy szerződést kötnek e bemeneti anyagok beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például a bemeneti anyagok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(66)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az acélból készült bulbavas belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított bemeneti anyagokra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik a bemeneti anyag inputjaira, és így tovább.

(67)

E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. a 2023. február 6-i beadványában azonban azzal érvelt, hogy a jelentős torzulásokra vonatkozó állítások nem válhatnak előre megállapított következtetéssé, és a Bizottságnak először ellenőriznie kell az állítólagos torzulásokat, és el kell döntenie, hogy azok jelentősek-e, mielőtt alternatív forrásokból keresne rendes értékre vonatkozó adatokat. A vállalat véleménye szerint azonban a Bizottság a vizsgálat korai szakaszában elhamarkodottan kezdett a rendes értéket illetően alternatív forrásokat keresni.

(68)

Ez az érvelés nem fogadható el. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a Bizottság a vizsgálat megindításakor úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani. A Bizottság ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontja szerint a vizsgálatban részt vevő feleket a vizsgálat megindítását követően haladéktalanul tájékoztatni kell azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték megállapításához fel kíván használni. A Longteng azon érvelése, miszerint a Bizottságnak csak a jelentős torzulások fennállásának megállapítását követően kellene alternatív forrásokat keresnie a rendes érték megállapításához, az alaprendelet téves értelmezésén alapul. Mindenesetre a Bizottság a jelenlegi vizsgálat során távolról sem jutott előre megállapított következtetésekre a jelentős torzulásokat illetően – ahogy azt a Longteng állítja –, hanem további információkat gyűjtött a rendelkezésre álló források kiegészítése céljából, hogy ellenőrizni tudja az eljárás megindításának szakaszában tett állításokat, és végül megállapítsa, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében vett jelentős torzulások fennállnak-e az acélból készült bulbavas ágazatában. Bár ilyen megállapításokra csak a vizsgálat végleges szakaszában kerül sor, a fenti (44)–(67) preambulumbekezdés ismerteti a Bizottság vizsgálatának ideiglenes eredményeit, amelyekkel kapcsolatban az érdekelt feleknek lehetőségük van további észrevételeket tenni.

(69)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(70)

A (38) és (39) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: az első feljegyzést 2023. január 24-én, a második feljegyzést pedig 2023. április 3-án. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A termelési tényezőkről szóló második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint megerősítik a jelentős torzulások fennállását.

(71)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Törökországot és Oroszországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis ezek mindegyike a bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket. Az említett feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(72)

A második feljegyzésben az együttműködő exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételei nyomán a Bizottság jelezte, hogy a következő termelési tényezők megállapításánál figyelembe vette Malajziát: nitrogén, oxigén és mészkő. Az említett feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(73)

Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Oroszország és Törökország – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a vizsgált terméket, tovább kell vizsgálni a nyilvános adatok elérhetőségét, különös tekintettel a vizsgált termék gyártóinak nyilvános pénzügyi adataira.

(74)

Oroszország tekintetében az első feljegyzésben gyártóként megjelölt egyetlen vállalat, nevezetesen a JSC Omutninsk Metallurgical Plant pénzügyi kimutatásai nem álltak azonnal rendelkezésre. A Bizottság ezért megállapította, hogy e vállalat adatait nem tudja felhasználni az eljárás során.

(75)

Ezenkívül az orosz behozatali statisztikai adatok 2022 januárjáig álltak rendelkezésre, és így csak a vizsgálati időszak egyharmadát fedték le.

(76)

Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy e vizsgálatban Oroszország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(77)

Ami Törökországot illeti, a Bizottság könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásokat talált a vizsgált termék egyetlen gyártója tekintetében, amely azonban 2021-ben veszteséges volt. Bár az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében az együttműködő törökországi exportáló gyártó, az Özkan Demir pénzügyi kimutatásai könnyen hozzáférhetőek voltak, a vállalat 2021-ben veszteséges volt, így azokat nem lehetett felhasználni a rendes érték kiszámításához. Ezért a Bizottság az említett vállalaton kívül az ugyanabba az általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó, potenciális reprezentatív országokban működő olyan termékgyártókkal kapcsolatban is talált könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásokat, amelyek a vizsgálati időszakkal részben átfedésben lévő időszak vonatkozásában észszerű mértékű nyereségességet értek el. E gyártókat vagy a panaszban, vagy a 7216 50 91 KN-kód („bulbavas”) alá tartozó termékeket előállító gyártók jegyzékében azonosították; az említett KN-kód a vizsgált terméket, azaz az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott „legfeljebb 204 mm szélességű, ötvözetlen acélból készült bulbavasat”, valamint az összes többi típusú, acélból készült bulbavasat egyaránt felöleli. A Bizottság a gyártók jegyzékét a török hatóságok által az eljárás megindítását megelőző szakaszban megadott gyártókkal is összevetette.

(78)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság Törökországot megfelelő reprezentatív országnak tartotta.

(79)

Az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. rámutatott, hogy a felsorolt török gyártók némelyike nem volt megfelelő, mivel az öt gyártó közül négy esetében csak összevont pénzügyi beszámolók álltak rendelkezésre, és így nem tükrözték az acélból készült bulbavasat gyártó vállalatok tényleges SGA-költségeit és haszonkulcsait. Ezenfelül a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. szerint az ezen öt gyártó rendelkezésre álló adatai alapján kiszámított SGA-költség és nyereség indokolatlanul magas volt. Végezetül a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azt állította, hogy a Bizottságnak figyelmen kívül kellene hagynia Törökországot egyes nyersanyagok (pl. a mészkő és az oxigén) referenciaértékének meghatározásakor.

(80)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság újra megvizsgálta az öt azonosított törökországi acélgyártó közül négy vállalat által bejelentett SGA-költségeket és nyereséget, és azokat indokolatlanul magasnak ítélte. Ezért a Bizottság figyelmen kívül hagyta ezeket a vállalatokat, és úgy döntött, hogy a 2022-es pénzügyi adatok (azaz a vizsgálati időszakkal részben átfedésben lévő időszak) kapcsán a török gyártók közül csak egy vállalat, nevezetesen a Kocaer Çelik Sanayi által bejelentett SGA-költségeket és haszonkulcsokat használja. A második feljegyzést követően a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azzal érvelt, hogy a Kocaer Çelik Sanayi vállalatnál rendkívül magas pénzügyi kiadások merültek fel, amelyek vonatkozásában nem találtak részletes információkat. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. továbbá azt állította, hogy ők nem szembesültek ilyen magas pénzügyi költségekkel.

(81)

A Bizottság kiválasztott egy olyan vállalatot, amelynek könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásai az acélipart illetően elfogadható SGA-költségekről és haszonkulcsokról tanúskodnak, és Törökország esetében a Kocaer Çelik Sanayi SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 10,98 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 8,8 % volt. A Bizottság konszolidált adatokat használt, mivel ez volt az egyetlen nyilvánosan elérhető adat. Ezenkívül a Bizottság e százalékos arányokat nem tartotta indokolatlanul magasnak, hanem inkább úgy vélte, hogy azok összhangban vannak az ilyen típusú iparágban felmerülő költségekkel és nyereséggel. Ráadásul e százalékos arányok összhangban vannak az acélipart érintő korábbi vizsgálatok során – például az acél szélerőműtornyok (38) és a szerves bevonatú acéltermékek (39) tekintetében – használt százalékos arányokkal. A Bizottság nem rendelkezett olyan információval, amely az ellenkezőjére utalt volna.

(82)

Ezért egyéb észrevételek vagy más, könnyen hozzáférhető adatok benyújtása hiányában a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az általa az SGA-költségek és a nyereség tekintetében felhasználásra javasolt források az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében torzulástól mentesek és észszerűek.

(83)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(84)

A fenti elemzés alapján Törökország maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(85)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például nyersanyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártó felhasznál a vizsgált termék előállításához.

(86)

A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz (40) (a továbbiakban: GTA) és a Metal Bulletin (41) alapján állapította meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerő-költségek (42) és energiaköltségek (43) megállapításához a Török Statisztikai Intézet statisztikáit, a torzulástól mentes vízköltségek (44) megállapításához pedig Izmir város önkormányzata főigazgatóságának statisztikáit fogja használni.

(87)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulatlan értékeire vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(88)

Az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azt állította, hogy a ferrokróm törökországi importárai a szén és a króm tömegének aránya alapján változnak. A Bizottság ellenőrizte a szén és a króm tömegének Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. által használt tényleges arányát. E tekintetben a Bizottság úgy döntött, hogy a ferrokróm megfelelő költségének megállapításához a Metal Bulletinben a globális fém- és bányaipar tekintetében közölt független iparági referenciaértékeket (a Fastmarkets által közölt árakat) használja, amelyek a szén és króm tömegének különböző arányait tükrözik.

(89)

Az első feljegyzést követően a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. továbbá azt állította, hogy bizonyos nyersanyagok (pl. az oxigén és a mészkő) törökországi átlagárait nem lehetett felhasználni az alacsony behozatali volumen miatt. Ezenkívül a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. kérdőívre adott válasza alapján a Bizottság egy további olyan termelési tényezőt – mégpedig a nitrogént – azonosított, amelyet szintén nem reprezentatív mennyiségben importáltak Törökországba a vizsgálati időszak alatt.

(90)

Következésképpen a Bizottság megvizsgálta a Thaiföldre, Malajziába, Brazíliába és Mexikóba irányuló behozatal volumenét, mivel ezek az országok hasonló gazdasági fejlettségi szinten állnak, mint Kína, és korábban reprezentatív országoknak tekintették őket az acélágazatban – például a közúti acélkerekek (45), a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek (46), az acél szélerőműtornyok (47), a szerves bevonatú acéltermékek (48), a vasból vagy acélból készült csőszerelvények (49) tekintetében – a közelmúltban folytatott számos vizsgálat során. A Bizottság megállapította, hogy a Kínából és a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokból érkező behozatal kizárását követően a vizsgálati időszak alatt csak Malajzia importált kellően reprezentatív mennyiségben mindhárom érintett termelési tényezőből. Ennek alapján a Bizottság a második feljegyzésben arról tájékoztatott, hogy a rendes érték kiszámításakor a Bizottság e bemeneti anyagok Malajziába irányuló behozatalon alapuló költségeit kívánja felhasználni.

(91)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság a felek észrevételei és az együttműködő exportáló gyártó által a kérdőívre adott válaszában benyújtott információk alapján frissítette a termelési tényezők jegyzékét.

(92)

A második feljegyzést követően a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azt állította, hogy a malajziai nitrogén- és oxigénbehozatali volumen és a török argonbehozatali volumen nem reprezentatív, mivel a behozatali volumenek jóval alacsonyabbak, mint az említett nyersanyagok tényleges felhasználása. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. továbbá azt állította, hogy az említett nyersanyagok mindegyike esetében van néhány olyan szállító ország, ahol az egységárak és a szállítási költségek indokolatlanul magasak.

(93)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel a behozatali volumenek reprezentativitását a behozatali volumenek abszolút mennyisége alapján értékelték. Az a tény, hogy e volumenek nem egyeztek meg az exportáló gyártó nyersanyag-felhasználásának mértékével, nem változtatott azon a következtetésen, hogy e behozatalok abszolút volumenei reprezentatívnak tekinthetők.

(94)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a teljeskörű adatokat szolgáltató együttműködő exportáló gyártó termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint a tekintettel arra, hogy bizonyos nyersanyagok a teljes előállítási költségnek csak elhanyagolható részét teszik ki, az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában vonta össze. A Bizottság továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy kiszámítja majd a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív ország megállapított torzulástól mentes referenciaértékeinek használata során ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(95)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az acélból készült bulbavas termelési tényezői

(96)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásoktól mentes árának megállapítása során a Bizottság a Törökországba irányuló import és a Malajziába importált nitrogén, oxigén és mészkő Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagárát és a Metal Bulletin ferrokrómra vonatkozó független iparági referenciaértékét vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (50) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a fenti 3.3.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a nem piacgazdasági berendezkedésű országokból a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően a Bizottság megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból érkező fő nyersanyagok behozatala továbbra is reprezentatív.

(97)

A Bizottság korlátozott számú nyersanyag esetében eltért a fent ismertetett módszertantól.

(98)

A (88) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság úgy döntött, hogy a Metal Bulletin (a Fastmarkets által közölt árak) segítségével határozza meg a ferrokróm referenciaértékét.

(99)

A (90) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mészkő, a nitrogén és az oxigén esetében a Bizottság úgy döntött, hogy e bemeneti anyagoknak – a Kínából és a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokból érkező behozatal kivételével – a Malajziába irányuló behozatal alapján számított költségeit használja.

(100)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulástól mentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulástól mentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes fuvarozási költségeinek becslésére.

(101)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártónál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét (összességében mintegy 3,3 %-át) tették ki. Mivel az ezen anyagok esetében alkalmazott érték a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számításokat, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a (94) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségkategóriájába sorolja.

(102)

A Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett statisztikákat használta (51). Az intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban tapasztalt munkaerőköltségekről. A Bizottság a referenciaértéket a NACE Rev.2 osztályozás szerinti 24-as kódú gazdasági tevékenységre, a „Fémalapanyag gyártására” vonatkozó, 2020. évi, munkaórára vetített átlagos munkaerőköltség alapján állapította meg. Az értékeket ezt követően a belföldi fogyasztóiár-index (52) segítségével kiigazította az inflációval, hogy tükrözzék a vizsgálati időszak alatt felmerült költségeket.

(103)

A Bizottság a Török Statisztikai Intézet (53) által a 2021 júliusa és 2022 júniusa közötti időszak vonatkozásában közzétett, a török ipari felhasználókra vonatkozó – héa nélküli – átlagos ipari villamosenergia- és gázárakat használta.

(104)

A Bizottság a vizsgált termék reprezentatív vállalatának székhelye szerinti város, Izmir város önkormányzatának főigazgatósága – Izmir városának vízellátásért, szennyvízgyűjtésért és -kezelésért felelős szerv – által felszámított vízdíjat használta. Az információk lehetővé teszik az iparágban irányadó díjak meghatározását, a referenciaérték pedig a vizsgálati időszakra vonatkozó – héa nélküli – átlagos havi díj lenne (54).

(105)

A víz tekintetében a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. úgy vélte, hogy az alkalmazott referenciaérték, nevezetesen az izmiri vízköltségek nem reprezentatívak, mivel a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. vidéki területen található, ahol könnyen hozzá lehet férni a vízhez, így a Changshu Longteng Special Steel Co. vízköltségei nem hasonlíthatók össze egy török turisztikai város vízköltségeivel.

(106)

A Bizottság az abban a török régióban érvényes, ipari felhasználásra vonatkozó vízdíjat használta referenciaértékként, ahol a vizsgált termék gyártója, a Kocaer Çelik Sanayi található. A kiválasztott régió ráadásul jól fejlett iparral rendelkezik. Ebből következően a Bizottság elutasította a felvetést.

(107)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(108)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült általános gyártási költségeket kifejezte az exportáló gyártó tényleges gyártási költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(109)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság a Kocaer Çelik Sanayi 2022. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyet az Orbis adatbázisból kérdezett le.

(110)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(111)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált tényleges mennyiségeket beszorozta a torzulástól mentes egységköltségekkel. A Bizottság a távoli ellenőrzés során megvizsgálta az együttműködő exportáló gyártó által közölt felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulástól mentes egységköltségekkel vagy a fenti táblázatban meghatározott egyéb, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(112)

Másodszor: a torzulástól mentes gyártási összköltség megállapításához a Bizottság a gyártási általános költségeket használta. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült gyártási általános költségeket megnövelte a (101) preambulumbekezdésben említett fogyóeszközök költségével, majd az így kapott értéket az egyes exportáló gyártóknál ténylegesen felmerült gyártási költségek arányában fejezte ki. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(113)

Végül a Bizottság hozzáadta az SGA-költségek és a nyereség az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulástól mentes teljes gyártási költségre alkalmazott értékét (ennek megfelelően az SGA-költségek aránya 10,98 %-ot, a nyereségé 8,8 %-ot tett ki).

(114)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(115)

Az együttműködő exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált.

(116)

Az exportár tehát az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(117)

A Bizottság gyártelepi paritáson, terméktípusonként összehasonlította egymással a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát.

(118)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási költségek, vám- és hitelköltségek, valamint a banki költségek tekintetében.

(119)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(120)

Ebben az esetben magas volt az együttműködés szintje, mivel a vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó exportja tette ki a teljes behozatalt. A Changshu Longteng Special Steel Co. azt állította, hogy az érintett terméknek van egy másik kínai exportáló gyártója is. Más vállalat azonban nem jelentkezett, és a Bizottság az importstatisztikákban sem azonosított további exportot. Ennek alapján a Bizottság helyénvalónak találta, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az együttműködő vállalatéval azonos szinten állapítja meg.

(121)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódott:

(122)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az exportáló gyártó, Özkan Demir esetében a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében elérte az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése az Özkan Demir esetében reprezentatív volt.

(123)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártó esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(124)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok mindegyike tekintetében megvizsgálta, hogy az Özkan Demir hazai piacon bonyolított értékesítése reprezentatív-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy néhány olyan terméktípusnál, amelyeket a vizsgálati időszak alatt exportáltak az Unióba, vagy egyáltalán nem történt belföldi értékesítés, vagy az adott terméktípus belföldi értékesítésének volumene 5 % alatti volt, így nem minősült reprezentatívnak.

(125)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(126)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(127)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt megvalósított összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga.

(128)

A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítéseihez tartozó tényleges belföldi árral egyezik meg, amennyiben:

(129)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés [50–70] %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget.

(130)

Azon terméktípusok esetében, amelyek értékesítései összességében nyereségesek voltak, a rendes értéket vagy a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként ((126) és (127) preambulumbekezdés), vagy csupán – a nyereséges értékesítések volumenétől függően – a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként ((128) preambulumbekezdés) számították ki.

(131)

Azon terméktípusok esetében, 1. amelyek értékesítései összességében nem voltak nyereségesek, vagy 2. amelyeket a belföldi piacon egyáltalán nem vagy nem elegendő mennyiségben értékesítettek, és ahol nem állt rendelkezésre konkrét információ az Özkan Demir által a belföldi piacon nem értékesített terméktípusok piaci árairól, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban képezte a rendes értéket.

(132)

A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy a következő tényezőket hozzáadták az együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

(133)

A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében az SGA-költségek súlyozott átlaga és a nyereség hozzáadása az adott terméktípusoknak a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított ügyletei alapján történt. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében az SGA-költségek súlyozott átlaga és a nyereség hozzáadása a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylet alapján történt.

(134)

Az exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált.

(135)

Az exportár tehát az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(136)

A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártó exportárát gyártelepi alapon hasonlította össze.

(137)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozás, a biztosítás, az anyagmozgatás, a rakodás, a csomagolás költségei, a hitelköltségek, a banki díjak, a jutalékok, a visszatérítés és más árengedmények tekintetében.

(138)

A Bizottság a vizsgálati időszak alatt valutaátszámítási problémákat azonosított. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontja úgy rendelkezik, hogy az értékesítés időpontja a számla kelte, továbbá hogy a szerződés, a megrendelés vagy a megrendelés visszaigazolásának időpontja is figyelembe vehető abban az esetben, ha segítségükkel megfelelőbben meghatározhatók az értékesítés lényegi feltételei. Először is, a Bizottság figyelembe vette a török líra árfolyamának ingadozását (és az euróval szembeni, összességében jelentős csökkenését (55)). Másodszor, a Bizottság figyelembe vette a török exportáló gyártó árképzési gyakorlatait, amely szerint az értékesítés lényegi feltételeit a belföldi értékesítése (56) és az exportértékesítések esetében egyaránt a megrendelés időpontjában, nem pedig a számla kibocsátásának időpontjában határozták meg. A Bizottság ezért a rendes érték és az exportár török lírára történő átszámításához a megrendelés napján érvényes árfolyamot használta.

(139)

Az együttműködő exportáló gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(140)

Ennek alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve: 13,6 %.

(141)

Ebben az esetben magas az együttműködés szintje, mivel a vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó exportja tette ki a Törökországból az Unióba irányuló teljes exportot, mivel a vizsgálat szerint ő volt az érintett termék egyetlen exportáló gyártója. Ennek alapján a Bizottság helyénvalónak találta, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az együttműködő vállalatéval azonos szinten állapítja meg.

(142)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(143)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a hasonló terméket 2020-ig három gyártó, a figyelembe vett időszak és a vizsgálati időszak fennmaradó részében pedig két gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(144)

A Bizottságnak nem állt módjában átadni a Kínából és Törökországból érkező behozatal volumenére, piaci részesedésére és importáraira vonatkozó adatokat, mivel azok az alaprendelet 19. cikke értelmében – az uniós piacon működő felek korlátozott számára (két uniós gyártó, valamint egy török és egy kínai exportáló gyártó) tekintettel – piaci szempontból érzékenyek és bizalmasak. Ezen információk közlése lehetővé tenné vállalatspecifikus bizalmas adatok visszamenőlegesen kiszámítását. A Bizottság ezért ezeket az információkat értéktartományok és indexek formájában adta meg, amelyek elegendő érdemi információt biztosítottak valamennyi érdekelt fél számára ahhoz, hogy megértsék a Bizottság elemzését és következtetéseit, és észrevételeket tegyenek azokkal kapcsolatban. Az adatokat értelmezhető tendenciák formájában is bemutatta, hogy valamennyi érdekelt fél megvédhesse érdekeit. A Bizottság nem mutathatta be az értéktartományok kialakításának módszerét, mivel annak segítségével a tartományok alapján kinyerhetővé válnának a pontos számadatok.

(145)

A vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy [15 000–18 000] tonna volt. A Bizottság az uniós termelést az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a panaszos által benyújtott adatok, a panaszos becslései és az Eurostattól származó statisztikai adatok alapján határozta meg. A (17) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a panaszos az egyetlen együttműködő uniós gyártó volt, aki a vizsgálati időszak alatt a hasonló termék teljes uniós termelésének [75–85] %-át képviselte.

(146)

A Bizottság az uniós felhasználást az acélból készült bulbavas uniós gazdasági ágazat általi, Unión belüli összértékesítése alapján határozta meg, hozzáadva ahhoz a harmadik országokból az Unióba irányuló összbehozatalt. A behozatal becsléséhez alkalmazott módszert a 4.3.2. szakasz ismerteti részletesen.

(147)

A (11) és (12) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak alatt három uniós gyártó volt: a Losal (a panaszos), az Olifer és a Laminorul. Az Olifer nem működött együtt a vizsgálatban, a Laminorul pedig 2019-ben csődöt jelentett. Az Olifer és a Laminorul uniós értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt ezért a panaszban szereplő becslésen alapult (57). A Laminorul a figyelembe vett időszak alatt csak 2019-ben és 2020-ban értékesített az Unióban acélból készült bulbavasat, ami a vizsgált termék uniós gazdasági ágazat általi teljes értékesítésének mintegy [18–22] %-át, illetve [4–7] %-át tette ki az említett években. A 2021. évi és a vizsgálati időszak alatti értékesítéseket illetően a Bizottság az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítését a vizsgált terméknek tekintette. A korábbi évek tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Laminorul értékesítéseinek 75 %-a érintette a vizsgált terméket, míg az értékesítés fennmaradó 25 %-a a nem a termékkörbe tartozó, nagyobb szélességű, acélból készült bulbavasat érintette. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek – a panaszos piaci ismeretein alapuló – feltételezések észszerű becsléssel szolgáltak, amelyre az uniós felhasználás kiszámításához volt szükség. A Bizottság a panaszos értékesítési volumeneit a kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg és a helyszínen ellenőrizte.

(148)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(149)

Az uniós felhasználás 32 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak alatt. A 2020-as kezdeti nagymértékű, 40 %-os visszaesést követően a felhasználás a következő években valamelyest ismét nőtt. A 2020. évi visszaesés egybeesett azzal az évvel, amikor a Covid19-világjárvány a leginkább sújtotta az Uniót, és az nagyrészt az ezzel kapcsolatos „lezárásoknak” tudható be, amikor is az acélból készült bulbavas gyártóinak és felhasználóinak gyárait egyaránt ideiglenesen bezárták. Ezenkívül – a (29) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint – az acélból készült bulbavasat elsősorban a hajógyártási ágazatban használják. Az Unióban az érintett termék nagy részét üdülőhajók és más luxushajók, valamint katonai hajók gyártásához használják. A Covid19-világjárvány egyik következményeként visszaesett a luxushajók megrendelése és gyártása, ami erősen kihatott az acélból készült bulbavas gyártására. Bár a felhasználás 2020 óta nőtt, még mindig messze elmarad a világjárvány előtti szinttől.

(150)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az acélból készült bulbavas érintett országokból érkező behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében összesítve kell-e értékelni.

(151)

A Kínából és Törökországból érkező behozatal vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű küszöbérték fölött volt. Az egyes érintett országokból érkező behozatal volumene az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmébe véve nem volt elhanyagolható. A vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés [4,0–6,0] %, illetve [53,0–58,0] % volt.

(152)

A Kínából és Törökországból érkező dömpingelt behozatal és a hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Pontosabban, az importtermékek versenyeztek egymással és az Unióban gyártott, acélból készült bulbavassal, mivel azoknak ugyanazon műszaki előírásoknak kell megfelelniük, és azokat ugyanazon intézményeknek kell tanúsítaniuk, mielőtt a tervezett végfelhasználásra alkalmassá válnának. Az összes forrásból származó, acélból készült bulbavasat ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és a fogyasztók hasonló kategóriái részére értékesítik. A hajógyártók ugyanarra a célra ugyanolyan acélból készült bulbavasat használnak, és csak a termék műszaki jellemzői (pl. szélesség, hosszúság, acélminőség stb.) alapján tesznek különbséget, a termék származása alapján már nem.

(153)

Következésképpen az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott összes követelmény teljesült, és a Kínából és Törökországból érkező behozatalt a Bizottság összesítve vizsgálta a kár meghatározása céljából.

(154)

A Bizottság a Kínából és Törökországból érkező behozatal volumenét az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adatai alapján határozta meg. A Bizottság pontosabbnak ítélte meg az e gyártóktól kapott ellenőrzött adatokat, mint az Eurostat adatait, mivel az Eurostat az acélból készült bulbavas KN-kódja alá tartozó összes behozatalról beszámol. Ez a kód az e vizsgálat termékkörén kívüli méretekkel rendelkező, acélból készült bulbavasat is magában foglalja.

(155)

A behozatal piaci részesedését pedig a behozatal és a teljes uniós felhasználás aránya alapján határozta meg. A (146) preambulumbekezdésben kifejtetek szerint az uniós felhasználás az acélból készült bulbavas uniós gazdasági ágazat általi, Unión belüli értékesítésén alapult, hozzáadva ahhoz a harmadik országokból az Unióba irányuló összbehozatalt. Ahogy az az alábbi 3. táblázatból is kiderül, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján állapították meg. Annak megbecsléséhez, hogy e behozatalok mekkora része kapcsolódott az érintett termékhez, a Bizottság a panasz C.1.1.1. szakaszában ismertetett feltételezéseket vette alapul. A panaszos becslése szerint 2019-ben és 2020-ban az Egyesült Királyságból érkező behozatal 25 %-a, a többi évben – amikor is az ismert egyesült királyságbeli gyártó bővítette az acélból készült bulbavassal kapcsolatos termékkörét – pedig 45 %-a kapcsolódott a vizsgált termékhez. A panaszos továbbá úgy becsülte, hogy az összes többi országból érkező behozatal 75 %-a kapcsolódott a vizsgált termékhez. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság e feltételezéseket a vizsgált termék behozatalának észszerű becslésének tekintette.

(156)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(157)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene 2019 és a vizsgálati időszak között 30 %-kal csökkent, majd 2020-ban meredeken visszaesett, mielőtt a vizsgálati időszakig részlegesen helyreállt volna. Ugyanakkor a piaci részesedésük 4 %-kal nőtt. A (149) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az érintett országokból érkező behozatal volumenének csökkenése egybeesett az uniós felhasználás ugyanezen időszak alatti 32 %-os csökkenésével. Mivel az érintett országok a csökkenő felhasználás mellett is meg tudták tartani, sőt növelni tudták piaci részesedésüket, a piaci részesedés ilyetén növekedése a többi piaci szereplő, különösen az uniós gazdasági ágazat kárára történt. A vizsgálati időszak alatt az érintett országok piaci részesedése 2021-hez képest 8 %-kal ismét csökkent, de a 2019-es piaci részesedésüknél magasabb szinten maradt. Az érintett országok piaci részesedésében bekövetkezett említett visszaesés nagyrészt azzal függött össze, hogy a vizsgálati időszak alatt jelentősen nőtt a panaszosnak az egyik fontos ügyfél részére teljesített értékesítése. A Bizottság rendelkezésére álló információkból azonban nem derült ki, hogy ez a növekedés strukturális jellegű volt-e, illetve ez a tendencia a vizsgálati időszak után is folytatódni fog-e.

(158)

A Bizottság az importárakat a (154)–(155) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően, a behozatali mennyiségek meghatározásával összhangban, az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adatai alapján állapította meg. Az importált termékek esetében az áralákínálást az együttműködő exportáló gyártók és az együttműködő uniós gyártó adatai alapján határozta meg.

(159)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagárai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(160)

Az importárak Kína és Törökország esetében 33 %-kal, illetve 39 %-kal emelkedtek. E növekedést nagyrészt a nyersanyag- és energiaáraknak a Covid19-világjárványt követő emelkedése, majd a vizsgálati időszak egy későbbi szakaszában az Ukrajnában zajló háború idézte elő. A figyelembe vett időszak alatt azonban az uniós értékesítési árak még ennél is nagyobb mértékben, 46 %-kal emelkedtek.

(161)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(162)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az együttműködő uniós gyártó vizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján az uniós piacra irányuló behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga Kína esetében 6,5 %, Törökország esetében pedig 11,1 % volt.

(163)

Ezen túlmenően a Bizottság árlenyomás fennállását is megállapította. Ugyanis az uniós gazdasági ágazat – ahogy azt a 8. táblázat is szemlélteti – az érintett időszakban végig az előállítási költségek alatt értékesített. Az alacsony árú dömpingelt behozatal által okozott jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni értékesítési árait, hogy nyereségessé válhasson, ami a teljes figyelembe vett időszak alatt veszteségeket idézett elő. A Bizottság konkrétan Kína esetében 21,7 %-os, Törökország esetében pedig 30,0 %-os áron aluli értékesítést állapított meg.

(164)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(165)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszban szereplő adatok és az együttműködő uniós gyártó ellenőrzött adatai alapján értékelte. Az adatok az összes olyan uniós gyártóra vonatkoztak, amelyek a figyelembe vett időszak alatt az érintett terméket gyártották és az uniós piacon értékesítették. A (147) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak elején három uniós gyártó volt, amelyek közül a Laminorul csődje miatt a vizsgálati időszakra már csak kettő maradt. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat az együttműködő uniós gyártó által a kérdőívre adott válaszban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatkészlet reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat egészének gazdasági helyzetére nézve, különösen azért, mert a vizsgálati időszakban az együttműködő uniós gyártó adta a teljes uniós termelés több mint 75 %-át.

(166)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(167)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(168)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(169)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ez részben a Laminorul fent említett csődjének tudható be, de a másik két vállalat termelési volumene is erőteljes csökkenést mutatott 2020-ban (58). Bár a termelési volumen a következő években ismét növekedésnek indult, a vizsgálati időszak alatt még mindig jóval elmaradt a 2019-es szinttől. Az említett, figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett csökkenéssel párhuzamosan ugyanezen években az uniós felhasználás is csökkent.

(170)

A figyelembe vett időszak alatt a Laminorul csődje miatt a gyártási kapacitás is csökkent. A másik két vállalat termelési kapacitása a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt. A kapacitáskihasználási arány azonban a figyelembe vett időszak alatt 2 %-kal csökkent, ami – a (149) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a 2020-ban bekövetkezett erőteljes csökkenést követően a felhasználás és a kapcsolódó termelési volumenek Covid19-világjárványnak betudható csökkenése miatt következett be. A másik két vállalat esetében a kapacitáskihasználási arány 2019 és a vizsgálati időszak között még tovább csökkent (59).

(171)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(172)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt 38 %-kal csökkent, majd 2020-ban meredeken visszaesett, mielőtt a vizsgálati időszakra részben helyreállt volna. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 %-kal csökkent. Az értékesítési volumenek csökkenő, bár valamivel kevésbé meredek tendenciája akkor is megfigyelhető, ha csak a másik két vállalatot vizsgáljuk, noha 2021-ben és a vizsgálati időszakban visszanyerték a piaci részesedés egy részét (60). A piaci részesedés és az uniós értékesítési volumenek 2020-as csökkenése egybeesett a Laminorul csődjével. Bár – a (149) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően – a Covid19-világjárvány hatása miatt 2020-ban az uniós felhasználási, behozatali és értékesítési volumenek egyaránt csökkentek, a korábban a Laminorulnak tulajdonított értékesítési volumenek egy részét nem más uniós gyártók értékesítései, hanem a behozatal váltotta fel. Ez a 3. és a 6. táblázat adataiból is kitűnik, amelyekből jól látszik, hogy Kína és Törökország piaci részesedése 2020-ban nőtt, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent. 2020 óta az uniós gazdasági ágazatnak ugyan sikerült visszaszereznie az elvesztett piaci részesedés egy részét, de nem érte el a 2020 előtti szintet.

(173)

A fenti (169) és (170) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat termelési volumene és kapacitáskihasználási arány csökkent a figyelembe vett időszak alatt, aminek következtében megnőtt a termelési egységre vetített állandó költség. Ugyanakkor az acélból készült bulbavas iránti kereslet 2020-ban jelentősen csökkent, majd a vizsgálati időszakra némileg helyreállt. A felhasználás csökkenésével összefüggésben az uniós gazdasági ágazat jelentős értékesítési volument és piaci részesedést veszített. Az alábbi 4.4.3.1. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének egy részét csak értékesítési árai rovására tudta visszaszerezni, amelyek folyamatosan az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatt maradtak. Emiatt az uniós gazdasági ágazat növekedési kilátásai is romlottak.

(174)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(175)

Az ágazaton belüli foglalkoztatás az uniós piacon jellemző termeléssel és felhasználással azonos tendenciát követett, és drasztikusan, 48 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ezt főként a Laminorul csődjének tudható be, mindamellett a panaszos esetében is csökkent foglalkoztatás, jóllehet a 2020-as mélypontról a vizsgálati időszakig némileg helyreállt (62). Ez a csökkenés az uniós felhasználás 2020-ban megfigyelt csökkenő tendenciáját, majd a vizsgálati időszakig való korlátozott mértékű helyreállását követte.

(176)

Ugyanakkor a termelékenység 2019 és a vizsgálati időszak között 15 %-kal nőtt. Ezt a számadatot azonban befolyásolja, hogy a Laminorul 2019-ben személyzetének nagy részét elbocsátotta, mindazonáltal 2019-ben és kisebb mértékben 2020-ban is értékesített. A másik két uniós gyártó termelékenysége a figyelembe vett időszak alatt csökkent (63). A másik két uniós gyártó csökkenő termelékenysége arra utal, hogy nőtt az előállított egy tonna, acélból készült bulbavasra jutó munkaerőköltség.

(177)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű szintet. Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(178)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(179)

Az együttműködő uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(180)

Az együttműködő uniós gyártó átlagos értékesítési árai a figyelembe vett időszak alatt 46 %-kal emelkedtek, míg a termelési egységköltség ugyanebben az időszakban valamivel kisebb mértékben, 41 %-kal nőtt. Az értékesítési árak azonban a teljes figyelembe vett időszakban folyamatosan az előállítási átlagköltség alatt voltak. Ez azt jelenti hogy az uniós gyártó nem tudta olyan mértékben növelni értékesítési árait, ami fedezte volna a megnövekedett előállítási költségeket.

(181)

A hasonló termék uniós piacon történő értékesítése vagy vevőkkel kötött keretszerződéseken – amelyek a következő (néhány hónaptól egy évig terjedő) időszakra rögzítették a mennyiségeket és az árakat –, vagy pedig árajánlatokon és azonnali árakon alapult. Az együttműködő uniós gyártónak ezért a szerződések újratárgyalásakor vagy az árajánlatok megtételekor volt némi mozgástere, hogy a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésével összefüggésben emelje az értékesítési árakat. A figyelembe vett időszak alatt azonban a továbbra is nagy volumenben érkező behozatal keltette árnyomás miatt ezt nem sikerült a szükséges mértékben megtennie. Ennek következtében – az alábbi 4.4.3.4. szakaszban is kifejtettek szerint – az együttműködő uniós gyártó folyamatosan veszteséges helyzetbe került.

(182)

Az együttműködő uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(183)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőtt. Ez az alkalmazottak számának csökkenésével függött össze, anélkül, hogy hasonló mértékben csökkentek volna a fix költségek.

(184)

Az együttműködő uniós gyártó készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(185)

A készletek először 2020-ban 18 %-kal csökkentek, majd a figyelembe vett időszak fennmaradó részében növekedtek, a 2019-esnél 17 %-kal magasabb szintet érve el. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a figyelembe vett időszak alatt végig növekedtek és az éves termelés 16–19 %-át érték el. Ez a helyzet kedvezőtlenül befolyásolta az együttműködő uniós gyártó pénzügyi helyzetét.

(186)

Az együttműködő uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(187)

A Bizottság az együttműködő uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az együttműködő uniós gyártónak a figyelembe vett időszak alatt ugyan sikerült csökkentenie veszteségeit, de az egész időszakban veszteséges maradt. Az, hogy a vizsgálati időszakban a korábbi évekhez képest csökkentette veszteségeit, nagyrészt annak volt köszönhető, hogy kereskedelmi stratégiájának kiigazításához kapcsolódóan javult az a képessége, hogy újratárgyalja és a megnövekedett energia- és nyersanyagköltségekhez igazítsa árait. Az érintett országokból – amelyeknek a figyelembe vett időszak alatt még növelniük is sikerült a már amúgy is igen magas piaci részesedésüket – érkező alacsony árú behozatal keltette folyamatos árnyomás miatt azonban az együttműködő uniós gyártó nem tudta az összes költséget megjeleníteni a vevőinek felszámított árakban.

(188)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a vizsgálati időszakig csökkenő tendenciát mutatott – 2020-ban és 2021-ben negatív volt a pénzforgalom –, majd a vizsgálati időszak alatt ismét emelkedő tendenciát mutatott, így a figyelembe vett időszak alatt összességében 96 %-os csökkenésre került sor. E negatív tendencia rávilágított, hogy az együttműködő uniós gyártó nehézségekbe ütközött tevékenységeinek önfinanszírozása terén, ami továbbá azt is jelezte, hogy romlott a pénzügyi helyzete.

(189)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Az együttműködő uniós gyártó folyamatos beruházásokat hajtott végre, hogy javítsa gyártóüzemeinek hatékonyságát, például új sörétező és festőgépeket szerzett be, hogy lehetővé tegye a gyártási folyamat azon részeinek házon belüli elvégzését, amelyeket korábban kiszervezett, ezáltal javítva a hatékonyságot és csökkentve az átfutási időt. A folyamatos veszteséges helyzet miatt azonban beruházási képessége korlátozott volt. Ezenkívül a beruházások megtérülése – habár javult a figyelembe vett időszakban – az egész időszak alatt negatív maradt. Az együttműködő uniós gyártó tehát nem volt képes elegendő nyereséget termelni beruházásainak fedezéséhez.

(190)

Az együttműködő uniós gyártó kedvezőtlen pénzügyi helyzete kihatott tőkebevonási képességére. A folyamatos veszteségek és a nettó pénzforgalom csökkenése komoly aggályokat vetett fel likviditási helyzetével, valamint a működési tevékenységének és a szükséges beruházások finanszírozásához szükséges tőke bevonására való képességével kapcsolatban.

(191)

Az uniós gazdasági ágazatot a teljes figyelembe vett időszak alatt kár érte. Amellett, hogy az uniós gazdasági ágazat az említett időszakban folyamatosan veszteséges volt, az érintett országokból érkező jelentős volumenű behozatalra az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatti áron került sor. A 4.3.3. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínált, illetve azokat jelentősen lenyomta az érintett országokból érkező behozatal.

(192)

Az uniós felhasználás általános csökkenése jellemezte időszak alatt, majd 2020-ban az acélból készült bulbavas uniós értékesítésének kezdeti jelentős csökkenése után bekövetkezett némi fellendülést követően az érintett országokból érkező behozatal volumenének növekedése az uniós piacon meghaladta az uniós értékesítési volumen növekedését. A 2020-as kezdeti 35 %-os csökkenést követően az érintett országokból érkező behozatal volumene a 2019-es behozatali volumen 70 %-ára nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a kezdeti 53 %-os visszaesést követően újra erőre kapott, de csupán a 2019. évi értékesítési volumen 62 %-át érte el.

(193)

Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat és a két érintett ország értékesítési árai egyaránt emelkedtek. Miközben azonban az uniós gazdasági ágazat tartósan nem tudta növelni árszintjét ahhoz, hogy nyereségessé váljon, az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és a két érintett ország importárai közötti különbség nőtt. Az uniós árak 46 %-kal nőttek a figyelembe vett időszak alatt, míg a Kínából érkező behozatal árai 33 %-kal, a Törökországból érkező behozatal árai pedig 39 %-kal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Ez azt jelentette, hogy annak ellenére, hogy a behozatali és az uniós értékesítési árak egyaránt nőttek, a két érintett országból érkező behozatal árai egyre nagyobb árnyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira. Ennek következtében 2019 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat még úgy is piaci részesedést veszített az érintett országokkal szemben, hogy kénytelen volt továbbra is veszteségesen értékesíteni. Bár az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak alatt visszanyerte elvesztett piaci részesedésének egy részét, az nem érte el a 2019-es szintet. A (157) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a piaci részesedés vizsgálati időszak alatti növekedése nem strukturális jellegű volt, hanem nagyrészt az egyik konkrét ügyféltől érkező megrendelések átmeneti növekedéséhez kapcsolódott.

(194)

A figyelembe vett időszakban szinte az összes fő kármutató általános kedvezőtlen tendenciát mutatott. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenésével párhuzamosan a termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás egyaránt romlott. A (149), (160), (170) és (172) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mutatók kezdetben, 2020-ban negatívan alakultak, főként a Covid19-világjárvány és a Laminorul csődje miatt. 2020 óta az Unió bizonyos mértékig talpra tudott állni, mivel a Covid19-világjárványt követően ismét nőtt az acélból készült bulbavas iránti kereslet és az uniós felhasználás. Bár a kármutatók 2020 óta javulást mutattak, a vizsgálati időszak alatt még mindig jóval elmaradtak a 2020 előtti szintektől. Az érintett országokból érkező, az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabban árazott dömpingelt behozatal továbbra is nagy volumene és piaci részesedése miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott olyan mértékben helyreállni, hogy stabil és nyereséges pénzügyi helyzetet érjen el.

(195)

A figyelembe vett időszak alatt a nettó beruházások 36 %-kal csökkentek, miközben a beruházások megtérülése negatív maradt. A pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt drasztikusan ingadozott, és 2020 óta nagyrészt negatív vagy nullához közeli értéket mutatott. Ez kihatott az uniós gazdasági ágazatnak a műveleteinek önfinanszírozására vonatkozó képességére is.

(196)

Az alkalmazotti létszám ugyanezen időszak alatt 48 %-kal csökkent, ami főként a Laminorul 2020-as csődjének volt betudható, de hasonló csökkenő tendencia volt megfigyelhető a többi uniós gyártó esetében is. Ezzel egyidejűleg csökkent a termelékenység (ha a (176) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem vesszük figyelembe a Laminorul értékesítéseit), ami az acélból készült bulbavas tonnájára vetítve magasabb munkaerőköltséget eredményezett.

(197)

A fentieknek megfelelően a figyelembe vett időszak alatt negatívak voltak az olyan gazdasági mutatók, mint a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése. Ez kihatott az uniós gazdasági ágazatnak a működése önfinanszírozására és a szükséges beruházások végrehajtására irányuló képességére és a tőkebevonási képességére, ami akadályozta az uniós gazdasági ágazat növekedését, sőt a fennmaradását is veszélybe sodorta.

(198)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(199)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők közé tartozott az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós felhasználást érintő Covid19-világjárvány, az energiaárak emelkedése és a termékdiverzifikáció állítólagos hiánya.

(200)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően megvizsgálta az érintett országokból érkező behozatal volumenének alakulását és azt, hogy ez milyen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra.

(201)

Az érintett országokból érkező behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal csökkent. A (157) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ez a csökkenés egybeesett az uniós felhasználás hasonló mértékű csökkenésével, amelyet főként a Covid19-világjárvány, valamint a hajógyártás és a kapcsolódó bemeneti anyagok, köztük az acélból készült bulbavas iránti kereslet ebből eredő csökkenése idézett elő. A (192)–(193) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a 2020 után a behozatali volumen esetében megfigyelt növekedés nagyobb volt, mint az uniós értékesítési volumen ugyanebben az időszakban megfigyelt növekedése.

(202)

2020-ban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést veszített, főként a Laminorul bukása miatt. Ahogy az a 3. és 6. táblázatban jól látható, a Laminorul korábbi piaci részesedése részben Törökországra és Kínára szállt át. Az érintett országok 2019 és 2021 között folyamatosan növelték piaci részesedésüket. A vizsgálati időszak alatt az érintett országok ismét elvesztették a korábbi években megszerzett piaci részesedésük egy részét az uniós gazdasági ágazat javára. Bár az uniós gazdasági ágazat vissza tudta szerezni a 2020-ban elvesztett piaci részesedésének egy részét, az még mindig nem érte el a 2020 előtti szintet. Az érintett országokból érkező behozatal piaci részesedése a 2019. évi [54,1–61,1] %-ról a vizsgálati időszakban [57,0–64,0] %-ra, azaz 4 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat ugyanezen időszak alatt piaci részesedést veszített. Következésképpen a dömpingelt behozatalban az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében vett jelentős növekedés állt be.

(203)

Ráadásul ez a behozatal az uniós gazdasági ágazaténál jelentősen alacsonyabb árakon valósult meg a figyelembe vett időszak egészében. Jóllehet az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt képes volt emelni árait, hogy részben ellensúlyozza a megemelkedett nyersanyag- és inputárakat, azonban nem tudta árait az előállítási költségek fedezéséhez szükséges mértékben emelni. Ugyanakkor, bár a figyelembe vett időszakban a Kínából és Törökországból érkező behozatal esetében egyaránt emelkedtek az árak, ez kisebb mértékben történt, mint az uniós gazdasági ágazatban, és alacsonyabb árszintről indult. A Kínából és Törökországból érkező behozatal átlagos ára a teljes figyelembe vett időszak alatt folyamatosan az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatt volt.

(204)

A Kínából és Törökországból érkező alacsony árú behozatal által gyakorolt árnyomás azt jelentette, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem volt más választása, mint ezt az árképzést követni, hogy megpróbálja visszaszerezni a 2020-ban elvesztett értékesítési volumen egy részét egy olyan időszakban, amikor a csökkent a felhasználás és a nőttek az előállítási költségek. Bár az uniós gazdasági ágazatnak 2020 után, a vizsgálati időszakban sikerült értékesítési volumenét a 2019-es szint 62 %-ára növelnie, azonban olyan mértékben már nem tudta növelni, ahogy az uniós felhasználás (amely a vizsgálati időszakban a 2019-es szint 68 %-át tette ki) és az érintett országokból érkező behozatal (a 2019-es szint 70 %-át tette ki) nőtt. Ez viszont ahhoz vezetett, hogy az együttműködő uniós gyártó folyamatosan veszteséges helyzetbe került. Ugyanezen időszak alatt más pénzügyi mutatók – például a beruházások megtérülése és a pénzforgalom – hasonlóan negatívan tendenciát mutattak. Bár a beruházás megtérülése javult a figyelembe vett időszak alatt, az mindvégig folyamatosan negatív maradt, a pénzforgalom pedig ugyan újjáéledt a vizsgálati időszakban, de csupán a 2019. évi szint 4 %-át sikerült elérnie.

(205)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős jelenlétével. A zsugorodó piacon az érintett országokból érkező behozatal megnövekedett piaci részesedése, valamint alacsony átlagos értékesítési árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére. Bár az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakig bizonyos mértékig ki tudta heverni az értékesítési volumen és a piaci részesedés 2020-ban bekövetkezett csökkenését, az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal növekvő jelenléte miatt nem tudta eléggé megemelni értékesítési árait ahhoz, hogy teljes mértékben fedezze az erőteljesen megnövekedett előállítási költségeket. Az érintett országokból érkező alacsony árú behozatal tehát árlenyomást okozott.

(206)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett országokból érkező, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében vett dömpingelt behozatal okozta. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

(207)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(208)

A figyelembe vett időszak alatt az egyetlen olyan harmadik ország, ahonnan jelentős volumenű, acélból készült bulbavasat importáltak az Unióba, az Egyesült Királyság volt. Az Egyesült Királyságban gyártott, acélból készült bulbavas azonban csak részben képezte a vizsgált terméket. A British Steel – az egyetlen olyan ismert egyesült királyságbeli vállalat, amely acélból készült bulbavasat gyárt – 2019-ben csak 200 mm és annál szélesebb, 2020-tól pedig 180 mm és annál szélesebb, acélból készült bulbavasat gyártott, jelenleg viszont már 160 mm és annál szélesebb, acélból készült bulbavasat is gyárt (64). A (154) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az Eurostatnál a figyelembe vett időszak tekintetében rendelkezésre álló, az acélból készült bulbavasra vonatkozó statisztikai információk az acélból készült bulbavas valamennyi méretét felölelik, nem csak a vizsgált terméket. A panaszban megadott információk alapján a Bizottság megbecsülte az Eurostat által nyilvántartott behozatali volumenek azon részét, amely a különböző években az érintett termékhez kapcsolódott.

(209)

A (157) és (172) preambulumbekezdésben foglaltak szerint 2020-ban jelentősen csökkent az érintett országokból érkező behozatal, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, majd a következő években részben helyreállt. Ugyanakkor az Egyesült Királyságból érkező behozatal 2020-ban 40 %-kal nőtt, 2021-ben a 2019-es volumennek mindössze a felére esett vissza, majd ismét növekedett, de 16 %-kal a 2019-es volumen alatt maradt. Az együttműködő felhasználó kifejtette, hogy az egyesült királyságbeli gyártó rendszertelenül és csak akkor gyárt (és exportál) acélból készült bulbavasat, amikor termelési kapacitását nem rendeli hozzá más termékekhez.

(210)

Az Egyesült Királyságból érkező behozatal volumene esetében megfigyelt növekedés és csökkenés nem felelt meg az érintett országokból érkező behozatal vagy az uniós gazdasági ágazat értékesítésének ezzel párhuzamos csökkenésének és növekedésének. Ezenkívül a vizsgálati időszak alatt az Egyesült Királyságból érkező behozatal árai jóval meghaladták az érintett országokból származó, acélból készült bulbavas behozatalának árszintjét, és az uniós gazdasági ágazat áraihoz közelítettek.

(211)

A fentiek fényében, valamint az érintett országokból érkező nagy volumenű, az egyéb harmadik országokból érkező behozatalhoz képest alacsony árú behozatalra tekintettel a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette az uniós gazdasági ágazatot ért kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(212)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

13. táblázat

Az uniós gyártók exportteljesítménye

(213)

Az uniós gazdasági ágazat exportja 2019 óta folyamatosan csökkent, és a vizsgálati időszakban elhanyagolható volumenre esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat e csökkenés okaként a felhasználásban a Covid19-világjárványt követően világszinten bekövetkező csökkenést, valamint a különösen az alacsony árú török export keltette versenyt jelölte meg, amely nemcsak a belföldi piacot, hanem harmadik országok piacait is érintette.

(214)

Az export az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének csak kis részét, 2019-ben termelésének [5–9] %-át tette ki, amely a vizsgálati időszak alatt [3–1] %-ra csökkent. Ezért a Bizottság – jóllehet az exportteljesítmény visszaesése hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, miként azt a török kormány is állította az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben – ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy (figyelembe véve az uniós értékesítéseknek az exportértékesítésekhez viszonyított magas arányát a figyelembe vett időszak egésze alatt) az exportértékesítések visszaesése nem gyengítette az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(215)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben a török kormány, az Özkan és a Fincantieri egyaránt rámutatott arra, hogy a Covid19-világjárvány és a felhasználás ezzel párhuzamos csökkenése hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, vagy éppenséggel az idézte elő. Ahogy az a 2. táblázatból is kitűnik, a figyelembe vett időszak alatt az acélból készült bulbavas uniós felhasználása 32 %-kal csökkent, ami valóban főként a Covid19-világjárványhoz kapcsolódott, ahogy az a (149) preambulumbekezdésben is szerepel. Ezzel egyidejűleg azonban az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései még tovább, 38 %-kal csökkentek. Ezenfelül már 2019-ben is fennállt az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatti áron történő jelentős volumenű behozatal által okozott kárhelyzet, holott a Covid19-világjárvány csak 2020-tól kezdte éreztetni hatását. Éppen ezért 2020-ban a Covid19-világjárvány és az acélból készült bulbavas uniós felhasználásának ebből eredő csökkenése inkább súlyosbító tényezőnek, mint az uniós gazdasági ágazat kárhelyzete okának tekintendő.

(216)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós felhasználás alakulása nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(217)

A török kormány azt állította, hogy a panaszos kárhelyzetére kihatott az energiaárak 2021 vége óta és különösen 2022-ben az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója miatt bekövetkezett emelkedése, és az nem az érintett országokból érkező behozatalnak tulajdonítható.

(218)

Ahogy azonban az a 8. táblázatból is kitűnik, az uniós gazdasági ágazat 2021 és a vizsgálati időszak között [1 000–1 150] EUR-ról [1 200–1 400] EUR-ra tudta emelni értékesítési árait. Ez a mintegy 24 %-os emelkedés meghaladta az előállítási költségek ugyanezen időszakon belüli növekedését, ami arra enged következtetni, hogy a költségnövekedést, illetve az energiaárak emelkedését tovább lehetett hárítani a vevőkre. Mindazonáltal az érintett országokból érkező, továbbra is alacsony árú behozatal által gyakorolt árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat még mindig nem tudta olyan mértékben megemelni értékesítési árait, hogy azok teljes mértékben fedezzék a teljes előállítási költségét.

(219)

A fenti (163), (180) és (181) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egésze alatt nem volt képes megfelelően kiigazítani értékesítési árait ahhoz, hogy nyereségessé váljon. Mivel ez a minta hosszú időn keresztül megfigyelhető volt, azt nem lehetett kizárólag az energiaköltségek vizsgálati időszakon belüli növekedésével magyarázni. Az értékesítési árak kiigazításának ellehetetlenülése időben egybeesik az érintett országokból érkező dömpingelt, jelentős mértékű áralákínálást megvalósító behozatal piaci részesedésének növekedésével, amely az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait érintő árlenyomást eredményezett, ami megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat ismét nyereséges legyen.

(220)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az energiaárak alakulása nem okozhatta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

(221)

Az Özkan állítása szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár részben annak tudható be, hogy a hajógyártási ágazatban általános gyakorlat, hogy – a könnyebb nyomon követhetőség érdekében – az adott projekthez az összes különböző méretű és típusú, acélból készült bulbavasat egyazon forrásból szerzik be. Mivel az uniós gazdasági ágazat csak 204 mm szélességig gyártott acélból készült bulbavasat, az Özkan szerint nem rendelkezett azzal a versenyelőnnyel, amellyel az Özkan rendelkezett abból kifolyólag, hogy az minden méretű acélból készült bulbavasat gyártott.

(222)

A Bizottság azonban nem talált bizonyítékot arra az állítólagos gyakorlatra vonatkozóan, miszerint a hajógyártók egy forrásból szereznének be minden acélból készült bulbavasat, és az Özkan sem szolgált ilyen bizonyítékkal. Éppen ellenkezőleg, az együttműködő felhasználó és egy független importőr egyaránt beadványt nyújtott be, amelyben rámutattak arra, hogy diverzifikált beszerzési forrásokra van szükség ahelyett, hogy egyetlen szállítóra támaszkodnának. A felhasználó továbbá azt is jelezte, hogy általában raktárkészlet alapján szerzett be acélból készült bulbavasat, minden azonos méretű, acélból készült bulbavasat forrásuktól függetlenül egyformán lehetett használni, valamint a beszerzések nem kapcsolódtak egy konkrét projekthez.

(223)

Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat az elmúlt években termékdiverzifikációt célzó beruházásokat hajtott végre, és a figyelembe vett időszak alatt bővítette az acélból készült bulbavas méretválasztékát. E tekintetben a Fincantieri észrevételeiben rámutatott a panasz egyik szakaszára, amelyben a panaszos azt állította, hogy „olcsóbb legfeljebb 180 mm névleges szélességű méretet gyártani”. A Fincantieri ezért megkérdőjelezte a panaszos arra irányuló döntését, hogy nagyobb méretek gyártásába fog beruházni, és azt állította, hogy ez hozzájárult az uniós gazdasági ágazat gyenge nyereségéhez.

(224)

A fentiekkel ellentétben azonban a panaszból és a panaszos ellenőrzött adataiból is az derült ki, hogy a nagyobb méretű, acélból készült bulbavas gyártása gazdaságosabb, mivel kevesebb hengerlést és időráfordítást igényel. A panasz 1.3. bekezdésében továbbá az szerepelt, hogy „minél kisebb a bulbavas mérete, annál magasabb a költség”. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat múltbeli diverzifikációs stratégiája inkább pozitívan járult hozzá a nyereségességhez, semmint az elszenvedett kárhoz járult volna hozzá.

(225)

A Bizottság ezért ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az acélból készült bulbavas típusainak az uniós gazdasági ágazat általi diverzifikációjának állítólagos hiánya nem gyengítené a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(226)

2019 és a vizsgálati időszak között összességében romlott az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete. Ez a romlás különösen 2020-ban volt szembetűnő, majd a vizsgálati időszakig a helyzet bizonyos mértékben javult. Az érintett időszak végén azonban az uniós gazdasági ágazat még mindig veszteséges volt, és még mindig nem tudta elérni a 2020 előtt tapasztalt szintet. E kedvezőtlen körülmények időben egybeestek az acélból készült bulbavas érintett országokból dömpingelt árakon érkező behozatala piaci részesedésének növekedésével, amely – a fenti 5.1. szakaszban említettek szerint – a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazaténál kisebb mértékben nőtt.

(227)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós felhasználást érintő Covid19-világjárvány, az energiaárak növekedése és a termékdiverzifikálás állítólagos hiánya csak korlátozott hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat termelési volumen, értékesítési árak és jövedelmezőség tekintetében bekövetkezett kedvezőtlen alakulására.

(228)

A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők sem külön-külön, sem együttesen nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(229)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárításához.

(230)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikke (2c) bekezdésének és 7. cikke (2d) bekezdésének értelmében a céláron történő értékesítéssel elérné a nyereségcélját.

(231)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a következő tényezőket: az érintett országokból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. E haszonkulcs nem lehet alacsonyabb, mint 6 %.

(232)

Az együttműködő uniós gyártó a figyelembe vett időszak egészében veszteséges volt. A panaszos a többi termékvonalában 2019-ben elért nyereség alapján 7,4 %-os nyereségcélt javasolt. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a többi termékvonal gépjárműipari csuklópántokat és speciális szelvényeket – azaz magasabb árú, összetettebb és vevőkre specializált termékeket – érintett. A haszonkulcsot ezért az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban ideiglenesen 6 %-ban állapította meg.

(233)

Ez alapján a kárt nem okozó ár [1 300]–[1 600] EUR/tonna acélból készült bulbavas, ami a fent említett 6 %-os haszonkulcsnak az együttműködő uniós gyártó vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire történő alkalmazásából adódik.

(234)

A Bizottság ezt követően az érintett országbeli együttműködő exportáló gyártó – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importára, valamint együttműködő exportáló gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján meghatározta a kárkülönbözet mértékét. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként.

(235)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértéket „minden más vállalat” esetében ugyanúgy határozat meg, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet esetében (lásd Kína tekintetében a (120) preambulumbekezdést, illetve Törökország tekintetében a (141) preambulumbekezdést).

(236)

A fenti értékelést követően az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

(237)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(238)

Az Unióban két vállalat állít elő acélból készült bulbavasat. A Spanyolországban és Olaszországban található két vállalat közvetlenül [130–160] munkavállalót foglalkoztat. 2019-ben volt még egy további uniós gyártó, mégpedig Romániában. Következésképpen 2019-ben az acélból készült bulbavas gyártásában közvetlenül foglalkoztatottak összlétszáma majdnem kétszerese volt a vizsgálati időszak alatt foglalkoztatottak számának.

(239)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, amelynek oka a vizsgálati időszakban az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal volt. Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa piaci részesedését, növelje termelését és kapacitáskihasználását, az előállítási költségek fedezéséhez szükséges mértékben emelje az árakat és olyan jövedelmezőségi szintet érjen el, amely elvárható lenne rendes versenyfeltételek mellett. Így az uniós gazdasági ágazat ismét fenntartható helyzetbe kerülne, és képessé válna jövőbeli beruházások végrehajtására.

(240)

Az intézkedések bevezetésének mellőzése valószínűleg a piaci részesedés további csökkenéséhez és a jövedelmezőség további romlásához vezetne, amely már egyébként is negatív volt végig a figyelembe vett időszakban. Ez valószínűleg további üzembezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezetne, és ezáltal veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét. Ez különösen fontos annak fényében, hogy jelenleg csak két uniós gyártó maradt, és mindkettő kis- és középvállalkozás.

(241)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból származó, acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

(242)

A vizsgálat során csak egy független importőr, a Baglietto jelentkezett és válaszolt a kérdőívre. Sajnos a kérdőívre adott válasz többszöri felülvizsgálata ellenére a továbbra is hiányos információk mennyisége – beleértve a válasz szöveges részét is – olyan mértékű volt, hogy a válasz túlságosan elégtelen volt ahhoz, hogy a vizsgálat során elfogadható legyen. Az importőr beleegyezett abba, hogy ehelyett kárra és uniós érdekre vonatkozó beadványt nyújt be. Beadványában a Baglietto ellenezte a dömpingellenes intézkedéseket, mivel állítása szerint az ilyen intézkedések korlátoznák az Unióban az acélból készült bulbavas rendelkezésre állását, és így valójában duopol- vagy monopolhelyzetet teremthetnének az uniós piacon.

(243)

Két felhasználó is jelentkezett és töltötte ki a kérdőívet. Az egyik felhasználó válasza túl hiányos volt ahhoz, hogy a vizsgálat során elfogadják, ugyanakkor a Fincantieri felhasználó válaszát elfogadták és a helyszínen ellenőrizték. A Fincantieri az Unió legnagyobb hajógyártó vállalata, tehát a vizsgált termék egyik legjelentősebb felhasználója.

(244)

A Fincantieri először is azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése gyakorlatilag elzárná a piacot az acélból készült bulbavas behozatala elől, és azzal a kockázattal járna, hogy ellátási hiány alakul ki, különösen a 160–200 mm széles, acélból készült bulbavas esetében, amelyet csak egyetlen uniós gyártó állít elő. Másodszor, a felhasználó azzal érvelt, hogy az intézkedések bevezetése tovább súlyosbítaná az uniós piacon kialakult hiányt. A Fincantieri szerint az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy kielégítse a teljes hajógyártási ágazat igényeit. Emellett az uniós gazdasági ágazat szállításai esetében a vizsgálati időszak alatt késedelmek és logisztikai problémák merültek fel, ami arra kényszerítette a Fincantierit, hogy az érintett országokból érkező behozatalra támaszkodjon. Harmadszor, a Fincantieri azt állította, hogy az acélból készült bulbavas tekintetében az érintett országokon kívül nincs más megbízható alternatív szállító.

(245)

Az importőr és a felhasználó mellett a török kormány is azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós piacon monopolhelyzethez vezetne. A török kormány ugyanakkor rámutatott az acéltermékek, köztük az acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó meglévő védintézkedésekre, amelyek – véleménye szerint – már most is kellőképpen védik az uniós gazdasági ágazatot.

(246)

A felhasználó, az importőr és a török kormány által felhozott fő érvek lényegében mind arra vonatkoztak, hogy a felek attól tartanak, hogy dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén az uniós piacon fennállna az ellátási hiány és a monopolhelyzet kialakulásának kockázata. A dömpingellenes intézkedések bevezetésének célja és tervezett hatása azonban soha nem az, hogy elzárják az uniós piacot a harmadik országokból érkező behozatal elől. A cél a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásainak megszüntetése, és ezáltal a verseny helyreállítása és az uniós gyártók számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem működött teljes kapacitással, arra engedett következtetni, hogy az uniós gyártók több acélból készült bulbavasat tudtak értékesíteni az uniós piacon.

(247)

Emellett semmi sem utalt arra, hogy az importőrök vagy a felhasználók ne lennének képesek vállalni a dömpingellenes intézkedések bevezetéséből eredő áremelkedést. A Baglietto által szolgáltatott információk alapján nem lehetett megállapítani, hogy az importőrök tudják-e vállalni a javasolt dömpingellenes vámot.

(248)

Az ellenőrzött adatokból és az együttműködő felhasználó nyilatkozataiból azonban egyértelműen kiderült, hogy az acélból készült bulbavas megnövekedett költsége nem lenne hátrányos a felhasználók számára. Az érintett országokból származó, acélból készült bulbavas a vizsgálati időszakban a felhasználó által vásárolt összes acélból készült bulbavas kevesebb mint 10 %-át tette ki. Ezen túlmenően az acélból készült bulbavas költsége a Fincantieri teljes termelési költségének elhanyagolható részét (kevesebb mint 0,5 %-át) tette ki az összes olyan termék esetében, amely acélból készült bulbavasat tartalmaz. Tehát az acélból készült bulbavas megnövekedett költségei várhatóan nagyon korlátozott hatást gyakorolnak majd a Fincantieri jelentős haszonkulcsára.

(249)

Ezenkívül, ami a beszerzési források esetleges hiányát illeti, ha nem vezetnének be dömpingellenes intézkedéseket, az az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének rovására menne, és arra késztethetné a másik két uniós gyártót, hogy átértékeljék beruházási stratégiájukat, és a többi, jelenleg jövedelmezőbb gyártósoraikra összpontosítsanak, miáltal ténylegesen megszűnne az acélból készült bulbavas uniós gyártása.

(250)

Ilyen körülmények között az acélból készült bulbavas uniós importőrei és felhasználói teljes mértékben függővé válnának a harmadik országokból érkező behozataltól, ami az összes fél szerint valójában csak Kínát és Törökországot érintette. Annak érdekében, hogy ne váljanak függővé a csak nagyon korlátozott számú harmadik országbeli szállítótól érkező behozataltól, továbbra is diverzifikált ellátási forrásokra van szükség, ideértve az Unión belüli beszerzési forrásokat is. A dömpingellenes vámok kivetése – amely helyreállítaná a versenyt és egyenlő versenyfeltételeket biztosítana az uniós gyártók számára – biztosítaná a diverzifikációt és a beszerzési forrás megválasztásának összes fél által igényelt lehetőségét.

(251)

A fentiek fényében a Bizottság ideiglenesen elutasította a beszerzési források esetleges hiányára és az elképzelhető duopol-/monopolhelyzetre vonatkozó állításokat.

(252)

A (245) preambulumbekezdésben is említettek szerint a török kormány azzal a további érvvel állt elő, hogy az uniós gazdasági ágazat már védelmet élvez az acéltermékekre, köztük az acélból készült bulbavasra vonatkozó, jelenleg hatályos védintézkedések révén (65). A védintézkedések azonban ideiglenes jellegűek, valamint azok logikája és célja eltér a dömpingellenes intézkedésekétől. Ezért a védintézkedésekkel kapcsolatos állítást ideiglenesen elutasították.

(253)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az acélból készült bulbavas Kínából és Törökországból érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

(254)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(255)

A Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó, acélból készült bulbavas behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság összehasonlította a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket (a fenti (229)–(236) preambulumbekezdés). A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabb szintjén rögzítette.

(256)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(257)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(258)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

(259)

Az Özkan Demir törökországi exportáló gyártó megjegyezte, hogy a belföldi értékesítési mennyiségeket tévesen kerekítették, ami magasabb dömpingkülönbözethez vezetett. Az elemzést követően a Bizottság elfogadta ezt az állítást, és nem kerekített számadatok alkalmazásával korrigálta a hibát. Ennek eredményeként az ideiglenes dömpingkülönbözet 14,3 %-ról 13,6 %-ra változott.

(260)

A Changshu Longteng kínai exportáló gyártó szintén nyújtott be észrevételeket, ezek azonban nem a számítások pontosságához kapcsolódtak. Ezekkel az észrevételekkel a Bizottság ezért a vizsgálat végleges szakaszában foglalkozik majd.

(261)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(262)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,